Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-25 / 251. szám
1980. OKTÓBER 25., SZOMBAT utcín Tg sJunap Hogyan hat a szer? Műszeripari együttműködés AZ UNIDO (az ENSZ ipar- fejlesztési szervezete) és a magyar kormány közötti műszeripari együttműködési megállapodás alapján a Magyar Kereskedelmi Kamarában előadássorozatot tartottak, amelyet az UNIDO, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Műszeripari Egyesülés közösen szervezett afrikai és ázsiai műszeripari cégek és a fejlődő országok iparosítási szerveinek vezetői részére. A magyar szakértők előadásai nyomán a résztvevők tájékozódtak arról, hogy mely területeken vannak lehetőségek az együttműködésre, és hogyan tudna hozzájárulni a magyar műszeripar a fejlődő országok hasonló iparának megteremtéséhez. A szocialista hazafiság és a gazdaság A szocialista hazafiság és a gazdaság címmel kétnapos országos tanácskozás kezdődött tegnap Egerben. 1967 óta ez a tizedik hasonló rendezvény a városban, ahol minden alkalommal a szocialista hazafiság egy-egy időszerű témakörét vitatják meg. Vitaindító előadást Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója tartott. Az előadást követően megkezdődött a vita. A Kőbányai Gyógyszcrárugyár farmakológia! kutató központjában a vegyészek által előállított vegyületek hatékonyságát vizsgálják. Megállapítják, hogy melyik alkalmas gyógyászati célra és, hogy nincs-e káros mellékhatásuk. Mindezeket állatkísérletekkel határozzák meg. Ha az eredmények megfelelnek a szigorú követelményeknek, a készítmények klinikai vizsgálatra kerülnek. A kutatóközpontban — amelyhez állatház is tartozik — évente több száz vegyületet vizsgálnak meg. A hőnyi készülékek Gyártók a telefondivatról Még az 1960-as évek végén, az ipart vidékre jegyében települt át és kezdte meg a termelést a Mechanikai Művek telefongyára Abonyban. A kezdetben olajkályhát és kondenzátort készítő üzem 1973- ban, rövid profilkeresési időszak után, és annak eredményeként a Telefongyár nagy- kátai üzemétől vette át a készülékgyártást. Ellenőrző elektronika — Akkor nem tűnt valami jó cserének a nagykátaiák által gazdaságtalannak minősített termék — mondja Szekeres István műszaki vezető. — Kezdetben úgynevezett CB 667. típusú asztali készülékeket gyártottunk. Ezt követte a Telefongyár mérnökei által továbbfejlesztett változat, a CB 76 MM. típus. Ez már sokkal modernebb és esztéti- kusabb volt. A mintegy 700, zömében betanított munkásunk hamar belejött, így ma már nincs gondunk. Két műszákban termelünk. A dolgozóink többsége nő és ehhez az üzem vezetése megpróbált maximálisan alkalmazkodni. — Mit ért ezen? — Bevezettük a lépcsőzetes munkakezdést, mivel szinte mindegyikük családos és néhol több gyerek is van. Kitűnően bevált. A munkaidő itt is reggel hatkor kezdődik, de van aki negyed nyolcra, illetve háromnegyed nyolcra jár. így nincs gond otthon, reggel kényelmesen tudják elindítani a gyerekeket az óvodába, iskolába. Ez is hozzá járult ahhoz, hogy nagyon kicsi a fluktuáció. — Térjünk vissza még a készülékekhez, az üzem új termékeihez. — Az asztali telefonok mellett itt készülnek az úgynevezett TMM 78. típusú utcai pénzbedobós masinák is. Sikeresek. Már van érdeklődés irántuk a KGST-piacon. Ezeknél is új megoldást alkalmaztunk. Eddig a beépített szerkezet az érme súlyát ellenőrizte, ami sok visszaélésre adott lehetőséget. Nem mindig pénz került a készülékbe, ami természetesen a rongálódáshoz vezetett. Most olyan új mechanizmust szerkesztettünk, amely már nem az érme súlyát és méretét vizsgálja, hanem mintázatát, anyagát veszi elektronikusan szemügyre. Tehát becsapni lehetetlen. .Forintos érmére hangoljuk á készüléket, csupán azt fogadja el. E típus gyártása tavaly kezdődött, és még abban az évben 500 darabot adtunk át a postának. Pettyes vagy csíkos — Sokszor egy-egy apró alkatrész kiszereléséért vetemednek az utcai készülékek rongálására. Vajon nem csökkenne-e a vandálok száma, ha néhány boltban lehetne kapni alkatrészeket? — Minden bizonnyal, ám ez nem rajtunk múlik. Belföldön megrendelőnk a Posta. Ilyen igény még nem merült fel. — Nem lehetne esetleg más gyárak, üzemek példájára mintaboltot nyitni? — Nem vagyok illetékes erről szólni, de az sem rajtunk múlik. Mi győznénk a termelést. — A sok megrongált utcai készüléket látva, azt gondolná az ember, hogy nem bírják a tempót. — Erről szó sincs. Eddig minden megrendelést teljesíteni tudtunk. Sőt! Mi gyártanánk a hagyományos fehér, fekete, piros, zöld és sárga asztali dobozok mellett akár lilát vagy pettyest is, de nincs rá rendelés. Lehet, hogy nevetségesen hangzik, de még zöldfehéret is fradistáknak, vagy tigriscsíkosakat, ha valakinek arra van gusztusa. Úgy érzem, volna benne fantázia üzleti szempontból is. Tudom, hogy szívesen vásárolnák, és az előállítása semmivel nem kerülne többe. — Most mennyi asztali készüléket gyártanak? — Havonta 10 ezer darabot adunk át a megrendelőnek. Nyomógombos jövőre — Mi a helyzet a máshol már oly népszerű és kedvelt nyomógombos készülékekkel? — Gyártását csak jövőre kezdjük meg. — És a külföld? Ott érdeklődnek az ilyen típusok iránt? — Exportunk nagyobb ré sze alkatrészekre korlátozódik. Legjobb kapcsolataink az NDK-val vannak — mondja Heinrich János műszaki igazgató. — Két hete újítottuk meg a szerződést, melynek értelmében ä VI. ötéves tervben mintegy 800 ezer darabra emeljük az eddigi 200 ezer darab hallgatóbetétet. Ezért cserébe az általuk gyártott tárcsás hívóműveket kapjuk, amely a készülékünk fontos alkatrésze. Ami a dollár elszámolású exportunkat illeti, elsősorban a harmadik világ országaiba szállítunk készülékeket. Említhetem Mozam- bikot, ahová mintegy háromezer darab készülékre kötöttünk megállapodást. Ez nem nagy szám, éppen ezért már az idén is nagyobb gondot fordítunk az exportnövelő piackutatásra. Látó János A váciak hizanyífanak Pénzt csinálnak a hulladékból Aki három évvel ezelőtt lépte át utoljára a váci gyár kapuját, most betérve csodálkozva tekintene szét: megváltozott az üzem arculata, tisztaság és rend mindenfelé, aszfaltozott utakon gördülnek rakományukkal a teherautók. — Az embereknek is jobb a közérzetük egy kulturált munkahelyen — mondja Palotás László, a Taurus Gumiipari Vállalat váci gyárának igazgatója. — Ha pedig jobbak a munkakörülmények — és mi sikerrel javítottuk —, nem kell félnünk a kilépések-; tői: nálunk nincs is létszám- hiány. Másként, jobban... Néhány hónappal ezelőtt azonban nagy gondban találtam a fiatal vezetőt — nemcsak korára az, a gyár élére sem régen állították — amikor meg akarta szervezni a nagyteljesítményű gépek jobb kihasználását. Tervét ugyan elméletben támogatta mindenki, ám kiderült, hogy azok, akik éveken át egy vagy két műszakban dolgoztak, nem vállalják a harmadikat. — A harc hosszú volt; ilyenolyan átszervezés, de hittem a sikerben, s végül egyetlen munkás sem hagyta itt a gyárat — emlékezik vissza Palotás László. — Szeretem a nyílt beszédet, meg kellett értetni sok emberrel, hogy megváltoztak a gazdasági körülmények, másként, jobban kell dolgoznunk, mint eddig. A másként — valóra vált Vácott. Számokkal igazolhatóan. A tavalyihoz képest — az 1979. évi három negyedévet véve alapul — 17 százalékkal nőtt a termelékenység. Túlteljesítették a tervet: 489 millió forint értékű terméket állítottak elő. Ez pedig 16 százalékos termelés növekedést jelent, a tavalyihoz képest. A “'székesfehérvári Ikarus kérésére például a vállaltnál több profilszalagot gyártottak, a kilenc hónap alatt 1062 tonnát. December 18-ra — Sikeres próbaüzem után, a harmadik negyedévben már teljes kapacitással dolgozott mindkét fóliagyártó sorunk, így tudtunk előállítani a tervezettnél nagyobb mennyiséget, 1 millió 140 ezer négyzetmétert a Taurus W-fóliából is — állapítja meg az igazgató. — Ebből 710 ezer négyzetmétert exportáltunk, és úgy ütemeztük a még megrendelt 260 ezer négyzetméter áru termelését, hogy december 18-ig Hasai alapanyagból Ismét lesz gyapjúszövet A jelek szerint egyre inkább a múlté az az ellentét, amely mindenekelőtt a kellő anyagi érdekeltség hiánya miatt vitte más-más útra a gyapjú termelőit, illetve a feldolgozókat. A hazai juhásza- tok, élve a korábbinál kedvezőbb jövedelmezőséggel, újabban nemcsak a termelést fokozzák, hanem a minőségre is többet adnak. Az idei rekord-gyapjúter- meléssel hosszú évek óta először a hazai textilipar szükségletének már több mint felét a magyar juhászatok adják, amelyek 10—15 évvel ezelőtt az alapvetően kisebb teljesítményű ipari gyártás szükségletének is csak alig több mint harmadát fedezték. A többlet az ötödik ötéves terv időszakában, az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség által nagy szakmai hozzáértéssel szervezett állománybővítés eredménye; a tervidőszakban 300 ezerrel nőtt az. anyaállomány. amely jelenleg 1,7 milliót számlál. Azt, hogy az állattenyésztésnek ez az ágazata reneszánszát éli, jelzi: a gyapjúválaszték bővítésére is van vállalkozó kedv. A felügyelőség a hazai finomgyapjas juhállomány további nemesítésére Ausztráliából kiváló genetikai értékű tenyészállatokat importált. Ezek utódai már szépen gyarapodnak. A juhászat kínálata rövidesen tovább bővül. A gyapjúforgalom felét világszerte a durvább, keményebb tapintású alapanyag adja; a hazai ipar ezt eddig külföldről szerezte be. Az OÁF a kitűnő képességű, durvagyapjas, Kent-fajtájú juhokból 250-et hoz be Lengyelországból, ahol sikerrel tartják fenn a fajta tenyészanyagát. Miután a hazai ipar mindenekelőtt a finomgyapjú feldolgozására rendezkedett be, egyelőre nincs szó arról, hogy a durva alapanyag aránya — ugyanúgy, mint külföldön — ötvenszázalékos legyen. Első lépésként 500 tonna durva gyapjút ad majd a hazánkban elszaporított Kent-állomány Ezután növelik majd fokozatosan a hazai durvagyapjú arányát. teljesítsük az éves tervet. Igaz, a fóliaüzemben is elértük, hogy három műszakban üzemeinek a gépsorok. A nagyobb termelékenység érdekében azonban nemcsak munkaszervezésen, hanem műszaki megoldáson is törték a fejüket szakembereink. Sikerült is olyan módszert találniuk, hogy ma már az 1 méter 20 centistől- a 8 méter 80 centiig minden szélességű fóliát ezeken a sorokon állíthatunk elő. Vagyis igen termelékenyen. Törték a fejüket a gyár szakemberei más újításokon is — a hatékonyság javításáért. Fontos terméke az üzemnek a mezőgazdasági padló, szeptember végéig a gyártott 102 ezer négyzetméter nagyrészét NSZK-beli és holland kereskedők vásárolták meg, de valamennyit határainkon túl értékesítették. — Gyárunk gazdálkodásában — a többi hazai vállalathoz hasonlóan — a hatékonyság mellett fontos tényező a minőség alakulása is — folytatja a tájékoztatást. — Bár több intézkedést tettünk — sok-sok erőfeszítéssel — azért, hogy termékeink megfelelő szintjét tarthassuk, a tavalyihoz képest kismértékű, a javulás. A.profilszalag gyártásnál eredményt hozott, hogy bevezettük az önmeó- zást, a hengerüzemben pedig olyan progresszív minőségi prémiumrendszert vezettünk be, amely érdekeltté teszi dolgozóinkat. Űgynevezett állandó visszacsatolási rendszert alakítottunk ki a keverék előállításánál, vagyis megakadályozzuk, hogy hibás alapanyag kerüljön gyártásba. Finomító hsngerszék Az is igaz, a váci gyár nem tudta, és nem is tijidja ellátni magát, a szükségéé ‘keverék* kel. Társgyári’ kooperációban Nyíregyházáról kaptak 100— 150 tonnányit. (Most, az év utolsó hónapjaiban még mintegy 300 tonnát várnak tőlük.) A termelés biztosításáért azonban esetenként más külső cég segítségét is igénybe kellett venniük. Miután a beérkezett alapanyagok nem mindig érték el a kívánt minőséget, felállítottak egy finomító hengerszéket. Ezzel nem csupán az úgynevezett rontott keveréket tudják átdolgozni, hanem feljavítják a saját gyártásuk során — a technológia következtében — keletkező gumihulladékot is. Az így nyert anyagot mező- gazdasági padló gyártására használhatják, nem elveszett pénz. Közvetlenül felelősek A termelést megfelelően segítő eszközként említi Palotás László még egy intézkedésüket. Mostanra már szinte a gyár valamennyi karbantartója teljesítménybérben dolgozik — jórészük július közepétől. — Közvetlenül felelősek a nagyteljesítményű, értékes berendezések folyamatos üzemeléséért, valamint gyors javításukért, ha hiba történik. — Amit önerőből nem tudunk megoldani, ahhoz nem restellünk külső társakat keresni — mondja végül az igazgató. — Hagyományos termékünk a ragasztó-oldószer család, terv szerint elő is állítottunk 3975 tonnát. Csakhogy nagy gondot okozott a kiszerelés, sok vevőnk kicsi, egy kilogrammos csomagolásban rendelte az árut. Éppen ezért kapcsolatba léptünk a vácszsntlászlói Zöldmező termelőszövetkezettel és egyelőre év végéig vállalták a közreműködést. Nekünk tehát biztosított, hogy eleget tegyünk éves feladatainknak. Dodó Györgyi Takarmánygazdálkodási bemutató Kedvező szemléletváltozás Tegnap takarmánygazdálkodási tanácskozást tartott Cegléden a járási pártbizottság, a Pest megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség, a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szervezete és a Ceglédi Állami Tangazdaság. Fekete Antal, az MSZMP Ceglédi Járási Bizottságának első titkára köszöntötte a megyei mezőgazdasági nagyüzemek -vezetőit és állattenyésztési szakembereit, majd ismertette a járás, Cegléd és Nagykőrös állattenyésztési eredményeit. A 18 nagyüzem közül tizenhatban szakosított szarvasmarha-, ötben szakosított sertéstelep van. A tömegtakarmány előállításának különös jelentőséget ad, hogy 30 ezer szarvasmarha és 35 ezer juh szükségletéről kell gondoskodni. Ennek érdekében megduplázták a silókukorica vetésterületét, több lucerna terem és fellendült a gyepgazdálkodás. Egyre több mellékterméket hasznosítanak a takarmányozásban. A korszerű agrotechnikai eljárások elterjesztését szorgalmazza a ceglédi Lenin Tsz gesztorságával működő fehérjetakarmány-termesztési gazdasági társaság. A betakarító gépek szervezett javítását segíti a gépjavító gazdasági társaság. Dr. Olajos Mihály, a Pest megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője a Tömegtakarmánygazdálkodás tapasztalatai és további feladatai címmel tartott előadást, feltárva a témával kapcsolatos gazdaságpolitikai összefüggéseket. Elmondotta, hogy továbbra is az állati termékek gazdaságos előállítása a cél. A megyében a kormányprogramokra épülő, tervszerű fejlesztés megy végbe. Nem emelkedett a tehén- és a sertésállomány, kialakultak a juhtenyésztés kedvező feltételei. Jelentős az előrelépés az exportárualap növelésében. A legnagyobb tartalékok a gyepgazdálkodásban, a melléktermékek hasznosításában rejlenek. Arra kell törekedni, hogy az állatállomány létszámnövekedésével összhangban legyen a gyepfelújítás menete. Dr. Hadházy József, a Pest megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója arról a kedvező szemléletváltozásról beszélt, melynek eredményeként nőtt a pillangósok területe, javult a betakarított széna minősége, 60 százalékkal nagyobb a szilárd burkolatú silótér. Az abrakfelhasználás csökkentésével egy időben jelentősen emelkedett a tejtermelés. A gazdaságok silózzák a zöldborsószálat, felhasználják a répaszeletet, a savót. Herná- don évi 1200 tonna húslisztet készítenek. A kukoricaszár takarmányként még csak kis mértékben hasznosul, ezért helyre kell állítani régi szerepét. Részletesen szólt a rétes legelőgazdálkodás feladatairól is. D. Barócsai György, az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség főigazgató-helyettese a tömegtakarmányok és mellék- termékek tárolásával és mezőgazdasági hasznosításával foglalkozott, hangsúlyozva, hogy kisebb ráfordítással is lehet nagyobb eredményt elérni. Puskás Zoltán, a Ceglédi Állami Tangazdaság ágazatvezetője a náluk működő kukoricaroppantó berendezés előnyéről és az állati hulladék- és melléktermék-feldolgozás tapasztalatairól beszélt. A tanácskozást követően a szakemberek megtekintették ezeket a korszerű berendezéseket. T. T.