Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-24 / 250. szám

1980. OKTOBER 24., PÉNTEK ZrZer d/?jr w x/udav Alain Poher Székesfehérvárott Eredményes kooperáció Alain Poher, a francia sze­nátus elnöke — Apró Antal­nak, az országgyűlés elnöké­nek társaságában — csütörtö­kön Székesfehérvárra látoga­tott. A Videoton Elektronikai Vállalatnál Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke és dr. Mátay Pál, az ország- gyűlési képviselők Fejér me­gyei csoportjának vezetője fo­gadta a vendégeket, majd Demeter Béla, a Videoton műszaki vezérigazgató-helyet­tese adott tájékoztatást, a' 18,5 ezer dolgozót foglalkoztató híradástechnikai nagyüzem munkájáról, termékeiről. Ki­emelte a Videoton gyár és francia partnerei közötti eredményes termelési koope­rációt. Paprikaszüret végén | apefém *»/ terméke Szabadalom? - Ha állja a próbát! Befejezéséhez közeledik a paprikaszüret .a kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezetben. Az idei év jó terméssel ke­csegtet. Bozsán Péter felvételei Nehéz eszfendők után Merre tart a tóalmási tsz? Évek óta nincs veszteséges pontosabban szanálásra ítélt termelőszövetkezet Pest me­gyében. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a gazdaságok között ne lennének színvonal­beli különbségek az indokolt­nál nagyobb eltérések. A fél­év utáni felmérések szerint várhatóan az idén sem kerül­nek szövetkezeteink a ráfize­téssel gazdálkodók közé, de akad néhány, amelynek te­vékenységét az átlagosnál na­gyobb figyelem kíséri, éppen pénzügyi nehézségei, labilitása miatt. Ezek közé tartozik a tóalmási, Lenin Tsz is, amely másfél millió forint terhet ho­zott át a múlt esztendőről. Különös ellentmondás jel­lemzi a nagykátai járás északi csücskét. Szentlőrinckáta, a fóliás falu, az itt élők szinte legendába menő szorgalmáról híres. Pedig ez a település és határa a tóalmási Lenin Tsz területéhez tartozik, ahhoz a gazdaságéhoz, amelyik talán Pest megye leggyengébb szö­vetkezete. Hogyan lehetséges ez — kérdeztük a szövetkezet elnökétől Boroznaki Sándor­tól, akit idén márciusban vá­lasztottak meg a szövetkezet élére. — Aligha lennének hibáz­tathatok a kudarcodért a ta­gok, a bajok egyik oka min­den bizonnyal a vezetői gar-, nitúra gyakori változásában és az ezzel járó termelési kon­cepció folytonos módosulásá­ban keresendő. — Kérem beszéljen részletesebben! erről Csikólépések évente — A sokféle és többnyire helytelen elképzelések talán az állattenyésztésben okozták a legtöbb kárt. Az eredetileg tej- hasznosítású szarvasmarha-ál­lomány keresztezések révén hústípusúra, majd kettős igényt kielégítő változatra — tej-húsra — majd ismét hús­hasznosításúra változott. Most ott tartunk, hogy nincs meg­felelő üszőutánpátlás és így a szakosított tehenészeti telep kihasználása is bizonytalan. Ahhoz, hogy ebben az ágazat­ban eredményt érjünk el — volt már erre példa! — leg­alább öt esztendő kell és a koncepció változatlansága. Egyébként a feltételek a tó­almási legelők és a szentlő- rinckátai szálastakarmány-ter- mő területek mindenképpen a tej-, hústenyésztési irányt szabják meg számunkra. Persze nem ez volt az egyet­len hiba az elmúlt évek gaz­dálkodásában. A zöldségter­mesztéssel is alaposan mellé­fogtak. A lehetőségeket túlbe­csülve túlságosan nagy mére­tűre növelték az ágazatot és túl tgyorsan gépesítették a pa­radicsombetakarítást. A ker­tészetben dolgozók jelentékeny részét szélnek eresztették. Az eredmény: az idén egyáltalá­ban nem tudjuk használni a gépeket, teljes egészében kézi erővel szedik a paradicsomot. — magyarázza a szövetkezet elnöke, a múltat elemezve. — De mi a helyzet jelen­leg a szövetkezet portáján? — tudakoljuk Boroznaki Sándor­tól. — Gazdálkodásunk sikeré­nek alapja, a gabonatermesz­tés. Az országos magas hoza­munk arra engednek következ­tetni, hogy a tóalmási tsz-ben is kedvező árbevételt, illetve nyereséget értünk el. Sajnos ez a megállapítás sem egészen érvényes ránk: nincs igazán sok dicsekednivalónk búzater­mesztésünkkel. Tavaly ősszel ugyanis jórészt kukorica után vetettünk. Rossz magágyba. Ráadásul 169 hektárunkat- ön­tött el belvíz. Szárító épül — És milyenek a kilátások a kukoricatermesztésben? — A becslések szerint jól fizet a tengeri, hektáronként 60 mázsa terményre számí­tunk. Az állomány biológiailag érett, és hozzákezdhettünk volna a betakarításhoz, ha ... — Talán az időjárás aka­dályozta meg a kezdést? — Nézze erről nem szívesen beszélek. A lényeg az, hogy szárítókapacitás híján szerző­dést kötöttünk a Monori Ál­lami Gazdasággal. Az üzem nemcsak szárítaná, hanem fel is dolgozná. De most mégsem fogadják az árut. Táviratunk-, ra nem válaszoltak, és a meg­beszéléseket különböző kifo­gásokkal elhalasztották. A megoldás? Jövőre szárítót építünk, s erre megkaptuk a banktól a hitelt. — Az elmondottak szerint nem valami rózsás a .tóalmási Lenin Tsz idei gazdálkodásá­nak helyzete sem. Mi erről a véleménye Tánczos Kálmánná főkönyvelőnek, aki hat esz­tendeje intézi a szövetkezet pénzügyeit. — IA tavalyinál mindenkép­pen jobb évet zárunk, hiszen, ha az 1979-es másfél milliós negatívumot is figyelembe vesszük — ezt az idén kell ki­gazdálkodnunk — töltő mint 6 millió forint nyereséget hoz­hat — mondja a főkönyvelő. Ez a szintentartáshoz sem ele­gendő. a fejlesztési lehetősé­gekről nem is beszélve. — Van-e akkor kiút a tóal­mási tsz számára a jövőben? — Bár az ipari ágazat fej­lesztése is pénzigényes, mégis az úgynevezett kiegészítő te­vékenység teremtheti meg az anyagi biztonságot. Tavaly még csak 16 millió volt az ágazat árbevétele, az idén ezt megduplázzuk és jövőre már 60 millió forintot szeretnénk elérrii. Sok segítséget kapunk a fóti Béke T.sz-től is. A ve­lük létrehozott gazdasági tár­saság másfél millió forint nye­reséget ígért az idén. — Az ipari ágazat berende­zéseket, gépeket, szállítóeszkö­zöket igényel. Honnan terem tik elő ehhez az anyagi eszkö­zöket? Megoldást találnak — Olyan tevékenységet aka­runk folytatni, amely nem esz­közigényes. Jól képzett szak embereket vehetünk fel, s fi­zetésük két évig nem esik korlátozás alá. — ön akkor is dolgozott a szövetkezetben, amikör súlyos gazdasági hibákat követtek el a vezetők. Véleményét akkor nem fogadták el. A következ­mények ismertek. Megismét­lődhet-e ez újra? — A jelenlegi vezetői gar­nitúrát illetően optimista va­gyok-,' szinte valamennyi fon­tos pozícióban rátermett szak­ember dolgozik és ami szintén fontos a tagok bíznak bennük. ★ A sok vihart megért terme­lőszövetkezet hajója tehát úgy látszik, révbe jut. Igaz, jövőre csak a legszükségesebbekre költenek, befejezik a szárító építését, a legfontosabb hiány­zó munkagépeket vásárolják meg, stabilizálják gazdálkodá­sukat. Remélhetőleg néhány év múlva nem úgy kell majd róluk beszélni, mint a megye leggyengébben gazdálkodó sző vetkezetéről. A feltételek ugyanis adottak. Valkó Béla Amíg az ötlet kézzelfogha­tóvá, termékké válik, tehát végigjárja a szabadalmaztatás olykor rögös útjait — jócskán telik az idő. Feltalálónak, ki­vitelezőnek ezernyi szempon­tot, • követelményt kell figye­lembe vennie, s megfelelni azoknak. Nem könnyű a hely­zetük akkor, ha a szempontok egy része a kipróbálás során fogalmazódik meg. S hogy mégsem adják fel, netán — mint ebben az eset­ben! — természetesnek tart­ják? Példa erre a Pest me­gyei Fémipari Vállalat szent­endrei egyes számú gyárának kollektívája, s nem utolsó­sorban a két ötletgazda: Láng Ferenc és Láng József. Mond­hatjuk úgy is, a feltalálók, hi­szen a nyolc keréken guruló, tizenegy testhelyzethez alkal­mazkodni képes betegágy, ha állja a próbát, sikeresen vizs­gázik, 'maholnap szabadalom. Mert nemcsak ágy, hanem to­lókocsiként, gyerekágyként is használható anélkül, hogy a beteget le kellene emelni ró­la. Attól függ, mivé alakul — a kórházak, az egészségügyi intézmények mely osztályain hova kerül, milyen célt kell szolgálnia. Nemhiába kopogtatott A lehetőség, amit a gyógyí­tómunkához kínál a PE­FÉM terméke, egyedülálló. Az is lenne, ha nem tudnánk, hogy importból, kemény valu­táért hozunk1 be hasonló ágyakat. S nem véletlenül használom ebben az esetben a hasonló szót. Hasonlót, de nem ilyet, kisebb tudásút, ke­vesebb funkciónak megfelelőt. Az újdonsága az, hogy ez a termék szabadalmaztatásra tarthat igényt, az említettek­ben rejlik. Ám hogy is kez­dődött ez az ügy? Hallgassuk meg Láng Ferenc nyugdíjast: — Éveken át fekvő beteg volt az édesanyám. Mozgás- képtelen. S meggondolandó volt az is, mikor, milyen hely­zetben mozdíthajuk. Akkor kezdődött az egész, születtek meg az első elképzelések, öt­letek, tervrajzok. Tizenhárom évem ment rá. S nyugdíjas­ként a házalás ezekkel a terv­rajzokkal. Pedig a csepeliek, a vasasok is segítettek az első, tökéletlen példány előállításá­ban. A régi munkahelyem. Kopogtattam sok üzem, gyár kapuján. Nem a feltalálói címre pályázva. Kivitelezőt keresve, mondván: sokszor és sokan az enyémhez hasonló problémával kénytelenek szembenézni. Ahogy múlnak az évek ... Talán megszállott­ként kopogtattam a gyárajc fejlesztési osztályain, a fő­mérnököknél. Elutasítás el­utasítást követett. De nem ad­tam fel! S mily szerencse: a PEFÉM egyedi termékkel akart jelentkezni, olyannal, amely importot vált ki. S ma azt mondom, sikerül. Nem­csak a mi ötletünk, hanem a gyár fejlesztőinek elképze­lése is megtestesül ebben a termékben. Nem akarok nagy szavakat használni, de ezzél_ a termékkel az életet szolgál­nánk, a gyógyítást könnyíte- nénk. Azok fáradságát kímél­nénk, akik az ápolásra hiva­tottak. S hogy mennyire? Még a fürdőkád is betehető az ágy­ba. Mit kell tudnia? Hogy mit kell tudnia egy kórházi ágynak? Különösen akkor, ha találmányszámba megy? Hallgassuk csak ismét Láng Ferencet: — A PEFÉM tavaly éppúgy kiállította az őszi BNV-n ezt a terméket, mint az idein.' Orvosprofesszorok, gyakorló orvosok, ápolónők, főnővérek nézték meg. Vizsgálták műkö­dés közben. S ezernyi apró változtatást javasoltak, amit mi végre is hajtottunk. Így például kiderült, csak krómo­zott, rozsdamentes acélból ké­szülhet a váza. Saválló legyen.- bírja a fertőtlenítéssel járó hatásokat. De lehetne tovább sorolni. A hozzávaló asztal — melyre az étel, a transzfú­zióhoz szükséges eszközök éppúgy ráhelyezhetők — sül­lyesztett, rejtett. A fürdéshez szükséges kádat például a Bu­dapesti Műanyagipari Vállalat készíti. A fémrészeket a PE­FÉM. az ágyhoz való éjjeli- szekrényt iparművész tervez­te. , • S;. ez az utóbbi is r íAntes. Mert nem szükséges, hogy az ötvenéves, szabvány szerinti tárgyak vegyenek körül ben­nünket. Fémből készül­tek, korántsem praktikusak. Praktikum, s nem utolsósor­ban a pszichés hatások szám­bavétele nyilvánul meg ebben az aprócska dologban is. Ugyanakkor a beteg féltése, óvása az éjjeliszekrényke le­kerekített sarkaiban, szögle­téiben — nehogy balesetet okozzon. S tegyem még hoz­zá? A műanyagról nem pat­tog le, mert nem is kell rá a festék... Nyúzópróba színhelyei Vizsgázik a PEFÉM kórházi ágya. A mindentudó. Talán túlzás ez, de a régiekhez ké­pest mindentudó. Mégpedig a János-kórházban, ott vetik alá nyúzópróbának a nemrég be­zárt BNV-n bemutatott dara­bot. Egy másik társa pedig a minősítést várj'a az ORKI- ban. Az idő megmondja: méltó-e szabadalmaztatásra a PEFÉM új terméke, a Láng testvérek találmánya. Mint ahogy arra is választ kapunk: találmány-e az új kórházi ágy. Kérdőjelek, melyek egy kezdeményezéshez kapcsolód­nak. Nem kevésről van itt szó. Ha az új kórházi ágy sikerrel vizsgázik, emberek életét, az ápolószemélyzet munkáját könnyíthetjük meg. Nem fe­ledkezvén meg arról, hogy a sorozatgyártás, a profilgazda szerepét vállaló PEFÉM, ha drága anyagból is dolgozik — krómozott, rozsdamentes acél —, könnyebben hozzáférhető­vé teszi ezt a termékét. Nem kell érte valutát adni. S a be­csült ára — a prototípus alap­ján — mintegy 40—50 ezer forint lesz. Legfeljebb felébe jön, mint a külföldről beszer­zetté. S ez sem utolsó szem­pont. Ha egyszerűbben, keve­sebből is megoldhatjuk — s ennek lehetőségét kínálják most — hᣠéljünk a lehető­séggel. Ha az új kórházi ágy állja a próbát! Varga Edit Gyorsan megtérülő költségek Október 30—31-én rendezik meg Kőszegen az első orszá­gos építőipari energiaraciona­lizálási kollokviumot — tájé­koztatta tegnap az újságíró­kat Budapesten a magyar saj­tó házában Szabó János épí­tésügyi és városfejlesztési ál­lamtitkár. A rendezvény első­sorban a hőszigetelési eljárá­sokat tűzi napirendre. A fej­lett ipari országok tapasztala­tai és most már a hazai szá­mítások alapján is kiderült, hogy az épületek hővédelmé­nek növelésével jelentős ener­giamegtakarításra van lehe­tőség. A hővédelem növelése természetesen növeli az építé­si költségeket és beruházást is igényel, ám ezek a többlet- költségek hamar megtérülnek a fűtésienergia-megtakarítás- ban. Keményfémek rövid történelme fejlesztés után az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban Szinte észrevétlenül húzódik meg az Ml-es út mentén, az erdősáv mögött az Ipari Sze­relvény- és Gépgyár szerszám- és porkohászati gyára. Valójá­ban nagyca is ráirányult a fi­gyelem az utóbbi években: je­lentős volt ott a fejlesztés és tetemes a beruházás, s megteremtették a hazai keményt ém-gyáríás alap­jait. Az úgynevezett keményfém­re igen nagy szükség van az iparban, elsősorbán más anya­gok megmunkálására használ­ják. Például: esztergakésekhez, bányászati fúrókhoz, szerszá­mokhoz, fémforgácsolókhoz. A keményfémeket porkohászati úton állítják elő: a finom vas­port és az adalékokat nagy nyomással a kívánt alakra sajtolják, majd kemencében felhevítik. Ez a háttér-iparág, mint említettük, előtérbe ke­rült a hetvenes évek közepén — az import csökkentésének szándékával. Hol tart ma? Esküdt József, a gyár nem­rég kinevezett igazgatója meg-, lepő adatokkal kezdi a tájé­koztatást: a múlt évben 290 millió forint volt a termelési érték, s az idei terv csupán 260 millióval számol. Szó sincs visszaesésről — a terv időará­nyos részét teljesítették —,, a számbeli csökkenés magyará­zata az, hogy ez év elején mérsékelték áraikat. Az új­fajta árképzés folytan csak meghatározott nyere- segszintet érhetnek el. A fejlesztéssel elérték, hogy ma a hazai keményfémgyártás világszínvonalon áll. A legkor­szerűbb technológiai berende­zéseket vásárolták meg, és egyúttal megalapozták a to­vábbi fejlesztés lehetőségét is. Képesek különböző minőség­ben és méretben — a vévo kívánsága szerint — előállítani a keményfémeket. A vállalati üzemvitel egyik fontos eleme a készletgazdál­kodás. Nos, e téren is nagyot léptek előre. A készleteket a korábbi évekhez képest felére csökkentették. Ezt úgy érhették el, hogy a termékekhez szük­séges alapanyagokból nem keil ezerfélét tárolniuk, már saját keverőüzemükbe^ állítják elő a különféle porokat. Ez egyéb­ként jelentős dollármegtakarí­tással is jár, mert a kész ke­verékeket sokkal drágábban lehetett beszerezni. A minőséggel1 sincs baj, s gondoskodnak a színvonal to­vábbi emeléséről. Kapcsolat­ban állnak egy osztrák céggel — amelytől know-how-t vá­sároltak —, valamint a Gép­ipari Technológiai Intézettel és a Vasipari -Kutató Intézettel. A termékek minőségét nem­csak házon beiül ellenőrzőt — a GTI-ved is megvizsgáltatják, hogy kontrolláljak önmagukat. Az iparag technológiai forra­dalmat ei at — mondják —, ami ma jó, holnapra elavul, ezért rendkívül fontos a legújabb eredmé­nyek figyelemmel kísérése. Minden egyes keverékbői csak próbagyártás után kerül­het sor a szériagyártásra. En­nek is köszönhető, hogy — a statisztikai összehasonlító vizs­galatok tanúsága szerint — a forgácsolásban 20—40 száza­lékkal nőtt termékeik élettar­tama; a hajlítószilárdság pedig 10 százalékkal javult. Az eddigi eredmények elle­nére — vagy inkább: alapján? — törekednek a keményfémek tulajdonságainak javítására. Még keményebb anyagok elő­állítására. Ma már készülnek itt titán-karbid bevonatú fé­mek is. A bevonat mindössze 6—7 mikron vastagságú, az élettartam azonban megsok­szorozódik. Kísérleteztek titán- nitrit bevonattal is, sikerrel, mert a jövő évben megkezdhe­tik az ilyen bevonatú kemény­fémek gyártását is. Minden bi­zonnyal jő piacuk lesz. Az ISG öt gyára közül csak egy a szerszám- és porkohá­szati ; s a vállalat másfél mil­liárdos termeléséből csupán 17 —ISI százalékkal részesül — ám jelentősége évről évre nő. Ez a gyár 400 dolgozóval — összlétszám! — produkál az idén 260 millió forintos érté­ket. Olyan termékeket, ame­lyekért kapva kapnak. Nincs értékesítési gond. Legnagyobb megrendelőjük a Szerszámkészletező Vállalat. Szerződéses kapcsolatban áll­nak a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárral, a Lenin Kohászati Művekkel, a Csepel Vas- és Fémművekkel, a Csepel Autó­gyárral, s még néhány kisebb vállalattal. Hadd említsük meg: nem keményfémből ugyan, hanem vasporkohászati termékből alkatrészeket szállí­tanak a Bakopy Műveknek — Ladákhoz, Polski-Fiatokhoz —, és az Ikarusnak is, a lengés- csillapítók egyes elemeit. A különleges termékek közé so­rolandók a különféle gyémánt- szerszámok, melyeket részben saját' maguk használnak fel, részben értékesítenek. Az ipari gyémántot importálják, a kész szerszámokat pedig fémek megmunkálására lehet hasz­nálni. Például: gyémánttárcsa is készül köszörűgépekhez. A gyár vezetői most már a VI. ötéves terv előkészítésével foglalkoznak. összeállítottak egy komplett programot arra, hogyan lehetne a vállalaton belül a kéményfém gyártását továbbfejleszteni, úgy, hogy az ország teljes keményfém-igé- nyét kielégíthessék, s ne szo­ruljunk importra. Paládi József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents