Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-22 / 248. szám

Wir Mf.r.rrt 1980. OKTOBER 22., SZERDA MINDEN JŐ, HA JÓ A VÉGE Előremutató elgondolás KIALAKULT A HALÁSZTELKI MEGOLDÁS Minden jó, ha jó a vége — tartja a közmondás. És való­ban! Ha az ember a célt te­kinti, a népi bölcsesség ez esetben is ráhibázott az igaz Ságra. Halásztelek, mint általában községeink, városaink, kinőtte iskoláját. Évek óta küszködik meglevő lehetőségei és a jócs­kán megnövekedett szükségle­tek között. Nemrégiben azon­ban kedvező események tör­téntek. Amikor ott jártam, Kovács László, az általános iskola igazgatója, már nem­csak a múlt és jelen helyzet­ről számolhatott be, hanem a jövőről is lelkesedéssel vázol­hatta az impozáns terveket, melyek, ha megvalósulnak, a halásztelkiek valóban el­mondhatják, megérte! Negyvenegy szakkör De mit is takar ez a szó, megérte? Egy eléggé hosszú, vajúdás­sal teli folyamatot, melynek során a megcsontosodott gya­korlat szembesülni kénysze­rült egy formájában is, tar­talmában is új koncepcióval, hogy végül is — szinte hihe­tetlen módon (!) — győzzön az új, az ésszerű. Kovács László igazgatót elöljáróban a meglevő álla­potok felől kérdeztem. Mint elmondta, jelenleg két épü­letben oktatnak, az egyikben csupán nyolc tanterem és egy tanári szoba van, a má­sik komplett nyolctantermes iskola. Ez a két épület a 30 osztály és 9 napközis csoport' részére annyira kevés, hogy az úttörőházat is igénybe kel­lett venni oktatás céljára, azonkívül itt helyezték el az iskolai könyvtárt is. — Nagy a zsúfoltság, mind a két épületben délelőtt is, dél­után is tanítunk. Ez több szempontból problémát jelent. Hadd említsem elsőként az új tantervben előírtakat! Ilyen külső feltételek mellett szin­te lehetetlen megvalósítani. — Miért? — Az új tanterv, lényegét tekintve fő hangsúlyt a gyer­mek személyiségének, képessé­geinek fejlesztésére, a neve­lőmunka minőségére, haté­konyságára helyezi, ezek megvalósításához előírja a tanórán kívüli tevékenység fo­kozását, a gyerekek kis cso­portokban történő specifikus foglalkoztatását. — Viszont, így igaz, sehol nincs lehetőség ezeknek a szakköröknek a beiktatására. Ennek ellenére, természetesen bármilyen kínálkozó lehetősé­get (itt most főként üres he­lyiségre gondolok) megraga­dunk. Még így is 41 szakkö­rünk működik az idén. Újat a régi mellé? — A napközis ellátás is súlyos gond. A legtöbb fel­sőst nem tudjuk elhelyezni és ez valahol szintén az oktatás, a nevelés kárára megy. Nem okvetlenül ideális állapot , serdülő gyerekeknek, hogy is­kola után egyedül ténfereg- nek otthon. A szülők, tudjuk, mindenütt dolgoznak. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hiába az új tanterv, hiába az értelmes cél, a jó el­méleti elgondolások, mindeze­ket a tartalmi követelménye­ket nem követték áztok a kül­ső, tárgyi feltételek, amelyek lehetővé tennék a kiscsoportos munkát. Az új nevelési kon­cepciók megvalósításához pél­dául nemcsak kicsik, zsúfol­tak az épületek, hanem tel­jesen elavultak is! Beszélgetésünk során itt érkeztünk el tulajdonképpen a történet fordulópontjához. Amint az elején említettem, Halásztelken kedvező ese­mények történtek. Az illeté­kes szervek, felmérve a gon­dokat, hozzájárultak egy nyolctantermes iskola építésé­hez, bővítésként a régihez csatlakoztatva. A józan ész Kovács Lászlót megszállott embernek tartják. Évek óta tanulmányozza azokat az is- kolamodelleket, melyeknek falai között a technikai fej­lődésnek és a jövő követel­ményeinek megfelelő új ok­tatási módszereket lehetne ki­alakítani. Mint mondta, Ma­gyarországon működik — az Országos Oktatástechnikai Központban .— egy építészek­ből, szociológusokból, pedagó­gusokból álló tanácsadó-cso­port, melynek tagjai korsze­rű nevelési-kulturális létesít­mények tervezéséhez adnak segítséget, ötleteket. Nos, ami­kor megtudta, hogy Halászte­lek végre megkapta a pénzit a bővítéshez, rögtön kérte, hogy a tervek készítésénél ott lehes­sen. Ugyanis — éppen a ta­nácsadó csoport támogatásával — birtokában volt egy terv­elképzelés, melyet régóta dé­delgetett már magában és amely nem lebegett az irrea­litások szférájában. Az elbeszélés igazságához tartozik, hogy az iskola első terve nélküle született meg. Ez pedig egy nyolctantermes iskola hagyományos terve volt, mely gazdaságtalannak és vég­ső soron értelmetlennek bi­zonyult. Olyan belső térpazar­lásokat okozott, mint például az igazgatói iroda és tanári szobák, a kis alapterületű és éppen ezért alig használható tornaterem megkettőzése, a folyosók kihasználatlan holt tere stb„ stb. Az igazgató nem nyugodott bele a tényékbe, mert bízott a józan észben. Megértésre talált — Szerencsém volt. Gondol­kozó emberekkel találkoztam. — Mi történt a terv visz- szautasítása után? — Megkerestem a terveit, kértem, hallgasson meg. El­mondtam, milyen elképzelé­seim vannak egy korszerű ok­tatási intézményről. A terve­ző tehetséges, lelkes ember. Megértett. Ingyen elkészítette a vadonatúj tervet. — És megszületett egy ere­deti, komplex objektum — egyelőre ugyan csak papíron —, amely ha jól tudom, kettő van csak az országban. — Pécsett az egyik, Kecelen pedig éppen mostanában ad­nak át egy ilyen jellegű is­kolát. — Hogyan sikerült elfogad­tatni a módosított tervet? — A valóság, a tények olyan meggyőzően beszéltek önmagu­kért, hogy nem sokat kellett magyarázgatni. A két tervet összevetve kiderült, hogy a második mindenben felülmúlja az elsőt. Az új tervben az is­kola alapterülete jóval kisebb, ennek megfelelően körülbelül hárommillió forinttal olcsóbb is! És bár a terület kisebb lett, at oktatás céljára felhasznál­ható hasznos tér, a hagyomá­nyos tervben szereplőnek dup­lája. Azonkívül ez az épület a korszerű oktatáshoz több le­hetőséget nyújtó, jobban iga­zodó tartalmi koncepciót tar­talmaz. Sokkal megfelelőbb iskola — azaz művelődési mo­dell. Az épület tudniillik ok­tatási és közművelődési funk­ciókat közösen fog szolgálni. Halásztelken végül is meg­valósul egy előremutató, ész- sjíerű elgondolás. Már a tel­jes beruházási program is megvan, már határidők is szü­lettek. S. Horváth Klára Három város Vendégjátékok Csehszlovákiai vendégszerep­lése idején, október 23. és 28. között három vidéki színtársu latunk vendégszerelésének ad otthont a Nemzeti Színház. Elsőként a Győri Balett mű­vészeinek műsorát tekintheti meg a fővárosi közönség. A fiatal, ám hamar széles körű szakmai és közönségelismerést szerzett együttes vezetője, Markó Iván sikeres koreográ­fiáit mutatja be. Október 23- án A nap szerettei, a Pygma­lion, Az álom-é? és a Stációk című produkciókat táncolják az együttes tagjai. Másnap A nap szerettei és a Stációk mellett A szamuráj című ba­lettjüket tekinthetik meg az érdeklődők; a címszereplő ven­dégként Fülöp Viktor Kossuth- díjas, kiváló művész. Október 25—26-án a debre­ceni Csokonai Színházé a Nem­zeti színpada. Elsőként Dür­renmatt Shakespeare nyomán írt tragikus komédiáját, a Já­nos király-t adják elő. Ezt kö­vetően Ben Jonson Volpone című komédiáját játsszák Ga­lt László rendezésében. A miskolci Nemzeti Szín­ház két vendégfellépése zár­ja a vidéki színházi esetek programját. Ugyancsak egy nemrégiben színpadra állított művel, Szép Ernő Lila ákác című darabjával mutatkoznak be. Október 28-án az idén feb­ruárban bemutatott Brecht- darabot, a Szecsuáni jólélek-et tűzik műsorukra. A SZOVJET KULTÚRA NAPJAI Szólisták és zenekarok Világhírű szovjet zenekarok, neves szólisták érkeznek a közeljövőben hazánkba, a szovjet kultúra napjainak ren­dezvénysorozatára, amelyen az orosz és a szovjet muzsika nagyjainak számos alkotását tolmácsolják. A Szovjetunió Hangversenyzenekara — deb­receni és dunaújvárosi fellé­pése után — Budapesten a Zeneakadémián ad koncertet Jevgenyij Szvetlanov vezény­letével. A november 8-i hang­versenyen Muszorgszkij, Csaj­kovszkij és Sosztakovics zené­je csendül fel. Az előadást a televízió egyenes adásban köz­vetíti. A Moszkvai Állami Filhar­móniai Zenekar az október 30-án az Erkel Színházban rendezendő nyitó díszelőadá­son működik közre, majd fel­lép a miskolci Nemzeti Szín­házban és a budapesti Zene- akadémián is. Dmitrij Kitan- jenko vezényletével. Három előadást tart a Sosz­takovics Kvartett: a Zene- akadémián, Ózdon, és Baján Borodin; Sosztakovics és Bee­thoven zenéjét tolmácsolja. A Moszkva virtuózai kamaraze­nekar vigadóbeli koncertjén fellép Jelene Obrazcova ope- raénékesnő, aki egyébként a rendezvénysorozat nyitó elő­adásán is közreműködik. A hangszeres szólisták sorá­ban a hegedűművészként és karmesterként egyaránt ismert Vlagyimir Szpivakov a Zene- akadémián Mozart-esten és szonátaesten is szerepel. Jev­genyij Malinyin és Viktor Ze- rezko zongora- valamint Igor Gavris gordonkaművész játé­kában a Vigadó, a Zeneaka­démia, valamint Székesfehér­vár, Szeged és Vác hangver­senytermeinek látogatói gyö­nyörködhetnek majd. A szovjet kultúra napjainak rendezvényén tíz szovjet ope­raénekes vendégszerepei ma­gyar színpadokon, közöttük Jevgenyij Nyeszterenko is. RÁDIÓFIGYELŐ BIORITMUS. A műsor, ame­lyet a hét elején sugárzott a rádió, az életmód, egészség, környezet alcímet viselte, ez­zel is kifejezve, hogy e három dolog milyen szorosan össze­függ. Az ember életmódja és környezete közvetlenül kihat egészségi állapotára. A szerkesztő-műsorvezető Egyed László 20 perc alatt sok rádióhallgatót érdeklő kérdés­ről, a mozgás és a lelki egész­ség kapcsolatáról, a gyerme­kek nyugodt reggelizésének fontosságáról, a reuma kiúju- lásának, a reumatikus fájdal­mak erősödésének és az időjá­rásváltozásoknak kölcsönhatá­sáról beszélgetett • dr. Szanyi László biológussal. Megtud­tuk, melyek hazánkban a leg­hatásosabb zajártalom ellen védő eszközök, milyen fejlesz­tések várhatók e téren, s azt is, hogy miért gyakoribb ma a fiatalok között a halláskáro­sodás, hol kapják meg a fül­betegségeket. Nos, mit gon­dolnak? A diszkóban, a pop­koncerteken — állapították meg a tudományos vizsgáló­dások eredményeként­A délelőtti sugárzási idő miatt valószínűleg csak az idő­sebbek hallgatták a jól sike­rült műsort, pedig érdemes lett volna odafigyelni rá a húszon innen és túliaknak is. Róluk is, nekik is szólt. CSAK ARRA VAGYOK KIVÁNCSI... Biztosan nem a véletlen műve, hogy a másik, számomra roppant fontos új információkat nyújtó hét eleji műsort is Egyed László szer­kesztette. A hazánkban élő mintegy 2 millió nyugdíjas életének napi gondjait járták körül a riporterek, akik vala­mennyien megérdemlik, hogy itt álljon a nevük: Bakonyi Péter, Bán László, Erdei Grünwald Mihály, Non Vera és Tárnái Gizella nem keve­sebbre vállalkoztak, minthogy interjúalanyaikkal, többek között dr. Rózsa Józseffel, a Munkaügyi Minisztérium fő­osztályvezetőjével, Pirityi Ottó közgazdásszal és Szalai Júlia szociológussal arról beszélges­senek nagyon őszintén, milyen ütemben öregszik népessé­günk; mi lenne, ha a nyugdí­jasok kiszállnának a terme­lésből; mire telik a nyugdíj­ból ... és így tovább. Nyíltak, őszinték voltak a beszélgetőpartnerek is. Így megtudhattuk, hogy a 2 millió nyugdíjas közül 120 ezer na­gyon szerényen, ne szégyelljük leírni — szegényen — él, kép­telen beosztani kis nyugdíját, s minthogy ők rendszerint na­gyon idősek, régi nyugdíjasok, különmunkát, jövedelempótló állást sem vállalhatnak. A műsor vendége dr. Eck­hardt Sándor onkológus pro­fesszor valamennyi kU-ri port­hoz hozzáfűzte reflexióit. Szá­momra sokáig emlékezetes marad egy mondata. Jelesen, a műsorvezető az alacsony nyugdíjból élőkről szóló Pirityi interjú után megkérdezte tö­te: hogy tetszik neki ez a kép. „Nem tetszik!” — válaszolta, s javasolta, bármilyen nagy teher is> a költségvetésen a nyugdíjasok nagy száma, mégis, valamilyen szervezett formában segítséget kellene nyújtani az elhagyatott, ma­gányosan élő régi nyugdíja­soknak. ö mondotta ki, amit mi hallgatók is megfogalmaz­tunk magunkban. Érdekes, mondhatni izgal­mas és mindenképpen elgon­dolkoztató műsor volt. Kár, hogy a családi vacsorakészítés idején sugározták, mert meg­érdemelte volna, hogy leüljünk hozzá, s erősen odafigyeljünk. , Bányász Hédi ZENEI PANORAMA Vendégek Suhlból Az NDK-beli Suhl megyével kiépített szoros testvérmegyei kapcsolat keretében két éve létrejött a szakterületeken is a delegációcsere. Ennek zenei eseményeként október 13. és 17. között két zenetanár vett részt Pest megyében szakmai tapasztalatcserében; az okta­tásban felhasznált kottaanyag, a részletes tantervek, a Pest megyei zeneiskolai hálózat megismerésére. Az idő rövid­sége miatt munkaprogramjuk igen zsúfolt volt. Megérkezé­sük másnapján az abonyi ze- zeiskolában hegedű- és szol­fézsórát hallgattak végig, álta­lános iskolai énekkari próbán, majd az itteni zenei általános iskola negyedik osztályosainak énekóráján vettek részt. Dél­után a ceglédi zeneiskola munkájába nyertek betekin­tést. Szerdán az országos hege­dűverseny szakközépiskolai körzeti válogatóját látogatták meg, amelyen húsz' Pest me­gyei zeneiskolai tanuló ver­senyzett négy Nógrád megyei­vel a továbbjutásért. Délután Szentendrével ismerkedtek, majd az utolsó napon a váci és a dunakeszi zeneiskolában hospitáltak. Mindkét vendégünk Suhl megye azonos nevű székhe­lyén, az ottani körzeti zeneis­kolában oktat. Dieter Hossfeld hegedűtanár és egyúttal a ze­neiskola igazgatója, Christa Lieh szolfézst — zenetörténe­tet tanít. A rövid itt-tartózko- dásuk alatt tapasztaltakról Dieter Hossfeldet kérdeztem meg. Kellő felkészítés — A Pest megyében töltött pár nap alatt jó benyomásokat szereztünk. Megérkezésünk es­téjén nagyszerű koncertet lát­tunk az Erkel Színházban, a Magyar Állami Hangverseny- zenekar játszott Lehel György vezényletével, Igor Ojsztrah közreműködésével. Beethoven- műveket szólaltattak meg, olyan csodálatosan, hogy ez a koncert maradandó emlék az életünkben. A további napok tapasztala­tai alapján mondhatom: önök­nél a zene mindenki számára fontos szerepet tölt be. Így azután a gyerekek is sok ki­tűnő zenei élményhez jutnak. További nagy előny a zenei műveltség kifejlesztéséhez az is, hogy hatalmas élő népdal­kincsből válogathatnak. Ez se­gítség a hangszeres oktatáshoz, s széles az alapja az énekkari oktatásnak is. — Mi a legfeltűnőbb kü­lönbség a német és a magyar zeneiskolai növendékek kö­zött? — Meglátásom szerint a ma­gyar gyerekek érzelmileg éret­tebbek, érzékenyebben reagál­nak a művek belső mondani­valójára, mint az azonos kor­osztálybeli német gyerekek. Mi is szeretnénk a saját gyer­mekeinket így fellelkesíteni, de ők nem tárulkoznak ki eny- nyire. A zenei műveltség és a népzene iránti szeretet nincs olyan mély, mint Magyaror­szágon. Ezért azután a zeneta­nulás első időszakában csak technikailag készítjük fel a gyerekeket, és sajnos csak ti­zenkét éves korban jutnak el kifejező erőben oda a tanu­lóink, ahol a magyar gyerekek nyolc éves korukban tartanák, akiknél a technikai és lelki felkészítés egyszerre történik. Egyöntetűség, és mégis sokré­tűség, valamint a következe­tesség volt a meglátogatott ze­neiskolák legfőbb tanítási módszere, s apró jelekből is kitűnt a tanár és a tanítvá­nyok közötti bizalmas, jó vi­szony, amely az eredményes munka alapfeltétele. Továbbtanulás — Mi a suhli körzeti zene­iskola feladata? — Nálunk is nagy a zeneis­kolai hálózat. Társadalmunk azt várja tőlünk, hogy maga­sabb zenei műveltségre készít­sük fel a gyerekeket. Százával hiányoznak még otthon a ze­netanárok, pedagógusok, ezért évenként biztosítanunk kell a továbbtanulási lehetőséget minden tehetséges tanulónk­nak. Előttük nyitva állnak a zeneakadémiák és a konzerva­tórium kapui. Ez marad a kö­vetkező évtizedek legfonto­sabb feladata továbbra is, ta­nulóink legalább másfél szá­zalékának elősegítjük a to­vábbtanulását. Mivel a főisko­lákon a zongora kötelező szak, ezek a gyerekek a saját hang­szerük mellett zongoraoktatás­ban is részesülnek. A felsőfo­kú zenei intézményekből pro­fesszorok jönnek órát tartani, úgy hogy valóban minden csak rajtuk, szorgalmukon, tehetsé­gükön, akarásukon múlik. — Milyen kottákat használ­nak a zeneiskolai oktatáshoz? — Minden hangszer más és más szerzőt és iskolát kíván. Zongoristáink Bach, Händel, Beethoven, Haydn, Mozart és természetesen Bartók műveit tanulják, hegedűseink a ma­gyar és a szovjet hegedűisko­lákat tanulmányozzák. Általá­ban magyar, lengyel és szovjet szerzők műveit ismerik meg korunk zenéjéből. Ezt a két testvérmegye közötti tapaszta­latcsere is elősegíti. Elsősor­ban az NDK-ban kapható kot­tákat és szakirodalmat hasz­náljuk fel, s állami terv bizto­sítja, hogy minél magasabb színvonalon oktathassunk ezek felhasználósával. A szülők nevelése — Milyen a kapcsolatuk a tanítványok szüleivel? — Feladatunknak érezzük, hogy önét is a zene bűvköré- De vonjuk. Ha a szülők úgy érzik, hogy a zeneiskolában következetesen és lelkiismere­tesen tanítják a gyerekeket, megértik és elősegítik az isko­la célját. Így azután a tanít­ványaink nevelik zenei téren a szülőket. Havonként két nyilvános szereplést tartunk, amelyre meghívjuk a szülőket, rokonokat, sőt, a gyerekek más tanintézetekben tanuló, zenével nem foglalkozó bará­tait is. Az iskola vezetősége vigyáz arra, hogy ezek a ren­dezvények ne váljanak öncé­lúvá, hanem a zene megszeret­tetésén kívül a család és iskola szoros kapcsolatát is elősegít­sék. — Eredményesnek érzi-e delegációjuk tanulmányútját? — Igen. Célunk a napi mun­ka megismerése volt az önök zeneoktatásában, és ezt több iskolában is tanulmányozhat­tuk. Kiváló tanárokkal és na­gyon tehetséges tanítványok­kal találkoztunk. Körzeti válogatóverseny A novemberben sorra kerü­lő szombathelyi országos he­gedűverseny szakközépiskolai körzeti válogatóját a budapes­ti Bartók Béla szakközépisko­lában tartották, az elmúlt hé­ten. A zsűri elnöke Halász Ferenc egyetemi tanár, szak­középiskolai igazgató, tagjai Répássy Györgyi szakközépis­kolai tanszékvezető tanár és Váczi Károly egyetemi docens, szakközépiskolai igazgatóhe­lyettes volt. A versenyzők meghallgatása után a követ­kező döntés született: az első korcsoportból, amelyben 1968. szeptember 1-től 1970. augusz­tus 31-ig született tanulók in­dulhattak, képességei és adott­ságai alapján részt vehet a szombathelyi döntőn Abrahám Márta váci (tanára Erdélyi Sándor), Tóth Agnes ceglédi (tanára Somlyói József), Sá­ránál Izolda váci (tanára Ba­logh András) és Ecseki Anikó abonyi (tanára Puskás Elvira) kisdiák. A második és harmadik kor­csoportból a zsűri nem küldött versenyzőt az országos me­zőnybe. A válogatón résztve­vők munkájának megkószöné- se után Halász Ferenc értékel­te a tapasztaltakat. Beszélt az intonáció kérdéseiről, a zenei továbbképzés, az igényes ta­nári képzés /és munka további feladatairól. Hajós Anna

Next

/
Thumbnails
Contents