Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-19 / 246. szám

Tanácskozássá/ ío/yíafé dnak Szakszervezeti kongresszusok Szombaton az MSZMP bu­dapesti Bizottságának oktatási igazgatóságán megkezdte mun­káját a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszer­vezetének 41. kongresszusa. A szakmai szervezet 55 ezer fős tagságát képviselő 198 küldött tanácskozásán részt vett Győri Imre, az MSZMP KB osztály- vezetője, Timmer József, a SZOT titkára is. Lux Já­nos, a szakszervezet főtitkára, a központi vezetőség írásos be­számolójához fűzött szóbeli ki­egészítést. Hangsúlyozta: 500 éves technológiát vált fel az a nagyarányú fejlesztés, mely 10 évvel ezelőtt kezdődött meg először a nyomda-, majd a pa­píriparban. Az utóbbi öt esz­tendőben ennek eredménye­ként országszerte elterjedt az ofszet technológia, a korszerű szövegelőállítás, mely a lap- és a könyvkiadás színvonalának emelését szolgálja. Megállapí­totta, hogy a gazdasági, a po­litikai és a kulturális nevelő­munka. valamint az érdekvé­delem területén a szakmai szervezet teljesítette az előző kongresszuson meghatározott feladatokat, továbbra is gondot okoz azonban, hogy a technika forradalmi változásaival ke­vésbé tartott lépést a szakmai képzés. A SZOT központi iskolában a Helyiipari és Városgazdál­kodási Dolgozók Szakszerveze­tének 8. kongresszusán — me­lyen 270 ezer szervezett dolgo­zó képviseletében 255 válasz­tott küldött és mintegy 80 vendég vesz részt, megjelent Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az! Országos Tervhivatal elnöke, [ Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője, Jakab | Sándor, a SZOT főtitkár-he­lyettese és Trethon Ferenc munkaügyi miniszter. Az írá­sos beszámolóhoz Juhász Ottó, a szakszervezet főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Kiemelte, hogy a fogyasztói szolgáltatá­sok szerkezete az elmúlt évek során az életmód, az életszín­vonal változásának hatására átalakult. A főtitkár beszámolója után megkezdődött az előterjeszté­sek feletti vita, amelyen fel­szólalt Baranyai Tibor is. Az MSZMP Központi Bizottságá­nak nevében köszöntötte a ta­nácskozás résztvevőit, majd arról szólt, hogy mennyire fontos a HVDSZ-hez tartozó vállalatok, szövetkezetek dol­gozóinak munkája, hiszen az ő tevékenységük szinte nap mint nap befolyásolja a la­kosság közérzetét. Több mint 50 ezer szervezett dolgozó képviseletében 198 vá­lasztott küldött és több mint 50 meghívott vendég vesz részt a Bőripari Dolgozók Szakszer­vezetének XX. kongresszusán, amely szombaton kezdte meg munkáját a SZOT Dózsa György úti székházában. Meg­jelent Huszár István, az MSZMP KB tagja, Duschek Lajosné, a SZOT titkára és Keserű Jánosné könnyűipari miniszter is. A szakszervezet központi vezetősége legutóbbi kongresszusa óta végzett munkájának eredményeiről, tapasztalatairól előterjesztett írásos jelentéshez Petrák Fe­renc főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. A tanácskozás ez­után vitával folytatódott, melynek során többek között Duschek Lajosné reflektált a beszámoló egy-egy fejezetére. A kongresszusok vasárnap folytatják munkájukat. A vitával folytatta munká­ját szombaton az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének XXXIII. kongresszusa. A vita egyik fő témája a minőség volt. Felszólalt a tanácskozáson Bruttyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak elnöke, aki a párt Köz­ponti Bizottságának nevében köszöntötte a több mint 100 éves szakmai szakszervezet kongresszusát. Megállapította, hogy az ágazat dolgozói a ne­hézségek és hibák ellenére is eredményes munkát végeztek ebben a tervidőszakban. A Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Virizlay Gyu­la, a SZOT titkára üdvözölte a kongresszust, s elismeréssel szólt az építők szakszervezete munkájának eredményeiről. Az ágazatfeladatokról szólt Abrahám Kálmán építés- és városfejlesztési miniszter, s hangsúlyozta, hogy a kivitele­zési költségek csökkentésével segítsék az ország építési igé­nyeinek gazdaságosabb, költ- ség-takarékosabb kielégítését. A vitában 32-en szólaltak fel, s észrevételeikre, javaslataikra Gyöngyösi István főtitkár vá­laszolt. A kongresszus határozatot hozott, végül megválasztotta a szakszervezet vezető testületéit és tisztségviselőit. A szakszer­vezet elnöke ismét Reszegi Ferenc, főtitkára Gyöngyösi István, titkára pedig Podina Sebő, Takács László és Wág- ner Lajosné. Kommismsfa müsstsk a BKW-han A gyerekekért, önmagukért másfél ezren csatasorban Az előbb még langyos eső csepergett, most meg hétágra süt az októberi nap. Érdet el­hagyva látom, hogy nagy a sürgés-forgás a szőlőkben. Va­jon a Dunai Kőolajipari Vál­lalat kilométereken át kígyózó, olykor ölelkező, majd egymás­tól messze futó betoncsíkjain milyen most az élet? Ók is csaihkoziak — Kinek milyen munka ju­tott, hol van szükség dolgos kézre, ott akadhatunk rá — magyarázza Strasszer Gáspár, a vállalati munkaverseny bi­zottság titkára. Az oldószeres parafinmentesítő üzem felújí­tási munkáiba most több mint négyszázan kapcsolódtak be. A külső területeken az átadás előtti takarítást százhúszon vállalták. S csinálják is lelki- ismeretesen. Az üzemek tálie- sítésén, a gőzrendszerek kar­bantartásán 1 ezer 150-en fog­lalatoskodnak. A területükön dolgozó alvállalkozók is csat­lakoztak a mi kommunista szombatunkhoz. Például a Bu­dapesti Kőolajipari Gépgyár munkásai, a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat szakemberei. Előkerül a papír, ceruza. Rö­vid osztás, szorzás után kapom az összeget: — Hozzávetőleg 180 ezer fo­rint jön össze a mai munka­bérekből. Jut belőle a tanács- háza mögötti óvoda bővítésére, valamint szociális létesítmé­nyeink fejlesztésére. Esetleg a sportpályára is marad néhány forint. Az irodaház kong az üres­ségtől, az üzemrészekben fo­lyik az élet. Kiss Imre, a ben­zinreformáló II—III. üzemben dolgozó Bolyai János szocialis­ta brigád vezetője tekintélyes méretű lapáttól válik meg né­hány percre, hogy szót vált­hassunk: Kiválók — kiválóan ? — A hulladékot kell innen elszállítani. Ez tűzveszélyes parafinhulladék. Ennél az üzemrész bővítésnél néhány nap múlva hegesztenek, a tűz­veszély elhárításáért fogtunk lapátot. Felüdülés ez a szelle­mi munka után. A brigád har­minckét tagja közül tizenegyen lapátolunk. No, a többiek keze sem marad üresen. — Nagyon kellett a hívó szó, mire most, szabad szombaton, műszakba álltak héttől ket­tőig? — Nem kell bennünket no­szogatni. Hagyomány már a DKV-ban, hogy tavasszal és ősszel kommunista műszakot tartunk. Hagyomány, de ugyanakkor szükség is van rá. Mert ha jól számolok, ebben a brigádban az átlagéletkor 30 —32 év, e pillanatban hat em­bert érint közvetlenül is. sor kerül-e az óvoda bővítésére. Jövőre meg még többet. Bele­számítva magam is. Egyre több óvodai, bölcsődei hely kell. Hát a magunk módján segítünk... A maguk módján, a kiválók — kiválóan. Hiszen a Bolyai brigád nyerte el 1979-ben a vállalat kiváló brigádja címet. Kiss Imre pedig azok közül való, akik az idén augusztus 20-án a Százhalombattáért végzett társadalmi munkáért kitüntetést kaptak... Hélköznapi élet A környezetvédő égetőtorony szomszédságában találkozunk Sokorai István műszaki vezér­igazgató-helyettessel : — Hogy mit jelent a DKV- nak ez a kommunista műszak? Sokat. Szokatlanul jó ütemben halad a rekonstrukció. S ha ez az égetőkemence is elkészül: nem kell évente olyan egy-két milliós szennyvízbírságot fizet­ni. Éppen ezért, szeretnénk a kemencét november elsején át­adni rendeltetésének. A kommunista szombathoz a már 'említett VERTESÉ is csatlakozott. Simándi Ágnes tervelemző szerel. A rajzok alapján köti be a kábeleket. — Huszonnyolcán jöttünk ki. Domokosné H. Erzsébet számí­tógépes adatfeldolgozó itt sze­A lepárlótorony zárófedele a he­lyére kerül Barcza Zsolt felvétele rel velem. Ö a másik doboz­ban ügyködik. Természetesen Markó János főszerelő veze­tésével ... Néhány kilométerrel odébb a sárga targonca körül hatan forgolódnak. Lapátra kerül a felesleges gyom, gaz. Nagy Je­nő, a tárolóüzem csoportveze­tője szorgalmasan forgatja a lapátot. — Erre a munkára is szük­ség van? — Már hogyne lenne. Menet közben nincs mindig idő arra, hogy a járdák szegélyénél fel­gyülemlett földet, port, a ki­virágzó gyomnövényeket eltá- volítsuk. Elkészültünk a télie- sítéssel, lehetővé tettük, hogy a gőzrendszerek minél keve­sebb veszteséggel működjenek. Most pedig az üzemi rend, a biztonság megteremtéséért for­gatjuk a lapátot itt ezzel a két diszpécser-kislánnyal. Szabad szombatokon a nép- telen gyári utakon mindössze a mintaszedő autó fordul két- óránként. Most viszont targon­cák teste csillan, motoros vág át egyik betoncsíkról a másik­ra. Hétköznapi életét éli a százhalombattai óriás — sza­bad szombaton. Varga Edit A határozatok valóra váltásáért Az MSZMP XH. kongresszusa — a tár­sadalmi fejlődés értékelése és elemzése tük­rében — meghatározta a továbbhaladás fő irányát; politikai-, gazdasági-, ideológiai összetevőit és feltételeit. Mély elemzését adta a szocialista fejlődés jelenlegi szakaszának, s erre építve meghozta határozatát, amelyből a következő években a társadalom egész po­litikai rendszere meríthet, felismerve a leg­fontosabb tennivalókat. A járási pártbizottság a kongresszust kö­vető időszakban a legfőbb feladatának egy­részt azt tartotta, hogy sokoldalúan elősegítse a kongresszus mondanivalójának egységes értelmezését. Másrészt ezzel szerves össze­függésben biztosítani kívánta — és teszi ezt a jövőben is —, hogy a feladatokat a kong­resszusi határozat szellemében fogalmazzák meg. Ez év áprilisában a testület mindenek előtt saját tennivalóit tekintette át. A kongresszusi dokumentumok elmélyül­tebb megismerését és egységes értelmezését jól szolgálta a járás propagandistáinak kon­ferenciája. Hozzájárult ehhez a felsőbb párt­szervek által kiadott segédanyag, melynek alapján a pártoktatás hallgatói júniusban a tömegpropaganda-tanfolyamokon és a káder­képzés keretében feldolgozták a szóban forgó anyagot. A sokoldalú ismertetés és feldolgozás sorá­ba tartozik, hogy az említett pártbizottsági ülés után a járás KISZ-titkárainak részvé­telével váltottunk szót a kongresszusi határo­zat értelmében az ifjúsági szövetség felada­tairól. Ezen kívül a politizálás, a tudatos pro­pagandamunka hasznos fórumainak tartottuk az általános választásokhoz kapcsolódó töme­ges rendezvényeket — jelölő és választói gyűléseket —, továbbá hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulója, május elseje és augusz­tus 20. kapcsán rendezett ünnepségeket. Ha­sonlóan felhasználtuk erre az üzemekben le­zajlott szakszervezeti választások fórumait is. Hogyan jut kifejezésre a kongresszusi ha­tározat végrehajtása a járási pártbizottság munkájában? A politikai irányító munka feladatainak meghatározását illetően alapkérdésnek tart­juk, hogy az MSZMP XII. kongresszusa meg­erősítette a párt fő politikai irányvonalát és vele együtt az alapelveket. A pártszervek egyik legfontosabb tennivalója a határozat szellemében az elvi-politikai irányítás tökéle­tesítése, amely hosszú távú záloga társadalmi életünk fejlődésének. Ennek alapján mi a pártirányítás legfontosabb feladatának a kö­vetkezőket tekintjük: Mindenek előtt az érvényben . levő párt- határozatok végrehajtásának következetes el­lenőrzését és segítését tartjuk fontos kötele­zettségnek, hiszen a kongresszus megerősí­tette a Központi Bizottság korábbi alapha­tározatait, amelyre a pártszervek saját mun­katervei is épülnek. Ennek tudatában tartjuk elsődlegesnek a párt éo társadalmi szervek munkaprogramjainak, munkaterveinek a kongresszusi határozat szellemében történő kimunkálását. Az irányító munka javításá­nak feltételeként tartjuk számon a pártszervek és testületek elemző tevékenységének fejleszté­sét, illetve ennek alapján a feladatmeghatáro­zás szükséges és lehetséges konkrétságát. És végül az említettekkel összhangban az élvi- politikai irányító munka jellegének erősítése, színvonalának fejlesztése mellett az irányító, szervező munkában biztosítani kívánjuk to­vábbra is a szükséges operativitást. A járási pártbizottság a fent említett fel­adatokkal összhangban alaposan, elemzően dolgozta fel az alapszervezeti beszámoló és vezetőségválasztó taggyűléseken, az üzemi­községi pártértekezleteken elhangzott észre­vételeket, javaslatokat. Ezek közül azokat, amelyekben a felsőbb pártszervek vagy más állami, társadalmi szervek intézkedésére van szükség, hozzájuk továbbítottuk. Saját ten­nivalóinkat a testület által jóváhagyott „In­tézkedési Terv”-ben rögzítettük. A feladatok súlyozásánál messzemenően figyelembe vet­tük a kongresszusi határozatot, amely a kö­vetkező időszakban a munkatervezésének alapjául szolgál. Munkatervünknek megfelelően ebben az évben — a kongresszus megállapításainak szellemében — folytattuk a határozatok vég­rehajtásának segítését és ellenőrzését. Ennek példájaként említem, hogy a Herceghalmi Kí­sérleti Gazdaság, a Rozmaring és a Pilisvöl­gye MGTSZ-ek vezetői a járás párttestületei előtt számot adtak a KB 1978. március 15-i határozatainak végrehajtására irányuló mun­kájukról. A diósdi Csapágy Gyár és a Tex- elektro Ipari Szövetkezet vezetése pedig ar­ról számolt be a végrehajtó bizottságunknak, hogy a tervező és a mindennapi szervező, irá­nyító munkájuk során miként veszik figye­lembe a Központi Bizottság irányelveit a hosszú távú külgazdasági politika alakítására vonatkozóan. De példa lehet az is, hogy párt­bizottsági ülésen körültekintő alapossággal végeztük el a cselekvési program végrehajtá­sának féléves értékelését. Az elemző, munka fejlesztésére irányuló törekvéseinket mutatja, hogy megfelelő elő­készítés után a járási párt-végrehajtóbizott­ság ülésén értékeltük a vállalatok alkalmaz­kodását az új szabályozó rendszer követelmé­nyeihez. Az előkészítő munka része volt az az eszmecsere, amelyet kisebb csoportokban a gazdasági egységek vezetőivel folytattunk, s amely a tapasztalatok feltárása mellett elő­segítette a konstruktív szemlélet erősödését is. Ugyancsak alapos elemzést kívánt a mun­kaerő-gazdálkodás járási tapasztalatainak összegezése. Ezt jól segítette az a felmérés, amelyet előtte a járási pártbizottság szövet­kezet- és gazdaságpolitikai bizottsága végzett el. Mélyreható helyszíni felmérést végeztünk a párttaggá nevelés folyamatáról, tudatossá­gáról és tervszerűségéről az ipari üzemekben. Végrehajtó bizottságunk állásfoglalását^ tit­kári értekezleten dolgoztuk fel. Elemző te­vékenységünk részeként említeném meg. vé­gül a káder, és személyzeti munka átfogó vizsgálatát, valamint a nőpolitikái határozat végrehajtásának körültekintő összegezését. A XII. kongresszus határozatának szelle­mében — az irányító munka színvonalának fejlesztésével — elérni kívánjuk azt is, hogy a párt- és állami szervek, a tömegszervezetek önállósága, öntevékenysége javuljon, kezde­ményezőkészsége fokozódjon, a szükséges operativitásuk megfelelő irányban fejlődjön. Ennek szellemében az irányító pártszervek munkájának segítése érdekében, megszervez­tük a különböző posztokon dolgozó reszor- tosok felkészítését. Ezt a célt szolgálta az is, hogy összehívtuk az újonnan választott alapszervezeti titkáro­kat, hogy megfelelő módszertani segítséget adjunk az indulásnál is munkájukhoz. A jö­vőben az a célunk, hogy az eddigieknél hat­hatósabban segítsük a pártalapszervezetek vezetőségeit és kommunista kollektívákat, mert a párthatározatok eredményes megva­lósítása, így a kongresszus határozatainak realizálása is ezen a „szintéren” dől el. Rendkívül fontos szerepet tulajdonítunk a kongresszusi határozat valóraváltásáért folyó munkában a tömegszervezeteknek és tömeg- mozgalmaknak. A kongresszus után — és ne­gyedévenként újból — ennek szellemében váltottunk szót a járás tömegszervezeti veze­tőivel és a választásokra készülve külön a Hazafias Népfront községi tisztségviselőivel. Az eszmecsere megerősített bennünket ab­ban, hogy a párt tömegkapcsolatai a kong­resszus utáni időszakban méginkább erősöd­tek. Ez a tapasztalat a szakszervezeti válasz, tások során tovább gazdagodott. Az üzemi munkáskollektívák e fórumokon is hangot ad­tak annak a véleményüknek, hogy a XII. kongresszus elemző munkája nyílt, őszinte, reális helyzetértékelés volt; az összetett gon­dok sűrűjében utat tudott mutatni. Hangsúa lyozták, hogy a célokkal egyetértve, a felada­tokat elfogadva részt kívánnak venni a meg­oldásban. A tömegszervezetek vezetőivel való legutóbbi megbeszélés során ilyen szel­lemben igyekeztünk segítséget nyújtani a jö­vő évi munka tervezéséhez; s ennek kapcsán külön hangsúlyt kapott a kongresszusi hatá­rozatból adódó tennivalók kérdése. A XII. kongresszus határozatainak végre­hajtása kapcsán fontosnak tartom annak meg­említését is, hogy tovább javítottuk (és még javítjuk) a pártmunka mozgalmi jellegét. Po­litikai munkánk során tudatosan növeltük a helyszíni tájékozódás, a tapasztalatszerzés arányát és tágítottuk a méreteit. Ebbe a te­vékenységbe főleg a testületi tagokat, tapasz­talt aktivistákat, káderutánpótlásként számí­tásba jövő személyeket vontunk be. Hatá­rozott tervünk az is, hogy a pártbizottság mellett működő munkabizottságok tagjait rendszeresen ellássuk hasonló jellegű meg­bízatásokkal. Az eddigieknél is rendszereseb­bé kívánjuk tenni a jövőben a közbeeső párt­szervek, az alapszervezetek, az állami és tö­megszervezetek rendezvényeinek látogatását. Ez egyben azzal a kötelezettséggel jár, hogy rendeznünk kell — a testületi és munkabi­zottsági tagok megbízatásán kívül — a tár­sadalmi aktivisták sorait, bővítenünk kell azok körét, ezzel együtt törekednünk kell az apparátus munkájának szervezettebbé téte­lére, tökéletesítésére. Az egyre rendszeresebbé váló csoportos titkári értekezleteket felhasz­náljuk arra, hogy a mozgalmi munka helyes módszereit felszínre hozzuk, propagáljuk és terjesszük; megfelelő módszertani segítsé­get nyújtsunk az egyre összetettebbé váló fel­adatok megoldásához. Egy cikk keretében nyilván nem lehet teljességgel bemutatni — legfeljebb csak ér­zékeltetni — azt az összetett, sokirányú po­litikai munkát, amelyet egy járási pártbizott­ság tesz a pártkongresszus határozatainak megvalósításáért. Az idei esztendő második félévre szóló munkatervünk összeállításánál fő szempontunk volt a kongresszusi határo­zat végrehajtásának szervezése és ehhez egy olyan politikai eszközrendszer hozzáilleszté- se, amely a legjobban szolgálja céljaink meg­valósítását. A következő esztendő közeledté­vel hasonlóak az elgondolásaink; olyan mun­kaprogram összeállításán dolgozunk, amely megfelel a XII. kongresszus állásfoglalása és határozata követelményeinek, amelyet ha végrehajtunk, időarányosan teljesítjük a me­gyei és a járási pártértekezletünk célkitűzé­seit is. KRASZNAI LAJOS, az MSZMP budai járási bizottságának első titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents