Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-15 / 242. szám
1980. OKTÓBER 15., SZERDA x/iintm Kelet—Nyugat Közösen a harmadik piacon Húsz ország kereskedelmi t zók nagy mértékben megnö- szakemberei kedden a Duna I vekedett költségeiben, a tőke Intercontinental Szállóban folytatták tanácskozásukat a J harmadik piaci együttműködésről. Magyar, szovjet, jugoszláv, lengyel, NSZK-beli, osztrák és román szakemberek fejezték ki együttműködési készségüket, ismertették tapasztalataikat, s szinte valamennyien elemezték a gazdasági életben bekövetkezett nehézségek okait és a megoldás módozatait Felszólalt dr. Hannes Androsch osztrák alkancellár, pénzügyminiszter is, aki elsősorban az energiaellátási nehézségekben, az energiahordohiányok és a tőkefelhalmozódások keletkezésében látja a gazdasági pangás, az eladósodások, a külkereskedelmi forgalom lassuló fejlődésének okait. Mint mondotta, aZ országok fokozott együttműködése, ezen belül a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak erősítése sokat segíthet a gondokon. Mint mondotta, az Osztrák Köztársaság a közelgő madridi konferencián is hangot ad majd a gazdasági együttműködés nagy jelentőségének. A tanácskozás ma folytatja és fejezi be munkáját. KGST Tervegyez fetés A soronkövetkező ötéves népgazdasági tervek egyeztetésére olyan időpontban kerül sor, amikor a KGST-tagorszá- gok már megkezdték a hosszú távú együttműködési célprogramok, valamint a kétoldalú hosszú lejáratú gyártásszakosítási és termelési kooperációs programok kidolgozását és végrehajtását. E dokumentumok meghatározzák az együttműködés egyeztetett stratégiáját az anyagi termelés konkrét ágazataiban. Az 1981—85. évekre szóló tervek egyeztetésének befejező szakasza a jelenlegi ötéves tervidőszak * két utolsó évére esett. Rendszerekben a rendszergazda) Az állandó megújhodás jegyében A tízszeres kiváló vállalat címet viselő Herceghalmi Kísérleti Gazdaság egyre többet hallat magáról. Nevét az utóbbi években kitűnő tenyészállatai, saját gyártású speciális mezőgazdasági gépei révén országosan is ismertté tette. Góg Mátyás igazgatót mindenekelőtt arra kértük, jellemezze a mezőgazdasági nagyüzem jelenlegi helyzetét. Szakemberek hada — Méretei alapján a gazdaság nem sorolható a legnagyobbak közé, hiszen alig több mint ötezer hektáron gazdálkodunk. Am ha az egy dolgozó által létrehozott értékét vesz- szük alapul, már helye van a leg szónak. A hatékonyság alapján az üzem ipari színvonalon áll, annak ellenére, hogy tevékenységünk 88 százaléka az úgynevezett klasszikus mezőgazdaság körébe tartozik. Az idei termésátlagokat illetően nincs okunk panaszra: a búza hektáronkénti termésátlaga elérte a 62 mázsát, kukoricából a becslések szerint 65 mázsa várható, cukorrépából pedig 400 mázsa hektáronkénti hozamokra számítunk. — A rossz nyelvek szerint a budai járás legzsírosabb földjei kerültek a gazdaság tulajdónába, s szinte magától terem errefelé a határ. • — Talán egy fél évszázaddal ezelőtt lenetett ebben valami, ma ez kevés lenne a magas hozamokhoz. A rekord- termések titka, hogy valamennyi növényünket termelési rendszerek technológiája alapján termesztjük. Hatvan mérnökünk, seregnyi technikusunk és szakmunkásunk a biztosíték arra, hogy a gazdálkodás legmodernebb eljárásait valósítjuk meg. Kifejlesztettük például a Huniper, folyékony vegyszert kijuttatni kepes gépcsaladot, és a Hunirak anyagmozgató berendezést. Mérnökeink azóta, hogy az első lépéseket megtették e fontos gépek megkonstruálása érdekében, már több szabadalom tulajdonosainak mondhatják magukat. Persze, szakembereinknek nem kell messzire utazniuk ahhoz, hogy az elméleti kutatás módszereiről, jelentőségéről előadást hallgathassanak. Tőszomszédságunkban, velünk együttműködve folytat tudományos kutatást az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet tudós kollektívája. — Tervek, a gazdálkodás fő fejlesztési irányai? — Igyekszünk minden termékünket lehetőleg saját magunk feldolgozni és értékesíteni: létrehozzuk a íelies vertikumot. A gabonát maris helyben használjuk fel, táp készül belőle, szemes izrmény- ként csak búzát adunk el, de ezt sem egyszerű árunövényként, hanem a jövedelmezőbb vetőmag gyanánt. A tejet a Budatej tagjaként adjuk el a fogyasztónak és a hatodir ötéves tervben bővítjük sertés- vágóhídunkat is. Rédling István termelési Igazgatóhelyettest a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban bevezetett úi módszerek részletei felől kérdezem. — Az önök által kifejlesztett és gyártott Huniper gépek eredetileg csak permetezésre voltak alkalmasak. Most ugyanezek a berendezések folyékony műtrágya kijuttatására is felhasználhatók. Kifognak az aszályon — Milyen jövőt jósol a folyékony műtrágyázásnak hazánkban ? — Gazdaságunk nem véletlenül szánta rá magat a módszer kipróbálására. A vidék rendkívül száraz, és ha 30 helyett 60 centiméter mélyre juttatjuk az éltető tápanyagokat, egy hónappal tovább tarthatjuk életben a kukoricát aszály idején. Sokan érdeklődtek a Balaton- környéki tsz-ek szakemberei közül is. Ezeket a gazdaságokat előbb-utóbb eltiltják a hagyományos, és a környezetet nagymértékben szennyező műtrágyázástól. Ami az elterjedést .illeti, anngk két fő feltétele van: a folyékony műtrágya ára legyen alacsonyabb a szilárdénál és megközelíthető távolságban működjön a gyártó üzem. Mi Budapestről, tehát igen közelről szállítjuk a hatóanyagot, így ,már az idén 1200 hektáron folyékony állapotban dolgozzuk be a tápanyagot a talajba. Vissza a természeteshez! — A sertéstenyésztés gazdaságosságát Pesi megye ne- nany nagy termelőszövetkezetében komoly veszélybe hozta a drága, oiajpazarió tartási mód. Mint a Hungahib se.- téstenyésztési rendszer gesztorának, de úgy is, mint nagy sertésállománnyal rendelkező gazdaságnak is, érdeke az agazat nyéreségességének megtartása. Mit tettek ennek érdekében? — A MÉM megbízásából az idén három, jövőre már négy olyan sertésépületet és technológiát próbálunk ki, amelynek berunázási költségéi csupán felét teszik ki a régieknek es jóval kevesebb energiát fogyasztanak. Megszüntetjük az ablak nélküli, zárt hizlaldákat, ahol a világítás, a szellőztetés pénzbe került, helyettük nyáron nyitott, természetes viszonyokat biztosító épületeket húzunk fel — magyarázza az igazgatóhelyettes. A beszélgetés után az egyik kilenclakásos, modern társasházban várnak. Útközben kísérőm, Nagy György, a párt- bizottság titkára azokról a szociális juttatásokról beszél, amelyekben az itt dolgozók részesülnek. — A gazdaság rendkívül sokat áldozott a lakáskörülmények javítására, arra, hogy a kétkezi munkások az iparban dolgozókéhoz hasonló munka- feltételek között láthassák el napi teendőiket. Az ezer lakost számláló településen a mezőgazdasági nagyüzem által épített és fenntartott bölcsőde és óvoda fogadja reggelente az apróságokat és nem kell eljárniuk az általános iskolásoknak sem. Már készülnek a tervei az új lakótelep- nek. i Közben megérkezünk Kiss Árpádék tömbjéhez, a csengetésre szerény, csendes szavú férfi nyit ajtót. — Négy esztendeje költöztem be feleségemmel, 29 ezer forintot kellett indulásként befizetni, no meg rengeteg munkával hozzájárulni az építkezéshez — mondja. Kiss Árpád a takarmánykeverő üzem műszakvezetője. Gondoskodni az emberről Készségesen vezet végig a lakásban, sorba vesszük a látnivalókat. Van televízió, rádió, a konyhában palackos gázzal sütnek a tűzhelyben, villanybojler melegíti a vizet. Egyszóval minden fellelhető, ■ami egy komfortos, korszerű lakásban szükséges. Talán nem mindenki volt ilyen szerencsés, mint Kiss Árpád, költözhetett városi mércével mérve is korszerű otthonba. — Aki tisztességesen dolgozik itt, és takarékosan bánik a pénzével, az könnyen építhet. Kedvezményesen kap telket, segítséget, a fuvarozáshoz teherautót és nem kis ösz- szegű kölcsönt a gazdaságtól — mondja búcsúzáskor. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság gazdálkodásának sikerei, mint arról írásunk elején szóltunk, egyre növekvő tonnákkal, mázsákkal, forintokkal mérhetők. Eredményeikben, bár kevésbé kimutathatóan, ds minden .bizonnyal meghatározó szerepe volt annak, hogy nagy súlyt fektettek az emberekről való gondoskodásra, Valkó Béla A fiatalok európai együttműködése legyen a békefront szilárd alapja losonczi Pál beszéde az ifjúsági tanácskozáson Az európai ifjúsági szervezetek budapesti konferenciáján — mint arról az I. oldalon beszámolunk —, felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Elöljáróban örömét fejezte ki, hogy hazánk adhat otthont ennek a fontos politikai eseménynek. — Ebben országunk, népünk, ifjúságunk szocialista építőmunkájának megbecsülését, békét szolgáló külpolitikánk elismerését látjuk — mondotta Losonczi Pál. — Az együttműködés létrehozásával es felelősségteljes munkájával földrészünk ifjúsága hatékonyan, az ifjú nemzedék társadalmi súlyához méltó módon járulhat hozzá az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányában foglaltak megvalósításához, az enyhülési folyamat eredményeinek megvédéséhez és további gazdagításához. Mérföldkő és új szakasz — Földrészünk politikai életében a helsinki konferencia mérföldkő volt, és új szakaszt nyitott. Helsinkit mi sohasem végcélnak tekintettük, hanem qlyan kiindulópontnak, melytől a záródokumentumban foglaltak érvényesítésén való munkálkodással leltet előrehaladni. A Magyar Szocialista Munkáspárt és Népköztársaságunk kormánya ezt szem előtt tartva dolgozik a záróokmány ajánlásainak végrehajtásán, egységes egészként értelmezve azokat. A nemzetközi helyzetben azonban az utóbbi időszakban kedvezőtlen változások következtek be. Fokozottabb mértékben kell szembenézni a helsinki szellemével ellentétes tö- rekvéseklcel is. A mai nemzetközi helyzetet úgy jellemezhetjük, hogy abban az enyhülés és a feszültség tényezői egyidejűleg vannak jelen: politikai harc folyik az enyhülésért küzdő és a fesz ül'tséget sértő erők között. Losonczi Pál ezután arról szólt, hogy a kormányok többsége és a tömegek meg akarják őrizni az enyhülés eredményeit: mi, erre — valamennyi békeszerető erő összefogásával és együttes cselekvésével —, valós lehetőséget látunk — hangsúlyozta. — Álláspontunk — mely egyben szövetségeseink álláspontja is —, jól ismert. A szükségszerűen felmerülő vitákban, beleértve a katonai erőegyensúly kérdéseit is, a tárgyalások, a politikai úton történő megoldás hívei vagyunk. Ez irányú készségüket a szocialista országok és szövetségi rendszereik, az elmúlt időszakban is több új, fontos kezdeményezéssel támasztották alá. Álláspontunkból adódóan támogatjuk a különböző társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd folytatását. Ezért üdvözöljük a szovjet—amerikai előzetes tárgyalások megkezdését az Európában levő fegyverekről. Növekvő felelősség Tagakban termett paprika Az Óbuda Mezőgazdasági Kertészeti Szövetkezet élen jár a legkorszerűbb módszerek meghonosításában. A paprikát ötkilós műanyag tasakokban termesztik. A szegfű és más kultúráknál eternit kádakba helyezik el a fertőtlenített kerti földet, s így teljesen sterilen tudják nevelni a növényeket. Kísérleti üvegházukban — a megfelelő tápanyag biztosításával — kőgyapotba is ültetnek szegfűt. — A jelenlegi feszültebb nemzetközi légkörre jótékony hatást gyakorolná, ha a helsinki értekezleten részt vett államok küszöbön álló madridi tanácskozása tényleges eredményekkel zárulna. Mi azt várjuk tőle, hogy megállapodásra jusson a helsinki záróokmány még teljesebb megvalósításához szükséges lépésekről, különösen, hogy döntsön a katonai enyhülés és leszerelés európai konferenciájának 1981-ben történő ösz- szehívásáról. Mi ebben a szellemben készülünk a tanácskozásra és veszünk részt az előkészítő megbeszéléseken. — A békéért, az enyhülésért harcoló társadalmi erők sorában fontos szerepet játszhat — és játszik is — az ifjúság, a nemzetközi ifjúsági mozgalom. Örömmel tapasztaljuk, hogy az önök nemzedéke tudatában van a már ma is reá háruló, s napról napra növekvő felelősségének. Szavaival, tetteivel bizonyítja elkötelezettségét a béke, az enyhülés, a leszerelés, a népek közötti bizalom és megértés nemes ügye mellett. Figyelemmel kísérjük és támogatjuk mind e célok elérését felelősségérzettel segítő, nem egyszer úttörő jelentőségű akcióikat, kezdeményezéseiket. Kölcsönös bizalom és megértés — Igen fontosnak tartjuk az ifjú nemzedéknek és szervezeteinek azt az őszinte törekvését, hogy a jelenlegi nehezebb körülmények között sem mondanak le az őket összekötő elemek, a megegyezésre és kapcsolatokra lehetőséget nyújtó elképzelések kereséséről. E munka eredményeként átgondolt felelősségvállalásuk jeleként értékeljük az európai ifjúsági együttműködés mozgalmának létrehozását, mely szervezeti kereteket, s általa szilárdabb alapot, kedvezőbb lehetőségeket nyújt együttműködésük fejlesztéséhez. — Ügy véljük, hogy ez a népek közötti barátság, kölcsönös bizalom és megértés légkörének ápolását és erősítését is eredményesen szolgálhatja azáltal, hogy földrészünk ifjúsága számára lehetőséget ad egymás életének, munkájának, gondolatainak, törekvéseinek jobb megismerésére. Meggyőződésem, hogy az európai ifjúsági mozgalom mai nagy eseménye, az együttműködés kereteinek létrehozása mind tartalmát, mind időzítését tekintve jelentőségében túlmutat az ifjúsági mozgalmon és jótékonyan hat földrészünk egész politikai légkörére — hangsúlyozta Losonczi Pál, majd kívánt sok sikert a konferencia munkájához. A mezőgazdaság jövője Meghatározó a minőség Tegnap délelőtt Nagykörösön az MSZMP városi bizottságának székházában tartott előadást dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal eJnökdasági fejlődés üteme menynyivel volt lassúbb a tervezettnél, de azt is, hogy ez az ütem a VI. ötéves tervben is tartható lesz. Mindenesetre helyettese, a mezőgazdaság és i lényeges különbség a két ötaz élelmezésügy VI. ötéves tervéről, irányelveiről. Az alkalmat az MTESZ Pest megyei szervezetének nagykőrösi intéző bizottsága, a Magyar Agrártudományi Egyesület helybéli csoportja és a Nagykőrösi Konzervgyár teremtette meg. A hallgatóság mégsem csak a nagykőrösiek közül verbuválódott. Ott voltak az előadásokon Pest megye csaknem valamennyi körzetének mezőgazdasági és élelmiszeripari vezető szakemberei, sőt, a szomszédos megyékből is érkeztek hall-, gatók. Dr. Bíró Ferenc előadásában először is a népgazdaság VI. ötéves terve kimunkálásának általános feltételeiről szólt, meghatározva a külgazdasági kapcsolatok jelentőségét, és a hazai ipari és mezőgazdasági termelés helyzetét. Majd a népgazdasági terv céljairól szólt, melyeik közül a legfontosabb a külgazdasági kapcsolatok egyensúlyának elérése, és az MSZMP életszínvonal-politikájához a szükséges feltételek megteremtése. Mint a tervhivatali elnökhelyettes a továbbiakban elmondotta. a most végéhez érő ötéves terv végrehajtása során a népgazdaság tényleges alakulásának folyamatai euértek a tervezettől. Végeredményben népgazdaságunk nem valósította meg a kitűzött célokat, noha 1978- ban és 79-ben a kormány már igen határozottan beleszólt a gazdasági folyamatok irányításába. Ezeknek az intézkedéseknek a kedvező hatása igen nagy mértékben érvényesült, s ezzel nemcsak eredményeink lettek jobbak, hanem az új tervidőszak reális előkészítésének lehetőségei is. A gazdasági fejlődés üteméről a lehetőségekkel összhangban álló adataink vannak. Tudjuik, hogy a gaz- , éves terv között, hogy a most készülőben o nemzeti jövedelem kétharmadát kívánjuk a külgazdasági kapcsolatok egyensúlyának megteremtésére fordítani, a korábbi egyharmad résszel szemben. Ennek megfelelően célunk az, hogy exportunk gyorsabb ütemben növekedjék behozatalunknál és pozitív áruforgalmi egyenleget érjünk el. A mezőgazdaság előtt álló feladatokról szólva dr. Bíró Ferenc elmondta, hogy az elmúlt évek fejlődési ütemének irányát a továbbiakban is meg kell tartani. Viszont arra is számítani lehet, hogy a mezőgazdasági termelés eredményéből a korábbinál nagyobb hányad értékesíthető külföldön. Az export gazdaságosabbá tétele érdekében fejleszteni kell az intenzív gabonatermelést, a főként hazai takarmányra alapozó állattenyésztést és az olajos magvak termesztését. Fejleszteni kell a kertészeti ágazatokat is, méghozzá a minőségileg mindenütt megfelelő termékek előállítása irányában. Általánosságban az egész mezőgazdasági termelésnek a minőséget kell a legfontosabb meghatározó követelményévé tenni, akárcsak az egész népgazdaságnak. Érvényes ez az alapelv az élelmiszeriparban is. azzal a kiegészítéssel, hogy a mező- gazdaság és az élelmiszeripar kapcsolatát is a minőség által meghatározott pályára kell terelni. A beruházásokkal kapcsolatban az előadó elmondotta, hogy mint mindenütt, az élelmiszeriparban is csökken ezek összege. A fejlődés lehetősége mégis megteremtődött, mert a nagyobb beruházások helyett a rendelkezésre álló pénz az egész élelmiszer- ipar fejlesztésére fordítható. F. P.
