Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-15 / 242. szám

4 xMíi ap 1980. OKTOBER 15., SZERDA KÜLÖNÖS HÁZASSÁG VOLT Buttler kontra Buttlerné Sietek megjegyezni, hogy itt nem Mikszáth Kálmán nagyszerű regényének valami­féle cáfolata következik. A Különös házasság témáját az író egy csaknem negyven esz­tendeig tartó perből vette, s a saját eszközeivel, gazdag képzelettel dolgozta fel. írói szabadságát nem korlátolhat­ták évszámok, tények, s ezt sem történész, sem jogász, sem pedig az egyszerű olva­só nem róhat ja fel. Buttler Jánosról a korabe­li írások azt pletykálják, hogy fegyelmet nem ismerő, köny- nyelmű, ingatag ember' volt. Báró Eötvös Ignác házánál ismerkedett meg Döry Kata­lin kisasszonnyal, akinek ti­zennyolc esztendős szépsége lángra lobbantotta szívét, s a jelek arra mutattak, hogy Katalin is rajta felejtette sze­mét az ifjú grófon. Amikor az Eötvös család — velük együtt a grófkisasszony is — az 1792. esztendő farsangját Egerben töltötte, Jánost min­dennapos vendégként fogad­ták a háznál. Az ifjú a far­sang utolsó napján lóhalálá­ban Kassára vágtatott, és meg­kérte a szülőktől Katalin ke­zét Nem kapott kosarat Mézeshetek A sors úgy hozta, hogy a májusi koronázási országgyű­lés idején Pesten már meg is tarthatták az eljegyzést A baj akkor kezdődött amikor a fiatalok hirtelenjében elha­tározták, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül házassá­got kötnek. A nehézségeket leküzdve a fiatalok augusztus 20-án a girincsi templomban két tanú jelenlétében, a nagy­mise után örök hűséget es­küdhettek egymásnak. (Mind­két család távol tartotta ma­gát az eseménytől!) Innen a fiatalok azonnal Erdőtelekre utaztak, hogy megkezdjék a mézesheteiket. Első gyermekük halva szüle­tett, s az ifjú gróf nem tart­ván kötelezőnek magára néz­ve a házastársi hűséget, neje Nagy Zsuzsanna nevű ko- momájával sok kellemes per­cet töltött. Egészen addig, amíg Buttlerné tudomást nem sze­rezvén a dologról, alaposan fel nem pofozta a leányzót. Zsuzsa bosszút esküdött, s így, . amikor a grófnő betegségének enyhítésére a ránki fürdőre utazott, az a kellemetlen hír jutott János fülébe, miszerint feleségének, egy „régi jó is­merőse”, nevezett Szirmay Jó­zsef igen gyakran látogatja a grófnőt... Ez 1794-ben történt, két esztendővel az esküvő után. A szokásos nagyjelenetet köve­tően Katalin, férje haragja elől, Egerbe költözött. Nem­sokára szeretett volna vissza­térni a „meghitt” családi fé­szekbe, Buttler erről hallani sem akart... Katalin grófnő pénztárcája rohamosan ürült, így a fiatal- asszony az év augusztusában — a házassági évforduló meg­ünneplése helyett — kerese­tet adott be az egri szentszék­hez, hogy az kötelezze férjét: vagy visszaveszi, vagy tartás­díjat fizet Perek sorozatai A per decemberben kezdő­dött, a felek kölcsönösen hűt­lenséggel vádolták egymást, íté­let azonban csak 1796 augusz­tusában született. Kötelezték Buttlert, hogy szállítsa haza a feleségét s amíg ezt nem te­szi meg, fizetnie kell évi ezer­nyolcszáz forint tartásdíjat. A férj azonnal fellebbezett a prí­más i székhez. A grófnak néhány év múl­va eszébe jutott, hogy örökös nélkül marad, s ezért 1801- ben hazavitte Katalin asz- szonyt. Pádányban éltek 1803 teléig, akkor újra kiadta a felesége útját. Újra per a tartásdíjért! A Csanádi püs­pöki szentszék 1819-ben öt- eZer forint tartásdíjat ítélt meg, s ezzel be is fejeződött a tartásdíjjal kapcsolatos perek sorozata, hogy egy újabbnak, érdekesebbnek adja át a he­lyét. Buttler örökösről akart gon­doskodni. Elhatározta, hogy felbontja a házasságot, s ter­mékenyebbet köt. Sávoly Sá­muel személyében nagyszerű ügyvédre talált, akivel közö­sen kidolgozták a tervet. A házasság érvénytelenségét ak­kor könnyű kimondani, ha az esküvő kényszer hatására tör­tént! Ilyesmire a gróf eddig soha nem hivatkozott, de ez nem zavarta. Az erőszakra való hivatkozásra az adta az alapot, hogy 1792 júliusában azt ígérte jegyesének: csak augusztus végén látogatja meg, s lám — a gróf mégis­csak Giricsen termett, ahol elhatározták, hogy mihama­rabb megtartják az esküvőt. Ez a rész eléggé homályos, sok tanú már meghalt, az élőt pedig meg lehet veszte­getni ... Hamistanúk A készülődés Buttlernénák is tudomására jutott, s még időben alkalmas tanúkat szer­zett, akik egyrészt az ő iga­zát, másrészt a férj tanúinak megvesztegetését igazolták. A keresetet Buttler 1827-ben nyújtotta be az egri érseki szentszékhez. Közben felkeres­te feleségét is azzal, hogy ha nem áll a válás útjába, száz­ezer forintot, valamint évi háromezer forint tartásdíjat is fizet Katalin azonban hajtha­tatlan maradt, így 1827. május 17-ért megkezdődött az or­szágra szóló válóper. Buttler tanúi hamar ellentmondások­ba keveredtek. Közben né­hány fontos irat eltűnt, ame­lyek a gróf ellen szóltak ... De a tanúk egymás után beval­lották, hogy őket bizony Butt­ler megvesztegette. (A gróf által tálalt történet nagy ré­sze megegyezik a Különös házasság-ban leírtakkal.) A háttérben a férj és a fe­leség hosszas alkudozást foly­tatott — eredménytelenül A szentszék a bizonyítási eljá­rást 1831-ben fejezte be, s íté­letében érvényesnek nyilvá­nította a házasságot A felleb­bezés után, 1833-ban a prímá- si szék is jóváhagyta az egri ítéletet. Buttler annyira meghara­gudott, hogy áttért a reformá­tus hitre, dé eZ nem sokat jelenthetett a számára, mivel házassági ügyekben a katoli­kus egyház volt a döntőbíró. A gróf, aki ezután sem állt szóba nejével, rokonok után kutatott. Így akadt rá az ír származású gróf Buttler Sán­dorra, akire végrendeletében a vagyonát hagyta. Buttler Já­nos gróf 1845. május 3-án halt meg. Katalin asszony természete­sen bőven részesült az özve­gyi haszonélvezetből. Hét év­vel élte túl a férjét: 1852. no­vember 8-án halt meg Pesten, így került végre pont egy pereskedésben eltöltött, való­ban különös házasság végére. Kátai Gábor AZ OTTHONI mindennapos tennivalók mellé kellemes szó­rakozást ígért kedden dél­utánra a Petőfi adó műsora. És alapjában nem is okozott csalódást a magazin jellegű összeállítás. Sőt, azoknak is hasznos időtöltést biztosított, akik pihenésre szánták dél­utánjukat. A KETTŐTŐL HATIG cí­mű műsor immár sok rádió- hallgatónak a kedvenc prog­ramjai közé tartozik. Tegnap délután Operaslágerekkel kez­dődött az adás, s a valóban közismert ária és dalbetétek hatását csak növelte a szel­lemes szerkesztői munka. A műsor második blokkjában a már hosszú idő óta nép­szerű Könyvről — könyvért vetélkedőt hallgathattuk. Ez­úttal nem voltak szerencsések a játékosok, s ennek az is oka lehetett, hogy a kérdések bi­zony nehezek voltak. A rádió kapcsolódni igyekezett a mű­szaki könyvnapokhoz is. Ez indokolta, hogy a budapesti 2. számú műszaki könyvesbolt­ban készült az élő adás, amely­ben magyar költők repüléssel kapcsolatos versei szerepeltek. Gálvölgyi János műsorvezető VITATKOZZUNK A K MIIOKItÓL! Szubjektiven a mozgalomról LEVÉLTÁRAK Jobb feltételek Az utóbbi években több új vagy felújított létesítmény ja­vította a levéltári raktározás és a levéltári munka tárgyi feltételeit az országban — állapították meg az állami és szaklevéltárak igazgatóinak és a felügyeleti szervek képvise­lőinek kedden kezdődött há­romnapos értekezletén. Új levéltárat kapott pél­dául Veszprém megye, fiók­levéltár nyílt Vácott, s Szol­nokon átadás alatt van az új megyei levéltár, az Orszá­gos Levéltár után a második olyan létesítmény, amely ki­fejezetten erre a célra épült. Javultak a raktározás és irat­kezelés feltételei az ország más megyéiben is. A szükségraktárak felszá­molásában történt jelentős előrehaladás ellenére továbbra is raktározási gondokkal küzd a hálózat. Ennek enyhítésére megkezdődött a legértékesebb iratanyagok mikrofilmezése. A levéltárak elsősorban a ré­gibb korokból származó, mu­zeális értékű anyagot veszik biztonsági mikrofilmre, s ez a munka eredményesen halad. A továbbiakban a mikrofilme­zést kiterjesztik a modern anyagokra. A szocialista kor­szak iratanyagának egy részé­re is. Megállapították, hogy az egyszerűbb iratkezelési sza­bályozás bevezetésével, az egy tárgyra vonatkozó iratok csoportosításával hatékonyabb lett a levéltári munka, ami megkönnyíti a kutatásokat. A z általános iskola első osz- tályában számos gyerek azért kerül műveltségbeli hát­rányba társaival szemben, mert előzőleg nem járt óvo­dába. A pedagógusok a meg­mondhatói, hogy mennyivel könnyebb fölmenni az ABC- hegyre azokkal a növendé­kekkel, akiknek az értelmi képességeit nemcsak a szülő, hanem az óvoda is csiszolta, ahol ráadásul a közösségben élés szabályaiból is ízelítőt kaptak. Már az 1960-as évek dere­kán sürgetővé vált a társadal­mi igény: iskolára előkészítő foglalkozásokat kell szervezni az óvodákból kirekedt gyere­keknek. Éppen tíz esztendeje jelent meg az első miniszteri utasítás. Tíz év alatt azonban sok víz lefolyt a Dunán. Az 1970 ás 1980 közé eső időszak minden bizonnyal úgy vonul be a ma­gyar pedagógia történetébe, mint az óvodai nevelés nagy évtizede. Űj alapokra fektet­tük a nevelőmunkát, melynek tengelyébe az iskolai életre való felkészítés került, mi­közben az óvodai hálózat fej­lesztésében is nagyot léptünk előre. Sokakat foglalkoztató kér­dés: Nem terhelik-e meg túl­ságosan az ötéves gyerekeket ezeken a foglalkozásokon? : Lapunk közelmúltban I megjelent számában cikket i közöltünk a kiubmozgaJom | történetéről és jelenlegi | helyzetéről. A cikk, egyik = abunyi olvasónk kczdemé- i nyezése alapján született, | aki az idén lezajlott ifjúsá- i gi találkozók tapasztalatait I is összegezve javasolta, fhogy a Pest megyei Hírlap I indítson sajtóvitát a klu- = bókról. Véleményét az em- i lített írásunkban közöltük. | Erre válaszként érkezett az § alábbi gondolatsor. Egy évtizede Amikor gyakorló népműve­lőként az ifjúsági klub ügyes­bajos dolgaival foglalkozom, vagy olvasok, vitázom a moz­galom helyzetéről, gyakran felrémlik bennem egy gondo­lat, amit nem a „bezzeg az én időmben” jelszó jegyében, de azért némi nosztalgiával köz­readok. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején jártunk. Képzeljenek el egy 40 négy­zetméter alapterületű szobát, melynek berendezése néhány asztal, egy agyonhasznált magnetofon, valamint az ak­kori évek divatos zeneszekré­nye, melyben már csak a te­levízió működik. Azonnal válaszolhatunk az aggályra: nem, erről nincsen szó, mert az előkészítőn nem „szigorú” iskolai munka fo­lyik, hanem játékos, szórakoz­tató foglalkoztatás. A pedagó­gus nem hagyományos taní­tási órát tart, hanem kötet­len, húsz-harminc perces el­foglaltságot kínál nekik. A „munka” ezekben a na- pokbari kezdődött él, mert a miniszteri előírás szerint az iskolaelőkészítés októbertől májusig tart, hetente két, esetleg három alkalommal, összesen 192 órában. Egy-egy csoportban — a körülmények­nek megfelelően — átlagosan 10—25 kis résztvevővel foglal­kozik a pedagógus, sok he­lyütt az a tanítónő, aki majd az első osztályban is vezetni fogja őket. A vizsgálatok is tanúsítják, hogy mekkora hasznuk szár­mazik ebből a 192 órás „tan­évből” a gyerekeknek. Mégis akadnak szülők, évente mint­egy három-négyezer, akik rendszertelenül küldik el fiu­kat, leányukat az előkészítőre, avagy el sem engedik, mivel a részvétel nem kötelező. Az ő meggyőzésük nemcsak a pe­dagógusoknak feladata, ha­nem mindazoké is, akik fele­lősséget éreznek a gyermekek jövőjéért. P. K. I. Nem vonzó küllemében a helyiség, mégis minden este megtelik. Aki ügyes, este 6- kor még be tud vinni a folyo­sóról egy széket, hogy helyet szorítson magának, de aki hétkor jön, már csak abban reménykedhet, talán valaki korán hazamegy és bejuthat a helyére. A klubban minden este a jól ismert kép fogad: tizenéves diákok, adminiszt­rátor lányok, fiatal szakmun­kások vitatkoznak, beszélget­nek és uram bocsá’, önfeled­ten játszanak a rozoga asztali focival, a Gazdálkodj okosan! társasjátékkal. Vannak közöt­tük megrögzött vetélkedő és barkochba játékosok is. Él ez a közösség, nem újra és újra nekirugaszkodó klub­vezetők, aktívák, népművelők próbálnak életet vinni az em­berek közé. Hihetetlenül hang­zik: a klubok mai viszonyai között, de szinte magától ment minden. A tagság nem szidta a vezetőséget, a vezetőség nem ócsárolta a passzív tagságot, mivel mindenki dolgozott. Visszatetsző lenne, ha most azt mondanám: így működik a klub évek óta, aki nem hiszi, nézze meg! A Uj feladatok Sajnos nincs happy end, az akkori gárda kinőtt a klub­mozgalomból és azóta — ez már több éve tart — épp olyan tipikusan lagymatag, jó és rossz korszakok között hánykolódó közösség, mint a legtöbb az ország bármely helységében. Az emlékezés megszépíti a dolgokat, a rossz feledésbe merül — mondhat­ják merengésemre. Ez igaz, de bizonyos tények tényként megmaradtak. A klubos munka fénykorá­ban a tagság nem csupán a 14—18 éves korú fiatalokból tevődött ki, voltak szép szám­mal huszonévesek is. Az idő­sebbek mozgalmi tapasztala­taikat hatékonyan beépítették Hat esztendeje látott nap­világot a Vallomások a gyó­gyításról című antológia, amely az Egészségügyi dolgo­zó — az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi lapja — hasábjain napvilágot látott cikkek, ri­portok közül fogta csokorba a legjelesebbeket. A Medicina kiadó gondozásában most megjelent a gyűjtemény foly­tatása az elmúlt hat év ter­mésének java. A Gyógyítás világa című kötet négyszázkilericven olda­tevékenységükbe. Az ifjúsági közösségek spontán, saját igé­nyeik alapján alakultak ki, a meglevő eredményességük iga­zolta létjogosultságukat, ala­kította ki a közművelődési formát, a klubot. A forma bevált, az ország minden részében épültek az új helyiségek, pókhálós, ko­szos pincék alakultak át egyre jobban felszerelt ifjúsági klu­bokká. Ma nem így és nem ilyennek kell, s mert egyhely­ben topogunk, egyre széle­sebb körben hangzik el: a klubmozgalom válságban van. A gondok a tartalmi tevé­kenység újrafogalmazásakor jelentkeztek. Ez azonban sokkal többrétű probléma, mintsem tapaszta­latcserékkel, találkozókkal megoldható lenne. Egyáltalán tisztában vagyunk-e a tizen­évesek életérzésével, életfel­fogásával? A fiatalok ismerete Sokszor állunk értetlenül reakcióikkal, divatjukkal, nem­törődömségükkel, kiábrándult­ságukkal, vagy bizonyos dol­gok iránti lelkesedésükkel szemben. Beszélünk a Pira­mis-jelenségről, megrettenünk a mesésektől, esetenként le­nézéssel, esetleg szánakozással nézünk el felettük. Sürgősen meg kell ismerni őket, törőd­ni kell velük, ilyen úton, kö­zösen lehet csak a tartalmi feladatokat újrafogalmazni. Ez viszont nemcsak a klubveze­tők, ’ hanem a főállású népmű­velők feladata is. * Még egy kérdés: a klubos korosztályúak, a tizenévesek, — tisztelet a kivételnek — nem tehetnének valamit a sa­ját kulturált, közösségi szóra­kozásuk, művelődésük megte­remtéséért? Nem többre gon­dolok, csak annyit, amennyit az említettek tettek. Preising Frigyesné, a szobi művelődési ház igazgatója Ián vallanak orvosok, újság­írók, közéletünk szereplői ar­ról, ami mindannyiunkat érint: az egészségügyről. Ahogy dr. Fűzi István, a szakszervezet főtitkára írja a bevezetésben, évente 2 millió beteget gyógyítanak kórhá­zakban, s majd 150 millió al­kalommal keresik fel a járó­betegek a különféle rendelő­ket. Ma már nemcsak bíráló­ja, hanem segítője is min­denki az egészségügynek, mint ahogyan a beteg sem csupán alanya, de részese is a gyógyító munkának. Előkészítő az iskolára ANTOLÓGIA A Gyógy ítás világa ról is elárult egy keveset Pso- ta Irén. A Kettőtől hatig befejező hiába próbált néhány pót- Mindössze egyetlen — ap- részét a Csúcsforgalom 996. kérdéssel segíteni a verseny- rónak mondható — hibát keli adása töltötte ki. Petress 1st- zőknek, mert ezek a támoga- szóvá tenni: a technikailag ki- v°-n ezúttal Kecskemétről je- tó információk logikailag in- tűnő zenei felvételek mellett lentkezett, de műsora az or- kább összezavarták a válasz- különösen zavaró volt a dia- &7Ág minden autósának sztol- adókat. így aztán kínos-szűr- lógusok fátyolossága, gyönge gált újdonsággal, mert szin- kére sikeredett a játék. hangereje. Igaz, mintha az te valamennyi szervezet kép­Kitűnő volt viszont a har- adás második részére megélén- viselői megszólaltak, akik a madik betét, amely ugyancsak kültek volna a beszélgető part- tömegközlekedésben szerepet sorozatműsornak számit: a Ta- nerek is, persze az sem kizárt, játszanak. lálkozás a stúdióban című hogy amint a színészi mester- FEL KELL HÍVNI a fi- résznek tegnap Psota Irén ségre terelődött a szó, Psota gyeimet egy holnap, csütör- színművésznő volt a vendége, felvillanyozlodott. A zene és a tökön elhangzó adásra: 13 óra Juhász Előd szerkesztő-ri por- szerepek közötti kapcsolat na- 07 perckor jelentkezik az or- ter szokásos könnyedségével gyón sajátja ennek a fokozot- szágos múzeumi hét, műemlé- indította a beszélgetést, amely- tan muzikális, kiváló ritmus- ki hónap eseményeihez kap­nék témája ezúttal is a mu- érzékű művésznek. Vallomá- csolódó Láthatatlan múzeum zsika volt. Bach csodálatos sa a songokról egészen meg- című sorozat- az Országos Le- orgonazenéjével vezette be a kapó volt. Bizonnyal sokakat véltárból. Budapesten, a Vár­találkozást, de ezek az ak- meglepett tiszteletet sugárzó ban található épület felbe- kordok kicsit melankólikussá vallomása a Beatles együttes- csülhetetlen értékeket őriz. tették az indítást, azután Al- ről és színészi produkciónak Ezekhez azonban többnyire bioni dallamai már kitűnően is kiváló volt, amint a Jézus csak a történész-kutatók jut- kapcsolódtak Psota sok sikert Krisztus szupersztár című nak hozta. A Balassi-kézirattól aratott önálló műsorához. Az rockoperáról nyilatkozott, s Haydn kismartoni munkaszer- egyórás csevegés közben gyor- ahogy a zenei betét szövegé- ződéséig, boszorkányperek írá­sán változott a muzsika han- nek magyar fordítását elmond- tattól Ferenc József magán- gulata: Mozart, Beethoven, ta. Végig érettünk egyfajta életére utaló levelekig terjedő Wagner zenéje után a művész- szándékolt visszafogottságot a összeállítással egy-egy villa­nő személyes élményeihez riporter és a színésznő be- násnyi betekintést kapunk e kapcsolódva jutottak el Bar- szélgetésében, aztán áttétele- hazai kincsestár titkaiba. tőkig és Kodályig. sen saját emberi problémái- Kr. Gy. RÁDIÓFIGYELŐ Missziót teljesít tehát a kö­tet, amikor az egészségügy kérdéseiről szól. Nyolc fejeze­tében — már ezek is árulko­dók — korántsem kizárólag a gyógyítással foglalkoznak _ a szerzők: a gyógyítók felelős­sége, írott sorok íratlan sza­bályokról, merre tart, nővér­ke?, ahol dolgozunk, meditá­ció, történetünkből, új utak az orvostudományban, retinare­pedés ... S hogy érdemes tovább men­ni — kivált ha az antológiát kezébe vevő olvasó nem fi­zeti elő az Egészségügyi Dol­gozót — azt hadd bizonyítsa néhány a cikkek címei közül: Töprengés a gondozásról, A hálapénz harmadik oldala, A ’ betegek érdeke — mindenki érdeke, Diploma = diploma?, Egy torz szemléletről, A gyes­szindróma, Egy bába napló­jából, Empátia a gyógyítás­ban, Jolánka — a halottlátó. Az a fajta jó bor ez a kö­tet, amelynek nem kell cégér, további ajánlás helyett tehát csupán annyit: a tartalmas olvasnivalót Károlyi András szép illusztrációival érdemes megvásárolnunk. Rólunk is szól. V. G. P.

Next

/
Thumbnails
Contents