Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-15 / 242. szám
4 xMíi ap 1980. OKTOBER 15., SZERDA KÜLÖNÖS HÁZASSÁG VOLT Buttler kontra Buttlerné Sietek megjegyezni, hogy itt nem Mikszáth Kálmán nagyszerű regényének valamiféle cáfolata következik. A Különös házasság témáját az író egy csaknem negyven esztendeig tartó perből vette, s a saját eszközeivel, gazdag képzelettel dolgozta fel. írói szabadságát nem korlátolhatták évszámok, tények, s ezt sem történész, sem jogász, sem pedig az egyszerű olvasó nem róhat ja fel. Buttler Jánosról a korabeli írások azt pletykálják, hogy fegyelmet nem ismerő, köny- nyelmű, ingatag ember' volt. Báró Eötvös Ignác házánál ismerkedett meg Döry Katalin kisasszonnyal, akinek tizennyolc esztendős szépsége lángra lobbantotta szívét, s a jelek arra mutattak, hogy Katalin is rajta felejtette szemét az ifjú grófon. Amikor az Eötvös család — velük együtt a grófkisasszony is — az 1792. esztendő farsangját Egerben töltötte, Jánost mindennapos vendégként fogadták a háznál. Az ifjú a farsang utolsó napján lóhalálában Kassára vágtatott, és megkérte a szülőktől Katalin kezét Nem kapott kosarat Mézeshetek A sors úgy hozta, hogy a májusi koronázási országgyűlés idején Pesten már meg is tarthatták az eljegyzést A baj akkor kezdődött amikor a fiatalok hirtelenjében elhatározták, hogy a lehető legrövidebb időn belül házasságot kötnek. A nehézségeket leküzdve a fiatalok augusztus 20-án a girincsi templomban két tanú jelenlétében, a nagymise után örök hűséget esküdhettek egymásnak. (Mindkét család távol tartotta magát az eseménytől!) Innen a fiatalok azonnal Erdőtelekre utaztak, hogy megkezdjék a mézesheteiket. Első gyermekük halva született, s az ifjú gróf nem tartván kötelezőnek magára nézve a házastársi hűséget, neje Nagy Zsuzsanna nevű ko- momájával sok kellemes percet töltött. Egészen addig, amíg Buttlerné tudomást nem szerezvén a dologról, alaposan fel nem pofozta a leányzót. Zsuzsa bosszút esküdött, s így, . amikor a grófnő betegségének enyhítésére a ránki fürdőre utazott, az a kellemetlen hír jutott János fülébe, miszerint feleségének, egy „régi jó ismerőse”, nevezett Szirmay József igen gyakran látogatja a grófnőt... Ez 1794-ben történt, két esztendővel az esküvő után. A szokásos nagyjelenetet követően Katalin, férje haragja elől, Egerbe költözött. Nemsokára szeretett volna visszatérni a „meghitt” családi fészekbe, Buttler erről hallani sem akart... Katalin grófnő pénztárcája rohamosan ürült, így a fiatal- asszony az év augusztusában — a házassági évforduló megünneplése helyett — keresetet adott be az egri szentszékhez, hogy az kötelezze férjét: vagy visszaveszi, vagy tartásdíjat fizet Perek sorozatai A per decemberben kezdődött, a felek kölcsönösen hűtlenséggel vádolták egymást, ítélet azonban csak 1796 augusztusában született. Kötelezték Buttlert, hogy szállítsa haza a feleségét s amíg ezt nem teszi meg, fizetnie kell évi ezernyolcszáz forint tartásdíjat. A férj azonnal fellebbezett a prímás i székhez. A grófnak néhány év múlva eszébe jutott, hogy örökös nélkül marad, s ezért 1801- ben hazavitte Katalin asz- szonyt. Pádányban éltek 1803 teléig, akkor újra kiadta a felesége útját. Újra per a tartásdíjért! A Csanádi püspöki szentszék 1819-ben öt- eZer forint tartásdíjat ítélt meg, s ezzel be is fejeződött a tartásdíjjal kapcsolatos perek sorozata, hogy egy újabbnak, érdekesebbnek adja át a helyét. Buttler örökösről akart gondoskodni. Elhatározta, hogy felbontja a házasságot, s termékenyebbet köt. Sávoly Sámuel személyében nagyszerű ügyvédre talált, akivel közösen kidolgozták a tervet. A házasság érvénytelenségét akkor könnyű kimondani, ha az esküvő kényszer hatására történt! Ilyesmire a gróf eddig soha nem hivatkozott, de ez nem zavarta. Az erőszakra való hivatkozásra az adta az alapot, hogy 1792 júliusában azt ígérte jegyesének: csak augusztus végén látogatja meg, s lám — a gróf mégiscsak Giricsen termett, ahol elhatározták, hogy mihamarabb megtartják az esküvőt. Ez a rész eléggé homályos, sok tanú már meghalt, az élőt pedig meg lehet vesztegetni ... Hamistanúk A készülődés Buttlernénák is tudomására jutott, s még időben alkalmas tanúkat szerzett, akik egyrészt az ő igazát, másrészt a férj tanúinak megvesztegetését igazolták. A keresetet Buttler 1827-ben nyújtotta be az egri érseki szentszékhez. Közben felkereste feleségét is azzal, hogy ha nem áll a válás útjába, százezer forintot, valamint évi háromezer forint tartásdíjat is fizet Katalin azonban hajthatatlan maradt, így 1827. május 17-ért megkezdődött az országra szóló válóper. Buttler tanúi hamar ellentmondásokba keveredtek. Közben néhány fontos irat eltűnt, amelyek a gróf ellen szóltak ... De a tanúk egymás után bevallották, hogy őket bizony Buttler megvesztegette. (A gróf által tálalt történet nagy része megegyezik a Különös házasság-ban leírtakkal.) A háttérben a férj és a feleség hosszas alkudozást folytatott — eredménytelenül A szentszék a bizonyítási eljárást 1831-ben fejezte be, s ítéletében érvényesnek nyilvánította a házasságot A fellebbezés után, 1833-ban a prímá- si szék is jóváhagyta az egri ítéletet. Buttler annyira megharagudott, hogy áttért a református hitre, dé eZ nem sokat jelenthetett a számára, mivel házassági ügyekben a katolikus egyház volt a döntőbíró. A gróf, aki ezután sem állt szóba nejével, rokonok után kutatott. Így akadt rá az ír származású gróf Buttler Sándorra, akire végrendeletében a vagyonát hagyta. Buttler János gróf 1845. május 3-án halt meg. Katalin asszony természetesen bőven részesült az özvegyi haszonélvezetből. Hét évvel élte túl a férjét: 1852. november 8-án halt meg Pesten, így került végre pont egy pereskedésben eltöltött, valóban különös házasság végére. Kátai Gábor AZ OTTHONI mindennapos tennivalók mellé kellemes szórakozást ígért kedden délutánra a Petőfi adó műsora. És alapjában nem is okozott csalódást a magazin jellegű összeállítás. Sőt, azoknak is hasznos időtöltést biztosított, akik pihenésre szánták délutánjukat. A KETTŐTŐL HATIG című műsor immár sok rádió- hallgatónak a kedvenc programjai közé tartozik. Tegnap délután Operaslágerekkel kezdődött az adás, s a valóban közismert ária és dalbetétek hatását csak növelte a szellemes szerkesztői munka. A műsor második blokkjában a már hosszú idő óta népszerű Könyvről — könyvért vetélkedőt hallgathattuk. Ezúttal nem voltak szerencsések a játékosok, s ennek az is oka lehetett, hogy a kérdések bizony nehezek voltak. A rádió kapcsolódni igyekezett a műszaki könyvnapokhoz is. Ez indokolta, hogy a budapesti 2. számú műszaki könyvesboltban készült az élő adás, amelyben magyar költők repüléssel kapcsolatos versei szerepeltek. Gálvölgyi János műsorvezető VITATKOZZUNK A K MIIOKItÓL! Szubjektiven a mozgalomról LEVÉLTÁRAK Jobb feltételek Az utóbbi években több új vagy felújított létesítmény javította a levéltári raktározás és a levéltári munka tárgyi feltételeit az országban — állapították meg az állami és szaklevéltárak igazgatóinak és a felügyeleti szervek képviselőinek kedden kezdődött háromnapos értekezletén. Új levéltárat kapott például Veszprém megye, fióklevéltár nyílt Vácott, s Szolnokon átadás alatt van az új megyei levéltár, az Országos Levéltár után a második olyan létesítmény, amely kifejezetten erre a célra épült. Javultak a raktározás és iratkezelés feltételei az ország más megyéiben is. A szükségraktárak felszámolásában történt jelentős előrehaladás ellenére továbbra is raktározási gondokkal küzd a hálózat. Ennek enyhítésére megkezdődött a legértékesebb iratanyagok mikrofilmezése. A levéltárak elsősorban a régibb korokból származó, muzeális értékű anyagot veszik biztonsági mikrofilmre, s ez a munka eredményesen halad. A továbbiakban a mikrofilmezést kiterjesztik a modern anyagokra. A szocialista korszak iratanyagának egy részére is. Megállapították, hogy az egyszerűbb iratkezelési szabályozás bevezetésével, az egy tárgyra vonatkozó iratok csoportosításával hatékonyabb lett a levéltári munka, ami megkönnyíti a kutatásokat. A z általános iskola első osz- tályában számos gyerek azért kerül műveltségbeli hátrányba társaival szemben, mert előzőleg nem járt óvodába. A pedagógusok a megmondhatói, hogy mennyivel könnyebb fölmenni az ABC- hegyre azokkal a növendékekkel, akiknek az értelmi képességeit nemcsak a szülő, hanem az óvoda is csiszolta, ahol ráadásul a közösségben élés szabályaiból is ízelítőt kaptak. Már az 1960-as évek derekán sürgetővé vált a társadalmi igény: iskolára előkészítő foglalkozásokat kell szervezni az óvodákból kirekedt gyerekeknek. Éppen tíz esztendeje jelent meg az első miniszteri utasítás. Tíz év alatt azonban sok víz lefolyt a Dunán. Az 1970 ás 1980 közé eső időszak minden bizonnyal úgy vonul be a magyar pedagógia történetébe, mint az óvodai nevelés nagy évtizede. Űj alapokra fektettük a nevelőmunkát, melynek tengelyébe az iskolai életre való felkészítés került, miközben az óvodai hálózat fejlesztésében is nagyot léptünk előre. Sokakat foglalkoztató kérdés: Nem terhelik-e meg túlságosan az ötéves gyerekeket ezeken a foglalkozásokon? : Lapunk közelmúltban I megjelent számában cikket i közöltünk a kiubmozgaJom | történetéről és jelenlegi | helyzetéről. A cikk, egyik = abunyi olvasónk kczdemé- i nyezése alapján született, | aki az idén lezajlott ifjúsá- i gi találkozók tapasztalatait I is összegezve javasolta, fhogy a Pest megyei Hírlap I indítson sajtóvitát a klu- = bókról. Véleményét az em- i lített írásunkban közöltük. | Erre válaszként érkezett az § alábbi gondolatsor. Egy évtizede Amikor gyakorló népművelőként az ifjúsági klub ügyesbajos dolgaival foglalkozom, vagy olvasok, vitázom a mozgalom helyzetéről, gyakran felrémlik bennem egy gondolat, amit nem a „bezzeg az én időmben” jelszó jegyében, de azért némi nosztalgiával közreadok. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején jártunk. Képzeljenek el egy 40 négyzetméter alapterületű szobát, melynek berendezése néhány asztal, egy agyonhasznált magnetofon, valamint az akkori évek divatos zeneszekrénye, melyben már csak a televízió működik. Azonnal válaszolhatunk az aggályra: nem, erről nincsen szó, mert az előkészítőn nem „szigorú” iskolai munka folyik, hanem játékos, szórakoztató foglalkoztatás. A pedagógus nem hagyományos tanítási órát tart, hanem kötetlen, húsz-harminc perces elfoglaltságot kínál nekik. A „munka” ezekben a na- pokbari kezdődött él, mert a miniszteri előírás szerint az iskolaelőkészítés októbertől májusig tart, hetente két, esetleg három alkalommal, összesen 192 órában. Egy-egy csoportban — a körülményeknek megfelelően — átlagosan 10—25 kis résztvevővel foglalkozik a pedagógus, sok helyütt az a tanítónő, aki majd az első osztályban is vezetni fogja őket. A vizsgálatok is tanúsítják, hogy mekkora hasznuk származik ebből a 192 órás „tanévből” a gyerekeknek. Mégis akadnak szülők, évente mintegy három-négyezer, akik rendszertelenül küldik el fiukat, leányukat az előkészítőre, avagy el sem engedik, mivel a részvétel nem kötelező. Az ő meggyőzésük nemcsak a pedagógusoknak feladata, hanem mindazoké is, akik felelősséget éreznek a gyermekek jövőjéért. P. K. I. Nem vonzó küllemében a helyiség, mégis minden este megtelik. Aki ügyes, este 6- kor még be tud vinni a folyosóról egy széket, hogy helyet szorítson magának, de aki hétkor jön, már csak abban reménykedhet, talán valaki korán hazamegy és bejuthat a helyére. A klubban minden este a jól ismert kép fogad: tizenéves diákok, adminisztrátor lányok, fiatal szakmunkások vitatkoznak, beszélgetnek és uram bocsá’, önfeledten játszanak a rozoga asztali focival, a Gazdálkodj okosan! társasjátékkal. Vannak közöttük megrögzött vetélkedő és barkochba játékosok is. Él ez a közösség, nem újra és újra nekirugaszkodó klubvezetők, aktívák, népművelők próbálnak életet vinni az emberek közé. Hihetetlenül hangzik: a klubok mai viszonyai között, de szinte magától ment minden. A tagság nem szidta a vezetőséget, a vezetőség nem ócsárolta a passzív tagságot, mivel mindenki dolgozott. Visszatetsző lenne, ha most azt mondanám: így működik a klub évek óta, aki nem hiszi, nézze meg! A Uj feladatok Sajnos nincs happy end, az akkori gárda kinőtt a klubmozgalomból és azóta — ez már több éve tart — épp olyan tipikusan lagymatag, jó és rossz korszakok között hánykolódó közösség, mint a legtöbb az ország bármely helységében. Az emlékezés megszépíti a dolgokat, a rossz feledésbe merül — mondhatják merengésemre. Ez igaz, de bizonyos tények tényként megmaradtak. A klubos munka fénykorában a tagság nem csupán a 14—18 éves korú fiatalokból tevődött ki, voltak szép számmal huszonévesek is. Az idősebbek mozgalmi tapasztalataikat hatékonyan beépítették Hat esztendeje látott napvilágot a Vallomások a gyógyításról című antológia, amely az Egészségügyi dolgozó — az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi lapja — hasábjain napvilágot látott cikkek, riportok közül fogta csokorba a legjelesebbeket. A Medicina kiadó gondozásában most megjelent a gyűjtemény folytatása az elmúlt hat év termésének java. A Gyógyítás világa című kötet négyszázkilericven oldatevékenységükbe. Az ifjúsági közösségek spontán, saját igényeik alapján alakultak ki, a meglevő eredményességük igazolta létjogosultságukat, alakította ki a közművelődési formát, a klubot. A forma bevált, az ország minden részében épültek az új helyiségek, pókhálós, koszos pincék alakultak át egyre jobban felszerelt ifjúsági klubokká. Ma nem így és nem ilyennek kell, s mert egyhelyben topogunk, egyre szélesebb körben hangzik el: a klubmozgalom válságban van. A gondok a tartalmi tevékenység újrafogalmazásakor jelentkeztek. Ez azonban sokkal többrétű probléma, mintsem tapasztalatcserékkel, találkozókkal megoldható lenne. Egyáltalán tisztában vagyunk-e a tizenévesek életérzésével, életfelfogásával? A fiatalok ismerete Sokszor állunk értetlenül reakcióikkal, divatjukkal, nemtörődömségükkel, kiábrándultságukkal, vagy bizonyos dolgok iránti lelkesedésükkel szemben. Beszélünk a Piramis-jelenségről, megrettenünk a mesésektől, esetenként lenézéssel, esetleg szánakozással nézünk el felettük. Sürgősen meg kell ismerni őket, törődni kell velük, ilyen úton, közösen lehet csak a tartalmi feladatokat újrafogalmazni. Ez viszont nemcsak a klubvezetők, ’ hanem a főállású népművelők feladata is. * Még egy kérdés: a klubos korosztályúak, a tizenévesek, — tisztelet a kivételnek — nem tehetnének valamit a saját kulturált, közösségi szórakozásuk, művelődésük megteremtéséért? Nem többre gondolok, csak annyit, amennyit az említettek tettek. Preising Frigyesné, a szobi művelődési ház igazgatója Ián vallanak orvosok, újságírók, közéletünk szereplői arról, ami mindannyiunkat érint: az egészségügyről. Ahogy dr. Fűzi István, a szakszervezet főtitkára írja a bevezetésben, évente 2 millió beteget gyógyítanak kórházakban, s majd 150 millió alkalommal keresik fel a járóbetegek a különféle rendelőket. Ma már nemcsak bírálója, hanem segítője is mindenki az egészségügynek, mint ahogyan a beteg sem csupán alanya, de részese is a gyógyító munkának. Előkészítő az iskolára ANTOLÓGIA A Gyógy ítás világa ról is elárult egy keveset Pso- ta Irén. A Kettőtől hatig befejező hiába próbált néhány pót- Mindössze egyetlen — ap- részét a Csúcsforgalom 996. kérdéssel segíteni a verseny- rónak mondható — hibát keli adása töltötte ki. Petress 1st- zőknek, mert ezek a támoga- szóvá tenni: a technikailag ki- v°-n ezúttal Kecskemétről je- tó információk logikailag in- tűnő zenei felvételek mellett lentkezett, de műsora az or- kább összezavarták a válasz- különösen zavaró volt a dia- &7Ág minden autósának sztol- adókat. így aztán kínos-szűr- lógusok fátyolossága, gyönge gált újdonsággal, mert szin- kére sikeredett a játék. hangereje. Igaz, mintha az te valamennyi szervezet képKitűnő volt viszont a har- adás második részére megélén- viselői megszólaltak, akik a madik betét, amely ugyancsak kültek volna a beszélgető part- tömegközlekedésben szerepet sorozatműsornak számit: a Ta- nerek is, persze az sem kizárt, játszanak. lálkozás a stúdióban című hogy amint a színészi mester- FEL KELL HÍVNI a fi- résznek tegnap Psota Irén ségre terelődött a szó, Psota gyeimet egy holnap, csütör- színművésznő volt a vendége, felvillanyozlodott. A zene és a tökön elhangzó adásra: 13 óra Juhász Előd szerkesztő-ri por- szerepek közötti kapcsolat na- 07 perckor jelentkezik az or- ter szokásos könnyedségével gyón sajátja ennek a fokozot- szágos múzeumi hét, műemlé- indította a beszélgetést, amely- tan muzikális, kiváló ritmus- ki hónap eseményeihez kapnék témája ezúttal is a mu- érzékű művésznek. Vallomá- csolódó Láthatatlan múzeum zsika volt. Bach csodálatos sa a songokról egészen meg- című sorozat- az Országos Le- orgonazenéjével vezette be a kapó volt. Bizonnyal sokakat véltárból. Budapesten, a Vártalálkozást, de ezek az ak- meglepett tiszteletet sugárzó ban található épület felbe- kordok kicsit melankólikussá vallomása a Beatles együttes- csülhetetlen értékeket őriz. tették az indítást, azután Al- ről és színészi produkciónak Ezekhez azonban többnyire bioni dallamai már kitűnően is kiváló volt, amint a Jézus csak a történész-kutatók jut- kapcsolódtak Psota sok sikert Krisztus szupersztár című nak hozta. A Balassi-kézirattól aratott önálló műsorához. Az rockoperáról nyilatkozott, s Haydn kismartoni munkaszer- egyórás csevegés közben gyor- ahogy a zenei betét szövegé- ződéséig, boszorkányperek írásán változott a muzsika han- nek magyar fordítását elmond- tattól Ferenc József magán- gulata: Mozart, Beethoven, ta. Végig érettünk egyfajta életére utaló levelekig terjedő Wagner zenéje után a művész- szándékolt visszafogottságot a összeállítással egy-egy villanő személyes élményeihez riporter és a színésznő be- násnyi betekintést kapunk e kapcsolódva jutottak el Bar- szélgetésében, aztán áttétele- hazai kincsestár titkaiba. tőkig és Kodályig. sen saját emberi problémái- Kr. Gy. RÁDIÓFIGYELŐ Missziót teljesít tehát a kötet, amikor az egészségügy kérdéseiről szól. Nyolc fejezetében — már ezek is árulkodók — korántsem kizárólag a gyógyítással foglalkoznak _ a szerzők: a gyógyítók felelőssége, írott sorok íratlan szabályokról, merre tart, nővérke?, ahol dolgozunk, meditáció, történetünkből, új utak az orvostudományban, retinarepedés ... S hogy érdemes tovább menni — kivált ha az antológiát kezébe vevő olvasó nem fizeti elő az Egészségügyi Dolgozót — azt hadd bizonyítsa néhány a cikkek címei közül: Töprengés a gondozásról, A hálapénz harmadik oldala, A ’ betegek érdeke — mindenki érdeke, Diploma = diploma?, Egy torz szemléletről, A gyesszindróma, Egy bába naplójából, Empátia a gyógyításban, Jolánka — a halottlátó. Az a fajta jó bor ez a kötet, amelynek nem kell cégér, további ajánlás helyett tehát csupán annyit: a tartalmas olvasnivalót Károlyi András szép illusztrációival érdemes megvásárolnunk. Rólunk is szól. V. G. P.
