Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

Még egyszer a böngészésről Inkább, mint a földbe szántsák Megmentik a megtermelt értékeket Kicsit röstélitkedve keli be­ismernünk: bizonyos témák évről évre visszatérnek la­punkban. Persze mentsé­günkre szolgálhat, hogy min­den szezonnak megvan a ma­ga slágere, s hogy egyes je­lenségek nem változnak, tűn­nek el olyan gyorsan, mint szeretnénk. A burgonyaszedés, a kuko­ricatörés kezdetekor például már előre tudhatjuk: hama­rosan hallunk, s esetleg írunk a böngészés körüli vi­tákról. Így történt az idén is. A lapunk szeptember 28-i számában megjelent „Bön­gészni, vagy...” című jegy­zetben tulajdonképpen a mo- nori Kossuth Tsz-ben beve­zetett gyakorlatot ismertet­tük, s egy központi irány­elv, egy határozat megjele­nését sürgettük. © Azóta többen is reagáltak az írásra, köztük a járási rendőrkapitányság vezetője, s az egyik környékbeli ter­melőszövetkezet \ elnöke. Ket­tőjük álláspontja merőben különbözik. A rend őrei — mint megtudtuk — a böngé­szést hivatalból üldözendő, büntetendő cselekménynek tartják, s szükség esetén esze­rint járnak is el. A termelőszövetkezet elnö­ke viszont mindössze a MÉM értesítő 16. (1980. augusztus 25-én megjelent) számában közzétett közleményre hívta f£il a figyelmünket. A mezőgazdasági termé­nyek betakarítás utáni ösz- szegyűjtéséről, vagyis a bön­gészésről szóló állásfoglalásá­ban a tárca is elismeri, hogy az egyes mezőgazdasági be­takarítógépek után — még a leggondosabb beállítás és üzemeltetés esetén is — visz- szamarad kisebb-nagy óbb mennyiségű termény, ami a földért rendeltetésszerűen használó mezőgazdasági nagy­üzem tulajdona. Ezért an­nak hasznosítása — összegyűj­tése, vagy legeltetése — a nagyüzemek kizárólagos jo­ga. egyben kötelessége is. A népgazdaság, de a gaz­dálkodó ■ szervezetek' érdeke is a megtermett értékek mi­nél nagyobb arányú haszno­sítása. Ebből, következik, hogy amennyiben a nagyüzemek a betakarítás befejezése után területükön, vagy annak egy részén — mindenekelőtt a kukoricatáblákon — még ta- I lálható termény hasznosí­tásáról gondoskodni nem tud­nak, indokolt annak össze­gyűjtését a lakosság részére lehetővé tenni. Annak eldöntése, hogy az összegyűjtést hol, mikor és milyen időtartamra teszik lehetővé — ami a betakarí­tás befejezésétől a soron következő időszerű talaj- munkák megkezdéséig tart — az egyes nagyüzemek vezeté­sének feladata. A későbbi félreértések és viták elkerülése érdekében ak összegyűjtésre engedélyezett terület pontos helyét, a bön­gészés időtartamát és az ösz- szegyűjtütt termény esetle­ges térítési módját indokolt egyöntetűen a lakosság tudo­mására hozni. Amennyiben a nagyüzem vezetője, vagy vezetősége engedélyezni kí­vánja a betakarítás után még található termények böngé­szését, a jogszerű eljárásnak azit tartjuk — szögezi le a tárca közleménye —, ha a la­kosság az összegyűjtött ter­mény előre meghatározott részét a nagyüzemnek átad­ja. Az ezzel összefüggő fel­ügyelet és a mérés megszer­vezéséről a nagyüzem gon­doskodik. © Végezetül a közlemény is felhívja a figyelmet arra, hogy a termények engedély nélküli összegyűjtése és el­tulajdonítása lopásnak, s az értéktől függően, szabály- sértésnek, vagy bűncselek- yténynek minősül. Ügy tűnik tehát, hogy a böngészés körüli vitához hoz­zászóló mindkét említett ve­zetőnek a maga szemszögé­ből igaza van. Véleményünk szerint azonban a termelő- szövetkezet vezetőségének nemcsak lehetősége, hanem egyértelműen kötelessége is gondoskodni arról, hogy amit magas költséggel, a szeszé­lyes időjárási körülmények között áldozatos munkával megtermelt a közösség, ne menjen veszendőbe. Kétség­telen, hogy torlódnak az őszi munkák, de megfelelő szer­vezéssel biztosítható a gépek után elmaradó termés ösz- szegyűjtése. Amennyiben egy- egy közös gazdaság vezetősé­ge fölvállalja ezt a feladatot, mindenképpen gondoskodnia kell nemcsak a lakosság, ha­nem a járási rendőrkapitány­ság tájékoztatásáról is, hogy a kötelességüket végző rend­őrök intézkedéseit ne felesle­ges, megalázó zaklatás­nak érezzék az emberek. Sőt, a termelőszövetkezetek al­kalmazásában álló mezőőrök át is vállalhatják a felügye­letet, az őrzés gondjait. An­nál is inkább, mivel ez mun­kaköri feladatuk. © A vitáit nem kívánjuk foly­tatni, úgy hisszük, az ismer­tetett MÉM-közleméiny és a termelőszövetkezeti vezetők ésszerű döntései lehetővé te­szik az eddig földbe került értékek megmentését is. V. J. Kulturális program Gyomron, 18 órától: ifjúsági klubfoglalkozás, hétfőn 10-től: zeneiskolai foglalkozások, tó­tól: a kerámiaszakkör, 18-tól: a kertbarátok körének és a nők klubjának összejövetele. Mendén, holnap 1 Aritól: a filmklub foglalkozása (a film­színházban), 19-től: a népi együttes próbája. Monoron, a moziban, 16-tól: Evans doktor titka, 18-tól és 20-tól: Cscnt- -váry. Hétfőn, 17-től: felnőtt bélyeggyűjtők foglalkozása, az asztalitenisz klub edzése (a Munkásőr úti iskolában), lá­tói: kismotorvezető tanfolyam és a kertbarátkor foglalkozá­sa, 18.30-tól: kondicionáló tor­na (a gimnáziumban). A mo­ziban, 16-tól: Ítélet, 18-tól és 20-tól: Tűzharc. Sikerekben gazdag életút Napról napra újabb feladatok Pártmunkásból tett gazdasági vezető Viharos őszi szél suhogtatja a magasra nőtt nyárfákat a PENOMAH pilisi hizlalójának udvarán. Látszólag minden csendes, csak a portásfülkéből szűrődik ki a telefonközpontos hangja. Szívélyes útbaigazítás után — hamar az igazgatói irodában találom magam, s szemtől szembe ülök Polinger Ferenc igazgatóval, aki három és fél éve van ebben a beosz­tásban. Előzőleg több mint két évtizedig, pártmunkásként dol­gozott. Halk beszédű Ismeretségünk nem újkele­tű a hizlalda igazgatójával. Hogyan is indult el a hosszú útra az egykori fiatal kommu­nista? — A felszabadulás után vet­tek fel a párt soraiba, s mint fiatalember, részt vettem az akkori ifjúsági szervezet, a MAD1SZ munkájában. Később Biharkeresztesen járási titkár­nak választottak, szerettem azt a munkát. Később Somogy megyébe kerültem, egy ottani állami gazdaság párttitkára lettem. Nehéz időket éltünk át akkoriban, az emberek agitá- lasa, meggyőzése nem volt könnyű feladat. Mint a párt hűséges közkatonája, ott vol­tam a munkásőrség alapításá­nál is, 1957-ben én is magam­ra öltöttem az acélszürke egyenruhát. Hét évig a Pomázi Állami Gazdaságban dolgoztam, s 1964-ben kerültem a monori járási pártbizottságra politi­kai munkatársnak. Innen kezdve már gyorsan peregtek az események. Polin­ger Ferenc egy év múlva már a párt- és tömegszerve­zeti osztály vezetője, később a járási pártbizottság másod­titkára lett. Hamar megismer­te ezt a vidéket, s minden ere­jével a felemelkedésért dolgo­zott. Egy kis kitérő következett ezután, hiszen 1973 végén el­került Monorról, a budai járá­si pártbizottság PTO vezetőjé­vé nevezték ki. — Nehezebb feladat várt rám a budai járásban, hiszen ismeretlen környezetbe, isme­retlen emberek közé kerültem — folytatja a beszélgetést Po­linger Ferenc. — Szerencsére munkatársaim, feletteseim és beosztottaim hamar befogad­tak és segítették munkámat. Munkamódszerem ott sem vál­tozott meg, úgy véltem és ma is úgy gondolom, a meggyő­zés, az agitálás a legmeggyő­zőbb az emberek körében. Mindig türelmes ember vol­tam, szép szóval igyekeztem hatni az emberekre, s ez sike­rült is általában mindig. Az amúgy is halk beszédű igazgató hangja egy kissé megcsuklik, amikor elhunyt feleségéről is szó esik, aki mindenben, mindig segítette őt a munkában. Súlyos beteg­ség gyötörte őt hosszú évekig, de kitartó türelemmel viselte el a szenvedéseket. A törzsgárdával A férj mindepnap roh'ant haza a munkából, szeretettel ápolta őt, de a betegség nem kegyelmezett. Elhunyt a há­zastárs, amely megrázta az egész családot, de elsősorban a férjet. Persze, az élet kegyetlensé­gein nem sokáig lehet medi­tálni, hiszen nap mint nap új és új feladatok várnak min­denkire. így történt ez Polin­ger Ferenccel is, aki 1977 ele­jétől igazgatója a pilisi hizlal­dának. — Milyen állapotokat talált új munkahelyén? — Feladatunk a süldő- és malacfelvásárlás a kisterme­lőktől. Ma már több megyével tartunk kapcsolatot. Általában 100 kilogrammos nagyságúra neveljük fel a 20—25 kilósán beérkezett malacokat. Az idei esztendő igazán jól sikerült a hizlaldában. Az első félévben teljes volt a feltöl- töttség, több mint 50 ezer ma­lacot neveltek a telepen. Az üzemi nyereség elérte a 7 millió forintot, ilyenre még nem volt példa a hizlalda éle­tében. — Dolgozóink többsége a törzsgárdához tartozik, ra­gaszkodnak a munkahelyük­höz. Sikerült a munkafegyel­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1980. OKTÓBER 12., VASÁRNAP Az utolsó negyedév A jé minőség Eredményesek Iliiig jövedelmező a kooperációs kapcsolatok Az ISG maglódi járműgyá­rára a korábbi években is az ütemes termelés volt jellem­ző, s ez -az idén sem szakadt meg. Jól alkalmazkodott a kollektíva az új követelmé­nyekhez, s az első hat hónap­ban a terveknek megfelelően, haladt a munka, sőt az alkat­részgyártás területén némi előnyt is sikerült szerezni. — Milyen előjelekkel vág­tak neki az utolsó negyedév­nek? — kérdeztük Dombi La­jos főmérnöktől. — Az anyagellátással ez­úttal nem volt gondunk, szer­ződéses partnereink eleget tet­tek kötelezettségeiknek. Ez egyben biztosítéka is volt a zavartalan termelésnek. Időarányos tervünket a harmadik negyedévben 18S százalékra teljesítet­tük, s az árbevételt és a nyereséget is hasonló • szintre várjuk. Természetesen azért minden nem ment simán, dolgozóink­nak gyakorta kellett túlórázr niuk. Az eddigi eredmények biz­tatóak a jövőre nézve. Év vé­gi hajrára ezúttal sem kerül sor, a két ünnep között nem dolgozunk. Ezeket a napokat jó előre ledolgozzuk. Egész éves tervünket szeretnénk de­cember 20-ig teljesíteni, ha lehet túlteljesíteni. Természe­tesen számunkra sem leSz sé­tagalopp a hátralevő néhány hónap, közel négyezer ten­gelyt kell még összeszerelni. met megszilárdítani, ma már elvétve fordul elő fegyelme­zetlenség. Az itteni munkakö­rülmények jobbak az átlagos­nál, ez is maradásra kénysze­ríti a munkásokat. Ide nyu­godtan jöhetnek fehér ingben, nyakkendőben dolgozni, hi­szen korszerű öltözők, szo­ciális helyiségek szolgálják a dolgozók kényelmét. Az idei eredmények között tartjuk számon azt is, hogy sikerült exportra is nevelni malacokat, s célunk az, hogy a belföldi ellátás mellett nö­veljük a kivitelt is, hiszen ez a népgazdaság érdekével is egybeesik. — Hamar megszerettem az itteni munkáskollektívát, jó kapcsolatot sikerült kialakíta­ni á párt-, a KlSZ-alapszerve- zettel és az üzemi szakszerve­zeti bizottsággal is. Ma már tíz szocialista brigád tevé­kenykedik nálunk, egyre szebb eredményekkel. A min­dennapi teendők mellett részt vállalnak a településfejlesztés­ből is. Mindkettő szép Kissé gondolkodóba esik az igazgató, amikor azt kérde­zem: — A pártmunkában vagy a gazdasági vezetői poszton ne­hezebb-e a helytállás? — Szerintem mindkettő -szép munka. A pártmunkában szer­zett tapasztalataimat jól tu­dom hasznosítom ebben a be­osztásban is. Űgv érzem, már eddig is sikerült eredménye­ket felmutatnunk. A jövőben is azon leszünk válameny- nyien, hoav megfeleljünk a na""obb követelményeknek. Tulajdonképpen Polinger Ferencről, a PENOMAH pilisi hizlaldájának igazgatójáról szerettem volna írni. Helyette megismertem egy gazdag, si­kerekben gazdag életutat, s betekintést nyertem egy üzem sikeres hétköznapjaiba. Gér József — Hogyan lehet értékelni általában az első nyolc hó­napot? — A megváltozott követel­mények bennünket is próbá­ra tettek. Eleinte sok gon­dunk volt az árakkal, nem­csak a hazai, de a külföldi mozgásokat is követnünk kel­lett. Fel kellett dolgoznunk partnereink árváltozásait is, hogy tjsztán lássunk. A termékeink iránti keres­let is megváltozott, az alkat- részigényas tengelyek irányá­ba tolódott el. Ez szintén sok gondot okozott, mert szakembe­rek hiányában csak nehe­zen tudtuk megteremteni a személyi feltételeket. A tárgyi feltételek sem ked­veztek, hiszen három eszten­deje még szinttartó fejlesztés sem volt. A gondok ellenére néhány szép sikert is elkönyvelhe­tünk. Az olimpián jól vizs­gáztak azok az Ikarus buszok, amelyekhez új megoldású al­katrészeket szállítottunk. En­nek köszönhetően a Szovjet­unió jövőre valószínűleg újabb buszokat rendel. Szintén áz Ikarusszal koo­perálva eleget tettünk az amerikai megrendelésnek is. Soron kívül, csak félig ki­Az elmúlt vasárnap» pilisi győzelemmel ért véget a járási rangadó a megyei bajnokság­ban. Ma délután érdemes lesz kilátogatni a pilisi sporttelep­re, a hazaiak — a tavasszal még NB Il-es — Dunakeszi VSE csapatát fogadják, s sze­retnék újabb győzelemmel gyarapítani pontjaik számát. A kartali pálya betiltása miatt Gödöllőn, az Erzsébet parkban, a Vasas-pályán lesz a Kartól—Sülysáp találkozó. Bár a „hazaiak” gyengébben szerepelnek az idén, a sülysá- piakra még semleges környe­zetben is nehéz feladat vár. Pedig égetően szükségük len­ne legalább az egyik pontra. Az összevont járási bajnok­ságban a figyelem középpont­jában a Monor—Maglód ta­lálkozó áll. Ez a két csapat az eddigi fordulókban bizonyítot­ta, hogy sikerült a csapategység rhegteremtése, s ez az eredmé­nyekben is megmutatkozott. A járás: székhely tizenegye a 3., a maglódiak a 4. helyen áll­nak Utóbbiak azonban egy meccsel kevesebbet játszottak, s a vesztett pontokat tekintve holtversenyben az élen is áll­hatnának. Véleményünk sze­rint küzdelmes mérkőzésen — clöni ellen körüli eredmény várható. A listavezető üllőiek bizo­forrott dokumentumok alap­ján kezdtünk munkához és a ‘ minőségi követelmények magas színvonalára is ügyel­ni kellett. Rövid idő alatt el­készítettük egy új típusú mellső futómű néhány példá­nyát, amely egy jól jövedel­mező tőkés export kezdetét is jelentheti. — Mi várható a következő tervidőszakban? — A VI. ötéves terv fel­adatai most körvonalazódnak. Ügy számítunk, hogy kö­rülbelül 89 ezer tengelyt kell majd összeszerelni. Ez darabszámban is előrelé­pést jelent, ugyanakkor az Ikarus konstrukciós változá­sokat is tervez, azt is követ­nünk kell. Űj szerelvények gyártásával várhatóan tovább bővül a profilunk. Természe­tesen ezek még nem kiforrott tervek. K. L. Orvosi ügyelet Gombán, Bányán és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács- háaa), Gyömrőn: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csávharasa- ton, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, az egászségházban), Magló­don és Ecseren: dr. Pápes Ti­bor (Maglód), Pilisen és Nyár­egyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysá­pon és Úriban: dr. Sass Já­nos (Űri), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Szilvás Balázs tart ügyeletsft. Ügyeletes gyógyszertár: Mo- roron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Gá- lambosi János Csévharaszt, állami gazdaság. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reg­gel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állat­orvos címén. I r.yára sikerrel veszik a nyár­egyházi akadályt, bár a kisebb község csapata éppen az el­múlt vasárnap bizonyított, méghozzá Abonyban. A Nagy­kőrös—Abony, a Vecsés—Tör­tei, az Álbertirsa—Dánszent- miklós, a Ceglédbercel—Men- 4le, a Péteri—Ecser találkozó­kon esélyesebbek a hazai csa­patok. Gyömrőn sérülések, betegsé­gek miatt tartalékos csapat fogadja majd a karatetétleni gárdát. A hazai pálya előnye 'énnek ellenére a gyömrőiek mellett szól. Az 1. és 3. helyezett talál­kozik egymással a II. osztály­ban, éppen ezért érdekesnek ígérkezik a Sülysáp II.—Ve­csés II. összecsapás. A serdülőknél a Maglód— Nagykőrös találkozón várható a legnagyobb küzdelem a győzelemért. G. J. Kosárlabda­mérkőzés NB II. Középcsoport. Nők: Monori SE—Kecskeméti SC, Monor, gimnáziumi szabadtéri pálya, li óra 30 perc. ISSN 0133—2851 (Monört Hírlap) Mai fociajánlatunk A hazaiak esélyesebbek

Next

/
Thumbnails
Contents