Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-12 / 240. szám
1980. OKTOBER 12., VASÄRNAP auTrn -Jf x/vaitm 3 Ifjúsági találkozó Nagy jelentőségű nemzetközi ifjúsági találkozónak ad otthont Budapest október 14—15-én: a kétnapos konferencián több mint ötszáz nemzetközi, regionális és nemzeti ifjúsági, valamint diákszervezet képviseletében mintegy 200 küldött vesz részt. A vendégek kontinensünk különböző politikai es ideológiai irányzatait képviselik. Kommunista, szocialista, szociáldemokrata, liberális, radikális, centrista, kereszténydemokrata, konzervatív, valamint vallási szervezetek küldik el delegációikat a konferenciára, amelynek célja, hogy a sokéves előkészítő munka után létrehozza az európai ifjúsági együttműködés szervezeti kereteit. Az ünnepélyes alakuló ülésen elfogadják az alapító dokumentumot, s ezt követően kerül sor az európai ifjúsági szervezetek konzultatív tanácskozására, amelynek résztvevői megvitatják az európai politikai helyzetet, és kidolgozzák az európai ifjúsági együttműködés 1981. évre szóló munkaprogramját. A KISZ az elmúlt tíz évben aktívan kivette részét az ifjúsági szervezetek kapcsolatai együttműködésének formálásából. Ennek a munkának az elismeréséről tanúskodik, hogy a legkülönbözőbb politikai és ideológiai áramlatokhoz tartozó ifjúsági szervezetek a KISZ-t kérték fel: legyen házigazdája e fontos politikai eseménynek. A géplánc vezérlőállásán A bővítés alatt áliló Ferihegyi repülőtéren a jelenlegivel párhuzamosan, de attól mintegy másfél kilométernyire, új leszállópálya és úgynevezett gurulóutak épülnek. A munka különlegességére jellemző, hegy egy géplánccal egyszerre hét és fél méter szélességű és negyven centiméter vastag bazaltbeton réteget terítenek le — összesen 160 ezer köbméternyit. A képen a géplánc vezérlőállását látjuk. Folytatódtak az ágazati kongresszusok Szakszervezeti számvetések Sarlós István felszólalt az egészségügyiek tanácskozásán Szombaton a XIII. kerületi pártbizottság székházában megkezdte munkáját az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének 45. kongresszusa. A tanácskozáson megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Éizottságának titkára, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az élel.r.iszerípar kitágíti ez igényeket A kongresszust Dabrónaki Gyula, az ÉDOSZ elnöke nyitotta meg, majd Balogh Ká- rolyné, a szakszervezet főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést a központi vezetőség írásos jelentéséhez. Rámutatott: az élelmiszeripar eleget tesz a lakossági ellátás és az export növekvő követelményeinek. A szakszervezet szükségesnek tartja, hogy a továbbiakban jobban hozzák összhangba a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari feldolgozás fejlesztését. Az ÉDOSZ ezért egyetért azzal, hogy egyes élelmiszeripari ágazatok korszerűsítésére fordítsanak megkülönböztetett figyelmet. Az V. ötéves terv időszakában több mint 50 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, kétszer annyi, mint 1970—75 között. Ugyanakkor, mint az üzemi szakszervezeti fórumokon is szóvá tették, nem mindenhol fordítottak kellő gondot az új, illetve a rekonstruált létesítményekben a kellő higiéniai és szociális feltételek biztosítására. A főtitkár kifejtette: az ipari üzemek tervfeladatait jobban, részletesebben kell lebontani a munkapadokra. Ha ugyanis a tennivalókat csak általánosságban közlik a dolgozókkal, akkor az üzemi vezetők csak kevéssé számíthatnak a munkabrigádok lendületes munkájára. Különösen nagy jelentősége van ennek a munkaverseny-mozgalom szempontjából, mert még mindig előfordul, hogy a vállalások formálisak, ami nem írható egyes-egyedül a brigádok rovására. Sokkal inkább a hiányos tájékoztatásra vezethető vissza. Elmondotta, hogy az élelmiszeriparban a munka jellegéből adódóan nehezek a munkafeltételek. Az elmúlt években sokat tettek a munkakörülmények javításáért, az üzemekben azonban még mindig kézi erővel végzik a kisegítő és a befejező munkafolyamatok egyharmadát, ezért gyorsítani kell a kisgépesítési program végrehajtását. A kongresszuson megkezdődött a vita, amelyet ma folytatnak. Jobb munka, jobb fsliéie!ékkel Az egészségügy minden területen jói segítette az eimuit esztendőisoen a szakmai szakszervezet az orvosok, a kórházi dolgozók es a gyógyszerészek tevékenységét — állapították meg az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszer- vezeíenek szombaton megkezdődött Vili. kongresszusán. A Jókai utcai szakszervezeti székházban rendezett tanácskozáson az egészségügyi terület mintegy 240 ezer szervezett dolgozójának képviseletében 330 küldött vesz részt. A megnyitó ülésen jelen volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese és dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. A kongresszusi küldöttek — dr. Babies Antal megnyitója után — meghallgatták dr. Fűzi István főtitkár szóbeli kiegészítőjét a központi vezetőség írásos beszámolójához. Ezután megkezdődött a vita, amelynek során felszólalt Sarlós István is. Egyebek között arról szólt, hogy az egészségügyben, miként minden más területen is o szak- szervezetnek meghatározott jogai vannak, s ezek érvényesítése során olykor nézeteltérések keletkeznek a szak- szervezet és a gazdasági vezetők között. A lényeg azonban az, hogy a cél mindig közös, a munka jobbítása, a munka- feltételek javítása. Nemzetközileg is kiemelkedő vívmánya rendszerünknek — hangsúlyozta — a mindenkire kiterjedő ingyenes egészségügyi ellátás, állampolgári jogon. Ez viszont nem maradhat pusztán jog — kötelesség is élni vele. Hiszen a betegségek megelőzése, az egészség megóvása, a rehabilitáció nemcsak az egyénnek, az országnak is érdekében áll. A szakszervezetnek az egészséges életmódra nevelésből is részt kell vállalnia. Ez a munka — miként az összes többi szakszervezeti feladatkör ellátása — nem sorozatos értekezletek szervezését jelenti, hanem mindennapi felvilágosító tevékenységben kell megnyilvánulnia — hangoztatta Sarlós István. A szakszervezet tanácskozása ma folytatódik. A közkkedés fejlődése dinamikus A közúti, a vízi, a légi és a városi közlekedés több mint 200 000 szervezett dolgozóját képviselő 335 küldött és a meghívott vendégek részvételével szombaton megkezdte kétnapos munkáját a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének XXX. kongresszusa. A tanácskozáson megjelent Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, valamint Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. A szakszervezet központi vezetőségének írásos jelentését kiegészítő beszámolójában Moldován Gyula főtitkár hangsúlyozta: a közlekedés- politikai koncepció végrehajtására hozott átfogó intézkedések nyomán az ágazat minden területe dinamikusan fejlődött, teljesítményeivel javuló színvonalon, alapvetően kielégítette a népgazdaság és a lakosság fuvarigénye-t. A szakszervezet termelést segítő munkájáról szólva hangsúlyozta, hogy a gazdálkodásban minden ésszerű javaslatot támogatnak, segítik a kockázatot vállaló, a fegyelmezett munkát megkövetelő vezetőket, viszont számon kérik tőlük a folyamatos, szervezett munka feltételeinek megteremtését. A beszámoló után megkezdődött a vita az előterjesztések és a határozati javaslat fölött. •» A beszámoló taggyűlések előtt A párt XII. kongresszusára készülve ez év januárjában Pest megyében csaknem 1500 pártalapszervezetben választották újjá a vezetőségeket. Ezek a testületek most egy új erőpróbára készülnek. A Központi Bizottság titkárságának határozata értelmében ez év november 15. és december 10. között beszámoló taggyűléseken adnak számot a megválasztásuk óta végzett munkáról. (Kivételt csak az oktatási intézmények alapszervezetei képeznek, ahol a tanév végén tartják a beszámoló taggyűléseket.) E taggyűlések rendszere a pártban kialakult és jól bevált formái az éves munka értékelésének és a további feladatok kijelölésének. Azonban évente más körülmények között, az új feladatok ismeretében kerül sor az alapszervezetekben a számadásra. Ebben az évben a meghatározó mindenképpen az, hogy a párt XII. kongresszusán megfogalmazott feladatok első eredményeiről kell számot adni. A megye pártalapszervezeteinek csaknem 80 százalékában olyan alapszervezeti vezetőségek kötelezettek a beszámolásra, amelyek a választás során megújultak, új erők kaptak bizalmat a párttisztségek viselésére. A beszámoló taggyűlésekre, olyan időszakban kerül sor, amikor már elmondhatjuk, hogy a párttagság alapjaiban ismeri a XII. kongresszus anyagát, fő célkitűzéseit, és eddigi munkájával igazolta: kész annak megvalósítására. A kongresszust követően a képviselői és tanácsválasztások során, napjainkban a szakszervezetek kongresszusain és a népfront kongresszusára készülve fejezi ki aktivitását egész népünk, hogy e fórumokon ds egyetértését adja szocialista építőmunkánkhoz. Erősödött tehát az aktivitás a tömegek között és ennek alapja a párttagság politikai cselekvésének lendülete. A párt és a kormány által az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott program a nehezebb külgazdasági és belső helyzet ellenére is a szocialista demokrácia további kiterjesztésére hívott fel. Ez az alapja a kitűzött célok maradéktalan elérésének. A demokratizmus további kibontakoztatásának egyik útja a párton belüli demokrácia élőbbé, aktívabbá tétele. A mostani beszámoló taggyűléseket is annak jegyében kell megszervezni, hogy a párttagság az eddiginél is szélesebb körben mondjon véleményt, tárja fel az alapszervezet, a működési terület helyi problémáit, fogalmazza meg a további eredményesebb munka feltételeit. Természetesen ennek előfeltétele, hogy az alapszervezetek, reális valóságfeíltáró, a terület gondjait is tartalmazó beszámolót terjesz- szenek a taggyűlés élé. A valóságos helyzetnek megfelelően fogalmazzák meg igényeiket és a feladatokat a párttagság számára. Az igények a XII. kongresszus elvárásait figyelembe véve tükrözzék az új lehetőségeket, a hasznosítható tartalékok feltárását és a termelési, gazdálkodási, emberi tényezőket. A beszámoló taggyűlésekre november 15-től kerül sor. Tehát olyan időben, amikor a területen a gazdasági és állami vezetés sem rendelkezik még az 1981-es év konkrét gazdasági tervével. Ez a helyzet tudatosan arra készteti a pártalapszervezeteket, s annak vezetőségeit, hogy a beszámoló taggyűléseken, elmélyültebben szóljanak az eddigi munkáról, a pártélet kérdéseiről, s a gazdasági eredményekről. Az 1981-es gazdasági tennivalóknak a pártmunka eszközeivel való segítését, a párttagok ezirányú feladatait, majd februárban az alapszervezeti munkatervet tárgyaló taggyűléseken kell megvitatni. Jelenleg tehát az a fő tennivaló, hogy a beszámoló taggyűlésekre készülve a párttagság még mélyebben, tehát részleteiben is megismerje a XII. kongresszus határozatait, s a vitában ezek ismeretében vegyen részt. Az alajiszervezetek vezetőségei felelősséggel készüljenek a beszámolóra, s így készítsék fel a párttagságot is. Fontos ez azért is, mert az alapszervezeti vezetőségek újjává- lasztása óta ez az első átfogó számadásuk. A közös álláspont pártszerű vitában való kialakítása a vezetőség és a párttagság össze- forroTtságának, egységes cselekvésének alapja lehet. A beszámoló taggyűlések előkészítő munkáját már most meg kell kezdeni. A vezetőségeknek a beszámolók megfogalmazásával, a párttagságnak saját számvetés készítésével az éves munkáról. Ez azért is szükséges, mert a pártalapszervezetek vezetőségei, az üzemi, a községi pártbizottsági tagok, a pártaktivisták, a pártcsoportbizalmiak útján valamennyi párttagot megkeresnek. Ezek a beszélgetések természetesen nem olyan mélységűek, mint a tagkönyvcsere idején voltak, de módot adnak minden párttagnak a véleménynyilvánításra, a bírálatra és a személyes problémák feltárására is. Arra számítunk, hogy a párttagság ezeken az egyéni beszélgetéseken — amit az elmúlt beszámoló taggyűléseken igényeltek — nyíltan és őszintén feltárja a gondokat, és olyan javaslatokat tesz, amelyek a pártalapszervezet, a termelő- egység, illetve a terület munkájának eredményességét szolgálják. A párttagokkal folytatott beszélgetések során tett javaslatokat természetesen az alap- szervezeti taggyűlések beszámolóiban is hasznosítani kell. A személyes gondokra, kérésekre, a napi munka során kell visszatérni. A párttagsággal folytatott véleménycserék tanulságait célszerű még a beszámoló taggyűléseket megelőzően a pártcsoportokon belül összegezni. Ez is jó lehetőség arra, hogy az alapszervezetek beszámolói gazdagabban, életszerűbben szóljanak a munkáról és a tennivalókról. Az alapszervezetek beszámolói tehát a párttagság egészének véleményét figyelembe véve kollektív munkával készüljenek. Ez az alapja a taggyűléseken kibontakozó aktivitásnak. Azt várjuk, hogy a megye valameny- nyi alapszervezetében az elmúlt évekénél is aktí'd.bbak legyenek a taggyűlések, s a párttagság igazi vitafórumává váljanak. Vitafórumok legyenek, amelyen pártszerű körülmények között szóba kerülnek a gondok, de a kiút, a hogyan is jobban megfogalmazódik, és a megoldásban is megfelelő részt vállalnak a kommunisták. A jó taggyűlések alapjául az szolgál, ha a vezetőség beszámolója érdemben szól az éves munkáról, s behatóan foglalkozik az ideológiai neveléssel, a pártalapszervezet belső életével, a pártépítő munkával, és természetesen az alapszervezet gazdaságpolitikai tevékenységével. Értékelni kell az alapszervezetnek a tömegszervezeteket irányító munkáját, s a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységét. Válaszolni kell a beszámoló taggyűléseken a párttagság azon észrevételeire, melyeket a XII. kongresszus irányelveinek vitája során vetettek fel. A XII. kongresszus is feladatul tűzte: Fejleszteni kell a párt belső életét, munkastílusát, növelni a pártmunka mozgalmi jellegét. A kommunisták gyarapítsák eszmei felkészültségüket, fokozzák politikai aktivitásukat, fordítsanak az eddiginél is nagyobb figyelmet a tömegeket foglalkoztató problémákra. Az alapszervezeti munka továbbfejlesztésének, a határozatok eredményes végrehajtásának alapjait teremtsék meg a jól előkészített ez évi beszámoló taggyűlések. Megteremthetik működési területükön az alapját a további évek pártalapszervezetimunkájának. Például a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységének reális értékelése, a jól dolgozók pártmegbizatásának elismerése és a további teendők meghatározása, most a tömegszervezetek kongresszusának időszakában, újabb lendületet adhat a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősödéséhez. A beszámoló taggyűléseken megfelelő lehetőség nyílik arra is, hogy pártszerű vita alapján már most megteremtsék a februári taggyűlésen elfogadásra kerülő munkaterv alapjait. Mint ismeretes a pártalapszervezetek és az irányító pártszervek sem készítenek a következő évben cselekvési programot a politikai és gazdasági feladatok megoldására. A pártélet valamennyi szintjén egy írásos terv, a munkaterv alapján dolgoznak a párttestületek és az alapszervezetek. Ezért a jövő évi munkatér vekben kell megfogalmazni az alapszervezetekben is a legfontosabb politikai, gazdasági, szervezeti és ideológiai tennivaló* kát, amelyek a párttagságra hárulnak. Eh* hez adnak jó politikai alapot a mostani beszámoló taggyűlések. Az a jogos igénye az irányító pártbizottságoknak, hogy az alapszervezetekben a legfontosabb politikai és helyi feladatokra koncentráljanak és a tennivalóikat a XII. kongresszus határozatainak szellemében fogalmazzák meg. Következésképpen az éves munka elfogadott értékelése alapján összegezzék a beszámoló taggyűlések' vitáit, javaslatait és majd a jövő évi gazdasági terv ismeretében rögzítsék munkaterveikben a legfontosabb politikai, ideológiai, pártéleti és gazdaságpolitikai tennivalókat. Ennek birtokában határozzák meg a taggyűlések és a vezetőségi ülések napirendjeit, hogy azok minden esetben jól szolgálják a munka tervben meghatározott célok elérését. A pártirányítás színvonalának további — a feladatokkal összhangban álló — emelése azt is szükségessé teszi, hogy a beszámoló taggyűléseken az irányító pártszervek munkájáról is szóljanak, ahol indokolt, bíráljanak és fogalmazzák meg az igényelt segítség mikéntjét is. Az irányító pártszervek, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, értékelik az alapszervezetek munkáját és a pártértekezleteken is kifejezésre jutott észrevételeknek megfelelően kijelölik a további tennivalókat. A XII. kongresszus óta ez az első jelentős számadás az alapszervezetekben, amelyek szinte naponta vizsgát tesznek szervező és irányító munkájuk során a tömegek előtt a párt és az állam politikájának megvalósításáról. A pártszervezetekben a beszámoló taggyűlésekre való felkészülést, a párttagokkal folytatott beszélgetéseket is fel kell használni a politikai, társadalmi tettr^készség és aktivitás további fenntartására, ez évi gazdasági és társadalompolitikai feladataink eredményes megoldására. A beszámoló taggyűlésekre készülve is irányadók Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének az országgyűlés legutóbbi ülésén elhangzott szavai: Nincs olyan nehéz feladat, amit meg ne oldhatnánk, olyan nehéz helyzet, amin úrrá ne lehetnénk, ha van bátorságunk szembenézni a valósággal, közte saját gyengeségeinkkel is... Most olyan körülmények között élünk és dolgozunk, amikor nemcsak a múlt tanulsága, hanem a ma és a holnap követelményei is arra figyelmeztetnek..., hogy megőrizzük és gyarapítsuk politikánk erényeit, bátran szakítsunk mindennel, ami fölött eljárt az idő, ami nem előrevivője, hanem féke a fejlődésnek. Segítsünk és támogassunk minden jobbító törekvést. Érdemes e szavak tartalmát a helyi alapszervezeti viszonyokra is adaptálni, értelmezni. DR. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára
