Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-12 / 240. szám
1980. OKTOBER 12., VASÁRNAP Z"\n 4/Pf TB xsimap Vadhajtások Hát a becsület ? Egy levél fekszik előttem. Minden sorát betéve tudom már, mégis újra meg újra bosszankodom, idézek belőle: ... A vezető már a felszállásnál gorombáskodott velem, mert nem volt aprópénzem, csak papír húszasom. Ha egy utas fel nem váltja, talán le is zavart volna a kocsiról. Azt kiabálta, hogy ő nem OTP, nem köteles pénzt váltani, s akinek nem tetszik, menjen gyalog. Nekem az ötödik megállóban kellett volna leszállni, onnan már közel van a piac. Két teli kosárral idejében oda- álltam az ajtóhoz és megnyomtam a gombot. A buszvezető nem is lassított, pedig a megállóban is többen várakoztak, fel akartak szállni. Csak a városi tanácsnál volt hajlandó megállni, onnan kellett a nehéz csomagokkal visszagyalogolnom. Egy asszony rászólt, hogy miért nem állt meg a piactér előtt, láthatta, hogy le akartak szállni, azt felelte neki, hogy törődjön a maga dolgával, amíg szépen van. Én a kocsi számát nem jegyeztem meg, pedig az uram szerint azt kellett volna, csak azt tudom, hogy a vezető őszes hajú, barna bajuszú ember volt... A buszvezető ugyanolyan dolgozó ember, mint P. Gá- borné, aki a hajnalban szedett zöldségét, gyümölcsét vitte aznap a piacra, hogy annyival is töbo jusson a városiak asztalára ... Az egyik autószerviz gépkocsiszerelője egy hét szabadságra utazott rokonaihoz. Ridi- küljét — így nevezi a szakmai szleng a szerszámos vasládíkát — annak rendje-módja szerint lelakatolta, s letette a munka- padja mellé, mert a láda a szerszámszekrénybe nem fér be. Eltelt a hét, s amikor visz- szajött, a ládának hűlt helyét találta. Először azt hitte, ugratás az egész. Nem akarta elhinni, hogy meglopták. Hogv lába kelt a villáskulcsoknak és csavarhúzóknak, a kombin£!t- és csípőfogónak, a dugókulcsoknak és kalapácsoknak, a maga csinálta láncfeszítőnek és T-kulcsoknak. Mindannak, amivel évtizedek óta a kenyerét keresi. Az ember elképed: hát a munkásbecsület?! Tudom, hogy ma is azok vannak többségben, akik társadalmi munkában rokkant- kocsit csinálnák üzemi balesetet szenvedett munkatársuknak, akik szabad szombatjukon eljárnak egymásnak házat ém'teni, akik szabad ideiükben rönkvárat és betoncsúszdát építenek lakóhelyük gyermekjátszóterén ; akik munka közben újításon törik a fejüket és a segélykérő felhívásra több szá- zadmagukkal sietnek vért adni egy szerencsétlenség sebesültjeinek. Ok vannak többségben, nem az üzemi szarkák, a lógósok, a fusizók. Am ezt a felelőtlen kisebbséget meg kell végre fékezni. A munkaidőben a sön- téspultnak támaszkod ókat; a munkahelyi kollektív fémgyűjtés egyéni haszonélvezőit; a műszak közben kártyázókat; a notórius elkésőket. Mindazokat, akik még nem tanulták meg, hogy mi a munkásbecsület. Nyíri Éva Kell-e az ipari tevékenység? Megalapozottan, csat a nyerés a tagokkal együtt A kiegészítő ágazatok nélkül a mezőgazdasági nagyüzemek egy része képtelen lenne az alaptevékenység szinten tartására, másik része pedig a bővített újratermelésre. A kérdés megítélése az évek során sokat változott. A kezdeti szakaszban ugyanis sorra feltűntek a nyerészkedők, a konjunktúralovagok. Az 1971-ben megjelent határozatokat követően egy ideig a stagnálás, majd ismét a fejlődés volt a jellemző. A rendelkezések következetes végrehajtásával sikerült a kiegészítő tevékenységet a nép- gazdasági célokkal megegyezően a mezőgazdasági nagyüzemek érdekeinek megfelelő mederbe terelni. Kísért a múlt Maradjunk a biztos, kipróbált réginél, ez jellemezte a nagykátai járás termelőszövetkezeteit a 70-es évek elején. Megpróbálkoztak ugyan az iparral a megyének ebben a térségében is, de általában rossz tapasztalatokat szereztek. Az idegenből jövő sikeremberek nyomában megjelentek a revizorok, megszaporodtak a bírósági tárgyalások. A szent- mártonkátai tsz jogelődjében sem történtek másképpen: meggyűlt a baja a törvénnyel az ipari ágazat akkori vezetőjének. Nem csoda hát, ha a szövetkezeit gazdái korábbi álláspontjukat látták igazolódni: a földből kell megélni, s böl- csebb dolog bele sem fogni az efféle kétes értékű ügyekbe. Egy szó, mint száz, a bizalmatlanság lett úrrá az embereken. A mozdulatlanságnak kedvezett az is, hogy a termékeny talajok az átlagosnál nagyobb jövedelmet biztosítottak, több termett kukoricából, búzából, mint a megye silányabb minőségű földjein. A 70-es évek közepéig ez a helyzet jellemezte a gazdasagot. Néha ugyan fizetési gondokat okozott egy- egy kedvezőtlen év, de előrelépésre még nem szánták el magukat a vezetők. — Mikor kezdődtek meg a változások? — kérdezem Bánáti András elnökhelyettestől, aki már az új, fiatal, jól képzett szakgárda ^képviselője. — Az első csatákat a termelési rendszerek elfogadtatásával nyertük meg. Kiderült, nem minden rossz, ami kívülről jön. A magasabb hozamok a vezetők mellé állították a még kételkedőket. De az iparról ezután sem akartak hallani a tagok. Ekkor szántuk rá magunkat arra, hogy idősebb, a faluban közmegbecsülésnek örvendő parasztembereket, vezetőségi tagokat biztunk meg az agitálással. Végre megértek Rekordév Szentendrén Tollak, Írónők milliói Már évközben elhatározták, az eredetileg tervezettnél több terméket gyártanak. Háromszáztízmillió forint helyett 320 millió értékű tollat, betétet és rostirónt. Szentendrén, a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat Írószergyára évek óta a legdinamikusabban fejlődő egységek közé tartozik. Termékeik kedveltek — itthon és külföldön egyaránt —, s nem véletlen, hogy a szerződésben vállaltnál is többet kérnének tőlük. — Legnagyobb gondunk épp ezért a minőségi színvonal megtartása, folyamatos biztosítása — állapítja meg Bakos Ákos termelési vezető. — Nálunk másod- vagy harmad- osztályú termék nem készülhet. — Műszaki szakembereink sokat törik a fejüket, az új technológiák bevezetéséhez mindig több új gépet is terveznek — folytatja. — Például ma már korszerűbb vízszintes húzó berendezéssel dolgoznak az alkatrészgyártó üzemben, de saját fejlesztés a függőleges recéző gép is. Kidolgoztak ezenkívül egy új módszert, úgynevezett habkőporos koptatással igen finom felület képezhető a fémtestű tollakon. Ez esztétikai szempontból is emeli az értékét. A minőségellenőrzés nem csupán a meósok dolga, a munkások sem engednek tovább hibás árut. Az első szűrőn, az alkatrészgyártás befe- jeztekor nem is jut át selejt, mégis, csomagolás előtt ismét minden egyes tollat kézbe vesznek. Egy-egy minőségellenőr naponta háromezer tollat vizsgál be, s valamennyivel íráspróbát is végeznek. Szentendrén idén rekordévre számítanak: több mint 25 millió golyósirónt — tíz százaléka Pax-toll —, 60 millió rostirónt és 50 millió betétet szállítanak ki év végéig. D. Gy. a személyi feltételek és az 1978-as döntés után tavaly elkezdte működését több ipari és szolgáltató üzemünk. — Mivel foglalkoznak? , Stadion Algírban? — A szolgáltató főágazat emberei különböző szerelési munkákat, érintésvédelmi ellenőrzéseket, takarítást, lomtalanítást vállalnak. A parkosító tevékenység valamelyest kapcsolódik a klasszikus mezőgazdasághoz. Nagy fontossággal bír az is, hogy 60 asszonynak tudtunk helyben, viszonylag könnyen megtanulható textilipari bérmunkát biztosítani. Természetesen a leglényegesebb az, hogy az itt képződött pénzügyi alapok a gazdálkodás biztonságosságát szolgálhatják, és lehetőségünk nyílik a nagyobb fejlesztésekre is. A szolgáltató főágazat önmagában 62 millió forintos bevételt hoz, a nyereség pedig 6 millió forint körül alakul. — A termelőszövetkezetek ipari tevékenységét a kormányzat azért is támogatja, mert az rugalmasan alkalmazkodik a piaci szükségletekhez, szerep? van a hiánycikkek csökkentésében. — Ne nevessen ki. De miért ne gyártanánk, akár már az idén is, a boltokban hiába keresett cipőkanalat, ha az nekünk megéri — magyarázza az elnökhelyettes félig tréfásan. Persze, akad komolyabb téma is elképzeléseik között. — Tevékenységünket egyre többen ismerik meg az országban. Az sem véletlen, hogy éppen mi kaptunk ajánlatot Algériában az olimpiai stadion füvesítésére. A javaslatot józanul fontolóra vettük, és úgy döntöttünk, egyelőre nincsenek meg a szövetkezetben a feladat megoldására alkalmas szakemberek. Felelőtlenség lenne tehát a munkát elvállalni. Amit azonban szeretnénk a közeljövőben elérni: kooperációban, társulásos formában az NSZK- ban kívánunk technológiai szereléseket vállalni. Milliók fejlesztésre — Hová kerül a kiegészítő tevékenység többletjövedelme? — A 80 hektáros szőlőtelepítés, ami nem volt olcsó mulatság, az idén fejeződik be. Mintegy 45 millió forint értékben komplex meliorációt hajtunk végre: öntözünk, talajt javítunk, és a nagyüzemi művelés számára alkalmasabb táblákat alakítunk ki. Ezt a mezőgazdasági alaptevékenyHÁZTÁJ! GAZDASÁGOK! A 69. Országos Mezőgazdasági Kiállításon nagy sikert aratott BÁBOLNAI VEGYESHASZNÚ HÁZTÁJI NAPOSBAROMFI, A TETRA-H 1981-re már októbsr 15-től msgrc-ndíl:istő, közvetlenül és a területi áfész kirendeltségeken keresztül. MEZŐGAZDASÁG! KOMBINÁT BÁBOLNA Uraiújfalui Gazdasága Uraiújfalu 9651 ségböl még a VI. ötéves tervben sem tudtuk volna megvalósítani. A 4500 hektáron gazdálkodó szentmártonkátai Kossuth Tsz jó példával szolgál arra a nagykátai járásban, mennyire érdemes vállalkozni, újítani. A gazdálkodás idei számai mindenesetre elegendő bizonyítékkal szolgálnak erre: a tervezett 19 millió forint nyereség helyett várhatóan 24 milliós jövedelmet érnek el. Ez persze nem ok az elbizakodottságra, hiszen a búzahozamok még jócskán fokozhatok, a tejtermelésről nem is beszélve. E tekintetben különösen sok teendő akad még a közös gazdaságban. Amikor Bánáti András elnökhelyettestől megkérdeztük, milyen javaslatot adna a környező, az ökonómiai kérdésekben bátortalanabb szövetkezeteknek, így válaszolt: — A kiegészítő tevékenység bevezetését mindenék előtt megalapozott számításoknak kell megelőzniük, s feltétlenül gondoskodni kell megfelelő pénzügyi alapról is. Mindez azonban kevés, szükség van a tagság és a választott tisztség- viselők bizalmára, a szakmai vezetők nyílt, demokratikus vitájára. Nem kell bezárkózni Nemrégiben egy értekezleten elhangzott, hogy a nagykátai térségben tevékenykedő tsz-ek vezetői közül sokan, bár fiatal szakemberek, a régi módon gondolkodnak: bezárkóznak saját portájukra, s nem akarnak tudoipást venni a szomszédról. Reméljük, a szentmártonkátai Kossuth Tsz-ben levő új szellemet mihamarabb átveszik a járás mezőgazdasági üzemei. Van mit tanulni tőlük, és persze, nemcsak a kiegészítő tevékenység eredményessé tétele érdekében. Valkó Béla Ellenőrizte a KERMI Egyre közismertebb a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet tevékenysége, melyet a termelők és fogyasztók közös érdekében folytat: a különféle áruk minőségének ellenőrzéséért. Évente körülbelül 35 ezer konkrét vásárlói panaszt vizsgálnak ki, átlagosan hatvan százalékuk bizonyul jogosnak. Ez év első felében 2689 termék közül — melyek a gyártók által beküldött mintadarabok voltak —, 2018 felelt meg, de ezek között is akadt jó pár, melyekről hiányzott a vásárlót tájékoztató szöveg: ár, szavatossági idő stb. Az alkalmatlannak ítélt áruk forgalomba hozatalát a KERMI megtilthatja, egyes ■‘1w árukat pedig csak bizonyos feltételekkel enged árusítani. Más esetekben leértékelésre kötelezi a forgalmazót, az egészségkárosodást okozó fogyatékosságok esetében szo- bálysértési eljárást is kezdeményeznek. A módszeres vizsgálatok választ adnak arra is, hogy a nyersanyagokkal, a gyártási- előírások kezelésével van baj, vagy netán a szállítás fogyatékosságaiból származik a károsodás. Dicsér is a KERMI: gyorsan tekintélyt szerzett magának a kiváló árukat megkülönböztető védjegy, amit szigorú feltételek és állandó ellenőrzés mellett viselhetnek, az e címért folyamodók árul. K. T. \A felső képen: gyermekkocsi vizsgálata a műanyagosztályon.- Aa' alsó képen: rádiós-magnó vizsgálata a híradástechnikai osztályon.» 'jj A világ legdrágább rántottája Mi történik a rokkant bankjegyekké!? Időnként mindenkivel megesik, hogy pénztárcájába betéved egy megtépett, kiégetett papírpénz, amit aztán — valljuk be — megpróbálunk elsütni. S ha nem sikerül, akkor marad az egyenes út: bevisszük a rokkant bankót a Nemzeti Bankba, ahol beváltják azt szép, új pénzre. Értékelés száz mezőben Azaz, legyünk pontosabbak: a sérült, vagy csonka pénznek a bank nem téríti meg a teljes névértékét. Az átváltó pénztáros a bankóra helyez egy száz mezőre osztott, átlátszó lapot, s ez a hivatalos táblázat máris megmutatja, hányad része hiányzik a bankjegynek. Ennek az aránynak a figyelembevételével térítik meg a csonkult bankjegyek ellenértékét. A fentiekhez Szohár László, a Nemzeti Bank osztályigazgatója hozzáfűzi: — Természetesen nemcsak az ügyfelek által behozott egyes hibás bankjegyeket cseréljük kifogástalanra, hanem minden elhasználódott és megsérült bankjegyet, amely beérkezik. A postára befizetett közületi bevételek ugyanis visszaáramlanak a bankba, ahol átszámlálás közben gondosan selejtezik a gyűrött, szennyezett példányokat, így azok már nem kerülnek visz- sza a forgalomba. — A nem bankügyletek formájában lebonyolódó pénz- forgalom zömét a munkabérek, járandóságok útján a lakossághoz kerülő és általa kiadott összegek teszik ki. Az ötszázasokat a pénztárak nem használják visszaadásra, ezek viszonylag • épen kerülnek vissza a Nemzeti Bankba, és újból kiadhatók. A kisebb címletek naponta többször is gazdát cserélnek, s például a húszforintosok 20—30 százalékát rendszeresen ki kell selejtezni, újjal kell pótolni. Konfettivé rágott pénz — Sok selejt származik abból, hogy az emberek begyűrik a pénzt a bukszába, a csarnoki árusok a köpeny, a kötény zsebébe. A harisnyaszárba, szalmazsákba, vagy a kamra sarkába eldugott pénz gyakran az egereknek szerez egy pár jó napot; néha úgy összerágják, hogy még konfettinek sem lehet használni. A sokszor rongyba, vagy papírba csavart pénzt a csűr sarkába ássák el, ki azért, hogy a részeges férj el ne igya, ki azért, hogy el ne lopják, amikor üresen marad a tanyai ház. Később aztán siralmas állapotban kerül elő a rejtett tartalék: a nedvességtől elázott, esetenként teljesen szét- mállott a sok százas, ötszázas, sőt dohos, penészes lett. Vagyis megdől a mondás, hogy a pénznek nincs szaga — mondja mosolyogva Szohár László. — Persze az ilyen esetek, különösen újabban, amióta divat az OTP-betét és sokan felkeresik a takarékszövetkezetet, szerencsére megritkultak. Mostanában inkább cipzártól sérült pénzt kell kicserélnünk, vagy olyan ötszázast, amely mosógépben rokkant meg. (A legtöbbször dugi- pénzről van szó. A feleség gyanútlanul dobja a ruhát a gépbe, nem is sejtve a szeny- nyes ing, a nadrág zsebének tartalmát.) Már szándékosan eltépett ötszázast is váltottunk át kétszázötven forintra. Egy cigányprímás kapta jókedvű vendégétől azzal, hogy a má sík felét majd a muri végér veheti át. Az illető azonban elmulasztotta a másik fél pén: átadását, és angolosan távozott. — Nem túl gyakori, de előfordul, hogy nagyobb összeg a tűz martaléka lesz. Egy tanyán csaknem teljesen elégett 47 000 forint, amikor hat tojásból megsütötték a világ legdrágább rántottáját. Aki a csinos összeget a tűzhelybe rejtette, csak akkor, rémült meg, amikor disznóetetés közr ben meglátta a kéményből felszálló füstöt. Nem járt jobban az a pomázi asszony sem, aki menyasszony lányának összegyűjtött tizenhatezer forintot. A pénzt — bármilyen hihetetlen —, a tűzhely hamuzójába rejtették. A dologba azonban nem avatták be a lány fivérét, az gyanútlanul begyújtott, s mire az étel megmelegedett, a hamuban sült pénz negyede volt már csak felismerhető, felragasztható — 3986 forintot fizettek ki érte. Hamuért nem fizetnek, amit látnak, azt térítenek. A bankba visszakerült selejtes és csonka bankjegyet hat lyukasztással érvénytelenítik, hogy az már semmiképp se kerülhessen forgalomba. Az érvénytelenítés egy négytagú bizottság jelenlétében történik, s ugyanez a bizottság ellenőrzi a kiselejtezett papír- nénzek bezúzását. Az ily módon megsemmisített összeget a bank számlájáról leírják. Évente annyi, a kíméletlen bánásmód miatt selejtté vált papírpénzt kell bevonni és megsemmisíteni, ami megtöltene egy 8—10 vagonból álló szerelvényt! Kímélő csekktervek A bankjegyhez használt különleges papír- és festékanyag nem olcsó, a nyomdai költségek is tetemesek. Nagy megtakarítást jelentene, ha kíméletesebben bánnánk a pénzzel. Talán a bevezetés előtt álló csekkrendszer is segít majd ebben. M. T.
