Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-28 / 228. szám

1980. SZEPTEMBER 28., VASÄRNAP %Xm av Ifjúsági gazdaságpolitikai fórum Őszinte légkör, eleven vita jellemezte (Folytatás az 1. oldalról) légi helyzetére, s Pest megyé­nek, a közös munkában elfog­lalt szerepére vonatkozott. A Pest megyei pártbizott­ság titkára a többi között el­mondta, hogy — mint azt a hozzá intézett felvetések is tükrözik — a lakosságot, a közvéleményt erősen foglal­koztatja, hogyan tudunk meg­felelni az egyre változó — s korántsem egyenletesen fejlő­dő, módosuló — gazdasági feltételeknek: — Sokszor emlegetjük a ter­melékenység és a natékonyság fogalmát, ám nem mindig va­gyunk tisztában azzal, mit is takarnak ezek a fogalmak. Nos, a nemzetközi csereará­nyok romlása arra kényszerít bennünket az idén, hogy mint­egy húsz százalékkal növeljük a népgazdaság eredményessé­gét, méghozzá kisebb befek­tetés, kevesebb beruházás és főleg uj munkaerő igénybevé­tele nélkül. A feladatok tehát nagyok, de a párt gazdaság­politikája jó irányt mutat a stabilitás megőrzésére. Ami Pest megye gazdaságát illeti, a kép kedvező. Az ipari ter­melés eléri a 75—78 milliard forintos értéket, amely az or­szágosnak mintegy 8 százalé­ka, amellett, hogy a foglalkoz­tatottak 5,9 százaléka dolgo­zik a megyében. 191o—78 Kö­zött az ipari termelés fejlődése gyors volt, ám 73-tól az ütem évi két-három százalékosra mérséklődött, s a hatodik öt­éves tervben is — szükségsze­rűen — hasonlóan lassú lesz a fejlődés. A vegyipar, amely Pest megyében a legdinami­kusabban fejlődő ágazat, mint­egy 4ü százalékkal részesedik az össztermelésből, a gépipar 25 százalékkal, ám nem ke­vésbé fontos a könnyű- és épí­tőipar termelése sem. — Jólesően állapíthatjuk meg — mondta Balogh László —, hogy szőkébb pátriánk „nagyhatalom” lett a villa- mosenergia-termelésben. Az albertirsai nagyfeszültségű vil­lamos vezeték elkészült — amely hétszázötven kilovolttal járul hozzá a főváros és a megye ellátásához —, s ez a világon a negyedik ilyen mé­retű vezetékrendszer. A szünet után a fiatalok az írásban beadott kérdéseken túl személyesen is számos közérdekű témát vetettek fel. Elekes Sándor, a KKMV KISZ-titkára volt az első kér­dező: a kerepestarcsai kórház építésekor az első alkalom­mal csak ötszáznyolcvan ágyas tervet fogadtak el, s az építke­zés így is indult meg. Nehány hónappal később azonban le­hetőség nyílott a bővítésre. S végül is majd 900 beteg be­fogadására lesz alkalmas a kórház. Az építkezés azonban a néhány hónapos eltérés miatt, tudomása szerint, tíz­húsz millió forinttal többe ke­rült. Miért? Amikor döntöttünk — vála­szolta Balogh László —, ak­kor nem volt több pénz. Csak később kaptunk, ám ha bele­gondolunk abba, hogy a mó­dosított terveket már úgy ké­szítettük el, hogy a kórházat új közművezetékek lefektetése nélkül tovább építhetjük, ak­kor pótoltuk az elveszettnek hitt milliókat, sőt mondhatni takarékosan bántunk a ránk bízott pénzzel. Mindig csak adott helyzetünk szerint épít­kezhetünk. Szalmási László, az ócsai Fegyver- és Gázkészülékgyár dolgozója — Bánfalvi Barna­bástól kért választ arra, hogy Gyál, Pakony, Öcsa és Alsóné- medi valóban közös vízveze­téket kap-e? A válasz egyértelmű volt: a hatodik ötéves terv program­jában szerepel ez a tétel, s ha nem is az első évben, de min­denképpen megvalósul e kör­nyék lakóinak régi vágya. Tóthné Bujdosó Agnes Nagykőrösről érkezett, s arról érdeklődött, hogy a KISZ és az OTP vezetőinek tárgyalása nyomán a fiatalok, a fiatal há­zasok nagyobb arányban ré­szesülhetnek-e a tanácsi érté- kesítésű és munkás!akácokból? Kovács Gyula válaszolt: A KISZ Központi Bizottsága és •z OTP vezérigazgatója együtt­Jó volt a hangulat. működési szerződést kötött, s előterjesztés készül arról, hogy hogyan lehetne az akciókat jobban megszervezni. Dr. Husti István pedig elmondta, hogy a KISZ megyei bizottsága is kötött együttműködési szerző­dést az OTP megyei igazga­tóságával. A Pest megyei Hírlap belső életéről is sok kérdés merült fel a fórumon. Veres Ferenc a váci járás ifjúkommunistáinak nevében kérdezte, hogy miért nincs olyan vállalat vagy szövetke­zet, amely építőipari kisgépek kölcsönzésével foglalkozik? Ha volna ilyen, eleve elkerülhető lenne a sok „svarcfuvar”, amely — úgy látszik — a ma­gánépítkezés természetes ve­lejárója lett. — Valóban nagy szükség volna ilyenre. Természetesen rengeteg kér­dés került még terítékre: Mi lesz a gazdaságtalan vállalatok sorsa? Lesz-e a Pest megyei Hírlapnak dabasi különkiadá­sa? Van-e elég szakmunkás- tanulója a megye ipari és me­zőgazdasági üzemeinek, épül- nek-e új egészségügyi intéz­mények a következő ötéves tervben, meddig befolyásolják még az energiahordozók a vi­lággazdaság helyzetét, milyen tapasztalatai vannak a megyei üzemekben a teljesítménybé­rezésben, várható-e javulás a középiskolák, kollégiumi ellá­tásában? És sorolhatnánk még hosszú oldalakon keresztül. Sok — közérdeklődésre szá­mot tartó — kérdésről tájé­kozódhattak, olykor vitatkoz­hattak a fiatalok. Joggal mondhatták: hasznosan telt a szombat délelőtt. S végül közösen állapították meg, az ilyen élő, közvetlen beszélgetés mind a munkában, mind a tájékozódásban sokat segít. Kovács Attila Ernő Fotó: Bozsán Péter Hazánkba érkezett a vatikáni államtitkár Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár és kísé­rete szombaton Magyarország­ra érkezett. A Szentszék képviselői Lé­kai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke meghívá­sára részt vesznek a Gellért püspök születésének ezredik évfordulója alkalmából Esz­tergomban és Budapesten rendezendő egyházi ünnepsé­geken. A szakszervezeti választá­sok újabb szakasza; a szak­mai szakszervezetek kong­resszusainak sorozata kezdő­dött el szombaton. A Bánya­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének XXII. kongresszusa nyi­totta meg a sort a SZOT köz­ponti iskolájának nagytermé­ben, ahol 250 választott kül­dött és több mint száz meg­hívott vendég értékeli az utóbbi öt évben végzett mun­kát és megjelöli az újabb fel­adatokat. A központi vezető­ség jelentéséből kitűnik, hogy a bányászok nagy és sikeres erőfeszítésekkel segítették az ország energia- és nyersanyag- ellátását. A kongresszuson megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Jakab Sándor, a SZOT főtitkár-he­lyettese és Simon Pál nehéz­ipari miniszter is. • • Összehangolt munkát kíván A népgazdaság és a külpiac igényéhez kei! igazodni Az exportáru-alap növelé­sére — a tartósnak ígérkező jobb dollárkitermelés miatt — a juhtenyésztés kedvezőbb feltételekkel kecsegtet mint az állattenyésztés más hús­termelő ágazatai. Nem mel­lékes tényező az sem, hogy a drágább import alapanyag helyett hazai termelésű gyap­júval és szőrmés bőrrel lát­hatja el a könnyűipart. Ezen­kívül olyan gyepterületeket és szántóföldi melléktermé­keket hasznosít, amelyeket más állatfajok nem, vagy nem kellő hatékonysággal tudnak értékesíteni. Üzemi szempontból nem elhanyagol­ható előnye, hogy az állat- tenyésztés többi ágazataihoz viszonyítva a legkisebb rá­fordítással fejleszthető. A juhtenyésztés az elmúlt évtizedben azonban nem fejlődött egyenletesen. Az ál­lomány a mindenkori . köz­gazdasági ösztönzők hatására változott. A IV. ötéves terv­Moffesrdap&k a vásárról Kocogó vagy izzasztó? Pesf megyei kiáfflsfék aa EMIf-n MINDENT A SZEMNEK, semmit a kéznek — imigyen inti rakoncátlan fiacskáját egy édesanya a vásáron. S van is miért. Hiszen á Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Válla­lat A-payilonban levő stand­ján kiállított iskolatáskák, ezek az újdonságok szinte vonzzák az apróságokat. Szí­nük? Sötétkék, meggypiros. A sötétkék orkánhuzatú, pille­könnyűként kínált iskolatás­kát kénsárga cipzárak díszí­tik. S nem is egy! Oldalt meg a puffos zsebecskék. Ezernyi rejtekhely — nem is mindig iskolába való • dolgoknak. Még magam is szívesen kézbe kap­nám ezt a tetszetős, s minden bizonnyal praktikus — a gyár­tó szempontjából nem utolsó­sorban sikerre joggal számít­ható — újdonságot. Mindent a szemnek, semmit a kéznek — intem immár ma­gam. Igaz, kicsit messzebb az iskolatáskáktól, de még mindig az A-pavilon falai között. A BUDAFLAX — azaz a Lenfo­nó és Szövőipari Vállalat — próbababáinál. Igazán szemre- valók a legújabb szabadidő-öl­tönyökbe, öltözékekbe bújtat­va. S hát még ami rajtuk van. Kirándulásra, szabadba való könnyű kéz es Iái? as. Sima, olyan sehol sem szorító, a moz­gásban nem akadályqzó .ruhák. De nem megvetendő a már- már alkalmi jellegű, santung hatású lenkosztüm sem. ön­kénytelenül is megállapítom: mennyivel többet mutat az új­donság számba menő anyag, ha nem méterenként teregetik elénk. Hanem mindjárt a leg­újabb fazon, divatirányzat sze­rint megvarratják. A BUDAFLAX kooperál, mégpedig szövetkezetekkel, áruházakkal. A legújabb anya­gait megvarratja, s a kész ter­méket például a Skálával kí­náltatja a vevőknek — ne­künk! S manapság, amikor hí­jával vagyunk az időnek, nem érünk rá varrónő után szalad­gálni, próbákra járni — az időszakban a megye anya­juh-állománya 80 ezer 800 darabról 57 ezer 800-ra, kö­zel 30 százalékkal csökkent, a gazdaságok egyharmada fel­számolta a juhászától Az V. ötéves tervben azonban gyors fejlődésnek indult az ágazat. A tervidőszak végére 1975-höz képest, várhatóan mintegy 60 százalékkal növekszik az anyalétszám, s az eddigi leg­magasabb szintet — 95 ezret — éri el. Egészséges, jó állomány Senior—junior csaiáü a Váci Kötöttárugyárból. Bozsán Péter felvételei ilyen megoldásnak vagyunk a hívei! Különösen, ha nem tu­catárut, hanem egyedibbnek tűnő ruhadarabot kapunk. Eh­hez hasonló kooperáció hívta életre a BNV-n a Trapper sá­tort is. Igaz, itt a vendéglátó, az áru gazdájaként a Skála je­lenik meg előttünk. Trapper farmert, a hozzávaló inggel, kabáttal — s igazi csinnadrat­tával kínálnak. KOCOGNI JÓ, különösen, ha az ember némi súlyfölösleget kénytelen magáénak vallani. A váci Kötöttárugyár a kocogó- kat csábítja újabb tetszetős modelljeivel. Tizen-, húszon-, negyvenévesek nézegetik az új kelmét, ízlelgetik a legújabb divatot. Mindent a szemnek, semmit a kéznek — magyaráz­za kiállítási standjuknál az A- oavilonban az egyik teremőr. Mert tettenérés történt — a vásárlátogatók nem érték be nézéssel, a'z új, bársony hatá­sú kelmét lopva tapogatták. Ami itthon kocogó — az kül­földön jogger. Jogger? Ha min­den igaz, a szó jelentése: iz­zasztó. Igaz is, aki komolyan veszi a kocogást, az a végén megizzad. De ha a kelme, a szabott anyag s a belőle varrt öltöny tetszetős is — magun­kat ismerve aligha barátkoz­nánk meg ezzel a névvel. Így aztán megmaradunk a kocogó- nál... Junior-szenior, lehet itt választani, attól függően, hogy az ember melyik korosztályba sorolja be magát. Ha a vásá­ron nem is, de a gyár váci boltjában a hírek szerint a jö­vő héttől a BNV-n látott új­donságok egyike-másika már megszerezhető. A kereskede­lem boltjaiba pedig a IV. ne­gyedévben szállítja a Kötött­árugyár a szenior-junior gar­nitúrákat. KIRAGADOTT PÉLDÁK. Pillanatnyi benyomások. De képtelen az ember ennek a vá­sárnak a gazdagságát visszaad­ni. Azt a sokrétű áruválaszté­kot. S nemcsak látszat, hogy mindenki vevőt keres. Lett lé­gyen hazai vagy külföldi. Az indiai teának nem kell külö­nösebben cégér. Izét, zamatét, illatát jól ismerjük. S mégis invitáló szóként fe!-fel.hangzik a teafőző mellől: please... kóstolóra invitálva ... Varga Edit E dinamikus fejlődés a termelőszövetkezeti es kisebb mértékben a kistermelői szek­torra jellemző. A termelőszö­vetkezeti juhállomány több mint 70 százalékát a ceglédi, a váci, ráckevei és dabasi já­rásban tartják. Az utóobi években a legnagyobb fel­futás a gödi Dunamenti, a dömsödi Dózsa és a sülysá- pi Tápióvölgye tsz-ben volt. Figyelemreméltó tendencia a koncentrálódás és jelentésen javult az állomány minősége is, különösen a hústermelő képesség vonatkozásában. Jó az állategészségügyi hely­zet, tavaly a megyeben a szo- pósbárány-elhullás például az országos átlagnál 5 száza­lékkal alacsonyabb volt. Nem lehetünk elégedettek viszont a szaporodás ütemének növe­kedésével és a gyapjúterme- iési hozamokkal. Továbbra sem kielégítő a korszerű tar­tási és legeltetési technoló­gia fejlődése. Súlyos gond a szakképzett juhászok hiánya, mely hátráltatja az üzemi sze­lekciót, a tenyésztői munka színvonalának növelését. Mindezek hatására jelentős, de többségében indokolatlan, szakmailag nem magyarázha­tó különbség alakult ki a 36 juhtartó gazdaság között. Ti­zenhét gazdaságban az ága­zat nyereséges, de 19 szövet­kezetben nem tudunk ered­ményt elkönyvelni. A tervidőszak eddig elért eredményei, a tenyésztés, ter­melés hiányosságai és az ágazat várható további je­lentős fejlesztése több irányú, átfogó, összehangolt intézke­dést igényelnek az irányító megyei szervektől és a me­zőgazdasági üzemektől egy­aránt Három tenyésztési központ kellene Kedvelő jövedelmezőségi viszonyokat feltételezve, az ágazat fejlesztése a gyepterü­letek hozamának, a mellék- termékek felhasználási ará­nyának növelésétől és a beruházási lehetőségektől függ. A feladatok meghatározásá­nál a juhállomány jelenlegi fajtaösszetételéből, a nép­gazdaság belső igényéből, a külpiaci értékesítési lehetősé­gekből és a termékek hús-, gyapjú-, tej- és szőrmeter­melésének gazdaságosságából kell kiindulni. Tenyésztéspolitikánk célja, hogy a hús- és a tejtermelés növelésével maximálisan él­jünk a kedvező exportértéke­sítési lehetőségekkel, továbbá a gyapjútermelés és a sZőrmés- bőr-termelés fokozásával ki­elégítsük a hazai ipar igé­nyeit Ennek érdekében nö­velni kell az anyalétszámot, ami természetesen maga után vonja az új íéróhelyeK léte­sítését, illetve a meglevők korszerűsítését Az állományfejlesztés egyik kulcskérdése a jól jövedel­mező húsjuh-előállítás. Álláspontunk szerint a gyepterületek maximális ki­használása érdekében a nagy létszámú juhászatok kialakí­tása mellett az ágazat fenn­tartása változatlanul indokolt a kis állománnyal rendelkező gazdaságokban is. Az átlagos­nál nagyobb arányú fejlesz­tésre Jászkarajenő, Cegléd, ' Csemő, Nagykörös, Pilis, Mo- nor, Dömsöd, Kiskunlacháza, Dabas, Hernád környékén, az egész nagykátai és a váci já­rás északi felében van lehe­tőség. Mivel a juhágazatban is a gyorsabb termelésnövekedés kerül előtérbe, ezért új, ha­tékonyabb módszereket kell alkalmazni. Gondolok itt a jobb, pontosabb törzskönyve­zésre, a törzstenyésztés, a teljesítmény-' és ivadékvizs­gálat, a mesterséges termé­kenyítés és a tehyéSzállat- gazdálkodás korsZerű módsze­reire. Mindezeken túl, a feladatok teljesítését az üzemek közötti szervezett együttműködéssel kell elősegíteni. Ez kiterjedhet az egyöntetű tenyészanyag- előállítás megszervezésére, a közös bárányhizlaló-telepek létesítésére, a gépi nyírás, tej- feldolgozás, takarmánybetaka- rító gépsorok közös használa­tára, szaktanácsadás és ta­pasztalatcserék szervezésére stb. Célszerű lenne 3 juhte­nyésztést centrumot kialakí­tani Vác, Dabas—Ráckeve, Cegléd—Nagykáta körzetében. Így a bázisként működő gaz­daságok, jól kihasználva a vertikális integráció előnyeit, a termelési rendszerekben rej­lő lehetőségeket körzetükben, segíthetnék aZ ágazat fejlő­dését. Szakképzett juhászokat Nagyon lényeges, nem el­hanyagolható kérdésként kell kezelnünk az emberi ténye­zőket Feltétlenül megoldásra vár a tervszerű juhászután­pótlás, melynek megyénkben a péceli szakmunkásképző in­tézet á bázisa. A fiatalok be­iskolázása mellett a kialakí­tandó körzetcentrumokban — a bázisgazdaságok és az in­tézet együttműködésével — megszervezhető a felnőttokta­tás is. A megye juhágazatának táv­lati fejlesztési célkitűzései csak jól átgondolt, összehan­golt munka alapján valósít­hatók meg. Erre hívta fel a figyelmet az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága is leg­utóbbi ülésén, melyen meg­vitatta az ágazat helyzetét, fejlesztésének feladatait. Bár a juhászat fejlesztésének munkája a nagyüzemek fel­adata. megvalósítása a me­gye illetékes állami és politi­kai szerveinek, valamint a termelőszövetkezetek terüle­ti szövetségének messzemenő támogatásával érhető el. Dr. Gaál Lajos, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője A bányászat ietestéréS, /eVc/éf ái/ Példásan helytálltak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents