Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-25 / 225. szám

flSONYI KRÓNIKA Energiaőrség Takarékoskodó gyáregység Kevesebb áramot használnak A Mechanilcai Művek abo­nyi gyáregysége sok energiát használ fel. Járásunk legna­gyobb) ipari üzeme ebben az esztendőben arra törekszik, hogy ennek mennyisége ne haladja meg a tavalyit, illetve egyes területeken megtakarí­tást érjen el. Az év során hathatós intéz­kedést tettek, hogy mindkét műszakban egyenletes legyen a villamosenergia-felhasználás, több nagy áramigényű fo­gyasztót csak a második műszakban üzemeltetnék. Energiaőrséget szerveztek, amely folyamatosan ellenőrzi: nincs-e felesleges fogyasztás, és ahol kell, intézkednek. Az eddigi elektromos fűtést fel­számolják. A múlt év első felében egymillió forintos termelési érték előállítása 6429 kilo­wattórát igényelt, 1980 azo- ros időszakában már csak 4305-öt. A megtakarítás össze­sen 354 708 kilowattóra. In­tézkedéseket tettek a fűtő- és gázolaj-felhasználásnál. A fű­tési idényre való felkészülést, a fűtőberendezések felújítását még a, nyáron elvégezték, az ajtókat, ablakokat rendbe­tették. Évente többször tisz­títják a kazánokat, és ez 3—4 százalékos tüzelőolaj-megta­karítást eredményez. A gyár­egység a vízzel is csínján bánik. Ennek köszönhető, hogy ipari vízből az engedé­lyezett mennyiségnek csak a felét, az ivóvíznek 70 száza­lékát használták fel. A gyáregység technológiai rendszere óránként 150—160 köbméter sűrített levegőt igé­nyel. A présgépekbe levegőada­goló szelepeket helyeztek el, a kompresszortelepet vízlevá’asztókkal, szűrők­kel látták el, aminek eredményeképpen a levegő nem lesz vizes, és csökken a veszteség. A nyo­mástartó edényeket rendsze­resen felülvizsgálják, és a hibákat gyorsan megszüntetik. Petróleum- és propán-bután gáz felhasználásuk megegye­zik a tavalyival, csupán a benzinnel nem sikerült úgy takarékoskodni, mint tervez­ték. Jövőre más minőségű, ol­csóbb tüzelőolajjal fognak fű­teni. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 225. SZÄM 1980. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK Értik a dolgukat az üzletkötők Szakmai vetélkedőn bizonyítottak A biztosítás — biztonság! Ezt hirdetik öles plakátok és villogó fényreklámok szerte az országban, noha ez a kijelen­tés nem teljesen pontos. Éle­tünk biztonsága, vagyis az, hogy elkerüljük a kellemetlen eseményeket, vajmi kevéssé függ attól, hogy van-e biztosí­tásunk vagy sem. Tökéletes biztonság I Gondolatébresztő kiállítás Az abonyi tanácsháza föld­szinti bejáratánál a mai fel­fogástól ugyan eltérő, de tel­jes technikai tökéletességgel készített fotók fogadják a be­lépőt. A képek mindegyike az 1848-as szabadságharc köz­katonáinak portréja. Nem dí­szes egyenruhába öltözött dél­ceg vitézek ők, hanem egysze­rű, idős emberek valameny- nyien; agrárproletárok, kispa- rasztok. Arcuk gondbarázdált. melyről hol riadtságot, hol munkában és harcban töltött évek szenvedését olvassa le a néző. A képek szerzője Plohn Fe­renc hódmezővásárhelyi foto­gráfus, aki több mint száz éve vette kezébe a fényképezőgé­pet, majd Endre Béla ösztön­zésére — aki maga is szen­vedélyes amatőr fényképész volt — e század elején 131, ak­kor hetven év körüli 1848-as honvédet örökített meg üveg­lemezein. E több mint száz felvételből került a közel­múltban néhány az abonyi kö­zönség elé Dömötör János vá­sárhelyi múzeumigazgató jó­voltából. Az 1848-as szabadságharcnak sok abonyi részvevője volt akikre most is tisztelettel kell gondolni. Nevüket a helyi krónikák megsárgult lapjai, a temetőben néhány kopjafa őr zi, egyébként alig tudunk ró luk. Ez a kiállítás gondolatéb­resztő lehetne: hogyan őrizhe­ti meg alakjukat az utókor emlékezete. Gy. Ságvári Endre Tsz Szedik a cukorrépát Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezetben tart az őszi betakarítás csúcsidőszaka. A következő 60 napban 400 hektár cukorrépát, 200 hektár napraforgót és 900 hektár ku­koricát kell biztonságos hely­re juttatni. A napokDan meg­kezdték a silótakarmány ké­szítését, amiből 350—400 va- gonnyira van szükség. Össze­sen 2500 vagon terményt keli ezen az úszón megmozgatni Sürgeti őket az őszi kalászosok talajelőkészítése és a vetés, amely 1700 hektáron vár rá­juk. Az őszi napsütésben két gép­óriás halad a végeláthatatlan cukorrépatáblán. Levágják a kövér, élénkzöld leveleket, aztán a gyökereket kiemelik, szépen sorba rakják, úgy, hogy a felrakó gépezet kony- nyedén továbbítja a mellette haladó szállítójárműre. Ha kedvez az idő és nem esik, na­ponta 40 vagon répát tud a két gép felszedni. — öt éve még a hektáron­kénti átlagtermés alig halad­ta meg a 250 mázsát, az idén 380 mázsa körüli mennyiséget szedtünk fel — mondja Váló- czi András elnökhelyettes. — kezdetben nem voltak megfe­lelő gépeink, és a technológiai jártasságunk sem bizonyult tökéletesnek. A nagy táblákon való termesztés egészen más, mint a kis parcellán. A ked­vezőtlen tényezőket mielőbb fel kellett számolnunk: meg­felelő gépsorokat vásároltunk, megismerkedtünk a talajélő­készítéstől a növényvédelemig minden tudnivalóval. A fo­lyamatos gépesítés, a technoló­gia fokozatos tökéletesítése ve­zetett el idáig. A termelőszövetkezetbeliek most minden órát igyekeznek kihasználni. Ha lehet, szomba­ton és vasárnap is dolgoznak, mert betakarításkor a csapa­dékos idő különösen nagy ká­rokat okozhat. Tavaly pél­dául emiatt az utolsó 15 hek­táron 30 százalékos vesztesé­gük volt. A gazdaság saját járművei­vel szállítja a Szolnoki Cukor­gyárba a terményt, ahol za­vartalan az átvétel. Bár a so­kat emlegetett 400 mázsás át­lagtermést nem sikerül elérni, és — elegendő nyári napfény hiányában — a cukortartalom a korábbinál alacsonyabb, de a répák fejlettsége miatt nincs miért szégyenkezni, hi­szen gyakoriak a másfél, két- kilós példányok is. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A plakátok mégsem csapnak be senkit, mert igenis megte­remtheti életünk biztonságát a zsebünkben lapuló kötvény. Mégpedig éppen akkor, ami­kor nagyon meg vagyunk szo­rulva, és segítség sehol nem mutatkozik. Szóval árvíz, földrengés, tűz­vész idején, baleset után. De nemcsak ezekben az esetekben. Oldalakon keresztül sorolhat­nánk, hogy életünk rendjének milyen nemkívánatos változá­sainál mehetünk nagy bizako­dással az Állami Biztosító pénztárához. Persze, ahhoz, hogy a rossz­ban ki ne maradjunk valami jóból, feltétlenül az kell, hogy az igényeinkhez leginkább iga­zodó biztosítási szerződésünk legyen. Minthogy mi, üzletfe­lek igen gyakran nem vesszük magunknak a fáradságot, hogy az Állami Biztosító valameny- nyi ajánlatát töviről hegyire átböngésszük, sorsunk nagy­mértékben függ az üzletkötők­től. Azoktól a szakemberektől, akik időről időre bekopogtat­nak lakásunk ajtaján, mert táskájukban újabb és újabb előnyösebb ajánlat iratai la­pulnak. Ha az üzletkötő komolyan veszi a dolgát, ha képes arra, hogy életünk körülményeit né­hány perces beszélgetés és szemlélődés alatt felmérje, ak­kor abból a táskából valóban a nekünk legmegfelelőbb nyomtatványokat varázsolja elő. Ha nem, akkor eljön az az idő. amikor szidni kezdjük a biztosítót. Hát ez az, ami senkinek sem érdeke. Csakhogy az üzletfelek szo­kásait aligha lehet megvál­toztatni egyik napról a másik­ra. Nem lehet belőlük hiány­talan biztosítási ismeretekkel rendelkező polgárokat nevelni. De erre nincs is szükség. Tö­kéletes biztonságot látszik nyújtani az is, ha az üzletkö­tők tudnak mindent. Nos, ha ez igaz, akkor te­gyük próbára őket, határozta el nemrégiben az Állami Biz­tosító Pest megyei Igazgatósá­ga, s szakmai vetélkedőt hir­detett. Ezúttal a lakásbiztosí­tásokkal kapcsolatos tudniva­lók köréből. De nem ám csak kérdezz-felelek játékra biztat­ta saját üzletkötőit, hiszen tesztlapot nagyon papírízű tu­dással is ki lehet jól tölteni. Gyakorlati feladatokat is kap­tak a vetélkedők. Szaknyelven szólva: lakásbiztosítások szer­vezését és átdolgozását. Mi vagyunk a nyertesek Vagyis az üzletkötők nya- kukoa vették a várost, meg- natarozott rend szerint, s igye- Keztek minél töob embert rá­beszélni, hogy lakásoiztosítást kössön. Vagy a régi helyett új •megállapodást írjon alá. Az előzőnél kívánatosabbat. Olyan laKasoiztosítast, melyben a Cascohoz hasonló szavatossági biztosítás van, s a karok meg­térítésénél az elpusztuit érte­kek beszerzési árát is figye­lembe veszi. Mindez Nagykőrösön történt a minap. Cegled, a ceglédi já­rás és Nagykőrös üzletkötői vetélkedtek. Elvileg azért, hogy közülük a legjoob eljus­son a megyei versenyre, gya­korlatilag azonban azért, hogy minél több nagykőrösi őrizhes­sen a szekrényében előnyös megállapodást. A vetélkedő két napján bi­zonyosan csak ilyenek írták alá, s bízhatunk abban is, hogy holnap sem kerül másmilyenre a pecsét. Hiszen amit az üz­letkötők a felkészülés idején vagy a verseny során megta­nultak, azt már bizonyosan nem felejtik el. Nyilvánvaló az is, hogy a Pest megyei Igaz­gatóság sem tétlenkedik majd, s a vetélkedő tapasztalataihoz igazítja ezentúl az üzletkötők továbbképzését. Végeredményben az történt hát, hogy rendeztek egy vetél­kedőt, melyben — néhányun- kat kivéve — részt sem vet­tünk, mégis mi vagyunk a nyertesei. Annak ellenére, hogy a pecsétes jegyzőkönyv szerint ezt a vetélkedőt a nagykőrösi Npmedi Lenke üz­letkötő nyerte a ceglédi Dávid József és az abonyi Bácsi Ist­vánná előtt. A különbség köztük és köz­tünk csupán annyi, hogy ha­marosan megkapják az elisme­rést, mi pedig még várhatunk arra, hogy elmondhassuk: jól jártunk a biztosítással. Ámbár jobb erről nem meggyőződni. Kárt szenvedni akkor is kelle­metlen, ha a végén kiderül, hogy fillérünkbe se került. Egyetlen szalmaszál Szóval, nekünk, biztosítási ügyfeleknek is érdemes volna vetélkednünk, mégpedig amennyire lehetséges, a károk bekövetkezésének megakadá­lyozásában. Mert ne felejtsük, hogy egyetlen szalmaszál pusz­tulása is kár. S ezen nem vál­toztat az sem, hogy az értékét az Állami Biztositó megtéríti. Farkas Péter Uj OTP-lakások Elkészült a lista A városi tanács lakásügyi társadalmi bizottsága elkészí­tette a Szövetség utcában át­adás előtt álló OTP-lakások értékesítési névjegyzékterveze­tét, amely szeptember 24-től október 23-ig megtekinthető a tanácsháza ügyfélszolgálati irodájában és a hivatalos hir­detőtáblán. Széttört padok a parkban Alig néhány hete, hogy szót ejtettünk az abonyi tanács­háza előtti park szépségéről, és máris újra előkerül a té­ma. Verőfényes vasárnapra éb­redtek az abonyiak. A gyö­nyörű idő szép és kellemes napot ígért, egészen addig, míg a park felé nem sétáltak. Mintha hurrikán söpört volna végig a padokon, vagy egy ka­ratemester tartott volna ed­zést. A padok támlája ketté, tört, lógtak a deszkák, bizo­nyítva a vandálok szombat es­ti jókedvét. Elmélkedhetnénk azon, hogy miért mindig telefonfülkék, hulladékgyűjtők és padok es­nek áldozatul? Szomorú, hogy odáig süllyed valaki, hogy csak esztelen rombolásban le­li örömét. Társadalmi össze­fogással kellene megfékezni ezeknek a vandáloknak a dü­hét. A padokat megjavítják, de mi lesz a következő áldozat? Múzeumi hónap Nagykőrösön Erdei Ferenc-emlékülés A ceglédi uradalomról is szó lesz Mint minden esztendőben, várja a múlt iránt érdeklődő­ket a nagykőrösi Arany János Múzeum a múzeumi hónap al­kalmából. A megnyitó ünnepség októ­ber 1-én lesz este 6 órakor, a tervek szerint valószínűleg az MSZMP városi bizottságának székházában, Ezen az ünnep­ségen dr. Novák László, az Arany János Múzeum igazga­tója tart előadást Nagykoros műemlékeiről és a műemlék- védelem helyzetéről. Ugyanez az ünnepi est ad alkalmat ar­ra, hogy a múzeum tevékeny­Tömegsport — spartakiáddöntő Sikeres volt a viadal Munkában répatábláján. a felszedőgép az abonyi Ságvári Tsz cukor­Asztalitenisz Budapesten, a Bp. Spartacus termében rendezték meg az országos serdülő és ifjúsági „B” tízeket, mely viadalról az első három helyezettek jutot­tak tovább az országos Tízek bajnokságra. Ez a CVSE két meghívott fiataljának egyaránt sikerült. Az ifjúságiak között Gyura István a harmadik helyen végzett, vereséget kétszer Si/mvedett el — a hét győze.em mellett — a versenyt veretle­nül nyerő, BVSC-s Verebestől és a miskolci Laczkótól. Gyura különösen a második napon játszott jól. A serdülőknél az élmezőny tagjai alaposan kör­beverték egymást: Harczi Zsolt háromszor is kikapott, de olyan szerencsésen alakultak az eredmények, hogy az elért hat győzelem is elég volt a máso­dik hely megszerzéséhez. Ez pedig Harczi számára is a to­vábbjutást jelentette. Labdarúgás A megyei serdülő bajnokság­ban idegenben nyertek a CVSE fiataljai. Ceglédi VSE—Sülysáp 3-2 (2-1). Góllövők: Szabó (2), Oláh. Tömegsport Monoron rendezték meg — a nyári sportágakban — a me­gyei spartakiád döntőjét, me­lyen igen jól szerepetek a járásunkat képviselő sportolók. A tizenegy első helyezés mel­lett még számtalan dobogós helyezést szereztek, ami végül azt jelentette, hogy az össze­tett pontversenyt a ceglédi já­rás nyerte meg. Eredmények: Atlétika: Férfi: 100 m síkfutás: 2. Ondók Fe­renc (Jászkarajenő), súlylökés: 1. Nagy Gábor (Abony), 800 síkfutás: 3. Veres Zoltán (Jász­karajenő), 400 m síkfutás: 2. Ábrahányi Ferenc (Abony), távolugrás: 2. Ondók Ferenc (Jászkarajenő), gránáthaiitás: 1. Guba István (Dánszentmik- lós). Nők: súly lökés: 2. Paulik Erzsébet (Abony), 100 m sík­futás: 1. Gáli Ilona (Csemő), magasugrás: 1. Fehér Erzsébet (Abony), 800 m síkfutás: 1. Drávái Judit (Abony), gránát­hajítás: 2. Major József né (Abony), spartakiád váltó: 2. ceglédi járás (Gáli, Weis, Fe­hér, Drávái). Csapatsportágakban: Kézilabda: Női: 1. ceglédi járás, melyet az abonyiak Paulik, Ferenczi, Szabó, Ver- szász, Fehér, Drávái, Juhász, Major és Dudás összeállítású csapata képviselt. Férfi: 2. ceglédi járás. Itt is az abonyiak játszottak: Nagy, Markó, Dobozi, Parti, Szaba­dos, Szabó, Retkes, Petrezse­lyem, Szalinka és Sulyok. Kispályás labdarúgás; Női: 1. ceglédi járás (Panyik, Karjcsi, Fehérné, Juhász An­na, Miklósné, Fekete, Homoki, Kovács, Sándor), ök is Abony- ból érkeztek. Férfi: 4. ceglédi járás adán- szentmikiósiak képviselőében. Lövészetben: Női csapat: 1. Nyársapát (Bálint, Fodor Fe- rencné. Férficsapat: 3. Nyárs­apát (Fodor, Cseh), egyéni: 1. Fodor Ferenc. U. L. ségét leginkább segítő nagykő­rösiek átvegyék a Pro Museo emlékplakettet. A két szomszédos város kö­zös múltjának emléke előtt tiszteleg a múzeumi hónap ok­tóber ö-i rendezvényén Szabó Attila, a levéltár munkatársa a Cegléd mezőváros uradalmá­nak gazdálkodásáról szóló elő­adásában. A ceglédi uradalom történetének 18—19. századbe­li eseményeit tárja előadásá­ban a hallgatóság elé. A fotóművészet kedvelőinek szolgál kedves meglepetéssel a múzeum október 11-én, ami­kor délután 4 órakor dr. No­vák László múzeumigazgató megnyitja Korniss Péter fotó­művész kiállítását. A művész ezúttal a már letűnt régi pa­raszti világ emlékét őrző fel­vételeit mutatja be. A kiállítás megnyitásán közreműködik az Arany János Művelődési Köz­pont asszonykórusa és citera- zenekara, s lehetőség lesz ar­ra is, hogy a fotóalbumok gyűjtői Korniss Péter eddig megjelent albumait dedikál- tassák. Országos jelentőségű ese­mény várja az érdeklődőket október 17-én. Ekkor rendezik meg az Erdei Ferenc-emlék- ülést. A vidékkel oly’ szoros kapcsolatban álló tudósra, író­ra ezen az ülésen Pásztor Ist­ván, az MSZMP városi bizott­ságának első titkára, dr. Szabó László kandidátus, a szolnoki Damjanich János Múzeum tu­dományos főmunkatársa és dr. Szilágyi Miklós, a Tolna me­gyei múzeumok igazgatója em­lékezik majd. Ugyanez az emlékülés ad keretet annak a vitának, mely a Tanulmányok Nagykörös történetéből és néprajzából cí­mű, nemrég megjelent könyv tanulságait összegzi majd. E tanácskozáson többek között részt vesz majd dr. Barabás Jenő, az ÉLTÉ néprajzi tan­székének vezetője, dr. Orosz István, a KLTE egyetemes tör­téneti tanszékének vezetője és dr. Újvári Zoltán, a KLTE néprajzi tanszékének vezetője. A múzeumi hónap záró ren­dezvénye előreláthatólag októ­ber 27-én lesz. Ekkor Fekete István irodalomtörténész, az Arany János Múzeum tudo­mányos munkatársa tart elő­adást városunk irodalmi ha­gyományairól. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents