Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-25 / 225. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 225. SZÄM 1980. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK Társadalmi összefogással Várost, községet gyarapítanak Nevelik, mozgósítják a helyi közösségeket Sok százéves tapasztalat, hogy egy-egy város, falu, táj életének alakulása elsősor­ban az ott élők munkájától függ. Minden közösség, kicsi vagy nagy, maga alakíthatja jórészt a saját életkörülmé­nyeit. Gödöllő és a járás köz­ségei meggyőzően tanúskod­nak a helyi közösségek ered­ményes munkájáról, a szülő­földhöz. a lakóhelyhez fűző­dő hűségről, szeretetről és áldozatvállalásról. Nem vélet­len, hogy különösen az utób­bi években egyre nagyobb je­lentőségűvé vált a helyi kö­zösségek alkotó társadalmi munkája. Az érdekeltek személyes közreműködésével és anyagi hozzájárulásával járda és út épült minden községben, au­tóbusz-forduló Galgahévízen, vízelvezető átereszek Túrán, óvoda Bagón, Hévízgyörkön és Isaszegen, szolgálati laká­sok Kartalon, sportpálya Mo­gyoródon, ÁBC-áruház Veres­egyházon, lakótelepi könyv­tár Aszódon, és így tovább. Sok helyen a szellemi jellegű társadalmi munka is szép eredményeket hozott. Önként vállalva Ezekről az eredményekről mindig szívesen beszélek köz­ségi vezetőkkel, akik öröm­mel szólnak újabb sikerekről. Az itt következő beszélgeté­sek nem egyidőben történtek. Egyik vagy másik gondolat megfogalmazása között hosz- szabb idő is eltelt, de egysé­ges képpé formálásukat az indokolja, hogy azonos kér­désről szólnak. Pásztor Béla veresegyhá­zi tanácselnök mondta egyik beszélgetésünk alkalmával: — A sokféle kezdeményezés az önként vállalt feladatok és a szívesen végzett munkák nél­kül szegényebb lenne csak­nem minden község külső ké­pe és belső élete is. Sőt, a közös célú együttes munka nemesítő hatása nélkül sze­gényebb lenne az emberek közösségi tudata, embersé­gének tartalma is. Pásztor Béla szavaiból is tükröződik, hogy a szocialis­ta lokálpatriotizmus nélkü­lözhetetlen erőforrás a társa­dalom életében, helyileg és országosan is. Egész szocialis­ta építésünk meggyorsítása múlhat azon, hogyan sikerül helyi közösségeink szépen in­dult önépítő mozgalmainak továbbfejlődniük. Kérdés az is, vajon egy-egy község tár­sadalmi mozgalmai a célokat valóban helyesen ismerik-e fel. Jamrik László bagi tanács­elnök is megfogalmazta ez­zel kapcsolatos kérdéseit: — ki-ki kénytelen a maga sze­mélyes, szűkebb világa mel­lett vagy az ellen szinte na­ponta állást foglalni. Attól függően, hogy jól érzi-e ott magát családja, rokonai, is­merősei körében, vagy nem? Megelégedett-e a munkájá­val. fejlődési és kereseti lehe­tőségeivel vagy nem? Kielé­gítőnek találja-e a helybeli közviszonyokat, a társadal­mi, kulturális körülményeket vagy nem? Jamrik László szavai jelzik, hogy Gödöllőn és a járás köz­ségeiben is nagy gondot kell fordítani arra. hogy a lakos­ság minél nagyobb része — lehetőleg egésze — megfelelő életfeltételek közé jusson, és áldozatkész lokálpatriótává nevelődjék. Fontos a sorrend Amikor a Jamrik László kérdései alapján bennem meg­fogalmazódott gondolatot Tóth András galgamácsai tanácsel­nöknek elmondtam, ő újabb kérdéseket tett fel. — Mi lesz akkor, ha ez az ügyszeretet túlbuzgósággá fajul? Mi van, ha a lokálpatriotizmus lokál­patriotizmusba csap át s egyik csoport, vagy éppen község, vagy művelődési ház a másik érdekeire való tekintet nél­kül akar boldogulni? És mi van, ha az embereken úrrá lesz a közömbösség, s nem tudnak vagy nem akarnak él­ni a kínálkozó lehetőségek­kel? Visszakérdeztem. — Ilyen esetekben segíthet valami? Van orvosság, ami megvéd a torzulásokkal szemben ? Tóth András felelete számomra meggyőző volt. — Figyelni kell a helyi lehetőségek kimun­kálására. a tervek helyes el­vi és reális gyakorlati meg­alapozására. Gondosan mérle­gelni kell, hogy mi és milyen sorrendben kerüljön a célok, feladatok közé. Nem kevésbé figyelni kell azt, hogy a ter­veket szellemileg és anyagi­lag hogyan készítsük elő. Vé­gül: hogyan neveljük és moz­gósítsuk a helyi közössége­ket. Sör égi János kartali tanács­elnök meghallgatta össze­gyűjtött információimat, s gyakorlati tanáccsal szolgált. — A legfontosabb feladato­kat két csoportba lehet fog­lalni. Az egyik a helyi élet­viszonyok közvetlen segítése a községpolitika keretében. A másik a helyi múlt érté­keinek feltárása, a lokálpat­rióta tudat erősítése érdeké­ben. A kettő szükségképpen kiegészíti egymást. Folyamatos nevelés Dr. Balázs József, a járási hivatal titkárságvezetőjének szavai is gazdagítják a hal­lottakat. — A helyi erőket jól kiegészítheti azok segítsége is, akik egy-egy községből már elszármaztak, de él bennük a szülőföldhöz való ragaszko­dás. A helyben élők és haza­húzók összefogásának feltét­len jobb program és jobb munka lesz az eredménye. Megtoldhatom azzal, hogy a helyi építőmunka sikere at­tól is függ, ahogy azt előké­szítik. S nem csupán a tervek kidolgozásáról, nem is csak az érdekeltek mozgósításáról van szó, hanem ennél jóval többről, egy folyamatról: a lakosság aprajának, nagyjá­nak ilyen szellemű nevelésé­ről. Ezért szerves része a köz­ségpolitikának a .művelődési intézményekben folyó munka is. F. M. Városid moziműsor János vitéz. Színes, zenés magyar film. Csak 4 órakor! Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? Szinkronizált amerikai bűnügyi filmvígjáték. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Csak 6 és 8 órakor! Vallatják a régmúltat Ásatás a vérségi kertben A régmúltat főleg tárgyi em­lékekből ismerjük meg. Ezek közé tartoznak például a fel­tárt emberi és állati csontma­radványok, az eszközök, szer­számok, az ékszerek, a lakó­helyek maradványai. Versegen, a Kökényes! út 18. szám alatt néhány év óta rendszeresen, leginkább így szeptemberben, folynak ása­tások egy-két hétig. A közel­múltban kora Árpád-kori edénytöredékek kerültek a fel­színre. Ez az értékes lelet ar­ra enged következtetni, hogy további emlékeket rejthet a föld mélye. A napokban ismét ásókkal felszerelt falubeli nyugdíja­sok egy csoportja folytatta a munkát. Már az eddigiek so­rán is felszínre került néhány újabb, feltehetőleg korsótö­redék. Ennek pontos megálla­pítása Kővári Klára régész feladata, aki szerint további maradványok kerülhetnek elő. A munkások — Fábián Mi­hály, Kalmár Imre. Király Sándor, Kurucz Sándor és Vrbán János — egyöntetűen állítják, hogy ez a munka rendkívül érdekes. — Mindig rejt valami iga­zi meglepetést a föld — mond­ja Urbán János. — Nagy öröm számunkra, ha valamiben fennakad az ásónk. Ez rend­szerint azt jelenti, hogy talál­tunk valamit. Ezt követően óvatosan kitakarjuk a földet, hogy még véletlenül se sé­rüljön meg a lelet, ha már az évszázadok megkímélték a pusztulástól. — Büszkeséggel töltött el bennünket — veszi át a szót Fábián Mihály —, amikor ta­valy a helyi kultúrotthonban kiállításon mutatták be az ed­digi munkánkat. — Jó érzés volt látni, hogy a kétkezi munkánk árán ke­rültek felszínre ezek a kora­beli eszközök — fejezte be a gondolatot Kalmár Imre. Nagy munka folyik tehát Versegen, a Kökényesi út 16. szám alatti kertben. Régi ko­rok emlékeit próbálják fel­színre hozni. Kíváncsian vár­juk, hogy mit rejt még ma­gában a föld ezen a részen?! K. Cs. r Árammérőgyár Ösztönzés - takarékosságra Az anyag- és energiatakaré­kosságra való nagyobb ösztön­zést javasolták az üzem veze­tőségének a dolgozók az Áram- mérőgyárban. Véleményük szerint a nagyobb érdekeltség révén 4—5 százalékos költség- csökkentést érhetnének el, ami abszolút értékben 10—20 mil­lió forint. Szakkörök, tanfolyamok Még lehet jelentkezni Jó néhány tanfolyami■: H szakkörbe lehet még jelent­kezni a gödöllői járási-városi Petőfi Művelődési Házban. Várják az érdeklődőket — gyerekeket és felnőtteket — az angol, német és eszperar.ti nyelvkurzusra, a népi díszítő- művészet, a szőnyegszö'mk szakkörébe, a szabás-varrás tanfolyamra. A gyermekját­szóba is jelentkezhetnek -«.íg 8—10 évesek, valamint a kon­dicionáló tornára — felnőttek. Járási labdarúgás Sportszerűtlenkedő sportvezetők Továbbra is gyengélkedik a GEAC Forrósodik a hangulat a já­rási labdarúgópályákon, saj­nos a sportszerűtlenség sem ritka. A legutóbbi fordulóban hat felnőtt és két ifjúsági já­tékost állítottak ki. De még szomorúbb, hogy a sportveze­tők is munkát adnak a fegyel­mi bizottságnak, amint az el­nöktől, Kólya Lászlótól meg­tudtuk. A játékvezetők jelen­tései hétről hétre sportszerűt­len jelenetekről is beszámol­nak. Erdőkertesen még nem ültek el a GEAC elleni mérkőzés utáni hullámok. Nem tudnak belenyugodni abba, hogy az egyetemisták megóvták a mér­kőzést mert a hazaiak egyik játékosa két sárga lappal pá­lyára lépett. Intézőjük, Szabó Sándor már az MLSZ-ben is járt. Bárhová mennek, közölte Miklós János, a járási labda­rúgó-szövetség elnöke, a GEAC óvása jogos volt. Mi is történt pontosan? Konkoly Gyula erdőkertesi játékos VIII. 17-én sárga lapot kapott. Egy hét múlva kiállították. Dorgá­lással ez az ügye lezárult, 31- én ismét játszhatott, de ekkor megint sárga lapot kapott, s mivel ez volt a második, a kö­vetkező találkozón automati­kusan nem szerepelhetett vol­na. Néhány apróság a fordulóról. A tavaly igen jól szerepelt egyetemi gárda az új idényben sehogy se talál magára. Jól­lehet képzett játékosokból áll a csapat, az összmunka még­is döcög. Űjabb győzelmével a kerepestarcsaiak a bajnoki táblázat élére kerültek. A turaiak panaszkodtak a ke- repestarcsai közönségre, amely szerintük minősíthetetlenül viselkedett. A mogyoródiakról viszont ennek ellenkezőjét hal­lottuk, akik sportszerűen vi­selték el csapatuk súlyos ve­reségét. Kercpestarcsa—GEAC 2-0 (1-0). Hétközben játszották. Vezette: Surman (Vándor, Lovász). Nagy iramú, sportszerű mér­kőzés, a hazaiak megérdemel­ten jutottak a két ponthoz. Isaszegi művelődési ház A második felvonás előtt Korunk nem szereti a nagy szavakat. Ha a hűvösen tár­gyilagos sorok, szavak közé egy-egy szenvedélyesebb ke­rül, elnézést kérünk, mente­getőzünk, száműzzük a pá­toszt, a szeritimentalizmust, a romantikát, a barokkos kör­mönfont emelkedettséget fo­galmazásainkból. S ez nem is baj, de az már igen, hogy az újjongás*t, a lelkesedést vagy éppen a szomorúságot, az el­keseredést kifejező szavakat is, többnyire. Pedig ahhoz, hogy az lsaszegen látottakat híven előadjuk, ilyenekre len­ne szükség. Mert amit a mű­velődési ház bővítői, építői véghezvittek, főként az elmúlt kit évben az valóban hősi re­gény, diadalmas eposz. S ilyen feldolgozást is kívánna, ámbár talán ez ellen maguk a résztvevők tiltakoznának leg­először, éppen mert korunk nem szereti a nagy szavakat. ★ Fejéregyházi László, a Dó­zsa György Művelődési Ház igazgatója: — 1973-ban kerül­tem ide népművelőnek, ebbe a századforduló táján készült épületbe, amelyet eredetileg üzletháznak szántak. Aztán különféle átalakítások után volt kocsma, vendéglő, bolt, a felszabadulást mint is­tálló élte meg. Végül művelő­dési ház lett belőle, de az én időmre már végképp túlélte önmagát. A falak vizesek, az egész épület meghatározhatat­lan alakú, a színházterem ki­csi és rendezvényekre alkal­matlanná vált, az udvari gondnoki lakásban pedig az eső erősségétől függően állt a víz. — Először ezt bontottuk le három éve, és rendbetettük a udvart, de ekkor még nem tudtuk, hogy mi lesz a felújí­tás vége. Evés közben jött meg az étvágy, s akadtak jó néhányan, akik nem sajnál­ták erejüket. Hozzáfogtunk egy új szárny alapozásához, majd ugyancsak társadalmi munkában elkészült a terv­rajz egy jó kis művelődési házról. Akkor azt hittük min­den könnyű lesz, csak lelke­sedés kell. ★ A szervezők, a munka irá­nyítói azonban csapdába ke­rültek, mert amint most, a közelgő avatás előtt kimutat­ható, az építkezés eddig, le­számítva az új színházterem vas tetőszerkezetét, amelyet eredetileg máshová szántak, írd és mond 400 ezer forintba került a községi tanácsnak. Ehhez jön még 200 ezer fo­rintnyi megyei támogatás be­rendezésekre: függönyre, szé­kekre, világításra. S mi eb­ben a csapda? Az, hogy két éve se éjjelük, se nappaluk, egyvégtében tár­sadalmi munkában készült a nagy mű, ami józan becslések szerint is legalább 5—fi millió forintot ér. 400 ezer forintból! Dolgozott itt mindenki. A ta­nácselnök, a Hazafias Nép­front községi titkára, a kis­iparosok, a honvédség, s első­sorban a ház csoportjai. Mert ez a másik, pátoszbeli szava­kat kívánó isaszegi jelenség. Az elavult házban, majd a félig lebontott épületben is éltek, működtek, méghozzá nagy si­kerrel a klubok, a szakkörök, a Csata táncegyüttes, az álla­mi tanárt kapott, s ezért ol­csó zeneiskola. ★ Fejéregyházi László: — Ne­héz volna felsorolni, hogy ki mindenki segített. A Lignifer Ipari Szövetkezet a tetőszer­kezetet szerelte, s minden szakmunkában részt vett. Az Isaszeg—Pécel Áfész sokolda­lú támogatását csak hosszan le­hetne ecsetelni, ők vállalták a többi között az összes famun­kát. Mi, a ház alkalmazottal, Nagy Ferencné, Bezzegh Ká- rolyné sem csak a szervező munkából vettük ki a részün­ket, olyannyira, hogy már csa­ládjainkkal is többször össwe- rúgtuk a port: alig látnak bennünket. — De megéri, megérte. A most már hamarosan elkészülő, felújított vagy inkább új épü­letszárny ékessége a színházte­rem, amely 250 néző befoga­dására alkalmas, a tágas szín­paddal együtt 12 méter szeles és 23 méter hosszú. Mögötte két s»zinten több kisebb szoba, próbahelyiségnek, irodának, ideiglenes gondnoki lakásnak való. — A falu lakói, akik szinte valamennyien magukénak ér­zik a ház ügyét, csak azt nehez­ményezik, hogy az épület olyan mint egy börtön, Kí­vülről. De belülről egészen más, éppen így, kevés fenti ablakkal korszerű, hiszen bármikor elsötétíthető a te­rem. S különben is csak a má­sodik ütem után alakul ki a művelődési ház teljes képe, amely egyik legszebb épülete lesz a községnek. ★ Az ám, második ütem! A terv szerint a most még álló régi épületrész helyére két szinten több klubszoba, szak­köri helyiségek és egy kis gondnoki lakás készülne, va­lamint iroda és olyan előcsar­nok, amely ma már egy mű­velődési házban elengedhe­tetlen. Csak egy a bökkenő: miből? Mert pénz a továb­biakra sincs. A mostani avató után megint minden kezdődik elölről? A társadalmi munká­sok szervezése, a kilincseiét, s ami a legnehezebb, az anyag- beszerzés, a szervezés? Isusze- gen nem a művelődési ház az első, amely így épült, készült. összefogás szülötte az óvo­da. az iskola, a játszóterek, s a művelődési házzal párhuza­mosan a-múzeum is. Biztosak lehetünk benne, hogy a ter­vet nem hagyják félbe, s hoz­záfognak, ha kell társadalmi munkában is a második fel­vonásnak. De úgy véljük, hogy még ezen ínséges* idők­ben is megérdemelnének vala­mennyivel több központi tá­mogatást, mint amit eddig kaptak. Hogy tovább írhassák saját, a község hősi regényét, eposzát. G Z. Aszód—GEAC 7-0 (2-0). Vezette: Balogh (Máté, Szé­ki). Helyzetei alapján még na­gyobb különbségű győzelmet is arathatottt volna a házi gár­da. 3-0-ás mérkőzésállásnál az egyetemisták kapuvédője, Bo- zsér megsérült és kénytelen volt elhagyni a pályát. Domony—V eresegyház 1-0 (0-0). Vezette: Surman (Szabó). A domonyiak megérdemel­ten győztek ezen a sportszerű mérkőzésen, amelyen a két bí­ró is jól vizsgázott. Erdőkertes—Isaszeg 1-3 (0-1). Vezette: Unger (Urbán). A játékvezető a 10. percben történt rugdosásokat nem to­rolta meg és valószínűleg ezért is vált nagyon keménnyé a Galgahévíz—HMSE 3-3 (2-1). Vezette: Köti (Vándor). Jó iramú mérkőzés, igazsá­gos döntetlen. Kerepestarcsa—Túra 2-2 (2-1). Vezette: JVagner (Maszlag, Czene). Nagy küzdelemben osztozott a pontokon a két együttes. A turaiak csak Czene partjelző működésével voltak elégedet­tek. Mogyoród—Pécel 0-4 (0-0). Vezette: Födi (Varga, Ré­pást). Kitűnő játékvezetői hármas; a minden csapatrészében jobb vendégegyüttes ilyen arányban is megérdemelten nyert a gyen­ge napot kifogó mogyoródiak ellen. Zsámbok—Dány 1-2 (0-1). Vezette: B. Tóth (Keglovits, Bodor). A sok helyzetet elpuskázó dányiak nehezen győztek. Hévízgyörk—Vall.ó 3-0 (0-0). Vezette: Németh (Perge, Rácz). A második félidőben nyújtott jobb teljesítményével érde­melte meg a győzelmet a hé- vizgyörki gárda. Ifjúságiak: Domony—Veres­egyház 0-2, Erdőkertes—Isa­szeg 0-3, Kerepestarcsa—Túra 1-2, Mogyoród—Pécel 1-1, Zsámbok—Dány 2-2, Héviz- györk—Valkó — a vendégek nem érkeztek meg. Serdülők: Gödöllő—Szada 1-1, Erdőkertes—Kerepestar­csa 3-3, Veresegyház—Isaszeg 1-3, Kartal—Vácszentlászló 7-0. A bajnokság állása: 1. Kerepestarcsa 6 5 1 — 15- 3 11 2. Isaszeg 7 4 2 1 21-14 10 3. Domony 6 5 — 1 12- 5 10 4. Póccl 7 3 3 1 16- 6 9 5. Aszód 7 4 1 2 13- 5 9 6. Tin a 6 3 2 1 20- 7 9 7. Bag 6 3 2 1 18- 7 8 8. Veresegyház 7 3 1 3 11- * 7 9. Dány 5 2 2 1 11-10 6 10. Hévízgyörk 7 2 2 3 10-12 6 11. Mogyoród 4 2 — 2 8- 8 4 12. GnTgahévíz 5 1 2 2 7-15 4 13. CEAC 4 I 1 2 3- 9 3 14. HMSE 7 1 1 5 6-24 t 15. Evrlőkertes 6 1 — 5 5-16 2 16. Valkó 7 1 6 7-22 2 17. Zsámbok 5 — 5 4-16 Cs. J. ISSN 0133-1957 (Gödöllöl Hírlap) T

Next

/
Thumbnails
Contents