Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-25 / 225. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 225. SZÄM 1980. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK Társadalmi összefogással Várost, községet gyarapítanak Nevelik, mozgósítják a helyi közösségeket Sok százéves tapasztalat, hogy egy-egy város, falu, táj életének alakulása elsősorban az ott élők munkájától függ. Minden közösség, kicsi vagy nagy, maga alakíthatja jórészt a saját életkörülményeit. Gödöllő és a járás községei meggyőzően tanúskodnak a helyi közösségek eredményes munkájáról, a szülőföldhöz. a lakóhelyhez fűződő hűségről, szeretetről és áldozatvállalásról. Nem véletlen, hogy különösen az utóbbi években egyre nagyobb jelentőségűvé vált a helyi közösségek alkotó társadalmi munkája. Az érdekeltek személyes közreműködésével és anyagi hozzájárulásával járda és út épült minden községben, autóbusz-forduló Galgahévízen, vízelvezető átereszek Túrán, óvoda Bagón, Hévízgyörkön és Isaszegen, szolgálati lakások Kartalon, sportpálya Mogyoródon, ÁBC-áruház Veresegyházon, lakótelepi könyvtár Aszódon, és így tovább. Sok helyen a szellemi jellegű társadalmi munka is szép eredményeket hozott. Önként vállalva Ezekről az eredményekről mindig szívesen beszélek községi vezetőkkel, akik örömmel szólnak újabb sikerekről. Az itt következő beszélgetések nem egyidőben történtek. Egyik vagy másik gondolat megfogalmazása között hosz- szabb idő is eltelt, de egységes képpé formálásukat az indokolja, hogy azonos kérdésről szólnak. Pásztor Béla veresegyházi tanácselnök mondta egyik beszélgetésünk alkalmával: — A sokféle kezdeményezés az önként vállalt feladatok és a szívesen végzett munkák nélkül szegényebb lenne csaknem minden község külső képe és belső élete is. Sőt, a közös célú együttes munka nemesítő hatása nélkül szegényebb lenne az emberek közösségi tudata, emberségének tartalma is. Pásztor Béla szavaiból is tükröződik, hogy a szocialista lokálpatriotizmus nélkülözhetetlen erőforrás a társadalom életében, helyileg és országosan is. Egész szocialista építésünk meggyorsítása múlhat azon, hogyan sikerül helyi közösségeink szépen indult önépítő mozgalmainak továbbfejlődniük. Kérdés az is, vajon egy-egy község társadalmi mozgalmai a célokat valóban helyesen ismerik-e fel. Jamrik László bagi tanácselnök is megfogalmazta ezzel kapcsolatos kérdéseit: — ki-ki kénytelen a maga személyes, szűkebb világa mellett vagy az ellen szinte naponta állást foglalni. Attól függően, hogy jól érzi-e ott magát családja, rokonai, ismerősei körében, vagy nem? Megelégedett-e a munkájával. fejlődési és kereseti lehetőségeivel vagy nem? Kielégítőnek találja-e a helybeli közviszonyokat, a társadalmi, kulturális körülményeket vagy nem? Jamrik László szavai jelzik, hogy Gödöllőn és a járás községeiben is nagy gondot kell fordítani arra. hogy a lakosság minél nagyobb része — lehetőleg egésze — megfelelő életfeltételek közé jusson, és áldozatkész lokálpatriótává nevelődjék. Fontos a sorrend Amikor a Jamrik László kérdései alapján bennem megfogalmazódott gondolatot Tóth András galgamácsai tanácselnöknek elmondtam, ő újabb kérdéseket tett fel. — Mi lesz akkor, ha ez az ügyszeretet túlbuzgósággá fajul? Mi van, ha a lokálpatriotizmus lokálpatriotizmusba csap át s egyik csoport, vagy éppen község, vagy művelődési ház a másik érdekeire való tekintet nélkül akar boldogulni? És mi van, ha az embereken úrrá lesz a közömbösség, s nem tudnak vagy nem akarnak élni a kínálkozó lehetőségekkel? Visszakérdeztem. — Ilyen esetekben segíthet valami? Van orvosság, ami megvéd a torzulásokkal szemben ? Tóth András felelete számomra meggyőző volt. — Figyelni kell a helyi lehetőségek kimunkálására. a tervek helyes elvi és reális gyakorlati megalapozására. Gondosan mérlegelni kell, hogy mi és milyen sorrendben kerüljön a célok, feladatok közé. Nem kevésbé figyelni kell azt, hogy a terveket szellemileg és anyagilag hogyan készítsük elő. Végül: hogyan neveljük és mozgósítsuk a helyi közösségeket. Sör égi János kartali tanácselnök meghallgatta összegyűjtött információimat, s gyakorlati tanáccsal szolgált. — A legfontosabb feladatokat két csoportba lehet foglalni. Az egyik a helyi életviszonyok közvetlen segítése a községpolitika keretében. A másik a helyi múlt értékeinek feltárása, a lokálpatrióta tudat erősítése érdekében. A kettő szükségképpen kiegészíti egymást. Folyamatos nevelés Dr. Balázs József, a járási hivatal titkárságvezetőjének szavai is gazdagítják a hallottakat. — A helyi erőket jól kiegészítheti azok segítsége is, akik egy-egy községből már elszármaztak, de él bennük a szülőföldhöz való ragaszkodás. A helyben élők és hazahúzók összefogásának feltétlen jobb program és jobb munka lesz az eredménye. Megtoldhatom azzal, hogy a helyi építőmunka sikere attól is függ, ahogy azt előkészítik. S nem csupán a tervek kidolgozásáról, nem is csak az érdekeltek mozgósításáról van szó, hanem ennél jóval többről, egy folyamatról: a lakosság aprajának, nagyjának ilyen szellemű neveléséről. Ezért szerves része a községpolitikának a .művelődési intézményekben folyó munka is. F. M. Városid moziműsor János vitéz. Színes, zenés magyar film. Csak 4 órakor! Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? Szinkronizált amerikai bűnügyi filmvígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Csak 6 és 8 órakor! Vallatják a régmúltat Ásatás a vérségi kertben A régmúltat főleg tárgyi emlékekből ismerjük meg. Ezek közé tartoznak például a feltárt emberi és állati csontmaradványok, az eszközök, szerszámok, az ékszerek, a lakóhelyek maradványai. Versegen, a Kökényes! út 18. szám alatt néhány év óta rendszeresen, leginkább így szeptemberben, folynak ásatások egy-két hétig. A közelmúltban kora Árpád-kori edénytöredékek kerültek a felszínre. Ez az értékes lelet arra enged következtetni, hogy további emlékeket rejthet a föld mélye. A napokban ismét ásókkal felszerelt falubeli nyugdíjasok egy csoportja folytatta a munkát. Már az eddigiek során is felszínre került néhány újabb, feltehetőleg korsótöredék. Ennek pontos megállapítása Kővári Klára régész feladata, aki szerint további maradványok kerülhetnek elő. A munkások — Fábián Mihály, Kalmár Imre. Király Sándor, Kurucz Sándor és Vrbán János — egyöntetűen állítják, hogy ez a munka rendkívül érdekes. — Mindig rejt valami igazi meglepetést a föld — mondja Urbán János. — Nagy öröm számunkra, ha valamiben fennakad az ásónk. Ez rendszerint azt jelenti, hogy találtunk valamit. Ezt követően óvatosan kitakarjuk a földet, hogy még véletlenül se sérüljön meg a lelet, ha már az évszázadok megkímélték a pusztulástól. — Büszkeséggel töltött el bennünket — veszi át a szót Fábián Mihály —, amikor tavaly a helyi kultúrotthonban kiállításon mutatták be az eddigi munkánkat. — Jó érzés volt látni, hogy a kétkezi munkánk árán kerültek felszínre ezek a korabeli eszközök — fejezte be a gondolatot Kalmár Imre. Nagy munka folyik tehát Versegen, a Kökényesi út 16. szám alatti kertben. Régi korok emlékeit próbálják felszínre hozni. Kíváncsian várjuk, hogy mit rejt még magában a föld ezen a részen?! K. Cs. r Árammérőgyár Ösztönzés - takarékosságra Az anyag- és energiatakarékosságra való nagyobb ösztönzést javasolták az üzem vezetőségének a dolgozók az Áram- mérőgyárban. Véleményük szerint a nagyobb érdekeltség révén 4—5 százalékos költség- csökkentést érhetnének el, ami abszolút értékben 10—20 millió forint. Szakkörök, tanfolyamok Még lehet jelentkezni Jó néhány tanfolyami■: H szakkörbe lehet még jelentkezni a gödöllői járási-városi Petőfi Művelődési Házban. Várják az érdeklődőket — gyerekeket és felnőtteket — az angol, német és eszperar.ti nyelvkurzusra, a népi díszítő- művészet, a szőnyegszö'mk szakkörébe, a szabás-varrás tanfolyamra. A gyermekjátszóba is jelentkezhetnek -«.íg 8—10 évesek, valamint a kondicionáló tornára — felnőttek. Járási labdarúgás Sportszerűtlenkedő sportvezetők Továbbra is gyengélkedik a GEAC Forrósodik a hangulat a járási labdarúgópályákon, sajnos a sportszerűtlenség sem ritka. A legutóbbi fordulóban hat felnőtt és két ifjúsági játékost állítottak ki. De még szomorúbb, hogy a sportvezetők is munkát adnak a fegyelmi bizottságnak, amint az elnöktől, Kólya Lászlótól megtudtuk. A játékvezetők jelentései hétről hétre sportszerűtlen jelenetekről is beszámolnak. Erdőkertesen még nem ültek el a GEAC elleni mérkőzés utáni hullámok. Nem tudnak belenyugodni abba, hogy az egyetemisták megóvták a mérkőzést mert a hazaiak egyik játékosa két sárga lappal pályára lépett. Intézőjük, Szabó Sándor már az MLSZ-ben is járt. Bárhová mennek, közölte Miklós János, a járási labdarúgó-szövetség elnöke, a GEAC óvása jogos volt. Mi is történt pontosan? Konkoly Gyula erdőkertesi játékos VIII. 17-én sárga lapot kapott. Egy hét múlva kiállították. Dorgálással ez az ügye lezárult, 31- én ismét játszhatott, de ekkor megint sárga lapot kapott, s mivel ez volt a második, a következő találkozón automatikusan nem szerepelhetett volna. Néhány apróság a fordulóról. A tavaly igen jól szerepelt egyetemi gárda az új idényben sehogy se talál magára. Jóllehet képzett játékosokból áll a csapat, az összmunka mégis döcög. Űjabb győzelmével a kerepestarcsaiak a bajnoki táblázat élére kerültek. A turaiak panaszkodtak a ke- repestarcsai közönségre, amely szerintük minősíthetetlenül viselkedett. A mogyoródiakról viszont ennek ellenkezőjét hallottuk, akik sportszerűen viselték el csapatuk súlyos vereségét. Kercpestarcsa—GEAC 2-0 (1-0). Hétközben játszották. Vezette: Surman (Vándor, Lovász). Nagy iramú, sportszerű mérkőzés, a hazaiak megérdemelten jutottak a két ponthoz. Isaszegi művelődési ház A második felvonás előtt Korunk nem szereti a nagy szavakat. Ha a hűvösen tárgyilagos sorok, szavak közé egy-egy szenvedélyesebb kerül, elnézést kérünk, mentegetőzünk, száműzzük a pátoszt, a szeritimentalizmust, a romantikát, a barokkos körmönfont emelkedettséget fogalmazásainkból. S ez nem is baj, de az már igen, hogy az újjongás*t, a lelkesedést vagy éppen a szomorúságot, az elkeseredést kifejező szavakat is, többnyire. Pedig ahhoz, hogy az lsaszegen látottakat híven előadjuk, ilyenekre lenne szükség. Mert amit a művelődési ház bővítői, építői véghezvittek, főként az elmúlt kit évben az valóban hősi regény, diadalmas eposz. S ilyen feldolgozást is kívánna, ámbár talán ez ellen maguk a résztvevők tiltakoznának legelőször, éppen mert korunk nem szereti a nagy szavakat. ★ Fejéregyházi László, a Dózsa György Művelődési Ház igazgatója: — 1973-ban kerültem ide népművelőnek, ebbe a századforduló táján készült épületbe, amelyet eredetileg üzletháznak szántak. Aztán különféle átalakítások után volt kocsma, vendéglő, bolt, a felszabadulást mint istálló élte meg. Végül művelődési ház lett belőle, de az én időmre már végképp túlélte önmagát. A falak vizesek, az egész épület meghatározhatatlan alakú, a színházterem kicsi és rendezvényekre alkalmatlanná vált, az udvari gondnoki lakásban pedig az eső erősségétől függően állt a víz. — Először ezt bontottuk le három éve, és rendbetettük a udvart, de ekkor még nem tudtuk, hogy mi lesz a felújítás vége. Evés közben jött meg az étvágy, s akadtak jó néhányan, akik nem sajnálták erejüket. Hozzáfogtunk egy új szárny alapozásához, majd ugyancsak társadalmi munkában elkészült a tervrajz egy jó kis művelődési házról. Akkor azt hittük minden könnyű lesz, csak lelkesedés kell. ★ A szervezők, a munka irányítói azonban csapdába kerültek, mert amint most, a közelgő avatás előtt kimutatható, az építkezés eddig, leszámítva az új színházterem vas tetőszerkezetét, amelyet eredetileg máshová szántak, írd és mond 400 ezer forintba került a községi tanácsnak. Ehhez jön még 200 ezer forintnyi megyei támogatás berendezésekre: függönyre, székekre, világításra. S mi ebben a csapda? Az, hogy két éve se éjjelük, se nappaluk, egyvégtében társadalmi munkában készült a nagy mű, ami józan becslések szerint is legalább 5—fi millió forintot ér. 400 ezer forintból! Dolgozott itt mindenki. A tanácselnök, a Hazafias Népfront községi titkára, a kisiparosok, a honvédség, s elsősorban a ház csoportjai. Mert ez a másik, pátoszbeli szavakat kívánó isaszegi jelenség. Az elavult házban, majd a félig lebontott épületben is éltek, működtek, méghozzá nagy sikerrel a klubok, a szakkörök, a Csata táncegyüttes, az állami tanárt kapott, s ezért olcsó zeneiskola. ★ Fejéregyházi László: — Nehéz volna felsorolni, hogy ki mindenki segített. A Lignifer Ipari Szövetkezet a tetőszerkezetet szerelte, s minden szakmunkában részt vett. Az Isaszeg—Pécel Áfész sokoldalú támogatását csak hosszan lehetne ecsetelni, ők vállalták a többi között az összes famunkát. Mi, a ház alkalmazottal, Nagy Ferencné, Bezzegh Ká- rolyné sem csak a szervező munkából vettük ki a részünket, olyannyira, hogy már családjainkkal is többször össwe- rúgtuk a port: alig látnak bennünket. — De megéri, megérte. A most már hamarosan elkészülő, felújított vagy inkább új épületszárny ékessége a színházterem, amely 250 néző befogadására alkalmas, a tágas színpaddal együtt 12 méter szeles és 23 méter hosszú. Mögötte két s»zinten több kisebb szoba, próbahelyiségnek, irodának, ideiglenes gondnoki lakásnak való. — A falu lakói, akik szinte valamennyien magukénak érzik a ház ügyét, csak azt nehezményezik, hogy az épület olyan mint egy börtön, Kívülről. De belülről egészen más, éppen így, kevés fenti ablakkal korszerű, hiszen bármikor elsötétíthető a terem. S különben is csak a második ütem után alakul ki a művelődési ház teljes képe, amely egyik legszebb épülete lesz a községnek. ★ Az ám, második ütem! A terv szerint a most még álló régi épületrész helyére két szinten több klubszoba, szakköri helyiségek és egy kis gondnoki lakás készülne, valamint iroda és olyan előcsarnok, amely ma már egy művelődési házban elengedhetetlen. Csak egy a bökkenő: miből? Mert pénz a továbbiakra sincs. A mostani avató után megint minden kezdődik elölről? A társadalmi munkások szervezése, a kilincseiét, s ami a legnehezebb, az anyag- beszerzés, a szervezés? Isusze- gen nem a művelődési ház az első, amely így épült, készült. összefogás szülötte az óvoda. az iskola, a játszóterek, s a művelődési házzal párhuzamosan a-múzeum is. Biztosak lehetünk benne, hogy a tervet nem hagyják félbe, s hozzáfognak, ha kell társadalmi munkában is a második felvonásnak. De úgy véljük, hogy még ezen ínséges* időkben is megérdemelnének valamennyivel több központi támogatást, mint amit eddig kaptak. Hogy tovább írhassák saját, a község hősi regényét, eposzát. G Z. Aszód—GEAC 7-0 (2-0). Vezette: Balogh (Máté, Széki). Helyzetei alapján még nagyobb különbségű győzelmet is arathatottt volna a házi gárda. 3-0-ás mérkőzésállásnál az egyetemisták kapuvédője, Bo- zsér megsérült és kénytelen volt elhagyni a pályát. Domony—V eresegyház 1-0 (0-0). Vezette: Surman (Szabó). A domonyiak megérdemelten győztek ezen a sportszerű mérkőzésen, amelyen a két bíró is jól vizsgázott. Erdőkertes—Isaszeg 1-3 (0-1). Vezette: Unger (Urbán). A játékvezető a 10. percben történt rugdosásokat nem torolta meg és valószínűleg ezért is vált nagyon keménnyé a Galgahévíz—HMSE 3-3 (2-1). Vezette: Köti (Vándor). Jó iramú mérkőzés, igazságos döntetlen. Kerepestarcsa—Túra 2-2 (2-1). Vezette: JVagner (Maszlag, Czene). Nagy küzdelemben osztozott a pontokon a két együttes. A turaiak csak Czene partjelző működésével voltak elégedettek. Mogyoród—Pécel 0-4 (0-0). Vezette: Födi (Varga, Répást). Kitűnő játékvezetői hármas; a minden csapatrészében jobb vendégegyüttes ilyen arányban is megérdemelten nyert a gyenge napot kifogó mogyoródiak ellen. Zsámbok—Dány 1-2 (0-1). Vezette: B. Tóth (Keglovits, Bodor). A sok helyzetet elpuskázó dányiak nehezen győztek. Hévízgyörk—Vall.ó 3-0 (0-0). Vezette: Németh (Perge, Rácz). A második félidőben nyújtott jobb teljesítményével érdemelte meg a győzelmet a hé- vizgyörki gárda. Ifjúságiak: Domony—Veresegyház 0-2, Erdőkertes—Isaszeg 0-3, Kerepestarcsa—Túra 1-2, Mogyoród—Pécel 1-1, Zsámbok—Dány 2-2, Héviz- györk—Valkó — a vendégek nem érkeztek meg. Serdülők: Gödöllő—Szada 1-1, Erdőkertes—Kerepestarcsa 3-3, Veresegyház—Isaszeg 1-3, Kartal—Vácszentlászló 7-0. A bajnokság állása: 1. Kerepestarcsa 6 5 1 — 15- 3 11 2. Isaszeg 7 4 2 1 21-14 10 3. Domony 6 5 — 1 12- 5 10 4. Póccl 7 3 3 1 16- 6 9 5. Aszód 7 4 1 2 13- 5 9 6. Tin a 6 3 2 1 20- 7 9 7. Bag 6 3 2 1 18- 7 8 8. Veresegyház 7 3 1 3 11- * 7 9. Dány 5 2 2 1 11-10 6 10. Hévízgyörk 7 2 2 3 10-12 6 11. Mogyoród 4 2 — 2 8- 8 4 12. GnTgahévíz 5 1 2 2 7-15 4 13. CEAC 4 I 1 2 3- 9 3 14. HMSE 7 1 1 5 6-24 t 15. Evrlőkertes 6 1 — 5 5-16 2 16. Valkó 7 1 6 7-22 2 17. Zsámbok 5 — 5 4-16 Cs. J. ISSN 0133-1957 (Gödöllöl Hírlap) T
