Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-21 / 222. szám

I kMHiw 1980. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP Az IPU berlini konferenciája Befejezték a politikai vitát A magyar küldött hazánk nemzetiségeinek jogairól A gyarmatosítás maradvá­nyainak teljes felszámolásáról, a népek önrendelkezési jogá­nak kérdéseiről és a nemzeti kisebbség jogainak érvényesí­téséről tárgyalt szombati tel-' jes ülésén az Interparlamen­táris Unió berlini 67. konfe­renciája. Ez-.el befejeződött az IPU plénumán a politikai vita. Eb­ben az — a helyenként, minde­nekelőtt a NATO-tagországok küldöttségei által kiélezett — ötnapos vitában a nézetek és álláspontok sokrétűsége mu­tatkozott meg a nemzetközi helyzet különböző részletkér­déseinek, a válsággócok prob­lematikájának, a gazdasági és szociális kérdéseknek, a fejlő­dő országok számára nyújtan­dó támogatásnak a megítélése tekintetében. A 92 tagország küldöttségeinek döntő többsé­ge azonban egyértelműen sík- raszállt az enyhülés folytatása, hatékony leszerelési intézkedé­sek meghozatala, a nemzetközi biztonság általános megszilár­dítása, a vitás kérdések tár­gyalások útján való rendezése és a sokoldalú nemzetközi együttműködés erősítése mel­lett. A parlamentek világszerve­zetében nagy hangsúlyt kapott az igény a Kelet és Nyugat közötti érintkezések iránt, ép­pen a jelenlegi bonyolult és kiéleződött nemzetközi hely­zetben. A magyar küldöttség aktí­van részt vett a politikai vi­tában és fontos javaslatokat terjesztett elő. Az IPU politi­kai bizottsága szombaton tár­gyalt a konferencia elé ter­jesztett határozati javaslatok­ról, amelyeknek ügyében a konferencia szerdai záróülésén foglal állást. A szombati ülésen felszó­lalt Réger Antal országgyűlési képviselő, a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetségének főtitkára. Hangsú­lyozta, hogy a magyar parla­ment küldöttsége teljes mér­tékben támogatja azt a hatá­rozati javaslatot, amely felszó­lítja a kormányokat, parla­menteket és szervezeteket, számolják fel a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés minden formáját és a törvény- alkotás eszközeivel is segítsék elő a nemzeti kisebbségek kul­turális integritásának védel­mét. Rámutatott, hogy Ma- gyarország mintegy 400 ezer német, szlovák, délszláv és ro­mán nemzetiségi állampolgára az általános állampolgári jo­gokon túlmenő, sajátos nemze­tiségi jogokat is élvez, intéz­mények sora biztosítja nyel­vük és kultúrájuk védelmét, ápolását, az anyanyelvi okta­tást és továbbképzést, az egyenjogú részvételt a közélet minden fórumán. Az IPU konferenciája hét­főn bizottságokban folytatja munkáját. Törökország Katona a miniszterelnök Kenan Evren tábornok, tö­rök államfő a nemzetbizton­sági tanács elnöke szombaton új kormány megalakítására szóló megbízást adott át Bü- lent Ulusu nyugalmazott ten­gernagynak — jelentette be az ankarai rádió. A tengernagy a megbízatást elfogadta és azonnal megkezd­te kormányalakítási tárgyalá­sait. Az Evren tábornok vezette török nemzetbiztonsági tanács első tanácskozásáról kiadott közleményből kiolvashatóan a katonai vezetés még mindig nem jutott dűlőre a polgári kormány összetételét, kiemel­ten a kormányfő személyét il­letően. A tanács foglalkozott a ter­rorizmus felszámolására ho­zott statáriális rendelkezések hatékonyabbá tételével is. A katonai vezetés már korábban elhatározta, hogy bármely gyanúsítottat az eredeti két nap helyett 30 napig lehet őri­zetben tartani vádemelés nél­kül. A UPI értesülése szerint a tanács „biztonsági bíróságo­kat” is fel kíván állítani. A gyorsított ütemben dolgo­zó bíróságok — Adana váro­sában halálra ítéltek egy ter­roristát, akit a katonai hata­lomátvétel után elkövetett el­ső két gyilkosságban találtak bűnösnek. Izmirben a katonai ügyész halálbüntetést kért há­rom, ultrabalosnak minősí­tett terroristára. Az ítéleteket a nemzetbiztonsági tanács­nak kell jóváhagynia. Ugyan­akkor folyik az eljárás a had­sereg több tisztje és altisztje ellen, akik segítséget nyújtot­tak politikai gyilkosság elkö­vetésével vádolt személyek szökéséhez. A szíríai államfő moszkvai útja Hafez Asszad, a Szíriái Baath Párt főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke, október első felében hivatalos, baráti látogatásra a Szovjetunióba utazik. Gromiko tárgyalásai Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere megbeszélést foly­tatott Knut Frydenlund norvég külügyminiszterrel. A miniszterek véleményt cseréltek a kétoldalú kapcso­Az Amerikai Államok Szer­vezetének San Salvador-i iro­dáját — amelyet szerdán fog­lalt. el a Forradalmi Demok­ratikus Fronthoz tartozó hu­szonöt fegyveres, tizenegy túszt ejtve — erős kordonnal, nehézfegyverekkel és páncélo­sokkal veszik körül. A megszálló fegyveresek harminc politikai fogoly sza­badon bocsátását, a rendkívüli állapot feloldását, valamint az emberi jogok salvadori kivizs­gálásával megbízott küldöttség jövetelét követelik. Az akciót követően az AÁSZ főtitkára, Julio Cesar Blanco ezredest, a szervezetnek, a sal­vadori—hondurasi demilitari- zált övezet ellenőrzésével meg­bízott katonai megfigyelőinek parancsnokát bízta meg, hogy kezdjen tárgyalásokat a kom­mandó vezetőivel. A tárgyalá­sok felvételét hivatalosan nem erősítették meg. latok jelenlegi állásáról és át­tekintettek egy sor időszerű nemzetközi kérdést, többek között a fegyverkezési ver­seny korlátozását és a lesze­relést. Andrej Gromiko hangsú­lyozta, hogy az észak-euró­pai béke és stabilitás megőr­zése az egész földrész bizton­ságának fontos eleme. Egyide­jűleg azt is kijelentette, hogy a Szovjetunió kész a jövőben is minden tőle telhetőt meg­tenni annak érdekében, hogy a kiét ország kapcsolatai a barátság és a jószomszédsóg alapján fejlődjenek. A megbeszélés során érin­tettek néhány olyan kérdést is, amely az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakának mun­kájával kapcsolatos. Megrongálódott a Titán-2 A légierő minisztere, az arkansasi robbanásról Iráni—iraki határvidék Újabb összecsapások A teheráni rádió jelentése szerint szombaton az ország nyugati térségében folytatód­tak az összecsapások az iraki és iráni hadsereg alakulatai között. A harcokba a két or­szág légierejének egységei is bekapcsolódtak. Szombaton Teheránban hi­vatalosan bejelentették, hogy Baniszadr elnök átvette a nyu­gati területeken folyó hadmű­veletek irányítását. A teheráni rádió arról is beszámolt, hogy szombaton az iraki és a török határ közelé­ben „iráni ellenforradalmárok” ellen folytak harcok: a rádió részleteket nem közölt. Az iráni parlament egyik tagja egy teheráni nagygyűlé­sen leszögezte, hogy a madzs- lisz sosem fog „térdet hajtani” az Egyesült Államok előtt a túszkérdésben. A képviselő egyúttal sürgette az iszlám re­zsim egységének megteremté­sét. Ugyancsak Iránnal kapcso­latos a kairói „Ootober” című lap értesülése, mely szerint ifjabb Reza Pahlavi, a meg­buktatott és két hónappal ez­előtt elhunyt iráni sah fia rö­videsen császárrá koronáz­tatja magát és emigráns kor­mányt alakít. A sah fia októberben lesz húszéves, s az 1906-os Irán al­kotmánya értelmében trón­örökösből uralkodóvá válik. Hans Mark, a légierő mi­nisztere a Pentagonban tar­tott sajtóértekezletén kény­telen volt elismerni, hogy az arkansasi rakétasilóban tör­tént robbanás a „legsúlyosabb baleset” volt, ami történhet egy rakétaindító-állásban. Mark beszámolt a baleset részleteiről. Tájékoztatása sze­rint a kezelőszemélyzet a ra­kéta második lépcsőjét töltöt­te fel üzemanyaggal, amikor az egyik munkás véletlenül a silóba ejtette villáskulcsát. Az visszapattant a siló fenekéről és olyan erővel vágódott a ra­kéta első lépcsőjének a falá­hoz, hogy beszakította azt. A nagyon illékony hidrazin- üzemanyag azonnal elkezdett szivárogni: röviddel ezután a személyzet már észlelhette a silóból kiáramló füstgomolya- got. Ekkor 400 ezer liter vizet fecskendeztek a rakétára, de az egyre hevesebben égő lán­gokat nem tudták már elolta­ni. Mark közlése szerint a rob­banófejet károsodás nem érte, a környéken nincs radioaktív szennyeződés. Az ABC televíziós hálózat viszont úgy értesült, hogy a robbanás kivetette a nukleá­ris töltetű fejet a silóból. Ezt sem a hadügyminisztérium, sem az ömahai stratégiai légi­parancsnokság nem volt haj­landó cáfolni vagy megerősí­teni. A The Omaha World Herald forrásokra hivatkozva közölte, hogy megsérült a robbanófej is, de nincs szivár­gás- vagy atomveszély. if jövő fedezete - a munka Olszowski beszéde a bydgoszczi aktívaülésen Stefan Olszowski, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, a Lengyel Egyesült Munkáspárt bydgoszczi aktívaértekezletén A hét A reális tárgyalások akadályai Kettősség Washingtonban - Nyitány az ENSZ-hen OPEC nézeteltérések - A szöuli halálos ítélet A „diplomácia nagyhetének” is lehetne jellemezni az el­múlt, világpolitikai esemé­nyekben oly gazdag hét napot. Madridban folytatódott az 1975-ös helsinki egyezményt aláírt országok novemberi találkozóját előkészítő tanács­kozás. Andrej Gromiko útban az ENSZ New Yorkban meg­kezdődött ülésszakára, Kubá­ban tárgyalt az ország vezetői­vel. A NATO egy különleges bizottsága több napos tanács­kozás után hozzájárult ahhoz, hogy szovjet—amerikai tár­gyalások kezdődjenek az eu­rópai közép-hatótávolságú, nukleáris töltettel felszerelt rakéták korlátozásáról. Becs­ben ülést tartottak a Kőolaj- exportáló Országok Szerveze­tének (OPEC) miniszterei. An­gol-francia csúcstalálkozó zajlott le Párizsban. Tovább folytatódott Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének afrikai látogatása is, s a ma­gyar államfő, miután Etiópiá­ban eredményes tárgyaláso­kat folytatott, utazása követ­kező állomásán, Tanzániában tanácskozott Nyerere elnök­kel. Űjabb „flreseménye” volt a Világnak: a héten szovjet— kubai űrpáros érkezett a Szal- Jut—6 legénységéhez, s egy ideig ismét négyen folytatják az űrállomáson a kutatómun­kát. A nemzetközi terroriz­musnak is megvolt a héten a „nagy eseménye”: argentin ult­rabal fegyveresek Paraguay- ban megölték a tavaly június­ban megdöntött Somoza, ruea- naguai diktátort. MI A HELYZET A KÖZÉP- HATÖ-TÄVOLSÄGÜ RAKÉ­TÁK ÜGYÉBEN? __________ A héten látszólag sok min­den történt abba a irányba, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között tárgyalá­sok jöhessenek létre ebben a kérdésben. A NATO különle­ges bizottságának jóváhagyó döntésével szinte egyidőben erősítette meg a hivatalos Wa­shington: Muskie külügymi­niszter felhatalmazást kapott a kormányzattól, hogy ENSZ-be- li tartózkodását használja fel arra, hogy a szintén ottlevő Gromiko szovjet külügyminisz­terrel tanácskozást folytasson arról, hogy hol és mikor jö­hetne létre a szovjet—ameri­kai tárgyalás e rakéták korlá­tozása ügyében. Ami a Szov­jetuniót illeti, már korábban nemegyszer fejezte ki készsé­gét ilyen tárgyalások megtar­tására. Megszólalt az ügyben Carter amerikai elnök is, aki már ja­vában folytatja hadjáratát a novemberi elnökválasztásra. Az amerikai elnök — aki az elmúlt hetekben az egyik kardcsörtető beszédet a másik után mondotta el, s olyan hosz- szú távú programot terjesz­tett az amerikai kongresszus elé, amely a nyolcvanas évek derekáig 58 milliárd dollárt irányoz elő új rakéta-nukleá­ris fegyverrendszerekre — most legutóbbi sajtóértekez­letén békésebb húrokat is megpróbált megpendíteni. Hangoztatta Washington tár­gyalási készségét a középható­távolságú rakéták kérdésé­ben, s olyan benyomást igye­kezett kelteni, mintha a ko­rábbinál nagyobb mérsékletet tanúsítana. Ez összefüggött azzal, hogy a közvélemény­kutató intézetek éppen e lát­szólagos magatartás hatására azt jelezték, hogy Carter a Fe­hér Házért való versengésben 3 ponttal, hosszú idő óta első ízben, republikánus ellenfele, Reagan fölé kerekedett. Sajnos, azonban a nagyobb tárgyalási szándék hangozta­tása nem szünteti meg az akadályokat. Hiszen az ameri-' kai kormányzat csupán a ra­kétákra szeretné leszűkíteni ezeket a tárgyalásokat, s hall­gat az előretolt amerikai rend­szerről, azaz arról, hogy a ra­kétákon kívül más nukleáris fegyverekkel felszerelt hordo­zóeszközök, azaz reDülőgépek, hajók és tengeralattjárók van­nak a szocialista közösség ha­tárainak közvetlen közelében, bevetésre készen. Ezekre pedig természetszerűleg ki kell ter­jedniük az eljövendő tárgya­lásoknak ... MILYEN VOLT AZ ENSZ- BELI NYITÁNY? __________ A várakozásnak megfelelően alakult. Bár igaz, hogy a na­pirenden ott vannak a lesze­relés kérdései és a közel-keleti békés rendezésre vonatkozó különböző indítványok, de már elhangzott beszédében elmon­dotta, hogy a LEMP Közpon­ti Bizottsága 6. plénumán megvitatta az országban ki­alakult helyzetet. Olszowski rámutatott, hogy hosszú távon „semmiféle kül­ső gazdasági segítség nem vezethet ki bennünket a baj­ból. ha nem dolgozunk vala­mennyien teljes erőbedobás­sal”. A továbbiakban emlé­keztetett arra, hogy hiába emelik a fizetéseket, ha a pénz mögött nincs reális fe­dezet és ezt a fedezetet csak a munka teremtheti meg. „A Lengyel Népköztársaság szocialista ország, minden ál­lampolgára számára. Minden­ki számíthat alkotmányos jo­gainak tiszteletben tartására mindaddig, amíg a szocialista haza javát szolgálja. Az el­lenséges, szocialistaellenes te­vékenységnek azonban nincs helye” — hangsúlyozta Ol­szowski, majd méltatta a Varsói Szerződést, a KGST tagországaival való kapcsola­tok jelentőségét. CSAK RÖVIDEN. A BELGA KOMMUNISTA PÁRT lapjának, a Le Drapeau Roge-nak ez évi kétnapos fesz­tiválja szombaton megkezdő­dött Brüsszelben. Az ünnepsé­gen számos külföldi testvérlap, köztük a Népszabadság pavi­lont állított fel. FASISZTA BŰNÖZŐKET tartóztatott le a spanyol rend­őrség Madridban. Az öttagú banda tagjai fegyvereket és robbanóanyagokat raboltak a hadsereg raktáraiból, és azokat szélsőjobboldali fiataloknak adták el. NDK—MOZAMBIKI megál­lapodások megkötésével szom­baton befejeződött Samora Moises Machel mozambiki köztársasági elnök, a Mozam­biki Felszabadítási Front (FRELIMO) elnöke látogatása az NDK-ban. EGY DC—8-AS repülőgép fedélzetén Miamiba érkezett Anastasio Somoza, az egykori nicaraguai diktátor holtteste. Szombaton délután temették el a családtagok jelenlétében. vánosság előtt, bejelentették: az októberi ecuadori tanácsko­záson a kérdéseket újra napi­rendre tűzik. Aligha nagyobb siker reményében, mint most — jegyzi meg a világsajtó nem egy kommentátora. MIÉRT ÍTÉLTÉK HALÁL­RA SZÖULBAN AZ ELLEN­ZÉK VEZÉRÉT? ___________ Ki m De Dzsung-ot, aki a ko­rábban legális polgári ellenzék vezére, egykori alelnök és par­lamenti képviselő volt, a kato­nai diktatúra azon a címen vonta felelősségre, hogy a po­litikus, vezető munkatársai­val együtt, állítólag összeskü- vést szervezett és felkelést szí­tott a tábornoki rendszer el­len. Az egész bírósági eljárás — mint ezt a nyugati polgári sajtó is megállapította —nem volt más komédiánál. Kim De Dzsung halálos ítélete már ak­kor készen volt, amikor első ízben állt a bíróság elé. Egy­részt a szöuli diktatúra urai azt szerették volna bebizonyí­tani, hogy nem a néptömegek keltek fel uralmuk ellen, ha­nem egy szűk csoport műve volt a lázadás. Másrészt meg akarják félemlíteni a halálos ítélettel mindazokat a polgári erőket, amelyek küzdenek Csőn tábornok rendszere el­len, s el akarják riasztani őket attól hogy mély illegalitásban küzdő jobboldali csoportokkal vegyék fel a kapcsolatot a dik- . tatúraellenes harc eredmé­nyessé tételére. A Kim De Dzsung elleni halálos ítélet­ben az is szerepet játszik, hogy a rendszer urai meg akarnak szabadulni legveszélyesebb és legbefolyásosabb politikai el­lenfelüktől. Vagyis terrorrend­szerük megszilárdítására tö­rekszenek. A történelmi ta­pasztalatok azonban azt mu­tatják. hogy véres akciókkal a diktatúrák külső és belső el­szigeteltsége csak tovább nö­vekedik. s ez semmi esetre sem erősíti a tábornokok hely­zetét... Arkus István az első napokon — még a jö­vő héten kezdődő általános vi­ta előtt —, feszültségek kelet­keztek. így például nem hasz- .nál sem a világszervezet tekin­télyének, sem pedig a tárgya­lásos rendezés józan, tárgysze­rű légkörének, hogy a NATO- országok a megtárgyalandó problémák közé, az afgán kül­dött tiltakozása ellenére, fel­vétették az úgynevezett „afgán kérdést”, s hogy az úgyneve­zett „kambodzsai mandátum­probléma” körül fel akarják izzítani a hisztériahadjáratot. A szocialista közösség ENSZ- beli delegációi mindent elkö­vetnek, hogy a provokációkat visszaverjék, s a világszerve­zet főfigyelmét korunk fő problémájának a leszerelés ügyére, illetve a fegyverkezési verseny megfékezésére vonat­kozó intézkedéseknek szentel­hesse. MI AZ OPEC-NÉZETELTÉ- RÉSEK LÉNYEGE? A kőolajexportáló országok szervezetének több tagállama már régóta arra törekszik, hogy egységesítse az árakat és a termelés csökkentésével te­remtsenek mesterséges hiányt a piacon, ezzel is az áremel­kedések újabb spirálját segít­ve elő. A bécsi miniszteri ta­nácskozáson végül is az egysé­ges ár kérdésében olyan komp­romisszum született, hogy Szaúd-Arábia — a legnagyobb tőkés olajexportőr — az eddi­gi 28 dolláros hordónkénti árat 30 dollárra emeli. Ez azonban még mindig 2 dollár­ral alacsonyabb, mint ameny- nvit a legtöbb OPEC-ország kér vevőitől. Abban a kérdés­ben viszont, hogy Szaúd-Ará­bia csökkentse termelését, és fgy exportját is. Rijadban hajt­hatatlanok voltak. Ezután is magas szintű lesz a termelés és az exnort — hangzott a be­jelentés. így most az OPEC- miniszterek eredménytelenül voltak kénytelenek távozni Becsből. S hogy ellentéteiket valamelyest enyhítsék a nyil­Tilfakozás a salvadori terror ellen Templomokat foglaltak el

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents