Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-21 / 222. szám
A szakszervezetek Pest megyei küldöttértekezlete Szóbeli kiegészítés az SZMT írásos jelentéséhez Amint arról lapunk első oldalán tudósítunk, a szakszervezetek Pest megyei küldöttértekezlete megtárgyalta a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa írásbeli jelentését — amit a küldöttek előzetesen kézhez vehettek —, az ahhoz fűzött szóbeli kiegészítést — Jámbor Miklós: amit Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára terjesztett elő —, valamint a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa számvizsgáló bizottságának jelentését. Az alábbiakban ismertetjük az írásbeli és szóbeli előterjesztések főbb megállapításait. Eredményeinkre támaszkodva oldjuk meg feladatainkat dasági célokkal. Előírásaik, a bennük foglalt jogok és kötelezettségek a gyakorlatban általában érvényesülitek, súlyosabb mulasztás, törvény- sértés nem történt. Gond azonban, hogy több helyen a kollektív szerződések évenkénti szükséges módosítása áttekinthetetlenné tette a dokumentumot, s ráadásul a változtatásokról csak hiányosan tájékoztatták a dolgozókat. A béren kívüli juttatásoknál folyamatos fejlődés volt tapasztalható — az üzemi étkeztetés különböző formáit ma a dolgozók 38,5 százaléka veszi igénybe, javult a munkásszállások felszereltsége, a munka- és védőiruhaeliátás jobb, mint korábban —, s beváltotta az előzetes várakozásokat az üzemi jogsegély- szolgálat. Ma már 98 termelőhelyen, 118 ezer dolgozót átfogva tevékenykednek, s ezért indokolt szélesebb körű létrehozásuk. A munkakörülmények változása lemérhető a munkavédelem helyzetének kedvezőbbé válásában is — állapították meg az SZMT nevében előterjesztett anyagok. A szakszervezeti testületek egyre több helyen lépnek fel annak érdekében, hogy a gazdasági vezetés tekintse társadalompolitikai kérdésnek a munkavédelmet, s ennek a magatartásnak is része van abban, hogy kevesebb az üzemi baleset, csökkent a foglalkozási megbetegedések száma. Ugyanakkor továbbra is sok kívánni valót hagy maga után az üzemi balesetek kivizsgálásának tárgyilagossága. izmus tartalmi jegyei rendezvényeiben. Lassú viszont a fejlődés az információs tevékenységben, nem mindig a legfontosabb, a dolgozók legszélesebb rétegeit érintő és foglalkoztató kérdéseket összegezik a szakszervezeti szervek. Gyakori', hogy megszűrik az összegyűjtött véleményeket és nem eléggé életszerűek a jelzések. Az információ gyűjtésének Irányítása és hasznosítása még nem természetes része a testületi munkának. Áttekintést nyújtanak a jelentések a munkahelyi köz- művelődés helyzetéről, benne a felnőttoktatás eredményeiről — nem feledve: a negyvenöt éven aluli dolgozók között még mindig húsz százalékot tesz ki azok aránya, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát Szavaznak a küldöttek rületi szervek erősödő kapcsolata, a művelődési intézmények közös fenntartásán és támogatásán alapuló együttműködés, a társadalmi vezetőségek tevékenysége, elsősorban a városokban. Mind az írásos jelentés, mind az ahhoz fűzött szóbeli kiegészítés befejezésül a szervezeti élet fejlődésével, azon belül a választások fő tapasztalataival, valamint a vezető, irányító munka helyzetével foglalkozott. A megyében 432 alapszervezetben összesen 9073 bizalmit választottak meg, részvételükkel megalakultak a bizalmitestületek, valamint újjáalakult nyolc ágazati megyei bizottság és egy területi bizottság. Lényeges jellemzője volt a tagság magatartásának, hogy a korábbiaknál igényesebben mérlegelték a tisztségre jelölteket, s ennek is betudható, hogy például a bizalmaik negyven százaléka cserélődött ki. Mint a szakszervezetek minden más tevékenységéhez, a választásokhoz is nagy segítséget adtak a kommunisták, a pártszervezetek és pártszervek, s ezért az SZMT köszönetét fejezte ki. Értékelő áttekintést kaptak a küldöttek a jelentésekből a különböző szakszervezeti testületek munkájáról, ötesztendei főbb tárgysorozataikról, a szakszervezetek és más szervek gazdagodó együttműködéséről, valamint arról is, miként gyarapodott a szakmaközi bizottságok tevékenysége. Az írásbeli jelentéssel egybehangzóan a szóbeli kiegészítés erőteljes hangsúllyal figyelmeztetett az üzemi demokrácia fejlesztésének fonJcgck és kötelezettségek szoros egysége tosságára, s ebben a szakszervezetek meghatározó szerepére. A szakszervezetek magatartásának minden esetben azt kell tükröznie, hogy jogok és kötelezettségek egységet alkotnak, félreérthetetlenül tudtára adva mindenkinek: jogaival csak az élhet maradéktalanul, aki kötelességeit is hiánytalanul teljesíti. Éppen ezért nagyon helyes, ha van vita, véleménycsere, összeütköznek a különböző álláspontok, de: a döntés meghozatala előtt. Amikor már megvan a döntés, akkor nincs helye további vitának, akkor a figyelem középpontjában az egységes végrehajtás, a fegyelmezett munka álljon. Végezetül Jámbor Miklós előadói beszédében azzal foglalkozott, miként szükséges hasznosítani a szakszervezeti munkában a választások alkalmával elhangzott észrevételeket, javaslatokat, bírálatokat. Kitért a szakszervezeti tagság áldozatos munkájának jelentőségére a megnövekedett feladatok megoldásában, s az SZMT nevében köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az eltelt öt esztendőben aktivistaként, tisztségviselőként részesei voltak a mozgalmi munka fejlesztésének, annak, hogy a megye szákszervezeti szervei eleget tettek a rájuk bízott feladatoknak. Tudósított: Mészáros Ottó és Szalai Mária A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa TISZTSÉGVISELŐK: Elnök: Pataki Márton nyugdíjas. Vezető-titkár: Jámbor Miklós; Titkárok: Fodor László és Varga István. delmi Vállalat boltvezetője, Ajpli Sándor, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság telepvezetője, Aimassy Sándorne, a Ganz Műszermüvek gödöllői árammérőgyára szakszervezeti bizottságának titkára, Ambrus Jenöné, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár szakszervezeti bizottságának titkára; Bachát Istvánná, a váci Kertész utcai óvoda óvónője; Baráth Árpád, a tököli Duna Tsz osztályvezetője; Bernula Ilona, a Monor és Vidéke Áfész boltvezető-helyettese; Bimbó József, a Monori Állami Gazdaság gépkocsivezetője; Boros Zsigmond- né, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat oktatási előadója; Brindzik János, a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyáregységének gyártmánytechnikusa; Csikós Istvánné, a MÁV Szob körzeti állomása szakszervezeti bizottságának titkára; Dosz- pod Béla, a Pest megyei Tanács osztályvezetője; Dubniczki Vince, a Pilisi Parkerdőgazdaság asztalosa; Faragó Ágnes, a Dunamenti Regionális Vízgazdálkodási és Vízszolgáltatási Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára; Faragó Gábor, a vasadi Kossuth Szakszövetkezet ágazatvezetője; dr. Fenyves István, a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházának igazgató főorvosa; Gál István, a Pest megyei Tanács Tervező Vállalatának csoportvezetője; Gyenes László, az Egyesült Izzó váci Fényforrás- és Alkatrészgyárának gépkezelője; Hajdú György, a Közúti Gépellá- tó Vállalat ceglédi gyára szak- szervezeti bizottságának titkára; Idei József, a Postvidéki Géogyár lakatosa; Kancsár Lászlóné, a Dabasi Nyomda üzemvezetője, Kerek József, a Szilasmenti Tsz kerenestarcsai forgácsoló üzemegységének vezetője; Kékesi István, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat szakszervezeti bizo+tságán^k titkár^; Kiss László. a Pest megyei Eoítőinnri Vállalat kőművese ; Koltai Imre, a Cement- és AZ ELNÖKSÉG TOVÁBBI TAGJAI: Ambrus Jenöné, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár szakszervezeti bizottságának titkára; Be- lánszky Józseiné, a Nagykőrösi Konzervgyár raktárosa; Haness László, a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottságának titkára; Horsik József, a Közalkalmazottak Szakszervezete Pest megyei Bizottságának titkára; Im- rik Viktomé, a Dunai Kőolajipari Vállalat energetikusa; Katona István, a Budapest-vidéki Postaigazgatóság szakszervezeti bizottságának titkára; Major Péter, a MEDOSZ Pest megyei Bizottságának titkára; Mácsai Pál, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemének lakatosa; Menyhárt Erzsébet, a KPVDSZ Pest megyei Bizottságának szervező titkára; Petrovics Teréz, a Pamutfonóipari Vállalat Finompamutfonó Gyárának gépkezelője; dr. Renkó Mária, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Pest megyei Bizottságának titkára; Soltész Lajos, a HVDSZ Pest megyei Bizottságának titkára; Szabó Sándor, az Építők Szakszervezete Pest megyei Bizottságának titkára; Tősér Andrásné, az ÉDOSZ Pest megyei Bizottságának titkára. A SZAKSZERVEZETEK PEST MEGYEI TANACSA SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGA: Elnök: dr. Csedő Béla, nyugdíjas. Titkár: Leyer Lászlóné, a Váci Kötöttárugyár vállalati szakszervezeti bizottságának termelési és bérfelelőse. Tagok: Czakó János, a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat csoportvezetője; dr. Görcényi József nyugdíjas, Hajós István nyugdíjas; Strack Mátyás, a PEMÜ solymári gyárának marósa és Szabó Pál nvugdíjas. A SZAKSZERVEZETEK pest MEGYEI TANÁCSÁNAK TOVÁBBI TÁGJÁT: Aerócs Dezsőné, a Pest megyei Iparcikk KiskereskePes/t megyében a gazdasági élet minden területén tervszerű és következetes tevékenység szolgálta az ötödik ötéves terv megvalósítását — állapította meg bevezetőben, az írásbeli jelentéssel egybehangzóan az előadó. A termelés korszerűsítését segítő beruházások, a gyártmány- és gy ár tásf e j les ztés eredmén yei már egyre inkább lényeges szerepet játszanak a termelő- ágazatok tevékenységében, ugyanakkor a termékszerkezet változtatása a kívánatos irányba, valamint az üzem- és munkaszervezés színvonala elmarad a lehetségestől, a haladás lassú. A termelőágazatok fejlődésének számszerű eredményeit összegezve, az SZMT jelentése kimondja: a megye gazdasága alapvetően a népgazdasági célkitűzéseknek megfelelően változott az ötödik ötéves terv időszakában, s a gazdasági egységek többsége eleget tud tenni a megnövekedett feladatoknak is. örvendetesen gazdagodott a szakszervezetek termelést segítő munkája a beszámolási időszakban. A helyi és megyei szakszervezeti szervek a korábbiaknál hatásosabban keresték az irányítás, az ellenőrzés friss módszereit, ennek jegyében megnőtt a helyszíni eszmecserék szerepe, ami lehetővé tette a feladaKorszerűbb élet- és Erőteljes és felelősséggel teli szerepet visznek a szak- szervezetek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásában, s mint azt az SZMT jelentése megállapítja, Pest megye az ország legkevésbé ellátott területeinek egyike. A lakosság növekedése a számítottat is meghaladta, s ez fő forrása annak, hogy a kereskedelmi, a szolgáltatási, a kommunális hálózatban tetemes feszültségek vannak jelen, a A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa s a megyében működő szak- szervezeti szervek kellő felelősséggel vettek részt a területfejlesztési munkában, megadták ahhoz a kellő segítséget, s ugyanakkor, amikor arra volt szükség, megtették észrevételeiket. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a város- és községfejlesztés kiemelt feladatainak megoldását segítő társadalmi munkaakciók, kommunista műszakok szervezésére, s bizonyára ennek is köszönhető, hogy a megye lakossága a legutóbbi öt esztendőben 1,3 milliárd forint értékű társadalmi munkát teljesített. Részletesen szóltak a beszámolók a lakásépítés eredményeiről — öt év alatt több, mint negyvenezer új otthon került tető alá, ezt az évet is hozzávéve —, az egészség- ügyi ellátás helyzetéről, a közoktatás, a szakmunkás- képzés fejlődéséről. Csupán utalunk rá, hogy a szakszervezetek a maguk eszközeivel Is elősegítették a kétségtelenül nehéz viszonyok közepette végzett eredményes munkát, de — amint azt a jelentések rögzítették — elkerülhetetlen a tárgyi feltételek további gyarapítása. így egyebek között egy új, városi kórház megépítése, a gyermekintézmények hálózatának fejlesztése. az általános iskolai oktatás körülményeinek javítása. Rendszeresen foglalkoztak a a szakszervezetek a lakosság áruellátásának alakulásával, a kereskedelmi hálózat fejlesztésével, s annak akadályaival. A haladás egyik bizonyítéka, hogy a megye kereskedelme a korábbiaknál tok egységes értelmezését. Tükrözi ezt egyebek között az üzemi demokrácia erősödése — aminek azonban egyik gyenge pontjaként említödött a beszámolókban a tervezés demokratizmusának még alacsony foka —, a munkaver- seny-mozgalom. Ez utóbbit az SZMT tartalmában és formáiban gazdagodénak ítéli meg, hiszen például a 7005 szocialista, s a 2142 szocialista címért küzdő brigádban 110 ezer dolgozó tudatos tevékenysége kap egyszerre kollektív támogatást és ellenőrzést. Jelentős pozitívuma a mun- kaverseny-mozgalomnak, hogy előtérbe kerültek a gazdálkodás hatékonyságát javító vállalások, s teljesítésük feltételeinek megteremtésében a korábbiaknál sokkal jelentősebb szerepet játszanak a szak- szervezetek. Kevesebb a haladás — a kétségtelen fejlődés ellenére is — az újítómozgalomban. Nőtt ugyan az újítások száma — s külön öröm, hogy azon belül a munkavédelmi jellegű javaslatoké az átlagosnál is gyorsabban emelkedett —, de nem • vált még általánossá az újítási fel- adattervek készítése, a fizikai újítók rendszeres segítése. Gond az is, hogy hosszú a javaslatok elbírálásának ideje, mrgas az eszmei díjazású elfogadott eljárások aránya. : munkakörülmények jobban tudja kielégíteni a szükségleteket, s a bejáró dolgozók is egyre inkább lakóhelyükön vásárolhatják meg mindazt, aminek megvételére azelőtt a fővárosban kényszerültek rá. Ennél jóval szerényebb a haladás a közlekedés feltételeinek változásában, mint azt a jelentések kimondják, jelentős munkáskörzetek közlekedésében és a fővonalak megközelítésében nincs lényeges javulás, s ez változatlanul nagy terheket ró az ingázókra. Sokrétű munkáról adhatnak számot a szakszervezeti szervek a bérpolitikával, az érdekeltségi, az ösztönzési rendszerrel kapcsolatban. Megállapítható: a beszámolási időszakban a fizikai dolgozók bére 23—31 százalékkal növekedett, ezen belül leggyorsabban az iparban dolgozó fizikai munkások javadalmazása emelkedett. Mérséklődött a fizikai és a nem fizikai dolgozók közötti keresetkülönbség, mivel a fizikaiak bére jobban gyarapodott, mint az alkalmazotti állományúaké. önkritika is van annak a ténynek a kimondásában, hogy a bérfejlesztést nem támasztotta alá mindenkor a termelékenység javulása, s a gazdálkodó egységek jelentős hányadának nincs megfelelő Fiatal szakszervezeti aktivisták tapaszta'atcseréje a szünetben. Balról: Balták Istvánné óvónó és Tőinek Zsuzsanna gyógypedagógus Vácről, Monori József autószerelő a Volán ceglédi telepéről érkezett a tanácskozásra. . Bozsán Péter felvételei Jámbor Miklós neszedet mondja bérpolitikai elképzelése. A szakszervezeti szervek és tisztségviselők sem képviselnek minden esetben helyes álláspontot, nem élnek megfelelően jogaikkal, ennek is része van az ellentmondásos bérezési helyzet meglétében. Lényeges eredményként értékelhette a megyei küldöttértekezlet, hogy az 1976— 1980-as évekre kötött kollektív szerződések jól szolgálták a vállalatok középtávú és éves terveinek végrehajtását, összhangban voltak a népgazE.'cíé. ben a demckral Nagy teret szenteltek a küldöttértekezlet elé terjesztett jelentések a szakszervezetek politikai nevelőmunkájának, kulturális és sporttevékenységének. A beszámolási időszakban a nevelőmunka szervesebben kapcsolódott a munkahelyi élét mindennapi kérdéseihez, a demokratiznius tartalmi fejlesztéséhez. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ipari munkásság és a mező- gazdasági dolgozók körében megnőtt a politikai, a közéleti, a kulturális érdeklődés, ugyanakkor — s ez figyelmeztető vonás — a vártnál kisebb hatás mutatkozik a fiatalok jelentős rétegeinél. összességében a szakszervezeti tagság körében erősödött a szocialis.a világnézet, a politikai tisztánlátás, a párt politikája iránti bizalom. Ez akkor is igaz, ha még hatnak a kispolgári gondolkodásmód elemei, időnként a nacionalista szemlélet fölerősödését tapasztalhatni. Hiba viszont, hogy a munkahelyi közösségek a munka megítélésében, az anyagiasságban, az életmódban mutatkozó torzulások elemzésében és visszautasításában gyakran csak az általános kinyilatkoztatásokig jutnak el. Erősödött a szakszervezeti tömegpolitikai oktatás vitafórum jellege, s ebben szerepet játszottak az új oktatási formák, s azok egymásra épülő rendszere. Napjainkban a szakszervezeti tagság húsz százaléka — több mint 35 ezer fő — vesz részt a politikai nevelés e területének —, a 34 ezer olvasót kiszolgáló szakszervezeti könyvtárakról, s az ismeretterjesztés növekvő népszerűségéről. A kulturális munka feltételeit, hatókörét nagymértékben javította az üzemi és a lakóteMészművek vezérigazgatója. Kovács László, a váci 1. sz. postahivatal oktatási előadója; László Károíyné, a PEVDI gyömrői gyáregységének laboránsa; Locskai Maria, a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységének gépésze; Maczkó József, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, Mészáros Istváuné, a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházának személyzeti főelőadója; Monori József, a Volán ceglédi üzemegységének autószerelője; Nagy Lajos, a Csepel Autógyár szakszervezeti bizottságának titkára, dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője; Országh Ferenc, a Forta váci ■ gyára szakszervezeti bizottságának titkára; Papp József, a MÁV dunakeszi járműjavítójának munkavédelmi felügyelője; dr. Pápa Zoltán, a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóság budapesti és Pest megyei igazgatóságának igazgatóhelyettese; Reschnik Iván, a Szentendre és Vidéke Afész részlegvezetője; Ress Katalin, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat kirakatrendezője; Ruff István, a Nyugat- Pest megyei Sütőipari Vállalat da- gasztója; Sólyom István, a Vasasszakszervezet Pest megyei szervezője; Szálkái József, a nagyká- tai községi tanács építőipari költségvetési üzemének kőművese; Tajányi Aladár, a Nagykőrösi Konzervgyár szakszervezeti bizottságának szervező titkára; Tóth Mária, a Felsőbabádi Állami Gazdaság szociálpolitikai előadója; Tuza Sándorné dr., a Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének elnöke; Varga Ferencné, a ceglédi Földvári Károly Általános Iskola igazgatóhelyettese; Varga Lajosné, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyára szakszervezeti bizottságának titkára: dr. Varga Vilmos, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusa: Wieszt Zoltánná, az Országos Érc- és Ásványbányák pilisvörösvári üzemének telexkezelője; Zaremba Gyula, a szigethalmi 208. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója.
