Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-17 / 218. szám
49 éve történt Iskola az Hkamajorbaíi 1931-et írtak. A tízezer lelket számláló község, amely mezővárosi rangja után még nagyközségi címét is elvesztette, ekkor éli át nagy változását. „Az 1929-es években egy olyan nagyarányú parcellázási folyamat indult meg, amilyen eddig az ország egyetlen részén sem volt” — írja Beköszöntőjében az Érd és Vidéke című lap első évfolyamának, első számában, 1931. augusztus 22-én. A nagyarányúságról ugyané lap ugyanebben a számában így ír vitéz Elefánthy Károly: „a telepek fejlődésére az mondható, hogy amerikai tempóban halad.” Ma már tudjuk, mit jelentett ez az amerikai tempó, de az akkori lelkes hangulatban ritka disszonancia volt az a hang, amelyet a lap szeptember másodiki (szám szerint is második) száma üt meg. Beszélgetés Barannyay Nándor főjegyzővel című írása nem tudja eltakarni a valóságot: „A nyomasztó gazdasági helyzet, amely nemcsak lokális, országos jellegű, hanem mint mindannyian tudjuk, világjelenség. Községfejlesztési szempontból számos tervünk vár megvalósításra, de egyelőre a nehéz gazdasági és pénzügyi viszonyok miatt — várnunk kell.” így a főjegyző, s hogy mit is jelentett a községfejlesztés, arról elég csupán címszavakban szólni: a víz, a villanyvilágítás bevezetését, vasúti megálló létesítését és a vonatjáratok sűrítését... A gondok ellenére a község élte, „mondhatnék, amerikai” életét. A pilóták „lélekemelőén szép és igen jól sikerült” ünnepséget tartottak. A polgári lövészegyesület céllövőversenyé- re még egy hölgycsapat is jelentkezett, az érdi vadásztársaság évadnyitó foglyászatán nem kevesebb, mint 115 foglyot ejtettek, s mint a lap híreiből megtudhatjuk: a Tusculánumi Egyesület táncestélye „a legjobb hangulatban, a késő hajnali órákban ért véget.” A község egyesületeiről egyébként érdemes szót ejteni: nem kevesebb, mint 23 különböző rendű és rangú egyesület vett részt a község kulturális életében. S nem is akárhogy! „Ezek az egyesületek nem vonnak maguk körül bástyafalat — írja az Érd és Vidéke —, hanem egy igen ügyes ötlettel praktikumot kötöttek egymás között, a legnagyobb egyetértésben, vállvetett munkával kitűzött céljaik elérésében egymást támogatják.” Voltak azonban sötétebb eseményei is azoknak a 49 év előtti napoknak. „Pusztít a szecskagép” tudhatjuk meg a lap negyedik számának (szeptember 20.) írásából. S ez a szám tudósít arról a „köny- nyen végzetessé váló” balesetről is, amelynek során Feigl Antal érdi kereskedő Tömön József nevű kocsisa egy kaszába lépett. Mind sürgetőbben ismétlődik a község vezetőinek felhívása a telektulajdonosokhoz, miszerint „telkeiket gondozzák, illetve gondoztassák vagy engedjék át gondozásra másnak.” Egy másik felhívás polgári iskolát követel Érdnek, s egy rövidke kis hír tájékoztat: lehet jelentkezni az új elemibe. Egy év múltán — 1932-ben — megkezdi működését az ilka- majori (ma: parkvárosi) elemi iskola. POZITÍV A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 17., SZERDA Országos és megyei események a városban A művelődés őszi évadja Többször és több helyen elhangzott: az érdi művelődési központban nyáron sincs szünet. E megállapítás kétség kívül igaz, csupán annyi kiegészítésre szorul: az igazi élet mégiscsak szeptemberben kezdődik. S hogy mit kínálnak az őszi évadban a ház dolgozói az érdieknek, arról XJrbán Lászlóval, a művelődési központ igazgatójával beszélgettünk. Megyei rendezvények — Érd kulturális élete egyre inkább túllépi a város határait — mondja Urbán László —, jelenlétünk a megye művelődésében egyre kiegyensúlyozottabb. Ezt bizonyítandó számtalan példát hozhatnék föl. Itt talán csak annyit: újjá alakult citerakörünk, szólistáink. a Magyar Rádió által meghirdetett országos népzenei versenyen vesznek részt, novemberben. Még októberben két bemutatkozásra is sor kerül Szentendrén, a megyei művelődési központ segítő szervezésével. Több mint 120 gyermek és felnőtt indul majd Szentendrére, hogy ízelítőt adjon városunk amatőr művészeti életének alakulásáról. Az amatőr művészeti csoportokat olyan kiváló, szakmai berkekben elismert vezetők kísérik, mint Káka Rozália, a népművészet ifjú mestere; Mihály Sebestyén citeraxnű- vész; Dági Zoltánné, többszörösen kitüntetett bábcsoportvezető; Székely Miklós, a férfikórus országosan ismert karnagya; Széli Márta, a Budapest Táncegyüttes szólótáncosa, a tánccsoport vezetője. Bérletek, sorozatok — Októberben a megyei Műszaki Napok megnyitóján szintén Szentendrén mutatkoznak majd be a művelődési központ néhány klubjának tagjai. Egyebek között a sárkányrepülők, az ejtőernyősök, valamint a csillagászati szakkörök. Október 30-án az OTP világtakarékossági napjának Pest megyei megnyitója lesz az érdi művelődési központban. Novemberben országos szinten is rendhagyó eseményre kerül sor nálunk: a megyei művelődési központ megbízásából a megye nyugdíjas klubjainak egésznapos találkozóját rendezzük meg városunkban. Ugyanebben a hónapban adunk otthont a Pest megyei néptáncverseny országos minősítőjének. December közepén pedig a Pest megyei kórusok vetélkedőjének megyei minősítését tartjuk a művelődési központban. — Helyi programok? — Bőven szolgálunk ezekkel is. Azzal kezdeném, hogy több sorozatot indítunk az őszi évadban. Kiemelkedik ezek közül az irodalmi és a komolyzenei bérlet. Az előbbi öt előadásból áll, s a bérlet ára mindössze 100 forint. Az érdeklődők Esztergályos Cecília, Jobba Gabi, Juhász Jácint, Lukács Sándor, Psota Irén, Ruttkay Éva és Szirtes Ádám művészetével ismerkedhetnek meg. Az első előadás időpontja pktóber 18., ekkor Rátonyi Róbert lép színpadra. A komolyzenei sorozat az általános iskolai énekoktatás tananyagára épül, illetve ezt egészítené ki. Az előadásokon Chopin, Liszt, Schubert, Schumann, művek hangzanak el, de a Varázsfuvolából, a Háry Jánosból és a János vitézből is hallhatnak majd részleteket az érdeklődők, sőt Liszt és Erkel munkásságával is megismerkedhetnek. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is havonta egyszer — fővárosi művészek közreműködésével — kabaréval várjuk az érdieket. A Népszínház az őszi évadban két ízben vendégszerepei nálunk. Természetesen gondoltunk a fiatalokra is: havonta egyszer az új rock hullám egy-egy neves hazai képviselőjét, illetve képviselőit hívjuk meg. Szeptember 17- én, szerdán, az Edda együttes ad koncertet a művelődési központban. Riporterek, gyűjtők — Az elmúlt időszakban népszerűek voltak a természettudományi estek. Folytatás? — Természetesen nem hagyjuk abba ezt a régebbi sorozatunkat sem. Októberben élővilág-, novemberben pedig diaporámaestet tartunk. S ha már a hagyományokról beszélünk, meg kell említenem a szintén igen közkedvelt Csináljunk bábot! sorozatunkat. A tavalyihoz hasonlóan idén is havonta egyszer, vasárnap délelőttönként rendezzük meg ezt a eyermekfoglalkozást. — Klubok? Családi események Született: Ihász Károly és Bernáth Ágnes: Bernadett; Épül a műszaki telep? Épül a 70-es út mentén a Volán 1-es és a Volán 20-as Vállalat műszaki telepe. Bár képünk nem éppen biztató helyzetről árulkodik, az időközben megtett intézkedések, reméljük, hamarosan meggyorsítják az építkezést. Mehrl Márton és Skolyn Mária: Márton nevű gyermeke. Névadót tartott: Oláh Ferenc és Czompa Erzsébet Mária: Beatrix; Tóbiás Ernő és Nagy Katalin: János; Varga Zsigmond és Máté Éva: Gábor; Házi Mihály és Gulyás Erzsébet: Julianna nevű gyermekének. Házasságot kötött: Hornyák Béla Rábai - Ilonával. Elhunyt: Csura Andrásné (Jankovics Ilona), Lukács János és Vörös István. Felhívás Rövidesen átadják az Aradi utcai bölcsődét. Azok a szülők, akik az új bölcsődében szeretnék elhelyezni gyermekeiket, szeptember 20-ig jelentkezhetnek a tanács egészségügyi osztályán (Lenin út 39.). — Több új klubot indítunk. Például a riporterklubot, a magnósklubot és az ásványgyűjtők klubját. Most szervezzük a body building klubot. Igaz, ez nem a mi feladatunk lenne, de mert a városban nincs alkalmas hely, ezért a művelődési központ ad maja otthont a tagjainak. Újjáalakul az ifjúsági klubunk is és szervezzük a szülők klubjait az érdi általános iskolában. Már évekkel ezelőtt megalakult és sikeresen működő kis csoportjai, művészeti körei tovább folytatják tevékenységüket. Több tanfolyamot is indítunk. A gyerekeket balettra, a zenélni szeretőket gitár- és harmonika-tanfolyamra várjuk. Szerveztünk német, angol és eszperantó nyelvtanfolyamot, valamint szabás-varrás és ejtőernyős kiképző tanfolyamot. Plakátok — Propaganda? — Az idén ősztől induló tanfolyamok és klubok listájáról plakát készült, mintegy ötszázat függesztettünk ki a város különböző pontjain. A sorozatok népszerűsítésére pedig szórólapokat csináltattunk, s ezeket osztottuk szét az érdiek között. Itt hívnám föl a lakosság figyelmét: a klubokba, tanfolyamokra még mindig lehet jelentkezni. Óvónők U1 igyelemre méltó rendelkezést hozott az év elején a Pest megyei Tanács: határozat született a szak- képzetlen nevelők (óvónők, pedagógusok) alkalmazásáról, azzal a céllal, hogy megállítsák a nem szakképzett emberek beáramlását a pályára. S aki csak egy kicsit is ismeri a megye oktatási helyzetét, tudhatja, milyen bátor elhatározás volt ez. Bátor, bárhol a megyében, de talán kiváltképp Érden, hiszen — mint tudjuk — a város előszeretettel halmozza a megyei vagy országos gondokat, így azután szakképzetlen nevelőkből is az országos átlag fölött akadt Erden. Első látásra szinte megoldhatatlannak tűnt januárban a feladat, s éppen ezért volt örömteli az a bejelentés, mely a város oktatási intézményei, igazgatóinak évnyitó értekezletén hangzott el: a határozat szellemében fél év alatt huszonegy szakképzett óvónőt sikerült megszerezni. Elsősorban, persze, azzal a vonzerővel, amit a lakás biztosítása jelent. S hogy miért éppen az óvónőké volt az elsőbbség, azt az óvodai szakos nevelők alacsony száma követelte meg, s az a szemlélet, amely egységesnek tekintve a gyerekek nevelését, az értékes és értelmes pedagógiai munkát csakis az óvodákkal együtt, onnan fölfele jutva tudja elképzelni. Huszonegyen tehát munkahelyre, lakásra találtak Érden, s hogy megtalálják-e igazi hivatásukat és otthonukat a városban, az most már legfőképp rajtuk múlik. A város vezetése ehhez a hazataláláshoz megtette a legfontosabb lépést. NEGATÍV Zebra Y olt úgy, hogy berzenkedtünk már zebra-ügyben. T Nem egészen alaptalanul. Elmondtuk már sokszor (s a fél év során többször le is írtük), hogy kevés a zebra, kevés a tábla, hiányzik a lámpa és feltétlenül szükség lenne a nagyobb és következetes szigorra a rendőrség részéről. Értjük, de nem fogadhatjuk el az országos főútvonal oly mértékű kiváltságát, ami egyenesen magában hordozza a veszély forrását, különösképp, hogy nem csupán e nehezebben korlátozható utakról van szó. Hanem például a Bajcsy-Zsi- linszky útról, annak is a Vincellér (7-es), illetve a parkvárosi (8-as) iskola elé eső részéről, amely részek veszélyeit igazán nem szükséges fölsorolni. Már csak azért sem, mert megtettük magunk is, és megtette, tudomásunk szerint, a két iskola két igazgatója jópárszor. A válasz — emlékezzünk csak nyárközepi közlekedési cikkünkre — megnyugtatás volt: a szeptemberi iskola- kezdésre elkészülnek a zebrák, csak az autóbuszmegállók építésére kell várni. Nos, a megállók elkészültek, de zebrák nyomát az út hosszában nem látni. Mint ahogy hiányzik a megfelelő világítás a parkvárosi templom körül, s egy esetleges tábla, amely korlátozná valamicskét az M7-ről a városnak fordulók száguldását. Tudjuk, pénz á festék, a tábla, a villany. De, mennyibe kerül egy ember élete? Helyszínel az előadó Vihar egy kamra körül Kiutálc József helyszínelni megy. Kezében iratköteg: az intézendő ügyek aktái, meg a város térképe, helyszíneléseinek legfontosabb kellékei. — Szégyen, de két év után is csak térképről ismerem meg a várost. Fölbőg a Lada, erőltetett hangja után ítélve bejárhatta már néhányszor az érdi utcákat.' — Kocsi nélkül meg sem tudnánk mozdulni. Kell a jármű a munkához, meg ezekhez az utcákhoz is. Nem egyezkedem Nézzük az aktát, vesszük a térképet, s máris magabiztosan haladunk Tusculanum történelmi emlékű utcája felé. K. néni, mint egyetlen reményét, úgy fogad bennünket, s panaszolja (amit a birtokhá- borítási ügyek előadója jól ismer), újdonsült tulajdonosa viselt dolgait. A vihar egy szeneskamra körül tört ki: ezt követeli magának az újonnan költözött az évtizedek óta birtoklótól. — Hová teszem akkor én télire a tüzelőmet? — esik kétségbe az asszony. Nézzük a tenyérnyi tárlót, értéke legföljebb annyi, amennyi fedelet az idős asszony szenének nyújthat. Ugyan ki vitathatja el K. néni jogosultságát? Tudja ezt az előadó is, mert biztatja: az övé a jog a kamrára, s ha valami baj van, csak kopogjon be a tanácsba. K. néni szemében remény csillan, de kétségek között hagyjuk ott, meddig tart vajon ez a bizakodás? — Sok a birtokháborítás Érden ? — Több, mint egészséges lenne. — Mitől perlekedőbbek errefelé az emberek? — Nehéz ezt megmondani. Érden születtem, de nem emlékszem, hogy annak idején ennyire mindennapos lett volna a hajba kapás. Két évet Hajdúságban dolgoztam, ott meg egyenesen ritka volt az ilyesfajta ügy. Bizonyára oka ennek a lakosság vegyes ösz- szetétele is, de mit szóljunk akkor, amikor régi jó szomszédok vesznek össze, vagy családon belül tör ki a vihar? — És mit tehet a tanács ? — Megpróbáljuk a lehetetlent. Békítgetünk. Mint F. bácsit, az egyik madár nevű utcában. Különleges eset az övé: a tulajdonos követett el birtoksértést — a saját házában. Történt ugyanis, hogy lakottan — tehát F. bácsival együtt — vették meg a házat, s aztán, hogy költözésre került volna a sor, erőszakkal tudott csak bejutni a tulajdonos a saját házába. Abba a házba, persze, amit F. bácsi évek óta háborítatlanul és jóhiszeműen, sőt jogszerűen bérel. F. bácsi most attól fél, hogy elveszik feje fölül a tetőt. — Nem lehetne valami egyezséget kötni, F. bácsi? A kisöreg kihúzza magát, elfeledkezik még arról is, hogy előbb idegbetegségéről panaszkodott, olyan magabiztosan mondja: Én nem egyezkedem. Birtokháborítók — Gyakori a tulajdonosok birtokháborítása? — Sajnos, egyre több. Adódik abból: anélkül vesznek meg telket, házat, hogy megnéznék, mi is a jogi helyzete az ingatlannak? —. Mi lehet a megoldás? — Egyrészt a vásárlók nagyobb körültekintése. Ezek az ügyek szinte már meghaladják erőnket, így kénytelenek voltunk bírósághoz fordulni, s várhatóan elvi állásfoglalás születik e kérdésben — éppen az érdi ügyek apropóján. Megszokott kép az érdi utcában: házak között beépítetlen telkek, beépítetlen telkeken szeméthalom. Egyik ilyen föld ügyében fogott tollat S., a panasztevő. Mondván, a pesti tulajdonos megbízásából árulja a telket. De ki veszi meg ilyen állapotban? Ez utóbbin valóságos roncstele-. pet kell érteni: alvázahagyott autó, rozsdás tűzhely, lyukas fazekak szanaszét. A roncsok tulajdonosai: vasgyűjtésből élő család, dehogyis akarja elismerni a panasz jogosságát! — Ha olyan fontos ez a telek, miért nem művelik meg? Ebben igazuk van, a szemét- lerakásban már kevésbé. — Holnapra, ugye, elhordják? — kérdezd Kluták József. A család apraja-nagyja együtt ígér meg mindent, ami néhány mondatban megígérhető. A szemét elhordása mellett még egy verést is bejelentenek a panaszlónak. Jobb békességben — Nem félő, hogy valóban sérelem éri a panasztevőt? — Ezt a lehetőséget, sajnos, nem . tudjuk kizárni. Vigaszunk' legföljebb annyi lehet, hogy egy-egy panasz mögött esetleg már évtizedes viták vannak és nem a legújabb bejelentés az oka a viszálynak. öt ügy elintézésének a reményével térünk vissza a tanácsháza udvarára. Sikerült-e meggyőzni az ügyfelek közül egyet is, hogy jobb békességben élni, mint perben-harag- ban — nem tudjuk. Kluták József azt mondja, egyetlen helyszínelő nap értékesebb, mint egy hét az akták között. — Az igazi az lenne, ha mindig területen lehetne járni. Aztán mosolyog egyet Kluták. — A még igazibb pedig, ha egyáltalán nem lennének birtokháborítási ügyek. Az oldalt írta: Koffán Éva és Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János ISSN 0209-MSI (frrtl Hfrlao)
