Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-17 / 218. szám

49 éve történt Iskola az Hkamajorbaíi 1931-et írtak. A tízezer lel­ket számláló község, amely mezővárosi rangja után még nagyközségi címét is elvesztet­te, ekkor éli át nagy változá­sát. „Az 1929-es években egy olyan nagyarányú parcellázási folyamat indult meg, amilyen eddig az ország egyetlen ré­szén sem volt” — írja Bekö­szöntőjében az Érd és Vidéke című lap első évfolyamának, első számában, 1931. augusz­tus 22-én. A nagyarányúságról ugyané lap ugyanebben a szá­mában így ír vitéz Elefánthy Károly: „a telepek fejlődésére az mondható, hogy amerikai tempóban halad.” Ma már tudjuk, mit jelen­tett ez az amerikai tempó, de az akkori lelkes hangulatban ritka disszonancia volt az a hang, amelyet a lap szeptem­ber másodiki (szám szerint is második) száma üt meg. Be­szélgetés Barannyay Nándor főjegyzővel című írása nem tudja eltakarni a valóságot: „A nyomasztó gazdasági hely­zet, amely nemcsak lokális, országos jellegű, hanem mint mindannyian tudjuk, világje­lenség. Községfejlesztési szem­pontból számos tervünk vár megvalósításra, de egyelőre a nehéz gazdasági és pénzügyi viszonyok miatt — várnunk kell.” így a főjegyző, s hogy mit is jelentett a községfej­lesztés, arról elég csupán cím­szavakban szólni: a víz, a vil­lanyvilágítás bevezetését, vas­úti megálló létesítését és a vo­natjáratok sűrítését... A gondok ellenére a község élte, „mondhatnék, amerikai” életét. A pilóták „lélekemelőén szép és igen jól sikerült” ün­nepséget tartottak. A polgári lö­vészegyesület céllövőversenyé- re még egy hölgycsapat is je­lentkezett, az érdi vadásztársa­ság évadnyitó foglyászatán nem kevesebb, mint 115 foglyot ejtet­tek, s mint a lap híreiből meg­tudhatjuk: a Tusculánumi Egyesület táncestélye „a leg­jobb hangulatban, a késő haj­nali órákban ért véget.” A község egyesületeiről egyébként érdemes szót ejteni: nem kevesebb, mint 23 külön­böző rendű és rangú egyesület vett részt a község kulturális életében. S nem is akárhogy! „Ezek az egyesületek nem von­nak maguk körül bástyafalat — írja az Érd és Vidéke —, hanem egy igen ügyes ötlet­tel praktikumot kötöttek egy­más között, a legnagyobb egyetértésben, vállvetett mun­kával kitűzött céljaik eléré­sében egymást támogatják.” Voltak azonban sötétebb eseményei is azoknak a 49 év előtti napoknak. „Pusztít a szecskagép” tudhatjuk meg a lap negyedik számának (szep­tember 20.) írásából. S ez a szám tudósít arról a „köny- nyen végzetessé váló” baleset­ről is, amelynek során Feigl Antal érdi kereskedő Tömön József nevű kocsisa egy ka­szába lépett. Mind sürgetőb­ben ismétlődik a község ve­zetőinek felhívása a telektu­lajdonosokhoz, miszerint „tel­keiket gondozzák, illetve gondoztassák vagy engedjék át gondozásra másnak.” Egy másik felhívás polgári iskolát követel Érdnek, s egy rövidke kis hír tájékoztat: le­het jelentkezni az új elemibe. Egy év múltán — 1932-ben — megkezdi működését az ilka- majori (ma: parkvárosi) ele­mi iskola. POZITÍV A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 17., SZERDA Országos és megyei események a városban A művelődés őszi évadja Többször és több helyen el­hangzott: az érdi művelődési központban nyáron sincs szü­net. E megállapítás kétség kí­vül igaz, csupán annyi kiegé­szítésre szorul: az igazi élet mégiscsak szeptemberben kez­dődik. S hogy mit kínálnak az őszi évadban a ház dolgozói az érdieknek, arról XJrbán Lász­lóval, a művelődési központ igazgatójával beszélgettünk. Megyei rendezvények — Érd kulturális élete egy­re inkább túllépi a város ha­tárait — mondja Urbán László —, jelenlétünk a megye mű­velődésében egyre kiegyensú­lyozottabb. Ezt bizonyítandó számtalan példát hozhatnék föl. Itt talán csak annyit: újjá alakult citerakörünk, szólis­táink. a Magyar Rádió által meghirdetett országos népze­nei versenyen vesznek részt, novemberben. Még októberben két bemutatkozásra is sor ke­rül Szentendrén, a megyei mű­velődési központ segítő szer­vezésével. Több mint 120 gyer­mek és felnőtt indul majd Szentendrére, hogy ízelítőt adjon városunk amatőr mű­vészeti életének alakulásáról. Az amatőr művészeti csopor­tokat olyan kiváló, szakmai berkekben elismert vezetők kí­sérik, mint Káka Rozália, a népművészet ifjú mestere; Mihály Sebestyén citeraxnű- vész; Dági Zoltánné, többszö­rösen kitüntetett bábcsoport­vezető; Székely Miklós, a fér­fikórus országosan ismert karnagya; Széli Márta, a Bu­dapest Táncegyüttes szólótán­cosa, a tánccsoport vezetője. Bérletek, sorozatok — Októberben a megyei Műszaki Napok megnyitóján szintén Szentendrén mutat­koznak majd be a művelő­dési központ néhány klubjá­nak tagjai. Egyebek között a sárkányrepülők, az ejtőernyő­sök, valamint a csillagászati szakkörök. Október 30-án az OTP világtakarékossági nap­jának Pest megyei megnyitója lesz az érdi művelődési köz­pontban. Novemberben orszá­gos szinten is rendhagyó ese­ményre kerül sor nálunk: a megyei művelődési központ megbízásából a megye nyug­díjas klubjainak egésznapos találkozóját rendezzük meg városunkban. Ugyanebben a hónapban adunk otthont a Pest megyei néptáncverseny országos minősítőjének. De­cember közepén pedig a Pest megyei kórusok vetélke­dőjének megyei minősítését tartjuk a művelődési központ­ban. — Helyi programok? — Bőven szolgálunk ezek­kel is. Azzal kezdeném, hogy több sorozatot indítunk az őszi évadban. Kiemelkedik ezek közül az irodalmi és a ko­molyzenei bérlet. Az előbbi öt előadásból áll, s a bérlet ára mindössze 100 forint. Az érdeklődők Esztergályos Cecí­lia, Jobba Gabi, Juhász Jácint, Lukács Sándor, Psota Irén, Ruttkay Éva és Szirtes Ádám művészetével ismerkedhetnek meg. Az első előadás időpont­ja pktóber 18., ekkor Rátonyi Róbert lép színpadra. A ko­molyzenei sorozat az általános iskolai énekoktatás tananya­gára épül, illetve ezt egészíte­né ki. Az előadásokon Chopin, Liszt, Schubert, Schumann, művek hangzanak el, de a Varázsfuvolából, a Háry Já­nosból és a János vitézből is hallhatnak majd részleteket az érdeklődők, sőt Liszt és Erkel munkásságával is megismer­kedhetnek. Az elmúlt évek­hez hasonlóan idén is havon­ta egyszer — fővárosi művé­szek közreműködésével — kabaréval várjuk az érdieket. A Népszínház az őszi évad­ban két ízben vendégszerepei nálunk. Természetesen gon­doltunk a fiatalokra is: ha­vonta egyszer az új rock hul­lám egy-egy neves hazai kép­viselőjét, illetve képviselőit hívjuk meg. Szeptember 17- én, szerdán, az Edda együttes ad koncertet a művelődési központban. Riporterek, gyűjtők — Az elmúlt időszakban népszerűek voltak a termé­szettudományi estek. Folyta­tás? — Természetesen nem hagy­juk abba ezt a régebbi soro­zatunkat sem. Októberben élő­világ-, novemberben pedig diaporámaestet tartunk. S ha már a hagyományokról beszé­lünk, meg kell említenem a szintén igen közkedvelt Csi­náljunk bábot! sorozatunkat. A tavalyihoz hasonlóan idén is havonta egyszer, vasárnap délelőttönként rendezzük meg ezt a eyermekfoglalkozást. — Klubok? Családi események Született: Ihász Károly és Bernáth Ágnes: Bernadett; Épül a műszaki telep? Épül a 70-es út mentén a Volán 1-es és a Volán 20-as Vál­lalat műszaki telepe. Bár képünk nem éppen biztató helyzet­ről árulkodik, az időközben megtett intézkedések, reméljük, hamarosan meggyorsítják az építkezést. Mehrl Márton és Skolyn Má­ria: Márton nevű gyermeke. Névadót tartott: Oláh Fe­renc és Czompa Erzsébet Má­ria: Beatrix; Tóbiás Ernő és Nagy Katalin: János; Varga Zsigmond és Máté Éva: Gá­bor; Házi Mihály és Gulyás Erzsébet: Julianna nevű gyer­mekének. Házasságot kötött: Hornyák Béla Rábai - Ilonával. Elhunyt: Csura Andrásné (Jankovics Ilona), Lukács Já­nos és Vörös István. Felhívás Rövidesen átadják az Aradi utcai bölcsődét. Azok a szü­lők, akik az új bölcsődében szeretnék elhelyezni gyerme­keiket, szeptember 20-ig je­lentkezhetnek a tanács egész­ségügyi osztályán (Lenin út 39.). — Több új klubot indítunk. Például a riporterklubot, a magnósklubot és az ásvány­gyűjtők klubját. Most szer­vezzük a body building klubot. Igaz, ez nem a mi feladatunk lenne, de mert a városban nincs alkalmas hely, ezért a művelődési központ ad maja otthont a tagjainak. Újjáala­kul az ifjúsági klubunk is és szervezzük a szülők klubjait az érdi általános iskolában. Már évekkel ezelőtt megala­kult és sikeresen működő kis csoportjai, művészeti kö­rei tovább folytatják te­vékenységüket. Több tanfolya­mot is indítunk. A gyerekeket balettra, a zenélni szeretőket gitár- és harmonika-tanfo­lyamra várjuk. Szerveztünk német, angol és eszperantó nyelvtanfolyamot, valamint szabás-varrás és ejtőernyős kiképző tanfolyamot. Plakátok — Propaganda? — Az idén ősztől induló tan­folyamok és klubok listájáról plakát készült, mintegy öt­százat függesztettünk ki a vá­ros különböző pontjain. A so­rozatok népszerűsítésére pedig szórólapokat csináltattunk, s ezeket osztottuk szét az érdiek között. Itt hívnám föl a lakos­ság figyelmét: a klubokba, tanfolyamokra még mindig le­het jelentkezni. Óvónők U1 igyelemre méltó rendelkezést hozott az év elején a Pest megyei Tanács: határozat született a szak- képzetlen nevelők (óvónők, pedagógusok) alkalmazásá­ról, azzal a céllal, hogy megállítsák a nem szakképzett emberek beáramlását a pályára. S aki csak egy kicsit is ismeri a megye oktatási helyzetét, tudhatja, milyen bá­tor elhatározás volt ez. Bátor, bárhol a megyében, de talán kiváltképp Érden, hiszen — mint tudjuk — a város előszeretettel halmozza a megyei vagy országos gondokat, így azután szakképzetlen nevelőkből is az országos átlag fölött akadt Erden. Első látásra szinte megoldhatatlannak tűnt januárban a feladat, s éppen ezért volt örömteli az a be­jelentés, mely a város oktatási intézményei, igazgatóinak évnyitó értekezletén hangzott el: a határozat szellemében fél év alatt huszonegy szakképzett óvónőt sikerült meg­szerezni. Elsősorban, persze, azzal a vonzerővel, amit a lakás biztosítása jelent. S hogy miért éppen az óvónőké volt az elsőbbség, azt az óvodai szakos nevelők alacsony száma követelte meg, s az a szemlélet, amely egységesnek tekintve a gyerekek nevelését, az értékes és értelmes pedagógiai munkát csakis az óvodákkal együtt, onnan fölfele jutva tudja elképzelni. Huszonegyen tehát munkahelyre, lakásra találtak Érden, s hogy megtalálják-e igazi hivatásukat és ottho­nukat a városban, az most már legfőképp rajtuk múlik. A város vezetése ehhez a hazataláláshoz megtette a leg­fontosabb lépést. NEGATÍV Zebra Y olt úgy, hogy berzenkedtünk már zebra-ügyben. T Nem egészen alaptalanul. Elmondtuk már sokszor (s a fél év során többször le is írtük), hogy kevés a zebra, kevés a tábla, hiányzik a lámpa és feltétlenül szükség lenne a nagyobb és kö­vetkezetes szigorra a rendőrség részéről. Értjük, de nem fogadhatjuk el az országos főútvonal oly mértékű kivált­ságát, ami egyenesen magában hordozza a veszély for­rását, különösképp, hogy nem csupán e nehezebben kor­látozható utakról van szó. Hanem például a Bajcsy-Zsi- linszky útról, annak is a Vincellér (7-es), illetve a park­városi (8-as) iskola elé eső részéről, amely részek veszé­lyeit igazán nem szükséges fölsorolni. Már csak azért sem, mert megtettük magunk is, és megtette, tudomá­sunk szerint, a két iskola két igazgatója jópárszor. A válasz — emlékezzünk csak nyárközepi közlekedési cikkünkre — megnyugtatás volt: a szeptemberi iskola- kezdésre elkészülnek a zebrák, csak az autóbuszmegál­lók építésére kell várni. Nos, a megállók elkészültek, de zebrák nyomát az út hosszában nem látni. Mint ahogy hiányzik a megfelelő világítás a parkvárosi templom körül, s egy esetleges tábla, amely korlátozná valamicskét az M7-ről a város­nak fordulók száguldását. Tudjuk, pénz á festék, a tábla, a villany. De, mennyi­be kerül egy ember élete? Helyszínel az előadó Vihar egy kamra körül Kiutálc József helyszínelni megy. Kezében iratköteg: az intézendő ügyek aktái, meg a város térképe, helyszínelései­nek legfontosabb kellékei. — Szégyen, de két év után is csak térképről ismerem meg a várost. Fölbőg a Lada, eről­tetett hangja után ítélve be­járhatta már néhányszor az érdi utcákat.' — Kocsi nélkül meg sem tudnánk mozdulni. Kell a jármű a munkához, meg ezekhez az utcákhoz is. Nem egyezkedem Nézzük az aktát, vesszük a térképet, s máris magabizto­san haladunk Tusculanum történelmi emlékű utcája felé. K. néni, mint egyetlen remé­nyét, úgy fogad bennünket, s panaszolja (amit a birtokhá- borítási ügyek előadója jól is­mer), újdonsült tulajdonosa viselt dolgait. A vihar egy szeneskamra körül tört ki: ezt követeli magának az újon­nan költözött az évtizedek óta birtoklótól. — Hová teszem ak­kor én télire a tüzelőmet? — esik kétségbe az asszony. Néz­zük a tenyérnyi tárlót, értéke legföljebb annyi, amennyi fe­delet az idős asszony szené­nek nyújthat. Ugyan ki vitat­hatja el K. néni jogosultsá­gát? Tudja ezt az előadó is, mert biztatja: az övé a jog a kamrára, s ha valami baj van, csak kopogjon be a ta­nácsba. K. néni szemében re­mény csillan, de kétségek kö­zött hagyjuk ott, meddig tart vajon ez a bizakodás? — Sok a birtokháborítás Érden ? — Több, mint egészséges lenne. — Mitől perlekedőbbek er­refelé az emberek? — Nehéz ezt megmondani. Érden születtem, de nem emlékszem, hogy annak ide­jén ennyire mindennapos lett volna a hajba kapás. Két évet Hajdúságban dolgoztam, ott meg egyenesen ritka volt az ilyesfajta ügy. Bizonyára oka ennek a lakosság vegyes ösz- szetétele is, de mit szóljunk akkor, amikor régi jó szom­szédok vesznek össze, vagy családon belül tör ki a vihar? — És mit tehet a tanács ? — Megpróbáljuk a lehetet­lent. Békítgetünk. Mint F. bácsit, az egyik ma­dár nevű utcában. Különle­ges eset az övé: a tulajdonos követett el birtoksértést — a saját házában. Történt ugyan­is, hogy lakottan — tehát F. bácsival együtt — vették meg a házat, s aztán, hogy költö­zésre került volna a sor, erő­szakkal tudott csak bejutni a tulajdonos a saját házába. Abba a házba, persze, amit F. bácsi évek óta háborítatlanul és jóhiszeműen, sőt jogsze­rűen bérel. F. bácsi most at­tól fél, hogy elveszik feje fö­lül a tetőt. — Nem lehetne valami egyezséget kötni, F. bácsi? A kisöreg kihúzza magát, elfe­ledkezik még arról is, hogy előbb idegbetegségéről pa­naszkodott, olyan magabizto­san mondja: Én nem egyez­kedem. Birtokháborítók — Gyakori a tulajdonosok birtokháborítása? — Sajnos, egyre több. Adó­dik abból: anélkül vesznek meg telket, házat, hogy meg­néznék, mi is a jogi helyzete az ingatlannak? —. Mi lehet a megoldás? — Egyrészt a vásárlók na­gyobb körültekintése. Ezek az ügyek szinte már meghalad­ják erőnket, így kénytelenek voltunk bírósághoz fordulni, s várhatóan elvi állásfoglalás születik e kérdésben — éppen az érdi ügyek apropóján. Megszokott kép az érdi ut­cában: házak között beépítet­len telkek, beépítetlen telke­ken szeméthalom. Egyik ilyen föld ügyében fogott tollat S., a panasztevő. Mondván, a pesti tulajdonos megbízásából árulja a telket. De ki veszi meg ilyen állapotban? Ez utóbbin valóságos roncstele-. pet kell érteni: alvázahagyott autó, rozsdás tűzhely, lyukas fazekak szanaszét. A roncsok tulajdonosai: vasgyűjtésből élő család, dehogyis akarja elismerni a panasz jogossá­gát! — Ha olyan fontos ez a te­lek, miért nem művelik meg? Ebben igazuk van, a szemét- lerakásban már kevésbé. — Holnapra, ugye, elhord­ják? — kérdezd Kluták József. A család apraja-nagyja együtt ígér meg mindent, ami né­hány mondatban megígérhető. A szemét elhordása mellett még egy verést is bejelente­nek a panaszlónak. Jobb békességben — Nem félő, hogy valóban sérelem éri a panasztevőt? — Ezt a lehetőséget, sajnos, nem . tudjuk kizárni. Viga­szunk' legföljebb annyi lehet, hogy egy-egy panasz mögött esetleg már évtizedes viták vannak és nem a legújabb be­jelentés az oka a viszálynak. öt ügy elintézésének a re­ményével térünk vissza a ta­nácsháza udvarára. Sikerült-e meggyőzni az ügyfelek közül egyet is, hogy jobb békesség­ben élni, mint perben-harag- ban — nem tudjuk. Kluták József azt mondja, egyetlen helyszínelő nap értékesebb, mint egy hét az akták között. — Az igazi az lenne, ha mindig területen lehetne jár­ni. Aztán mosolyog egyet Kluták. — A még igazibb pe­dig, ha egyáltalán nem lenné­nek birtokháborítási ügyek. Az oldalt írta: Koffán Éva és Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János ISSN 0209-MSI (frrtl Hfrlao)

Next

/
Thumbnails
Contents