Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-10 / 212. szám

Szedik az abonyi káposztát Alianyban, az Űj Világ Termelőszövetkezetben az idén száz hektáron termesztenek káposztát. Felvételünkön: Kelemen Rozália és Flangár Pálné szedi a termést. Gyuráki Ferenc felvétele Olvasónk levele Veszedelmes találkozóhely A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. Évfolyam, 212, szám _____________________mo. szeptember 10., szerda El jutnak a tanyákra is Művelődés a gyárkapun belül Neves művészek pódium műsora Szolidaritási est Fáklyás felvonulás, nagygyűlés Szolidaritási est lesz Abony- ban csütörtökön, szeptember 11-én, a kora esti órákban, a Kossuth téren — rossz idő ese­tén a művelődési ház nagyter­mében. Az eseményre a járás településeiről több mint fél­ezer fiatalt várnak. A gyüleke­ző idején 18 órától a ceglédi Kaláris együttes szórakoztatja és foglalkoztatja a fiatalokat — mivel műsorukba a közön­séget is bevonják. A program fél hétkor fák­lyás felvonulással kezdődik, a rendezvényt Molnár Sándor, a KISZ járási bizottságának titkára nyitja meg. Ünnepi be­szédet Maczkó József, a KISZ Pest megyei bizottságának tit­kára mond. A nagygyűlés rész­vevői az esemény alkalmából chilei diákokat köszönthetnek vendégeik sorában,. A szolidaritási nagygyűlést műsor követi, amelyen fellép Dinnyés József daltulajdonos és a Kaláris együttes. Az abonyi esemény a szoli­daritási hét járási megnyitója lesz. A következő napokban a legtöbb KlSZ-alapszervezet- nél egymást érik a gyűlések, tanácskozások, amelyeken a fejlődő országok érdekében emelnek szót. A szolidaritási napok záró- ünnepsége Pest megyében Gö­döllő lesz, szeptember 21-én. Természetesen ezen a nagy­szabású ifjúsági találkozón is képviselteti magát a járás kommunista ifjúsága. Pályázatot hirdfetett a kis- kerti termelés korszerűsítésé­nek lehetőségeire javaslato­kat, pályamunkákat várva a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szer­vezete. Olyan javaslatok, ész­revételek, megoldások közlé­sét várják, amelyeket köny- nyen meg lehet valósítani és segítik a kiskertek termésho­zamának növelését, a terüle­tek célszerű, jó kihasználását.. Mint több Dél-Pest megyéi érdeklődő kérte, tájékoztatá­sul közöljük: a pályázat ter­jedelmére, formai megoldásá­ra előírás nincsen. A bekül­dési határidő október elseje. A pályázatot két példányban, jeligésen kell eljuttatni — a pályázó adatait tartalmazó, IRSÄN a templomok ELŐTT hosszan elnyúló piac­téren voltak a kézművesek műhelyei, a kocsmák és a boltok, Albertin a régi or­szágút volt a mesterek utcá­ja. Vermes Gusztáv helytör- ténetkutátó — ha élne, száz­tíz éves volna — rám hagyta /eljegyzéseit a századforduló mozgalmas életéről. Különö­sen becsesek az iparosságra vonatkozó adatai, hitelesek és teljesek, hiszen közülük szár­mazott, édesapja vásározó szabómester volt, ő maga a Mesterek utcájában született és rúgta a port a gyerekhad­ban. Meg is számolta őket, ifjúságában húsz sokgyerekes iparos családból százhatvan kislány és fiú kavargóit, ját­szott, kergetőzött, énekelt, táncolt karikában az esti ha- fangszóig fáradhatatlanul, az anyák hívó kiáltozásáig: „Gyertek hamar vacsorázni!” Nyolc-tíz pöndölyös, szok­nyás, gatyás sírt-rítt a műhe­lyek tájékán egy-egy famíliá­ban. ki nem fogytak a böl­csőből. Az apák hajnalokon kel­tek, szilvóriumot kortyoltak amely álmosság eloszlatására, lónyerítés verte föl a csön­det és a kocsisok kiáltozása, a mesterlegények kocsiderék­ba illő nagy utazóládákat emeltek a járművekre, me­lyek ott sorakoztak egymás nyomában, s ha már együitt voltak, meigndult a karaván, népszerű vásárokra százöt­ven-kétszáz kocsi. Eső, hó Nem tudom megállni, hogy szóvá ne tegyem, amit Ceglé­den a Széchenyi út és a Do­hány utca találkozásánál ta­pasztalok. Városunkban nö­vekszik a járműforgalom, a járműveknek pedig hely kell, hogy biztonságosan közleked­hessenek. A Széchenyi úton — a jár­da és az úttest közt — kije­lölt kerékpárút van. Erről a fontos útvonalról sok jármű fordul a Dohány utcára, a PENOMAH húsüzeme és a TÜZÉP-telep irányába. Álta­lában altkor teremtődik me­szintén jeligével ellátott, le­zárt borítékkal együtt — a MAE Pest megyei szervezete címére. A cím: Budapest, Vá­rosház utca 5—7. 270-es szo­ba. Irányítószám: 1052. A pá­lyázat nyertese 4 ezer forint jutalomban részesül, a máso­dik és a harmadik díj is pénzjutalom, s kiadnak tárgy- jutalmat is. Ebben az évadban is indul a ceglédi Kossuth Művelődési Központban zenetanfolyam, óvodások számára. Az érdeklő­dő szülők felvilágosításit az intézmény irodájában, vagy a 10—199 és a 10—895-ös tele­fonszámon kaphatnak, hiva­tali időben. nem gátolta őket, muszáj volt menni, eladni a portékát, mert éltetni kellett a csalá­dot. Nagy havakon szánkón jártak, nyarakon porban, ősz- szel-tavasszal nyúlós latyak­ban, a zökken ős kátyús or­szágutakon. Örökkön úton voltak a Tisza—Duna közén. Megszokott helyük volt La- josmizse, Örkény, Dabas, Al- sónémedi, Sári, Űcsa, Üllő, Gödöllő, Isaszeg, Tápiószecső, Káka, Nagykáta, Györgye, Tápióbicske, Szele, Újszász és Jászberény. Elhatoltak Ceg­lédre és északnak Vácra. Közvetlen kapcsolatuk volt a brünni kereskedőkkel, akik­től a pesti vásárokon a híres cseh posztót vették. Céhbeli iparosok már a XVIII. században éltek a két faluban (Alberti mezőváros volt), Vermes Gusztáv a je­len század fordulóján név szerint tudott huszonkilenc csizmadiát, harmincnégy sza­bót, öt kőművest, tizennégy ácsot, két kádárt, hat ková­csot, egy szövőmestert, öt bognárt, egy szobafestőt, négy szatlert (fényezőt), hat aszta­lost, két szűcsöt, két órást, négy mézeskalácsost, egy pa- pucsost, három susztert, nyolc hentest, mészárost, két péket, egy szíjjártót, négy kalapost, egy kötelest, egy lakatost, egy szűrszabót, egy kéménysep­rőt, két olajnyomót, egy kék­festőt, egy ecetfőzőt, két ker­tészt, három meg nem neve­zett mestert, három bábát és leg helyzet, ha a jármű és a kerékpáros a Dohány utcai sarkon összetalálkozik. Van olyan biciklis, aki megáll, van, aki körül sem néz,, to­vábbhajt. A gépjármű veze­tője főként azt figyeli, hogy behajthat-e a Széchenyi út felől. Nem látja mindig előre a kerékpárost és annak szán­dékát. Láttam már olyan vérfa­gyasztó jelenetet, amikor a kerékpárúton egy 10—12 év körüli gyerek haladt, a tor­kolatnál kanyarodó teher­autó elsőbbséget adott neki, viszont a teherautót jobbról megelőzte egy sietős személy- gépkocsi, befordulva a Do­hány utcába. Isteni szerencse, hogy a gyerek is megállt és a beforduló személyautó is meg tudott állni. Ám olyan esetet is láttam, ami­kor a kerékpáros elesett, amint a teherautó befordult, — a biciklis azután felkászá­lódott és továbbment. Kéne valamit tenni, mert sem én, sem mások nem szeretnénk azt látni itt, amikor a kerék­páros már nem tud többé fel­kelni a földről... Az út forgalma a szeptem­beri tanévkezdettől megnöve­kedett. Kórházi látogatónapo­kon, piacos napon sem kicsi a forgalom. Jó volna, ha az illetékesek a KBT megfigye­lése és javaslata alapján egy olyan közlekedési formát dol­goznának ki, s juttatnának érvényre itt, ami megszünte­ti vagy csökkenti a baleset­veszélyt. Kiss Károly, Cegléd, Esze Tamás utca egy kuruzslőt, összesen száz- citvennégy mesterembert. RENDKÍVÜL ÉRDEKESEK megjegyzései a mederek származásáról, jelleméről, mellékfoglalkozásáról. Cse- lovszki Lukács csizmadia pa­raszt volt, Balázs Mátyás községi pénztámok, Búzás Benő kocsmáros, Huszár György táncmester és Maár András cukrász. A szabók közt Revuczky Kálmán ke­reskedő, Hermann János ic­cés, Hovan Pál iccés, Unfer- dofber Mátyás iccés, Fre- nyák Gyula táncmester, Ko- kavecz János iccés, Füri Jó­zsef iccés, Füri Kálmán iccés, Pavella János táncmester, Frenyák József törvénybíró, Revuczky Béla községi bíró és kocsmáros. Az ácsok közt Weja Ferenc vízimolnár, We- ja Károly szárazmolnár, Ho- ' lánszky Pál kereskedő, Ku- kucska Pál paraszt. Tanács József kádár mértékhitelesítő, Róth Bernát szobafestő sza­tócs. Az asztalos Veternik Já­nos alapító . elnöke volt az ipartestületnek, Szelczky György asztalos, a hajdan öt­ezer holdas alberti földbirto­kos. megyei alispán déduno­kája iccés, Pauler Adám ic­cés Klapka János szűcs mes­ter rokona volt a komáromi várvédő Klapka György negy­vennyolcas tábornoknak. Wilchelm Pál órás nagy kár­tyás volt, Rakitovszky József mézeskalácsos hivatásos vő­fély, Weisz Ferenc mészáros kereskedő, Holánszky József A lakótelepi házak postalá­dáiba a napokban bedobták a ceglédi Kossuth Művelődési Központ most induló tanfolya­mainak, művészeti csoportjai­nak, klubjainak és köreinek kedvcsináló listáját Harminc­nál több lehetőséget csillant meg a sokszorosított lap. Pár hét múlva elkészül az a műsor­füzet is, amely a ceglédi, a nagykőrösi és a járásbeli ta­nyákon rendezendő közműve­lődési eseményeket adja hírül az ott élő embereknek. Lűr István, a művelődési központ igazgatója az előkér szüleiekről, a várható progra­mokról és az intézményben fo­lyó átalakításról tájékoztatta lapunkat. Szavaiból kitűnt hogy az építkezés előrehaladtá­val mind nehezebb körül­mények között kénytelenek ellátni feladataikat. A színházteremben folyó munkált áthúzódnak a szárny­épületre, s várhatóan azt is ki kell majd üríteni, hogy az ese­dékes felújítást elvégezhessék az emeleti nagyteremben. Ezt a másfél-két évet így kell ki­húzni, hiszen megéri, mert a türelem ezúttal a korábbinál sokkal jobb feltételeket teremt. Olyan színháztermet kapnak a ceglédiek, amilyennel aligha dicsekedhetnek az állandó tár­sulattal nem rendelkező vidéki városok. Addig is az egykori zeneisko­la némileg helyreállított és az új feladatra alkalmassá tett épületében kaptak menedékjo­got. A város üzemei alaposan kivették a részüket a társadal­mi munkából, s most már a táncösszejövetelek céljait szol­hentes ács is volt és keres­kedő is. Holánszky Pál hen­tes ács, a felesége kuruzsló. Németh Lajos kötelesmester élőhalott. (Így van írva a té­vedhetetlen szép Vermes-fé­le kéziratban, gyanítom, hogy valami szerepet jelenthetett a temetéseken, afféle előéne- kest vagy előimádkozót.) A szűrszabó Kovács János hen­tes volt, Mayer József ké­ményseprő félkegyelmű, Kaufmann Herschl olaj nyomó fütyülős zsidó, Susa János olajnyomó pa-raiszt, Schweiger Ábrahám kékfestő szatócs. Három mester, Diószeghy Gyula, Fehér László é/ Hege­dű- Lajcs szódás. Rátaritiak voltak, de nem fönnhéjázók, többen nemesek, mint a Diószeghyek, Liesz- kovszkyak, Leitnerek, Lip- thayak, Polnai Polnerek, a RuKtkay-Miklianok, Revucz- kyak, Reinhardtok, Schle- mayerok, Szeleczkyek, Szabók, Tiszák, VSosztryak, a XVIII. században még kuriális és egytelkes birtokosok, akik alól kicsúszott a föld vagy csak úgy magától, de legin­kább a kártyától, cigánymu­zsik'tói. Ezek kiszorultak a nemesi kaszinóból, helyette tagságot vállaltak az ipar tes­tületben. A KÉZMŰVES MESTEREK kocsmába nem jártak, földet ugyan már nem vettek, de szép. módos házat építettek szőlőt szereztek a Tokajkán vagy a Kakasi dombokon ka­phatni az inasokkal. Szelíd darvadozásra, juhhúsos pap­rikásra kijárogattak bará­taikkal a Maraszti préshá­zakba, ott nagy danolások voltak és vidám anekdoták Szerették egymást, a család' ünnepségekre, keresztelőkre névnapokra, disznótorokra szüretekre nyolc-tíz családot is meghívtak. Hídvégi Lajos gáló nagyterem is rendelkezé­sükre áll. Cegléden színházat pótló elő­adásokról gondoskodnak. A nyáron a szegedi szabadtéri játékokra több mint 150 ezer forint értékű jegyet adtak el. A kecskeméti és a szolnoki szín­ház darabjait ugyancsak pro­pagálják. Az emeleti nagyte­remben — amíg az építők meg nem szállj ák — pódiumműso­rok lesznek. Pótolnak egy — az előző évad bérletakciójából el­maradt — előadást: a Bodrogi Gyula—Voith Ági művészpár fellépését várják. Színészdal címmel hangzik el Szabó Gyu­la zenés műsora. Körmendy János Mikszáth Kálmán művei­ből készült összeállítását mu­tatja be. Bessenyei Ferenc Éle­tem a színház címmel tart ön­álló estet. Esztergályos Cecília, Ráthonyi Róbert, Gálvölgyi Já­nos, Pécsi Ildikó, Haumann Péter és Gyurkovits Zsuzsa produkciója valószínű, ugyan­csak népes közönséget vonz. Az operettet kedvelők a Szerelem minden menyiségben című da­rabot láthatják, hallhatják, pa­rádés szereplőgárdával. A Bu­dapesti Humor Színpad ígére­te : Ártatlan a feleségem... A gyerekek örömére jön a Dider­gő király, a Mici Mackó és a Gólyakalifa. Az általános isko­lások körében folytatódik a ta­valy sikerrel kezdett Barátunk a város elnevezésű mozgalom, amely a hatodik és hetedik osztályos úttörők őrseinek be­vonásával old meg új feladato­kat. A szabás-varrás tanfolyam valószínű, most is népszerű lesz. Beindul a gyermekbalett, az óvodások zenetanfolyama, a társastánc és a makramé alap­jai elsajátíthatók. A művészeti ágak között szerepel a gyerekek színjátszó csoportja, az irodal­mi színpad, a néptánc- és á ci- tera-, a bábjáték-, a kerámia-, a képzőművészszakkör és a dzsesszbalett. Klubjuk lesz a többi között a filmeseknek, bé­lyeg-, éremgyűjtőknek, a fotó­soknak, kisgrafika barátoknak, kismamáknak, kertbarátoknak, Cegléden már több ízben tartottak bemutatót kincseik­ből a „Ki mit gyűjt” baráti körösök. Érdeklődésük mód­felett szerteágazó: van, aki gyufásdobozok címkéit őrzi ezer számra, másnak otthon külön zuga van, ahol a mini­üvegeket tartogatja, természe­tesen felbontatlanul, eredeti itókával töltve. Vannak szal­vétagyűjtők, érdekes kavicsot, csigát, kagylót, magvakat őr­zők, s vannak, akik gondosan rendszerbe sorjázva több ezer képeslap boldog tulajdonosai. A napokban szerkesztősé­günk címére a posta Sopron­ból hozott levelet, egy soproni képeslapgyűjtőtől, aki ezt írta: — Kérem, segítsenek nekem, illetve gyűjtőtársaimnak, ked­venc időtöltésünk népszerűsí­tésében. Hosszú évek óta fog­lalkozom képeslapok gyűjtésé­vel, speciális területem Ma­gyarország és természetesen Sopron. Sajnos, kevés gyűjtő­társsal ismerkedhettem meg eddig. Barátaimmal megpró­báltunk képeslapgyűjtő szak­osztályt alakítani, ez részben sikerült, sajnos, csak Budapest területére korlátozódik és ott ■s kevéssé ismert. A Főváros' Művelődési Házban havonta egyszer tartunk összejövetelt cserebere-fórumot, beszélge­tést. Ilyenkor negyvenen, öt- venen is vagyunk. Meggyőző­nyugdíjasoknak, magányosok­nak, eb- és nyúltenyésztőknek, méhészeknek, kertbarátoknak és kézimunkázóknak. A csilla­gászok nagy örömére a napok­ban megérkezett Budapestről az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemről az a két- tonnás távcső, amelyet a művelődési központ kupo­lájában helyeznek el, s a csillagos, égbolt alapos szemügyrevételét ígéri. A művelődési központ nagy gondpt fordít — a vállalatokkal kötött közös fenntartás kereté­ben — a munkásművelődésre. A munkahelyeknek ajánlatokat tettek, s meghalgatták igényei­ket, javaslataikat is. Ezek fi­gyelembevételére szervezik a kihelyezett előadásokat, szí­nész—néző találkozókat, isme­retterjesztő programokat, ör­vendetes tapasztalat, hogy mind szélesebb körű érdeklődés bon­takozik ki a munkások köré­ben, egyre látogatottabbak a gyárkapun belüli rendezvé­nyek. A TIT városi-járási szerve­zetével megkötötték a megál­lapodást. Kül- és belpolitikai, gazdasági, egészségügyi témák egyaránt szerepelnek a mun­katervben. A két éve befejeződött bri- gádvetéikedőt most új ala­pokra helyezve folytatják. Ez a kulturális mozgalom a vállalatokkal folytatott előze­tes megbeszélés alapján kör­vonalazódik, s a városban mű­ködő valamennyi brigádot fel­kérik a részvételre. A város illetékes vezetői úgy döntöttek, hogy a Dózsa György ifjúsági klubot megfelelő szak­mai irányítás alá kell helyezni, így a jövőben a Kossuth Mű­velődési Központ keretében működik, főállású klubvezető­vel. A tanyai közművelődés céljait szem előtt tartva első­sorban a lakosság igényének és érdeklődésének leginkább meg­felelő ismeretterjesztő előadá­sokat propagálják. T. T. désünk, hogy az országban rajtunk kívül még igen sokan foglalkoznak képes levelező­lapok gyűjtésével. Ki honisme­reti anyagát bővíti ezzel, ki szépérzékét alakítja, ki pedig érdekességeket kutat. — Jó lenne, ha ceglédi és környékbeli lakosok személyé­ben újabb gyűjtőtársakra, ba­rátokra találhatnánk. Kérésre szívesen postázom szakosztá­lyunk jelenlegi tagjainak név­sorát, lakcímét és érdeklődési területét azqknak, akik közénk jönnének. Természetesen ők is jelezzék érdeklődési körüket. Juhász Árpád 9401. Sopron, Postafiók 172. Ma délután Bem SE—Gyöngyös Szerdán délután négy óra­kor, a gerjei sporttelepen lab­darúgó-mérkőzés lesz. A Bem SE csapata a szintén NB ll­es, a Keleti csoportban ját­szó Gyöngyös csapatával ta­lálkozik, előkészületi, barát­ságos mérkőzésen. A ceglédiek vasárnap a du­naújvárosiakkal fognak mér­kőzni. ISSN OUl-íMHi (Ceglédi Hírlap» Határidő: október elseje Teremjen bőven a kiskert Alberti és Irsa műhelyeiből Vásárra szekereztek a mesterek Valaha sokkal többen voltak Cseretárstoborzó Képeslapokat gyűjtenek

Next

/
Thumbnails
Contents