Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

A30NYI KRÓNIKA Készenléti brigád alakult Megbecsülik a véradókat A jó szervezés eredménye A Mechanikai Művek abo- nyi gyáregységében a minap már a délelőtti, órákban nagy volt a jövés-menés az ebédlő táján. Nem a déli étkezés idő­pontját/ változtatták meg, ha­nem a tágas helyiségben ren­dezték meg az immár hagyo­mányos, évenkénti véradóna­pot. A gyáregységnek 160 rend­szeres véradója van, köztük igen sokan már 15—20 alka­lommal nyújtottak segítséget. Ezen a napon százharmincán vállalkoztak a térítésmentes véradásra. Horváth Józsefné, a Vörös- kereszt járási szervezetének titkára elmondta, hogy a járás egyik legnagyobb véradó üze­me ez a gyáregység. Különö­sen kedvező az a körülmény, hogy ott a nyári hAlapokban is megrendezhetik a véradást. A mezőgazdasági üzemekben a sokirányú elfoglaltság miatt ilyenkor erre nincs lehetőség. A Mechanikai Művekben jó a szervezés, ezúttal is alig há­rom óra alatt végeztek és 45 liter vérrel távozhattak a vér­adóállomás dolgozói. A véradónapokát Abonyban, 1 a Vöröskereszt-alapszervezet és a szocialista brigádok szer­vezik, segítséget kapva a gyár­egység gazdasági és társadal­mi szervezeteinek vezetőitől. Figyelemre méltó, hogy sok új véradó van, egyre több köztük a nő és a fiatal. Mű­ködik egy 25 tagú készenléti véradó brigád is, ők bármikor rendelkezésre állnak. Természetesen az önkénte­sek megbecsülése sem marad el.. Évenként egy alkalommal házi ünnepséget rendeznek ré­szükre, melyen kitüntetése­ket, jutalmakat adnak át a legjobb véradóknak és meg­vendégelik őket. A Vöröske­reszt járási szervezete elége­dett az üzemi szervezet mű­ködésével. A véradások szer­vezésén túl nagyra értékelik a tisztasági mozgalom és a környezetvédelem terén kifej­tett tevékenységüket. Éven­ként általában 1500 óra tár­sadalmi munkát végeznek, amelynek megvan a látszata. Jogos várományosa a gyár­egység a Tiszta üzem cím­nek. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM 1980. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK Engedéllyel — vagy anélkül? Mi kell a magánház építéséhez? A rendelefek mindenütt érvényesek Gy. Ésszerűségi tapasztalat Sokat érő ötletek A Mechanikai Művek abo- nyi gyáregységében — évti­zedes fennállása alatt — sok használható újítás, elképzelés valósult meg. Tóth György gyáregységvezető szerint még több született volna, ha más­ként bírálják el. Sok esetben hosszú volt az átfutási idő, és ez nem ösztönzött próbálko­zásra. Véleménye szerint az új szabályozás lendületet fog adni a mozgalomnak. Az újítások társadalmi el­lenőrzése a szakszervezetek dolga. Tóth Istvánnak, a gyár­egység szb-titkárának vélemé­nye szerint az egyik hiba a kellő ösztönzés hiánya volt. A kedvezőtlen tapasztalatok mellett sikerekről is szólnak. Szép Ferenc, a gyáregység munkavédelmi előadója ezüst, Tóth István bronz fokozatot elnyert újító. Ök ketten, amíg nyolc éven át a meóban dol­goztak, harmincöt újítást nyúj­tottak be. Az egyik lényeges újításuk az olajkályhagyártás időszakában készült: egyszerűsítették a 2500-as és 1022-es típusú kály­hák fokozatszabályzójá- nak gyártását. Korábban ennek az alkatrész­nek az előállítása több mun­kafolyamatot igényelt. A két kitüntetett újítónak sikerült olyan szerszámot is konstruálni, amely egy folya­matban — a korábbi egy he­lyett — három munkadarabot vágott le. Születtek új elkép­zelések, amelyek megvalósul­tak a telefongyártásra való áttérés után. Korábban a te­lefonkészülék fali csatlakozó­jához tartozó érintkező elké­szítése három műveletet igé­nyelt, ám az újítás óta egy elegendő. Kovács Béla, a kon­denzátorüzem technológusa olyan szerszámot készített, amely nemcsak termelésnin/e- kedéshez vezetett, hanem javí­totta a munka minőségét is. — Az újítómozgalom nép-' szerűsítése folyamatos a gyár­egységben — mondta az szb- titkár. — A törzsgyár minden évben elkészíti a gyáregység­re vonatkozó újítási feladat­tervet, amit igyekszünk min­den dolgozóval megismertet­ni. Hasznos, hogy rendszeresen megrendezik az újítók tanácskozását, sőt, újabban újítóink az ország különböző vállala­taihoz tapasztalatcserére is mehetnek. Remélem, hogy az újítással kapcsolatos új intézkedések többeket fognak ösztönözni a mozgalomban való részvétel­re. A József Attila Termelőszö­vetkezetben az utóbbi évek­ben tervszerűen foglalkoznak az újításokkal. A vezetőség mellett működő újítási bizott­ság minden évben feladatter­vet dolgoz ki, amit a tagság­nak kiadnak és ismertetnek. Az elkészített újításokat leg­később a benyújtást követő egy hónap elteltével a tsz ve­zetőségi ülésén megtárgyalja, és, ha gazdaságosabbá vagy ésszerűbbé teszi a munkát, el- 'fogadja. Minden alkalrrlás újí­tást értékének arányában dí­jaznak, s ezzel az érintettek elégedettek. A közös gazdaságban alkal­mazott legfrissebb újítások közé tartozik például egy 200 hektáros legelő bekerítése. Az eljárásban az volt az új és gazdaságos, hogy a kerítést három ember három hét alatt gödörfúrás nélkül elkészítette. Hatvanezer forint költségmeg­takarítást jelentett a gazda­ságnak az a fűrészport elszí­vó berendezés, melyet saját ötletük alapján, házi kivitele­zésben valósítottak meg. A kis létszámú üzemek többsége csak a mozgalom lé­tezését ismeri, de számottevő eredményt eddig nem tudtak felmutatni. Itt-ott azonban mintha valami elindult vol­na. A Budapesti Kötőipari Szövetkezet abonyi üzemében már felhívták a figyelmet az újítómozgalomra és a fel­adatterveket a dolgozók­kal ismertették. Az első elgondolás a hulladék­anyagok hasznosításával fog­lalkozott. Várják a vállalati választ. Az újítómozgalom közepes színvonalon mozog Abonyban, s ha a jelenlegi törekvéseket is számításba vesszük, nem telne nagy erőfeszítésbe az előrelépés. Egy-egy bevált öt­let népszerűsítése mások fi­gyelmét is felkeltené. Gy. F. Vajon fontos-e, hogy egy garázsajtó kifelé vagy befelé nyílik? Az ember azt hinné, ez lényegtelen kérdés. A jog­szabály vjszont azt állítja, hogy közterületre kifelé nem nyílhat kapu. Gy. Benőné ceglédi lakos, mindezt figyel­men kívül hagyta, s most sű­rű levelezést folytat a városi tanács műszaki osztályával. Hol bírság csökkentésért, hol részletfizetésért. D. Pál egész kis sertéshiz­laldát épített fel engedély nél­kül kertjében: nyitott fásszínt, üstházat, takarmánytárolót, ólakat kifutóval. Most ő is levelezget, hogy legalább aki­szabott bírságot részletekben fizethesse. Jogszabályok Sajgál Tamással, a műszaki osztály vezetőjével a szabály­talan építkezésekről beszélge­tünk, s arról, hogy' milyen mértékben büntetik ezt: — Miért van egyáltalán szükség ezekre a bírságokra? — Nem engedhetjük meg, hogy elavult technológiájú, anyagú épületeket emeljenek. Másrészt itt, a műszaki osz­tályon átfogó általános és részletes városrendezési tervek állnak rendelkezésünkre, 15— 20—25 évre előre tervezünk, s ehhez a magánépítkezőknek is alkalmazkodniuk kell. Természetesen nem törek­szünk uniformizálásra. Min­denki olyan házat épít, ami­lyet akar, vagy amilyent a zse­be megenged. Egy feltétellel: ha a tervezett építkezés jel­lemzői megfelelnek a jogsza­bályokban rögzített követel­ményeknek. Ha erről nem tu­dunk meggyőződni, mert az illető engedély nélkül építke­zik, akkor kénytelenek va­gyunk — hiszen előbb-utóbb az ilyen eset a tudomásunk­ra jut — a megfelelő ellen- intézkedésekhez folyamodni. — Lebontatják a már fel­épült házakat? — Az esetek túlnyomó többségében erről nincs szó. A helyszíni szemlék során ugyanis kiderül, hogy csekély változtatásokkal — vagy akár változtatás nélkül is — kiad­ható lett volna, az építési en­gedély, ha az építő időben a hivatalos utat választja. Mi­vel ezt elmulasztotta, a szó­ban forgó ingatlan bruttó ér­tékének 10 százalékát fizettet­jük ki bírságként és kiadjuk a fennmaradási engedélyt. — Ha ez ilyen egyszerű, akkor vajon miért nem vá­lasztják az építkezők sok eset­ben a hivatalos utat? — Félreértés ne essék, csalt ay bírságolás és a fennmara­dási engedély megszerzése ilyen egyszerű. Amennyiben ugyanis nem fellebbezik meg a bírság összegét, hanem szó nélkül/ befizetik, akkor mint­egy 30 nap alatt kézhez kap­ható a fennmaradási engedély. De nézzük, mi történik akkor, ha akár hozzám, akár vala­melyik munkatársamhoz bejön az ügyfél és kijelenti: mivel van némi készpénze, ezért telket vásárol és építkezni akar rajta. Először is szerez­nie kell egy engedélyt az adásvételi szerződés megköté­sére, utána meg kell kötnie. Majd be kell vinnie a földhi­vatalhoz engedélyeztetni, in­nen átkerül az illetékhivatal­hoz, az illetékhivatalból a te­lekkönyvi hivatalba. Ezután te­lekkönyvi szemlét kell kérnie, itt kap egy térképvázlatot, amellyel elmegy a tervezőhöz. A tervező kér tőlünk egy elvi építési engedélyt, majd elkészítheti az ügyfél az épí­tési tervet. Ezt benyújtja is­mét hozzánk. Ekkor — ha a ,terv megfelel.—, megkapja az építési engedélyt. Amikor ez jogerőre emelkedik, kéri a ház sarokpontjainak kitűzését. Mivel az esetek nagy többsé­gében nem elég a készpénz, hanem OTP-hitelre is szükség van, megpróbál hitelszerződést kötni. Ehhez rengeteg igazo­lást és engedélyt kell besze­reznie. Hogy csak egyet em­lítsek: a tulajdonszerzési kor­látozás alól való felmentést. Tegyük fel, mindent sikerült elintéznie és megkapja a vá­sárlási hitelt. Akkor mehet a tüzéptelepre és kezdheti az újabb, az anyagbeszerzési kál­váriát. Az idő pénz mennyi ideig A városi tanács felhívása Bővül a villanyhálózat A Ceglédi Városi Tanács mű­szaki osztálya, lakossági igé­nyek alapján, tervezi a Bu­dai út térségében lévő zárt­kerti ingatlanok, hobbikertek villamos hálózatának tovább­fejlesztését. A villamosítandó területek a 9665 és 9780-as régi hely­rajzi számú, vagyis 10 930 és 10 270 új helyrajzi számú te­rületekre esik. Kérik azokat, akik a ‘ Gőz­dűlőtől a Pesti útig terjedő e területen a felsorolt helyrajzi számokkal jelölt terület tulaj­donosai, és a villamosítást igénylik, jelenjenek meg a Ceglédi Városi Tanács tanács­termében 1980. augusztus 11- én 10 órakor. A villamosítás költségeit a tulajdonosoknak fedezik, így minél több igénylőt várnak annak érdekében, hogy az egy területre jutó villamosítási költség a lehető legkisebb le­gyen. — Mindez tart? — Minden helyre számítha­tunk 15—30 napot. Természe­tesen a legjobb esetben, ha semmi hiba nem csúszik be. Ez egyébként elég valószínűt­len. De a legjobb esetben is 8—10 hónap, mire hozzáfog­hat az építkezéshez. — A fennmaradási enge­délyhez 30 nap és némi kész­pénz szükséges. A hivatalos úthoz egy év, így számítá­saink szerint körülbelül ugyanannyi pénz szükséges. Nem gondolja, hogy ez az ügyintézési forma túlságosan bonyolult, s így akadályozza a magánerőből való építkezés hatékonyságát? — De, sőt teljesen biztos va­gyok benne, hogy a gyakor­latlan ember számára kifeje­zetten riasztó az ilyen méretű „hivataljárás”. Ám néhogy azt higgye, hogy ez csak helyben van így. Az országban min­denütt ugyanígy csináljuk, s ez az eljárás rendeleteken alapszik. Változtatni ezen nincs jogunk. — Van-e ötlete, amellyel ezt a hosszadalmas procedúrát el lehetne kerülni? — Van. Az enyém a követ­kező: a városnak saját anya­gi erejéből, vagy ha lehetsé­ges központi támogatásból, építkezésre alkalmas telkeket kell kialakítania. Ezekre a telkekre megfelelő számú tí­pustervet beszerezni, s termé­szetesen széles választékot kí­nálni. így az egész engedélyez­tetési részt elvégezné a hiva­tal. Az ügyfél nagy valószí­nűséggel megtalálná a számá­ra legelőnyösebb típust, és he­lyet, mi pedig majdnem egy teljes óra leforgása alatt ke­zébe adhatnánk a telket, a tervet, az építési engedélyt. Az ügyfél kifizetné a telek árát és a felmerült költsége­ket. Így a város befektetett pénze visszatérülne, ebből pe­dig folyamatosan új és új tel­keket lehetne kialakítani. Védelem — Mikorra várható ilyen vagy hasonló megoldás beve­zetése, és addig mit tanácsol az építkezőknek? — A tanácsom mindenkép­pen az, hogy járják végig a hivatalos utat. Hosszú távon ugyanis megtérül a belefek­tetett energia. Számtalan szomszédi perlekedést, hivata­los bírságot elkerülhetnek ve­le. Amellett a hivatal védel­met, segítséget csak akkor tud nyújtani, ha engedélyezett építkezésről van szó. Azt pe­dig, hogy mikor egyszerűsö­dik már végre az ügyintézés? Nem tudom. Kovács Attila Ernő Debrecen, Sárospatak iutalomkirándulás Múzeumjárók Szép kirándulásra vitte tag­jainak egy csoportját autóbusz- szal a ceglédberceli Egyetértés Termelőszövetkezet. A tsz-ta- gok Debrecenbe, Sárospatakra, a Zempléni-hegyvidékre láto­gattak. Megnézték a történelmi ne­vezetességeket, múzeumokban jártak. A tervek szerint au­gusztus végén az utazást meg­ismétlik, csak most mások lesz­nek a csoport tagjai: azok, akik az aratásban részt vettek, oroszlánrészt vállalva a mun­kából. Az autóbuszos kirándulás jutalomút. A két csoportban a termelőszövetkezet több mint 80 dolgozóját jutalmazza ezzel. Kocaszállás Korszerűsíti sertésnev.elő te­lepét a ceglédberceli Egyetér­tés Termelőszövetkezet. Négy épületet készítenek az V. Épí­tőipari JCözös Vállalat kőmű­vesei és a tervek szerint a ko­caszállás októberre már „be­költözhető” lesz. A termelő- szövetkezet a kocasüldőket, a KAHIB-fajta sertéseket már meg is rendelte. — Űj csarnok. A Pest me­gyei Műanyagipari Vállalat ceglédi cipőgyárában 15 mil­lió forintos költséggel új üzem­csarnokot építenek. A beton­alapokat a PEMÜ solymári építő brigádjai készítik. Labdarúgó-eredmények Rajtoltak a csapatok Az NB ll-től az ifjúsági bajnokságig Rajtoltak a csapatok a leg­népszerűbb sportág küzdelem­sorozatában. Á szurkolók ál­tal már annyira várt őszi első fordulót .rendezték meg, a lab­darúgó NB II-ben és a me­gyei bajnokságban egyaránt. A bájnoki év a versenykiírás alapján külön érdekességet is ígér: az NB II. három cso­portjának a létszámát 20-ról 16 csapatra csökkentik, cso­portonként tehát az utolsó négy helyezett kiesik, s ebbe az osztályba most nem lesz feljutó. Az NB II. és a megyei baj­nokság közötti, nagy tudáskü­lönbség áthidalására a két osz­tály között egy harmadikat, a területi mezőnyt is kialakít­ják, itt a fentről kiesett és a megyei bajnokságból felkerü­lő együttesek vesznek majd részt. Pest megyéből négy gárda játszhat majd az új osztályban. A két döntés a ceglédieket is érinti. A kitűnő játékosál­lománnyal rendelkező Bem SE újra az NB II. élmezőnyé­nek egyik helyét (3—6.) céloz­za meg, így reálisan a lét­számcsökkentés őket nem érintheti. A megyei bajnok­ságban legutóbb a Ceglédi VSE a 12. helyet szerezte meg. Ennél a most kezdődött baj­nokságban előrébb kell végez­nie a csapatnak, de, ha figye­lembe vesszük, hogy főleg a Budapest környéki csapatok az átigazolások során tovább erősödtek, mégpedig jelentő­sen, az első négy közé kerü­léshez csekély reményük le­het, talán csak ami a sport­ban igazán szép: az örök bi­zonytalanság. Mindenesetre a rajt jól si­került: a Bem SE idegenben pontot szerzett a Pénzügyőr­től, a „mumustól”. A honvé­dek tavaszi, csaknem három hónapig tartó veretlenségét ugyanis ez a fővárosi gárda szakította meg. Ugyanakkora CVSE itthon győzelemmel raj­tolt, azzal a Sülysáppal szem­ben, melyet tavasszal, szin­tén hazai környezetben, nem sikerült legyőznie. Eredmények az NB II-ben: Pénzügyőr—Bem SE 2-2 (1-0). I A jó iramú, izgalmas mér­kőzés igazságos pontosztozko­dással végződött. A hazaiak 11-esből és szabadrúgásból sze­rezték góljaikat A megyei bajnokságban: Ceglédi VSE—Sülysáp! KSK 3-0 (1-0). (Már az első korszerű táma­dás góllal végződött, a 8. percben. Szünet után a Süly­sáp eredménytelenül rohamo­zott, s amikor elfáradtak, s kissé el is kedvetlenedtek, új­ra a CVSE percei következ­tek. Ez két gólban meg is mu­tatkozott.) A hajrában a Ceg­léd még két büntetőt is elhi­bázott, a 71. percben Zágon, a 83.-ban Varga révén. A Kas­sai — Jurás, Fekete L., Ecser, Klein — Zágon, Kreisz — Vigh (Dudás), Darányi, Var­ga, Fekete 1. (Kazai) összeál­lítású ceglédi gárda lelkesen és időnként biztatóan ját­szott, de megmutatkoztak azok a hiányosságok is, amelyen feltétlenül javítani kell a jö­vőben, hiszen csak így tud­nak majd az elmúlt évinél eredményesebben szerepelni. A gólokat Kreisz, Varga és Darányi szerezte. A megyei ifjúsági bajnok-* Ságban: Győzelemmel rajtolt az ezüstérmes CVSE. CVSE—Sülysáp 3-1 (1-1). CVSE: Andrus — Koltai, Adámi, Kistamás, Laki (Gra- cza) — Kovács, Dankó, Kele­men — Karai, Tóth, Szoljár. Szögletet követően — nem kis meglepetésre — a vendé­gek szerezték meg a vezetést Előnyüknek viszont nem so­káig örülhettek, amit egy gyors támadás végén Szólj ár kiegyenlített. A második já­tékrészben fölénybe került a Vasutas, s végül biztosan sze­rezte meg a győzelmet, bár harmadik gólját nagy kapus­hibából szerezte. Góllövők: Szoljár, Kelemen, Kistamás. Jók: Koltai, Kovács, Kele­men. U.L. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents