Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-07 / 184. szám
GÖDÖLLŐI Otília A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK Jurái tervek Biztos alapokon többet, jobbat Egyedül az ember sajátja, hogy amint annak szükségességét érzi, terveket sző. Vágyait, elképzeléseit, gyakran álmait megvalósítani igyekszik ezekben, még olyankor is, amikor gazdaságilag, anyagilag mélypontról indul. Hát még, ha megvannak a jó alapok a továbblépésre! Tervet persze ha a magánember készít, többnyire a fejében, agyában rögzíti, le sem írja. A vállalatok, szövetkezetek tervgazdálkodásában viszont az elhatározások írott szavai, számai köteleznek a tehetségükhöz mérten legjobb végrehajtásra. A tervekből azt is megtudjuk: hányadán állunk, hiszen képességeink tükre, a korábbi elhatározások immár ténnyé merevedett számsora mutatja, honnan akarunk előbbrelépni, mi az, s mennyi, amit a gyakorlatunkba átvett tudományos eredmények, eszközök birtokában képesek leszünk túlszárnyalni. Saját erőből A gazdasági erőfeszítések néha csupán két-három, máskor nyolc-tíz százalékos évenkénti eredményjavulást tesznek lehetővé reális körülmények között. Ágazatonként, akár a népgazdaságban, akár egy-egy gazdaságban, mindegyik értéknek külön becsülete van, hiszen az adottságok például egy mezőgazdasági üzemen belül sem egyformák: van, hogy a növénytermesztés, máskor az állattenyésztés képes többre. Egy biztos, hogy az eredményeket illetően a maximálisra kell törekedni, de közben ügyelnünk kell rá, hogy a hozamnövekmények, a számok, a tervek betűi mellett ne feledkezzünk r/ieg az emberről sem. Ezúttal föltétien ide kívánkoztak ezek a gondolatok, hiszen megtudtam, hogy még a nagy nyári munkák kezdete előtt a túrái Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezetben elkészítették a hatodik ötéves tervre érvényes fejlesztési koncepciót, a fontosabb programokat, ami már középtávú tervüket alapozza. Mit: is tartalmaz a terv, erről kértünk tájékoztatást Lévai Ferenc elnöktől és Kön- czöl Ferenc közgazdasági elnökhelyettestől. — Valóban egyelőre még csak a műszaki-gazdasági koncepciónkat vetettük papírra, ami csupán a fontosabb irányokat jelöli meg, időpontok meghatározása nélkül, s amely majd alapot szolgáltat az éves tervek kidolgozásához * — mondja Lévai Ferenc. — Szövetkezetünk főágazati rendszerben szervezett gazdaság, így az ágazati fejlesztési programokban majd a konkrét célkitűzéseket, a szükséges anyagi és egyéb eszközöket is rögzítjük. — Tudom, hogy sok nagyüzem igényli a tudományos intézmények segítségét ehhez a munkához, a mi vezetőségünk azonban az év elején úgy döntött, hogy saját hatáskörükben magunk dolgozzuk ki a műszaki-gazdasági, az ágazatfejlesztési programokat. Ezt, nagy örömünkre, az tette lehetővé, hogy szakembergárdánk, főágazatvezetőink jól felkészült, megfelelő tudással, jó gyakorlati érzékkel rendelkező emberek. Májusban minden főágazat- vezetőnek lehetőséget adtak arra, hogy — tekintet nélkül a vezetőség által viszonylag jól előrelátott fejlesztési lehetőségekre — elmondják akár több változatban is a legcélravezetőbb, merész, de szakmailag elfogadható koncepciókat a főágazatokra vonatkozóan. Munkabizottságuk ezután állította össze az írásos anyagot, amely most beszélgetésünk tárgya, s amelyet az év végéig részletes számadatokkal ellátva a munkahelyi közösségek, termelési tanácskozások és természetesen a küldött- gyűlések fórumai elé terjesztenek. Pontos vetésterület — A szántóföldi növénytermelési ágazatban kettős a cél — tájékoztat Könczöl Ferenc elnökhelyettes. — A legfontosabbnak tartjuk a hatodik ötéves tervben is az árunövények, illetve a takarmányok saját célra való termelését. Természetes^ hogy az utóbbi csak az állattenyésztési főágazat fejlesztésével összhangban képzelhető el. — Búzából évente 1350, őszi árpából 350, napraforgóból 400, zöldborsóból 300, kukoricából 700 hektárt fogunk vetni. A még jobb takarmányellátás érdekében 500 hektárra növeljük a lucerna vetés- területét, a silókukoricáé pedig 300 hektár körül lesz. A termelés 'mostani színvonalát és az új technológiák bevezetését számba véve úgy véljük, hogy évenként 2—3 százalékkal kell növelnünk a termésátlagokat. Az állattenyésztési program sikereihez nagyban hozzájárulhat a Magyar—Kubai Barátság Tsz-ben az, hogy éppen az új tervidőszak elejére Aszódi iskola Tizenkét tanterem, jövőre Nemrégiben beszámoltunk az aszódi tizenkét tantermes általános iskola építéséről. A július 11-én megjelent cikkünkkel kapcsolatban az építés vezetője néhány helyesbítést kért. Az egyik: bármilyen jó is volna, nem tizenhat, hanem csak tizenkét tanterem lesz. A másik: a határidőket módosítani kellett, mert az igazgatási szárny és a tornaterem terve megváltozott. Az utóbbi, az eredetinél nagyobb, 18 méter széles és 36 méter hosszú lesz. Ennek ellenére helyesen írtuk azt, hogy a tanítás előreláthatólag 1S81 őszén megkezdődik az épületben. Amikor a legutóbb a helyszínen jártunk, már a tetőzet kiképzésének végéhez közeledtek az építők. A kőművesek a, cementsimításon dolgoztak, amelyre háromrétegű kavicsolt lemezfedés kerül. A tetőlezárás után a homlokzat kialakításához fognak hozzá. Városi moziműsor Egy kis indián. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. Kísérőműsor: Bumeráng. Csak 4 órakor! A sáska napja, I—II. Színes, szinkronizált amerikai film. Kísérőműsor: Jóga. Csak 16 éven felülieknek! Előadáskezdés: kivételesen csak 6 órakor. elkészül a most épülő szakosított szarvasmarhatelep. Föltét- len el akarják érni a tehenen- kénti ötezer literes fejési átlagot. Szakosítani fogják telepeiket: a Haraszti major afféle központi szerepet kap a szakosításban, a galgahévízi I-es telep az üszőnevelés, a galgahévízi Il-es telepük a hízóállattartás bázisa lesz. A sertéságazatban ma még nyitott kérdés, hogy kocákat tartsanak, süldőket neveljenek vagy inkább a hizlalás legyen a döntő. Ha az utóbbi nagyobb arányú fejlesztéséről döntenek később, akkor az abraktakarmányok termelésében még előbbre kell lépniük. r Uj a kecsketartás Természetesen nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ez a gazdaság kezdeményező volt a kecsketartásban. Az idén kezdődött kecsketenyésztést ösztönözte az is, hogy a Feketermajorban és környékén mintegy. 450—500 hektár legelőjük van, aminek intenzívebb kihasználását föl- tétlen jónak látták. Tervük szerint mintegy 800 —1000 anyaállatot tartanak majd, de még tovább kell javítaniuk a tartási és a takarmányozási technológiákat. Vertikális termelési folyamatra készülnek fel, azaz a kecsketej, a bőr feldolgozását, a sajtelőállítást, illetőleg a vágott vagy az élőállateladást is szeretnék megvalósítani. Az állattenyésztési főágazatban, hozam és árbevétel tekintetében a hatodik ötéves terv időszákában mintegy 12— 15 százalékos felfutást várnak. S tesznek is ezért, csakúgy, mint a többi ágazatban, amelyekről később még szót ejtünk. Fehér István Két állomáson Magas peron Több éve tart már a Budapest—Miskolc közötti vasúti fővonal felújítása. A hévíz- györki és a galgahévízi állomásokon most magasított peronokat építenek, hogy a tavaly forgalomba állított lengyel vagonokba is könnyebb legyen a felszállás. Az új létesítményeknek különösen a gyermekes anyák és az idősebbek örülnek, a bagiak viszont még csak reménykedhetnek; egyszer talán náluk, az ő állomásukon is lesz új, magasabb peron. Tangazdaság • Malacszaporulat A Gödöllői Tangazdaság számos termelési mutatójával ott van a legjobbak versenyében, akár a megyei, akár az országos eredményeket tekintjük. Van természetesen olyan részterület, ahol még meg kell küzdeniük az effajta rangért. Tavaly például az egy kocára jutó malacszaporulat átlagosan 21 volt. Természetes, célkitűzéseik között szerepel, hogy ezt az értéket a jobb tenyészetek 23—24-es átlagára tornásszák fel. Magborsó Hétezer hektáron A gödöllői búza-borsó termelési rendszer taggazdaságaiban jól haladnak a magborsó betakarításával. Az idén több mint hétezer hektáron termesztették a növényt. Öt hidat építenek Kartalon Kartal járásunk egyik leggyorsabban bővülő községe. Szinte nincs olyan utca, ahol ne folyna kct-három építkezés, némelyik részen még ennél is több, így például a Vörös Hadsereg útján is. A községi tanács fontos feladatának tartja, hogy ezeken a gyorsan kiépülő belterületi részeken javítsa a közlekedés feltételeit, ezért az aszódi költségvetési üzemtől bérbe vett egy kotrógépet, hogy a belvíz elvezetéséről és az új községi Hidak építésének gyorsabb üteméről gondoskodjon. Jelenleg a Vörös Hadsereg útján folynak a munkálatok: itt négy szimpla és egy ikersoros hidat építenek, és a vízelvezető árkokat ássák. A képen: Szlovák Pál BIIO—23-ös kiskotróval az ikersoros híd medrét ássa. Bene Mihály felvétele Álmok és tervek Egy tanácselnök mindennapjai Kelemen Mihály 1960-ban jegyezte el magát a közigazgatással, s aligha tévedek, ha azt állítom, hogy egy egész életre. Először a vérségi tanács pénzügyi előadójaként dolgozott, majd 1964-ben az aszódi járási tanács dolgozója lett, hasonló beosztásban. A gödöllői és az aszódi járás egyesítésekor Gödöllőre került, s továbbra is pénzügyi vonalon dolgozott. A vérségi tanács elnökévé 1971-ben választották meg, s azóta is őa helyt államhatalmi, államigazgatási szerv vezetője. Amikor első megválasztása felől érÓránként harminc fa A gyümölcsrázó gép előnye Sok ember munkáját végzi el Nemrégiben nálunk még csak a mesékben létezte.: olyan > fanyűvő óriások, vagy éppen nagy erejű törpék, akik úgy megrázták a gyümölcsfákat, hogy az ölükbe hullott a termés. A mese mára valósággá vált, az elmúlt napokban magam is találkozhattam egy ilyen emberrel, a galgahévízi határban, a túrái Galgamenti Magyar-^Kubai Barátság Termelőszövetkezet meggyesében. A mesehősök utódját, Maczkó Istvánnak hívják, de természetesen nem rettenthetetlen erejével űz csodát, hanem ügyességével, szakértelmével, s egy nagyszerű dán gyártmányú gépezet segítségével. A kézi szedés nemcsak soksok munkáskezet igényel, hanem lassú és fáradságos munkát is jelent. Ezért kétszeres segítség az új berendezés a gazdaságnak: kevesebb dolgozóval rövidebb idő alatt végezhetnek a gyümölcsszedéssel. További előnye, hogy a magasabb ágakat is elérhetik vele, méghozzá veszélytelenül, s hogy több idő jut az egyéb gyümölcsösbeli munkákra, a növényápolásra is. Az üzembiztos masina immár három éve dolgozik a gazdaságban, a legnagyobb megelégedésre. Ezt bizonyítja az is. hogy újabbat rendeltek, s hamarosan az is megérkezik: az Agrotröszt augusztus végére jelezte a küldeményt. Az MTZ—50 típusú traktorhoz kapcsolt gyümölcsrázó óránként 20—30 fát is képes leszüretelni. A terebélyes fóliáról a szállítószalagra kerül a .gyümölcs, majd miután egy ventillátor kifújja a kisebb ágakat, leveleket, ládába, vagy konténerekbe ömlik a termés. Ahhoz azonban, hogy az ügyes szerkezet jól 'dolgozzon, a kezelők hozzáértésére, szorgalmára is szükség van. S ebben sincs hiány, együtt az ember és a gép. Balázs Gusztáv Kispályásoknak Alkotmány Kupa Már most érdemes készülnie a jelentkezőknek, augusztus 20. alkalmából ismét megrendezik az Alkotmány Kupa kispályás labdarúgótornát. A rendezők, a KISZ városi és járási bizottsága, valamint a gödöllői városi-járási sportfelügyelőség augusztus 15-ig fogadnak el nevezésekét. A mérkőzéseket, amelyeknek végén a győztes egy évre átveheti a vándorserleget, az Agrártudományi Egyetem sporttelepén tartják. deklődöm, elkomorul az arca. Ügyfelek ezrei Nagyobb és nehezebb feladatok nehezedtek rá ezzel a tisztséggel, mintsem gondolni merte volna. A tanácselnök szó talán sokak számára szépen cseng — vélekedik —, s pozícióként sem az utolsó helyen tartja számon a közvélemény, de ami vele együtt jár, azt csak kevesen képesek felmérni. Lehetséges ugyanis, hogy valaki egy évben csak egyszer vagy kétszer kopogtat az elnöki szoba ajtaján, de ez, ha a falu egészét nézzük, két-háromezer ügyfelet jelent. Rövid beszélgetésünk közben . négyen keresték, az előző órákban hat nagyobb és nyolc kisebb ügyben fordultak hozzá, pedig még csak délelőtt tizenegy óra volt. A panaszos ügyek elintézése pedig nem mindig növeli a tanácselnök népszerűségét. Hiszen, ha éppen két szomszéd perlekedik, mondjuk, a csatorna vagy az új kerítés elhelyezésén, csak tárgyilagosan szabad dönteni, vagyis esetleg az egyik fél oktalan sérelmére. Ilyen és hasonló esetek jutottak az eszembe Kelemen Mihály elkomorult arca láttán, egy idő után ugyanis az alaptalan bántal- mak is kikezdhetik az ember nyugalmát. Ezért is fordítottam másra a szót a kezdeti nehézségek felidézéséről, azoknak a küzdelmeknek a felelevenítéséről, amelyeket a korlátozott lehetőségekkel, s gyakran önmagával szemben is meg kell vívnia, hogy bebizonyíthassa ér- demlegességét a falu közössége előtt. Végtelen fogadóóra Sokszor állítják meg munkába menet, vagy hazafelé: ki közérdekű, ki egyéni gond- jával-bajával fordul hozzá. A meghallgatást senkitől sem tagadja meg, nem hivatkozik egyéb, fontosabb teendőkre. S bár az alaptalan ígérgetés nem kenyere, tudja, ha valaki hozzá fordul nyilván fontos oka van rá, s a látszólag kicsiny magánügyek is fontosak. Tanácselnöksége alatt sokat változott a község arculata, több új középületet emeltek, s a korábbi próbálkozások után — most már minden bizonnyal sikeresen — nagy fába vágta a fejszéjét: a vízmű megépíttetésébe. Amikor azí kérdezem, hogy az eddigi munkái közül melyiket tartja a legsikerültebbnek, elgondolkozik. — Számomra a legnagyobb sikert talán az óvoda megteremtése jelenti. Pontosabba; az, hogy felső támogatás nélkül, saját erőből elértük, hogy egyetlen óvodás korú gyermek kérelmét sem kell visz- szautasítanunk. Ha tovább kellene rangsorolnom a közösség fejlődésének állomásait, a művelődési házat említeném. Építéséhez a Moziüzemi Vállalat egymillió forintnyi támogatást adott, s a helyi tanács, nulláról indulva, ugyanennyit teremtett elő. Három év alatt elkészült a ház. Nincs megállás Dédelgetett tervei, álmai is vannak. Most a vízmű, aztán? — Az iskolabővítés. Az 1965- ben épült iskola mellé elkel ne négy új tanterem. A rég iskolába pedig áttelepíthet nénk az óvodát. Ezt azonbar még ne nevezzük tervnek, inkább csak álomnak. — S a magánélet tervei? —. Augusztusban szeretné!: szabadságra menni, s csalá dómmal tíz-tizenegy napot a Balatonon, vagy Hévízen eltölteni. Rá is fér a megérdemelt pihenés, hiszen az idén sok nehéz feladattal kellett bajlódni. S a következő hónapokban sem lesz könnyebb a helyzet A jövő évi szabadságig pe dig hosszú még az idő. B.M. Anyakönyvi hírek Született: Doroszlai Sánd és Debreczeni Katalin: Attil nevű gyermeke. Házasságot kötött: Zsólyorr Ferenc és Árvái Gyöngyi Má ria; Tóth Lajos és Petró Erika Márta; Bánhidi Tibor Jó* zsef és Bereczki Éva Erzsébet; Nándor Attila és Pozsonyi Erzsébet; Kardos István és Pribék Judit; Joshi Bharat és Bujtás Judit Mária. Elhunyt: Incze Antal, Gödöllő, Báthori utca 2., Bus Veronika Gödöllő, kastély; Tamás Jánosné Újvári Zsuzsanna, Gödöllő, Kossuth Lajos utca 38. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap)
