Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

1980. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK v/íÍiW Gyártmányfejlesztés A jobb minőségért Két új alagútkemence pró­baüzemeltetésével megkezdő­dött a korszerűsített ferrit gyártás a Váci Híradástech­nikai Anyagok Gyárában. A rekonstrukció elsősorban ami­nőség javítását célozza, mint erről lapunk július 31-i szá ma HAGY-ról szóló cikkében is szó esett. A gyár — az Elektromodul Külkereske­delmi Vállalattal közösen —, az NSZK-beli Krupp cég­gel kötött kooperációs szer­ződést, amelynek eredménye­ként tovább növelheti export­képes termékeinek arányát. A szerződés alapján a külföldi partner gyártóeszközöket bo­csátott a váci vállalat rendel­kezésére, s kétfajta minőségű ferrit gyártási eljárását is át­adta. Ez utóbbiak mellé a Híradástechnikai Anyagok Gyárának szakemberei három újabb kiváló anyagminőségű ferritet fejlesztettek ki. A most korszerűsített megmun­káló géppark lehetővé teszi a termékek felületi finomságá­nak és elektromos tulajdonsá­gának javítását. A fejlesztés befejeztével Vá­cott egyebek között különlege­sen magas indukciójú transz­formátormagokat, a színes te­levíziós technikában alkalma­zott úgynevezett U-magokat gyárthatnak. A vállalat tovább növelheti exportját, amely ferritből jelenleg is a termelés 65 százalékát teszi ki, s a ta­valyi 1,4 millió dolláros bevé­telt már az idén további 200 ezer dollárral megtoldhatja. Kitüntették a magyar-szovjet űrrepülés magyar előkészítőit A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az interkozmosz-program keretében, a világűr meghódításá­ban, az első magyar—szovjet kö­zös űrrepülés tudományos prog­ramjának előkészítésében kifej­teit munkájuk elismeréseként A MUNKA ÉRDEMREND ARANY FOKOZATA kitüntetést adományozta: Ágoston Mihálynak, az Orszá­gos Műszaki Könyvtár és Doku­mentációs Központ főigazgatójá­nak, Bay Atltilának, az MTA in- terkozmosz Tanács titkárának, dr. Fehér Istvánnak, a Központi Fi­zikai Kutató Intézet főosztályveze­tőjének, dr. Ferencz Csabának, az MTA Interkozmosz Tanács titkár­sága osztályvezetőjének, dr. Hi­deg János ezredesnek, a Magyar Néphadsereg Központi Katonai Kórháza repülő főszakorvosának, Kerpei Róbertnek, a Magyar Te­levízió műszaki igazgatójának; A VÖRÖS CSILLAG ÉRDEMREND kitüntetést adományozta: Dr. Szabó József ezredesnek, a Magyar Néphadsereg repülőfőnök­sége repülőfőnök-heiyettesének; A MUNKA ÉRDEMREND EZÜST FOKOZATA kitüntetést adományozta: Dr. Bognár Lászlónak, a Ma­gyar Néphadsereg Központi Kato­nai Kórháza repülő főorvosának, dr. Fuchs Eriknek, a Vasipari Ku­tató Intézet osztályvezetőjének, dr. Gyulai Józsefnek, a Központi Fi­zikai Kutató Intézet tudományoi tanácsadójának, Kása Zoltánnak, a Medicor Művek fejlesztő mér­nökének, dr. Mike Zsuzsannának, a Földmérési Intézet tudományos főmunkatársának, Nuszbaum Bé­la alezredesnek, a Magyar Nép­hadsereg élelmezési ellátó köz­pontja osztályvezetőjének, űr. Ré­mes Péter őrnagynak, a Repülő­orvosi Kutató Intézet osztályveze­tő főorvosának, Szenes Endréné- nek, a Konzervipari Kutató inté­zet igazgatójának, dr. Tálas Mar­gitnak, az MTA mikrobiológiai kutató csoportja tudományos ta­nácsadójának. A MUNKA ÉRDEMREND BRONZ FOKOZATA kitüntetést adományozta: Csató Évának, a Földmérési In­tézet tudományos munkatársának, Szentesi Andrásnak, a MÉM Or­szágos Földmérési és Térképészeti Hivatala osztályvezetőjének. A kitüntetéseket Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke szerdán adta át a Parla­mentben. Az átadásnál jelen volt Korom Mihály, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Korni- desz Mihály, és Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, vala­mint Pál Lénárd, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkára. Pest megyeiek a védelemben Lassú még az apadás A csapadékmentes időjárás ellenére sem javult számot­tevően az árvízi helyzet, a Hármas- és a Kettős-Körös árhulláma rendkívül lassan vonul le. Tovább folytatják a Kettős-Körös hétfőn este el­Más kárán... Egy vizsgálat utóélete A VIZSGALAT lezárult... De szó sincs arról, hogy a feledés jótékony homálya fedné a feltárt tényeket, mint az annak idején nagy sikerű filmben. Sőt, a tény­leges munka, a tapasztala­tok összegzése, s nyomuk­ban az intézkedések ki­dolgozása, csak a vizsgálat befejezése után követke­zik. Ez a gyakorlat, egy- egy népi ellenőrzési vizs­gálat következménye, ha úgy tetszik, utóélete. A me­gyei NEB megannyi mód­ját igyekszik találni an­nak, hogy az adott témá­ban szerzett tapasztalato­kat minél szélesebb kör­ben ismertessék, a más ká­rán tanul at okos bölcses­ségének érvényt szerezze­nek. Legutóbb, a belső ellen­őri tevékenység került vizs­gálódásaik középpontjába. Megírtuk, elmondtuk már, hogy a megye megannyi vállalatánál, intézményében szerzett tapasztalatok alap­ján, korántsines akkora te­kintélye, szerepe a belső el­lenőröknek, a belső ellenőr­zésnek, miként azt a jog­szabályok, s a gazdálkodás egésze megkövetelné. Épp a helyzet megváltoztatása érdekében szerveznek an- kétokat, tűzik napirendre a pártapparátus értekezle­tein, a legkülönbözőbb ta­nácskozásokon, összejöve­teleken a NEB-vizsgálat té­nyeit. Ahány ház, annyi sZo- kás, ahány járás, üzem, annyiféle módszer az esz­mecserére, az őszinte véle­ménynyilvánításra. A me­gyei ankétet követően — amely a parázs vitától sem volt mentes — a monori és a dabasi járásban a párt­titkárok értekezletén hang­zottak el a jó, és persze, a negatív tapasztalatok is. Cegléden a legkülönbözőbb területeket képviselő gaz­dasági vezetők mondták el, mit' s hogyan lehetne ten­ni azért, hopv valóban a gazdálkodást segítő tevé­kenységgé váljon a belső ellenőrzés. Másutt kibőví­tett vezetőségi ülésen ele­mezték, s elemzik majd sa­ját üzemük, gyáruk, ter­melőszövetkezetük, vagy épp egy másik gazdasági egység eZ irányú tevékeny­ségét. Csaknem valamennyi NEB-vizsgálatot követően érzékelhető az a mozgás, az a változást sürgető, szolgá­ló tevékenység, amely az érintettek körében ezúttal is történt. Az állami fel­ügyeleti, valamint az ér­dekképviseleti szervek — magyarán a tanácsok és a különböző megyei szövet­ségek — is elnökségi ülé­seken, tanácskozásokon dön­töttek arról, mit lehet, s kell tenni a vizsgálatot kö­vetően, hogy azokon a he­lyeken is érvényt szerezze­nek a jogszabályok előírá­sainak, ahol még gyerekci­pőben topog a belső ellen­őrzés szervezete. S nemcsak a tárgyaló- asztal mellett született, pa­píron léteZő intézkedések­ről van itt szó, hanem na­gyon is valós, jó irányú változásokról. Erre talán elég példa a tahitótfalui Kék-Duna Szakszövetkezet esete. A vizsgálat alkalmá­val nem a legkedvezőbb té­nyekre derült fény. Ezt követően azonban dicsére­tes változások sora indult el a szövetkezetben. Mond­ják, jól is jött a népi el­lenőrök vizsgálata, leg­alább megmutatta, hol szo­rít a cipő. Nos, azóta elké­szült a belső ellenőr mun­katerve, amely egész esz­tendőre meghatározza fel­adatát. A gazdaság vala­mennyi ágazatát még ez év­ben sorra ellenőrzi. A la­boratórium és az építő­ipari ágaZat után most a szövetkezet kereskedelmi és vendéglátóegységei vannak soron. S ígérik, a tapasz­talatokat érzékelve, hasz­nosítva, az intézkedések sem maradnak el. HŰN APÓK teltek el az­óta, hogy a népi ellenőrök a megye 33 gyárában, üze­mében, gazdaságában jár­tak, s mégsem került le — ez a legfőbb érdem — a napirendről a belső ellen­őrzés helyzete. HisZ a jó­szándékú vizsgálódás csak akkor ér valamit, ha po­zitív változások sorát in­dítja el... Gáspár Mária zárt gátszakadás helyének megerősítéséit Nehéz a helyzet Tarhosnál, ahol a körtöltés átázott, ezért megkezdték a második, mint­egy 4 és fél kilométeres új körtöltés építését. Mint megtudtuk, Pest me­gyeiek is részt vesznek a vé­delemben. — Hogyan segítenek a Pest megyeiek az árvízvédelemben? — kérdeztük dr. Károlyi Csa­bától, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettesétől. — Védelmi osztagunk már június 27-én a Körösök térsé­gében tartózkodott. Másnap reggel, amikor Hosszúfoknál átszakadt a gát, egy órán be­lül, az elsők között érkeztek a helyszínre. Azonnal hozzá­kezdtek egy 300 méteres lo­kalizációs töltés építéséhez a hosszúfoki főcsatorna men­tén. Utána — más osztagok­kal együtt — nekiláttak a gátszakadás elzárásának. A mieink ezer négyzetméternyi szádlemezt vertek le. És hétfő estére sikerült az elzárás. — Gépek? Eszközök? — ötven gépünk dolgozik az árvízvédelemben: daruk, rocsók, kompresszorok, áram- fejlesztők és szivattyúk. Emel­lett készletünkből 26 ezer — üres — homokzsákot és 5200 fáklyát juttatunk el a véde­kezésihez. — Meddig lesz szükség az önök segítségére? — Sok függ az időjárástól.' Ml mindenesetre fokozott ügyeletet tartunk, elsősorban a hírközlés és a szállítás tekin­tetében, Felkészültünk arra, hogy az elöntött területekről vissza kell majd juttatni a vi­zet a folyók medrébe. Ha újabb riasztás érkezik, szi­vattyúkkal és emberekkel se­gíthetünk ismét. P. J. Piti&umafkép Budakeszim Kőművesek, festők, burkolok... A biztonság kedvéért két embert is megkérdezek Buda­keszin. Egy irányba kalauzol­nak, az épülő ifjúsági lakóte­lep felé. Szerencsére az épít­kezések iránytűje, a toronyda­ru is segítségemre siet, mesz- sziről meglátom égbenyúló gémjét. Amint köZeleob érek, meglepő sürgés-forgást -tapasz­talok, a megszokottól jóval többen végzik a két épület belső munkálatait. — Jelenleg 51 fiunk van — fogad Bagi István művezető —, szorgosak, ügyesek vala- menyien. Jó ötlet vállalatunk­tól a nyári szakosított építőtá­bor, nem járnak rosszul sem a gyerekek, sem mi. Ügy tu­dom, hogy június végétől au­gusztus közepéig — különböző építkezéseinken — több mint 730 fiatalt foglalkoztatunk. Most már az' utolsó kéthetes turnusnál tartunk. Nagyon hiányoznak majd a tanulók, ide különösen kellett a mun­káskéz. Kellett és kell is. A készülő 60 lakásos C épületnek szep­tember végére átadásra ké­szen kell lennie. Addig pedig még rengeteg a tennivaló. A másik, ugyancsak 60 lakásos A épületnek pedig december vé­ge az átadási határideje. Este majd diszkó S hogy mit segítenek a PÁÉV-nek a narancssárga tri- kós, majdani ifjú szakembe­rek? Sokat. Hendre Lajos har­madéves festőtanuló a kapos­vári 512-es Szakmunkásképző Intézetből érkezett 14 társával. Most éppen az anyagot, ame- szet készíti elő a fiúknak. — Még kiskoromban elhatá­roztam, hogy festő és mázoló leszek. Persze most már a ta­pétázást is tanuljuk, ez majd­nem egy plusz szakma. Első tapasztalataink kedvezőek vendéglátónkról, a Pest me­gyei Állami Építőipari Válla­latról; igazán remek központi tábort szerveztek. Csepelen van, a sporttelepük mellett, onnan autóbuszokkal hordják szét a fiúkat szerte a megyébe. I dunk tréningre. Reggelit és vacsorát ott ka­punk, az ebédet itt helyben. Tóth Lászlót az első emele­ten egy létráról hívjuk le. Magasra nyúlt kamasz, bár még csak elsőéves. Ez élete el­ső építőtábora. — Tizennégyen vagyunk egy szobában, emeletes ágyakon al­szunk. Ma estére például dis- cót ígértek, de egyébként is gondoskodnak a szórakoztatá­sunkról. En most éppen a szo­bákat meszelem, ezek ugyanis nem lesznek kitapétázva. Ez hagyományos munka, igyek­szem tiszteségesen elvégezni, amit rám bíznak. Egyébként két éve építettek házat a szü­leim, akkor kaptam kedvet a festéshez és mázoláshoz. Változatos munka A lépcsonazban két fiú va­sat hajlít, munkájukat idős szaki irányítja. A művezető magyaráz. — Kaptunk esztergályos ta­nulókat is, de szakmunkát nem adhatunk nekik — egy lakásépítkezésen. így aztán a lakatosok mellé tettük őket, a kezük alá dolgozva sokat se­gítenek. És azt sem érzik, nogy haszontalan, amit csinál­nak. Járjuk a szinteket, bekuk­kantunk Bagi Istvánnal több lakásba, a Durkoiókat keres­sük. Váratlanul terem előttünk a szépszál termetű Szenes Jó­zsef. — A hidegburkolók mind harmadévesek, én vagyok a brigád vezetőjük — nyújtja a kezét erőteljes, felnőttes kéz­fogásra. — Mi Pilisvörösvárról jöttünk, a 206-os intézetből, olyan ez itt, mint a gyakorlati oktatás. Az a legjobb, hogy sokféle, változatos a munka. Tegnap például a konyhák kövét raktuk le, most - meg az erkélyek márványlapjait il­lesztjük a helyükre. Egy-egy lap vagy 10 kiló. És az udvar­ról is mi hordjuk fel. Nincse­nek segédmunkások. Azt hi­szem, a táborban rendezett súlyemelőversenyen majd sikerrel szerepelünk, volt mó­Möveifék ax exportál Fél év után a PEMÖ-ben A Pest megyei Műszeripari Vállalat 152 szocialista brigád­jának 1713 dolgozója vállalta az év elején: folytatják a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyt. Munkájuk nyomán a vállalat a féléves tervet eredményesen teljesí­tette. A Cipőipari Gyár dolgozói bevezették a szalagszerű ter­melést, ezzel nagymértékben segítették a minőségi munka javulását. Az új rendszerrel a seléjt 3,8 százalékra csökkent, ami 3,5 millió forint megtaka­rítást jelentett. A munka meg­könnyítésére járófoltszerelő célgépeket is beállítottak. Az idén mintegy 5 ezer ci­Márka-hegyek ■' ****. &**»*»* : jfi-it mm : : V'*. > *** . »■* '«■ m* ** mm tm vmm» m m\ ama mim mm mm w®*“ ** ****** mm****^ «: mi mm * A szentendrei Márka üzem felkészült a kánikulára. Nyolc- százharmincezer kétdeciiiteres palack üdítő ital áll raktáron, hogy bármikor „bevethessék” a környék és a főváros üzletei­ben. Veress Jenő felvétele pőtalpat értékesítettek a tőkés országokban, így a vállalat ex­portárbevételét több mint 2 millió forinttal növelték. A szocialista brigádok munka­versenyé nyomán a takarékos anyaggazdálkodás eredménye 10 millió devizaforint. A Gépészeti Gyár dolgozói nemcsak az anyagtakarékos­ságra, hanem az újítások be­vezetésére is nagy figyelmet fordítottak. Több mint 100 ezer forint hasznot hoztak az új ötletek. A Műszaki Cikkek Gyárá­nak szocialista brigádjai az export növelésén dolgoznak. Ebben a gyáregységben kezd­ték el, és fokozatosan térnek át a teljesítmény szerinti bé­rezésre. Ez idáig a dolgozók közel 50 százaléka kapja bé­rét a tényleges teljesítmény szerint. A szocialista brigádok sok időt fordítottak társadalmi munkára. Tavasszal 1456 dol­gozó vett részt kommunista műszakban. Munkájuk bérét, 169 ezer 180 forintot, elsősor­ban gyermekintézmények pat- ronálására ajánlották fel. Az Egy üzem, egy iskola akció keretében támogatják a soly­mári általános iskolát, ebben a félévben a kisiskolásoknak közel 5 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek, emellett mintegy 26 ezer fo­rintot utaltak át a tanintéz­ménynek. A PEMÜ szocialista brigád­jai 1980 első félévében az egyéb társadalmi munkákért kapott 68 ezer forintnyi mun­kabért is patronálásra fordít­ják. Támogatják az iskolákat, óvodákat, szociális otthonokat és segítik az egyedülállókat, nyugdíjasokat is. Szenes Jóska még bevallja: ereaeuleg ahattenyesztő akart lenni, egy iránya rugós tehén vette ej a kedvét. De nem oanta meg a választást. Szolnoki az alacsony terme­tű, Nemeth István, az intézet KoUegtumáoan lakik a tanév kollégiumában lakik a tanév aiatt. O is bekapcsolódik a be­szélgetés oe. — Az első benyomás sokat számít, az nogy jól fogadnak-e oennüKet. Mi nem panaszkod- natunk. Munka pedig annyi van, nogy csak gyozzuK. Igaz, jó az anyagellátás is, valóban csupán Hajtani kell. Mi haj­tunk is, mert szeretnénk a munkaversenyben elsők lenni, — Leszünk is! — Vág a szavába kék sapkáját tréfásan fejebúbjára tolva, Hajma La­ci. — Megkapjuk a munkater­vet, tudjuk, egy nap alatt mennyivel kell végezni. De kapkodni sem lehet, mert ha valamit elrontunk, kezdhetjük elölről. Annak pedig nincs ér­telme. Rám, illetve ránk most éppen egy nehéz, poros mun­kát bíztak: gyorsvágóval, a Pilis-lapokat szabjuk méretre Mert nem mindenhova fér el egész. Hiányozni fognak Ezzel a pomázi fiatalember el is vágtat, közben órájára les, mikor lesz már ebédidő. Sok a dolguk a tábor kő­műves tanulóinak is, igazán nem panaszkodhatnak, hogy nem bíznak bennük a felnőtt munkások, ök a monori 203- as szakmunkásképzőből jöttek, egyöntetű véleményük: ez az élet sűrűje. — A bátyám is kőműves, tőle kaptam kedvet a munká­hoz — mondja egyikük, az el­sős Gáspár Gyuri. — Itt a ha­gyományos munkát gyakorol­hatjuk: vakolunk, falazunk. Tetszik-e a tábor? Sok a szer­vezett program, kevés a kime­nő. De egyébként nem pa­naszkodhatunk. — Csak a kajára!— kurjant közbe a vékony dongájú Kifút Mihály. — Lehetne több is, meg jobb is. De főként több. Szinte válaszként szavaira: kolompolás hallatszik. — Hurrá! Itt a kaja! — kiál­tanak fel innen-onnan, s csa- pot-papot hagyva, csörtetnek lefelé az emeletekről. Még hallom, amint tárgyalják. — Fiúk! Micsoda hőség van! De jó lenne strandolni vala­hol! Bagi István szavai jutnak eszembe: nagyon hiányoznak majd a tanulók ... Dodó Györgyi Az üzemi és díákéfkezfeiés A konyhát és vidékét kutató népi ellenőrök száz és egy szempont alapján értékelik majd a helyzetet, a sok közül csupán néhány kulcskérdés: milyen mértékű a vállalati hozzájárulás, kellő gondot fordítanak-e a higiéniára, mi­lyen a haszonkulcs, jó ízű, változatos, elegendő-e, amit az üzemi konyha kínál. A ven­déglátóiparban többek között arra keresnek majd választ, hogy az önkiszolgáló éttermek, a harmadosztályú éttermek és a vendéglők milyen részt vál­lalnak a közétkeztetésből, ke­resik-e a kapcsolatot az üze­mekkel, az intézményekkel, az iskolákkal, a maguk érdeké­ben — hasznára is. Még az ellenőrzés hatékony­ságát is ellenőrzik ezúttal a KNEB, a fővárosi és megyei NEB-ek szakértői, társadalmi munkatársai, utánajárva, hogy a tanácsok felmérték-e terüle­tükön a gyermek- és diákét­keztetés, az üzemi étkeztetés helyzetét, intézkedtek-e, ha a nyersanyagnormák csorbítását tapasztalták, előmozdították-e a kínálat-kereslet összhangjá­nak megteremtését, ha tapasz­talták, hogy egyfelől stanicli- ból, zsebből kénytelen fala­tozni, aki délben meleg ételt enne, másfelől némely ven­déglőkben üresen ásíti a te­rem, unatkozik a pincér.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents