Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

CEGLÉDI K^tíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Fejlődő 1989. AUGUSZTUS 3., VASÄRNAP egészségiig^ hálózat Megfelelő szakmai, politikai felkészültség Évtizede sincs, hogy Ceg­léden igen gyorsan változott,, szaporodott az egészségügyi dolgozók száma. Köszönhető ez a kórház és rendelőintézet fej­lődésének, a gyógyszertárak, bölcsődék, szaporodásának, an­nak is, hogy a szociális beteg­otthonban és az öregek napkö­zijében többen dolgoznak. Az egészségügyi szakvonalon több mint ezerkétszázan töltenek be hivatást. Vannak, akik kezük erejét, mások tudásuk legja­vát állítják a gyógyítás szol­gálatába. Emberek az embe­rekért. A város egészségügyének egyik meghatározója az a politikai irányzat, amely az egészségügyi ellátás fej­lesztését tűzte célul, számítva ebben az egészség­ügyben dolgozó pártmunká­sokra. A párt városi bizottsá­ga az utóbbi öt esztendő alatt nyolc ízben foglalkozott egész­ségügy-politikai témával. Na­gyobb hangsúlyt kaptak a po­litikai munkában az egész­ségügy fejlesztésének, az alap­szervezetek tevékenységének, az etikai helyzet javításának feladatai, a népesedéspolitika, az üzemegészségügy, iskola­egészségügy és szociálpolitika kérdései. A fejlődést a város lakói tapasztalják. A kórház és a rendelőintézet feladatkö­re az integráció során kitelje­sedett és felmutatható ered­ményt hozott. A városi, orvo­si körzetekben, a szakrende­léseken csőkként a táppénzes napok száma. Van még javí­tani való az üzemorvosi és néhány szakrendelés terén. A jelentkező, egyre nehe­zebb feladatok próbára tették az egészségügy irányításában dolgozókat, az egészségügyi pártszervezeteket. Az a ta­pasztalat, hogy a politikai és a szakmai felkészültség a végzett munkában mutatkozik, ja­vul, egyre jobban megfe­lel a vártnak. Tevékenyek, kezdeményezők az egészségügyi pártalapszer- vezetek tagjai, ösztönzői a munkahelyi demokráciának, a feladatok mind jobb végre­hajtásának, az önművelésnek és segítői mások politikai is­meretei kiszélesítésének. A pártvezetőség ülésein min­dig időszerű téma kerül na­pirendre. Tárgyaltok a kór­házi ápolás helyzetéről, az egészségügyi törvény végrehaj­tásáról, arról, hogy a táppén­zes helyzet miként alakul, té­ma volt az intézet tudomá­nyos tevékenysége éppúgy, mint az anya- és gyermekvé­delmi munka, az etikai hely­zet, a pártvezetőség politikai irányító tevékenysége. Nem­csak szakmai, hanem politikai ismereteiket is gyarapítják az egészségügyiek. Közülük ed­dig több mint harmincán vizs gáztak eredményesen a mar xizmus—leninizmus egyetemi anyagából. Legutóbb az egy­éves kádertovábbképző tan­folyamon huszonnégyen felel­tek meg a szigorú vizsgakö­vetelményeknek, Ám, nemcsak tanulnak, tanítanak is: tevé­kenyen részt .vesznek az egész­ségügyi pártaktívák a politi­kai és egyéb ismeretterjesztés­ben, vannak, akik munkájuk mellett felelősségteljes tár? saúalmi megbízatást tölte­nek be pártbizottsági, vagy tanácsi végrehajtó bizottsági tagként. Az egészségügy területén az aktív, felelősségteljes politi­kai munka igen fontos, hiszen az emberek tömegével fog­lalkoznak. A beteg gyakran nemcsak egészségével, élete alakításával kapcsolatban kér tanácsot, véleményt, hanem politikai felkészültségéről is tanúságot ad, tájékoztatást kérve, beszélgetést kezdemé­nyezve. Az orvosoknak, az egészségügyi dolgozóknak ilyenkor is tudniuk kell a he­lyes választ. Munkájuk, ma­gatartásuk befolyásolja a tár­sadalom politikai közérzetét. Az egészségügyi törvény életbelépése óta az etikai hely­zet is javult. Legutóbb a párt ceglédi vá­rosi bizottsága tárgyalt az egészségügy pártirányításának helyzetéről, továbbfejlesztésé­nek feladatairól. Elismerték az eredményeket és a további tennivalókat vázolva emlí­tették: az üzemorvosi rende­léssel, az etikai helyzet to­vábbi javításával éppúgy tö- 1 rődni kell, mint a párt és a KISZ kapcsolatának erősí­tésével, még teljesebb össz­hangot kell teremteni az egyes szakterületek, szakmák között, tevékenyebbnek kell lenni a közéletben „és a mun­kafegyelmet, a munka szerve­zettségét is javítani kell, E. K. Felfrissült a Bem SE Új fiúk a húszas keretben Fennállása óta még soha­sem szerepeit olyan jól a Bem SE NB Il-es labdarúgó- csapata, mint az 1979—8Q-as bajnoki esztendőben. A lab­darúgás második vonalában náluk több jobbnak vélt és rutinosabb gárdát megelőzve az! előkelő negyedik helyen végeztek, csupán három volt NB I-es együttes tudta meg­előzni őket; a Csepel, a Va­sas Izzó és a SZEOL. A bajnokság előtt még csak a nyolcadik helyet célozták meg a szakvezetők, de idő­közben a célkitűzés változott. Emelték a mércét, mely sze­rint a legjobb hat köZé akar­tak kerülni a ceglédiek. Ez sikerült is, melyről Nagy Já­nos vezető edző a következő­ket mondotta: — Az októberi bevonulás után várható volt — ha az újak gyorsan beépülnek az együttesbe —, hogy tavasszal eredményesebben fogunk sze­repelni. A Mátrában készül­tünk fel a szezonra, s eZ na­gyon jól sikerült. Játékosál­lományunk összeforrt, s vé­gül nemcsak a módosított ter­vünket teljesítettük, hanem a várakozáson felül szerepel­tünk. Tavasszal csupán két vereség csúszott be: a három hónapos veretlenségi sorozat után a Pénzügyőr otthoná­ban, majd később Vácott. — Elégedett volt játékosai­val? — A többséggel igen. ön­magához viszont Gruborovics. Dékány, Zsibó. Kenderesi és Rédei többre képes. A csa­pat erőssége a védelem és a középpályás sor volt, eZt bi­zonyítja, hogy a kapott gó­lok tekintetében csak a baj­nok Csepel lett nálunk jobb. A támadósort erősítenünk kell. s úgy tűnik, ez a problémánk megoldódott. A gárda két győzelmet ara­tott igazán emlékezetes játék­kal: a Csepel négy, a SZEOL három gólt kapott Cegléden, s egyiknek sem sikerült a pontszerzés. Átlagban Krómer és Morvái teljesítménye kí­vánkozik az élre, de említést érdemel még Fekete különle­ges és igen értékes produk­ciója is: kilenc gólt szerzett, legtöbbet aZ együttes tagjai közül. Ezt pedig úgy érte el, hogy ő játszott a legkeveseb­bet. — Hogyan készültek a most kezdődő bajnoki évre, s mit vár csapatától? — Napi két edzéssel igye­keztünk minél jobb formába kerülni, természetesen az új fiúk kezdetben csak egyszer vehettek részt foglalkozásain­kon. A legjobb összetétel ki­alakítása érdekében több ed­zőmérkőzést játszottunk. Feb­ruárban a jelenlegi gárdából öten leszerelnek, s ez egyben meg is szabja feladatunkat: ősszel kell jobban játszanunk, több pontot szereznünk. Cso­portunkban aZ élmezőnybe pályázók erősödtek, s ideke­rült az NB I-ből kiesett MÁV Előre is. A negyedik hely megőrzése még értékesebb len­ne a tavalyinál. — Kik kaptak helyet a hú­szas keretben? — Hét újonnan jött labda­rúgó és az itt maradottak kö­zül tizenhárom játékos. A ré­giek közül ketten távoztak el, Szabó az NB I-ben játszó ZTE-heZ került, Perit az NB Il-es DÉLÉP-hez. — Keretünk a következő: Lázár, Rédei, Bata (kapusok), Kenderesi, Olajos, Borsányi, Nahóczky, Mater (hátvédek), Zsidó, Krómer, Gruborovics, Ágh, Dániel, Morvái (közép­pályások), Fekete, Nyúl, Ró­zsavölgyi, Pekker, Dékány, Krisztin (csatárok). U. L. Augusztus sportja Seregnyi sportesemény vár­ható Cegléden, augusztus 17- től 24-ig. Augusztus 17-én, vasárnap délután fél hat órai kezdettel a Bem SE pályáján kerül sor a Bem SE—Váci Izzó labda­rúgó-mérkőzésre. Ugyanezen a napon a CVSE-pályán talál­kozik a Ceglédi VSE a Perbál csapatával. Augusztus 20-án a kispályás Alkotmány Kupa labdarúgó­mérkőzések zajlanak. A kö­vetkező napokon tekére és kerékpáros túrára kerül sor. Pálmától páfrányig Kedvezményes cserepesek Debrecenben nagy híre van az évente sorra kerülő vi- virágkarneválnak. Cegléden a kedvezményes dísznövényvá­sár örvendezteti meg az em­bereket. A tavalyi igen sike­res volt, és ezen felbuzdulva a rendező Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet az orchideáiról híres szom­bathelyi Kertész Tsz-szel kö­zösen ismét „növénybörzét” tartott. Erre most pénteken, piaci árusítóhelyükön került sor, a koszorúkötő előtti tér­ségen. A vevőknek több mint 3 ezer cserép, két tucatnyi fajta dísznövényt kínáltak. Féklazítók sorozatgyártása Az első félévben 20 millió forint értékben készítettek fékla­zító berendezéseket az ÉVIG ceglédi gyáregységében. A Bé­ke szocialista brigád tagjai — a képen — e fontos darualkat­részek motorjait állítják össze. Apáti-Tóth Sándor felvétele Balatonszárszón, József Attiláról Harminchat általános isko­lás gyerek üdült, művelődött augusztus elején a balaton- szárszói, ceglédi úttörőtábor­ban. Tavaly a honismereti kutatás módszerei voltak na­pirenden, az idei tábor pedig József Attila életével, költé­szetével foglalkozott. Rendel­kezésükre állt a városi gyer­mekikönyvtár kihelyezett rész­lege, és még jóval indulás előtt valamennyien megkapták Fodor András: így élt József Attila című kötetét, hogy mi­nél több ismeretre tehessenek szert. A kis nyaralóknak ter­mészetesen kijutott a kirán­dulásból, fürdésből is. Meglá­togatta őket Sólyom Kati és a Szélkiáltó együttes — pécsi művészek —, találkoztak Be- ney Zsuzsa írónővel, meghall­gatták Nagy Attila színmű­vész műsorát. Az olvasótábort a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács művelődésügyi osztálya szer­vezte. Házhoz mennek a gondozók Javul Cegléden az idősek szociális gondozása, a rászo­rulók segélyezése, öt évvel ezelőtt erre 1,3 millió forintot fordíthattak, most a tervezett összeg meghaladja a 3 millió forintot. Hat esztendeje, hogy a házi szociális gondozás megindult. A gondozók akikor 22 magányos idős emberrel foglalkoztak, ma 77-ről gon­doskodnak. A jövőben, amennyire csak lehet, szeret­nének még többet törődni a rászoruló idős városlakókkal. Meghalt egy fiú Életet oltott ki a késszűrás Veszélyes társadalmi jelenség Sohasem láttam, nem is is­mertem Baranyi Dávidot. Nem tudom, milyen lehetett a hangja, a modora, cingár volt-e, vagy vasgyúró, s ha időnként eljutott moziba, a mesefilm vagy az indiános történet érdekelte jobban, mi­lyen tanuló volt az iskolapad­ban. Csak a nevét hallottam, azt jegyeztem meg egy szomo­rú eset kapcsán: Baranyi Dá­vid, élt 15 évet, meghalt jú­lius 10-én este. Halálának oka késszúrás. ★ Lajosmizséről jöttek, mun­kát vállalni a ceglédi Lenin Tsz-be. Lakatos Pál és Bará- nyi Júlia, meg egy csapat gye­rek, kiskamasztól az apróbba­kig. Lakatos és élettársa vá­lyogvetésre szerződtek. Be­csületes munkára, tisztes fi­zetségért. Otthonuk kunyhó. Aznap épp fizetésnap volt. Május 12-e óta dolgoztak a tsz-nek. Az agyag mellől rit­kán kerültek be a városba, kinn tengették életüket, időn­ként betértek, főként, ha vá­sárolni kellett valamit. Ahogy számolgatták, most úgy hat­ezer forint kerülhetett a ke­zükbe. A pénzért el kellett menni a tsa irodájába. Elhatározták, meg kell ün­nepelni a napot. Mivel délidő volt és a cipőboltot, ahová szintén be akartak térni, zár­va találták, nem mentek messzire, hanem beültek sö­rözni a város központjában egy presszóba. Fogyott is sör, vagy öt üveggel. A kunyhóba hazatérve Baranyi Júlia osz­totta szét a pénzt. Nem állta Szórakozás a szabadban Festőiskola, népművészeti bemutató A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ augusztus 16-a és 20-a között megrendezi a harmadik szabadtéri kulturá­lis rendezvénysorozatot. Az események egy része a fiata­loknak szól. A helyszín a Ká­rolyi lakótelep lesz. Augusz­tus 16-án, szombaton délelőtt 10 órakor a játszótéren fes­tőiskola lesz. A foglalkozást Bakányi Gyula festőművész vezeti.- Délután 18 órakor ma­gyarnóta műsort hallhat a közönség. A városközpontban, a Szabadság téren 18 órától diszkó lesz. Másnap reggeltől népművészeti bemutató és vá­sár zajlik, a vásár idején a szabadtéri színpadon műsor is lesz. A Károlyi lakótelepen ezen a délutánon a gyerekek Szergej Kurepov felléptével a Szergej, a bohóc című műsort láthatják. meg, hogy meg ne jegyezze, milyen sokba került' az ital. Lakatos Pál a reá jutott összeg javát odaadta a legidő­sebb fiúnak, mondván, vi­gyázzon rá ő, s ha kér, hát adjon apródonként belőle. Gondolta, biztonságosabb he­lyen lesz így a forint, mintha a saját zsebében volna, mindig kéznél. Az asszony közben el­határozta, hazalátogat Lajos- mizsére. El is indult a busz­hoz. A férfit a sörivás csalo­gatta, elkért hát a fiútól egy százast, hogy visszatérjen a városba sörözni. Mondani sem kell, hogy végül az asszony is követte, két kisebb gyerek, Dávid és Menyhért kíséreté­ben. Söröztek hát. (Dávid, az nem, mert csak tizenöt éves — áll a jegyzőkönyvben.) ★ Az utcán az élettársak me­gint vitázni kezdtek. Ki-ki fújta a maga nótáját. Lakatos azt, hogy esze ágában sincsen most a kunyhóba visszamen­ni, oda menjen az asszony Dáviddal. 0 inkább moziba megy, Menyhérttel. Moziba menni? — Ez csak olaj volt a tűzre. Ez megint kiadás. Jött a pénz, megy a pénz?! Lakatos megunta a vi­tát, elindult a Körösi úton, a város felé. Júlia asszony sem hagyta annyiba’ a dolgot, utá­naeredt és a kabátjánál fogva húzta volna vissza. Az ittas, mérges férfi szitkozódva az árokba lökte, s hogy felkászá­lódott, megfenyegette. — Ha abba nem hagyod, Julis, kiveszem a bicskámat és elvágom a kezedet! Szó szót követett, a többi pillanatok műve volt. Baranyi Júlia mérgében a férfi képét akarta összekarmolászni, ám az sem volt rest, elő a bicskát és ahogy ígérte, suhintott, dö­fött. A nő kitért a szúrás elől, mégis baj lett. A kés Dávidot érte. A fiú súlyos mellkasi sérülést szenvedett. Nem esett el rögtön. Ijedten mondta: — Jaj, megszűrt, Pali bácsi! Lakatos közben eltette a bicskát, majd levette atléta­trikóját, hogy a gyerek vérző sebét azzal bekösse. Dávid gyengült, összeesett. Lakatos Pál az ölében vitte sietve a közeli fagylaltosbódéig, hogy segítséget kérjenek, mentőt hivassanak. A mentő a kórházba vitte a fiút. Baranyi Júlia gyalog in­dult utána. Lakatos fordult, s visszatért a kunyhóba. Dávid életét az orvosok nem tudták már megmenteni. ★ Halált okozó, súlyos testi sértés gyanújával Lakatos Pált, aki már a rendőrségi előál­lításakor is őszinte megbánást tanúsított és vallotta, hogy Dávidot fiaként szerette, ha­marosan bíróság elé állítják. A jegyzőkönyvet aláírta — neve helyén három kereszt, írni nem tud, a.Mfabéta. Ba­ranyi Júlia áitkoz mindent, a pénzt, az italt, a kést, siratja a gyereket. (A kihallgatáskor nem tudta megmondani öt gyermeke pontos születési adatait.) A járási-városi ügyészsé­gen, ahol az esetet, s Dávid nevét hallottam, elmondták: italozó környezetben a bicska gyakran nyílik, sokszor hang­zik fenyegetés. Az utóbbi idő­ben nem ez az egyetlen eset, hogy valaki így próbálja le­vezetni indulatát. Mint jelen­ségre, a környezetnek, a tár­sadalomnak kellene erre job­ban odafigyelni. Nem ször­ny ülködni: megelőzni! Nem mindegy, milyen a környezet hatása. Az, hogy milyen szál­lást, időszaki letelepedési le­hetőséget kapnak az alkalmi munkavállalók egy-egy üzem­től, közös gazdaságtól, az rendkívüli társadalmi felelős séggel jár. A 4/1969./XI. 17 számú BM-rendelet előírja, hogy milyen feltételek szerint lehet valakit elszállásolni, va­lahová bejelentkezni. Nem sárkunyhó, putri, tömegszál­lás, hanem rendes lakhely, munkásszállás kell. És meg kell teremteni az életmód for­málását segítő körülményeket, hogy ember maradjon az em bér. Van, aki megelégszik, meg­alkuszik a sárkunyhóval. Ami­re vágyik, az a feje fölötti födélnél, a pénznél, az italnál, néhány ruhadarabnál nem több. A munkaadónak, kör­nyezetének kell segíteni ép­pen, hogy legyen igénye több­re vinni, ám tudja a mércét, hogy miben hol a határ. Eszes Katalin ISSN »133-2600 (Ceglédi Hírlap»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents