Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-31 / 204. szám
Kihunyt a vulkán A Morgó völgyében A hatszáz négyzetkilométer területű, nagyrészt vulkanikus eredetű Börzsöny mai alakja már nem mutatja az eredeti vulkáni formákat, mert a tengeri üledékek, a kavics, a homok, a homokkő és az agyagra kiömlő vulkáni anyag áz évmilliók során jórészt síksággá pusztultak: előbb tenger tarolta és töltögette, majd trópusi időjárás mállászította a kőzeteket, azután az óriási cipó a tektonikus erők hatására megemelkedett, s minden irányban mély, meredek falú völgyek szabdalták fel; így alakult ki lassan mai alakja. Ezt a cipót — amelynek legmagasabb csücskei a Magas-Börzsöny központi részén sorakozó csúcsok: a Csóványos (939 m), a Nagy-Hideg- hegy (865 m) és a Nagy-lnóc (813 m) — a szélein, a völgyek nyílásában vagy a rajtuk megközelíthető kis medencékben veszik körül a falvak. Megújul a pálya Ilyen völgyben halad a Morgő- patak Királyréten és Szokolyán át Verőcemarosra, ahol a Dunába szalad. E völgyben régóta kisvasút járt, s reméljük, miután felújítják s kiszélesítik, újra jár majd (addig buszok helyettesítik.) Mint Szalag Endre erdőmérnök összegezte a történetét: 1893-ban építették, hogy a Szokolya környéki — akkor egy porosz gróf tulajdonában levő — erdőbirtokról elszállíthassák a kitermelt fát. Csaknem két évtizedig egyetlen fafűtésű mozdony vontatta a 600 milliméteres nyomtávú pályán a fával megrakott kocsikat. Majd 1912- ben az erdőgazdaság új, tevékeny igazgatója gyarapította a vasút járműparkját, egyszersmind a pályát. Ettől kezdve hét mozdony sürgölődött a völgyben — fát, követ, a Paphegyen épült hengerműből kőzúzalékot fuvarozva — a második világháború küszöbéig. Akkor leállították a bányákat, zúzót, négy mozdonyt eladtak — és a vasút ismét csak az erdők termékeit hordta. A személyszállítást csak jóval a felszabadulást követően indították meg: 1954-ben. Azóta már a régi időkre emlékeztető Triglav ne\ű gőzmozdony védett műemlékként a nagycenki . Vasútmúzeumnak egyik érdekessége. A Morgó völgyében pedig dízelmozdonyok kapaszkodtak Verőcemaros és Királyrét között, ahol a kanyarotjó pálya 303 métert emelkedett. A hol összeszűkülő, hol széttáruló völgyben egymás mellett a kisvasút és a fürgén csobogó, csillogó patak, míg harmadik társuk, az országút ide-oda váltva kerülgeti a síneket, majd a patakot is, amellyel szemközt haladva a kitáruló Szokolyai-meden- cébe jutunk. Ott van Szokolya, ez az Árpád-kori eredetű falu. A szakszervezetek XXIV. kongresszusára készülve Érdekképviselet - partnerként A vígan csörgedezd Morgó-patak utat a Nagy-Vasfazék-pataknak szemben. Nem messze a patakon átszökdécselve bal kéz felől a Lukács Szállása nevű helyhez érünk; ott a Darabós-hegy oldalán még nem is olyan régen működött az utolsó vasércbánya, a börzsönyi vasércbányászatnak, illetőleg — kutatásnak az emlékeként. Ma már csak egy nagyobb horpadás emlékeztet rá! Az utolsó vashánya A bányaművelés egyébként a Börzsönyben nem a vasérccel, hanem nemesfémeknek a kitermelésével kezdődött. A középkorban így 'lett bányászvároska Nagybörzsöny. A vasércbányád hatról a legrégebbi írások a XVIII. század első feléből maradtak, s egy budai polgár, Koll- bacher Lambert Mátyás nevét említik. Huta is állt e helyt, s a fújtatok és a pörölyök működtetésére foghatták vissza a patakvizet a Szénpatak völgyszorosának kapujában. A főként bamavasérc és vörösvasérc mintegy 10 négyzetkilométeres területén ágyazódik- be a vulkáni» anyagba- szórványosan Királyrét körül-,‘a'Darabos-hegytől északkeletre a Szénpatak, s a Maöaras-faoldal, onnan délre a Vasbánya-hegy és az ölhegy felé. Az árnyas bükkösök, a völgyek nem kevésbé szépek, mint. a közeli kisebb, s a távolabbi magasabb csúcsok. Aki nem sajnálja az időt és a fáradságot, Királyrétről a szinte nyílegyenesen északnyugatra kapaszkodó hajdani grófi úton föl juthat néhány óra alatt a Magas-Taxra (737 m), onnan a turistaház mellett a Nagy-Hideghegyre, s ezen át északnyugatra, az Oltárkő vagy a Szabókövek sziklái felé elérheti a Börzsöny tetejét; a Csóványost. NÉMETH FERENC Középtávú előtcrvezés évenkénti értékeléssel Túlzás nélkül mondhatjuk: hosz- szú ideje nem hangzott el ennyi szó a szakszervezetekről, mint mostanában. Indokolja ezt a magyar szak- szervezetek közelgő — idén decemberben esedékes — XXIV. kongresz- szusa, de talán ennél is inkább az a tény, hogy a szakszervezetek mind nagyobb felelősséget vállalnak a társadalom életében. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a dolgozók érdekképviselőiként, az állami szervek és testületek egyenrangú partnereként lépnek fel, minden társadalmi fórumon. Jakab Sándor, a Szakszervezeték Országos Tanácsának főtitkárhelyettese erről ezeket mondta: — A magyar munkásmozgalomban nagy szerepük volt a munkahelyi szakszervezeti bizalmiaknak. Ök képviselték dolgozó társaikat a munkáltatóval, a tőkéssel szemben. Számos munkásmegmozdulás szervezői, nagy többségükben a munkásérde- kek öntudatos védelmezői voltak. Megváltozott viszonyaink között, a szocializmus építése során elég hosz- szú ideig nem kapta meg a szak- szervezeti bizalmi a neki kijáró megbecsülést, inkább csak afféle tagdíjbeszedőnek tekintették. Kétségtelen azonban, hogy a szakszervezeti bizalmiakra nagy szükség van ma is, s ezért kapták vissza most az újjá- válaszíások után — természetesen szocialista körülményeinknek megfelelően — régi rangjukat. Ma már a bizalminak beleszólási joga van a munkahelyi döntésekbe, a bizalmiak tanácsa véleményezi a vállalat gazdasági és szociális terveit, rhinősíti a- legfontosabb gazdasági vezetők tevékenységét, együttesen jóváhagyják a vállalati kollektív szerződést. A bizalmi: részese a döntéseknek. O Mennyire aktivizálta a szervezett dolgozókat a bizalmiválasztás? — Szakszervezeti tagságunknak túlnyomóan nagy többsége részt vett a választó taggyűléseken — négy és fél millió szervezett dolgozó közül mintegy négymillió — s közülük minden negyedik, kerek egymillió tag fel is szólalt. Gondosan Neve a szláv szokol, azaz sólyom szót őrizve arra mutat, hogy királyi solymászok települése lehetett hajdan, talán még akkor is, amikor Mátyás király pompás udvara a visegrádi fényes palotából sűrűn átkelt a Dunán a Börzsöny erdeibe vadászni. A falu múltjának nem sok tárgyi emléke maradt. A pálos kolostor, amelyet a mohácsi vészt követő évtizedben emeltetett Szapolyai János, elpusztult. A református templom tornyának bizonyos részletei — támpillérek, alsóbb ablakok — őriznek valamit a török idők előtti templomból. A három évszázados papiak falán emléktábla adja tudtul, hogy itt született 1673-ban Mányoki Ádám. 11 Rákóczi Ferenc festője, a szokolyai és egyúttal a perőcsényi református papnak a fia volt. Mert egy papja volt akkor a Börzsöny két protestáns falujának! S bizony sokat szekerez- hetett Mányoki tiszteles uram a rejtett, csendes völgyekben kanyargó, úgynevezett Váci úton, amely Szoko- lyától a Morgó-patak partján indult északnyugat felé. Erre megyünk mi is az országúton, s a Szkolyai-medencét elhagyva megint összeszűkül a völgy. Az út közben el is ágazik: balra letérve egy másik medencébe, Kóspallagra, illetőleg a kis-inóci turistaházhoz juthatunk el. De egyenesen eljutunk a hajdani Hutára, azaz Királyrétre, a hegység központi részébe legmélyebben beágyazódó, legmagasabb és legkisebb medencéjébe. Innen már gyalog folytatjuk az w k tjm** A királyrét! erdészet fakitermelői Barcza Zsolt felvételei elemezték a jelöltek munkáját, s a korábbinál jelentékenyen több szak- ' szervezeti tisztségviselőt választottak meg. Jelenleg a munkahelyeken 160 ezer bizalmicsoport működik, ami ugyanannyi bizalmit és 150 ezer bi- zalmihelyettast jelent. A főbizalmiak száma 17—18 ezer és körülbelül eny- nyi a főbizalmihelyettes. S még néhány szám: 7300 szakszervezeti bizottságban 62 ezer, 20 ezer társadalmi bizottságban mintegy 100 ezer, 6300 munkaügyi döntőbizottságban 60 ezer jtag végzi felelősségteljes munkáját, összesen kb. 170 ezerrel több szakszervezeti tisztségviselőt választottak meg, mint 1975-ben. # Ez tehát a helyzet a munkahelyeken, a közvetlenül választott szak- szervezeti tisztségviselőkkel. Milyen a kapcsolat viszont a vállalatok vezetőivel? — Nagyon sok múlik azon, hogy a bizalmiak és bizalmicsoportok, illetve főbizalmiak hogyan állják meg a helyüket. A bizalmitestület választja a szakszervezeti bizottságot, a helyi operatív vezető szervet, ez az igazgatónak, a vállalat vezetőinek állandó partnere. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy élnek jogaikkal, megállják a helyüket. Talán ennél is fontosabb magasabb fokon az állami irányítás és a társadalmi képviselet együttes érvényesítése. A hangsúly az együttes szón van, vagyis a szakszervezeteknek nemcsak lehet, hanem bele is kell szólniuk az ágazat, a szakma alapvető fontosságú kérdéseibe. Ami pedig a végrehajtást illeti, a szakszervezeteknek — éppen a bizalmirendszer megújulása, fejlődésé folytán — igen Sóit1 '-tapasztalata halmozódik fel. A jó és a rossz észrevételeket egyaránt jelezzük a minisztériumoknak, hogy azok figyelembevételével tovább javuljon a gazdasági munka. Az ágazati minisztériumoknak és a megfelelő partner-szakszervezetnek rendszeresen értékelniük kell közösen a munkát, meghatározniuk a feladatokat. Vonatkozik ez a népgazdasági tervezés tartalmi és gyakorlati kérdéseire, az életszínvonal-politika, ezen belül a bér- és jövedelempolitika továbbfejlesztésére, a munka szerinti, valóban szocialista elosztás elvének gyakorlati érvényesítésére, összefoglalva: a társadalom szocialista vonásainak erősítésére. __9 A célok azonosak, akár az állam, akár a szakszervezetek oldaláról nézzük. Mégis mi hát a szakszervezetek konkrét feladata, ha nem ellentétes érdekekről van szó? — Kétségtelen, hogy azonos célokért küzdünk, mégis mások az állami feladatok. A szakszervezeteknek amellett, hogy közös célokért küzdenek, fokozottan szem előtt kell tartaniuk az emberek, a dolgozók érdekeit. Meg kell tárgyalni, méghozzá rendszeresen, az állami szervekkel, testületekkel, vezetőkkel, így a minisztériumokkal és a miniszterekkel is a szociálpolitikai .kérdéseket, a munkaerő-gazdálkodás mindenkori helyzetét, a szakmai alap- és továbbképzést, a műveltségi, kulturális helyzetet, a hátrányos helyzetben levő dolgozó rétegek és a fiatalok gondjainak megoldását. Például nagy társadalmi problémánk, a lakáskérdés enyhítésének és megoldásának lehetőségeit. 0 Az államigazgatásban Is, a szakfőbb irányait és céljait. Viszont évente értékeljék a végrehajtást és jelöljék meg a következő év feladatait. Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy jóllehet a végső cél, a szocializmus felépítése közös, a hétköznapok során lehelnek és vannak is ellentétek a tanácsi-államigazgatási vezetők, valamint a szakszervezetek, a dolgozók érdekképviselete között. Természetesen nem antagonisztikus ellentétekről van szó, hanem olyan kérdésekről, amelyeket meg kell vitatni, amelyekben az össztársadalmi, népgazdasági érdekeket egyeztetni kell a szakszervezetekkel, amelyek az egyes embereket, a családokat, a különböző szociális helyzetű rétegeket képviselik. így például messzemenően figyelembe veszik a megyei tanácsok is a szakszervezetek javaslatait az egyes települések ellátási színvonalának emelésénél, a kommunális és gyermekintézmények, a szociális és közlekedési hálózat fejlesztésénél és még sokáig sorolhatnám. Ennek továbbfejlesztése érdekében javasoljuk, hogy a megyei tanács vb-k és SZMT-elnökségek rendszeresen tanácskozzanak, ismerjék meg egymás véleményét, értékeljék az elvégzett munkát és szabják meg a következő tennivalókat • Röviden már beszéltünk az államigazgatási és a szakszervezeti szervek, vezetők együttműködéséről a munkahelyektől a megyeieken át a minisztériumok és a szakmai szak» szervezetek kapcsolataiig. Hogyan történik mindez a Minisztertanács és a szervezeteknél is egy-egy terület vezető testületé a megyei tanács. Mllyen a kapcsolat a megyei tanácsok és végrehajtó bizottságok, Illetve a szakszervezetek megyei tanácsainak elnökségei között? — Eddig is volt, most is van munkakapcsolat, együttműködés köztük. Azt szeretnénk, hogy a jövőben egy- egy tervidőszakra, tehát öt évre előre állapítsák meg a közös feladatok SZOT viszonylatában? : -ri Itthon és határainkon túl is elismeréssel nyilatkoznak arról a munkakapcsolatról, rendszeressé vált tanácskozásokról, amelyek jellemzik a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége közti viszonyt. Közismert hogy sok fontos, valamennyi dolgozót érintő kérdésben, az országos munkaversenyek értékelésében közösen hoz határozatot a két testület. Választóinktól, a szervezett dolgozóktól kapott felhatalmazásunk, megbízatásunk és kötelezettségünk alapján a továbbiakban is olyan kérdéseket kívánunk napirendre tűzni, amelyek mindenkit közvetlenül érintenek. így javasoljuk, hogy szerepeljen az együttes ülésen a bérből és fizetésből élők életszínvonalának alakulása, egy közösen végzett vizsgálat után. Ugyancsak javasoljuk az éves népgazdasági terv fő céljainak és a terv végrehajtásának megtárgyalását is. Napirendre kívánunk tűzni olyan, az egész társadalom számára alapvetően fontos kérdéseket is, mint ~a lakáshelyzet, az egészségügyi ellátás, az államigazgatás és a dolgozók kapcsolata, a szakemberképzés, a munkásművelődés és más, valamennyiünket érdeklő, foglalkoztató problémákat. Ugyancsak szeretnénk, ha a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége együttesen értékelné megfelelő időközönként az üzemi demokrácia fórumainak működését, a különböző szintű állami és szakszervezeti szervek kapcsolatait. 9 Ez Is bizonyltja, hogy a partner- kapcsolat fenntartását és erősítését középpontba állította a SZOT. Ho- gyan látja ennek jövőjét? — Nem új ez, valójában régi, de átmenetileg szinte feledésbe merült gyakorlat visszaállítása. Sokan beszéltek erről a szakszervezeti bizalmiválasztó és küldöttgyűléseken iát Örvendetes az az aktivitás, ami ezek folyamán megnyilvánult, s ami bizonyára jellemző lesz az év hátralevő időszakára, hiszen decemberben ül össze XXIV. kongresszusunk. További erősítést, iránymutatást várunk a magyar szakszervezetek közelgő kongresszusától abban is, hogy még következetesebben képviseljük a dolgozók érdekeit a továbbiakban, minden fórumon és szinten. VÄRKONYI ENDRE
