Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

) *rwc . ttsr.Gitr 6 1980. AUGUSZTUS 31., VASÁRNAP Gyakorlótűz a Volánnál A gépjárműtü- /ek oltási gyakor­latát rendezték meg Budapesten, a XI. kerület öt­ven vállalata tűz­oltóparancsnokai­nak továbbképzé­sére, a 30-as szá­mú Volán Vállalat Andor utcai üzem­egységének terüle­tén. A tűzoltási gyakorlatot a XI. kerület tűzoltópa­rancsnokságának egységei a válla­lati tűzoltókkal együttműködve hajtották végre. i Képzeletben az MO-áson Tervezik Budapest útgyűrűjét Hatása érezhető lesz Pest megye városaiban Ha Valaki az ország két el­lentétes irányú pontjába sze­retne eljutni, óhatatlanul át kell vágnia1 Budapesten. Az autós, még inkább a tranzit- forgalmat bonyolító kamionos néha órákig tekereghet, míg a fővárost átszelve folytathat­ja útját. Az autópálya-hálózat kialakításával párhuzamosan vetődött fel, hogy az ország közúthálózatának sugaras rend­szerét fokozatosan sugaras­gyűrűs hálózattá alakítsák át. Ennek első lépése az M0 autópálya-gyűrű megalkotá­sa. A Közlekedési és Posta­ügyi Minisztérium közúti fő­osztályán már jóváhagyták a tanulmánytervet. Regős Szil­veszterrel, a műszaki osztály csoportvezető főmérnökével beszélgettünk elképzeléseik­ről. Átlósból egyenes — A Budapest körüli autó­pálya-gyűrű hosszabb távú programunk. Előreláthatóan a hatodik ötéves terv végén kezdődnek a munkálatok. Most még mindig íróasztal mellett készülnek a tervek. Az alap­dokumentáció kiegészítéseként a’ napokban hirdettünk meg egy tervpályázatot az MO és M5-ÖS csomópont kialakítá­sára. — Milyen követelményeket elégít ki majd. a gyűrű? — Alapvetően hármas a cé­lunk: a legfontosabb, hogy az egyes országrészek közötti fo­lyamatos forgalmat, segítse; természetesen úgy, hogy a vá­rosmagot mindenki megkerül­hesse. Másrészt a nemzetközi forgalmat bonyolítja majd. Végül: ki kell hogy elégítse a főváros és környéke forga­lomszervezésének korszerű kö­vetelményeit — A forgalmi mérések ta­núsága szerint ugyanis a fő­városba vezető utakon mint­egy 15 százalék az átmenő for­galom. Érdekességként j zem meg, hogy a különböző földrajzi irányokból érkező járművek többsége a belépési helyhez képest a legtávolabb ponton — átlósan — hagyja el a fővárost, pedig a legked­vezőbb lenne az egyenes. A gyűrűn folyamatos, egyenletes haladás lesz, rövidebb úton. A nemzetközi forgalom úgy­nevezett E útjai közül három áthalad a fővároson, egy on­nan indul. Összekötő szerep — Hogyan érinti mindez a főváros környékének forga­lomszervezését? — A gyűrű nyomvonala öt­ven százalékban a főváros közigazgatási területén kívül húzódik majd. A tervek sze­rint főként a budai oldalon érinti Pest megye területét. A budai oldalon északnyugaton a fővárosi határ térségében, a Budakeszitől délre levő sza­kaszon pedig attól kissé távo­labb halad, s a Csepel-sziget- nél sem éri el a határt. A for­galomvizsgálatok szerint a cél­forgalom 40 százaléka irá­nyul az autópálya-gyűrű nyomvonalának mindkét olda­li 3—5 kilométeres szakaszá­ra. Ennek mintegy háromne­gyede a pesti, egynegyede a budai gyűrűszakasz sávjába irányul. Ez azt jelenti, hogy az MO-ás út a főváros kül­ső részeinek összekötő és ki­szolgáló útja lesz. Gyorsuló forgalom — Érinti mindez az agglo­merációs területeket is? — Természetesen szolgálja majd a főváros közelében lé­vő városokat, községeket is. Annái is- inkább, mivel a né­pesség növekedésével foglal­kozó. vizsgálatok kimutatták: míg Budapesten a népességnö­vekedés 10 százalékos lesz, ad­dig környékén 35—45 százalé­kos. A főváros lakosságának területi elrendezése is _ válto­zik. Egyre többen költöznek ki az elővárosokba, peremkerü­letekbe. Számíthatunk az in­gázók számának növekedésé­re. Az autópálya-gyűrű segíti a munkába járásukat, de a különböző ipartelepek egymás közötti forgalmát is gyorsítja majd. Számottevő a főváros környékének idegenforgalmi vonzása. A gyűrű összeköti az egyes üdülő-, séta- és kirán­dulóhelyeket. Könnyen megkö­zelíthetővé teszi a sportterületet. déli vizi­Csendesebb települések Gö­Szi­JELMAGYARA2ÁT; Szentendre, Dunakeszi, döllő, Százhalombatta és getszentmiklós fejlődésére iga­zán jelentős hatással lesz a gyűrű, hiszen a kereskedelem­től fogva az ipari és kulturá­lis kapcsolatokat erősíti a rö­vid és jól autózható útháló­zat. A Csepél-szigetet kedve­zően kapcsolja majd be az agglomeráció és Budapest vér­keringésébe. — A környezetre milyen hatással lesz? — Környezetvé­delmi s támpontok is szerepeinek a tervekben. Az út mintegy 10 száza­léka halad át csu­pán sűrűbben la­kott területen. így zaj- és levegő- szennyezésnek nem tesszük kia lakosságot. A dokumentációt .tervek korszerű 'közlekedésháló­zat kialakításáról tanúskodnak. UGARIBAN«) AUTÓPÁLYA*» MO AUTÓPÁLYA GYŰRŰ > Tervasztalon ké­—1 . MOzehelS —— 1 szék a nyomvona­SZSS SZ ÉPÜLŐ VÁROSI GYÚRÓK* lak, térképen már S3S3 tervezetr — ŰZENEtS megálmodták . a O C50HÓP0KT “— — — TERVEZETT jövő valóságát. ÍÓUTAJC Erdős! Katalin Nemcsak két gyermek sorsáról van szó... Az anyanélküliség öröksége? Italozások után Öngyilkossági kísérlet Két gyerek állami gondo­zásba került Nem különös, mondhatnánk, ma hozzávető­legesen 36 ezer gyermek él az állam ölén. Mit számít az a kettő? Ám nem csupán két gyermek sorsáról van szó, ha­nem egy szomorú társadalmi jelenségről. Oknyomozás Kiss Margitot, született 1948-ban Örszentimiklóson, la­kik: Gyál, Szent István út ?4laj2, kiskorúak veszélyezte­tésének bűntette miatt a Da- basi Járásbíróságon dr. Pin­tér János tanácsa, július 9-én, nyilvános tárgyaláson egyévi szabadságvesztésre ítélte, és mellékbüntetésként két évre eltiltotta a közügyektől. Indok­lás: a vádlott... Olvasom, forgatom a bíró­sági aktaköteget, minden elfo­gultság nélkül; s próbálom megérteni őt, a vádlottat. Miért kell egy 32 éves, háromgyer­mekes anyának börtönbe ke­rülnie? Végül találok néhány mon­datot a rendőrségi vallomás­ban, s ezek a szavak a mély­be, a régmúltba vezetnek, íme: Szüleim élnek. Anyámat még nem láttam. Apámmal tartom a kapcsolatot. Legutóbb egy évvel ezelőtt láttam. Kü- lönváltan élnek. Hat testvé­rem közül egy sem volt bün­tetve ... S azóta a fülemben cseng a szenvtelen, egyszerű kijelentő mondat: anyámat még nem láttam. Lehet, hogy ez a bűnügy kulcsa? Az, hogy bi­zonyos rossz hagyományok, be­idegződések, szokások tovább élnek az emberben, s elkerül­hetetlenül összeütközésbe ke­rülnek a fejlődő társadalom normarendszerével. Hányódás A vádlott nyolc osztályt vég­zett, a Szabadság Tsz gyáli sörpaladkozó-üzemében dolgo­zott állandó éjszakai műszak­ban, havi jövedelme elérte a 3500 forintot. Házasságát felbontották, volt férjétől egy gyermeke szárma­zik, Ildikó, aki jelenleg is az apánál él. Ezután B. Lajossal, majd H. Józseffel élt együtt az elvált asszony. 1976-ban megszületett Lajos nevű gyer­meke, 1978-ban pádig a József utónevű kisfiú. Kiss Margit 1979 szeptemberében megsza­kította a gyest, s a sörpalac­kozóban éjszakai műszakot vállalt. Jóval korábban, 1977. már­ciusában költözött L. J. gyáli lakására, azzal az egyezséggel, hogy a férfit ellátja, főzni, mosni fog rá. Mivel ezt nem tartotta meg, L. J. leválasz­totta a lakást. A nő a 3x2,5 méteres konyhában maradt — ak'kor még csak egy — gyer­mekével. Itt egy fekvőhely, egy tűzhely, szekrény, kis aszr tál található. A szűkösség önmagában nem lett volna baj, hiszen mások is élnék hasonló körül­mények között. Ám az, asszony elhanyagolta a lakást, és a gyereket. Már 1977 novembe­rében felelősségre vonták ifjú­ság elleni bűntett címén, sak­kor nyolchavi szabadságvesz­tésre ítélték — a végrehajtást azonban három évre felfüg­gesztették. Nappal Kiss Margit napjai ezután sem teltek úgy, mint ahogy a gyermekét szerető-gondozó anyától elvárható lenne. Éjjel a gyerekeket magukra hagyta. (A nagyobbik alig négyéves volt, a kisebbik csak másfél.) Megkérte a közelben lakó testvérét, ha sírnak, nézzen be hozzájuk. De éjszaka a gyere­kekkel nemigen volt baj. Nap­pal sírtak. * Anyjuk ugyanis a munkából reggel hazatérve néhány órát aludt, készített valami ebédfé­lét, aztán átment a Bercsényi italboltba. Rendszeresen, nap­ról napra ott töltötte idejét; de az is többször előfordult, hogy már reggel bevette ma­gát a kocsmába, s csal: az este nyolc órai zárás után vetődött haza. A gyerekeket bezárta a lakásba. Ott sírtak étlen-szom- jan, tisztátalanul, az alig fű­tött konyhában. Lajos, a na­gyobbik gyerek néha megszö­kött, s anyja után ment az italboltba. Részeg férfiak kö­zött ődöngött a kisfiú; időn­ként a lábára tapostak, odébb lökték. Ez év február 12-én tűz ütött ki a lakásban. Meggyul­ladt, izzott a heverő Szeren­csére a szomszédok idejében észrevették, sikerült eloltani a tüzet, így a két gyerek meg­menekült a haláltól. A tűz oka ismeretlen. Tény: a ko­szos asztalon szanaszét hever­tek a gyufásdobozok, s a ki­csinyek akkor játszottak vele, amikor tetszett. Február 14-én és 27-én a körzeti rendőr kereste Kiss Margitot. Felkérte, hogy a kocsmából menjen haza. Lát­ta a fűtetlen v helyiséget, a koszos, fázó, éhező gyerekeket. Második alkalommal — a fel­szólítás ellenére —, a nagyob­bik gyereket is az italboltban találta anyjával. Márciusban az egyik szom­széd a kisebbik gyereket laká­sára vitte, tisztába tette, meg­itatta tejjel. Utána a bögrét alig lehetett kivenni a kezé­ből, oly görcsösen szorongat­ta. Később így beszél ez a ta­nú: Disznóim az ólban különb Munkaügyi viták Leltárhiány és felelősség Az egyik vidéki áfész ven­déglőjében 58 ezer forint lel­tárhiányt állapítottak meg, ezért a vezetőt és két helyette­sét — különböző arányban — ennek megfizetésére kötelez­ték. Ez alóli mentesítése, ér­dekében az illetők a munka­ügyi bírósághoz fordultak, amely azonban elutasította őket. Fellebbezésre a megyei bíróság is így döntött: Törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ítéletnek az üzlet­vezető keresetét elutasító ré­szét hatályon kívül helyezte, és ebben a vonatkozásban a munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A leltárhiányért az üzletve­zető és a helyettese együttesen csak akkor felel, ha az ott dolgozókat hozzájárulásukkal választották ki és ezt Írásban elismerték — hangzik a hatá­rozat. Helyettes alkalmazásá­hoz a vezető beleegyezése el­engedhetetlenül szükséges és bármilyen jogszerű indoklás­sal megtagadható. Amennyi­ben a leltáridőszak alatt a vezető korábbi hozzájárulását visszavonja, és ez alapos okból történt, ezt a dolgozót a mun­káltató az üzletből köteles át­helyezni.' Ha ennek a kötele­zettségének nem tesz eleget, ez az üzletvezető anyagi fele­lősségére kihat. Ebben az ügyben az történt, hogy a szóban forgó leltár- időszak alatt, vagyis, amikor a hiány keletkezett, az üzlet­vezető az igazgatóság elnöké­nek írásban bejelentette: egyik helyettese hanyagul dolgozik, ennek megszüntetésére hatha­tós segítséget kér, mert ellen­kező esetben nem tud teljes anyagi és erkölcsi felelősséget vállalni. Három nappal később az igazgatóság elnökének írás­ban tudomására hozta, hogy korábbi bejelentésének helyt­állóságát az ellenőrzési osz­tály is megállapította, mégsem történt semmi intézkedés. Emiatt a hibák halmozódnak. Hangoztatta, hogy ilyen körül­mények között leltárhiány ve­szélye all fenn, a további fe­lelősséget nem vállalja, s ez­zel a helyettesével nem hajlan­dó együttműködni. Az elnök- helyettestől egy hónappal ké­sőbb azt a választ kapta, hogy a lefolytatott vizsgálat ered­ményeként a bepanaszolt üz­letvezető-helyettes ellen fe­gyelmi vizsgálatot indított, az azonban még nem jelenti azt, hogy az illető alkalmatlan munkaköre ellátására, vagy megbízhatatlan, tehát a hozzájárulás visszavoná­sa nem indokolt. Az üzletvezetőnek a he­lyettese elleni panasza alapos volt, és ez a leltári felelőssé­gére is kihat — szögezte le a Legfelsőbb Bíróság. — Nem hagyható figyelmen kívül azonban, hogy a hiányt fel­táró leltározás után a helyet­teséért ismét felelősséget vál­lalt. Az új eljárásban a bíró­ságnak ezt is mérlegelnie kell. Kiss helyen fekszenek, mint Margit gyermekei. A sorozatos felszólítások, idézések ellenére Kiss Margit nem jelent meg a rendőrségen. Má re ills 15-én a gyámügyi hatóság intézkedésére mindkét gyereket állami gondozásba vették. Lobbanás S ekkor valami különös — látszólag érthetetlen — dolog történt: öt nap múlva az anya. aki addig nem törődött fiai­val, gyógyszeres ' öngyilkossá­got kísérelt meg. Hét napig a Korányi kórházban ápolták. Utána így váll erről: ...én a gyerekeimet rendesen ne• veltem, nem tettem ki veszély­nek fejlődésüket. Éppen ezért, amikor értesültem elszállítá­sukról, öngyilkosságot kísérel­tem meg. Hirtelen fellángoltak volna benne az anyai érzések? Vagy az alkoholtól felbomló szemé­lyiség első, téves reakciója volt csupán? Egy szikrányi lobba­nás a lélek útvesztőjében? Felépülése után azt mondta: Hogy hol vannak a gyerekeim,, nem tudom. Még nem érdek­lődtem utánuk. Az anya sajátosan, rá jel­lemző módon ítéli meg a múl­tat. Hadd idézzük szavait: ... hogy miért vitték el tő­lem őket, nem tudom; én min­dent megadtam nekik a lehe­tőségeimhez képest. Jól néz­tek ki, azt mondják rájuk, jól voltak táplálva ... Olyan is volt, hogy reggeltől estig ott italoztam, férfiakkal beszél­gettem, de nem a gyerekek ro­vására tettem. Okét előtte el­láttam étellel... Munkába in­dulásom előtt megpakoltam a kályhát szénnel, reggelig nem volt annyira hideg a lakás­ban, hogy megfagytak vol­na... A kicsinek kicsípte tes­tét az ürülék, de véleményem szerint ez más gyerekével is előfordult... Kötelességmulasztás Ezek szerint az anya, aki anya nélkül nőtt fel, termé­szetesnek tekintette gyerme­kei ellátatlanságát. Saját sor­sának zavaros alakulását, szeszbe fulladó jövőjét. Vagy lelke mélyén vágyott volna jobb, emberibb életre? A valóság az, hogy gyere­keit és önmagát is elhanya­golta. Nem sikerült szabadulni a múlt bilincseiből. Ötven év­vel ezelőtt Kiss Margit nem került volna bíróság elé. A'k. koriban százezrével éltek kis Margitok, és nőttek fel úgy gyermekek — ha ugyan fel­nőttek —, mint az övéi. Ami­kor a szegénység volt az úr, számtalan gyerek szükségsze­rűen igen mostoha körülmé­nyek között cseperedett fel. Ma azonban .egyáltalán nem természetes ez. Az állam, a társadalom védi, segíti, óvja az anyákat és gyermekeiket. Kiss Margit nem élt a lehető­ségekkel; sőt, elemi emberi kötelességének sem tett eleget. Nem tudom megérteni a vádlottat. AJki természetesen az ítélet enyhítéséért fellebbezett. Az ügyet a Pest megyei Bírósá­gon dr. Várady Béla tanácsa tárgyalja újra a közeljövőben. A vád változatlan: kiskorúak veszélyeztetésének bűntette. Súlyosbító körülménynek szá­mít, hogy visszaeső, és két gyermekkel szemben követte el tettét. Az anyaság a legszentebb hivatás, így lesz ismét tárgya­lási alap a bíróság hűvös ter­mében. Faládl József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents