Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-31 / 204. szám
Az országos problémákhoz hasonlóan az Idei gazdasági év indulása Pest megyében is sajátos volt. Az árrendszer és a szabályozók megváltozása solf tekintetben új helyzet elé állította a gazdasági egységeket. Az év elején megromlott a gazdaságban az előrelátás lehetősége, bizonytalan lett a kapacitások lekötése, átmenetileg meggyengültek az egyébként is laza szerződéses kapcsolatok. Pest megye gépipari üzemeiben például a január 20-ig megkötött szerződések értéke a tavalyinak alig volt több mint 40 százaléka. A külföldi rendelések értéke is sokkal kevesebb volt a múlt évinél. Egyes tőkés országokból beszerezhető nyersanyagok ára ugrásszerűen emelkedett, ennek a beépítése a hazai termelői árakba nehézkes volt. Mindez akadályozta a kapacitások lekötését, a termelés feltételeinek a biztosítását, a folyamatos, egyenletes munkát. Ám ez csak az indulásra jellemző. Az elmúlt félév során a helyzet fokozatosan rendeződött, amiben a kormányzat intézkedései mellett nagy szerepet játszott az, hogy kibontakozott a vállalatok aktivitása, kezdeményező készsége. Jelenleg már a megye gazdaságában a kapacitások leterheltek és az esztendő egészére megkötötték a szállítási szerződéseket, mind a hazai felhasználókkal, mind a külföldi partnerekkel. Néhány vállalat helyzetével speciális okok miatt soron kívül kellett foglalkozni. Ismeretes, hogy a Forte március 15-i hatállyal engedélyt kapott az áremelésre — mivel az ezüst világpiaci ára ugrásszerűen megemelkedett (később az ezüstár mozgása megfordult, a Forte július 1-től csökkentette áraitj. A Mechanikai Müveknél közgazdasági megfontolásokból meg kellett változtatni a nyereségképzés rendjét. Egészében azonban a szabályozók alkalmazásában a normativitás nagymértékben erősödött A mezőgazdaságban felhasznált energia, az ipari eredetű anyagok és gépek ára jelentősen emelkedett, ez sokkal feszesebb költséggazdálkodásra kényszeríti az üzemeket. Fokozatosan megszűntek az izgalmak a melléküzem- ágak árkérdéseiben. Az objektív viszonyok bizonyítják újra és újra, hogy a szolgáltatások fejlesztése, a lakosság ellátása fogyasztási cikkekkel, sőt bizonyos fokig az ipari nagyüzemek gazdaságos termelése is igényli a jól működő tsz-melléküzemágakat. Az esetek többségében a piaci helyzetnek megfelelően, a megrendelővel megegyezve, az induló áraktól kölcsönösen elfogadható árakig jutottak el. Az elmúlt hónapok tapasztalatai arra intenek, hogy az üzemek árképzésének színvonalát tovább kell javítani. Ezért következetesebb lesz az árellenőrzés is. Az első félévet értékelve gyakran hallani, hogy a gazdasági év indulását óvatos vállalati tervezés jellemezte. Ez részben természetes következménye a bizonytalanságnak, az előrelátás csökkenésének. Nem véletlenül elsősorban a nyereségtervekben mutatkozott az óvatosság. Ugyanakkor a szemléletváltozás sem volt problémamentes. Csökkenő mértékben, de még ma is tapasztalható, hogy egyes vezetők lehetetlennek tartják* a vállalat tervszerű gazdálkodását a- gyakran változó gazdálkodási körülmények között. Jó hangulatban, nyugodt légkörben A bénultság semmiképpen sem idokolt, a tervezés módszereit kell továbbfejleszteni a mai körülményeknek megfelelően. A PEMÜ, a PEVDI, a Forte, az ISG, a Mechanikai Művek, a Híradástechnikai Anyagok Gyára és más vállalatok például havi nyereségszámítással, állandó piackutatással és gyártmányfejlesztéssel, folyamatos tervezéssel igyekeznek a rugalmasságot fokozni. Sok mezőgazdasági üzem az I. negyedév végén korrigálta tervszámait és az ágazatok programját, az anyagi ösztönzés rendszerét a reális feladatokhoz igazították. Az esztendő eddig eltelt időszakát az jellemezte, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozói jó politikai hangulatban, nyugodt légkörben dolgoztak. Pártunk XII. kongresszusának politikai hatása, a kongresszusi munkaversenyben való tömeges részvétel — nagy szerepet játszott a gazdasági eredmények elérésében. Az üzemi pártszervezetek figyelemmel tanulmányozták a munka feltételeit és segítettek az akadályok elhárításában. Igényelték a vállalati vezetés átgondolt és rugalmas reagálását a változásokra. A pártszervezetek politikai hatását erősítette, hogy egy időszakban az egész megyében napirendre kerültek a gazdálkodás legfontosabb kérdései, az exportnövelés, az importkiváltás, a munkaerőgazdálkodás, az anyag- és energiatakarékosság, a költséggazdálkodás helyi feladatai. A kommunistáknak nagyon sok kritikai észrevételük és javaslatuk volt, mint ahogy túlnyomó többségük példát mutat a megvalósításban is. Ha az indulás buktatóit, a munkát és a gazdasági eredményeket együttesen értékeljük, azt lehet mondani, hogy Pest megye üzemei jól dolgoztak. Nem tudtak a vállalatok, szövetkezetek minden gondot megoldani, gyenge pontok is mutatkoztak még, de a félévi eredmények megfelelőek. És ami a döntő: ha az erőfeszítéseket fokozni tudjuk, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt eredményes lehet az esztendő. Az ipari üzemek a termékek volumenét tekintve az első hat hónapban 2.8 0,0-kal kevesebbet termeltek, mint a múlt év hasonló időszakában (folyó áron számolva nőtt a termelési érték). Az igazi kérdés azonban az, hogy azokból a termékekből nőtt-e a termelés, amit a piac kívánt, amit hatékonyan tudunk termelni és jó áron értékesíteni? És megfordítva: a csökkenés a gazdaságtalan termékek visszaszorítása miatt következett-e be? Az ezekre a kérdésekre adott válasz eldönti az értékelést. Ágazatonként vizsgálva és az éves tervfeladat időarányos teljesítését figyelembe véve első helyen a vegyipar áll, majd a könnyűipar követi. Jó lett volna, ha egyes gépipari vállalatok nagyobb ütemben tudták volna a korszerű termékek gyártását növelni. A mi megyénk beruházási kapacitáshiányát tekintve sajnálatosnak kell minősíteni, hogy az építőAz év első félévének gazdasági eredményei és tapasztalatai írta: Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára ipari egységek az éves termelési előirányzatuknak csak 40%-át teljesítették. Jelentősen nőtt a korszerű csapágyak, nyomtatott áramkörök, ferritek, villamos fogyasztásmérők, filmek, konténerek, cement és égetett tégla termelése. A korlátozott piaci lehetőségek miatt kevesebbet termeltek autó- busz-fenékvázból, fénycsőből, fotópapírból, len-típusú szövetből stb. A Dunai Kőolajipari Vállalat — az országos igényeknek megfelelően — csökkentette termelését benzinből, fűtőolajból, gázolajból. Viszont növelte az aromás termékek előállítását és exportját. Egyenletes, tervszerű volt a munka a félév során többek között a Csepel Autógyár, a Dunakeszi Házgyár, a Ganz Árammérőgyár és az Ipari Műszergyár üzemeiben. Mennyiségileg csökkent a termelés a múlt évhez viszonyítva például a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál, az Egyesült Izzó váci gyárában, de ezekben a termékváltás és a hatékonyságot javító munka felgyorsult. Huszonöt százaléknál nagyobb mértékben visszaesett 10 ipari szövetkezet termelése. A helyzet tehát rendkívül differenciált. A második félévben is a hatékonyság javítása a legfőbb feladat. Tovább kell a termékszerkezet váltását gyorsítani, csökkenteni a termelés költségeit. Olyan szervezettseggel, mint a nyáron A mezőgazdasági termelés eredményeit még nem lehet összegezni. Néhány termék kivételével jó zárás várható a növénytermelésben, tovább fejlődik a megyei üzemekben az állattenyésztés. A munkák kora tavasztól kezdve lendületesek voltak, szorgalommal és jó minőségben dolgoztak. Úgy tűnik, ebben a vonatkozásban sikerült csökkenteni a gazdaságok közötti különbségeket, ami a vezetési színvonal további javulását is jelzi. Mindany- nyiunk számára öröm, hogy magunk mögött tudhatjuk az idei nehéz, bár gazdag aratást.- A gépen dolgozók, de a szervezők, irányító szakemberek is kivívták a társadalom elismerését. Az aratásban megnyilvánuló szervezettséget, áldozatvállalást, segítőkészséget tegyük jellemzővé az őszi munkáknál is, mert csak így oldhatjuk meg az összetorlódott feladatokat. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az ÁFÉSZ-ek tovább javították a háztáji és kisegítő gazdaságok szervezését. Különösen a sertés-, baromfi-, nyúl- és galambhús-termeltetésban értek ed jó eredményeket. Hagyományosan kiemelkedő a dunavarsányi ■ Petőfi,' az ócsai Vörös Október és a hernádi Március 15. Tsz integráló tevékenysége. (E téren végzett munkájukat jól tükrözik az OMÉK bemutatói is.) Az utóbbi időben igen szép eredményeket értek el a sok közül: a gödi Dunamenti, a vácszentlászdói Zöldmező, a kosdi Lenin, a dabasi Fehér Akác, a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság és a Rákosvölgye termelőszövetkezetek. A kistermelőkkel kialakított szorosabb szerződéses kapcsodat javította a termelés tervszerűségét és elősegítette, hogy az érdekeltség megszerzéséért időben intézkedni lehessen. Exporttermelés, készletgazdálkodás A gazdaságpolitikai céloknak megfelelően nőtt a gazdasági egységeink exportorientáltsága. Ez a folyamat az ötödik ötéves terv teljes időszakára jellemző volt, de ez évben felgyorsult. A szocialista országokba kivitelre szánt áruk termelésétől az áruk kiszállításának üteme elmaradt, ez több vállalatnál a készletek növekedését is kiváltotta, örvendetes az aktivitás a gazdaságos tőkés export lehetőségeinek a felkutatásában. Csaknem 40%-kal nőtt a nem rubel elszámolású export értéke a múlt év első feléhez viszonyítva. Vagy más oldalról: hat hónap alatt a tőkés exportteljesítés másfélszerese az 1976. egész évinek. Kiemelkedő a DKV teljesítménye, viszont a gépipari vállalatoké gyengébb a tervezettnél. Leleményességet és rugalmasságot tanúsítanak az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek a tőkés export növelése lehetőségeinek felkutatásában, valamint az importpótlásban. A mezőgazdasági szövetkezetek melléküzemágai ez év első felében kezdtek el tőkés exportra gyártani sok terméket: Kosdon hordozható cserépkályhát, Gyálon műanyag csónaktestet, Érden tv-anten,nát, Ráckevén szellőzőberendezást és villanypásztort, Kis- kunlacházán kis konténert stb. Sok termék gyártása a második félévben kezdődik. Az exportra termelés a melléküzemekben jelez bizonyos fejlődési szintet a termékek minőségében is. A lakosság ellátásának a javítására a melléküzemágak több hiánycikk (háztartási felszerelések, kötőelemek) termelésére rendezkedtek be. Az ipari szövetkezetek korábban is jó eredményeket értek el a gazdaságos exportban. Most — piaci és műszaki ismereteiket az importpótlásban is gazdaságosabban kamatoztatják. A területi pártszervek és tanácsok folyamatosan figyelemmel kísérik, segítik és ellenőrzik az exportnövelő hitelkeretből megvalósuló beruházásokat. Eddig összességében a megye: vállalatok, szövetkezetek teljesítik a vállalt feltételeket. Kisebb lemaradások a berendezések importjának elhúzódása miatt előfordultak, néhány mezőgazdasági beruházást pedig a piaci változások miatt módosítani kellett Az év hátralévő részében a gyors befejezést kell szorgalmazni, másrészt konkretizálni a VI. ötéves tervi akciókat és elkezdeni azok előkészítését. A vállalati, szövetkezeti vezetőkkel való véleménycserék, de legutóbb az állami gazdaságok igazgatóinak az értekezlete is azt mutatja, hogy ahol eddig dinamikus volt a fejlődés, ott most is vannak életrevaló elképzelések, programok. Az I. félévben minden gazdálkodó egység pártszervezetében napirendre került a munka szervezettsége, a munkaerő ésszerű hasznosítása, a teljesítménykövetelmények és az ösztönző bérezés. A tapasztalatokat természetesen mindenekelőtt helyben hasznosítják, de októberben a megyei pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottsága is megtárgyalja. Tervezzük, hogy utána a kérdésre a Pest megyei Hírlapban is visszatérünk. A legfontosabb tapasztalatok és tennivalók máris láthatók. Ez évben javulás érezhető az üzemi mun- kaerőgazdáákodásban is. Nem oldottuk még meg a főbb problémákat, a XII. kongresszuson megfogalmazott feladatok megoldását pedig még csak elkezdtük, de az előrehaladás üteme némileg felgyorsult. Mindenütt erősíteni kell azt a módszert, hogy a munka termelékenységét objektív mutatókkal mérjék és a létszámigényt is úgy számítsák: Az adott iparág élenjáró hazai és nemzetközi termelékenységi szintje nélkül nem lehet reális miérce. Példamutatónak tekintjük a Dunamenti Hőerőművet és a Dunai Kőolajipari Vállalatot. Ezek az ötéves terv elején megcélozták a nemzetközi termelékenységi színvonalat és azóta következetesen, tervszerűen dolgoznak eléréséért. Ha kell, erő-átcsoportosítással is A megyében levő ipari üzemeket a piaci változások, a termékszerkezet átalakítása már sokszor rákényszerítette arra, hogy a dolgozók egy részét üzemen belül átcsoportosítsák. A Mechanikai Művekben, a Csepel Autógyárban, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál. az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban, a Váci Hajógyárban az elmúlt években külön- külön is több száz dolgozót kellett szakmailag átképezni és új feladattal megbízni. Ez a jelenlegi időszakra (és a jövőre) folyamatos feladattá vált mindenütt. Körültekintően kell az ilyen esetekben intézkedni és az érintett dolgozókkal alaposan megismertetni, megbeszélni. Alapvető politikai és gazdasági érdekeink fűződnek ahhoz, hogy minden munkahelyen a. rt\unkur qz, érd#vfc, szerint jusson kinek-ki- nek az anyagi és erkölcsi elismerésből. Ebben növelni kell a gazdasági vezetők és társadalmi szervek aktivitását, erősíteni az együttes fellépést. Mint már utaltam rá, a vállalatokra és a szövetkezetekre a nyomás legjobban a gazdálkodás kérdéseiben, az ár-költség-nyereség kapcsolatában fokozódott. A hatékonysági követelmények szokatlanul erőteljes érvényesítése sok valódi problémát vetett fel, ezekkel az állami és társadalmi szervek folyamatosan foglalkoztáik, sok kérdést menet közben rendeztek. A pártszervezetek segítettek a bénultságot leküzdeni, megtalálni a konkrét tennivalókat, reagálni a körülmények változására. A tettrekészség fokozatosan erősödik. Az elmúlt félév során a vállalati szintű gazdálkodásban jelentős fejlődés ment végbe. A gazdálkodás első félévi számai még nem mindenben adnak végleges és megbízható képet. Néhány tendencia azonban mérhető. A megyei vállalatok nyereségszínvonala az ár- és szabályozóváltozások hatására csökkent, a nyereségvisszaesés mértéke azonban kisebb a népgazdasági átlagnál. Az ipari vállalatok többségének gazdasági helyzete fokozatosan stabilizálódik. Az első félévben 10 vállalatnál jelentkezik veszteség, a mértéke azonban nem nagy és várható, hogy az éves helyzet ennél jobb lesz. A veszteség az építőipari vállalatok és a városgazdálkodási vállalatok egy részénél mutatkozik. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat a múlt évhez viszonyítva még növelni is tudta a nyereségét. A termelésszervezés, a gazdálkodás és a piaci munka javításával hasonlóan jó eredményt ért el az Ipari Műszergyár. Bátran tárja fel a tartalékokat a Mechanikai Művek, a Csepel Autógyár, a PEVDI és sok más' vállalat kollektívája. Éves nyereségtervük nagy részét már az első félévben teljesítették. Ugyanakkor különböző okok miatt a monori Mezőgép és a Forte nem érte el az időarányos teljesítést. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gazdasági helyzete kiegyensúlyozott, bár a differenciáltság továbbra is nagy. A megyei szervek igyekeznek késedelem nélkül vizsgálni azoknak a gazdaságoknak a helyzetét, amelyeknél jelentősebb problémák merülnek fel. Ellenőrző és segítő munkájukkal a járási pártbizottságok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemekben a gazdálkodás színvonala emelkedjen. Ésszerűbb gazdálkodást Idén a mezőgazdasági nagyüzemek a parlagterületeket teljes egészében művelésbe vonták. A tapasztalatok azt mutatják, hogy felgyorsult a földrendezés és az üzemek közötti földcsere. Ez ésszerűbb gépkihasználást és anyagmozgatást tesz lehetővé. Ismeretes, hogy Pest megye igen szép eredményeket ért el a tejtermelésben. Tavaly átlagosan 4100 litert fejtek tehenenként és 1 liter előállításához 37,5 dkg abrakot használtak fel a gazdaságokban. Ez évben a fajlagos tejtermelés tovább növekszik, éspedig az abrakfelhasználás mérséklődése mellett. Egy fél év alatt ezáltal 2400 tonna abrakmegtakarítást értek el. A megyei programnak megfelelő a munka a tömegtakarmány-termelés és -hasznosítás színvonalának javításáért. Ez évben már minden gazdaságban laboratórium vizsgálja a tömegtakarmány beltartalmi értékét. Kár, hogy a lassúság miatt még a módszer hatása nem éri el a számítottat. Gazdasági vezetőinket dicséri és további erőfeszítésekre serkenti, hogy a melléktermékek hasznosításában általános mozgás kezdődött és ez a költségek csökkentésében érezhető szerepet játszik. A megyében a legtöbb gazdaságban hasznosítják a kukoricaszárat legeltetéssel és silózással. Elterjedt a vágóhídi hulladékok felhasználása húsliszt, illetve húspép formájában. A megyében képződő savó háromnegyed részét hasznosítják. Fehérjepótló betinkészítményekkel az elmúlt évben már 43 000 tonna abrakot takarítottak meg. Minden területen, így a mezőgazdaságban is rendkívül fontos az energiával való maximális takarékosság. Hogy milyen nagy jelentőségű kérdés ez, mutatja egy szám: Pest megye termelőszövetkezetei évente 700—800 millió Ft értékű energiahordozót használnak fel. És mondjuk meg világosan: gyakran nem ésszerűen, takarékosan. Pedig ez alapkövetelmény. Elgondolkoztató, hogy úgy a traktorok, mint a tehergépkocsik üzemeltetésénél eey- egy gazdaság fajlagos üzemanyagfelhasználása többszöröse, mint a másik gazdaságé! Papír, ceruza és közös alkotás A téma kimeríthetetlen, papír, ceruza és alkotó, közös gondolkodás kell hozzá. Az optimális technológia és üzemmód kialakítása minden termelő egységnél ad lehetőséget a takarékosságra. Több, gazdaságtalanul üzemelő broylertelepen kihagynak 2 váltást a téli időszakban, ezzel csökkentve az energiaköltséget. Sok gazdaság keresi a gyakorlatilag leg. megfelelőbb módszert a kukorica nedves tárolására. Tiszteletet érdemel az Óbuda Tsz szakember gárdája, akik nagy ambícióval és szakmai tudással dolgoznak az üvegházak energiatakarékos üzemeltetéséért. A gazdaságosság javítása, a takarékosság általánossá tétele érdekében sok kisebb-nagyobb intézkedés történt. Nem eredménytelenül, ezt mutatja a vállalati nyereség alakulása. A mezőgazdasági üzemek beruházási tevékenységében kezd tért nyerni a takarékosság. A jelenleg tervezés alatt álló vagy elkezdett beruházásoknál a megrendelők és a tervezők jobban igyekeznek az olcsó, energiatakarékos megoldásokra. A „MEZŐFA” szerkezetű juh- hodályok (pilisi Aranykalász tsz, nagykőrösi Mészáros János mgtsz), egyes tehenészeti telep-bővítések (püspökhatvani Galgavölgye mgtsz), valamint a szarvasmarha-szabadtartás térhódítása mutatja, hogy lehet az eddiginél olcsóbban is fejleszteni. Több gazdaság, például az ócsai Vörös Október, a budaörsi Sasad mgtsz, a Felsőbabádi Állami Gazdaság..., a tehenek számát férőhely hiányában úgy növelte, hogy háztáji gazdaságokba helyezték ki. Egyúttal — és a VI. ötéves terv előkészítése miatt most különösen — egyre nagyobb mértékben kell e törekvéseket érvényesíteni a fejlesztési politikában. Azt kell általánossá tenni, ami ma még csak jó példaként említhető. A DKV már hosszabb ideje azokat a kapacitásait növeli, amelyek az olaj magasabb feldolgozottsági fokú és jövedelmezőbb termékeit állítják elő. Néhány napja adtuk át a Törökbálinti Állami Gazdaság nektárüzemét, amely az egész budai járás gyümölcstermelését segíti gazdaságosabbá tenni. Utalhatok a gödi tsz juhászatfejlesztésére, a dömsödi tsz borfeldolgozójának bővítésére vagy az ócsai tsz fakitermelő és -feldolgozó kapacitásának fejlesztésére. E három utóbbi gazdaságos, jól jövedelmező fejlesztés, tőkés exportot tesz lehetővé — valamennyi ez évben kezdődött és még ez évben be is fejeződik. A gazdaságosság javításában egyszerre kell mindkét utat járni. A költségek csökkentésében is nagyon sok még a tennivaló, egyúttal olyan fejlesztést erősítsünk, amely takarékos technológiát honosít meg, korszerű, jól eladható terméket állít elő, a költségei gyorsan megtérülnek. Kiegyensúlyozott ellátás Az elhatározott életszínvonal-politika végre hajtása során a tanácsok, a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek felelősséggel dolgoztak azért, hogy a megye lakosságának ellátása kiegyensúlyozott legyen. Az alapvető élelmiszerek kínálata folyamatosan biztosította az igények kielégítését. Tőkehús- és húskészítményekből, valamint vágott baromfiból a mennyiségi igényeket maradéktalanul ki lehetett elégíteni. Zöldségfélékből kielégítő, gyümölcsből viszont az előző évinél kedvezőtlenebb volt a kínálat. Az első félév során jó volt az ellátás a ruházati cikkek, ezen belül a cipő és konfekció, a híradástechnikai, az elektromos háztartási cikkek területén. A bútorkereskedelemben mennyiségi túlkínálat jelentkezik, a választék azonban nem kielégítő. Javult az építőanyag- ellátás, elsősorban az alapvető építőipari cikkeknél, mint pl. tégla, kavics, nyílászárók. Időszakosan hiány jelentkezett fehérneműből, vas- és szerelvényáruból, tüzeléstechnikai cikkekből és vasbetonipari termékekből. A szolgáltató tevékenység fejlődése ellenére gondok jelentkeztek a tartós fogyasztási cikkek javításánál, elsősorban alkatrészhiányból fakadóan. A vendéglátás forgalma az előző évihez viszonyítva csökkent az év elejei áremelések miatt. Gondolom, hogy az I. félév eredményeinek és gazdasági folyamatainak e vázlatos ismertetése is mutatja, hogy bonyolult körülmények között is lehet jó eredményt elérni. Az esztendő hátralevő részében tovább kell fokozni a gazdasági aktivitást, az összefogást, hasznosítani az első hat hónap tapasztalatait.
