Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

Az országos problémákhoz hasonlóan az Idei gazdasági év indulása Pest megyében is sajátos volt. Az árrendszer és a szabályozók megváltozása solf tekintetben új helyzet elé állította a gazdasági egységeket. Az év ele­jén megromlott a gazdaságban az előrelátás lehetősége, bizonytalan lett a kapacitások le­kötése, átmenetileg meggyengültek az egyéb­ként is laza szerződéses kapcsolatok. Pest me­gye gépipari üzemeiben például a január 20-ig megkötött szerződések értéke a tavalyi­nak alig volt több mint 40 százaléka. A kül­földi rendelések értéke is sokkal kevesebb volt a múlt évinél. Egyes tőkés országokból beszerezhető nyersanyagok ára ugrásszerűen emelkedett, ennek a beépítése a hazai terme­lői árakba nehézkes volt. Mindez akadályozta a kapacitások leköté­sét, a termelés feltételeinek a biztosítását, a folyamatos, egyenletes munkát. Ám ez csak az indulásra jellemző. Az elmúlt félév során a helyzet fokozatosan rendeződött, amiben a kormányzat intézkedései mellett nagy szere­pet játszott az, hogy kibontakozott a vállala­tok aktivitása, kezdeményező készsége. Jelen­leg már a megye gazdaságában a kapacitások leterheltek és az esztendő egészére megkötöt­ték a szállítási szerződéseket, mind a hazai felhasználókkal, mind a külföldi partnerekkel. Néhány vállalat helyzetével speciális okok miatt soron kívül kellett foglalkozni. Ismere­tes, hogy a Forte március 15-i hatállyal en­gedélyt kapott az áremelésre — mivel az ezüst világpiaci ára ugrásszerűen megemelkedett (később az ezüstár mozgása megfordult, a Forte július 1-től csökkentette áraitj. A Me­chanikai Müveknél közgazdasági megfontolá­sokból meg kellett változtatni a nyereségkép­zés rendjét. Egészében azonban a szabályozók alkalmazásában a normativitás nagymérték­ben erősödött A mezőgazdaságban felhasznált energia, az ipari eredetű anyagok és gépek ára jelentősen emelkedett, ez sokkal feszesebb költséggaz­dálkodásra kényszeríti az üzemeket. Fokoza­tosan megszűntek az izgalmak a melléküzem- ágak árkérdéseiben. Az objektív viszonyok bizonyítják újra és újra, hogy a szolgáltatá­sok fejlesztése, a lakosság ellátása fogyasztási cikkekkel, sőt bizonyos fokig az ipari nagy­üzemek gazdaságos termelése is igényli a jól működő tsz-melléküzemágakat. Az esetek többségében a piaci helyzetnek megfelelően, a megrendelővel megegyezve, az induló árak­tól kölcsönösen elfogadható árakig jutottak el. Az elmúlt hónapok tapasztalatai arra intenek, hogy az üzemek árképzésének színvonalát to­vább kell javítani. Ezért következetesebb lesz az árellenőrzés is. Az első félévet értékelve gyakran hallani, hogy a gazdasági év indulását óvatos vállalati tervezés jellemezte. Ez részben természetes következménye a bizonytalanságnak, az elő­relátás csökkenésének. Nem véletlenül első­sorban a nyereségtervekben mutatkozott az óvatosság. Ugyanakkor a szemléletváltozás sem volt problémamentes. Csökkenő mérték­ben, de még ma is tapasztalható, hogy egyes vezetők lehetetlennek tartják* a vállalat terv­szerű gazdálkodását a- gyakran változó gazdál­kodási körülmények között. Jó hangulatban, nyugodt légkörben A bénultság semmiképpen sem idokolt, a tervezés módszereit kell továbbfejleszteni a mai körülményeknek megfelelően. A PEMÜ, a PEVDI, a Forte, az ISG, a Mechanikai Művek, a Híradástechnikai Anyagok Gyára és más vállalatok például havi nyereségszámítással, állandó piackutatással és gyártmányfejlesztés­sel, folyamatos tervezéssel igyekeznek a ru­galmasságot fokozni. Sok mezőgazdasági üzem az I. negyedév végén korrigálta tervszámait és az ágazatok programját, az anyagi ösztön­zés rendszerét a reális feladatokhoz igazítot­ták. Az esztendő eddig eltelt időszakát az jelle­mezte, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozói jó politikai hangulatban, nyugodt lég­körben dolgoztak. Pártunk XII. kongresszusá­nak politikai hatása, a kongresszusi munka­versenyben való tömeges részvétel — nagy szerepet játszott a gazdasági eredmények el­érésében. Az üzemi pártszervezetek figyelem­mel tanulmányozták a munka feltételeit és segítettek az akadályok elhárításában. Igé­nyelték a vállalati vezetés átgondolt és ru­galmas reagálását a változásokra. A pártszer­vezetek politikai hatását erősítette, hogy egy időszakban az egész megyében napirendre kerültek a gazdálkodás legfontosabb kérdései, az exportnövelés, az importkiváltás, a mun­kaerőgazdálkodás, az anyag- és energiataka­rékosság, a költséggazdálkodás helyi felada­tai. A kommunistáknak nagyon sok kritikai észrevételük és javaslatuk volt, mint ahogy túlnyomó többségük példát mutat a megva­lósításban is. Ha az indulás buktatóit, a munkát és a gaz­dasági eredményeket együttesen értékeljük, azt lehet mondani, hogy Pest megye üzemei jól dolgoztak. Nem tudtak a vállalatok, szö­vetkezetek minden gondot megoldani, gyenge pontok is mutatkoztak még, de a félévi ered­mények megfelelőek. És ami a döntő: ha az erőfeszítéseket fokozni tudjuk, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt eredményes le­het az esztendő. Az ipari üzemek a termékek volumenét te­kintve az első hat hónapban 2.8 0,0-kal keve­sebbet termeltek, mint a múlt év hasonló idő­szakában (folyó áron számolva nőtt a terme­lési érték). Az igazi kérdés azonban az, hogy azokból a termékekből nőtt-e a termelés, amit a piac kívánt, amit hatékonyan tudunk termelni és jó áron értékesíteni? És megfordítva: a csök­kenés a gazdaságtalan termékek visszaszorí­tása miatt következett-e be? Az ezekre a kér­désekre adott válasz eldönti az értékelést. Ágazatonként vizsgálva és az éves tervfel­adat időarányos teljesítését figyelembe véve első helyen a vegyipar áll, majd a könnyűipar követi. Jó lett volna, ha egyes gépipari válla­latok nagyobb ütemben tudták volna a kor­szerű termékek gyártását növelni. A mi me­gyénk beruházási kapacitáshiányát tekintve sajnálatosnak kell minősíteni, hogy az építő­Az év első félévének gazdasági eredményei és tapasztalatai írta: Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára ipari egységek az éves termelési előirányza­tuknak csak 40%-át teljesítették. Jelentősen nőtt a korszerű csapágyak, nyomtatott áramkörök, ferritek, villamos fo­gyasztásmérők, filmek, konténerek, cement és égetett tégla termelése. A korlátozott piaci le­hetőségek miatt kevesebbet termeltek autó- busz-fenékvázból, fénycsőből, fotópapírból, len-típusú szövetből stb. A Dunai Kőolajipari Vállalat — az országos igényeknek megfele­lően — csökkentette termelését benzinből, fű­tőolajból, gázolajból. Viszont növelte az aro­más termékek előállítását és exportját. Egyenletes, tervszerű volt a munka a félév során többek között a Csepel Autógyár, a Du­nakeszi Házgyár, a Ganz Árammérőgyár és az Ipari Műszergyár üzemeiben. Mennyiségileg csökkent a termelés a múlt évhez viszonyít­va például a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat­nál, az Egyesült Izzó váci gyárában, de ezek­ben a termékváltás és a hatékonyságot javító munka felgyorsult. Huszonöt százaléknál na­gyobb mértékben visszaesett 10 ipari szövet­kezet termelése. A helyzet tehát rendkívül differenciált. A második félévben is a hatékonyság javítása a legfőbb feladat. Tovább kell a termékszerke­zet váltását gyorsítani, csökkenteni a terme­lés költségeit. Olyan szervezettseggel, mint a nyáron A mezőgazdasági termelés eredményeit még nem lehet összegezni. Néhány termék kivéte­lével jó zárás várható a növénytermelésben, tovább fejlődik a megyei üzemekben az ál­lattenyésztés. A munkák kora tavasztól kezd­ve lendületesek voltak, szorgalommal és jó minőségben dolgoztak. Úgy tűnik, ebben a vo­natkozásban sikerült csökkenteni a gazdasá­gok közötti különbségeket, ami a vezetési színvonal további javulását is jelzi. Mindany- nyiunk számára öröm, hogy magunk mögött tudhatjuk az idei nehéz, bár gazdag aratást.- A gépen dolgozók, de a szervezők, irányító szakemberek is kivívták a társadalom elisme­rését. Az aratásban megnyilvánuló szerve­zettséget, áldozatvállalást, segítőkészséget te­gyük jellemzővé az őszi munkáknál is, mert csak így oldhatjuk meg az összetorlódott fel­adatokat. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok és az ÁFÉSZ-ek tovább ja­vították a háztáji és kisegítő gazdaságok szervezését. Különösen a sertés-, baromfi-, nyúl- és galambhús-termeltetésban értek ed jó eredményeket. Hagyományosan kiemel­kedő a dunavarsányi ■ Petőfi,' az ócsai Vörös Október és a hernádi Március 15. Tsz integ­ráló tevékenysége. (E téren végzett munká­jukat jól tükrözik az OMÉK bemutatói is.) Az utóbbi időben igen szép eredményeket értek el a sok közül: a gödi Dunamenti, a vácszentlászdói Zöldmező, a kosdi Lenin, a dabasi Fehér Akác, a ceglédi Magyar—Szov­jet Barátság és a Rákosvölgye termelőszö­vetkezetek. A kistermelőkkel kialakított szorosabb szerződéses kapcsodat javította a termelés tervszerűségét és elősegítette, hogy az érde­keltség megszerzéséért időben intézkedni le­hessen. Exporttermelés, készletgazdálkodás A gazdaságpolitikai céloknak megfelelően nőtt a gazdasági egységeink exportorientált­sága. Ez a folyamat az ötödik ötéves terv teljes időszakára jellemző volt, de ez évben felgyorsult. A szocialista országokba kivitel­re szánt áruk termelésétől az áruk kiszállí­tásának üteme elmaradt, ez több vállalatnál a készletek növekedését is kiváltotta, örven­detes az aktivitás a gazdaságos tőkés ex­port lehetőségeinek a felkutatásában. Csak­nem 40%-kal nőtt a nem rubel elszámolá­sú export értéke a múlt év első feléhez vi­szonyítva. Vagy más oldalról: hat hónap alatt a tőkés exportteljesítés másfélszerese az 1976. egész évinek. Kiemelkedő a DKV teljesítménye, viszont a gépipari vállalatoké gyengébb a tervezettnél. Leleményességet és rugalmasságot tanúsí­tanak az ipari és mezőgazdasági szövetkeze­tek a tőkés export növelése lehetőségeinek felkutatásában, valamint az importpótlás­ban. A mezőgazdasági szövetkezetek mellék­üzemágai ez év első felében kezdtek el tő­kés exportra gyártani sok terméket: Kosdon hordozható cserépkályhát, Gyálon műanyag csónaktestet, Érden tv-anten,nát, Ráckevén szellőzőberendezást és villanypásztort, Kis- kunlacházán kis konténert stb. Sok termék gyártása a második félévben kezdődik. Az exportra termelés a melléküzemekben jelez bizonyos fejlődési szintet a termékek minő­ségében is. A lakosság ellátásának a javítá­sára a melléküzemágak több hiánycikk (ház­tartási felszerelések, kötőelemek) termelé­sére rendezkedtek be. Az ipari szövetkezetek korábban is jó eredményeket értek el a gazdaságos export­ban. Most — piaci és műszaki ismereteiket az importpótlásban is gazdaságosabban ka­matoztatják. A területi pártszervek és tanácsok folya­matosan figyelemmel kísérik, segítik és el­lenőrzik az exportnövelő hitelkeretből meg­valósuló beruházásokat. Eddig összességében a megye: vállalatok, szövetkezetek teljesítik a vállalt feltételeket. Kisebb lemaradások a berendezések importjának elhúzódása miatt előfordultak, néhány mezőgazdasági beruhá­zást pedig a piaci változások miatt módosí­tani kellett Az év hátralévő részében a gyors befejezést kell szorgalmazni, másrészt konkretizálni a VI. ötéves tervi akciókat és elkezdeni azok előkészítését. A vállalati, szö­vetkezeti vezetőkkel való véleménycserék, de legutóbb az állami gazdaságok igazgatóinak az értekezlete is azt mutatja, hogy ahol ed­dig dinamikus volt a fejlődés, ott most is vannak életrevaló elképzelések, programok. Az I. félévben minden gazdálkodó egység pártszervezetében napirendre került a mun­ka szervezettsége, a munkaerő ésszerű hasz­nosítása, a teljesítménykövetelmények és az ösztönző bérezés. A tapasztalatokat termé­szetesen mindenekelőtt helyben hasznosítják, de októberben a megyei pártbizottság gaz­daság- és szövetkezetpolitikai bizottsága is megtárgyalja. Tervezzük, hogy utána a kér­désre a Pest megyei Hírlapban is visszaté­rünk. A legfontosabb tapasztalatok és tenni­valók máris láthatók. Ez évben javulás érezhető az üzemi mun- kaerőgazdáákodásban is. Nem oldottuk még meg a főbb problémákat, a XII. kongresszu­son megfogalmazott feladatok megoldását pedig még csak elkezdtük, de az előrehala­dás üteme némileg felgyorsult. Mindenütt erősíteni kell azt a módszert, hogy a munka termelékenységét objektív mutatókkal mérjék és a létszámigényt is úgy számítsák: Az adott iparág élenjáró hazai és nemzetközi termelékenységi szintje nélkül nem lehet reális miérce. Példamutatónak te­kintjük a Dunamenti Hőerőművet és a Dunai Kőolajipari Vállalatot. Ezek az ötéves terv elején megcélozták a nemzetközi termelé­kenységi színvonalat és azóta következete­sen, tervszerűen dolgoznak eléréséért. Ha kell, erő-átcsoportosítással is A megyében levő ipari üzemeket a piaci változások, a termékszerkezet átalakítása már sokszor rákényszerítette arra, hogy a dolgo­zók egy részét üzemen belül átcsoportosít­sák. A Mechanikai Művekben, a Csepel Autó­gyárban, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat­nál. az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban, a Váci Hajógyárban az elmúlt években külön- külön is több száz dolgozót kellett szakmai­lag átképezni és új feladattal megbízni. Ez a jelenlegi időszakra (és a jövőre) folyama­tos feladattá vált mindenütt. Körültekintően kell az ilyen esetekben intézkedni és az érintett dolgozókkal alaposan megismertet­ni, megbeszélni. Alapvető politikai és gazdasági érdekeink fűződnek ahhoz, hogy minden munkahelyen a. rt\unkur qz, érd#vfc, szerint jusson kinek-ki- nek az anyagi és erkölcsi elismerésből. Eb­ben növelni kell a gazdasági vezetők és tár­sadalmi szervek aktivitását, erősíteni az együttes fellépést. Mint már utaltam rá, a vállalatokra és a szövetkezetekre a nyomás legjobban a gaz­dálkodás kérdéseiben, az ár-költség-nyereség kapcsolatában fokozódott. A hatékonysági követelmények szokatlanul erőteljes érvénye­sítése sok valódi problémát vetett fel, ezek­kel az állami és társadalmi szervek folya­matosan foglalkoztáik, sok kérdést menet közben rendeztek. A pártszervezetek segítet­tek a bénultságot leküzdeni, megtalálni a konkrét tennivalókat, reagálni a körülmé­nyek változására. A tettrekészség fokozato­san erősödik. Az elmúlt félév során a válla­lati szintű gazdálkodásban jelentős fejlődés ment végbe. A gazdálkodás első félévi számai még nem mindenben adnak végleges és megbízható képet. Néhány tendencia azonban mérhető. A megyei vállalatok nyereségszínvonala az ár- és szabályozóváltozások hatására csök­kent, a nyereségvisszaesés mértéke azonban kisebb a népgazdasági átlagnál. Az ipari vál­lalatok többségének gazdasági helyzete fo­kozatosan stabilizálódik. Az első félévben 10 vállalatnál jelentkezik veszteség, a mértéke azonban nem nagy és várható, hogy az éves helyzet ennél jobb lesz. A veszteség az épí­tőipari vállalatok és a városgazdálkodási vállalatok egy részénél mutatkozik. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat a múlt évhez viszonyítva még növelni is tud­ta a nyereségét. A termelésszervezés, a gaz­dálkodás és a piaci munka javításával ha­sonlóan jó eredményt ért el az Ipari Mű­szergyár. Bátran tárja fel a tartalékokat a Mechanikai Művek, a Csepel Autógyár, a PEVDI és sok más' vállalat kollektívája. Éves nyereségtervük nagy részét már az el­ső félévben teljesítették. Ugyanakkor külön­böző okok miatt a monori Mezőgép és a Forte nem érte el az időarányos teljesítést. Az állami gazdaságok és a termelőszövet­kezetek gazdasági helyzete kiegyensúlyozott, bár a differenciáltság továbbra is nagy. A megyei szervek igyekeznek késedelem nélkül vizsgálni azoknak a gazdaságoknak a helyze­tét, amelyeknél jelentősebb problémák me­rülnek fel. Ellenőrző és segítő munkájukkal a járási pártbizottságok nagyban hozzájárul­nak ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemekben a gazdálkodás színvonala emelkedjen. Ésszerűbb gazdálkodást Idén a mezőgazdasági nagyüzemek a par­lagterületeket teljes egészében művelésbe vonták. A tapasztalatok azt mutatják, hogy felgyorsult a földrendezés és az üzemek kö­zötti földcsere. Ez ésszerűbb gépkihasználást és anyagmozgatást tesz lehetővé. Ismeretes, hogy Pest megye igen szép ered­ményeket ért el a tejtermelésben. Tavaly át­lagosan 4100 litert fejtek tehenenként és 1 li­ter előállításához 37,5 dkg abrakot használtak fel a gazdaságokban. Ez évben a fajlagos tej­termelés tovább növekszik, éspedig az abrak­felhasználás mérséklődése mellett. Egy fél év alatt ezáltal 2400 tonna abrakmegtakarítást értek el. A megyei programnak megfelelő a munka a tömegtakarmány-termelés és -hasznosítás színvonalának javításáért. Ez évben már min­den gazdaságban laboratórium vizsgálja a tö­megtakarmány beltartalmi értékét. Kár, hogy a lassúság miatt még a módszer hatása nem éri el a számítottat. Gazdasági vezetőinket dicséri és további erőfeszítésekre serkenti, hogy a melléktermé­kek hasznosításában általános mozgás kezdő­dött és ez a költségek csökkentésében érez­hető szerepet játszik. A megyében a legtöbb gazdaságban hasznosítják a kukoricaszárat le­geltetéssel és silózással. Elterjedt a vágóhídi hulladékok felhasználása húsliszt, illetve hús­pép formájában. A megyében képződő savó háromnegyed részét hasznosítják. Fehérjepót­ló betinkészítményekkel az elmúlt évben már 43 000 tonna abrakot takarítottak meg. Minden területen, így a mezőgazdaságban is rendkívül fontos az energiával való maxi­mális takarékosság. Hogy milyen nagy jelen­tőségű kérdés ez, mutatja egy szám: Pest me­gye termelőszövetkezetei évente 700—800 mil­lió Ft értékű energiahordozót használnak fel. És mondjuk meg világosan: gyakran nem ésszerűen, takarékosan. Pedig ez alapkövetel­mény. Elgondolkoztató, hogy úgy a traktorok, mint a tehergépkocsik üzemeltetésénél eey- egy gazdaság fajlagos üzemanyagfelhasználá­sa többszöröse, mint a másik gazdaságé! Papír, ceruza és közös alkotás A téma kimeríthetetlen, papír, ceruza és al­kotó, közös gondolkodás kell hozzá. Az opti­mális technológia és üzemmód kialakítása minden termelő egységnél ad lehetőséget a ta­karékosságra. Több, gazdaságtalanul üzeme­lő broylertelepen kihagynak 2 váltást a téli időszakban, ezzel csökkentve az energiakölt­séget. Sok gazdaság keresi a gyakorlatilag leg. megfelelőbb módszert a kukorica nedves tá­rolására. Tiszteletet érdemel az Óbuda Tsz szakember gárdája, akik nagy ambícióval és szakmai tudással dolgoznak az üvegházak energiatakarékos üzemeltetéséért. A gazdaságosság javítása, a takarékosság ál­talánossá tétele érdekében sok kisebb-nagyobb intézkedés történt. Nem eredménytelenül, ezt mutatja a vállalati nyereség alakulása. A mezőgazdasági üzemek beruházási tevé­kenységében kezd tért nyerni a takarékosság. A jelenleg tervezés alatt álló vagy elkezdett beruházásoknál a megrendelők és a tervezők jobban igyekeznek az olcsó, energiatakarékos megoldásokra. A „MEZŐFA” szerkezetű juh- hodályok (pilisi Aranykalász tsz, nagykőrösi Mészáros János mgtsz), egyes tehenészeti te­lep-bővítések (püspökhatvani Galgavölgye mgtsz), valamint a szarvasmarha-szabadtartás térhódítása mutatja, hogy lehet az eddiginél olcsóbban is fejleszteni. Több gazdaság, például az ócsai Vörös Ok­tóber, a budaörsi Sasad mgtsz, a Felsőbabádi Állami Gazdaság..., a tehenek számát férő­hely hiányában úgy növelte, hogy háztáji gazdaságokba helyezték ki. Egyúttal — és a VI. ötéves terv előkészí­tése miatt most különösen — egyre nagyobb mértékben kell e törekvéseket érvényesíteni a fejlesztési politikában. Azt kell általánossá tenni, ami ma még csak jó példaként említ­hető. A DKV már hosszabb ideje azokat a ka­pacitásait növeli, amelyek az olaj magasabb feldolgozottsági fokú és jövedelmezőbb termé­keit állítják elő. Néhány napja adtuk át a Tö­rökbálinti Állami Gazdaság nektárüzemét, amely az egész budai járás gyümölcstermelé­sét segíti gazdaságosabbá tenni. Utalhatok a gödi tsz juhászatfejlesztésére, a dömsödi tsz borfeldolgozójának bővítésére vagy az ócsai tsz fakitermelő és -feldolgozó kapacitásának fejlesztésére. E három utóbbi gazdaságos, jól jövedelmező fejlesztés, tőkés exportot tesz le­hetővé — valamennyi ez évben kezdődött és még ez évben be is fejeződik. A gazdaságosság javításában egyszerre kell mindkét utat járni. A költségek csökkentésé­ben is nagyon sok még a tennivaló, egyúttal olyan fejlesztést erősítsünk, amely takarékos technológiát honosít meg, korszerű, jól elad­ható terméket állít elő, a költségei gyorsan megtérülnek. Kiegyensúlyozott ellátás Az elhatározott életszínvonal-politika végre hajtása során a tanácsok, a kereskedelmi vál­lalatok és szövetkezetek felelősséggel dolgoz­tak azért, hogy a megye lakosságának ellátá­sa kiegyensúlyozott legyen. Az alapvető élel­miszerek kínálata folyamatosan biztosította az igények kielégítését. Tőkehús- és húskészít­ményekből, valamint vágott baromfiból a mennyiségi igényeket maradéktalanul ki lehe­tett elégíteni. Zöldségfélékből kielégítő, gyü­mölcsből viszont az előző évinél kedvezőtle­nebb volt a kínálat. Az első félév során jó volt az ellátás a ru­házati cikkek, ezen belül a cipő és konfekció, a híradástechnikai, az elektromos háztartási cikkek területén. A bútorkereskedelemben mennyiségi túlkínálat jelentkezik, a választék azonban nem kielégítő. Javult az építőanyag- ellátás, elsősorban az alapvető építőipari cik­keknél, mint pl. tégla, kavics, nyílászárók. Idő­szakosan hiány jelentkezett fehérneműből, vas- és szerelvényáruból, tüzeléstechnikai cik­kekből és vasbetonipari termékekből. A szolgáltató tevékenység fejlődése ellenére gondok jelentkeztek a tartós fogyasztási cik­kek javításánál, elsősorban alkatrészhiányból fakadóan. A vendéglátás forgalma az előző évihez viszonyítva csökkent az év elejei ár­emelések miatt. Gondolom, hogy az I. félév eredményeinek és gazdasági folyamatainak e vázlatos ismer­tetése is mutatja, hogy bonyolult körülmé­nyek között is lehet jó eredményt elérni. Az esztendő hátralevő részében tovább kell fo­kozni a gazdasági aktivitást, az összefogást, hasznosítani az első hat hónap tapasztalatait.

Next

/
Thumbnails
Contents