Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-29 / 202. szám

PEST ' MEGYEi VUÍ€ PROLnÁJUAi, ISYEÉJSTIK! XXIV. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. AUGUSZTUS 29., PÉNTEK M it tudunk arról, sző­kébb környezetünk miként vesz részt a a társadalmi munkamegosz­tásban, miféle termékeket bocsát áruk nemzetközi és belföldi forgatagába? A kérdés nem szónoki, sokan vannak ugyanis, akik rá­csodálkoznak a holmin fi­tyegő cédulácskára, a bele­ütött vagy rávarrt szöveg­re, mondván, jé, ez nálunk készült. A nálunk Magyar- ország, valamelyik gyár, vállalat, ahol a csodálkozó vásárló is becsületes igye­kezettel — vagy tessék-lás- sék módra — teszi a dol­gát; termel, elvégzi a rész­műveletekét. Tájékozottsá­ga legtöbbször a műhely falánál torpan meg, bár akadnak kíváncsiak, ők va­lamivel többet tudnak, de azt, hogy mi, miért és ho­gyan, előttük is takarva marad. Közelítsünk a másik ol­dalról. A több gyárra tago­lódó Lenfonó- és Szövőipa­ri Vállalat szocialista bri­gádjai — ösztönös fölisme­réseiket tudatosítva és ér­vényesítve — elhatározták, hogy akár szabadságuk ter­hére is, de kölcsönösen föl­keresik egymás munkahe­lyét. A fonógyáregységek némely kis közössége a rosttermelő telepeket, a fo­nókat a szövők s fordítva, beleértve a kikészítőket és másokat is. Természetes érdeklődésük szülte az öt­letet, fölnevelni azonban már az érdekek nevelték; megtudni, hol, hogyan dol­goznak, milyen gondjaik vannak, hogyan függ össze munkájuk, mi az, amibén segíthetnek, ez fogalmazó­dott meg az érintett szocia­lista brigádok kezdeménye­zésében. Ne tagadjuk; ki­vétel még az ilyen eset. Az általános, a jellemző az, hogy a pórázon tartott kí­váncsiság csupán ismeret­darabkákat szedeget fel, legtöbbször várható vagy végbement személyi válto­zásokról, a nyereségrésze­sedés mértékéről, a másik gyárban, gyáregységben végrehajtott bérem.elésről. A nagy családként emle­getett vállalati közös­ség egészének mun­kájáról, e munka megfog­ható tárgybeli és pénzbeli eredményeiről és gondjai­ról valahogy a földön ma­radnak az ismeretdarabkák, senki nem hajol le azokért. Talán azért, mert sok he­lyen maga a vállalati lég­kör sem kedvez ennek, de esetleg azért is, mert nem keltették fel az egyéni ér­deklődést, sőt legtöbbször azt hallani, mindenki tö­rődjön a maga dolgával. Először persze valóban ez­zel kell foglalkozni, ám a kettő, a saját dolgunk, s a közösség igyekezetének is­merete nem rejt semmiféle ellentmondást, vagylagossá­got. Megyei nagyüzemeket fel­ölelő üzemszociológiai vizs­gálatokból leszűrt fontos tapasztalat, hogy az embe­rek _ s azok kisebb közös­ségei, az ún. kiscsoportok — csak azzal tudnak azo­nosulni, amit ismernek Ekkor sem vehető bizo­nyosra az értelmi és érzel­mi kötődés — mert más­fajta tényezők szintén köz­rejátszanak, nem utolsósor­ban a személyiség nyitott­Ismerje KGST-országok Vilkmos energia Elmélyült az a sokoldalú együttműködés, amely a KGST-tagállaimok energia- rendszereiben a párhuzamos munka további fejlesztésére irányul. A Bélce (Szovjetunió, nyugat-ukrajnai rendszer) egyesített energiarendszer együttes villamosenergia-ter- melése 1979-ben elérte a 647 milliárd kWh-t. 1979-ben a kölcsönös villamosenergia­szállítás 29,4 milliárd kWh volt. Természetesen az energia­kapacitások gyorsabb fejlő­dését jelentős mértékben elő­segítette az atomenergiaipar területén folytatott együttmű­ködés. 1979 végére az atom­erőművek teljesítménye 15 010 MW-ra emelkedett. 1980 első félévében pedig elérte a 17 080 MW-t a KGST-tagállamokban. Komsyűipisri k&rkép Pontosan szállítják az árut Új íermékek váiessxféka exportra Túl az év felén megyénk néhány könnyűipari üzernében arról érdeklődtünk, hogyansi- került az éveleji terveket Idő­arányosan teljesíteni, milyen gondok nehezítik most a mun­kát? Kérdésünkre elsőként a PEMÜ ceglédi cipőgyárában Szolján Mihály műszaki vezető válaszolt — Sikerült ugyan ezer pár­ral túlteljesíteni az első. fél­éves tervet — 248 ezer pár lábbéli helyett 249 ezer párat adtunk át a kereskedelemnek —, árbevételünk azonban el­maradt a -tervezettől. Leg­többet a könnyű, nyári szandá­lokból és bébi-, valamint gyer­mekcipőkből készítettünk. Az előbbiből 105 ezer párát, az utóbbiból mintegy 60 ezer pá­ráit küldtünk az üzletekbe, il­letve adtunk át a kereskede­lemnek. A helyi áfészen kívül töb­bek között öt nagykeres­kedelmi vállalattal állunk kapcsolatban. — Milyennek ígérkezik a második félév? — Ötéves tervünket előre­láthatólag szeptember közepé­re be tudjuk fejezni. Ennek ellenéire sajnos gyakran anyag- és létszámhiány nehezíti a munkát. Az előző évekhez vi­szonyítva ezért némi lemara­dásra is számítunk. Szállítá­Páradksom-fajiabemut®fá' Hasznos tapasztalatok Az abonyi Cj Világ Tsz fajtabemutatóján Az idei időjárás alaposan. megtréfált-a -a mezőgazdasá­got, de hát ennek kárát egy­aránt érzik a termelők, a fel­dolgozóüzemek és a vásárlók. Több hetes eltolódások van­nak valamennyi termék beta­karításában, így többek kö­zött a paradicsoméban is. Pest megyében Abonyban és Nagy­kőrösön nagy területeken ter­mesztenek paradicsomot, mert a Nagykőrösi Konzervgyár felvásárlási körzetében van­nak. Mint ahogy az ország többi részén, itt is késik en­nek a fontos mezőgazdasági zöldségfélének az érése, a be­takarítása. Csütörtökön a Soroksári Pa­radicsomtermesztési Rendszer a Zöldségtermesztési Kutató Intézet és a Budapesti Vegyi­művek a paradicsom kutatási és termesztési eredményeinek hasznosítása céljából termesz­téstechnikai és fajtabemutatót tartott, melynek keretében a vegyszeres gyomirtásí kísérle­teket és eredményeit is meg­tekinthették a meghívott szak­emberek. Nagykőrösön a Mészáros Já­nos Mgtsz-ben a vegyszeres gyomirtósi kísérletekkel is­merkedhettek a szakemberek, ezután Nagvkőrösön az Arany János Tsz-ben előmosó-, fel- dolgozási gépeket mutattak be. Az Abonyi Űj Világ Terme­lőszövetkezet volt a követke­ző állomás. Itt 11 fajta para­dicsomfajtát mutattak be. Az abonyi termelőszövetkezetnek 340 hektáron van gépi betaka­rításra alkalmas területe, és plusz még 40 hektár a háztáji gazdaságokban van. A Nagy­kőrösi Konzervgyár legna­gyobb partnerei közé tartozik az Üj Világ Tsz, amely idén is mintegy' 1000 vagon lét szállít Nagykőrösre, A termés sajnos nem éri el a múlt évit. amikor is rekordmennyiséget takarítottak be: hektáronként 460 mázsát. A fajtabemutató után a szakembereknek a paradicsom­feldolgozó berendezést mutat­ták be, amely 10 nap múlva kezdi az őszi idényt. Kép és szöveg: Koppány György si lekötelezettségeinket azon­ban teljesíteni tudjuk. A már említett nehézségeinken jobb munkaszervezéssel és hatéko­nyabb munkával igyekszünk segíteni. A Váci Kötöttárugyár fő­mérnöke, Csekő Lajos jó hír­ről számolt be: — Most aztán valóban sem­mi okunk sincs a panaszra. Az éves tervünk 1 milliárd 50 millió, forint. Az első félév végére 485 millió forintot si­került teljesítenünk. Igaz, a kötőiparban álta­lában a második félév az erősebb. Május első feléig rugalmas kelméből és fürdőruhából hiánytalanul elláttuk a keres­kedelmet. Tavaly nem tud­tunk, elegendő tréningruhát gyártani a hazai piac ellátá­sára, de az idén ebből is van bőségesen az üzletekben. Ugyanez mondható el export­vállalásainkról is. Legnagyobb partnereink az NSZK, Dánia és Franciaország. Sehol nem maradtunk ed a ,szállítássaL Most törtünk be először a nyugati piacra, és most már bizonyos: teljes sikerrel. Ami a belföldi kereskedőim ankét illeti, a tavalyihoz képest 2 százalékkal javult a mérleg. A tavalyi 91 százalékos arány­nyal szemben az idén 93 százalékban gyártottunk első osztályú minőségű árut. — Milyenek a második fél­év kilátásai? — Mintegy 50 százalékkal növekszik tőkés exportunk a múlt évihez viszonyítva. Ez közelítőleg 150 millió forintot jelent. Exportáruink 60 száza­léka új termék. Partnereink elégedettek, s remélem, ezután sem adunk arra okot, hogy megváltozzon a véleményük. L. J. Százharminchat dicséret Munkád mellé add a neved! Négyszázezer farint megtakarítás Az idén a Szolgáltató és Vállalatnál 28 brigád 240 dolgozója tett munkaverseny- íelajánlást. Arra törekedtek, hogy az éves terv arányos megvalósítása mellett munká­jukat takarékosan, jobb minő­ségben és a munkaidő inten­zívebb kihasználásával végez­zék. A nagykőrösi textiltisztító üzemben folyamatosan halad a rekonstrukció. Az ott dolgo­zó szocialista brigádok azt vállalták, hogy a felújítás el­lenére zökkenőmentesen dol­goznak. Közülük is ki kell emelni jó munkájáért az Ab- solon Sarolta szocialista brigá­dot. Szakmunkásai a gépek beállításában, a brigád más tagjai pedig — textiltisztítók —, a minőségi munkában je­leskedtek. Jó munkájukat mi sem bi­zonyítja jobban,, hogy ed­dig igen sok dicséretet, szám szerint 136-ot könyvelhet­tek el maguknak. Ugyanis már Pest megyei 1 bevezették hosszú idő óta a Csomagoló | Munkád mellé add a neved! mozgalmat, a tisztított csoma­gokba bekerül a brigádok névjegye is. A szolgáltatást igénybevevők, erre jegyzik fel panaszaikat vagy dicséretü­ket. A vállalatnál ez ideig a tex­tiltisztítás veszteséges volt. Az elmúlt félévben. — hosszú évek óta először — nyereség­gel zártak. A jó eredmény ré- szesej voltak a nagykőrösi, a váci és vegytisztító szocialista brigádok. Nehezen kezdődött idén a csomagolok munkája. A part­ner vállalatok késve kötötték meg a szerződéseket. A máso­dik félévre ezek a gondok megoldódtak és a brigádok a takarékosságra törekvő válla­lásaiknak is eleget tudtak ten­ni. A csomagolásnál felhasz­nált anyagok ésszerűbb felda­rabolásával csaknem 400 ezer forintot takarítottak meg eb­ben a félévben. Mrdfé méByén iáréssiSxem Többet ér a feldolgozott fa Az utóbbi esztendőkben —■ hasonlóan sok más energia- hordozóhoz és ipari alap­anyaghoz — alaposan felérté­kelődött a piacokon a fa ára. S mivel e természeti kincsből is végesek a készletek arra kell törekedni, hogy a meg­levő mennyiséget a lehető legjobban hasznosítsuk, minél nagyobb értéket képezzünk belőle. Pest megye egyik legna­gyobb favagyonnal rendelkező ga&iasága, az Ipolyvidéki Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság is megújítja a fagazdálkodást, rekonstrukcióval és új üze­mek építésével a régi ál­lapotokhoz képest forradalma­sítja a feldolgozást. Hogy valóban érdemes er­re költeni, azt jól szemlélteti az összehasonlító példa. Egy köbméter rönk értékesítése ma a korábbiakhoz képest magasabb áron is legfeljebb 2 —3 ezer forint bevételt hoz. Ha ugyanebből fűrészárut ké­szítenek, az ár meghaladja a 9 ezer forintot is. Ilyen meggondolások alap­ján, mintegy 100 millió forin­tos beruházással a régi mellé új üzemet építenek a Szoko- iya és Királyrét között talál­ható fafeldolgozóban. Ober- kamp Péter műszaki vezető tá­jékoztatása szerint eddig 20 ezer köbméter fa feldolgozá­sára voltak képesek egy esz­tendőben, az . 1978-ban elkez­dődött rekonstrukció ered­ményeként megduplázzák a termelést. Már elkészült az űj üzemcsarnok, ahol a korszerű NDK-beM Esterer gépek fű­részelik, formázzák az anya­got. Ezt a berendezést egészí­ti ki a Szentendrei Erdészeti Gépgyártó Vállalat rönkmoz­gató gépe, így tulajdonképpen alig van szükség a meglehető­sen nehéz, s nemegyszer bal­esetveszélyes fizikai munkára. Ha a felújítás teljesen befe­jeződik, a mostani 30 ember helyett 70 dolgozik majd Pap­hegyen, jelentősen megnövek­szik a termelési érték. Az itt készülő fűrészáruk egy része exportra. kerül, a többi a Mátra parkettagyár, a pécsi Möbel Coop, valamint a Szék- és Kárpitosipari Vállalat alap­anyag-ellátási gondjait oldja meg. Az üzem rekonstrukciójával egy időben folyik az Állami Börzsönyi Erdei Űttörővasút új« jáépításe is. Jövő júliustól, amikor befejeződik ez a beru­házás is, Paphegy ismét ol­csón, vasúton szállíthatja a félkész termékeket a verőce­marosi fűrészüzembe. Cs. A. KOZELET Az új üzemcsarnokban a legkorszerűbb körülmények között dolgoz­zák fel a fát Halmágyi Péter felvétele Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke csü­törtökön fogadta Hassan Amin Shash rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet, az Egyip­tomi Arab Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. sága vagy zártsága —, ám akkor, ha maga a feladat, a cél ismeretlen, a csatla­kozás szinte kizárt. Ilyen­kor jut uralkodó szerephez a feladat és a végrehajtás mechanikussága, az utasí­tások jó vagy rossz megva­lósítása, mindenfajta értel­mezés és alkotó bővítés nélkül. Szintén szociológiai elemzések tárták fel azt a meghökkentő tényt, hogy a vizsgált üzemekben — a nagy tapasztalatú szakmun­kásoknak is csupán har­minchat százaléka rendel­kezett elfogadható ismere­tekkel munkája és mások tevékenysége összefüggé­seiről, a kézébe kerülő anyag, alkatrész, szerszám értékéről, a termelőberen­dezések vélt és tényleges korszerűségéről, teljesítőké­pességük maximumáról. El­gondolkoztató adat. Hiszen annyi minden történik a látóhatár tágítása, a világ megismerése érdekében, s ez nagyon jó. Nem ezek ro­vására, hanem ezek, s a másfajta ismeretszerzési források, így az országjáró kirándulások, múzeum- és színházlátogatások mellett lehetne, kellene hathatós erőfeszítéseket tenni a — vállalat, s munkája fölfe­deztetésére! S az erőfeszí­tések, törekvések nem gyö­kerezhetnek csak az egyik, vagy csak a másik oldalon, közös talajból táplálkozva növeszthetik dússá a tudás fájának gyümölcseit. P ontos menetrendje van annak, miként fog­lalkoznak a pálya­kezdőkkel a Csepel Autó­gyárban — a szakmunká­soktól a diplomásokig —, hogyan próbálják megis­mertetni velük a résztevé­kenységek összefüggéseit. Menetrend ide és oda, az érintett szakterületi irányí­tók meghökkeifve tapasz­talják, a gyárban eltöltött egy esztendő után sincse­nek összefüggő ismeretei az új embernek arról, mi, ho­gyan, mi miként történik a szigethalmi törzsgyárban, s még kevésbé a másutt le­vő termelőhelyeken. Aligha tévedünk tehát, ha föltéte­lezzük: baj van az egyéni érdeklődéssel, sőt, még előbb, a gondolkodásmód­dal, mert hiszen némelyek még a tálcán kínált infor­mációk iránt sem mutat­nak érdeklődést, bár per­sze, azt nagyon szeretnék tudni, milyen távlatokat — — változatos munkalehető­ségeket, előmenetelt, jöve­delmet — ígérhet a gyár, de lehet-e megismerni mindezt az összefüggések mellőzésével?! Ünnepi alkalmak kedvelt szónoki fordulata, hogy a mi vállalatunk nagy csa­ládja együtt sír és nevet. Miként sírnak vagy nevet­nek azonban ott együtt, ahol a túlnyomó többség azt sem tudja, hogy most a könnyeknek vagy a ka­cagásnak jött el az ideje?! Az, hogy egy-egy vállalati közösség fölfogható nagy családként, megengedhető hasonlat. A hasonlat logi­káját azonban akkor követ­ni kell; a családot éppen az érzelmi és értelmi ösz- szetartozás teszi egységgé, a kölcsönös tisztelet, a jo­gok és kötelességek össze­függése, mindenkire kiter­jedő hatása tartja össze. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents