Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-24 / 198. szám
*;Xv’' u nt............• * * *",^-"-*-*-*-"-***-*->XvXxvXv!*I*l%vrv**Xv***vA*"vXXX*>X*X*;*v«v^ MMagazin4P' S-M 1980. AUGUSZTUS 24., VASÄRNAP •X'XvIv Pest megyei kiállítók az OMÉK-on Jöjjenek be, nézzék meg velünk! Sokan úgy vélik, a mezőgazdasági kiállítás a vidékiek privilégiuma, ezért a rendezők csak a falusi, mezőgazdasági környezetben élők érdeklődésére tarthatnak számot. A nyitás utáni percekben a főkapunál találomra kérdéztünk meg látogatókat, vajon őket mi érdekli, mi hozta ide a kőbányai vásárba, az 1980-as OMÉK-ra. Fiatal házaspár halad át a korlátok között. Az apán hátiszék, be.nne másfél év körüli csemete. Görbe Tamás: — A feleségemmel együtt számítógépek kezelésével foglalkozunk, elsősorban 21 hónapos fiunk, Mátyás miatt jöttünk ki a kiállításra, szeretnénk vele megkedveltetni az állatokat. Katona János téesz-nyugdíjas, a Komárom megyei Szend községből hozta az autóbusz. Természetes, hogy számára nem kuriózumot jelent a vásár. — A felszabadulás óta valameny. nyi mezőgazdasági kiállítást megnéztem. Mindenre kíváncsi vagyok — mondja az idős, nyakkendő nélküli begombolt fehér inget, kalapot viselő parasztember. Csinos fiatal lány áll a bejárattól néhány méterre, térképet tanulmányoz. — Tanár vagyok — válaszolt, amikor foglalkozása felöl érdeklődöm. Petrezselyem Zsuzsának hívják és az idén kezd tanítani Nagykőrösön az alsó tagozatban. Pirulva magyarázza, hogy tulajdonképpen a vőlegényét jött látni, aki a herceghalmi kísérleti gazdaság mérnöke, és a gazdaság standjában dolgozik. — Természetesen érdekel a kiállítás. Az itt látottakat jól tudom hasznosítani munkámban. Varsányi modell Anélkül, hogy részletes útikalauzt adnánk olvasóinknak, a , főbejárat. felől érkezőknek javasoljuk, hogy á' B épületen kezdjék az ismerkedést. Résztót közelségé nííiátt, ‘részint pedig azért, mert itt kaphatnak átfogó képet agrárpolitikánkról a'pemzetkö- zi együttműködés, kutatás és szakoktatás, valamint a vezetés-szervezéssel kapcsolatosan is. A hatalmas teremben ismert neveket olvashatnak a hatalmas tablókon. Itt mutatja be egyebek között a dunavarsányi Petőfi Tsz gazdasági modelljét, és a gödöllői Agrártudományi Egyetem egy, jelenleg a legkorszerűbbnek tartott oktatótermi berendezését is láthatjuk. Az első igazi nagy meglepetés azonban a D épületben ér bennünket: Soha még nálunk ekkora területen ilyen választékban nem láthattunk élelmiszeripari termékeket, húskészítményeket. Az idei újdonságokat bemutató polc árui között örömmel fedezhetjük fel a budaörsi Sasad Tsz tejszínes, paprikás ömlesztett sajtjait és a Budatej poharas jégkrémféleségeit. S ha már a legeknél tartunk, a legnagyobb fedett kiállító pavilonban az A épületben kaptak helyet a növénytermesztés, kertészet szebbnél-szebb termékei, s bizony igen nehéz szabadulni a hatalmas illatos barackok, százféle alma, no meg az Óbuda Tsz hangulatos virágkiállításától. • Egyébként az A épületben találjuk meg a külföldi kiállítókat is. A legnagyobb ezek közül a Szovjetunióé. A pavilon vezetőjétől Valentin A. Akulinicstől mindenekelőtt arra kértünk felvilágosítást, mi a szovjet kiállítók fő célja az 1980-as OMÉK-on. Herkules — ezt a nevet adta Varga Sándor tápiószenímártoni kistermelő a maga barkácsolta mini traktornak. Az ügyes masina láthatóan igen sok érdeklődőt vonz. tervek szerint hamarosan megépül Magyarországon is egy ilyen biogyár. A nagyüzemek, a többszáz hektáros táblák gondjai után, most vessünk egy pillantást azok problémáira, akik csak néhányszáz négyszögö- . lön. foglalkoznak a . zöldségtermesztéssel, de tevékenységük az ország élelmiszerellátása szempontjából fontos: vagyis a kiskert tulajdono. sokra. A japán lseki cég élénk piros színű mini gépi kapái körül élénken vitázó vásárlátogatókat látunk. Gudman János szalkszentmártoni nyugdíjas kistermelő arról beszél, Georges van de Velde-nek, a cég európai szerviz mérnökének, hogy nála a kemény talajon olasz gyártmányú késeket kellett a japán masinára szerelnie. — A gyár szinte minden talajtípusra alkalmas berendezést előállít, a magyarok feltehetőleg a középkötött talaj művelésére képes változatot 'vették meg. — felel a kérdésre Georges van de Velde. — Milyen üzleti lehetőségeket látnak Magyarországon? — Mivel a közvetlen behozatalra nincs lehetőség, szeretnénk a győri Rába Magyar Vagon, és Gépgyárral közösen kistraktorokat gyártani. A kistermelők biztosan örülnének, ha mielőbb kapnának megbízható, jó minőségű kistraktort. A kertészeti gépbemutatótól nem is olyan távol, szerezhetnek újabb fontos információkat, a legtöbben talán az ácsai Vörös Október T§z pavilonját keresik fel. Módszerek Ócsárol úgynevezett padlástér beépítéses módszerrel viszonylag kis összegek befektetésével jól kihasználhatók a már meglévő adottságok — magyarázza Simon György, a közös gazdaság állattenyésztési szakcsoportvezetője. A szövetkezet által integrált Columba gazdasági társaság egyébként Európa legnagyobb import tenyész- galamb állományával rendelkezik. Egyelőre mégcsak kuriózum a kistermelők számára a csincsillatenyész- tés, amelyet szintén tanulmányozhatnak azok, akik a jövőre gondolnak. A Vörös Október Tsz ugyanis 1981-től akar csak ezzel a világon a legértékesebb prémet szolgáltató emlősállatot kistenyésztőknek felnevelésre átadni. Nem hagyhatjuk említés nélkül a lóistállót. A takarmányozási és állat- tenyésztési felügyelőség kedves meglepetése, hogy a gyerekek kipróbálhatják a hátasokat. Rocséri juhok Egyre inkább megtanulja a szakmai közvélemény a törteli Dózsa Tsz nevét. Juh-törzsállományuk ugyanis a legjobbak közé tartozik az országban. A kocséri Petőfi Tsz állományában kaptak helyet a juh- tenyésztési élőállat-bemutatón, jelezve a közös gazdaságban folyó munka magas színvonalát. — Vezető —, vagy számadójuhász? — kérdeztük a törteli Dózsa Tsz tagjától, Sebők Mihálytól, akinek jelentős szerepe van az elért szép eredményekben. — Nem ez a fontos, hanem az állatszeretet. Ehhez a tradícióhoz azonban megszakítások nélkül ragaszkodunk. Állítólag, — s erre több tanú is. van—a legtöbb tenyészkos nevének hallatán önként jelentkezik gondozójánál bizonyítva, hogy fontos számára a gondoskodás. Az öt kos egyébként máris kivívta a vásárba érkezők rokonszenvét: ezek gyapja a legtisztább, és súlyuk is. a legnagyobb. I Véletlen folytán találkoztunk ä kocséri Petőfi Tsz Hízömarháit kiállító standon, Járvás József főállattenyésztővel. — Tizenhat vemhesüszőt, 13 növendék hízóbikát, észt lapálysertéseket, és juhokat hoztunk az OMÉK- ra. 1977-ben kezdtük a valóban céltudatos tenyésztői munkát, amelynek egyebek között köszönhetjük, hogy a hízómarha 95 százalékban exportra kerül, és az ország legjobb magyartarka tehénállományával rendelkezünk: a fajlagos tejtermelés meghaladja az 5400 litert. — Díjak? — Nem akarunk jósolni, de reméljük, több díjat is elhozunk az idei OMÉK-ról. Szuperborjú gazdaság más területén dolgozókéról. A lovaglás es, a lasszó használata azonban ma sem jelent különösebb eseményt számomra, hiszen a 800 hektárnyi gazdaságban csak így lehet befogni a meglehetősen vad állatokat. • — Csak állattenyésztéssel foglalkozik? — A szomszédaim többsége a ké, nyelmesebb: a gabonatermesztő mesterséget űzik. Ez azonban túlságosan konjunktúraérzékeny ágazat. Így aztán evente 100 marhát is tartok. — Milyen benyomásokat szerzett eddig Magyarországon? — A legjobb hatást a teljes foglalkoztatottság ténye tette rám, hiszen egy olyan hatalmas ország, mint Kanada, sem képes mindenkinek munkát adni. A lombiktehénről, illetve az így előállított egyedek OMÉK-en való bemutatkozásáról nemrégiben olvashattunk a lapokban. A szakemberekkel való beszélgetés során azonban kiderült, az eljárásnak kevés’ köze van a szóban forgó üvegedényhez. Egy azonban tény, a módszer forradalmasítja az állattenyésztést. Miről is van szó? Értékes tulajdonságokat magukban hordozó teheneket kezelnek hormonnal, így a szokottnál jóval nagyobb számú pete érik meg, amit a megtermékenyítés után eltávolítanak az anyaállatból. Másutt, akár több ezer kilométerrel távolabb, egy gyengébb teljesítőképességű egyedbe operálva kifejlődik a szuperborjú. Az eredmény: megszüntethető a drága és nagy kockázattal járó élőállatexport. Az eljárást 1971 óta alkalmazzák hazánkban. S ez ideig 150 tehénbébi jött a világra. Az átültető telep egyébként Üllőn működik, az OTÁF (Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség) irányításával. A közeljövőben a kocséri Petőfi téesjben létesítenek ehhez hasonló állomást, hogy kitűnő -genetikai örökítőképes- .íéSSel rendelkező egyedeik hasznát minél több gazdaság" igénybe vehesse. Mint említettük, a vásár látnivalói szinte kimerííhetetienek, annál inkább könnyen fárad el maga a vásár iránt érdeklődő, s ha pihenésre nem is igen marad idő, az éhséget mindenképpen csillapítani kell. S aki megelégszik azzal, hogy né asztalnál szolgálják ki, annak számára nem okoz csalódást a hernádi Március 15-e Tsz pecsenyesütője. Nem marad éhen — Nyolcféle frissensültet árusítunk, így egyebek között, hurkát, halat, sertéscombot és természetesen grillcsirkét is. Van bőven üdítő ital is, — mondja Kárpáti Márton üzletvezető-helyettes, szinte futtában, a vevők szűnni nem akaró ostroma közben. Az invázió magyarázata egyszerű, a hernádi téesz ismét remek ízekkel, gusztusos felszolgálással rukkolt ki, amin viszont ők sem se. gíthetnek, az ínycsiklandó húsokért bizony hosszú negyedórákon át i3 kell várakozni. ★ Riportunk végére érve az olvasóban felvetődhet a kérdés, nem voltunk-e egyoldalúak, nem estünk-e túlzásban a Pest megyei gazdaságok, , vállalatok, intézmények propagálását illetően?' Valóban ilyen fontos szerep jut-e a megyének az 1980-as OMÉK-on? Bátran elmondhatjuk, igen. Hiszen csak ha az ismertetésből kimaradt gazdaságokat, termelőszövetkezete, két vesszük számba, ezek is tucatnál többen vannak. Nem szóltunk a gödöllői Búza- és Borsótermelési Rendszerről, a solymári Pilis Völgye Tsz ügyes rakodógépeiről, a budaörsi Taurináról vagy a Pest megyei Pincegazdaságról sem. Tény, hogy a kiállításon alig tehettünk meg néhány lépést anélkül, hogy ne találkoztunk volna a Pest megyeiek jelenlétével, kezdeményezőkészségük megannyi jelével. Jó érzés ez még akkor is, ha tudjuk, hogy az OMÉK tulajdonképpen , egy és. oszthatatlan, egy egész ország me-, .zőgazdaságának és élelmiszeriparán nak nagyszerű seregszemléje. VALKÖ BÉLA :— Háromféle galambtartási módot mutatunk be, az első kettő lényege az olcsóság, és a gyakorlatiasság. Az ' Tekintete vidám, taglejtése élénk, a 49 esztendős Victor Edenoste a kanadai Saskatchewan állam Regina városának környékéről való. Farmer és cowboy egy személyben. Személyisége közvetlen, szinte minden hiányzik belőle, ami a nyugati emberek hűvösségét jellemzi. Ide hozzánk Hereford hústípusú marhái bemutatása végett érkezett. — Milyen a cowboy mai élete a távoli Kanadában? — Nos egyáltalában nem mondható romantikusnak. Persze van különbség az iparban, vagy a mező,.Szakértők” eszmecseréje a kiállításon. Kistermelő véleménye — Szeretnénk megismertetni legújabb növényfajtáinkat, képet adni mezőgazdasági politikánk eredményeiről és a környzetvédelemben elért eredményeinkről. — Mondja Valentin A. Akulinics, és egy piros könyvet vesz kezébe, amely tartalmazza az eddig megmentett állatok, növények listáját. — A 24. órában mentettük meg ezt az állatfajt is, mutat a pavilon vezetője az egyik sarokban álló kitömött hódra. Aztán egy maketthez invitál bennünket, ahol megtudjuk, hogy -az üzem, amelyet a mini gyár szimbolizál, a maga nemében páratlan a világon. A Szovjetunióban épí tették meg az első olyan üzemet, ahol iparszerűen tenyésztik a Tricho- gramma rovart, amely egymaga 11 kártevőt pusztít el, feleslegessé téve így a mérgező szerek használatát. Az eljárást 10 millió hektáron alkalmazzák a hatalmas országban, s a A legifjabbak is szívesen keresik fel a kiállításon a lovasiskolát, ahol felügyelet mellett ülhetnek nyeregben Jólesik egy kis pihenés a sok-sok élmény, hosszú barangolás után. BOZSAN PÉTER ÉS MTI FOTO
