Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-23 / 197. szám
1980. AUGUSZTUS 23., SZOMBAT *ÍZriX '4/7jr t Kfunav (íj magyar nagykövet Kanadában Dr. Trautmann Rezső, az Blnoki Tanács helyettes elnöke, Aczel György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Budai Gyulát, a Magyar Népköztársaság Kanadában akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Dr. Szita János a kormány vezetőinél Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Szita Jánost, a Magyar. Népköztársaság újonnan kinevezett római nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Parkerdőben fafeldolgozó Évente hozzávetőleg tizenötezer köbméter cserfát és tölgyet dolgoznak fel a Pilisi Állami és Parkerdőgazdaság fafeldolgozó Üzemében. Termelésük egy részét — a bútoralapanyagot és a parkettdeszkát — exportálják. Készítenek még speciális teherbírású bányafát is. Várkonyi Péter felvétele Nyári ruházati vásár Boltok, áruházak, vevők Három — munkásruhás — fiatalember állt meg a váci Dunakanyar Aruház kirakatai előtt. A nyári vásár cipőit, szandáljait nézegették, s azon tanakodtak, hogy mit kellene megvenni. Egyikük megjegyezte: — Én nem a divat szerint veszek cipőt, hanem olyat, amelyik kényelmes .., Feltehetően talált kényelmes és viszonylag olcsó lábbelit. A hét elején még kielégítő választékot kínáltak. Kelendő ingek A két hétig tartó vásár során a nagyobb forgalmat az első héten, s akkor is az első három napon bonyolították le. Mostanra, ahogy több üzletben tapasztalhattuk, érzékelhetően kevesebb lett a vevő és az érdeklődő. Ám az árukészlet is jócskán megfogyatkozott. Gyomrán például a 0603-as sz. ruházati boltban kedd délig eladták a 190 ezer forint értékű árunak mintegy 70 százalékát. — Az ingek voltak a leg- kapósabbak, s bizony az első héten mind elfogyott — mondta Kertész Gyuláné üzletvezető. — Most még kapható méteráru és lánykaruha. Az előbbiből emlékezetem szerint soha ilyen választék nem volt. A nyári cikkek mellett viszik az őszi, téli holmit is. Bejönnek, látják, hogy már az is kapható, s élnek az alkalommal. A nyári vásárból tehát ilyen hasznunk is van. A bolt átlagos árukészlete 1 millió forint értékű, s így nézve az egészet,' csaknem húsz százalékát árusították olcsóbban. A közelben levő cipőboltban 680 ezer forintot ér a polcokra kirakott és a raktárban levő lábbeli. A nyári vásáron — Matyó Jánosné boltvezető tájékoztatása szerint — 140 ezer forint értékű cipőt, szandált, papucsot kínáltak. — Zöld strandpapucsot keresek, de nincs — mondta Vassné Dániel Zsuzsanna, aki két kisfiával kereste fel a boltot. — Most aztán üres kézzel fog hazamenni? — Á, nem hiszem. Számítottam erre a nyári vásárra. Építkezünk, és ilyenkor meg kell nézni, hová tesszük a pénzt. Ha mód van rá, akkor természetes, hogy olcsóbban vásárolunk. De csak a legszükségesebbet veszem meg. Nagy a mozgás Aszódon — ugyancsak a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat — 0102. sz. boltjában a 2 millió forintos készlethez viszonyítva nagy tételt (830 ezer forint értékűt!) kínáltak csökkentett áron. — Nagyon szép ágyneműnk volt, összesen 180 ezer forintért, de kedd délre elfogyott. Eleinte mindig a szebbjét viszik. Mi nem a saját, hanem a vállalati és a nagykereskedelmi raktárakból kaptuk a vásári holmit, s szerencsére most időben. Így aztán jól felkészülhettünk — mondta el Cseppentő Miklósné boltvezető. Ottj áriunkkor, kora délután csak egy-két ember nézelődött az egyébként szépen berendezett kereskedésben. — Majd jönnek később, ahogy végeztek a munkahelyükön. Meg vidékről is. Rendesen ötig tartunk nyitva, de most fél 6-ig is itt vagyunk. A vidékről ide utazókat nincs szívünk elküldeni — magyarázta a boltvezető. Gödöllőn, az áfész, pontosabban most már a Skála- Coop áruházban dél körül is volt — Pintér Fereitc igazgató szavávál élve’—a mozgás. A cipőosztályon találomra két hölgyet szólítottam meg. Isa- szegről utaztak ide vásárolni. Egyikük cipőt próbálgatott. Talált is egy megfelelőt. — Miért nem a múlt héten jöttek? — érdeklődtem. — Csak most értünk rá. Isaszegen is van ruházati és cipőbolt, de ott kicsi a választék. Megnézzük a ruhákat is, a gyerekeknek szeretnék sokmindent venni. A ruházati osztályon elsőre egy elégedett hévízgyörki asz- szonyra, Bajgár Mihálynéra akadtam. Hóna alatt szorongatta csomagját. — A férjemnek vettem nadrágot, 543 helyett 380 forintért — újságolta. — Még egy öltönyt is szeretnék. Mindig kilesem, hogy mikor van árleszállítás, és akkor jövök. Vásároltam már tizenkét méter anyagot is, 37 helyett 26 forint volt métere. Szoknyát, blúzt csináltatok belőle, és még marad is. Én magam varrom, így aztán kétszáz forintból kihozok egy szép ruhát. Sikeres erőpróba A gödöllői áruház 3 millió forintos készlettel kezdte a vásárt. Ruházatból 2,1 millió, lábbeliből 800 ezer, kempingcikkekből 100 ezer forint értékűt kínáltak olcsóbban — sorolta Ádám József, az áruház igazgatóhelyettese. A méteráru volt a legkapósabb. valamint a rövid ujjú ingek, a fürdőruhák, a férfi- és a gyermekszandálok. Az utóbbi az első három ,nap alatt kifogyott. Mérsékeltebb volt a kereslet a férfi konfekció iránt. — Feltehetően a konfekció januári árleszállítása is közrejátszott ebben — fűzte hozzá Pintér Ferenc. — Ezt bizonyítja, hogy az első hét hónapban a konfekcióból a forgalmi tervünket 116 százalékra teljesítettük — — egészítette ki Ádám József. Egy ilyen nagyszabású kedvezményes vásár bizony erőpróbát jelent a kereskedőknek. De nemcsak ezt, az árkülönbözetet a kockázati alapból kell fedezniük a vállalatoknál. S feltételezhető, hogy a ruhát, a cipőt árcsökkentés nélkül is megvásárolnák. Miért jó mégis az időszakos árleszállítás, s a számos különféle akció (például a Skála-Coop áruházaknál az úgynevezett Keddtől keddig, amikor általában 30 százalékkal adnak olcsóbban egyes áruféleségeket) a kereskedelemnek, ha úgy tetszik, a népgazdaságnak? Egészséges verseny1 — Több oka is van. A Keddtől keddig akciónk például elsősorban a Centrum áruházak Centrum hétfőjével állítható párhuzamba — mondta Pintér Ferenc. — Tehát a fogyasztók megnyeréséért folyó egészséges verseny része. Egy másik ok, hogy a várható forgalmat fillérre felmérni nem lehet Már csak az árváltozások miatt sem számítható ki, hogy miből mennyi fogy, ezért egyes cikkekből viszonylag nagy mennyiség halmozódik fel. Ezeket nem érdemes a következő szezonig tárolni, mert többe kerülne a leves, mint a hús. El kell adnunk, hogy legyen pénzünk és a raktárban helyünk az újabb szezonra — most az őszi—téli idényre — való felkészüléshez. S van egy olyan vásárlóréteg, amelyik számít a szezonvégi kiárusításokra. — A kedvezményes akciók nem keltenek a vevőkben bizonytalanságot? Nem tudhatjuk, hogy mikor mit fognak olcsóbban árusítani... — Nem tapasztaljuk, hogy befolyásolnák a közbeeső időszak forgalmát A legtöbben megveszik az árut akkor, amikor szükségük van rá, s persze ha kapható — válaszolt az áruház igazgatója. Szente Pál Forintok helyett tapasztalat Miért nem javít a javító búza? cr gabona átvételről a premierre a termelők és a felvásárlók is, s hogy — a hasonlatot folytatva — miért nem sikerült az előadás, arra a továbbiakban igyekszünk megadni a választ. Áthúzott számítások — Egyelőre csak a tényekkel szolgálhatok — mondja Karsay István. — Eddig 209 tételt vizsgáltunk meg a tsz- eknél vett mintákból és 31 felelt meg a követelményeknek. A legjobb arány a kis- kunlacházi és a budai járás, beli gazdaságoknál' volt, de szépen vizsgáztak a tápióbics- kei tsz gabonái is. A ceglédi járásban csak a Tangazdaság GK—Tiszatáj nevű búzája lett javító. Vácott a 24 mintából négy felelt meg a követelményeknek. Jó néhány gazdaság gabonája bukott meg a vizsgán, nem lett javító a javító, nak szánt búza. A legtöbb esetben — 174 alkalommal — az alacsonyabb sikértartalom miatt kellett a kedvezőtlen bizonyítványt kiállítaniuk. A 35 százalék helyett általában 31 százalék a sikértartalom. Mégis, mi lehetett az oka a sikertelenségnek, ami egyébként országosan is jellemző volt? A cseppet sem költői kérdésre a szakembereknek ezután kell a választ megadniok, karöltve a tudományos szakértőkkel. Egy azonban nyilvánvaló. A kiemelkedő termésátlagok mellett joggal számíthattak arra a gazdaságok, hogy beltartalmi jellemzői is kiemelkedőek lesznek a fehérgabonának. Nos, nem így történt. — Legyünk igazságosak — teszi hoZzá a kereskedelmi igazgatóhelyettes. — Ezekben a gabonafajtákban több van, mint amit az idei esztendőben — a sikértartalmat tekintve — produkáltak. A forintok heFejtetőre állt az időjárás, késett a gabona, olykor hiányzott az alkatrész. Szóval igazán elmondható, hogy rendkívüli volt az idei aratás. Mindezek nélkül is ráillik a jelző, hiszen az étkezési gabona minőségi' átvétele mindenképpen mássá, a többitől eltérővé avatta az aratást 1980-ban. Űj kifejezés került a köztudatba: javító (különleges) minőségű étkezési búZa. Nos, ez a szép nevű gabona tisztaságát és egyéb jellemzőit (a sikér mennyiségét, a búza sütőipari értékét, a poloskaszúrt szemek arányát) tekintve valóban különleges. A szokványos búzánál becsesebb, következésképp a tésztagyáraknak, a cukrászüZemeknek jobb alapanyagot jelent. S hogy a termesztő is nyerjen az üzleten, a javító búzáért száz kilónként 15 forinttal többet kaptak a gazdaságok a végelszámolásnál. Vélhetnénk: a magas minőségi követelmények teljesítése, a kezeléssel járó többletmunka miatt nem szívesen vállalkoztak a javító búza átadását jelentő szerződés megkötésére a termelőszövetkezetek. Sok vagy elegendő? A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál Karsay István kereskedelemi igazgatóhelyettes cáfolja ezt a feltételezést. — Nagyobb sikert aratott e búza a tsz-ekben, mint reméltük. Az összes szerződöttnek az 58,5 százalékát tette ki a javító búza. Természetesen nyilvánvaló volt a gazdaságok előtt is, hogy ezzel a terménynyel jóval több gondjuk lesz. Példának talán elég megemlíteni, hogy a többitől elkülönítve kellett tárolniok, a mintavételre aikaimas helyen. A többinél gondosabb szárítást, tisztítást igényelt ez a gabona. Némi vitát az okozott: vajon a termesztő gazdaságnak megéri-e a 15 forintos felár ezt a különleges bánásmódot. Sokan vélekedtek úgy, hogy a gabona többszöri mozgatását, szárítását, szállítását nem vállalják ekkora költségért. Aztán a szerződések mégis csak megköttettek. Hogy a vállaltaknak eleget is tudjanak tenni a gazdaságok, a gabonaforgalmi vállalat illetékesei az ügyben érdekelteket tanácskozásra hívták össze. Nemcsak szóban mondták el észrevételeiket.. hanem afféle tanácsadóban, ajánlásban, írásban is rögzítették, milyen agrotechnikai módszerekkel, majd a betakarítás után milyen kezelési eljárásokkal érhetik el, hogy megfeleljen a javító búza az előírt követelményeknek. Alaposan felkészültek tehát tíbmos munkaprogram Geofizika, szeizmológia Sföemsetkosi kongresszus Budapesten Péntek este az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem aulájában ünnepélyesen megnyílt két nemzetközi szervezet, az Európai Geofizikai Szövetség és az Európai Szeizmológiai Unió idei kongresszusa. A két tanácskozáson, illetve & közös érdekeltségű témákat megvitató együttes üléseken mintegy 800 hazai és külföldi tudós, szakember vesz részt. A megnyitón a vendégeket a házigazda nevében Székely György, az ELTE rektorhelyettese köszöntötte. Az ünnepélyes eseményen részt vett és felszólalt Ajtai Miklós, az MTESZ társelnöke és Farkas Bertalan űrhajós, valamint a két nemzetközi szövetség elnöke, Stefan Müller és A. K. Ritsema. Az európai geofizikusoknak ez a hetedik kongresszusa, a szeizmológusoknak pedig a tizenhetedik. Ez utóbbiak már tartottak ilyen tanácskozást hazánkban, 1963-ban. Csak az utóbbi években vált gyakorlattá, hogy évi kongresszusukat együttesen szervezik meg, hiszen számos megvitatandó téma mindkét európai szervezet munkaprogramjában szerepel, így például a most is napirendre kerülő földrengéskutatás, szeizmológiai előrejelzés szerves része a geofizikának. A kettős kongresszuson ösz- szesen 15 témát vitatnak meg szakelőadások keretében. A tanácskozások, előadások témái felölelik a bolygókutatást, a föld mágneses jelenségeinek, a talajok fizikai tulajdonságainak vizsgálatát és a geotermikus energia hasznosításának lehetőségeit. Az augusztus 29-ig tartó kongresszusnak az ELTE, a műszaki és az orvostudományi egyetem ad otthont. lyett szerzett tapasztalat azonban megerősíti azt az igazságot, hogy vannak olyan területek a megyében, amelyek adottságaiknál fogva nem alkalmasak arra, hogy javító búiát termesszenek rajtuk. A tényékhez az is hozzátartozik, hogy mire a szerződéseket megkötöttük, a tsz-ek már rég elvetették a gabonát. Több A—2-es Szerencsére, nem a sok fejfájást okozó A—2-es influenza- vírusból lesz több, hanem a magasabb minőségi követelményeknek megfelelő kenyér- gabonából. Legalábbis Karsay István bizakodóan néz a jövőbe: — Az idei tapasztalatokat hasznosítva megvan a lehetőség arra, hogy ténylegesen azokon a területeken termesszék a javító búzát a tsz- ek, ahol erre az adottságok megvannak. El akarjuk érni: úgy módosítsák a vetésfajtákat a gazdaságok, hogy a tésztagyáraknak, cukrászüzemeknek jobb minőségű és főleg lényegesen nagyobb mennyiségű, de saját maguknak is több hasznot hozó gabonát termesszenek. Hangsúlyozom, csak ott, ahol valóban megfelelők erre az adottságok, s a technológiát is be tudják tartani. Az meg már a tudományos munkatársak dolga, hogy választ adjanak arra: a magas hozamok mellett, miért csökken a gabona beltartalmi értéke. Bár itt az idei szeszélyes időjárás is befolyásoló tényező. Mit tehetünk még ehhez hozzá? Azt, hogy az elképzelést kövesse tett, az idei sikertelen premiert jövőre sokkal jobb előadás. Ez az egész ország érdeke! Gáspár Mária Megyei bemutatók aw OMÉBÍ-on Az anyagmozgatástól az olcsó energiatermelésig A kőbányai vásárvárosban az OMÉK-kal egy időben és egy helyen rendezték meg a BUDATRANSPACK elnevezésű nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási szakkiállítást. Az anyagmozgatás egyre fontosabb — és egyre sürgetőbb megoldásra váró — kérdéseink közé tartozik. Gazdasági szempontból roppant lényeges, milyen ég mennyi gép, berendezés áll rendelkezésünkre ebben a kisegítő, ám nélkülözhetetlen munkában. Fótról Solymárról A fóti Béke Tsz Pat-Ko fantázianevű raktári épületeivel szerepel ezen a szakkiállításon. A berendezés a világ legolcsóbb raktárai közé tartozik, gyorsan összeállítható. A szabadalmat hét országban fogadták el. A szaktanácsadáson kívül a tsz szakemberei díjtalanul tervezik a megrendelők számára a rendkívül praktikus raktári berendezéseket. Mint Ko- peczky Győző feltaláló elmondta, az eddig adott 270 tervajánlatból 190-et rendeltek meg, ami mutatja, hogy a vevők körében nagy sikere van ennek a különleges fémvázakból készült raktározó épületnek. Egy-egy termékből gyakorta csak kis szériákra és sokféle típusra, változatra van szükség. Az anyagmozgató kisgépek világában még inkább érvényes ez a megállapítás. Ezt használja ki okosan a solymári Pilisvölgye Tsz is, amely j szerint a finn Rocla céggel közösen gyártanak majd. Az ezzel kapcsolatos szerződést idén szeptemberben írják alá a felek. Szakemberek körében is igen nagy elismerést váltott ki a Pilisvölgye Tsz PI-KO-LIFT-je (állványrakodó), amely megszünteti a létra kényelmetlen használatát, elsősorban is a nagy belső magasságú raktárépületekben. Biogáz Igaz, hatalmas területen, mintegy 100 ezer négyzetméteren állítottak ki a 69. OMÉK résztvevői. Minden mégsem férhetett a kőbányai vásáron el, s persze akadt olyan cég is, amelyik későn jelentkezett. Ezek közé • tartozik az NSZK-beli Chemo- technik cég, amely biogáztelep gyártásával foglalkozik. A dunavarsányi Petőfi Tsz, amely igyekszik minden új technológiát, berendezést megismerni, vállalta, hogy a gazdaság tehenészeti telepén bemutatja az új eljárást. A módszer lényege, hogy a szakosított tehenészeti telepek híg istállótrágyáját speciális eszközökkel úgynevezett biogázzá alakítják. A tegnap bemutatott, gépkocsira szerelhető berendezés, amely 200 tehén trágyáját dolgozza fel, egymillió forint értékű villamos energia kiváltására alkalmas. A közös gazdaság komposztált istállótrágyával fizet a biogáz-előállító gépekért. A meghívott szakemberek körében nagy tetszést aratott a berendezés, amelynek az energianyerésen kívül egyéb hasztizenegyféle anyagmozgató na is van. Így például alkalgépet és annak különböző típusait mutatja be a kiállításon. Az újdonságok közé tartozik a kézi emelővillás szállító kocsi, amelyet a tervek mazása esetén csökken a környezet szennyezése és növekszik a földekre kijuttatott istállótrágya mennyisége. V. B.
