Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-20 / 195. szám

1930. AUGUSZTUS 20., SZERDA 3 CSELEKVŐ EGYSÉGBEN ÜNNEPEL AZ ORSZÁG Elhunyt Gergely István fen öröm a gyermekintézmé­nyek, Iskolák, átadása. Leg­inkább az új dabasi nyolc tan- termes' Iskolához hasonlóké, hiszen Itt korszerű körülmé­nyek között tanulhatnak a gye­rekek, Ugyanakkor « az in­tézmény egy majdan később kialakítandó művelődési, köz­oktatási és sportközpont kez­detét is jelenti. Elismeréssel izólt Barinkai Oszkárné a já­rás vezetőinek erőfeszítéseiről, az építkezésben részt vevők, elsősorban a nagyközségi költ­ségvetési üzem, a Volán, a PE- FEM, a Fehér Akác Termelő- szövetkezet és a nyomda dol­gozóinak munkájáról. Az iskolát, melyben csak­nem 400 gyerek tanulhat, I felépítése 30 millió forintba ke­rüli Kálvin László Igazgató vette át Az ünnepség után a gyerekek adtak színes műsort NYOLC TANTEREM Nevezetes esemény színhelye volt tegnap délután Mende. Itt Is nyolc tantermes általános is­kolát avattak, amelynek kivi­telezője a gyömrői Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat volt. Részt vett az avatáson Skribek József, a járási párt- bizottság titkára és Kozák Sándorné, a járási hivatal el­nöke. Pálfalvi László, a községi tanács elnöke méltatta az épí­tők munkáját, a lakosságnak és a Tápióvölgye Tsz tagjai­nak társadalmi összefogását. Ünnepi beszédet dr. Tóth Albert, az MSZMP Pest me­gyei bizottságának propagan­da- és művelődési osztályve­zetője mondott Kiemelte, hogy a közoktatás területén különö­sen 1972 óta történtek jelen­tős változások, Így szűkebb pátriánkban Is. Az ötödik öt­éves terv eddig eltelt Idősza­kában a tervezett 477 tanterem helyett 800 épült Pest megyé­ben. A következő tervidőszak­ban kiemelt feladata lesz az általános Iskolák bővítése Pest megyében és a monori járás­ban Is. Elismeréssel szólt a kivitelezők jó minőségi mun­kájáról és a gyors építésről A nos Gimnázium Igazgatója az útikalauzénál pontosabb ada­tokkal szolgál: Az élvonalban — A krakkói egyetem év­könyvéből, 1557-ből származik az első bejegyzés: Körösi Csu­da Demeter iratkozott oda ak­kor, s ő a tanulmányait Nagy­kőrösön végezte. Innen szá­mítjuk a gimnázium létét Ké­sőbb iskolánk a debreceni re­formátus gimnázium fináléja lett, s maradt egészen az álla­mosításig. Nem volt bigott is­kola, mindig is a haladó törek­vések és nevelési elképzelések jellemezték. Az utóbbi két és fél évtized változásokat hozott. A 400 éves jubileumon elnyerték a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét. A mai épület a szá­zad elején készült nyolcosztá­lyos gimnáziumnak, s 150— 180 növendéket oktattak itt Ma tizenhat osztályban 500-an tanulnak. De csak tizenkét osztály gimnáziumi, a többi négy óvónői szakközépiskolai. A két kollégiumban 200 fiú és lány él, az itteni mércével mérve vidéki diákok, nem körösiek. Így mondja az Igazgató: — Ez a város szűk lenne ah­hoz, hogy csupa tehetséges gyerekkel töltsük meg a pa­dokat Vonzáskörünk ezért tá- gabb. Az óvónőképzés például megyei célokat szolgál. A leg­alapvetőbb feladatunk termé­szetesen az, hogy a felsőfokú tanulmányokra előkészítsük a diákokat. Az eredmény? Az ország első tíz gimnáziuma között emlegetik a mienket, s esztendők óta a nálunk ma­turáltak legalább kétharmadát fel is veszik az egyetemekre, főiskolákra. Tavaly több mint háromnegyedük felvételizett sikerrel. Az óvónők 95 száza­léka azonnal állást keres — és Pest megyében —. a töb­biek pedig pedagógiai főisko­lákon tanulnak tovább. Fontos ez. mert nem szakadnak el a neveléstől, s a mai pedagógus­hiány okai aligha ők. — A diákélet igazi, gimná­régl iskolaépületek az új tan­évben napközis és szakköri cé­lokat szolgálnak majd. Ezután kitüntetések átadá­sára került sor. CSODAHÁZ Kettős avatás volt tegnap délután Nagykovácsiban: előbb az ötven személyes óvo­dát, amelyet dr. C salótzky György, a Pest megyei Tanács V. B. titkára avatott fel majd az összetett, művelődési funk­ciót is ellátó iskolát vehettek birtokukba a helyiek. Az óvo­da felépülte lehetővé teszi: ezentúl egyetlen egy nagyko­vácsi anyukának sem kell azon törnie a fejét, hogy nap­közben hová tegye csemetéjét, azaz az új, tetszetős épületben az eddig visszautasított apró­ságok is helyet kapnak. De bármilyen nagy jelentőségű tény ez, a nap fénypontja mégis az lskola-művelőlési ház átadása volt. Az öttan termes Iskola — mely folyosóval kapcsolódik a tavaly átadott nyolctantermes­hez —, elkészültével nemcsak a két műszakos oktatás szűnik meg a községben, hanem mű­velődési háza Is lett Nagyko­vácsinak. Méghozzá nem is akármilyen 1 Az öt tanterem­ből három — felhúzható fal­lal, gombnyomásra egybenyit­ható, s egy perc alatt 250 sze­mélyes színpaddal ellátott nagyterem varázsolható belő­le! A csodaházat Drecin József művelődési miniszterhelyettes adta át tegnap délután azon az alkotmánynapi ünnepsé­gen, melyet a gombnyomásra átalakítható faburkolatú nagy­teremben tartottak meg. A megjelenteket dr. Kertai Ta­más, a községi tanács elnöke köszöntötte. Az ünnepségen néhány órával a dabasi átadás után részt vett Barinkai Osz­kárné, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának titkára, Bu­da Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának első el­nökhelyettese is. Krasznai La­jos, az MSZMP budai járási bizottságának első titkára. zfuml. Tizennyolc diákkörünk a tanulók felét sorolhatja tag­jai közé. Ezek a körök nem­csak a továbbtanulásra való felkészülést, hanem az elmé­lyültebb ismeretszerzési a középiskolai versenyekre tör­ténő „edzést” is szolgálják. Csak még egy adatot: az el­múlt évtizedben nem volt esz­tendő, hogy az országos kö­zépiskolai tanulmányi verse­nyeken ne lett volna első-ti­zedik helyezettünk. Az élvo­nalbeliek kivált kémiából, tör­ténelemből, matematikából és fizikából jeleskedtek, de más tárgyak versenyein sem ritka­ság, hogy dobogós helyre ke­rül a nagykőrösi diák. Sorol­hatnám még: az irodalmi szín­padunk országos bemutatókon vesz részt, sportolóink, két énekkarunk elismertek, orszá­gos hírűek. — Persze hogy Ismertek vagyunk a városban is. A for­radalmi Ifjúsági napok idején igazi seregszemle volt diák­jaink egyhetes programja, vá­rosszerte mesélik az április 1-i fordított nap tréfáit, sokan el­jöttek a fiúk és a lányok Ti és Mi című vetélkedőjére. Diák­jaink ezen a nyáron már há­rom építőtáborban is elsők lettek a munkaversenyben, el­nyerték a tábori zászlót. De a legszebb hagyományunk, s talán a legismertebb is a bal­lagásé. Ilyenkor minden vég­zős növedékünk egy-egy szál virágot tesz az Arany János- szobor lábához. Negyedszázad Két esztendeje ünnepelték a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet 25. évforduló­ját. A múlt itt sem érdekte­len: 90 tanulót oktattak az el­ső évben, ma pedig 600-nál többet. A tíz szakközépiskolai osztályban élelmiszer-anali­tikusokat, konzerv- és hűtő­ipari gépésztechnológusokat képeznek, a harmadik és ne­gyedik évfolyamon még folyik a régi technológusképzés is. Az ugyancsak tíz szakmunkás- képző osztály diákjait a hűtő­Az avatásra egyébként olyan sokan voltak kíváncsiak, hogy nemcsak a terem telt zsúfo­lásig meg, de jó néhányan a folyosóra szorultak és onnan halllgatták végig Drecin József ünnepi beszédéi aki egyebek között hangsúlyozta: az isko­la megvalósulása jelentőségé­ben túlnő a község határain, országos figyelmet érdemel és követésre méltó példát mutat. A miniszterhelyettes nagy tapssal fogadott beszéde végén a Tanács Kiváló Dolgozója ki­tüntetést adta át Jeles István­nak, aki az új, összetett mű­velődési funkciót ellátó iskolát társadalmi munkában tervez­te. AZ ÖREGEKÉRT A Gödöllői Ady Endre sé­tányon a kerepestarcsai kór­ház átadása után üresedett meg az egykori szülészeti szak­kórház. *A város úgy döntötl hogy átalakítás, felújítás után az épület szolgálja tovább az egészségügyet, a szociális ellá­tást. A tegnapi avatóünnepsé­gen belülről rá sem lehetett ismerni a házra: nem hivalko­dó, de nagyon szép, otthonos, családias környezet várja a csütörtökön ide költöző Szociá­lis otthont, amelyben ötven idős, gondozásra szoruló em­bert helyeznek el. Itt kapott helyet a korábban a kastély­ban működő öregek napközi otthona is, lakói már az új épületben köszönthették az avatóünnepségre érkezett, az építésben társadalmi munká­jukkal kitűnt gödöllőieket Az ünnepségen részt vett dr. Sá­tor János, Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első tit­kára, Benedek János tanácsel­nök és dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke. A mostani avatást az a szé­les társadalmi összefogás tette lehetővé, amelyből a város és a járás üzemeinek, szövetke­zeteinek dolgozói, s a kisipa­rosok is kivették a részükéi Az új épületben kaptak helyet a házi szociális gondo­zó szolgálat szervezői, • azt Ipart, konzervipari, sütőipart és baromfihús-feldolgozói munkára készítik fel Kevés szakközépiskola akad az országban, amely saját elektromikroszkóppal dicse­kedhet, egyetemi színvonalon berendezett mérőszobával és laboratóriummal. Összesen 350 millió forintba került az inté­zet építése, felszerelése a a 700 személyes kollégium. Ok­tatnak itt évente ö—700 fel­nőttet is, s voltak — manap­ság visszajáró — szír, afgán, algériai diákjaik Is. A tanulók az ország minden részéből jön­nek, alig húsz akad közöttük, aki nagykőrösi. De a tanulmá­nyok alatt mindegyiküknek második otthonává válik a város. — Talán a legelfoglaltabbak a mi gyerekeink — így az igaz­gató, dr. Bognár Gyula. — Heti 38 órájuk van, ezenkívül naponta három óra szilencium az egyéni tanulásra a kollé­giumban. Az iskola elsősorban a tantárgyi szakkörök gazdá­ja, de a kollégiumban renge­teg elfolgaltság közül válogat­hatnak a fiatalok. Képzőmű­vész-, fotó-, kézimunka-, var­ró-, főzőkörök, múzeumbará­tok, irodalmi színpad, dtera- zenekar, beatzenekar, ének­kar, barkácskör, ötféle sport­klub. S persze, hetente tánc, itt a „Toldi” mozi is, négyszer egy héten helybe hozzák a fil­meket. A névnapokra, szüle­tésnapokra, a közös rendezvé­nyekre tanulóink maguk ké­szítik a műhelyben a süte­ményt, a pogácsái de még a konyhán is az ő Javaslataik alapján állítják össze az ét­rendet. A városban csak Így ismerik őket: a lecsósok. Pedig egyéb­ről is nevezetesek lehetnének. A tanácsháza takarításától a parkosításig szinte mindenütt megfordulnak, ahol társadal­mi munka kell. Legutóbb egy teljes napi szőlőkötözés kere­setét fizették a városfejlesztési 1 alap számlájára. Igaz, cserébe kérték: javítsák ki az iskolá­hoz vezető utat. A folyosón vitrinben tró­feák gyűjteménye. Serlegek, érmek, oklevelek tanúsítják:» tervezik, hogy az ősztől egy kis helyiségben a telefondok­tor székel majd: az idős em­berek orvosi, pszichológiai, ér­dekvédelmi tanácsokat kap­hatnak, s egyben alkalmas lesz a szolgálat arra is, hogy felkutassa a magányos, gondo­zásra szoruló idős embereket. MAGLÓD BOLTJA A régi, már életveszélyes épületben levő vas-műszaki boltot bezárták, s helyette újai korszerűét nyitottak meg tegnap, kedden délután Mag­lódon. A 206 négyzetméter alapterületű (ebből 90 négyzet- méter az eladótér) üzletet az idén májusban kezdte építeni az Alsó-Tápiómenti Áfész bri­gádja. De hogy ilyen hamar végeztek, az a társadalmi munkában dolgozó KlSZ-esek- nek, szocialista brigádoknak is köszönhető. A régi boltból az átköltözésre például általában tíz napot szoktak fordítani, de most csak másfél állt rendel­kezésükre. A tetszetős külsejű és éssze­rű belső berendezésű üzlet fel­építése egymillió-hatszázezer forintba került. Árukészlete (vas és műszaki cikkek mel­lett kismotorok, kerékpárok, műtrágya, növényvédő szerek és vegyi anyagok) 3 millió fo­rintnyi. Az űj üzlet kulcsát Bu- dlnszky Béla üzletvezetőnek Kiss István, az Alsó-Tápió­menti Áfész elnöke nyújtotta át. S az ünnep után csütörtö­kön reggel 7 órától várja a négy személyes kis bolti kol­lektíva a vásárlókat As eseményekről tudósított: Bányász Hédi, Furucz Zoltán, Gáti Zoltán, Gér József, Ka­rácsonyi litván, Korfán Éva, Kovács A. Ernó, Major Ár­vácska, Szente Pál, Tamási István, Vasvári G. Pál ég Virág Ferenc. A fotókat készítettet Barcsa Zsolt ét Halmágyl Péter. szakmai tanulmányi versenye­ken jeleskednek éppúgy, mint az önkéntes tűzoltók erőpró­báján. A közösségben Az Arany János Művelődési Központ igazgatója Kiss Ist­ván: — Közönségünk tetemes ré­sze a diákok közül kerül ki. Tavaly 139 ifjúsági bérlete­sünk volt a gimnáziumból 50 a Toldiból, 30 a szakmunkás- képzőből Külön Ifjúsági zenei béretsorozatot hirdettünk ne­kik. Az irodalmi és színházi bérletek negyedét-harmadát szintén a diákok viszik el. A 70—80 tagú ifjúsági klub rá­juk épül Jönnek a TIT-elő- adásokra, a kiállításokra. Az évi 130 ezer látogató közül legalább 25 ezer diák. Ez azt jelenti, hogy évente legkeve­sebb hússzor mindegyikük a házba látogat. Bábszakkörünk két csoportjának magját a toldisok s az óvónőjelöltek al­kotják. Állandóan ismétlődnek a gimnázium képzőművész-kö­rének kiállításai is. — Lehetek szubjektív? Ma­gam Is Itt voltam diák Nagy­kőrösön a református tanító­képző Intézetben. Akkor sze­gényebbek, szerényebbek vol­tak a diákok. Szomorúbb s szigorúbb idők voltak azok. Tízszerte-százszorta jobb ma diáknak lenni itt Szabadab­bak a fiatalok, inkább kitelje­sedhet egyéniségük. Tóthné Bujdosó Agnes, a KISZ nagykőrösi városi bi­zottságának titkára: — A városban kétezer az Ifjúsági mozgalomban részt vevők száma, közülük ezer a diák. Nincs olyan közéleti meg­mozdulás, ünnepség, rendez­vény Nagykőrösön, amely ne lenne egyben a diákoké is. Szervezők, résztvevők, közön- sén — mindez ők. Nagykőrösi specialitás a kiváló diákoknak járó plakett és hozzá a jutalom. Mindhá­rom iskola egy-egy diákja nyerheti el évente. A bronzplaketten az Ifjúsági mozgalom címere s a városé. Vasvári G. Pál Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Gergely István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, államtitkár, augusztus 19-én gépkocsibalcset következtében elhunyt. Dr. Gergely István elvtárs temetése augusztus 21-én, szerdán 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkás- mozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Aa MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Magasra emelt mérce sze­rint éli igényesen önmagával szemben, fáradhatatlanul min­denkori feladata ellátásáért. Elvtarsai, barátai, munkatár­sai igazolhatják ezt a leghi­telesebben. Közöttük épp a legutóbbi hetekben az ár- és belvízvédelmi ügyelet dolgozói a megmondhatói: késő este fejezte be náluk a napol s kora reggeltől már az első vonalban Irányította a védel­mi munkálatokat. A személyes példamutatás meggyőződéses hive volt, s ennek a törek­vésnek egész életével, min­dennapi munkájával adott tartalmai Monokon, 1930. november 1-én született Földmunkás családból származott, édesapja mindössze öt holdon gazdál­kodott Minden bizonnyal eb­ből fakadt Gergely István földsZeretete, s az, hogy egész életében tisztelettel adózott mindazoknak, akik nehéz fi­zikai munkát végeznek. Sá­toraljaújhelyen érettségizett, 1955-ben szerzett agrárközgaz­dász diplomát az Agrártudo­mányi Egyetemen. Vonzották a termelési fel­adatok; előbb a Sárospataki Állami Gazdaságban gyakor- nokoskodott majd Apagyon agronómus lett. Szakértelme, ügybuzgalma és embersége fi­gyelmet ébresztett Iránta kör­nyezetében; még fiatalember voll amikor a 40 ezer holdon gazdálkodó Közép-tiszai Ál­lami Gazdaság fóagronómusá- vá nevezték ki. Az MSZMP KB munkatár­sa 1961 és 1965 között, majd a Földművelésügyi Miniszté­rium főosztályvezetője, két évvel később pedig a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszterhelyet­tese lett. 1972-ben választotta első titkárául a Szolnok me­gyei pártbizottság, 1975-ben pedig az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökévé nevezte Id a Minisztertanács. A hazai vízügy fejlesztésé­ért folytatott fél évtizedes munkásságának végére tett pontot váratlanul bekövetke­zett halála. Áldozatos tevé­kenysége azonban maradandó értékű: két tervidőszak egy­mással szorosan összefüggő vízügyi koncepciójának kidol­gozásában vett részt, irányí­totta és összefogta ágazatának feladatkörét, örömeit és gond­jait, s jelentős eredmények te­szik emlékezetessé munkássá­gát Néhány napja még a Tisza­völgy árvízsújtotta körzeteit járta. Nemcsak a helyzetet mérte fel, a további teendő­ket is meghatározta; a Bod­rogköztől Békés megye déli csücskéig utazva a helyi gon­dok megszüntetését országos látókörrel rangsorolta. Már azon fáradozott, a természeti erők megfékezésével kapcsola­tos legújabb feladatokat mi­ként illessze a hatodik ötéves tervidőszak tennivalóinak so­rába. Tudósként Is méltán tartot­ták számon. A mezőgazdasá­gi tudományok kandidátusa volt, s 1970-ben címzetes egye­temi tanárrá nevezték ki. Mintegy 150 tanulmánya je­lent meg hazai és külföldi szaklapokban. 1967-től a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let alelnöke, 1972 óta a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének társelnöke volt. Számos társa­dalmi funkciót is betöltött Az Ifjúsági mozgalomba 1946-ban kapcsolódott be. 1956 óta volt tagja a pártnak. A Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusa a Köz­ponti Bizottság tagjainak so­rába választotta, 1975-ben, Munkásságát a Szocialista Munkáért Érdeméremmel (1960) és a Munka Érdemrend ezüst. Illetve arany fokozatá­val (1965, 11 J) Ismerték el Még nem volt ötvenéves, amikor alkotó ereje teljében, vétlenül, közúti szerencsétlen­ség áldozataként szakadt meg gazdag és ígéretes életpályája. Osztozunk családja, elvtársai, barátai mély gyászában. Em­lékét megőrizzük. Apadnak a folyók... Tizenhétezren a gátakon Jól érzékelhető az apadás, bár most Is magas a vízállás a Tisza középső szakaszán és a Körösökön. Épp ezért még mindig mintegy 1050 kilomé­teres szakaszon tart az árvíz­védelmi készültség. Több mint négyezer ember és több száz munkagép és szállítóeszköz vesz részt a védekezési mun­kában. A helyzet Javulását mutatja azonban az, hogy ma, augusztus 20-án visszatérhet­nek végre otthonaikba Tarhos lakói — foglalta össze záró­közleményében az Országos Vízügyi Hivatal a Tisza-völgyi ár- és belvízvédekezés ered­ményeit. A védekezők fő feladata a töltésekben és a műtárgyak­ban keletkezett károk gyors, mielőbbi helyreállítása. Min­den lehetséges módon segítik a szükségtározókban és a hosz- szúfoki öblözetben kintrekedt vizek visszavezetését. Ez a munka várhatóan eltart még néhány hétig. / Most, hogy a veszély elmúlt, elmondhatjuk: az egységes irányítást végző vízügyi szer­vezet és a fegyveres alakula­tok — a honvédség, a határ­őrség, a rendőrség és a mun­kásőrség — alkották a véde­kezés gerincét. A sikerhez azonban nagymértékben hoz­zájárult a veszélyeztetett terü­letek lakosságának, az állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek, az ipari üzemek, a ta­nácsi, a közlekedési és a hír­közlési, az egészségügyi és az ellátást biztosító kereskedelmi szervek dolgozóinak az együt­tes munkája, a segítsége. Hi­szen a gátakat a legkritiku­sabb napokban 17 ezren véd­ték, 1500 Jármű és 500 mun­kagép segítségével. A védelmi munkához csaknem 200 ezer köbméter földet, 700 ezer ho­mokzsákot, 13 ezer köbméter terméskövet használtak föl és megépítettek 1500 négyzetmé­ternyi szádfalat. A helyreállítással egyldőben megkezdődött a károk felmé­rése is. A vízügyi szervek, fi­gyelembe véve a népgazdaság teherbíró képességét, tovább­fejlesztik az ár- és belvízvé­delmi műveket.

Next

/
Thumbnails
Contents