Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-20 / 195. szám

’xMt< np 1980. AUGUSZTUS 20., SZERDA Csak az osztható el, amit megtermeltek Lengyel vezetők beszédei Mint arról lapunk tegnapi számában hírt adtunk, Ed­ward Gierek, a LEMP KB el­ső titkára rádió- és televízió- beszédben fordult az ország lakosságához. Mint mondotta, az elmúlt hetekben és külö­nösen az elmúlt napokban Lengyelországban olyan ese­mények történtek, amelyek aggodalomra adnak okot. Hangsúlyozta: az ország veze­tői ismerik a lakosság prob­lémáit, köztük az ellátási gon­dokat, és igyekeznek azokat enyhíteni, illetve megoldani. De — tette hozlzá Edward Gie­rek — a munkabeszüntetések semmit sem oldanak meg, el­lenkezőleg: növelik az ellátá­si nehézségeket, megzavarják az élet normális menetét. „Kölcsönös megértésre kell jutnunk a létfenntartási költ­ségek és a piaci ellátás ügyé­ben, különben nem lesz egyensúly a piacon, nem lesz árufedezete a pénznek.” összegezve aZ elmondotta­kat hangsúlyozta: „Elosztani csak azt lehet, amit megter­meltünk.’’ Edward Gierek a továbbiak­ban elmondta, hogy a párt és a kormány tudatában van az életkörülmények alapvető fontosságának, nagy figyelmet szentel az ellátás problémái­nak, a létfenntartási költsé­gek növekedésének. Kilátásba helyezte, hogy bizonyos mó­dosításokat hajtanak végre az ötéves tervben. Az élelmiszer-, különöskép­pen pedig a húsellátással kap­csolatban utalt korlátozó ténye­zőkre: a mezőgazdasági dolgo­zók lehetőségeinek véges voltá­ra, amiből egyebek között az következik, hogy a húsellátás terén gyors megoldásra nincs kilátás. Ugyanakkor, mint mondotta, más élelmiszerekből jó lesz az ellátás aZ idén. A gdanski fhunkabeszünte- tésekről szólva Edward Gie­rek rámutatott, hogy a sztráj­kolok által hangoztatott kí­vánságok közé az elmúlt na­pokban különféle politikai motívumok vegyültek, mégpe­dig olyanok, amelyek anarchis­ta, szocialistaellene s elemek tevékenységére utalnak. „Hangsúlyoznunk kell — mondotta —, hogy nem tű­rünk egyetlen olyan lépést sem, amely országunk politi­kai rendjének megbontására irányul. Ebben az alapkér­désben nincs kompromisszum, nincs engedmény. Csak a szo­cialista Lengyelország lehet független, önálló ország — és ezt csak rossz szándékú em­berek vonhatják kétségbe — mondotta Edward Gierek augusztus 18-án Gdanskban. ★ Augusztus 18-án Gdanskban ülést tartott a LEMP vajda­sági bizottsága. A plénumon megvitatták a gdanski part­vidéken kialakult helyzetet. A plénumon részt vett Henryk Jablonski államfő, a LEMP PB tagja, továbbá Stanislaw Kania, a LEMP PB tagja, a KB titkára és Tadeusz Pyka, a minisztertanács elnökhelyet­tese, a PB póttagja. Az ülésen a gdanski pártbizottság első titkára, Tadeusz Fiszbach hangoztatta, hogy a munkabe- szüntetési akciók néhány üzemben a munkások tulaj­donképpeni kívánalmaitól el­térő jelleget öltöttek. Ez — mondotta — kedvezőtlenül hat az ország társadalmi és poli­tikai helyzetére. Mint mon­dotta, szocialistaellenes elemek is bekapcsolódtak a munkabe- szüntetési akcióba, vagyis olyan emberek, akik nem is dolgoznak a adanski partvi­déken. Ezeknek az a céljuk —* az egyetlen céljuk: hogy za­vart keltsenek a körzetben. A plénumon hangsúlyozták, hogy a párt valamennyi tagjának és minden öntudatos munkásnak a részvételével le kell válasz­tani ezeket az elemeket. A munkahelyeken folyó vi­ták során felmerült számos olyan kívánalom, amelyek a helyi munkakörülményekre vonatkoznak, de vannak olyan kívánalmak is, amelyek álta­lánosabb körűek. A kívánal­makat az a kormánybizottság vizsgála, amely Tadeusz Pyka, a minisztertanács elnökhe­lyettese vezetésével Gdansk­ban működik. A szemafor tilosat mutatott Összeütközött két vonat Kedden hajnalban */4 5 órakor súlyos vasúti szeren­csétlenség történt Lengyelor­szágban, Torun város közelé­ben. Egy tehervonat vezetője, a szemafor tilos jelzése ellené­re tovább haladt a pályán, s a szerelvény ennek következté­ben összeütközött a szemből jövő, Kolobrzesg és Lodz között közlekedő személyvonattal. A személyvonat mozdonya és két első kocsija összeroncsolódott. A hajnalban történt len­gyelországi vasúti szeren csét­Az iráni miniszterelnök bejelentette E héten megalakul a kormány Mohammad Ali Radzsai, iráni miniszterelnök hétfőn Teheránban tartott sajtókon­ferenciáján bejelentette: még ezen a héten ismerteti kormá­nyának összetételét. A jelöl­tek — mondotta —, akiknek névsorát már jóváhagyta Ba- niszadr államfő „teljes egé­szében az iszlám elkötelezett­jei”. A kormányfő belpolitikai kérdésekre is kitért és közöl­tél hogy az egyik legégetőbb kérdést, a munkanélküliség problémáját mezőgazdasági és ipari szövetkezetek létesítésé­vel kívánják megoldani. Rad­zsai kifejtette, hogy kormá­nya a jövőben nagy figyel­met fordít a vidéki települé­sek fejlesztésére. , lenség halálos áldozatainak száma a délutáni órákig 62-re emelkedett. A PAP lengyel hírügynökség tudósítása sze­rint mintegy 50 sebesültet a toruni és az Alexandrow Ku- jawski-i kórházba szállítottak. Közülük 27 elsősegélynyújtás után elhagyhatta a kórházat. A baleset körülményeinek ki­derítésére kormánybizottságot neveztek ki Tadeusz Wrzaszc- zyk miniszterelnök-helyettes vezetésével. Sem a halottak, sem a sebe­sültek közt nem volt külföldi állampolgár. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Edward Ba- biuch kormányfő kedden a baleset színhelyére látogatott. Tájékoztatást kértek a baleset eddig felderített körülmé­nyeiről, majd meglátogatták a sebesülteket a toruni kórház­ban. Szádot megfenyegette Líbiát Anvar Szadat egyiptomi el­nök megfenyegette Líbiát, hogy 1977-hez hasonlóan újból „megleckézteti” a szomszédos országot, ha „ugyanabba a hibába esik, mint három évvel ezelőtt”. 1977 júliusában, az­CSAK RÖVIDEN... HENG SAMUIN kambod­zsai elnök fogadta a Phnom Penh-ben tartózkodó vietnami kormányküldöttséget, amelyet Dang Thi miniszter vezet. A vietnami—kambodzsai tárgya­lásokon megállapodást írtak alá a Kambodzsának idén nyújtandó újabb térítésmentes vietnami segélyről. ROMESH CHANDRA, aBé- ke-világtanács elnöke a népek világparlamentje a bókéért el­nevezésű BVT-rendezvény elő­készítésére Szófiába érkezett. A béke-világparlament szep­tember végén ülésezik a bol­gár fővárosban. A TÖRÖK PARLAMENT újabb két hónappal meghosz- szabbította az ország 67 tarto­mánya közül húszban fennálló rendkívüli állapotot. KASMÍRBAN letartóztattak 24 muzulmán politikust, akik Kasmir Indiától való elszaka­dásáért szálltak síkra. Ugyan­akkor betiltottak egy tervezett muzulmán ifjúsági konferen­ciát. A LIPCSEI őszi vásáron az idén mintegy 50 ország 6000 kiállítója vesz részt — köztük magyarok —, s a vásár 7 nap­ja alatt 100 országból várnak látogatókat, elsősorban gazda­sági és műszaki szakembere­ket. zal a váddal, hogy Líbia csa­patokat von össze keleti ha­tárán, Egyiptom „megelőző” támadást intézett szomszédja ellen. Ez év júniusában — hasonló vádakat hangoztatva — Kairó rendkívüli állapotot léptetett érvénybe az ország Líbiával határos körzetében. Az egyiptomi csapatösszevo- násokat az Arab Liga főtitk'á- ra az arab térség biztonságá­nak fenyegetéseként értékelte és Kairó lépését több arab fő­városban úgy minősítették, hogy annak célja elterelni az egyiptomi közvélemény fi­gyelmét a Camp David-i meg­állapodások végrehajtásának Sikertelenségéről. Francia kikötők zár alatt Terjed a tiltakozó mozgalom Keddre a francia kikötők többségére átterjedt a fran­cia halászati flotta tengeré­szeinek és a kis halászhajók­nak a tiltakozó mozgalma: a CGT és a CFDT felhívására a legtöbb halászkikötőben le­állt a munka és a normand partok mellett most már az atlanti kikötőket és a korzi- kaiakat is zárlat alá vették a küzdelem résztvevői. A normandiai és bretagne-i par­tokon 15 ezer angol turista vár arra — sokszor nehé2 kö­rülmények között —, hogy ha­zatérhessen. Ezért Cherbourg kikötőjét a halászok 24 órá­ra megnyitják, hogy az ott veszteglő hatezer szigetorszá­gi hajóra szállhasson. A konfliktus egyrészt a kormány, másrészt a nagy halászhajók tulajdonosai ál­tal elfoglalt álláspont nyo­mán éleződött ki. A mozgal­mat az utóbbiak robbantották ki, amikor a kormány által sürgetett jövedelmezőség el­érése érdekében (ettől tette függővé Párizs a szubvenciót) a halászhajók legénységét 22 főről 18-ra kívánták csökken­teni és az üzemanyagárak nö­vekedésének ellensúlyozására a fizetések 10 százalékos csök­kentését helyezték kilátásba. LEÁNY KENYÉRREL Az Alföld világát mintázza BRONZALAK A VÁROS KAPUJÁBAN Hangverseny az arborétumban Több alkalommal rendeznek hangversenyt a nyár folyamán a vácrátótl arborétumban. Rangos zenei együttesek szerepelnek romantikus, vonzó környezetben, estéről estére értő, érdeklődő közönség előtt. Egy lány kendőt vesz a vál­lára, és kenyeret visz valaho­vá. Ezt a pillanatot ragadta meg és formálta bronzfigurá­vá Somogyi Árpád Munkácsy- díjas szobrászművész. A ke­nyeret vivő lány alakja ezen­túl Nagykőrösön a város ka­pujában fogadja a Cegléd fe­lől érkezőt. Több jelentésű jelkép ez: a termelékenységé és a bőségé. Ebből fakad a régi hagyomány, amely szerint a kedves vendéget kenyérrel és sóval ajándékozták meg, a jólét szimbólumaként. Felkiáltójelként hat — Nagykőrösnek megvan a maga tradíoiója. Vizuális ha­gyományai ugyan nincsenek, ám Arany János révén jelen­tős irodalmi múlttal rendelke­zik. Ez az alföldi mezőváros is kulturális központ volt. Mindezt figyelembe vettem a témaválasztásnál — mondotta Somogyi Árpád, amikor mű­termében felkerestük. — Egy kenyeret fogó szép lányfigu­rára gondoltam, amelyet meg­felelő motívumnak találok sa­játos formalehetőségeim kö­zött. A Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet épü­lete olyan háttér, amely elé egy felkiáltójelként ható, függőleges plasztika kívánko­zik. Ezzel a tervemmel nyer­tem meg a meghívásos pályá­zatot. Az új szobor a kenyér ün­nepére készült el, s gyarapít­ja a köztéri alkotásokban ed­dig még nem túl gazdag te­lepülést. Somogyi Árpádnak két másik műve is helyet ka­pott már Nagykőrösön. A fő­téren, a tanácsháza előtti fák között fáklyát tartó nő nyú­lánk alakja feszül a magas­ba, mint a szabadság géniu­sza. Erdei Ferenc szoborport­réja a főútvonal mentén épült lakótelep előtt emlékeztet a vidék egykori ismerőjére. A paraszti életből — A köztéri szobrok al­kalmasak a közösségi művé­szet propagálására. Annakide­jén népi kollégistaként azt tűztük célul, hogy műveink ne magánlakásokba kerüljenek, hanem parkokat, tereket, üze­meket, gyárakat díszítsenek. A Dési-Huber kollégiumban ez falra írt jelszavunk volt — emlékezik a. fényes szélek diákéveire az alkotó. Az Alföld számos települé­sét ékesítik plasztikád. Mó­ricz Zsigmondot Mezőtúrnak mintázta meg, a Pásztorlány szülővárosában, Karcagon áll. A Pásztorfiú a hortobágyi csárda előtt ül. A puszta télen című Petőfi-vers ihlette mun­kája Nádudvaron gyönyör­ködteti nézőit. Komáéiban és Kisújszálláson ugyancsak áll szobra, s most készül egy a hajdúszováti művelődési ház elé. Általában a paraszti élet­ből meríti élményeit. Alakjai pásztorok, kaszások, kertész- lányok, fiúk báránnyal, kecs­kével, lányok citerával, ke­nyérrel, korsóval. Az ábrázolt személyek környezetének jel­legzetes tárgyait is az alakhoz komponálja. A legősibb anyaggal, az agyaggal Kántor Sándor faze­kas mellett ismerkedett meg Karcagon, a népművészet mesterénél. Már gimnazista korában Medgyesi Ferenc ta­nítványa. A főiskolán, • ame­lyet az ötvenes évek elején végzett, Pátzay Pál volt a mestere. Pogány ö. Gábor Így ír róla: „Munkásságában ma is jelen van a falvak, városok atmoszférája, s stílusának is­mérveit leginkább a népi rea­lizmus fogalmával lehetne megközelíteni... az egyértel­mű, társadalmi értékű mon­danivalót a nép nyelvén, ízes hazai dialektusban közli a nyilvánossággal." A népiség jegyében Somogyi Árpád a korszerű realizmus hívének vallja ma­gát. Űj alföldi ciklusában mű­vészi feladatának tekinti a népiség lefordítását korunk nyelvére. Azok a letisztult formai emlékek, amelyek az otthoni világból maradtak, mindmáig hatnak rá. Űj formakoncepciója, hogy o tér formailag legyen jelen. A szo­bor talapzata szervesen tar­tozzon az egész formai jelen­séghez, még a színe is része legyen. Leány kenyérrel cí­mű szobrának talapzatát az a Pintér Béla építészmérnök ter­vezte, aki a nagykőrösi isko­lát papírra álmodta annak idején. A szépen zsaluzott posztamens — a beton szür­keségével — jől érvényesíti a bronz meleg színét. A cipót tartó lány kedves alakja (lásd első oldalunkon!) barátsággal fogadja a városba érkezőt. Tamasi Tamás Múzeum a kertben Két esztendővel ezelőtt a képző­művészet kedve­lőinek népes tábo­ra vett részt Szentendrén a Kerényi-múzeum avatásán. Az im­pozáns épület a felszabadulás utá­ni időszak egyik legjelentősebb szobrászművés ze­nek állít emléket, sok ezer látogató­jának örömére. A múzeumot körbeölelő kertben már most gyönyör­ködhetünk a mű­vész néhány nagy méretű alkotásá­ban. A szoborpar­kot azonban folya­matosan bővítik olyan művekkel, melyek ebben az ideális szabadtéri környezetben hat­nak igazán. Képünkön: Csontváry szobra a múzeum kertjé­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents