Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-17 / 193. szám

6 1980. AUGUSZTUS 17., VASÁRNAP Sem több — sem kevesebb Bűnözési térkép a megyében A rendőrségi írógépek — napi átlagban — 26 új bűn­cselekmény tényállását kopog­ták le tavaly Pest megyében. Váctól Nagykőrösig a kapi­tányságok jelentéseiben a ne lopj parancsolatának meg­szegőig szerepeltek leggyakrab­ban, őket követték a paráz­nák, gyilkosok, hamis tanúbi­zonyságot tevők, valamint a bibliai kőtáblákon még nem, de a büntetőkódexben már szereplő paragrafusok megsér­tői. Szűkebb pátriánkban vé­gül is (arányosítva) sem több sem kevesebb törvényszegés nem történt, mint az ország­ban — tízezer lakosra ná­lunk is 103 bűncselekmény ju­tott Körzetünk különböző vi­dékein azonban a kriminali­tás szintje már jelentősen el­tér. A sorrend: Vác, Cegléd... Pest megye bűnözési térké­pén — egyetlen kivétellel — a városok sötét szigeteket al­kotnak. E központokban a la­kosság számához viszonyítva jóval több törvénysértést kö­vettek el, mint a falvakban. A kriminalitási listát évek óta felváltva Cegléd és Vác ve­zeti, 1979-ben a Duna-parti járásszékhely került az élre. A városban tízezer lakosra tavaly 181 bűncselekrnény ju­tott, míg Cegléden a tavaly- előtti 206-hoz képest mindösz- sze 169. A bűnügyi statiszti­kában éveken keresztül e két település után nagy űr követ­kezett, most azonban változott a kép: Szentendre és Gödöllő 158-as, Százhalombatta és Érd 144-es, valamint Nagykő­rös 142-es kvótájával szoro­sabb lett a mezőny, s egyedül Dunakeszi (104) dicsekedhet nagyközségi léptékű bűnözés­sel. A városi és falusi bűnözés különbsége a szakirodalomban jól ismert jelenség. A vá­rosok a szórakozóhelyek, ér­tékek, munkahelyek kon­centrációjával, a közösségi kontroll csökkenésével ugyan­is nagyobb lehetőséget, csábí­tást teremtenek a törvény- sértésekre. így a központok magasabb kriminalitása mö­gött nem a városi emberek erősebb bűnözési hajlama rej­lik, hanem hogy nem kevés falusi vádiOtt városban . kö­vet el bűncselekményt. Ahogy a főváros agglomerációja Bu­dapestre „exportál” bűnelkö­vetőket, ugyanúgy a kisváro­sok is összegyűjtik vonzáskör­zetükből a törvényszegésekre hajlamos személyeket. Ilyen összefüggésben válik érthetővé, miért alacsonyabb kétszer-háromszor is a járá- sok-községek kriminalitása, hi­szen például a gödöllői és monori körzetben a fenti kvó­ta tavaly 67 volt, és még a legmagasabb arányszámú da- bast (109), ráckevei-(107) és budai (100) járásokban is jócs­kán elmaradtak a központok­tól. Nem szabad elfelejteni persze, hogy a szórás a falvak között igen nagy lehet, mert a zárt belső életű kis közsé­gekben a bűnözés szintje jó­val alacsonyabb, mint pél­dául Szigetszentmiklóson, Gyálon vagy a többi óriás fa­luban. De hogy a léleksZám önmagában mégsem alfája és ómegája a bűnözésnek, arra Káka lehet példa, ebben a nem nagy községben az utób­bi években alighanem néhány kis városnál is több ember­ölés, verekedés, rablás, adó­csalás történt. Százhalombatta Egy-egy körzetet vagy tele­pülést a bűnözés átfogó ada­tai mellett a leggyakoribb bűncselekménytípusok is jel­lemeznek. Annyiban a legtöbb helység hasonlatos, hogy a va­gyon elleni törvénysértések ad­ják a deliktumok legalább 50 —55 százalékát. Pest megyé­ben tavaly 9615 bűncselek­ményre derült fény, ebből 5301, vagyis 55 százalék volt a lopások, csalások, sikkasztá­sok, rongálások, hűtlen keze­lések száma. A társadalmi és személyi tulajdont károsító vétkekből tízezer lakosra ve­títve Vácott történt a legtöbb: 122. s ez a kvóta a városi bű­nözésből 67 százalékot foglal el. Százhalombattán kevesebb, 108 ilyen bűneset jutott tízezer lakosra, ám itt esíek a törvénysértések csaknem tel­jesen monopolhelyzetbe ke­rültek. a bűnözés 76 százalé­kát adják. Jól jellemzi a mo­dern kisvárosban kialakult helyzetet, hogy az utóbbi idők táján legnagyobb port kavart bűnügye egy lopás, egy társa­dalmi tulajdon elleni tolvaj- lás, az úgynevezett vicsege- ügy volt, amikoris a Tempe- ráltviöj Halgazdaság egy me­dencéjéből, vizából és kecse- géből kitenyésztett halfajtát, vicsegét tulajdonítottak elegy éjszaka ismeretlen tettesek. Százhalombattán a vagyon el­leni bűncselekmények mel­lett jóformán csak közleke­dési törvénysértések jelentik a bűnözést, s a városban évek óta nem volt emberölés vagy rablás, s tavaly egész évben egyetlen súlyos testi sértés sem. Érdi békétlenek Országszerte s a megyében is a kriminálstatisztika má­sodik legnagyobb tömegét (17 százalékát) az új népbeteg­ségként is aposztrofált közle­kedési balesetek nyomán in­dult bűnügyek adják. Különö­sen az idegenforgalmi köz­pontnak számító Szentendrén történt a lakosság számához viszonyítva sok ilyen bűncse­lekmény. A második helyen Cegléd áll, a kerékpáros vá­rosban a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények mel­lett a közlekedési vétkek szá­ma is 1979-ben erősen meg­csappant. A lakosságot minden bűnügy köZül leginkább talán az erő­szakos bűncselekmények: em­berölés, verekedések, garáz­daságok, rablások foglalkoz­tatják. Tavaly 1343 esetben emeltek vádat ilyen cselek­mény miatt, ez a megyei bű­nözésben 14 százalékot jelent. A legsúlyosabb bűntettek, az emberölések száma múlt esz­tendőben 30 volt körzetünk­ben, ebből hét a dabasi, hat a ceglédi, négy a monori já­rásban, három pedig Érden történt. Már ez is sejtetni en­gedi Érd bűnözésének egyik legjellemzőbb sajátosságát, az erőszakos törvénysértések nagy számát, s valóban a vá­rosban több — 82 — ilyen bűncselekmény történt, mint Vácott (46), Dunakeszin (22) és Százhalombattán (10) ösz- szesen. A vagyon elleni, a közleke­dési és az erőszakos bűncse­lekmények a megyei bűnö­zés 86 százalékát teszik ki. Essen tehát még néhány szó a további 14 százalékról, a ritkább törvénysértésekről. A család és ifjúság elleni bűncselekmények száma 470 volt tavaly Pest megyében. Különösen tartási kötelezett­ség elmulasztása miatt indult gyakran eljárás a dabasi (63) és monori (51) járásban, va­lamint Cegléden (41). Robbanóanyaggal és lőfegy­verrel való visszaélés vádjá­val 30, tiltott határátlépés miatt 22 sZemély ellen emel­tek vádat. Babus Endre BUDAI .1. SZAZHALOMBATT 67—90 90—110 140—160 160-185 10 EZER EAROSRA JUTÓ .BŰNCSELEKMÉNYEK SZAMA Napház A képünkön lát­ható napházat úgy tervezték és építették meg, hogy a napsugár­zás különösebb berendezések nél­kül felhasználható fűtési célokra. A napsugárzás ener­giáját felfogó kol­lektorokban felhe­vített víz a meleg­víz-tárolóba kerül. Innét a meleg vi­zet el lehet vezet­ni fűtési és főzési célokra. Ennél a „napháznál” a fű­tést padlófűtés for­májában oldották meg, tehát a me­leg vizet a padló­szint alá vezetik. Közlekedésbiztonság az autópályákon Földi-égi ellenőrzés Az M7-esen most van a fő­szezon. Talán nem érdekte­len megjegyezni, hogy az au­tópályán is — csakúgy, mint az üdülőkben — három idő­szakot tartanak nyilván. Az előszezon március harmadik vasárnapjától június elsejéig tartott, június elsejétől szep­tember harmincadikéig a fő­szezon zajlik, majd ezt köve­ti október elseje és huszon- kilencedike között az utó­szezon. Túl vagyunk már az elsőn, a második e napokban éri el a csúcsot, a harmadik még hátravan. Az elmúlt négy hónap milyen tapaszta­laitokat hozott? — erről kér­tünk tájékoztatást Pongor Sándor rendőr századostól, az Országos Rendőrfőkapitányság útvonalellenőrző parancsnok­sága vezetőjétől. — Kezdj ük az előszezonnal. Erről az időszakról nincs kü­lönösebb mondanivaló, ha csak az nem, hogy a szeszé­lyes időjárás és a kisebb ide­genforgalom miatt a forgalom lényegesen csendesebb volt, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Minden bizony­nyal ez is közrejátszott ab­ban, hogy a balesetek száma is csökkent. Itt jegyezném, meg, hogy július 30-ig bezá­rólag ez az első olyan évünk, amikor az autópályán nem történt halálos kimenetelű baleset. 0 Minek köszönhető ez? A szeszélyes nyárnak, a ki­sebb turistaforgalomnak, vagy valami másnak is? — Mint említettem, az elő­szezonban e két tényező való­ban hatott a balesetek csök­kenésére. Most viszont már a második hónapot zártuk a főszezonban, a korábbi évek­hez hasonló csúcsforgalommal, és, hogy ebben az időszakban sem történt halálos kimene­telű vagy például a korábbi évben elég gyakori tömeges karambol, az véleményem sze­rint más tényezőknek is kö­szönhető. 0 Például? — Például, a 100 kilométe­Munkaügyi viták A műszakpótlékról Egy Pest megyei iparválla­lat alkalmazottja éjszakai és műszakpótlék, valamint mun­kaszüneti napokon végzett munkájáért járó díjazás meg­ítéléséért a munkaügyi döntő- bizottsághoz fordult. A bizott­ság a kérelemnek részben helyt adott és a vállalatot a munka­szüneti napokra járó munka­bér megfizetésére kötelezte, míg a műszakpótlék folyósítá­sa iránti igényt elutasította. Az illető ezek után a Pest megyei Munkaügyi Bíróságon pert in­dított. A bíróság a döntőbi­zottság határozatát megváltoz­tatva a munkaadót műszak- pótlék fizetésére is kötelezte. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság döntését hatályon kí­vül helyezte és új eljárást ren­delt el. — Az iparban, az élelmi­szer-kiskereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók mű­szakpótlékairól szóló rendelet szerint a több műszakos mun­kaidő-beosztásban, valamint a folytonos munkarendben foglalkoztatott fizikai dolgozók és közvetlen termelésirányítók műszakpótlékra jogosultak. Ezek együttes feltételek, ami azt jelenti, hogy a dolgozónak vagy több műszakos munkaidő­beosztásban vagy folytonos munkarendben kell dolgoznia, s egyben fizikai foglalkozású­nak vagy közvetlen termelés- irányítónak kell lennie. Csak az a munkahely, illetve mun­kakör tekinthető több műsza­kosnak, ahol a napi üzemelte­tési idő a dolgozó törvényes munkaidejét meghaladja, ezért egy-egy napon belül egymást rendszeresen váltva végzik azo­nos tevékenységüket. — Ebben az ügyben nincs adat arra, hogy a vállalat dol­gozóit folytonos munkarend­ben foglalkoztatná. Ezzel szem­ben megállapítható, hogy a felperes nem több műszakos munkaidő-beosztásban, hanem két hónapon keresztül állan­dóan éjszakai, azt követően pedig délelőtti műszakban dol­gozott. Ez a munkaidő-beosztás viszont nem jelent több műsza­kos foglalkoztatást. A per ada­tai alapján a felperes annál kevésbé tarthat igényt mű­szakpótlékra, mert beosztását tekintve sem fizikai foglalko­zásúnak, sem közvetlen terme­lésirányítónak nem tekinthető. Amennyiben azonban az éj­szakai munka után járó bér­pótlék kifizetésére irányt tart, be kell szereznie a vállalat kollektív szerződését. Csak an­nak ismeretében lehet meg­nyugtatóan állást foglalni, ab­ban a kérdésben, hogy az éj­szakai munkavégzés után meg­illeti-e bérpótlék, és ha igen, milyen összegben. Tekintettel arra, hogy a munkaügyi bíró­ság mindezeket nem vizsgálta, döntése megalapozatlan és új eljárásra van szükség. rés sebességkorlátozással az M7-es forgalma higgadtabb lett, az alacsonyabb sebesség miatt kevésbé alakulnak ki veszélyhelyzetek. Ehhez per­sze — a rendelkezésen túl — mindenekelőtt arra van szük­ség, hogy az autósok megtart­sák a sebességhatárt. 0 És megtartják? — A többség igen. Az igaz­ság az, hogy a hosszú hétvé­geken, vagyis péntek dél­utántól vasárnap reggelig, a pálya mindkét sávijában egy­mást követik a kocsik. A pá­lya annyira telített, hogy na­gyobb sebességre, esztelen szá­guldozásra nincs is lehetőség. Persze, olykor-olykor előfor­dul, hogy a konvojban vala­ki a megengedett sebesség­határon felül szeretne men­ni, rááll az előtte haladó ko­csira, s villogtatással, kürt­tel akarja arra kényszeríteni, hogy engedjen utat neki. Ez egyrészt teljesen értelmetlen, hiszen mit ér vele, ha egy kocsit sikerül a másik sávba kényszerítenie, másrészt ve­szélyes, mert megbontja a pá­lyán kialakult ritmust és a zavarból, kapkodásból so­hasem származik jó. 0 Korábban gyakori lát­vány volt a pályán a hibás, vagy a leállósávon indok nél­kül parkoló jármű. Most, mi a helyzet? j — Az emberek a maguk kárán tanulnak ... Minden­esetre tény, hogy a korábbi évekhez képest nagyobb fi­gyelmet fordítanak jármű­vük műszaki állapotára, eb­ből következően a pályán jóval kevesebb a meghibáso­dott jármű. A leállósávot sem használják már pihenőnek. Ügy is mondhatnám, a ma­gyar autóstársadalom már fel­nőtt az autópálya-közlekedés­hez is. Az M7-esnek kiala­kult a törzsközönsége, akik majd minden hétvégén ezt az utat járják, s elsajátították az alapvető -tudnivalókat, hi­szen az ő érdekük, hogy nyu­godtan, folyamatosan, biz­tonságosan haladva — célba érjenek. Jellemző egyébként, hogy a kevésbé gyakorlott au­tósok, vagy azok, akik tudják, hogy kocsijuk nem képes az autópálya-sebességre, mind többen, és önként választják a 70-est, a régi balatoni utat. Ez is új jelenség. • A pályán most is szép számmal látni stopposokat... — Sajnos igen, pedig a stoppolás (főként este) nem veszélytelen. Kedvenc vadász- területük a leállósáv, pedig itt nemcsak veszélyes a várako­zás. hanem felesleges is, hi­szen mint említettem, mind kevesebb autós áll le ok nél­kül a leállósávba. Mások, a benzinkutak környékén, a fel­hajtósávon várnak a szeren­csére, nem is sejtve, hogy azt az autóst hozzák veszélyes helyzetbe, aki netán felveszi őket. Aki ugyanis itt megáll, nehezen tud ismét felgyorsí­tani annyira, hogy veszélyte­lenül becsatlakozzék a forga­lomba. Egyébként: autópá­lyán, autóúton gyalogosan közlekedni tilos ... • Mi az, amire az eddig mondott kedvező tapasztalato­kon túl is felhívná a figyel­met? — Mindenekelőtt arra, hogy célszerűbb jobban megvá­lasztani a hazaindulás idejét. A vasárnap délutáni csúcs 18 és 20 óra között zajlik, ilyen­kor mindkét sáv telített, a percenkénti járműszám 35 kö­rül mozog. Ilyenkor autózni fokozott idegi megterhelést je­lent, aki tehát teheti, indul­jon előbb vagy később. Min­denképpen nagyobb figyelmet és önuralmat javasolok a vá­rosba bevezető útszakaszon: az autópálya kétszer két sáv­jába csatlakozik a 70-es út is; aki tehát rossz sávot választ és itt akar sávot váltani, ne­héz helyzetbe jut. Nem vélet­len, hogy itt meglehetősen gyakori a koccanásos baleset. 0 Az M7-es mindeddig ked­vező krónikája minden bi­zonnyal a rendőrség állandó jelenlétének is köszönhető ... — Elsődleges célunk válto­zatlanul a forgalom segítése, a kombinált — földi-égi — el­lenőrzéssel pedig a szabálysér­tők és — sajnos, már az M7- esen sem kevés — ittas veze­tők kiszűrése. Az autósok az idén már a felhajtósávoknál is találkozhatnak rendőrrel. Ennék az intézkedésnek kettős célja van: az észlelt szabály- sértést, rendkívüli eseményt azonnal továbbítja a mozgó- ellenőrzésnek. A másik, hogy a segítségre szoruló autósok­nak rendelkezésére álljon. Saj­nos, ezt a lehetőséget még ke­vesen veszik igénybe. 0 Mit vár az utószezontól? — A várható nagy forga­lomban is az eddigihez hason­ló nyugodt, biztonságos közle­kedést. Balogh László Csendes délelőtt az M7-eseii 0

Next

/
Thumbnails
Contents