Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-17 / 193. szám
1980. AUGUSZTUS 17., VASÄRNAP xsiirhm Sport- és építőtábor Ráckevén Almukban is folyton címereztek Van-e olyan építőtábor, ahol a kiadós ebédet — az aranyló húslevest, majd a második fogást, a házitészta körül ingerlő illatokat lehelő < mártást és a mellette terpeszkedő becsületes nagyságú hússzeletet —, hatalmas adag görögdinnye koronázna meg, akkor amikor annak kilójáért 14 forintot is elkérnek a piacon? Van. Ráckevén. A helyi Aranykalász Termelőszövetkezet és a KISZ KB közös szervezésében jött létre, és az Ady Endre Gimnáziumban található. Megalakulását így meséli el Szépvölgyi Zoltán, a termelőszövetkezet és a nagyközségi KISZ-bizottság titkára: Gyümöksszedés — Már tavaly szerettük volna megnyitni a tábort, nem sikerült, így csák idén debütáltunk. Nagyon kell nyáron ku- koricacímerezési, gyümölcs- szedési dömjpingben a segítő kéz. De jövőre, amikor elkészül a 650 vagonos hűtőházunk, ahol málnát fagyasztunk exportra, még nagyobb szükség lesz nyári segítségre. — Megéri a közös gazdaságnak egy ilyen tábor fönntartása? — kérdezem Knapik Istvántól, az Aranykalász Termelőszövetkezet főosztályvezetőjétől. — Ha csak a számokat nézzük, akkor azt kell mondanom, még most nem — válaszolja Knapik István. — Hogy miért nem? Itt a gimnáziumban nekünk fürdőt, mosdót, öltözőt kellett kialakítani, és mindazt megvásárolni, ami .egy ilyen tábor működtetéséhez kell. Jövőre és az elkövetkezendő években azonban már gyakorlati hasznunk származik belőle. Az eddigi tapasztalatokat nézve bátran állíthatom, a tábor létrehozása, működése, beváltotta a hozzáfűzött reményeket. — És a tábor vezetőjének, Pacsi Józsefnek mi a véleménye? — Ez a tizenkettedik gyár, amikor táborvezetést vállalok — magyarázza a budapesti Fáy András szakközépiskola tanára —, tehát van már anynyi tapasztalatom, amelynek birtokában nyugodtan mondhatom, csak dicsérő szavak illetik meg a szervezőket. A termelőszövetkezet rugalmasságát, segítőkészségét nézve alig hihető el, még csak most tanulják az építőtáborozást. Nyolcszázan — A résztvevők? — Valamennyi turnusban kétszázan vannak. A legelsőről, melyben 15 éves budapesti fiúk és lányok vettek részt, sokat nem tudok mondani, mert azt nem én vezettem. A második csoport tagjai kecskeméti ökölvívók és fővárosi gimnazisták voltak. Remekül dolgoztak, és nagyon jól érezték magukat. Okét a cselgán- csozók, karatésok követték. Egyébként valamennyi sportoló napja délelőtt munkával, délután pedig edzéssel telt el, ezért is hívják ezt a tábort sport- és építőtábornak. Az ország 40 ilyen tematikus táborából ez az egyik. És már elmondhatjuk, az elképzelés jó gyakorlattá vált. Most az utolsó turnus tölti itt idejét, egri 'katonai középiskolások és a Szovjetunióban tanuló egyetemisták. — A munka? — A legnépszerűbb a meggy- szedés volt — mondja Pacsi József —, ezt — igaz, jóval lemaradva mögötte —, a címe- rezés követte. A címerezéssel egyetlen bajuk volt a fiataloknak, annyit kellett róniuk a sorokat, hogy éjjelente mással sem tudtak álmodni, csak kukoricával. Ennek ellenére megesett az, hogy amikor rendkívüli, vasárnapi munkára kellett toborozni fiatalokat, pillanatok alatt százan jelentkeztek. Lelkesedésüket az sem kicsinyíti, hogy. a plusz munkáért a termelőszövetkezettől fejenként 100 forintot kaptak. — Valamennyi turnus két hetet tölt itt — folytatja a tábor vezetője —, kivéve a Topis brigádot. Ez a brigád pé- celi állami gondozott fiúkból és lányokból alakult meg, ők már egy hónapja tartózkodnak itt. Annvira elégedett vagyok velük, elhatároztam, jövő nyákást, tetszés szerinti megjelenési lehetőséget, mint a szabad alkotó munka minimum- ját — követelő legényke, aki a tévé képernyőjén megdöbbenve látja, hogy lám, emberek verítékezésre kényszerülnek, hol van akkor a szabad önmegvalósítás? S ő, anti-ko- rinthoszi király a grafomániás, aki naponta ír négyoldalas leveleket arról, barbárok csörtetnek az utcán, ülnek a gépkocsik kormányánál, tolvajok és csalók állnak minden bolt pultja mögött, lelketlen skrib- lerek trónolnak az íróasztaloknál, kiskirályok a vezetői székekben ... S ha valaki elég bátor ahhoz, hogy visszakérdez — mert a rettentő hangosakkal szemben olykor a visszakérdezéshez már ordítani kellene —, pardon, konkrétan, megfog- hatóan, elérhetően — azaz meg- vizsgálhatóan, felelősségre vonhatóan —, hol vannak e barbárok, e tolvaj-csalók, ezek a skriblerek, ezek a kiskirályok, akkor sajnálkozó mosoly a felelet: én mondjam meg. maga nem tudja? S ha ennél is bátrabb az ember — az ember: a műhelyben, a termelési értekezleten, a pártalapszer- vezet taggyűlésén, az országos tanácskozáson, a baráti asztalnál, a nyomtatott sajtó lapjain, az elektronikus sajtó adásidejében, mi több. a vezetői székben — s tovább tudakozódik, mi végre akkor a jajszó, kikről és kikhez címzett a panasz. a világfájdalom, sértődött grimasz a válasz, hogy az 5 dolga nem a tényekkel, a köznapok megfogható fényeivel való kötés, hanem a jelzés, fölmutatása annak, miként szorongunk poklok tornácán, vagy éppen ördögök üstjeiben. ron bárhol vezetek majd építőtábort, magammal viszem őket. Jutalomutazás Es uiu monaanaut a fiatalok? Harsány nevetés kíséretében potyog a gyümölcs a ba- rackosoan a íaróL A lombok a i'OLUes László brigád 10 tagját takarjak. Valamennyien az egri bziiagyi gimnázium másoaikos, orosz tagozatos tanuioi, illetve az ottani katonai mol legi um lakói. — A H ooo Btues Band együttes énekeséről neveztük el a brigádot — magyarázza Véreb, azaz Imre István. — Mi is zeneiünk. Együttesünk neve Mustang, és éppen most barackot szedő tagja: Bagoly, a szólógitaros, Gyarmati Janos, Csapó György dobos és Giovanni, Borsos János szólóénekes. — A délutáni programok közül eddig a legjobb a Mus- tang-koncert volt — mondják a Topis brigád tagjai, akikkel már munka után a gimnázium klubjában beszélgetünk. — Először vagyunk építőtáborban, és nem tudunk mást mondani, csak azt, hogy nagyon jól éhezzük magunkat. Azt szeretnénk kérni, ameny- nyiben ez a beszélgetés benne lesz az újságban, ne maradjon ki belőle, hogy Józsi bácsi, a tábor vezetője ritka rendes volt velünk. — Éppen ezért most ünnepelünk — mondja az a fiú, akit Klé-nek becéznek. — Hogy mit? Azt hogy elmegyünk. Mert mi a bánatunkat is meg szoktuk ünnepelni. ★ A tábor tegnap véget ért. A hír most érkezett, hogy az Országos Ifjúsági Bizottság jutalmaként, az előző turnusokhoz hasonlóan az egyik legjobban dolgozó brigád valamennyi tagja egyhetes jutalomüdülést kap. A 'velenceitavi út ezúttal a Topis brigádé lett.. Nagy Katalin, Szenft Ilona, Obrácz László, Tóth István, Hörömpö László, Klé- ment István és Radics Csaba augusztus 24-től nyaral az Express-táborban. Koffán Éva M leg kell állni zéssel, mert nincs tovább. A poklok, tornáca nem evilági helyszín, s az ördögök nem kaphatók interjúra. Mert nincsenek. Egy elképzelt világ — s köny- nyen meglehet, elképzeltségé- ben is hamis, lehetetlen világ — szembesül az örömből és kínból, győzelemből és bukásból, de mindenkor küzdésből, emberi akaratból és cselekvésből gyúrt 'alódi világgal anti- Sziszüphosz házimoziként működő koponyájában. S mert e való világ az úristennek sem akar idomulni az elképzelthez, hát tüzet reá, mindent fölperzselő lángot, hogy hamvaiból szülessen az új, a különleges — made in anti-Sziszüphosz — főnix madár. Jobb lenne a tréfák körébe tolni azt, amit a fura táptalajon kitenyészők vélnek, mondanak, hirdetnek arról — fegyelmezett közönséget, ütemes bóloaatást, ritmusra hulló könnyeket igényelve, követelve —, amit ők napjaink állapotának, társadalmunk helyzetének, a közgondolkodás fő jellemzőinek hisznek; kineveznek. A rossz tréfák körébe kívánkozó elképzelt válságok, katarzisok azért nem könnyedén elsöpörhető kacatok, mert vannak, akik komolyan veszik azokat. Komolyan, mert hiszen naoi- és hetilapokban, folyóiratokban jelennek meg, gyűlések szószékén kannak fórumot, filmen, színpadon, rá- djó- és televízióműsorokbsn igehirdetési időt — a számla minden esetben a közös pénztárból fizetve —, s fő veszélyük nem a nvilvánosság, hanem, hogy másnak látszanak, mint amik, s hogy tényleges gondjaink, nehéz feladataink, el nem hallgatott verítéket követelő teendőink elől lopják el a figyelmet, a közerőt, a cselekvőkészséget, a tudást, s gyakran a hitet, a bizakodást, a tervezni- és tenniakarást. Kevesen vannak ők, de figyelmet követelnek, ha másként nem megy, akkor hangoskodással, mások goromba ócsárlásával, az én ennél is sokkal szaftosabbat mondok mentalitással. Nem vitatkoznak, ^ mukra ellenvélemény nincsen, hisz’ véleményrangot csak az kaphat, amit ők mondanak. Nem hagyják magukat az objektív tényéktől befolyásolni, s mérhetetlenül utálják azokat, akik bármiről kérdezősködnek. Hol a kis közösséget, hol az egész társadalmat oktatják ki, miért fehér az, amit feketének látnak, s miért fekete az, ami fehér. Tippjeik vannak a világbéke megteremtésére, a népgazdaság varázslatos átalakítására, az emberek szentté gyúrására, az általános boldogság kikiáltására, az anyagi és szellemi bőség létrehozására, a nemzedéki ellentétek megszüntetésére, a művészet szárnyaltatására, a válások csökkentésére, a születések számának gyarapítására, a devizabevételek növelésére, a kiművelt emberfők szaporítására... Ök — de hagyják?! — szóban és papíron, filmszalagon és magnetofontekercsen, társasági fe- cselyben és hivatalos összejöveteleken fölépítenének egy tökéletes világot A való világgal bajlódnak mások. Olykor úgy, mint Szi- szüphosz a sziklájával. Teszik mégis,- mert ösztönösen, vagy tudatosan azt vallják: élni csak való világban lehet. Óvakodjunk tehát a szimpátia osztogatásával. Sziszü- phoszt az előzmények ismeretében ítélhetjük meg igazságosan. S talán másként anti-Szi- szüphoszt, aki a hegytetőn állva hajigálja kövecskéit, görgeti szikláit a fölfelé igyekvőre?! M. O. Jövőre ofszet technikával Újságok, folyóiratok új köntösben Interjú Csöndes Zoltánnal\ a Szikra Lapnyomda vezérigazgatójával Ahogyan azt lapunk impresszumában olvashatjuk, a Pest megyei Hírlapot a Szikra Lapnyomda állítja elő. A vállalat vezérigazgatója, Csöndes Zoltán 35 éves. Szakmai pályafutását nyomdai gépmesterként kezdte, majd a moszkvai nyomdaipari egyetemen szerzett diplomát. Más beosztások után négy évig volt a Globus Nyomda igazgatója. Két és fél évvel ezelőtt nevezték ki az ország legnagyobb lapnyomdája, a Szikra vezetőjévé. Arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat a Szikra Lapnyomda fejlesztéséről, a befejezés előtt álló kiemelt állami nagyberuházás, az ofszet rotációs üzem terveiről. ^ A Népszabadság, a Nép- sport, a Pest megyei Hírlap, a : C . -------- ---—-... ■ § hetilapok közül ^--Sz abad ^ Föld, a mos m; Figyelő, s még számás újság, folyóirat és § egyéb kiadvány készül a ^ S Szikra Lapnyomda közremü- ■. ‘ s-------------------------------- • % , S ködösével, gondos munkával, N — §5 ^ jó kivitelben. Talán éppen ez & az oka, hogy az olvasók kö- É s----------------------------------Ü ^ zül csak kevesen sejtik, mi- S ^lyen rossz ^ zott. körülmények kö5 zött. 0 ■ — Aki egy kicsit is ismeri a magyar nyomdászat helyzetét, tudja, hogy a felszabadulás utáin meglehetősen el- avult, s az ezt követő kulturális forradalom igényeit kielégíteni pedig csak alig-alig tudó üzemeket örököltünk. A fejlesztés, az egés2 iparágat érintő rekonstrukció ezután is sokáig elmaradt. Ka csak a Szikra példáját nézzük, ugyanezt tapasztaljuk. A magasnyomó rotációs gépek egy része több mint ötven éves, a szedés és az expediálás (kiszállítás) is a fél évszázaddal ezelőtti állapotoknak felel meg. A Blaha Lujza téri épület, ahol számos szerkesztőséggel és a Hírlapkiádó Vállalattal együtt dolgozunk, szűk, elöregedett. Amíg az itt dolgozó kollégák azon igyekeztek, hogy a nehéz körülmények ellenére is napról napra rendben, megközelítően hibátlanul, pontosan megjelenjenek a lapok, addig a környező országokban, sőt a legtöbb magyar városban is nagyot léptek előre: bevezették az összehasonlíthatatlanul korszerűbb, tetszetősebb ofszet eljárást. A változtatás már nálunk sem tűrt halasztást. 6 — A Minisztertanács 1914-ben ^ ------- ■■■■--------------^ döntött az új nyomdaüzem megépítéséről. Az év végére, ^,_—----------------------------ne m túllépve a megadott 2.6 N ------ —----------------------^ milliárd „orintos költségkere§ tét, teljesen elkészül a beru^.—--------------------------------■ ^ házás. De tulajdonképpen mi^ vei is gazdagodik általa a $ mágiái nyomdaipar, s az ol^---------------------------------) vai muzónse; l 1 -----— — Az ofszet technika a magasnyomásénál lényegesen tisztább, olvashatóbb nyoma- tot ad, a képek is élvezhetőbbek, valósághűbbek. Mód van a színes nyomás alkalmazására is. Hogy az olvasók számára is nyilvánvaló legyen a különbség, javaslom, hasonlítsanak össze egy mostani s egy egy hónappal ezelőtti Népsport-példányt. A próba- üzemelés ideje alatt ugyanis, — az olimpia megnyitásától — az új üzemben készül a népszerű sportújság. § — A régi Szikra kicsit a századelőre emlékeztet, az új S---------------------------------§ pedig mintha a holnapba mu^-------------------------- ' ■ — it atna. Nesztelenül suhanó nyo§ mógépek, automaták, V ____________________ tágas, § áttekinthető munkahelyek, vil^--------------------------------— ^ lógó fények, komputerve^zérlés. Mennyiben tér el beny-------------------------------------------—---bt a nyomdászok munkája a ^------------------------------------------. | hagyományostól? — Az NDK-gyártmányú berendelés 24 nyomóművén készíti egyszerre az újságokat. s ez lehetővé teszi, hogy akár milliós példányszámú sajtóterméket is elkészítsünk néhány óra alatt. Itt elsősorban irányító, felügyelő, karbantartó szerep jut a szakembereknek, hiszen még az újságok kötegelését, szállítását, postázását is automaták végzik el. A világszínvonalú technika magasan kvalifikált szakembereket követel. Sok közöttük a mérnök, a technikus, a szakmunkások többsége pedig az NDK-ban tanulta, gyakorolta a mesterfogásokat. Az NDK szakembereinek irányításával részt vettek a rotációs nyomógép összeállításában, felszerelésében is, így minden apró por- cikáját alaposan ismerik. Az pedig csak természetes, hogy egy vadonatúj üzemben magas színvonalú a szociális gondoskodás, s kiválóak a munkakörülmények is. s — Milyen újságok s mikorH tói készülnek az új üzemben? — Az év végétől a Népszabadság és a Népszava a napilapok közül. Ezeken a gépeken állítjuk majd elő később a Szabad Földet, a Rádió- és Tv-újságot és egyéb folyóiratokat. A kapacitás jobb kihasználása érdekében több egyéb kiadványt, így például könyveket is nyomunk az új berendezéseken. Mivel mi is menet közben ismerjük meg igazán az új nyomdát, természetesen terhelése fokozatos lesz. Ennek egyébként nemcsak saját teljesítménye, hanem a szedőkapacitás is határt szab. » — Nem okoz-e gondot, hős: ^-----——-------------------------fc a szerkesztőségek és az ofszet ^ nyomda S-------v tannvri c között több kiloméS ternyi a távolság, s ^-----------------------i n yomómü korszerű, s 1 ■ hogy a a szedés S művelete azonban továbbra is S--------------------------------------------------s hagyományos? «----------------— Valóban az lenne az ideális állapot, ha az Árpád- híd környékén, ahol most már az újjal együtt két üzemünk is található (korábban ide telepítették a Népszabadság nyomógépeinek egy részét is), a velünk kapcsolatban levő szerkesztőségek is helyet kapnának. Annál is inkább, hiszen a Blaha Lujza téren számukra sem rózsásak az állapotok. Készültek is ilyen tervek, ezek megvalósítására azonban a közeljövőben nem számíthatunk. Azori viszont mielőbb szeretnénk változtatni, hogy ne kelljen a korszerűt az elavult technológiával ötvözni. Az épülő új üzemben már jövőre elkezdjük telepíteni a fényszedő rendszert, s fokozatosan alkalmazzuk majd a lapelőállításban. Remélem, hogy azaz idő sem vész a távoli jövdbe, amikor a nálunk készülő napilapokat teljes egészében a legkorszerűbb elektronikus technikával állítjuk majd elő. s — Mint minden igazán új^-----------------------.---------------. ^ nak, ennek a beruházásnak is s.------------ ~ va nnak ellenzői. Azzal ér^ ------------------ ■ n - . —— ve inek, hogy ez a technika 5»----------------- 1 1■^m inden előnye ellenére is túlságosan drága, manapság sok | olyan nagy külföldi cég is ^ visszaáll a régi módszerre, & amely évtizedekig alkalmazta ^.— „ ■■ ' —....—— az ofszetet, e-—■----------— Persze, ha csak rövid távon számolunk, akkor igazuk van a tamáskodóknak. Hogy is lenne másként, hisZen a Szikra régi berendezéseinek értéke alig tesz ki 100 millió forintot, szemben az új beruházás 2 és fél milliárdjával. Az újságírók, a szerkesztők közül sem mindenki lelkesedik érte, hiszen ahogyan nekünk, nyomdászoknak, úgy nekik is el kell sajátítani a korszerűbb ismereteket. Mások azért ellenzik, mert nagyobb precizitást, igényességet, terjedelemre, órára kötöttséget jelent. De nem ennek az elvnek kellene-e megvalósulnia az élet minden területén? Meggyőződéssel mondom, hogy nemcsak a nyomdaipar, hanem a szerkesztőségek és az olvasók számára is nagy nyereség a Szikra Lapnyomda új ofszet rotációs üZeme. Más kérdés, hogyha ma látnánk hozzá az új üzem tervezéséhez, néhány dolgot másként csinálnánk. Például biztos, hogy nem hagy. tűk volna későbbre a fényszedést ^ — Térjünk vissza a Blaha y Lujza téri üzemre, hiszen tjos vábbra is itt dolgozik a ^ -------------------------------------- ■ .... M ny omdászok többsége. Az újN --------------------------— .....— ^ jal összehasonlítva még fel- tünőbb, hogy itt mennyivel l! ^ nyék, milyen elavultak a be- rendezések. Ott légkondiciokos meleg. Az ofszet üzemel ben hangszigetelés, porelszí' rosszabbak a munkakörü ; nálás. itt gyakran 40—4*5 fövök, a Blaha Lujza téri sze: S dőteremben, öntödében, gép- ^. ........ -■ ■ ■■ ■ — ■■ ■ — .. ^ teremben por, ólomgőz, naponta csődöt mondó liftek, ; pályák, itt segédmunkások I_____ S óriási zaj. Odaát konvejor1 . _ -... S kézi erővel végzik az anyag^ —.. . . ... . i. ■ I» ^ mozgatást. « ' ■ — A Blaha Lujza téri épületben nem egyszerűen pénzkérdés a korszerűsítés, a jobb munkakörülmények megteremtése. Már maga ai. épület is olyannyira elavult és szűkös, hogy a legkisebb változtatást sem egyszerű megvalósítani benne. Annál is inkább így van ez, hiszen itt egy percre sem állhat meg a munka. Elsősorban az a célunk, hogy a nyomdászok munkáját könnyítsük. A szedőtermekben máris jelentős korszerűsítéseket hajtunk végre. Kisgépekkel segítjük a szállítást, az anyagmozgatást. Ahol erre lehetőség nyílik, légkondicionáló berendeléseket is felszerelünk. Mindez azonban nem csupán a munka könnyítését, hanem a lapkészítés körülményeinek javítását is eredményezi. s — Mennyiben érintik az is^ ...—............ S mertetett változások a Pest S----------------------------—— é m egyei Hírlap olvasóit? — A közeljövőben semmilyen lényeges különbségre sem kell számítaniuk: mind a lap formátuma, mind az előállítás módja a régi marad. Azt azonban reméljük, hogy a belső átszervezések és a nyomdai munka javításának eredményeként mind kevesebb hibával, s továbbra is pontosan jut el ni olvasókhoz a Pest megyei Hírlap. Csulák András VT
