Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-17 / 193. szám

1980. AUGUSZTUS 17., VASÄRNAP xsiirhm Sport- és építőtábor Ráckevén Almukban is folyton címereztek Van-e olyan építőtábor, ahol a kiadós ebédet — az aranyló húslevest, majd a második fo­gást, a házitészta körül ingerlő illatokat lehelő < mártást és a mellette terpeszkedő becsületes nagyságú hússzeletet —, hatal­mas adag görögdinnye koro­názna meg, akkor amikor an­nak kilójáért 14 forintot is el­kérnek a piacon? Van. Ráckevén. A helyi Aranykalász Termelőszövetke­zet és a KISZ KB közös szer­vezésében jött létre, és az Ady Endre Gimnáziumban ta­lálható. Megalakulását így me­séli el Szépvölgyi Zoltán, a termelőszövetkezet és a nagy­községi KISZ-bizottság titká­ra: Gyümöksszedés — Már tavaly szerettük vol­na megnyitni a tábort, nem si­került, így csák idén debütál­tunk. Nagyon kell nyáron ku- koricacímerezési, gyümölcs- szedési dömjpingben a segítő kéz. De jövőre, amikor elké­szül a 650 vagonos hűtőházunk, ahol málnát fagyasztunk ex­portra, még nagyobb szükség lesz nyári segítségre. — Megéri a közös gazdaság­nak egy ilyen tábor fönntar­tása? — kérdezem Knapik Istvántól, az Aranykalász Ter­melőszövetkezet főosztályveze­tőjétől. — Ha csak a számokat néz­zük, akkor azt kell monda­nom, még most nem — vála­szolja Knapik István. — Hogy miért nem? Itt a gimnázium­ban nekünk fürdőt, mosdót, öltözőt kellett kialakítani, és mindazt megvásárolni, ami .egy ilyen tábor működtetéséhez kell. Jövőre és az elkövetke­zendő években azonban már gyakorlati hasznunk szárma­zik belőle. Az eddigi tapaszta­latokat nézve bátran állítha­tom, a tábor létrehozása, mű­ködése, beváltotta a hozzáfű­zött reményeket. — És a tábor vezetőjének, Pacsi Józsefnek mi a vélemé­nye? — Ez a tizenkettedik gyár, amikor táborvezetést vállalok — magyarázza a budapesti Fáy András szakközépiskola tanára —, tehát van már any­nyi tapasztalatom, amelynek birtokában nyugodtan mond­hatom, csak dicsérő szavak il­letik meg a szervezőket. A termelőszövetkezet rugalmas­ságát, segítőkészségét nézve alig hihető el, még csak most tanulják az építőtáborozást. Nyolcszázan — A résztvevők? — Valamennyi turnusban kétszázan vannak. A legelső­ről, melyben 15 éves budapes­ti fiúk és lányok vettek részt, sokat nem tudok mondani, mert azt nem én vezettem. A második csoport tagjai kecs­keméti ökölvívók és fővárosi gimnazisták voltak. Remekül dolgoztak, és nagyon jól érez­ték magukat. Okét a cselgán- csozók, karatésok követték. Egyébként valamennyi sporto­ló napja délelőtt munkával, délután pedig edzéssel telt el, ezért is hívják ezt a tábort sport- és építőtábornak. Az ország 40 ilyen tematikus tá­borából ez az egyik. És már el­mondhatjuk, az elképzelés jó gyakorlattá vált. Most az utol­só turnus tölti itt idejét, eg­ri 'katonai középiskolások és a Szovjetunióban tanuló egye­temisták. — A munka? — A legnépszerűbb a meggy- szedés volt — mondja Pacsi József —, ezt — igaz, jóval le­maradva mögötte —, a címe- rezés követte. A címerezéssel egyetlen bajuk volt a fiatalok­nak, annyit kellett róniuk a sorokat, hogy éjjelente más­sal sem tudtak álmodni, csak kukoricával. Ennek ellenére megesett az, hogy amikor rendkívüli, vasárnapi munká­ra kellett toborozni fiatalokat, pillanatok alatt százan je­lentkeztek. Lelkesedésüket az sem kicsinyíti, hogy. a plusz munkáért a termelőszövetke­zettől fejenként 100 forintot kaptak. — Valamennyi turnus két hetet tölt itt — folytatja a tá­bor vezetője —, kivéve a To­pis brigádot. Ez a brigád pé- celi állami gondozott fiúkból és lányokból alakult meg, ők már egy hónapja tartózkodnak itt. Annvira elégedett vagyok velük, elhatároztam, jövő nyá­kást, tetszés szerinti megjele­nési lehetőséget, mint a sza­bad alkotó munka minimum- ját — követelő legényke, aki a tévé képernyőjén megdöb­benve látja, hogy lám, embe­rek verítékezésre kényszerül­nek, hol van akkor a szabad önmegvalósítás? S ő, anti-ko- rinthoszi király a grafomániás, aki naponta ír négyoldalas le­veleket arról, barbárok csör­tetnek az utcán, ülnek a gép­kocsik kormányánál, tolvajok és csalók állnak minden bolt pultja mögött, lelketlen skrib- lerek trónolnak az íróasztalok­nál, kiskirályok a vezetői szé­kekben ... S ha valaki elég bátor ahhoz, hogy visszakérdez — mert a rettentő hangosakkal szem­ben olykor a visszakérdezés­hez már ordítani kellene —, pardon, konkrétan, megfog- hatóan, elérhetően — azaz meg- vizsgálhatóan, felelősségre vonhatóan —, hol vannak e barbárok, e tolvaj-csalók, ezek a skriblerek, ezek a kiskirá­lyok, akkor sajnálkozó mosoly a felelet: én mondjam meg. maga nem tudja? S ha ennél is bátrabb az ember — az em­ber: a műhelyben, a termelé­si értekezleten, a pártalapszer- vezet taggyűlésén, az országos tanácskozáson, a baráti asz­talnál, a nyomtatott sajtó lap­jain, az elektronikus sajtó adás­idejében, mi több. a vezetői székben — s tovább tudakozó­dik, mi végre akkor a jajszó, kikről és kikhez címzett a pa­nasz. a világfájdalom, sértő­dött grimasz a válasz, hogy az 5 dolga nem a tényekkel, a köznapok megfogható fényei­vel való kötés, hanem a jel­zés, fölmutatása annak, mi­ként szorongunk poklok tor­nácán, vagy éppen ördögök üstjeiben. ron bárhol vezetek majd épí­tőtábort, magammal viszem őket. Jutalomutazás Es uiu monaanaut a fiata­lok? Harsány nevetés kíséreté­ben potyog a gyümölcs a ba- rackosoan a íaróL A lombok a i'OLUes László brigád 10 tag­ját takarjak. Valamennyien az egri bziiagyi gimnázium másoaikos, orosz tagozatos tanuioi, illetve az ottani ka­tonai mol legi um lakói. — A H ooo Btues Band együttes énekeséről neveztük el a brigádot — magyarázza Véreb, azaz Imre István. — Mi is zeneiünk. Együttesünk neve Mustang, és éppen most barackot szedő tagja: Bagoly, a szólógitaros, Gyarmati Ja­nos, Csapó György dobos és Giovanni, Borsos János szóló­énekes. — A délutáni programok közül eddig a legjobb a Mus- tang-koncert volt — mondják a Topis brigád tagjai, akik­kel már munka után a gim­názium klubjában beszélge­tünk. — Először vagyunk épí­tőtáborban, és nem tudunk mást mondani, csak azt, hogy nagyon jól éhezzük magunkat. Azt szeretnénk kérni, ameny- nyiben ez a beszélgetés benne lesz az újságban, ne marad­jon ki belőle, hogy Józsi bácsi, a tábor vezetője ritka rendes volt velünk. — Éppen ezért most ünne­pelünk — mondja az a fiú, akit Klé-nek becéznek. — Hogy mit? Azt hogy elme­gyünk. Mert mi a bánatunkat is meg szoktuk ünnepelni. ★ A tábor tegnap véget ért. A hír most érkezett, hogy az Országos Ifjúsági Bizottság jutalmaként, az előző turnu­sokhoz hasonlóan az egyik leg­jobban dolgozó brigád vala­mennyi tagja egyhetes juta­lomüdülést kap. A 'velencei­tavi út ezúttal a Topis brigádé lett.. Nagy Katalin, Szenft Ilona, Obrácz László, Tóth István, Hörömpö László, Klé- ment István és Radics Csaba augusztus 24-től nyaral az Express-táborban. Koffán Éva M leg kell állni zéssel, mert nincs tovább. A poklok, tornáca nem evilági helyszín, s az ördögök nem kaphatók interjúra. Mert nin­csenek. Egy elképzelt világ — s köny- nyen meglehet, elképzeltségé- ben is hamis, lehetetlen világ — szembesül az örömből és kínból, győzelemből és bukás­ból, de mindenkor küzdésből, emberi akaratból és cselekvés­ből gyúrt 'alódi világgal anti- Sziszüphosz házimoziként mű­ködő koponyájában. S mert e való világ az úristennek sem akar idomulni az elképzelthez, hát tüzet reá, mindent fölper­zselő lángot, hogy hamvaiból szülessen az új, a különleges — made in anti-Sziszüphosz — főnix madár. Jobb lenne a tréfák körébe tolni azt, amit a fura táptala­jon kitenyészők vélnek, mon­danak, hirdetnek arról — fe­gyelmezett közönséget, üte­mes bóloaatást, ritmusra hul­ló könnyeket igényelve, köve­telve —, amit ők napjaink ál­lapotának, társadalmunk hely­zetének, a közgondolkodás fő jellemzőinek hisznek; kinevez­nek. A rossz tréfák körébe kí­vánkozó elképzelt válságok, katarzisok azért nem könnye­dén elsöpörhető kacatok, mert vannak, akik komolyan veszik azokat. Komolyan, mert hi­szen naoi- és hetilapokban, fo­lyóiratokban jelennek meg, gyűlések szószékén kannak fó­rumot, filmen, színpadon, rá- djó- és televízióműsorokbsn igehirdetési időt — a számla minden esetben a közös pénz­tárból fizetve —, s fő veszé­lyük nem a nvilvánosság, ha­nem, hogy másnak látszanak, mint amik, s hogy tényleges gondjaink, nehéz feladataink, el nem hallgatott verítéket kö­vetelő teendőink elől lopják el a figyelmet, a közerőt, a cse­lekvőkészséget, a tudást, s gyakran a hitet, a bizakodást, a tervezni- és tenniakarást. Kevesen vannak ők, de fi­gyelmet követelnek, ha más­ként nem megy, akkor han­goskodással, mások goromba ócsárlásával, az én ennél is sok­kal szaftosabbat mondok men­talitással. Nem vitatkoznak, ^ mukra ellenvélemény nin­csen, hisz’ véleményrangot csak az kaphat, amit ők mondanak. Nem hagyják magukat az objektív tényék­től befolyásolni, s mérhetetle­nül utálják azokat, akik bár­miről kérdezősködnek. Hol a kis közösséget, hol az egész tár­sadalmat oktatják ki, miért fe­hér az, amit feketének lát­nak, s miért fekete az, ami fe­hér. Tippjeik vannak a világ­béke megteremtésére, a nép­gazdaság varázslatos átalakí­tására, az emberek szentté gyú­rására, az általános boldogság kikiáltására, az anyagi és szel­lemi bőség létrehozására, a nemzedéki ellentétek megszün­tetésére, a művészet szárnyal­tatására, a válások csökkenté­sére, a születések számának gyarapítására, a devizabevéte­lek növelésére, a kiművelt em­berfők szaporítására... Ök — de hagyják?! — szóban és pa­píron, filmszalagon és magne­tofontekercsen, társasági fe- cselyben és hivatalos összejö­veteleken fölépítenének egy tö­kéletes világot A való világgal bajlódnak mások. Olykor úgy, mint Szi- szüphosz a sziklájával. Teszik mégis,- mert ösztönösen, vagy tudatosan azt vallják: élni csak való világban lehet. Óvakodjunk tehát a szimpá­tia osztogatásával. Sziszü- phoszt az előzmények ismereté­ben ítélhetjük meg igazságo­san. S talán másként anti-Szi- szüphoszt, aki a hegytetőn áll­va hajigálja kövecskéit, gör­geti szikláit a fölfelé igyek­vőre?! M. O. Jövőre ofszet technikával Újságok, folyóiratok új köntösben Interjú Csöndes Zoltánnal\ a Szikra Lapnyomda vezérigazgatójával Ahogyan azt lapunk impresszumában olvashatjuk, a Pest megyei Hírlapot a Szikra Lapnyomda állítja elő. A vállalat vezérigazgatója, Csöndes Zoltán 35 éves. Szakmai pályafutását nyomdai gépmes­terként kezdte, majd a moszkvai nyomdaipari egye­temen szerzett diplomát. Más beosztások után négy évig volt a Globus Nyomda igazgatója. Két és fél évvel ez­előtt nevezték ki az ország legnagyobb lapnyomdája, a Szikra vezetőjévé. Arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat a Szikra Lap­nyomda fejlesztéséről, a befejezés előtt álló kiemelt állami nagyberuházás, az ofszet rotációs üzem tervei­ről. ^ A Népszabadság, a Nép- sport, a Pest megyei Hírlap, a : C . ----­---- ---—-... ■ § hetilapok közül ^--­Sz abad ^ Föld, a mos m; Figyelő, s még szá­más újság, folyóirat és § egyéb kiadvány készül a ^ ­S Szikra Lapnyomda közremü- ■. ‘ s-------------------------------- • % , S ködösével, gondos munkával, N — §5 ^ jó kivitelben. Talán éppen ez & az oka, hogy az olvasók kö- É s----------------------------------Ü ^ zül csak kevesen sejtik, mi- S ^lyen rossz ^ zott. körülmények kö­5 zött. 0 ■ ­— Aki egy kicsit is ismeri a magyar nyomdászat helyze­tét, tudja, hogy a felszabadu­lás utáin meglehetősen el- avult, s az ezt követő kultu­rális forradalom igényeit ki­elégíteni pedig csak alig-alig tudó üzemeket örököltünk. A fejlesztés, az egés2 iparágat érintő rekonstrukció ezután is sokáig elmaradt. Ka csak a Szikra példáját nézzük, ugyan­ezt tapasztaljuk. A magasnyo­mó rotációs gépek egy része több mint ötven éves, a sze­dés és az expediálás (kiszál­lítás) is a fél évszázaddal ez­előtti állapotoknak felel meg. A Blaha Lujza téri épület, ahol számos szerkesztőséggel és a Hírlapkiádó Vállalattal együtt dolgozunk, szűk, elöre­gedett. Amíg az itt dolgozó kollégák azon igyekeztek, hogy a nehéz körülmények ellené­re is napról napra rendben, megközelítően hibátlanul, pon­tosan megjelenjenek a lapok, addig a környező országok­ban, sőt a legtöbb magyar városban is nagyot léptek elő­re: bevezették az összehason­líthatatlanul korszerűbb, tet­szetősebb ofszet eljárást. A változtatás már nálunk sem tűrt halasztást. 6 — A Minisztertanács 1914-ben ^ ------- ■■■■--------------­^ döntött az új nyomdaüzem megépítéséről. Az év végére, ^,_—----------------------------­ne m túllépve a megadott 2.6 N ------ —----------------------­^ milliárd „orintos költségkere­§ tét, teljesen elkészül a beru­^.—--------------------------------■ ^ házás. De tulajdonképpen mi­^ vei is gazdagodik általa a $ mágiái nyomdaipar, s az ol­^---------------------------------­) vai muzónse; l 1 -----— — Az ofszet technika a ma­gasnyomásénál lényegesen tisztább, olvashatóbb nyoma- tot ad, a képek is élvezhetőb­bek, valósághűbbek. Mód van a színes nyomás alkalmazásá­ra is. Hogy az olvasók szá­mára is nyilvánvaló legyen a különbség, javaslom, hasonlít­sanak össze egy mostani s egy egy hónappal ezelőtti Népsport-példányt. A próba- üzemelés ideje alatt ugyanis, — az olimpia megnyitásától — az új üzemben készül a nép­szerű sportújság. § — A régi Szikra kicsit a századelőre emlékeztet, az új S---------------------------------­§ pedig mintha a holnapba mu­^-------------------------- ' ■ — it atna. Nesztelenül suhanó nyo­§ mógépek, automaták, V ____________________ tágas, § áttekinthető munkahelyek, vil­^--------------------------------— ^ lógó fények, komputerve­^zérlés. Mennyiben tér el ben­y-------------------------------------------—---­bt a nyomdászok munkája a ^------------------------------------------. | hagyományostól? — Az NDK-gyártmányú berendelés 24 nyomóművén készíti egyszerre az újságo­kat. s ez lehetővé teszi, hogy akár milliós példányszámú sajtóterméket is elkészítsünk néhány óra alatt. Itt elsősor­ban irányító, felügyelő, kar­bantartó szerep jut a szak­embereknek, hiszen még az újságok kötegelését, szállítá­sát, postázását is automaták végzik el. A világszínvonalú technika magasan kvalifikált szakembereket követel. Sok közöttük a mérnök, a tech­nikus, a szakmunkások több­sége pedig az NDK-ban ta­nulta, gyakorolta a mesterfo­gásokat. Az NDK szakembe­reinek irányításával részt vet­tek a rotációs nyomógép összeállításában, felszerelésé­ben is, így minden apró por- cikáját alaposan ismerik. Az pedig csak természetes, hogy egy vadonatúj üzemben ma­gas színvonalú a szociális gondoskodás, s kiválóak a munkakörülmények is. s — Milyen újságok s mikor­H tói készülnek az új üzemben? — Az év végétől a Népsza­badság és a Népszava a na­pilapok közül. Ezeken a gé­peken állítjuk majd elő ké­sőbb a Szabad Földet, a Rá­dió- és Tv-újságot és egyéb folyóiratokat. A kapacitás jobb kihasználása érdekében több egyéb kiadványt, így például könyveket is nyo­munk az új berendezéseken. Mivel mi is menet közben is­merjük meg igazán az új nyomdát, természetesen ter­helése fokozatos lesz. Ennek egyébként nemcsak saját tel­jesítménye, hanem a szedő­kapacitás is határt szab. » — Nem okoz-e gondot, hős: ^-----——-------------------------­fc a szerkesztőségek és az ofszet ^ nyomda S-------­v tannvri c között több kilomé­S ternyi a távolság, s ^-----------------------­i n yomómü korszerű, s 1 ■ hogy a a szedés S művelete azonban továbbra is S--------------------------------------------------­s hagyományos? «----------------­— Valóban az lenne az ideális állapot, ha az Árpád- híd környékén, ahol most már az újjal együtt két üze­münk is található (korábban ide telepítették a Népszabad­ság nyomógépeinek egy ré­szét is), a velünk kapcsolat­ban levő szerkesztőségek is helyet kapnának. Annál is inkább, hiszen a Blaha Lujza téren számukra sem rózsásak az állapotok. Készültek is ilyen tervek, ezek megvalósí­tására azonban a közeljövő­ben nem számíthatunk. Azori viszont mielőbb szeretnénk változtatni, hogy ne kelljen a korszerűt az elavult techno­lógiával ötvözni. Az épülő új üzemben már jövőre elkezd­jük telepíteni a fényszedő rendszert, s fokozatosan al­kalmazzuk majd a lapelőál­lításban. Remélem, hogy azaz idő sem vész a távoli jövdbe, amikor a nálunk készülő na­pilapokat teljes egészében a legkorszerűbb elektronikus technikával állítjuk majd elő. s — Mint minden igazán új­^-----------------------.---------------. ^ nak, ennek a beruházásnak is s.------------ ~ va nnak ellenzői. Azzal ér­^ ------------------ ■ n - . —— ve inek, hogy ez a technika 5»----------------- 1 1■­^m inden előnye ellenére is túl­ságosan drága, manapság sok | olyan nagy külföldi cég is ^ visszaáll a régi módszerre, & amely évtizedekig alkalmazta ^.— „ ■■ ' —....—— az ofszetet, e-—■----------­— Persze, ha csak rövid tá­von számolunk, akkor igazuk van a tamáskodóknak. Hogy is lenne másként, hisZen a Szikra régi berendezéseinek értéke alig tesz ki 100 millió forintot, szemben az új be­ruházás 2 és fél milliárdjával. Az újságírók, a szerkesztők közül sem mindenki lelkese­dik érte, hiszen ahogyan ne­künk, nyomdászoknak, úgy nekik is el kell sajátítani a korszerűbb ismereteket. Má­sok azért ellenzik, mert na­gyobb precizitást, igényessé­get, terjedelemre, órára kö­töttséget jelent. De nem en­nek az elvnek kellene-e meg­valósulnia az élet minden te­rületén? Meggyőződéssel mon­dom, hogy nemcsak a nyomda­ipar, hanem a szerkesztősé­gek és az olvasók számára is nagy nyereség a Szikra Lap­nyomda új ofszet rotációs üZeme. Más kérdés, hogyha ma látnánk hozzá az új üzem tervezéséhez, néhány dolgot másként csinálnánk. Például biztos, hogy nem hagy. tűk volna későbbre a fény­szedést ^ — Térjünk vissza a Blaha y Lujza téri üzemre, hiszen tjo­s vábbra is itt dolgozik a ^ -------------------------------------- ■ .... M ny omdászok többsége. Az új­N --------------------------— .....— ^ jal összehasonlítva még fel- tünőbb, hogy itt mennyivel l! ^ nyék, milyen elavultak a be- rendezések. Ott légkondicio­kos meleg. Az ofszet üzem­el ben hangszigetelés, porelszí­' rosszabbak a munkakörü ; nálás. itt gyakran 40—4*5 fö­vök, a Blaha Lujza téri sze­: S dőteremben, öntödében, gép- ^. ........ -■ ■ ■■ ■ — ■■ ■ — .. ^ teremben por, ólomgőz, na­ponta csődöt mondó liftek, ; pályák, itt segédmunkások I_____ S óriási zaj. Odaát konvejor­1 . _ -... S kézi erővel végzik az anyag­^ —.. . . ... . i. ■ I» ^ mozgatást. « ' ■ — A Blaha Lujza téri épü­letben nem egyszerűen pénz­kérdés a korszerűsítés, a jobb munkakörülmények meg­teremtése. Már maga ai. épü­let is olyannyira elavult és szűkös, hogy a legkisebb vál­toztatást sem egyszerű meg­valósítani benne. Annál is inkább így van ez, hiszen itt egy percre sem állhat meg a munka. Elsősorban az a cé­lunk, hogy a nyomdászok munkáját könnyítsük. A sze­dőtermekben máris jelentős korszerűsítéseket hajtunk vég­re. Kisgépekkel segítjük a szállítást, az anyagmozgatást. Ahol erre lehetőség nyílik, légkondicionáló berendeléseket is felszerelünk. Mindez azon­ban nem csupán a munka könnyítését, hanem a lapké­szítés körülményeinek javítá­sát is eredményezi. s — Mennyiben érintik az is­^ ...—............ S mertetett változások a Pest S----------------------------—— é m egyei Hírlap olvasóit? — A közeljövőben semmi­lyen lényeges különbségre sem kell számítaniuk: mind a lap formátuma, mind az előállítás módja a régi ma­rad. Azt azonban reméljük, hogy a belső átszervezések és a nyomdai munka javításának eredményeként mind keve­sebb hibával, s továbbra is pontosan jut el ni olvasók­hoz a Pest megyei Hírlap. Csulák András VT

Next

/
Thumbnails
Contents