Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-14 / 190. szám

«omrr "gf x/ímav 1980. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK 3 A közvéleményre apellálva S. Hegedűs íássió ny§8vaikosaf$a VÉGE FELÉ KÖZELEDIK | az V. ötéves terv időszaka, s már szinte bizonyossággal ál­lapítható meg, hogy a lakos­ság, a legszélcseob rétegek cselekvő módon azonosultam a terv céljaival — hangsúlyozta S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára Mélykúti Attilának, az MTI munkatár­sának adott nyilatkozatában. — Ügy véljük, ez az azono­sulás, a tevékeny közremű­ködés nem utolsósorban annak is köszönhető, hogy a tervet annak idején országos vitára a lakosság elé bocsátottuk. Az utóbbi fél évtizedben a tár­sadalom továbbfejlődött, nyil­vánvaló tehát, hogy a VI. öt­éves terv elképzeléseinek tár­sadalmi vitáját a korábbinál is magasabb színvonalon kell megtartani. — Minderre a népfront so­ron következő kongresszusá­nak még az idén megkezdődő előkészítő szakasza, a közsé­gi, városi népfrontválasztás széles körű lehetőséget nyújt. A korábbiakhoz hasonlóan Több éves munkával — amelyben mintegy 70 tervező és kivitelező vanalat, külön­böző építésügyi szervezet és intézmény szakemoerei vettek részt — elkészültek a lakás­építés műszaki tervezésének és tipizálásának fejlesztési irány­elvei. Az EVM és a Terve­zésfejlesztési és Típustervezo Intézet irányításával azokat a követelményeket foglalták ösz- sz'e, amelyeknek következetes érvényesítése a következő öt­éves tervben és a második 15 éves lakásépítési programban az eddiginél jóval hatéko­nyabban elégíti ki á tömeges állami lakásépítés iránti tár­sadalmi igényeket differen­ciáltabb alaprajzú otthonok­kal és a korszerű városnegye­deknek jobban megfelelő, vál­tozatosabb lakóházakkal. A változatok előnye Az irányelvek a lakások és az épületek formálásában is új szemléletmódot juttatnak kifejezésre. A lakások terve­zésénél például többféle élet­mód-változatot vesznek fi­gyelembe. így a lakószobáknál három kategóriát különböztetnek meg, a két fekhelyes hagyományos változaton túl az egy fekhe­lyes lakószobát és a fekhely­mentes nappalit. Az étkezés szerint négy változatot vettek figyelembe, aszerint, hogy az ételt a la­kószobában, az étkezókonyhá- ban, külön étkezőhelyen, vagy olyan lakószobában fogyaszt­ják el, amelyből a főzőhelyiség nyílik és az csak a szobán át közelíthető meg. A legutóbbi változatot azon­ban egyelőre kísérletnek szán­ják. E változatok előnye, hogy a lakás hosszú távlatban hasz­nálható marad, mert a lakók számának csökkentésével át­alakítás nélkül is lehetőséget nyújt az életmód fejlődésének követésére, fekhelymentes nappalira. Zavartalanabb együttélés Elsősorban a több gyerme­kes házaspárok és a több ge­nerációs családok lakásaiban a zavartalanabb együttélés ér­dekében félszobák tervezésé­vel teremtik meg az elkülö­nülés lehetőségeit, a felnőttek, valamint a fiú- és leánygyer­mekek hálóhelyeinek elválasz­tását. A hatszemélyes és az énnél még nagyobb, több generációs típusú lakásokban módot nyújtanak arra, hogy ameny- nyiben az anyagi lehetőségek engedik, két fürdőszobát he­lyezzenek el, az egyiket kád­dal, a másikat zuhanyozófül­kével. A félszoba két fek­hely elhelyezésére is figye­lembe vehető, ha alapterüle­te legalább tíz négyzetméter. megkérjük a kormány illeté­keseit, hogy a mozgalom or­szágos testületéi előtt ismer­tessek a VI. ötéves tervidő­szakra szóló elképzeléseket. Javasolni fogjuk a Miniszter- tanácsnak, az Országos Terv­hivatalnak, a pénzügyi szer­veknek, hogy együttműködve teremtsük meg a társadalmi fórumok szervezeti feltételeit, biztosítva: közvéleményünk hozzá is szólhasson a legfon­tosabb kérdésekhez. — E hozászólások nyilván vitákat is jelentenek. Az or­szággyűlési, valamint a ta­nácsi választások során el­hangzott mintegy kétszázezer lakossági vélemény, s számos népfrontfórum tapasztalata utal például arra, hogy fino­mítani kell a területfejlesz­tési pénzösszegek eddigi el­osztási rendszerét. Nevezete­sen: aZ arányosabb fejlesztés érdekében mérsékelni kell a megyeszékhelyek gyarapításá­nak ütemét, hogy nagyobb összegeket fordíthassanak ál­talában a városokra és a vá­rosias jellegű településekre. Bizonyos esetekben, pél­dául, ha a lépcsoháZ fűtött, választható az a megoldás is, hogy a lakás aj taja ne előszo­bára, hanem csak kis belépő­térre nyíljon. A lakás alap­területének jobb kihasználá­sát szolgálhatja az a változat, amely szerint részben a fek­helymentes nappali szoba szolgálhat a lakáson belüli közlekedés elosztó teréül. Lakás sejt eh Az irányelvek sok lehetősé­get kínálnak valtozatosaoö la­kóépületek tervezésére is. Diíterenciáltabb megoldásokat tartanak szükségesnek épület- sorok, épületcsoportok, hom­lokzatok, épuletmagassagok kialakításánál. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a fel­vonok megállóhelyét és a sze- métledobónelyiséget a közben­ső, félemeleti pihenőkön he­lyezzék el. A jóváhagyott fejlesztési irányelvek szerint dolgozzák ki a paneles és az alagútzsa- luzatos lakásépítés típustervei­nek funkcionális és műszaki alapjául szolgáló úgynevezett országos törzstervállományt. Ebben az újszerű szemlélet- mód érvényesül, hogy teljes épület vagy szekció helyett kisebb épületrészeket, úgy­nevezett épületszeleteket egy­ségesítettek, és hasonlóképpen nem teljes lakásokat, hanem lakásfunkciók szerint elkülö­nített, kisebb lakássejteket ti" pizáltak. Szemlét tartott szerdán a Balaton-parton dr. Sághy Vil­mos belkereskedelmi minisz­ter. Útjára elkísérte Lengyel Márton, az Országos Idegen- forgalmi Hivatal helyettes ve­zetője, dr. Virágh Árpád, az Országos Vízügyi Hivatal ba­latoni vízügyi bizottságának tikára és Illés István, a Bala­toni Intéző Bizottság főmér­nöke. A belkereskedelmi miniszter a déli part élelmiszer-, zöld­ség- és gyümölcsüzleteiben tartott ellenőrzései során meg­állapította, hogy mindenütt megfelelő mennyiségű alapve­tő élelmiszer — tej, kenyér — várta a vásárlókat. A nyitási időt egyetlen hely kivételével mindenütt pontosan betartot­ták. A Balaton északi partján a miniszter főként vendéglá­tóipari egységeket, közöttük a csopaki Víg Molnár és Ma­lom csárdát, valamint a sza­Csak az arányosabb elosztás­sal javítható a népességünk ötven százalékát kitevő falu­si lakosság alapellátása. Azon­nal hozzáteszem, hogy a vá­rosoké is, hiszen az utóbbi években tapasztalt, a közsé­gekből a városokba irányuló túlzott áramlás miatti zsúfolt­ság az oka a nagyobb teie léseken érzékelhető gondok­nak. — Figyelembe véve az ed­digi jo gyaaonatot, a Kezae- mehyezcsexet — különösen a Kommunális fejlesztésoen — az auampolgaroiz anyagiakkal is hozza «túrtate járulni a kö- z-pi-vu terv valóba vattásához. Ennez azonban az kell, hogy megismerjek azt, egyetértés­nek a fejlesztéssel, a terv testesítse, meg javaslataikat, valamint személyesen is le: gyének érdekeitek a megva- tosnasoan. Minaezt meg jele­iden előkészített, tartalmas társadalmi fórumok és más szervezeti intézkedések biz­tositnatjak. — Az eszmecseréken ha­sonló nyíltsággal keit felvetni egy másik témát is, amiről az emberek ugyancsak beszélnek, s ez gazdasági aikalmaz.iodá- sunnnak a feladatainkhoz mért merevsége, lassúsága. A köz“ ponti eigonaolásokrol folyta­tandó szeieseob körű eszme­csere, aZ alaposabb tájékozott­ság nemcsak új gondolatokat ts toketeteseoo kimunkatást jelent, hanem elmélyülteou lakossági megértést és támoga­tást is. Itt van például az intézmények, vállalatok át­szervezése, létszámcsökkenté­se vagy a termelési szer­kezet módosítása. Mindez embereket érint, pályaváltoz­tatásra kényszerít sok dolgo­zót. A váltás egyénileg prob­lémákat okozhat, hiszen az emberek egy része még akkor is szereti, szeretheti a mun­káját, a munkahelyét, ha az társadalmilag, a köz ítéletén méretve, felesleges. De ha a pályamódosítást megértő, az ésszerűsítés szükségessségét el­ismerő környezet veszi körül és segíti, akkor ez nagyobb konfliktusok nélkül megvaló­sítható. MOZGALMUNK TAPASZ­TALATA, hogy a tervek, az elképzelések megvitatása a társadalmi együttműködés alapját jelenti. Ez főként a mostani időszakban fontos, amikor a nemzetközi gazda­ság előre nem látható, nem számítható módosulásai, to­vábbá hazai termelésünk ala­kulása miatt a jövőben több olyan változó tényezővel kell számolni, ami még inkább szükségessé teszi a társadalmi együttműködés erősítését. Nem csak pénZben kifejezhető ér­tékekről van szó, hanem kizárólag a közös munkából, a konkrét együttműködés, kihajtó emberi morális nye­reségről — zárta nyilatkozatát S. Hegdűs László. badstrand önkiszolgáló étter­mét kereste fel. Elismeréssel nyugtázta, hogy az árak meg­határozásánál az elmúlt évi­nél differenciáltabban hasz­nálják a haszonkulcsot. Több étteremben csökkentették az ételárakat. Ugyanakkor felhív­ta a figyelmet arra, hogy na­gyobb gondot kell fordítani a’környezeti kultúrára. Balatonfüreden dr. Sághy Vilmos megtekintette az épülő Kisfaludy-telepet, a 600 mé­ter hosszúságú szabadstrandot. Ezt követően a Marina Szállót és az aszófői kempinget ke­reste fel. Ez utóbbi az 1979— 80-as olcsó szálló- és étkező hely-fejlesztési program meg­valósításának egyik reprezen­tánsa. Keszthelyen a minisz­ter megtekintette a szennyvíz- tisztító rendszert, amely ez évben befejeződött bővítése révén az idén már a tavalyi­nál 6000 köbméterrel több szennyvíz tisztítására alkal­mas. DSHereneSáSt alaprajzú tervek Kényelmesebb otthonok Megfelelő az alapvető éleímiszer-el'áttís Szemle a Balaton-parton Henke Waiéria Pesf megyében Hasznos a diákok munkája HaSásxieüken 82&*an A Kertészeti Egyetem Tan­gazdaságának halásztelki te­lepen piroslik a tengernyi al­ma. Nehány fáról a túlérett gyümölcs már le is hullott a íoidre. A tágas sorok között középiskolás lányok hajlonga- nak vagy éppen nyújtózkod­nak az agak felé. Kinek mi a munkája: sablon segítségével osztályozza-e a gyümölcsöt nagyság szerint, vagy ládába szeai-e a kívánatos első osz­tályú ízes almát Odébb, más táblákon kapáló brigád puhít­ja a földet- Normára dolgoz­nak, meg a dicsőség, a KB zászlajának megszerzése is nagy hajtóerő, senki sem tét- lenicedik. Sőt, amikor Benke Valéria a tábor munkahelyé­re látogatott, akadt olyan kis­lány, aki néhány pillanatra is csak lopva nézett fel ládá­ja mögül. Kicsit nehéz Karódról, Zamárdiból, Sió. főnről, Somogy megye más városából vagy xözségeoől ér­keztek icte a diákok. Összesen 128 szakközépiskolás és szak­munkásképzős. Akikkel éppen a Politikai Bizottság tagja beszélgetett az első osztályt végezték el. Övári Ibolya, Szak- ter Ilona, Czaoula Erika, Földvári Mária, Dávid Gab­riella, Hardi Mária, Johan Eva, Jakab Eva és a többi lány kicsit szégyenlősen, de okosan válaszolgat a vendég kérdéseire: — Tetszik-e a munka? Ka­pálni jobb-e vagy gyümölcsöt szedni? Első év Den vállalkoz­tak ilyen munkára? Örizhek-e majd felejthetetlen tábori em­lékeket? Szoktak-e összezör­dülni? Itt van-e a barátnőjük is? Nem bánták-e meg, hogy jelentkeztek önkéntes építő- táDórba? Jó-e a koszt? S a válaszok: — Jól érezzük itt magunkat. Jól szervezik a munkát. Hát... gyümölcsöt szedni jobb, mint kapálni• Kapálja­nak a fiúk! Persze, néha ősz- szeveszünk, de az nem szá­mit. Nekem itt a barátnőm is, egy brigádban vagyunk. A szüleim örültek, hogy táborba jövök. Maradandó emlék lesz oövén. Otthon is szoktam se­gíteni a kertben. 'Tőlem sem idegen a munka. Én most elő­ször dolgozom. Hát, kicsit ne­héz. Közben kacagrtak a lányok, akkor is nevetnek, amikor a beszélgetés nem is indokolná, de azért gyerekek, azért van nyár, azért vakáció, hogy jói érezzék magukat, kedvüket lel­jék a serénykedésoen, a bo­londozásban, a hat órányi ne­héz munka utáni jól megér­demelt pihenőben­A szálláson is számtalan jel utal a tréfálkozásra. A parancsnoki szóba ajtaja fe­lett felirat: .......Ki itt belépsz, na gyj fel minden reménnyel!” Vajon kinek szól ez: a pa­rancsnoknak, Kovács Ildikó­nak, aki szintén Somogyból ér­kezett, vagy azoknak a diá­koknak, akik dolgukat intézni kopogtatnak be a szobába? Tréfa ez, akárkinek szól, A lakószobákban példás rend uralkodik. Nincs igaza a táborparancsnoknak, amikor aZt mondja: nézzünk meg néhány tiszta szobát és a fiú­két- (?!> Nincs igaza, mert a fiúk szobája épp olyan tisz­ta, rendes, virággal díszített, mint a lányoké. Legfeljebb a lányok szobájában színész-, zenészideálok képei is díszítik a falat, tréfás mondókák... a fiúk szobáinak fala csupasz... Azt hinné az ember, nem is kell különösebben bizony­gatni, hogy jó Itt a táborban, pedig, ahogy a vendéglátók a KISZ-esekkel egyetemben el­mondották, bizony gyakran kell a tábor hasznosságát ecse­telni. Az okos szülő kisgyer­mekét már ötéves korában kezdi munkára szoktatni, ter­mészetesen korának megfele­lően- Rosszul cselekszik azon. ban az az édesanya és édes­apa, aki tizennégy, tizenöt éves gyermekét is „óvja” a munkától. Sajnos — ha rit­kán is — akadnak ilyenek. Ebbe a táborba is 166 gyér. meket vártak, s hogy 38-cal Egy percre sem lehet abbahagyni kevesebben vannak, annak nem csupán az az oka, hogy néhányan megbetegedtek, ha. nem az is: féltették a gyere­keket a rendszeres munkától. Tizennégy elment Induláskor 146 gyerek kezd­te, de első nap, amikor a tá­borparancsnok kijelentette: csaK azok maradjanak, akik kedvet éreznek a táboréletheZ, szívesen dolgoznak, tizenné­gyen elmentek. Ki sem várták milyen a koszt, milyen szóra­kozási lehetőségeket kínálnak számukra... A kislányok szerint kár volt a tizennégy gyereknek meg­futamodni, a munkát meg le­het szokni, nem is nagyon ne­héz, soha nem annyira fá­radtak, hogy ne esne jól a szabadidő-program. Közel van a főváros, csábító a Vidám Park, jók a szervezett előadá­sok is, sportolni is lehet, vi­dámak a vetélkedők, tartal­masak a politikai foglalkozá­sok. Az sem közömbös, hogy érzik, szükség van a gazda­ságban rájuk. S ez a leglényegesebb. A gyerekek tudják mit miért csinálnak, megmagyarázzák a vezetők, mit miért várnak tő­lük. Tudatában lehetnek an­nak, hogy a gazdaság nem nél­külözheti két kezüket, beta­karító munkájuknak értelme, haszna van. Benke Valéria, amikor kísé­rőivel és a vendéglátókkal be­szélgetett, hangsúlyozta is a rJ\ji és mai táborok közötti különbséget. Hol vannak már azok a táborok — mondotta —, amikor a gazdaságok nem fogadták szívesen a diákokat, nyűgnek érezték a foglalkoz­tatásukat, rosszul látták el őket, meg sem szervezték a munkát, sőt akadt hely, ahol az állandó dolgozók gúnyol­ták, csúfolták a még tapaszta­latlan, csetlő-botló, de igyeKv í kisdiákokat. Ma már nem ali­bi munkát végeztetnek sehol a tanulókkal. Már az uíolsó Hogy mennyire így van, azt a KlSZ-vezetök: Deák Gá­bor, Mackó József is bizo­nyította. Mackó József pél­dául Pest megye 17 építőtá­boráról mondotta el, hogy a nagyrészt mezőgazdasági jellegű táborokban négy-öt turnusban várták idén a diá­kokat, összesen tíz-tizenkét­ezer diák fordult meg itt. A mezőgazdaságban, a betakarí­tásban, az építkezéseken, a vasútépítő táborban is jól megálltak a helyüket a közép- iskolások. Ebből a megyéből pedig 1939 diákot küldtek más megyékbe, valamennyi helytállt! Az országban össze­sen 80 ezer tanuló bizonyítja: érettek a kollektív munkára. Sajnos, itt a nyár vége, ezt a turnust már nem váltja másik. A_- a tapasztalat, hogy a sárospataki felhívás nyomán idén tíz százalékkal többéi teljesítenek a fiatalok, mint tavaly. Beváltak a Pest me­gyei kezdeményezések is; Izsákon már második éve dol­gozlak hallássérültek, s mint a nevelők mondják, rehabili­tálásukhoz nagyon hozzájárul ez a kísérlet. Sikeres a rác­kevei Aranykalász Tsz tábo­ra is, ahol fiatal élsportoló­kat gyűjtöttek egybe, s mun­ka után a sportnak élhetnek. Az országban 40 ilyen tema­tikus, érdeklődési körök sze­rint szervezett tábor van­Kovács Ildikó is megerősí­tette azt aZ állítást, hogy a gazaasagvezetóKKel jó a pe­dagógusok és a diáKok kap­csolata, szinte probléma nél­küli az együttmuKodes. A dia­kok pedig megérdemlik a jó munkáért járó emlektrikót (a látogatás végén Benke Valé­riának is ajándékoztak egyet a gyerekek) és a pénzjutal­mai, amely idén kétszerese a tavalyinak. Embert érlel Fejes György, a gazdaság pártvezetoségi titkára elmon­dotta, hogy az 5600 hektár te­rületen gazdálkodó tangaz­daságnak, amely nyolc telep­ből áll, milyen a termékszer­kezete. Hogyan birkóznak az új helyzetben feladataikkal. A lényeg az: ha nehezebb is je­lenleg gazdálkodni, nem a kibúvókat keresik, nem ma­gyarázkodnak, mit miért nem lehet, inkább megkeresik a módját, hogyan biztosítsák je­len 'körülmények között is nyereségbevételüket. Hosszabban ecsetelte, hogy bár jól gépesített a gazdaság, szükség van az élőmunkára, idénymunkásokra. Van olyan feladat, amely felnőtt erőt, hozzáértést kíván, de számuk­ra nagyon hasznos, nélkülöz­hetetlen a diákok segítése is. Ennek fejében — ha olykor be is csúszik valami hiba — jói szervezik az elfoglaltságot, olyan légkört teremtenek, amelyben a munkával ismer­kedő ember is jól érezheti magát. Nem kívánnak az ifjú­ságtól lehetetlent, de amit meg lehet követelni tizenéves gyer­mekektől, annak teljesítését el is várják. Nem jár rosszul a tangazdaság, de azok a diá­kok sem, akik normájuk után jó szállást, ellátást, megbecsü­lést élvezhetnek. Azzal a tu­dattal térhetnek vissza me­gyéjükbe: értelmesen töltöt­ték Pest megyében drága sza­bad idejüket. Látogatása végén Benke Valéria is ezt fogalmazta meg és a Politikai Bizottság tagja örömmel nyugtázta, olyan tá­boréletbe pillanthatott be — ha csak egy délelőttre is —, amely betölti hivatását, sze­rető, gondos felnőttek vigyáz­zák a serdülő fiatalok tartal­mas, egészséges, embert érXe- lő nyári vakációját. Sági Agnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents