Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-13 / 189. szám

1980. AUGUSZTUS 13., SZERDA "x/ßtiav 3 Fogyasztói érdekvédelem A legfőbb ellenőr a vásárló A KSH Pest megyei igazgatóságának jelentése Az idei első félév eredményei A megye 1980. I. félévi fejlődésének főbb mutatói Megnevezés Az 1979. 1. félévi százalékában Az ipari termelés 97,2 A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) 89,1 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: Iparban 104,1 Építőiparban 102, S Állami gazdaságokban, kombinátokban 105,1 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 103,4 Kereskedelemben 103,8 A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 98.1 Fogyasztói érdekvédelem... A fogalom ismert, mégsem mindig értelmezzük egyfor­mán. Még a közvetlenül érin­tett kereskedelmi szakembe­rek sem. Erről győződtem meg, amikor többektől — el­adóktól, vezetőktől — alka­lomadtán megkérdeztem, hogy mit tesznek a fogyasztók ér­dekei védelmében, s hogyan tartják meg az erre vonatko­zó előírásokat. Falvai Sándor, a Pest me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tályvezető-helyettese, a ke­reskedelmi felügyelőség veze­tője hasonló tapasztalatokat szerzett. — Még a szakmabeliek kö­zül is sokan azt hiszik, a fo­gyasztói érdekvédelem azt je­lenti, hogy nem károsítják meg a vásárlót Mások azt vallják, hogy ez csak hatósá­gi feladat. Egyik nézet sem helyes. Eszi, nem eszi.., A fogyasztói érdekek meg­sértését tulajdonképpen már a termelőknél tetten lehetne érni. Akkor például, amikor a meó átveszi, s eladásra en­gedélyezi a szabványnak nem megfelelő árut. Egyik legkri­tikusabb állomás azonban az, amikor a kiskereskedelembe kerül az eladni való. Néhány termelő vállalat de olykor még a nagykereskedelmi vál­lalatok is, ha monopolhely­zetben vannak, visszaélnek a lehetőségeikkel. Azt tartják: eszi, nem eszi, nem kap mást. A húsipar és a sütőipar gya­korlatában — sajnos — ez nem ritka. — Mi tartozik még a fo­gyasztói érdekvédelemhez? — Hosszú a lista. Nézzük csak a bolti gyakorlatot. A fogyasztók érdekeit megsért­hetik mindazzal, amit hiva­Az épülő autópályáról, Aszód előtt mintegy tíz ki­lométerre terelőnyilak irá­nyítanak vissza a régi hár­masra. Innen még messzi kí­sér a tájat uraló új völgy­híd látványa. Tömör tartóosz­lopai, a híd íve szemet gyö­nyörködtető. Néhány hónap múlva ott vezet majd to­vább az út, elkerülve Aszó- dot Vajon milyen hatással lesz ez a lakosságra? Nem veti-e vissza a fejlődést a főútvonal hiánya? E kérdé­sekkel kerestük fel Bagyin Józsefet, a község tanácselnö­két. — Mindössze két hónapja ülök a tanácselnöki székben — kezdi a hangos meditálást. Aszódi vagyok, itt születtem, ismerem a gondokat és örö­möket egyaránt. Jelen pilla­natban valóban az M3-as út építkezése a beszédtéma köz­ségünkben. Igaz, Aszódot a főútvonal elkerüli, de ez még előnyére is válhat. A közsé­get átszelő forgalom az utóbbi időben már-már elviselhe­tetlenné tette a közlekedést. Lámpát kellett felállítani, a sok-sok személy- és teherautó — véleményem szerint — in­kább csak megzavarta éle­tünket. Nyugalmat várunk az autópályától, azt, hogv ne kelljen hallgatnunk az állan­dó dübörgést; az itteni hatezerötszáz ember csöndben élhessen, dolgozhasson. No, persze nem kívánnánk elhagyott sziget lenni a fő­várostól néhány kilométerre. A község vezetősége már évek­kel ezelőtt eltervezte, hogy üdülőövezetet, alakít ki a gö­döllői dombság e természeti szépségekbn gazdag területén. Papíron kész a Domony-völgy üdülőtel ületi képe. — A terv igen szép, csak­hogy legalább 40 millió fo­rint szükséges a kivitelezés­hez. Ez egyelőre nem áll ren­delkezésünkre, de nem sie­tünk. Lassacskán mégis ki­alakítjuk az üdülő-sportoló talosan a szabálysértések kö­rének nevezünk. Ilyen példá­ul a jogosulatlan kereskedés, a közegészségügyi, köztiszta­sági előírások be nem tartá­sa, az árukapcsolás, a hamis mérés és számolás, csúszó­pénz kérése, illetve elfogadá­sa, a vásárlói mérlegelési el­lenőrzés akadályozása, a vá­sárlók könyvének szabályta­lan kezelése, a minőségi ki­fogások helytelen intézése, tisztességtelen haszon szerzé­se. A boltban egyébként a fogyasztói érdekek szempont- jáool meghatározó többek kö­zött az ellátás, a kiszolgálás színvonala, a kellő választék, az értékesítés megszervezese. Egyben felvilágosítás — Ki foglalkozik, illetve ki törődik hivatalból a fogyasz­tók érdekvédelmével? — A kereskedelmi felügye­lőségen például igen kevesen vagyunk. Ha csak ránk há­rulna ez a munka, akkor bi­zony nem sok látszata len­ne. A vállalatoknak, szövet­kezeteknek, a vezetőknek és a belső ellenőröknek is ez a feladatuk. A legfőbb ellenőr maga a vásárló lehet. Jogsza-alyok rögzítik vásárlói jogait, de sokan nem is ismerik. A Há­zi jogtanácsadó sorozatban például megjelent a Vásárlók jogai című kiadvány is. De jó néhány ilyen vásárlói el­lenőrzési lehetőségről a bolt­ban kell tájékoztatást nyújta­ni. Például, hogy hol lehet pa­naszt tenni. S ott a vásárlók könyve is. A tapasztalat sze­rint azonban a vásárlók több­sége nem él lehetőségeivel. — A fogyasztói érdekvéde­lemmel elsősorban nekünk, tehát az állami kereskedelmi felügyelőségnek kell • foglal­koznia — mondta Falvai Sán­területet. A környező üzemek összefogását, segítségét vár­juk; nekik sem mindegy, hol pihennek dolgozóik. Az autópályáról Bagnál le­het majd csatlakozni, így Budapest és a Mátra között kellemes hétvégi pihenőhely várná a turistákat. Addig is érdemes lesz az utazónak, a kirándulóknak letérni, meg­nézni a múzeumot, a gimná­ziumot, amelynek padjait Petőfi is koptatta. — Büszkék vagyunk a mú­zeumra — folytatja a gondo­latot Bagyin József. — Ál­landóan új kiállításokkal vár­ja a helybelieket, s a láto­gatókat egyaránt. Sajnos, a többi művelődési intézmény hiányzik, rossz állapotban van a mozi, a művelődési ház. Többnyire az iskolák a kul­turális események színterei. Rövidesen megépül az új is­kola is. Az iskolaépítés 40 millió forinton felüli. A meglehető­sen rossz állapotú kastélyból költözik majd az általános iskola a tizenkét tantermes újba, 1981-ben. Az építkezés befejezése után lesz-e új művelődési ház is Aszódon? — Sajnos nem — tárja szét a karját a tanácselnök. — Legalább is a következő öt­éves tervben nem szerepel az építkezés. Viszont a kastélyt elfoglalja a levéltár. A res­taurálás után kaphatna itt otthont néhány klub. A kö­vetkező ötéves tervidőszakban tanácsi lakásokat sem épí­tünk. Viszont az iskolával pár­huzamosan húzzák fel a pedagóguslakásokat — ahol hat család jut ott­honhoz. Jó lenne, ha meg­kapnánk a munkáslakás-épí- tés területi engedélyét. Ugyan­is a gyárak szívesen építkez­nének, előkészített területünk is van. Erdős! Katalin dór. — Nélkülözhetetlen se­gítséget kapunk a társadal­mi, vagyis a szakszervezeti és tanácsi ellenőröktől. A különféle vizsgálatokba esetenként egy, vagy több központi és megyei szerveze­tet, így például a Köjált, a Kermit, a Szabványügyi Hi­vatalt, a Mérésügyi Hivatalt, és a területi tanácsi szakigaz­gatási szerveket is bevonják. Milyen a kép? A fogyasztók érdekében a népi ellenőrök is folytatnak ellenőrzéseket, vizsgálatokat. (Legutóbb Pest megyében a péksütemény forgalma csök­kenésének okait derítették fel.) Esetenként még a Haza­fias Népfront helyi szervei is foglalkoznak fogyasztói ér­dekvédelemmel. S mit mutat a statisztika? 1976-tól 1979. végéig » 5500 vizsgálatot végeztek a háló­zati kereskedelmi egységek­nél, s háromszáztizenhatot a vállalati, szövetkezeti köz­pontokban. Az 5500-ból 2800- at a felügyelőség munkatár­sai bonyolítottak le. 1140 úgy- nevezett\külső közreműködőt vettek igénybe. Az öt és fél ezer vizsgála­tot 1540 esetben követte fele­lősségre vonás. (Ez 28 száza­lék. Ha csak a felügyelőség! vizsgálatokat nézzük, akkor a felelősségre vonások száma mintegy 40 százalék, ök te­hát szigorúbbak.) A legtöbb vétség az árdrá­gítás volt, s a legtöbb fele­lősségre vonás a pénzbírság, ami 10 ezer forintig terjed­het. — Elégedett a fogyasztói érdekvédelem jelenlegi hely­zetével? — Nem. A vállalatok, szö­vetkezetek vezetőinek, belső ellenőreinek fő feladata a megelőző ellenőrzés lenne, de sajnos ma még nem ez a jel­lemző. A kisebb hibákra is reagálniuk kellene. Szükség lenne arra is, hogy a válla­lati, szövetkezeti ellenőröket időközönként továbbképez­zék. Jó lenne rendszeressé tenni az úgynevezett ellenőr­cserét, amivel megelőzhetnék, hogy ne ismerje minden ke­reskedő őket A kereskedelmi felügyelőségnek pedig a so­ron következő feladata, hogy most már a gyakorlatban is éljen a helyszíni bírságolás eszközével, amire a szabály­sértési törvény módosítása lehetőséget nyújt. Vélemé­nyem szerint úgy javulhat a munkánk, úgy lehet teljesebb a fogyasztói érdekvédelem, ha valamennyi érdekelt szervezet együtt munkálkodik, s össze­hangoltan cselekszik a közös cél érdekébeli. Beruházás A megyében a gazdasági tervvel összhangban mérsék­lődött a beruházási tevékeny­ség, amely azonban a folya­matban levő beruházások tel­jesítési ütemének csökkenése mellett valósult meg. 1980-ban a fontosabb beru­házásokra előirányzott ösz- szegnek mintegy egyharmadát teljesítették a félév végéig. A vállalati beruházások teljesíté­si üteme és pénzügyi készült­sége meghaladta az állami be­ruházásokét. Az ipari beruhá­zásokon belül jól haladt a rekonstrukciós beruházások megvalósítása. Ugyanakkor a folyamatban levő export áru­alapot növelő beruházások tel­jesítésére az I. félévben aZ éves előirányzatnak mindösz- sze 18 százalékát használták fel. 1980. első felében üzem­be helyeztek 16, már korábban megkezdett beruházást és 9 új kivitelezése indult meg a megyében. Ipar AZ ipari termelés 1980 első hat hónapjáoan elmaradt az egy évvei korábbitól, 2,8 szá­zalékos csökkenés következett be. A termelés ágazatonként és termékenként az elmúlt évek­nél differenciáltabban ala­kult, bár az I. negyedévi je­lentős szóródás mérséklődött. A megye iparában a legna­gyobb súlyt képviselő nenéz- ipar termelése 3,1 százalékkal csökkent, amelyet teljes egé­szében a vegyipar 10 százalé­kos termelesvisszaesése oko­zott. A takarékossági intéz­kedések következtében az energiahordozók iránti keres­let mérséklődött, ezt jelzi az is, hogy a főbb vegyipari ter­mékek közül a benzin terme­lése 15, a fűtőolajé 35, a gáz­olajé 22 százalékkal csökkent. Az ágazatok közül csak az élelmiszeripar termelése emel­kedett — 1,7 százalékkal —, annak ellenére, hogy a ter­melésüket nagy mértékben be­folyásoló mezőgazdasági ter­mékek beérése 2—3 hetes ké­séssel következett be. Emiatt aZ első félév folyamán a me­gye 2 konzervgyárában pél­dául zöldborsóból közel 1400 tonnával, mintegy 15 száza­lékkal kevesebbet tudtak fel­dolgozni. A tartósítóipari ter­mékek közül is főzelékkon- zervből 13, gyümölcskonzerv- böl 12, savanyúságból 38 szá­zalékkal csökkent a termelés. A megyében előállított fon­tosabb termékek köZül gép­jármű fenékvázból, fénycsőből, elektródából, fotópapírból, pa­pírból, kész len- és lentípusú szövetből sem termeltek any- nyit, mint 1979. I. félévében. Ugyanakkor a tavalyihoz ké­pest többet gyártottak csap­ágyból, nyomtatott áramkörök­ből, íerritból, villamos fo­gyasztásmérőből, filmből, kon­ténerből, valamint cementből és égetett téglából. Az év első hat hónapjában több mint 3300 fővel (3,4 szá­zalékkal) dolgoztak keveseb­ben a megye iparában, mint az előző év hasonló időszaká­ban. A foglalkoztatottság min­den ágazatban és szektorban mérséklődött. Az egy foglal­koztatottra jutó termelés mindössze 0,6 százalékkal ja­vult, ezen belül míg a mi­nisztériumi iparban 1,7 szá­zalékkal nőtt a termelékeny­ség, addig a tanácsi iparban és a szövetkezeti iparban 1,9, illetve 5,5 százalékos csökke­nés következett be. A teljesít­ményeknél jobban emelked­tek az átlagbérek, az itt dol­gozóknak 4,6 százalékkal fi­zettek magasabb bért, mint egy évvel korábban. Az ipari termékek értékesí­tése — összehasonlítható áron számolva — —9,7 százalékkal maradt el az 1979. I. félévi­től. Az értékesítés összetétele azonban a népgazdasági terv­ben előírt iránynak megfele­lően alakult: a lakossági fo­gyasztásra és a külkereskedel­mi célra szolgáló hányad 4,6, illetve 14 százalékkal emelke­dett, a többi belföldi felhasz­náló részére az értékesítés csökkent. A külkereskedelmi célú ér­tékesítésen belül a nem rubel elszámolású értékesítés nőtt dinamikusabban — folyóáron s“\molva —, 38 százalékkal, a ruoel elszámolásúé pedig 11 százalékkal. Építőipar A megyei székhelyű kivite­lező építőipar 1980. I. félévé­ben 1,7 milliárd Ft építési- sZerelési munkát végzett — összenasonlító áron számolva — 11 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A termelés valamennyi szektor­ban csökkent; az átlagot meg­haladóan, 19 százalékkal, a minisztériumi építőiparban, a szövetkezeti építőiparé 5,9 szá­zalékkal maradt el az egy év­vel korábbitól, míg a tanácsi építőipar termelése a tavalyi­val szinte megegyezően ala­kult. A népgazdasági terv célkitűzéseinek megfelelően a fenntartási munkák aránya emelkedett; 1980. I. félévben az összes tevékenység 27 szá­zalékát tette ki. Ezen belül az építőipari szövetkezetek te­vékenységének már 52 száza­léka ebből adódott. Az építőiparban közel 19 ezer főt foglalkoztattak, 7,2 százalékkal kevesebbet, mint 1979 I. félévben. Az építési­szerelési tevékenységen dol­gozó fizikai munkavállalók száma az átlagnál gyorsabban, 11 százalékkal csökkent. En­nek következtében az építő­ipari munka termelékenysége lényegében az elmúlt évi szin­ten maradt. A megyei építőipari szerve­zetek 1980 I. félévében 626 lakást adtak át a megrende­lőknek, 152-vel többet mint 1979 első hat hónapjában. Az átadott lakások 87 százalékát a Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat építette. Mezőgazdaság 1980. május 31-én 420 ezer hektár mezőgazdasági terüle­tet műveltek a megyében, 0,6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen be­, lül a szántóterület nagyobb mértékben, 1,5 százalékkal csökkent. A vetésszerkezeten belül a fontosabb szántóföldi szálas- és tömegtakarmányok, vala­mint a cukorrépa és a burgo­nya részarányának mérséklő­dése mellett jelentősen emel­kedett a napraforgó és igen kis mértékben a zöldségnövé­nyek és a gabonafélék rész- ! aránya. Ez utóbbin belül míg j kenyérgabonából 8,6 sZázalék- i kai többet vetettek a gazda- , ságok, addig a kalászos takar­mánygabona és a kukorica ve­tésterülete 11, illetve 4,7 szá­zalékkal csökkent. Tovább folytatódott az idén a burgo­nya vetésterületének mérsék­lődése, a tavalyinál 700 hek­tárral, 13 százalékkal kisebb területen vetettek burgonyát a megye gazdaságai, viszont a zöldségfélék területe lényegé­ben változatlan maradt Jövedelmek — fogyasztás A megfigyelt népgazdasági ágakban együttesen aZ összes foglalkoztatottak száma 0,4 százalékkal emelkedett az év első hat hónapjában 1979 I. félévéhez képest. Ezen be­lül, míg az anyagi ágakban szinte alig változott addig a szolgáltatásban 5,5 százalékos létszámnövekedés következett be. A lakosság készpénzbevéte­lei 10 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, amelyből a bér- és bérjellegű bevételek az át­lagnál jóval mérsékeltebben, 5,5 százalékkal, a mezőgazda- sági dolgozók bevételei pedig 8,0 százalékkal növekedtek. A havi átlagbérek minden népgazdasági ágban mérsé­keltebben emelkedtek, mint 1979 I. félévében. A lakosság takarékbetét-ál­lománya június 30-án 7,5 mil­liárd Ft volt, 7,8 százalékkal több, mint az előző év hason­ló időpontjában. Az ez évben elhelyezett betétek össZege 322 millió Ft-ot tett ki, amely el­maradt az előző évben befi­zetett értéktől. Ugyanakkor a hitelek iránt továbbra is igen nagy ér­deklődés tapasztalható. Az év közepi több mint 8 milliárd Ft értékű lakossági hitelállo­mány 19 százalékkal haladta meg az 1979. június 30-it. Ezen belül a hosszú lejáratú hite­leké 20 százalékkal emelke­dett, az áruvásárlási hiteleké — a korábban tapasztalt fel­fokozott kereslet jelentős mér­séklődése következtében — mindössze 6,0 százalékkal. A megye üzlethálózata az év első hat hónapjában több mint 11 milliárd Ft értékű árut forgalmazott — összeha­sonlítható áron számolva —, mintegy 2 százalékkal keve­sebbet, mint egy évvel ko­rábban. Hosszú idő óta elő­ször fordult elő, hogy az ér­tékesítés mennyisége minden árufőcsoportban csökkent; az élelmiszereké 0,8, a vendéglá­tásé 6,9 százalékkal esett visz- sza. Vegyes iparcikkekre és ruházati cikkekre is keveseb­bet költött a lakosság 1980 I. félévében; a forgalom volu­mene együttesen 1,3 százalék­kal maradt el az előző év ha­sonló időszakáétól. A tartós fogyasztási cikkek forgalma 1980 I. félévében 805 millió Ft volt, fogyasztói fo­lyóáron számolva 2,7 száza­lékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az értékesí­tés csökkenésében elsősorban a tavalyi elővásárlások hatá­sa érződött, de hozzájárult aZ is, hogy egyes cikkek hiányoz­tak az üzletekből, vagy nem volt megfelelő választék. Az idei hűvös, csapadékos időjárás nagymértékben kés­leltette a zöldség- és gyü­mölcsfélék érését. Emiatt ezek­nek a cikkeknek a piaci fel­hozatala is elmaradt az elő­ző évitől és csak jóval maga­sabb áron vásárolhatott belő­lük a lakosság. Így az idény­áras cikkek együttes árindexe 31 százalékkal haladta meg az 1979 I. félévit, ezen belül az átlagnál jóval erőteljesebben, 47 százalékkal emelkedett a zöldségfélék ára. Szente Pál Előkészületek a kiállításra Az augusztus 19-én nyíló Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás területen építik a pavilonokat. Bemu­tatják a faszerkezetes állattartó istállót is, mely higiéniai, anyagtakarékossági szempontból is megfelel a kor követelmé­nyeinek. Képünkön: a MEZÖFA sertésistálló kutricáit a da- basi Fehér Akác Tsz szocialista brigádja állítja fel. Ha elkerüli A szádot az út Nyugalomra várnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents