Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-12 / 188. szám

1980. AUGUSZTUS 12., KEDD Krimi tm Meghalt Vass Istvánné Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársa­ság országgyűlése mély megrendüléssel és fájdalommal tudat­ja, hogy Vass Istvánné elvtársnö, az országgyűlés nyugalma­zott elnöke, országgyűlési képviselő, hosszan tartó betegség után elhunyt. Vass Istvánné elvtársnő temetése 1980. augusztus 15-én (pénteken) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmoz­galmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Társadalmi-politikai életünk nagy tapasztalatú munkatár­sától kell végső búcsút ven­nünk, attól a Vass Istvánnétól, akinek több évtizedes aktív közéleti szereplését csak sú­lyos betegsége szakította meg. 1915-ben Budafokon született, munkáscsaládból. Tizennégy éves korától az Albertfalvai Gumigyárban, majd a Lódén Posztógyárban dolgozott. A harmincas években a helyi sztrájkmozgalom egyik szer­vezője volt. Ezért kizárták a gyárból, munka nélkül ma­radt. Később a Budafoki Zo- máncárugyárba került, ahol a felszabadulásig hegesztőként dolgozott. 1939 óta volt a párt tagja. A felszabadulás utáni években Budafokon szervezte a nőmoz­galmat. 1947-ben az MNDSZ központjába került, s rövide­sen a nőmozgalom egyik ve­zetője — 1950 és 1957 között előbb főtitkára, majd elnöke — lett. Egyidejűleg a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövet­ség Elnökségének is tagja volt. Kezdettől fogva részt vett a magyar békemozgalora mun­Rövidülnek o védvonalak Szolnoknál tegnap 870 cen­timéter volt a Tisza vízállása, 39 centiméterrel marad alatta az eddig mért legmagasabb vízszintnek és a folyó lassan tovább árad. A Tisza Szolnok melletti szakasza tovább apad, de a töltéseken több helyen még mindig védekeznek az át­ázások és a kisebb csurgások ellen. A folyó felső szakaszán és a Bodrog mentén, ahol már levonult az árhullám, meg­kezdték a védelmi anyagok el­szállítását és a töltések helyre­állítását. Tovább apadnak a Tisza mellékfolyói is. Tarhosnál befejezéséhez kö­zeledik a 4 kilométeres új körtöltés építése. A szivattyú­zásnak és a víz visszavezeté­sének hatására 17 centimétert csökkent a víz szintje. A Hosz szúf oki-csatornánál is nagy erőkkel iolyik az elöntött te­rületről a víz levezetése. Ma döntenek arról, hogy Bélme- gyer és a környező tanyavilág lakói mikor költözhetnek visz- sza otthonukba. Csökkent a készültségben levő védvonalak hossza a Ti­szán és mellékfolyóin. Jelen­leg 1563 kilométeren tartanak árvízvédelmi készültséget. Az erőteljes szivattyúzás és jó idő hatására tovább csökkent a belvízzel borított területek kiterjedése. Jelenleg 37 és fél ezer hektárt borít belvíz, ebből tízezer hektár a vetés. Rekordof dönt a Csornáéi kajszi Asszonyok a baracktengerben .Barack barack hátán. Tö­mött ládák sorjáznak, még a fák alja is sárgállik a lenul- lott szemektől. Vihar utáni csendélet a gyümölcsösben. A fóti tíeke Tsz csomádi barac­kosában vékonyka lány- vagy asszonyhangot hordoz a szel, keveredve a sárral birkózó traktor dübörgésével, a földre hulló ládák tompa puffanásá­val. A reménytelenül nagy barackosban, fűszerezve az át­ázott talaj vendégmarasztaló sarával, a vállalkozás sem tűnik túl ígéretesnek hogy megtaláljam Koreny Jánosnet, a Március 8. asszonybrigád vezetőjét, a barackszüret egyik irányítóját. A létrák te­tejéről azért elhangzik egy- egy biztató szó: — Nemrég láttuk erre, menjen csak arra — mutatnak a távolba. Néhány fával odébb vékony gyereklány igazít útba, dur­cásan: — Alig egy órája, hogy alaposan megszidott bennün­ket, mert késve kezdtük a munkát. Katonás szavak Aztán vagy félórás sárda- gasztás után siker koronázza kitartásomat, meglelem a bri­gádvezetőnőt, aki katonás sza­vakkal irányít, nyugtatja a kedélyeket, s nem titkolt bosszúsággal fogadja a hívat­lan krónikást: — Annyi most a dolog, alig győzzük. Kétszázötven-há­romszáz ember szorgoskodik itt a barackosban, diákok, idénymunkások, no meg az állandóan itt dolgozók, elhi­heti, kevés az időm... Tudja mit? Menjünk át a másik csoporthoz, ott már nagyon várják a ládákat, meg kell nyugtatni őket, nemsokára megkapják, addig beszélget­hetünk. Míg a sarat tapossuk to­vább, megtudom, július hú­szadika óta tart a nagyüzem a gyümölcsösben. A 86 hek­táros termő állományból 38 hektáron először szüretelnek. Napi nyolő-tíz órát töltenek a fák köpött, s bár némiképp restelkedve, de bevallották, jól jött nemrég az a kis eső, legalább néhány órát pihen­hettek. Azért arról szó sincs, hogy kényelmeskednének a létrák tetején, vagy a fák között hajladozók. Hisz saját érdekük is, hogy minél töb­bet és minél jobb minőség­ben szedjenek le az illatos kajsziból. Érdekük, mert az exportra szánt gyümölcs ki­lójáért egy forintot, a kon­zervgyári barackért S0—86 fillért fizet kilónként a gaz­daság. — Aki ide jön, az keresni akar — magyarázza Koreny Jánosné. Aki szorgalmas 250 —280 forintot is megkereshet naponta, aki kissé elhagyja magát 100—120 forintot. Nem kis dolog megszervezni, hogy legyen mindig 'mindenütt ide­jében láda, létra, a szervezés hibája miatt ne álljon a mun­ka. Újult lendület Mintegy végszóra, megérke­zik a várva várt láda, újult lendülettel látnak a szedés­hez a lányok, asszonyok. Még egy-egy köszönő szót odakiál­tanak Koreny Jánosnénak, az­tán megyünk tovább. Pihenő persze most sincs. Egy másik csoportnál létraügyben kell igazságot tennie. Magyarázat­képpen néhány szó: — Tudja, az lenne az ideá­lis, ha mindenkinek jutna egy létra. Sajnos, ez nincs így, s aztán élelmesebbek többet is „összegyűjtenek”, mint amennyire ténylegesen szükségük van. De azért megy itt a munka rendesen, ha gondunk van, megold­juk ... Ebben pedig ugyancsak nagy gyakorlata van Koreny Jánosnénak. 1968 óta vala­mennyi barackszüret' tevé­keny részese brigádjával egyetemben, akik most rövid időre kettészakadtan teszik dolgukat. Néhányuk a sze­désnél ténykedik, a többiek a válogatásnál jeleskednek. Sok múlik rajtuk. Metsző­ollóik nyomán alakul a fák koronája, féltőn figyelik, mely esztendőben, milyen termés ígérkezik. Az idén igazán nem lehet okuk pa­naszra. Rekordot dönt a cso­mádi kajszi. S ez a nagy mennyiségű gyümölcs figyel­mes szervezést, a szokottnál is nagyobb összpontosítást igé­nyel a munkák szervezőitől, így Koreny Jánosnétól és segí­tőtársaitól, B. Krizsán János­nétól, Chlopkó Jánosnétól, ifj. Bagyánszki Pálnétól, Baksza Mártonnétól, Takács Istvánné­tól. Jön a szőlő S mikor pihehnek a gyü­mölcsös szorgos keZű asszo­nyai? — Ha minden jól megy augusztus közepére befejezzük a szedést, aztán jön a szőlő­szüret. Ha avval is végeztünk, az új telepítésű gyümölcsösök- ben.a.rítíiM fák védelmét lát­juk el, törzsüket korbeteker- jük a falánk tapsifülesek ellen, Télen, a holt szezonban a Du­nakeszi Konzervgyárban dol­gozunk, míg tavasszal újra elkezdődik a munka a gyü­mölcsösben ... Türelmetlenül tekinget kö­rül, míg sorolja, várják a hozzá beosztott szedők, egy­két szó erejéig a traktorok nyergében ülők. Gyalogosan vág neki a vége-hossza nincs táblának. Gáspár Mária Kicsik nagy gondjai A szövetkezetek biztonsága A bejárat előtti kis tér, mint egy gondos gazda naponta fel­söpört pitvara a kertes ház­ban. Az ajtó mögött pasztell­színeken csúszik a természe­tes fény. Ahány helyiség, any- nyiféle. Csak egy valami kö­zös bennük: tiszták. — Azt a nagyvállalati em­bert, akivel valamiképpen ösz- szekerülünk, először is végig­visszük telephelyeinken. Lát­va azt, amit nem lehet nem látni, bizalom váltja fel benne a kezdeti, gyanakvásnak is ne­vezhető óvatosságot. — Miklós Pál, a budaörsi Texelektro Ipari Szövetkezet főosztályve­zetője elégedetten nyugtázza, hogy egyetértőén bólintok, majd tárgyilagosan tovább ma­gyaráz: — Mert, kérem, a szö­vetkezetekről többnyire nem sok jót gondolnak. Miután az illető meggyőződött az ellenke­zőjéről, leülhetünk tárgyalni. Mozgási tér A külcsint ilyenformán szin­te gazdasági fegyverként is be­vető Texelektro Pest megye legnagyobbja a hasonló kate­góriában. A három jelentős te­lepülésen (Budaörsön, Érden és Törökbálinton) 12 telephely- lyel rendelkező szövetkezetben 800—900 állandó alkalmazott termel, és több mint 2 ezer bedolgozó. Ha az utóbbiakat úgynevezett teljes munkaidős­re átszámítjuk, úgy körülbelül 1600 embert foglalkoztat. Ez az óriás szövetkezet, ami a gazdálkodás körülményeit il­leti, semmiben sem különbö­zik a többi hasonló vállalko­zástól. Problémái is lényegé­ben azonosak. Hogy végül is súlyosabbak, vagy kevésbé azok, az a szövetkezet üzletpo­litikájától is függ. A szabályo­zóváltozások a gazdálkodás fel­tételeit ebben a szövetkezetben is megszigorították. A további növekedéshez, sőt, egyelőre a jelenlegi, viszonylag kedvező állapot fenntartásához a körül­ményekkel együtt VSltozó üz­letpolitikára van szükség. Ez a budaörsi szövetkezet túlságosan nagy ahhoz, hogy megéljen a környék lakossá­gának nyújtott szolgáltatások­ból, a nagy sorozatokra építő gyári termeléshez viszont túl­ságosan sokarcú és nem eléggé tőkeerős. Azonkívül — mint Varró Károly, az elnök hatá­rozottan kijelentette: — Semmilyen körülmények között sem szűkítjük a gazdál­kodás körét egyes területek elő­nyére. Több okból sem. A leg­fontosabb: jelentősen csök­kenne a biztonságot adó moz­gási tér. A másik — szintén nem kevésbé fontos: — egy- egy termelési ág megszünteté­sével jól begyakorlott emberek százai is elveszthetnék bedol­gozóként élvezett jövedelmü­ket Budaörsön, Bicskén, Nagy- kátán és számos más község­ben. Ráadásul kiesésükkel eset­leg újabb hiánycikkek kelet­keznének a hazai piacon. Több munka A szövetkezet üzletpolitiká­jának „korszerűsítésére” ama ellentmondás miatt van szük­ség, amely az úgynevezett na­gyok és kicsik között rendre megnehezíti a korrekt üzleti kapcsolatok kiépítését és fenn­tartását. A nagyok lekicsinylik a kicsit, s ez számos, egyre sú­lyosabb gond forrása. Pedig az egy vagy több nagyhoz va­ló csatlakozás, ha az megbíz­ható és hosszú távra szól, az biztonságot nyújthatna. De nézzünk egy konkrét példát. A budaörsi szövetkezet — töb­bek között — sztereo hangerő­sítőt is gyárt az Orion részére. Bérmunkában. Anyagot (és a szerszámfejlesztés költségeit) az Orion ad, az alkatrészeket viszont a szövetkezet gyártja le és szereli össze. A készter­mék termelői ára 420,20 forint. A teljes önköltség 403,84. A kü­lönbség a szövetkezet nyeresé­ge: 16,36 forint, az úgyneve­zett termelői árnak mindösz- sze 3,9 százaléka. Az Orion ezen a hangerősítőn már nem sokat változtat, csupán behan­golja. Ám a nyereség, ha csak 3—4 százalékot számít (ugyan­is a termék szabadáras), úgy is 100—150 forint. Lényegében tehát: ahol többet dolgoznak rajta, ott adódik a kevesebb haszon. A hiba azonban — ebben a kérdésben — nem az Orion- ban van. (A Telefongyárral való kapcsolatból is vehet­tünk volna példát.) Maga a szabályozórendszer kedvezőt­len a kicsiknek, mert a kész­termék-kibocsátást jutalmaz­za a részgyártás rovására. A kicsik ennek megváltozta­tásában reménykednek ugyan (a kisvállalkozások előnyeit és szükségességét legújabban sű­rűn hangsúlyozó legfelsőbb nyilatkozatokat úgy figyelik, mint orvos a beteg pulzusát) a vállalatokkal szembeni mind visszahúzódóbb magatartás. Szeptemberben Pest megyei ifjúsági találkozó Immár hagyománynak szá­mít a megye ifjúsági mozgal­mi eseményeinek legnagyobbi­ka, a Pest megyei ifjúsági ta­lálkozó, amelyet idén, szep­tember 21-én Gödöllőn tarta­nak az Agrártudományi Egye­tem területén. A most heted­ízben megrendezendő talál­kozó előkészületei már javá­ban folynak, s arról kérdeztük Tóthné Fiel Mariannt, a Pest megyei KISZ-bizottság titká­rát, milyen program várja itt megyénk ifjúságát. Nagygyűlés — Tíz órakor politikai nagy­gyűléssel veszi kezdetét a ta­lálkozó, amelyet ebben az esztendőben a szabadságukért küzdő népekkel való szolida­ritás jegyében tartunk. A ko­rábbi hét esztendő tradícióit folytatjuk, hiszen volt már té­mája a találkozónak a szo­cialista hazafiság és nemzet­köziség kérdésköre, s legutóbb tavaly, a szentendrei hasonló eseményen, a gyermekek nem­zetközi éve adott sajátos arcu­latot az eseményeknek. — Mintegy 20 ezer Pest megyei fiatalt várunk Gödöl­lőre, ahol a nagygyűlés után többféle nolitikai. kulturális, sport-, honvédelmi, hagyo­mányőrző, és gyermekprogram közül válogathatnak a részt­vevők. Ezek szinte kivétel nél­kül a találkozó másik két cél­ját szolgálják: a haladó népi és nemzetiségi hagyományok őrzését, ápolását, közkinccsé tételét, s a szabad idő hasz­nos eltöltését. — Ez utóbbi ügyben mintát is kívánunk nyújtani a megye KISZ-fia- taljainak. Fórum Nézzük hát a sort! A me­gyében élő nemzetiségek élet­módkultúráját szemlélteti a pomázi szerb, a dunabogdányi német, és a nagytarcsai szlo­vák gyűjtemény kiállítása. A népi mesterségek bemutató­ján és vásárán részt vesznek a Fiatal Népművészek Stúdió­jának tagjai, s a megyében élő fafaragók, hímzők, fazeka­sok, babakészítők, szőnyegszö­vők. Lesz nemzetiségi népvise­leti bemutató, táncház, s 10 népi táncegyüttes is pódiumra lép. A country-fesztiválon hi­vatásos és amatőr együttesek szerepelnek, a jazzbemutatón pedig a Benkó dixieland és a Saturnus együttes. Az egyetem előadótermeiben egy időben három színhelyen lesz filmműsor: rajzfilmeket, sportfilmeket és a Csontváry, valamint a Hair című nagy já­tékfilmeket láthatják az ér­deklődők. Az Ifjúsági Lap­kiadó, az Ezermester Vállalat, a Kossuth Könyvkiadó és az Express utazási iroda politikai és propaganda kiadványait is terjesztik a találkozón, s vár­játékon vehetnek részt a leg­fiatalabbak: papírmasé vár épül, ahol lesz makramé- és bábkészítés, aszfaltrajzver­seny és várfalfestés. A Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács ügyességi versenyeket szervez, s óriás sakktáblán mérhetik majd össze tudásu­kat a sakkozók. Rendkívül érdekesnek ígér­kezik a Mindenki pódiuma című fórum, az aula előtti té­ren, ahol politikusokkal, mű­vészekkel, olimpikonokkal, közéleti személyiségekkel ta­lálkozhatnak a fiatalok, s kap­hatnak választ tőlük kérdé­seikre. Sport Végezetül se szeri, se száma a sportlehetőségeknek, ame­lyek közül csak néhányat: tö- megsport-tizenötpróba, kispá­lyás labdarúgókupa, hőlégbal­lon bemutató, lovas- és rend- őrkutya-bemutató, s ami ta­lán a legtöbbeket vonzza majd: sportpárbajok — az olimpia magyar résztvevőivel. Méltóan zárul tehát a szep­tember 11-én kezdődő szolida­ritási hét, amelynek utolsó eseménye lesz a gödöllői ifjú­sági találkozó. V. G. P. suknak azonban mégsem ez az alapjg, hanem a nagyok nem­törődömsége. Mert például az az Orion, amellyel a Texelekt- rónak évek óta van termeié-, si (a vezetők között pedig em­beri) kapcsolata, a közelmúlt­ban máról holnapra felére csökkentette a kettőjük közötti kooperáció mértékét, figyel­meztetés nélkül. Hogy a szö­vetkezet mit tesz az ennek kö­vetkeztében felszabaduló ka­pacitással. és hogyan ad mun­kát az embereknek, *az az Oriont nem érdekli. Mivel a budaörsiek közül je­lenleg is csaknem 400-an tel­jes munkaidejükben nagyvál­lalatoknak végeznek bérmun­kát, a velük való kapcsolat ilyenformán a biztonság he­lyett nem kismértékben a bi­zonytalanság forrása. Márpe­dig a megnehezedett gazdálko­dási körülmények között, ami­kor minden fillér számít, és egy szövetkezet is lényegében a világpiac értékítéletének megfelelően gazdagodik, illet­ve szegényedik, a bizonytalan­ság megengedhetetlen. Két lábon Biztonsága megteremtésé­nek érdekében a szövetkezet elsősorban is több tevékenység­gel foglalkozik, mint ameny- nyire kedvezőbb körülmények között szükség volna. A több arcúság eleve a nevében meg­mutatkozik: Textil- és Elekt­ronikai Ipari Szövetkezet. Hogy az alaptevékenység két, egy­mástól a legteljesebben külön­böző részre oszlik, a múlt örök­sége. Ám az, hogy mindket­tőt — a lehetőségektől függően — erőteljesen fejlesztik, az egyértelműen annak eredmé­nye, hogy csak így állhatnak meg kétlábon. A meghatározó tevékenységek mellett foglal­koznak még a lakáskarbantar- tással, üvegezéssel, sőt, szem­felszedéssel is. A sok, egymás­sal kapcsolatban sem álló te­rület között megoszlik a koc­kázat: közülük egy-kettő át­menetileg akár veszteséges is lehet, a többi nyeresége bizto­sítja a gazdálkodás pénzalap­jait. Növeli a biztonságérzetet az is, ha mind több a kooperáló partner. Akár nagyvállalat, akár szövetkezet. Népgazda­sági szempontból (de a szö­vetkezetnek is) azonban elő­nyösebb volna, ha a kooperá­ciók száma nem lenne több néhánynál, ám azok hosszú távra szólnálak, közösen meg­oldandó célkitűzésekkel és a kölcsönös előnyök alapján. Saját áru Ügy tűnik, a mai helyzetben a folyamatos és gazdaságos termelést az garantálja legin­kább, ha a szövetkezet bővíti saját gyártmányainak a kő­ét, illetve emeli minőségét és mennyiségét. Ugyanis — némi túlzással szólva — csak az a teljesen biztos, amit maguk gyártanak és értékesítenek. Nem véletlen, hogy a szövet­kezet kiemelten foglalkozik a mikroprocesszoros, elektro­nikus jelzőberendezések fej­lesztésével, és a törpe villany- motorok nagy sorozatú gyártá­sának megszervezésével, vala­mint a könnyűipari ágazaton belül új bőröndtípusok, iskola­táskák és egyéb bőrdíszmű jel­legű termékek kifejlesztésével. Ez a folyamat ellentétes a legfejlettebb országokban ta- pasztalhatóval. A Siemens, a Bosch és a többi, világszerte elismert nagyvállalat megbízá­sából kicsik légiója tevékeny­kedik; a fejlett tőkés országok­ban egy magyar szövetkezet­nek megfelelő nagyságú és fel­építésű kis vállalat mindent elkövet azért, hogy egy nagy­hoz csatlakozhasson, koope­ráló partnerként, alkatrész- szállítóként. Ügy látszik, a ha­zai megvalósítás legnagyobb akadályát maguk a nagyok ké­pezik. Pedig lekicsinylő, nem­törődöm magatartásuk a meg­szigorodott gazdálkodási kö­rülmények között ellentétes nem csak a népgazdaság és a szövetkezetek, de a saját érde­keikkel is. Mónus Miklós jtajaDan, az urszagos uesea- nács elnökségében hosszú éve­kig tevékenykedett, s haláláig az OBT alelnöke volt. A Ha­zafias Népfront vezető testüle­téiben is dolgozott elnökségi tagként, egy időben titkárként majd a HNF Országos Taná­csának tagjaként. 1953-tól haláláig országgyű­lési képviselő volt. 1956-ban az országgyűlés alelnökévé, 1963-ban elnökévé választot­ták, nyugállományba vonulá­sa után, 1967-től 1971-ig ismét alelnök volt. Az Elnöki Tanács tagja volt 1971-től 1980 júniu­sáig. Fáradhatatlan munkássá­gáért, politikai, társadalmi te­vékenységéért számos kitünte- ésben részesült. 1954-ben a Magyar Népköztársaság Ér- lemrendje, 1955-ben a Munka /őrös Zászló Érdemrendje ki- üntetést kapta, a Szocialista Lazáért Érdemrenddel, majd légy alkalommal a Munka érdemrend arany fokozatával, 980-ban pedig a Szocialista Magyarországért Érdemrend­lel tüntették ki. Több külföl- ii kitüntetést is kapott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents