Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 158. _ZÁM 1980. JÚLIUS 8., KEDD Befejeződtek a bogyósnapok Bernecében Sikeres házikerti bemutatók Elmaradtak a termékbemutatók és a gépverseny Befejeződtek a bogyósna­pok a bernecebaráti Börzsöny Termelőszövetkezetben, amely hatónk egyetlen bogyosgyü- mölcs-termesztési rendszerének gesztora. Pénteken, szomba­ton és vasárnap háztáji be­mutatókat tartottak, s eze­ken az ország különböző áfészeitől, kistermelőd szak­csoportjaitól, kertbarát klub­jaitól több mint félezer ér­deklődő vett részt. Papp László, a rendszer vezetője tájékoztatta a meg­jelenteket a taggazdaságok együttműködéséről, a bogyós- . gyümölcsök termesztésének aktuális kérdéseiről, majd a továbbiakban az ültetvénye­ken folyt az eszmecsere. A legnagyobb érdeklődés a kí­sérleti szedertelepítéseket kí­sérte: mint megtudtuk, az évekkel ezelőtt feltűnt málna­szeder keresztezés nem váltot­ta be a hozzá fűzött reménye­ket, nagyon tüskés volt, s ez gondozását nehézkessé tette. Emiatt nemcsak a háziker­tekből, de a nagyüzemekből is lassan kiszorult. Pótlásra több éves kísér­letezés után két fajta szeder látszott megfelelő­nek, de közülük csak az egyik tekinthető sikeres­nek, a másik néhány év alatt visszatüskésedik, s ez nagy hátránya. A szakemberek bemutatták mindkét fajtát, s a vendégek az ültetvényeket megszemlél­ve meggyőződhettek arról, hogy a a szedernek van jö­vője. Az ültetvényen a nö­vények rengeteg virágot fej­lesztettek, s ez a nagy' termő- képességről tanúskodik. Meg­tudhattuk azt is, hogy a sike­res fajta örökölte á vadszeder közismert igénytelenségét és ellenállóképességét. Sarjai öt­hat méter hosszúak, s kárte­vői között egyedül a rozsda a számottevő. Virágzása a mál­náéval egybeesik, ám a szem­nagysága csaknem kétszerese a piros bogyóknak, s ami szintén nem elhanyagolható: stódéskor a szemekben ben- nemarad a vacok, ami elfo­gyasztható, s növeli a gyü­mölcs súlyát. Emiatt kiválóan szállítható, nem löttyed, nem puhul meg, s ez a hűtőipari feldolgozás szempontjából, nagy előnye. Ugyancsak ked­vező, hogy a málnával el­lentétben az érett, de még le nem szedett termés nem rohad a bokron, s így gya­korlatilag öt-hat naponként kell csak szüretelni. A ta­lajjal és a fényviszonyokkal szemben nem igényes, félár­nyékban, erősen kötött, agya­gos talajon is kiválóan te­rem, hozama jóval meghalad­ja a legjobb málnákét. Persze, a málnát még egy ideig nem fenyegeti a szeder, histón e gyümölcs nehezen szaporítható, s ez akadályozza elterjedését. A piros bogyok még mindig hódítanak. Kü­lönösen közkedvelt — nem­csak hatónkban — a nagy­marosi fajta, amely kiváló ízével meghódította a külföldi vásárlókat is. Ám jelenleg a nagymaro­si csupán a teljes ueiaka- rítoít mennyiség alig tíz százalékát adja, s ennek az az oka, hogy kis szem­nagysága miatt - erősen visszaszorult a nagyüze­mekből, heiyette a sokkal nagyobb, ezért szaporább nagyszemű fajtákat, job­bára a Maliink Exploitot termeszük. Ennek azonban nagy hátrá­nya, hogy íze elmarad a nagymarositól, s a szemek ke­ménysége sem a legjooo, emiatt tehát elsősorban szörp- gyaríasra alkalmas. Mmt Papp László eimondta, az utoooi időben a külföldi ve­vők egyre joboan a tómato- saob nagymarosit keresik, s előíordulnat, hogy az Exploit és a hozzá hasonló fajták el­adhatatlanok maradnaK. Hogy ez ne köve»kezzen be, nagy erőfeszítéseket tesznek a nemesítő szakemberek. A fer­tőül kutatok az elmúlt esz­tendőkben több új fajtával jelentkeztek, ezek hozama fe­lülmúlja 3.Á Expioitét, de mi­nősége nem ikieiegíto. Sikeres­nek Ígérkezik azonban az F—4-es, amely bőtermő, s íze­ben is ipegközeliti a nagyma­rosit. emellett szállíthatósága is jó. Az érdeklődők megismer­kedhettek a különböző telepí­tési módokkal, a termelőszö­vetkezetben ugyanis az egyik ültetvényen egymás mellett láthatók a kordonos, a bok­ros és más művelési formák. Mint megtudtuk, a legered­ményesebb a sövényművelés, ahol az a lényeg, hogy az előtörő sarjakat nem kell tel­jesen kipusztítani, hanem ter­mőhajtásokká kell nevelni. A szakemberek bemutatták a fekete és a piros ribiszkéket is. Látható Volt olyan fertődi fajta, amely igen sokat te­rem, s a gépi betakarításra is alkalmas. A bemutatón nagy sikere volt a KBB—8 típusú, szovjet részegységek fel- használásával Szekszárdon gyártott rázógépnek, amellyel egyszerre nyolc ember négy sorról szüre­telheti a ribizlit. A lerázott gyümölcsöt a gép meg is tisztítja, s ládákba rakja. Kezeléséhez összesen tíz dolgozó kell. E berende­zést azért is mutatták be működés közben a berneceiek, mert véleményük szerint ára — alig több mint százeZer forintba kerül — és teljesít­ménye miatt alkalmas a szak­Műszaki hiba miatt Kisiklott a tehervonat A múlt hét csütörtökön, a kora délutáni órákban egy Vácról Veresegyház irányába tartó tehervonat hat kotísija kisiklott a váci yasútállomá- son. Mint Nagy Lajos állo­másfőnöktől megtudtuk, ezt műszaki hiba okozta: az őr­hely közelében ugyanis nem működött • a váltó. Személyi' sérülés — a városban elter­jedt hírekkel ellentétben — szerencsére nem történt, de az anyagi kár jelentős. A baleset után azonnal megkezdődött a forgalom helyreállítása, s délután ket­tő órától a Szob és Budapest közötti szakaszon, egy vágá­nyon már közlekedtek a vo­natok. A Vácrátót, Veresegy­ház felé közlekedő vonatok átlagosan harminc percet kés­tek, mivel itt csak este tíz órára sikerült zavartalanná tenni a forgalmat. A vasúti baleset okának megállapítása ügyében még folyik a vizsgálat. csoportok munkájának köny- nyítésére is. Vasárnapra a házikertekben barkácsolt gépek versenyét hirdették meg, s bár a felhí­vás több fórumon is elhang­zott, egyetlen kisgép sem ér­kezett. Ugyancsak elmaradt — számunkra érthetetlen okok­ból — a Skála COOP, a Hermes, valamint a Kaposvá­ri Műanyag- és Kefeipari Vállalat meghirdetett ter­mékbemutatója. Habár közis­mert, hogy hazánkban a há­zikertek kisgépellátása még korántsem megoldott, azért bizonyára megért, volna any- nyi fáradságot a kereskedők részéről a dolog, hogy elhoz­zák a berendezések egy ré­szét, s ezek működésével, használatával megismertessék a jelenlevőket. Furucz Zoltán Jeles vasárnap volt Fesztivál és idegenforgalom Vasárnap nyár volt. Vidám jövés-menés, zsibongás köze­pette élte hét végi életét a művelődési központ, ahol majdnem minden teremben próbált valamelyik együttes. Aki pedig épp ráért, beülhe­tett a színházterembe, s a fő­próbákon tanúja lehetett, mi­lyen küzdelmes egy-egy rá­dió műsorszám születése, s hogy olykor a rendező és a szereplők közötti párméteres térben szikrázik a levegő. Szólt a citera, harsogott az ének. Dicséret A mindig forgalmas büfé­ben tapasztalatokat cseréltek a megye és az ország külön­böző tájairól érkezett együt­tesek tagjai. Innen csak pár méter távol a negyvenes szá­mú terem, ahol most Erdélyi Tamás fafaragó népművész kiállítása látható. Aki ide be­tért, csak elragadtatással be­szélt a látottakról, s többen jegyezték be dicsérő vélemé­nyüket a vendégkönyvbe. — Végre ilyet is láthatunk, s szeretnénk még többször is látni — fogalmazták meg töb­ben is a kívánságot. A ház előtt valódi vásári hangulatban kínálgatták por­tékáikat a főleg Budapestről, s az orszég néhány más hely­ségéből érkezett népművé­szek. Ami igaz, igaz, kissé borsos áron adták az égetett virág cserepeket, a parányi méretű agyaggalambokat. Harminc 1 forintért kelt a szép, faragott sípocska, de kelt, fogyott. — Nem panasz- kadhatunk — mondták elége­Júl'.us 19-én: Hangverseny Vácrátóton Két hét múlva lesz Vácrá­tóton az első. idei hangver­seny, a botanikus kert árnyas fái alatt. A Liszt Ferenc Ka­marazenekart Rolla János hangversenymester vezeti. Közreműködik: Kovács Lóránt (fuvola), Kostyál Kálmán (he­gedű), Tfrist Zoltán (hegedű) és Lovas György (hegedű). Műsor: Geminiani: Concerto grosso, Corelli: Concerto grosso, Vivaldi: Fuvolaver­seny, Vivaldi: h-moll verseny­mű négy hegedűre és Vival­di: Három szimfónia (G-dúr, C-dúr és G-dúr). A jegyek árusítása megkez­dődött a július 19-i hangver­senyre Vácott, az idegenfor­galmi hivatalbap, az Állami Zeneiskolában és a Madách Imre Művelődési Központban; Vácrátóton, a botanikus kert portáján. A hangversenyjegy belépőül szolgál a botanikus kertbe, amely a hangverseny előtt megtekinthető. A hangver­senyre külön buszjárat indul 18 órakor a váci idegenfor­galmi hivatal elől. Az autó­buszok a hangverseny után visszaindulnak. Rossz idő esetén a hang­versenyt július 20-án, vasár­nap este hét órakor tartják. Két hónap eseményei Színes, változatos program 1 'Megjelent a váci nyári mű­velődési program; a július— augusztus hónapok műsorter­vét egybekapcsolva tartal­mazza. A meleggel, a nyara­lással, a bezárt iskolákkal számolnak a rendezők. Né­hány kimagasló — országos visszhangra számítható ren­dezvénnyel is találkozunk. Könnyűzene A zenei események sorát július elsején Lehotka Gábor orgonaművész hangversenye vezette be. Alkotmányunk ünnepének előestéjén Zász- kaliezky Tamás orgonajátéka lesz hallható az állami zene­iskolában.. A Lenin úti mű­velődési központ zeneudva­ra kizárólag ifjúságnak szó­ló, könnyűzenei programok­nak ad helyet a Pepsi, a Hungária és más együttesek közreműködésével. Augusztusban Vácra hozzák a Természettudományi Mú­zeum vándorkiállítását. .Bizo­nyára nagy számú érdeklődőt vonz majd Frandk Roussel francia fotóművész Falak a városban című kiállítása. Jú­lius első vasárnapján népmű­vészeti kirakodóvásárt ren­deztek a művelődési központ előtt, s a sort a IX. nemzet­közi diaporáma biennálé be­mutatósora fejezte be. Baráti találkozó A szocialista brigádvezetők klubja nyáron is működik. Július 14-én budapesti tár­sasutazás keretében megte­kintik a népligeti Planetá­riumot. A DCM Deákvári Klubja és Sporttelepe szabad klubnapokat, sportnapot rendez és ismertetést ad a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom első féléves eredményeiről. Járásunkban augusztus 9-én és 10-én kerül sor a gödi Fé­szek emlékünnepségre. Vete­rán—úttörő találkozó, sport­versenyek szerepelnek a mű­sorban. A Szobi napok kap­csán lesz emlékműavatás, ün­nepi nagygyűlés, előadás, hobbykiállítás. Baráti talál­kozót rendeznek a Nové- Zámky-i járás vezetőivel, áfész termékbemutatót a gim­náziumban, népművészeti ki- 'rakodóvásárt a templomté­ren. A zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum Baráti Köré­nek szervezésében július 12- én és augusztus 23-án ren­deznek zenés irodalmi hétvé­gét a szabadtéri színpadon. A vácrátóti botanikus kertben kétszer lesz koncert a nyáron. ★ Eddig az idei nyári prog­ram. Van benne sok tartal­mas, színes elgondolás, ugyan­akkor változatlanul hiányzik városunkban a nyári kertmo­zi, s ma már csak kedves em­lékként idézhetjük fel a Vak Bottyán Múzeum udvarán rendezett, rangos zenei este­ket. Kihasználatlan marad a ritka lehetőség: a Konstantin téri szabadtéri színpad, így színházi produkcióra két hó­napig nem is gondolhatunk. Papp Rezső detten a vendégárusok, s bi­zonygatták, hogy addig ma­radnak, míg üres nem lesz az asztaluk. Ez utóbbiban na­gyon bíztak, s a végső termi­nust este 6 órára tűzték ki maguknak, amikor minden­képpen csomagolnak. Ahol sokadalom van, má­sok is megállnak. A ház elé kanyarodtak az erre tartó személyautók, megálltak a városon áthaladó külföldi rendszámú autóbuszok, s ha már megálltak, utasaik vásá- roltaik is. Benéztek a számuk­ra még ezen a vidéken új­szerűnek és impozánsnak tű­nő szép épületbe, s egy kicsit elidőztek. Alkotók Ez a nap valóban a népmű­vészet napja volt. Bár meg kell jegyezni, hogy a szép és egyedi népművészeti tárgyak mellett, láthattunk szokvá­nyos, rutinmunkákat is. Azt is tapasztalhattuk, hogy a tárgyak alkotóinak ma már csupán ihletője a népművé­szet. Forrás, amiből meríte­nek, s a formát és tartalmat közvetítő alkotás ezen a nyel­ven szól hozzánk, vagyis a hagyományt megőrizve, meg­tartva és továbbfejlesztve. Idegenforgalom. Lám, a kulturális esemény, a közmű­velődés, amelyről gyakran va­gyunk hajlamosak azt hinni, hogy csak viszi, de közvetle­nül nem hozza a pénzt, igen­is jelentősen befolyásolhatja az idegenforgalmat, s növel­heti a vendéglátó intézmé nyék bevételeit. Látogatók — Milyen a város, hogy tetszik? —.kérdeztük az eg­ri népművészeti együttes két tagját, akik azt mondták; szépnek és rendezettnek tű­nik. Mások is dicsérték szép fekvését, s örültek, hogy fel­fedezhették maguknak. Ám a válaszokból gyakran az is kiderült, hogy az ilyen orszá­gos eseményekre még gondo­sabban kell felkészülniük azoknak, akik szeretnék a ha­sonló alkalmak számát/ gyara­pítani. Jó érzés tudni, hogy a két napon egy kicsit a táj és az ország művészeti központja is volt a művelődési központ és környéke. Az ideális feltéte­lekkel rendelkező intézmény azt nyújthatta, amire hiva­tott. Valóban több ilyen va­sárnapot szeretnénk, s ehhez' kissé csendesen még azt az óhajt is hozzátehetjük: még több váci látogatót az ilyen jeles napok alkalmával. Kováes T. István Útra készen a vízi úttörők A váci vízi úttörőmozgalom szinte egyidős városunkban az iskolai úttörőcsapatok zászló- bontásával. A területi adott­ság, a Duna közelsége inellett segítette a lelkes kezdeménye­zést, hogy a tanács egy víz­közeiben levő villaépületet bo­csátott a rendelkezésükre; az úttörőelnökség és a városi KISZ-szervezet személyi fel­tételeket biztosított és segített a vízi j ármű vele beszerzésében. Tamasy Endre, az úttörőház korábbi igazgatója szintén so­kat tett, hogy a víziélet kibon­takozzék a Gábor József utcai házban, s a hozzátartozó terü­leten. Ott készültek fel a nagy, országos túrákra, s indultak határon túli területekre is. Fábián Ferenc, az ifi-vizesek akkori vezetője ma is újság­cikkek, fényképek sokaságát őrzi erről az időszakról. De őrzi gondolatban a sok szép élményt, maradandó epizódo­kat is. Szilágyi Lajostól, a Hajós Alfréd Úttörőház igazgatójától megtudom, hogy a váci vízi­úttörők, most is lelkesen ké­szülnek az idei túrára. 1978- ban Rajka, 1979-ben Baja volt a végcél, s most a nagy nyol­cas következik. Áthajókáznak a soroksári Duna-ágba, meg­kerülik a Csepel-szigetet, s úgy térnek vissza a váci par­tokhoz. A 25 főnyi csoportot Fe- rencz Tibor irányítja. Velük lesz még három felnőtt és négy ifivezető. A jó testedzé­sen, a sportolási lehetőségen kívül más célokat is szolgál a tíznapos vízitúra. Kiszállnak a nevezetesebb helységek part­jára. Megismerkednek azok történelmével, ha idejük en­gedi, megnéznek egy-egy ne­vezetesebb épületet, üzemet. önállóságot tanulnak, mert nomád életet élnek a két hét alatt. Sátort vernek, főznek, hátizsákban viszik a szüksé­ges felszereléseket. S a váci vízi-úttörők albu­ma 1980 nyara után újabb él­ménybeszámolókkal, fényké­pekkel gazdagodik. P. R. Látogatás az erdészeknél Az Ipolyvidéki Erdő- és Fa feldolgozó Gazdaság nagyma rosi erdészetébe látogattak ; dunakeszi pártiskola hallgatói Sipos Ferenc erdészetvezetí ismertette meg a vendégekké az elmúlt esztendő eredmé­nyeit, s az idei feladatokat valamint szólt az erdőgazda 1 ság népgazdasági szerepéről is. nyára többekben felmerül: csak ez a költséges megol­dás van? Nem! Ha egy ki­csit többet törődnénk ma­darainkkal, jóval kevesebb vérszívó keserítené meg életünket, hiszen a szúnyo­gok nem egy madarunknak kedvenc csemegéi. Egy fecske például évente, több mint egymillió legyet, szú­nyogot pusztít el. Ha egy kicsit utánaszámolunk, ak­kor száz fecske százmilliót, ezer fecske... De ne foly­tassuk, így is elképzelhető! A Földváry tér betonren­getegében azonban nem fészkelnek fecskék, a Liget madárvilágát is állandó ve­szély fenyegeti. Nemrég fiókákkal teli odút szedtek le egy fáról, s tettek távo­labb, oda, ahol már szüleik nem etették. Nagy kárt okoznak a gyerekek és a ka.vicskitermelők is, akik könyörtelenül pusztítják a sóderbányák partfalában fészkelő partifecskéket... Mindezzel persze nem azt akarjuk mondani, hogy a madarak meg tudják aka­dályozni a szúnyogok túl- szaporodását. de a vegysze­res irtás mellett bizonyára ielentősen hozzájárulnék e rovarok számának csökken- t*M\er.. Segítsük hát fész- kelésüket! D. J. Jegyzet Szapora szúnyogok A Földváry téri lakótele­pen a szobák falán egyre több apró, piros folt jelenik meg, amelyek az agyon csa­pott szúnyogoktól származ­nak. Honnét jöhetnek ezek a szúnyogok? Több lakó szerint a közeli patakból és a Ligetből. Eb­ben van is némi igazság, de nem fedi teljesen a valósá­got. A megfigyelések szerint városunk környékén a szú­nyogok szaporodása nagy­mértékben függ a Duna mindenkori vízállásától. Persze, azt hiszem, a Földváry téri lakóknak tel­jesen mindegy, honnan ke­rülnek elő a kellemetlen rovarok. Inkább azt szeret­nék tudni, hogyan pédekez- hetnek ellenük! A lakótele­piek jogos panaszainak or­voslására például a lakás- szövetkezet elhatározta, hogy a környéken évente kétszer vegyszeres irtást végeztet. Egy-egy ilyen ak­ció csaknem húszezer fo­rintba kerül. E cseppet sem jelentékte­len összeg hallatán bizo-

Next

/
Thumbnails
Contents