Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-09 / 159. szám

Púja Frigyes Varsóba érkezett Púja Frigyes külügyminisz­ter, aki Emil Wojtaszek len­gyel külügyminiszter meghívá­sára baráti látogatásra utazott Lengyelországba, kedden dél­előtt megérkezett Varsóba. A lengyel főváros repülőterén a magyar külügyminisztert Emil Wojtaszek fogadta. Ott volt Garamvölgyi József, ha­zánk varsói nagykövete is. A nap folyamán megkezdőd­tek a tárgyalások. Megnyílik a dél-pesti kőt Koncentrált« Tizenhatmii iát) Eredményesen alakult ed­dig és — a most összesített adatokból ítélve — egészében is sikeres lesz azoknak a nagy jelentőségű beruházási felada­toknak a teljesítése, amelye­ket az V. ötéves tervben irá­nyoztak elő az egészségügy fejlesztése, a lakosság jobb gyógyszerellátása érdekében. A tervtörvényben foglaltak­nak megfelelően új gyógyintéz- mények egész sorával, régeb­biek felújításával és korszerű­r Válasz láz k az erőket egészségügyre sítésével bővítették-bővítik a kórházak, a klinikák, az or­vosi rendelők és a szociális i ntézmények országos hálóza­tát. Az 1976—80. évi egész­ségügyi beruházásokra bizto­sított 13,9 milliárd forintot a tanácsi és a vállalati plusz­hozzájárulások eddig is fo­lyamatosan emelték. így a tervidőszak végére mintegy 16 milliárd forintra nő az V. öt­éves tervi beruházások érté­ke. A több mint 2 milliárd fo­rintos többletből 1 milliárdoi. a vállalatok juttattak, illetve adnak még át ez év végéig az egészségügy fejlesztéséhez Szükség is van — és lesz a továbbiakban is — minden forintra, hiszen a feladatok, különösen a rekonstrukciós munkálatok folyamatosak. AZ idén záruló fél évtized gyarapodási mérlegén szerepel egyebek között 11—12 ezer ú} kórházi ágy, a vállalati pénz­forrásokból pedig elsősorban a dolgozóknak építenek szo­ciális létesítményeket, üzem- egészségügyi rendelőket, bőví­tik a bölcsődei hálózatot. 1980-ban az egészségügyi be­ruházók a minisztériumi és a tanácsi területen 3,5 mil­liárd forinttal gazdálkodhat­nak. A korábbi időszakhoz ké­pest valamelyest enyhültek a kivitelezői kapacitásgondok, s az erők koncentrálása is ser­kentőleg hatott az idei felada­tok teljesítésére.-December 31-ig megnyílik a 800 ágyas dél-pesti kórház. amely Budapesten a felsza­badulás óta az első új telep­helyű gyógyintézmény lesz. s a VI. ötéves tervidőszakban további 450 ágyas — krónikus betegek elhelyezésére és utó­kezelésre szolgáló pavilonnal bővül. A beruházási eseménynap­lóban az átadások mellett fo­lyamatosan szerepelnek a kör- házrekonstrukciók. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. Évfolyam, 159. szäm Ára 1.20 forint 1980. JÚLIUS 9„ SZERDA Ex porieredmények — tanulságokkal Pontosan, ütemesen szállítottak Eredményes félévet xárt a Csepel Autógyár Bár a Csepel Autógyár ter­melésének túlnyomó többsé­gét az Ikarus-buszokhoz ké­szülő padlóvázak teszik ki, s így értelemszerűen ezek ha­tározzák meg a megye legna­gyobb iparvállalatának ered­ményeit is, hiba lenne az egyéb termékek jelentőségét, lekicsinyelni. Nemcsak azért, mert a D 750-es és a külön­böző speciális teherautók, a sebességváltók, a szervokor­mányok, a kuplungok, más főegységek vagy alkatrészek összességükben sok-sok száz­millió forint termelési érté­ket képviselnek, hanem azért is, mert . ezek közül kerülnek ki a Csepel Autógyár ex­porttermékei. A nagyvállalat legfontosabb feladatának teljesítése mel­lett — az első félévben pon­tosan, ütemesen valamennyi igényelt padlóvázat leszállí­tották az Ikarusnak — többi termékével is eredményes hat hónapot hagyott maga mö Vállalták — teljesítik Kevesebb abrakkal, olcsóbban, több tej Tizenöt szocialista brigád vett részt tavaly a kongresz- szusi munkaversenyben a ceg­lédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben. Si­kerre'. Vállalásaikkal nagy­mértékben hozzájárultak az eredményes gazdálkodáshoz. A versengés az idén sem hagyott alább. A brigádok fel­ajánlásaikkal nem csupán a tervezett eredmények elérését szeretnék biztosítani, egyúttal az élet- és munkakörülmé­nyek javításához is hozzájárul­nak. Nem véletlen tehát, hogy szabad idejüket feláldozva tár­sadalmi munkában szépítik, rendezik környezetüket, pél­dául fák tucatjait ültetik el. A megváltozott gazdasági feltételek közepette nagy hangsúly kerül arra, hogy a különböző ágazatok miként oldják meg feladataikat. A növénytermesztés brigádjai 1090 hektárról szeretnék szem­veszteség nélkül betakarítani a takarmánykukoricát; sőt azt is vállalták, hogy az őszi munkákat — nemcsak a be­takarítást, hanem a szükséges talaj njunkákat is — novem­berben befejezik. Miután az energia ára 1980-ban jelen­tősen emelkedett, új terheket róva a gazdaságokra, nagy- fontosságú o növényházi dol­gozók felajánlása: hulladék­fólia felhasználásával a terve­zettnél kevesebb gázenergiát használnak föl. De van lehe­tőség egyéb téren is a takaré­koskodásra: a korábbinál na­gyobb figyelemmel. 1,1 száza­lékkal kevesebb villamos ener­giát fogyasztanak. Figyelemre méltó az állat- tenyésztési főágazat brigád­jainak igyekezete is. Vállal­ják, hogy 5 százalékkal keve­sebb abrak felhasználása mel­lett, a havi tejtermelést 1 szá­zalékkal növelik. A brigádvállalásokat néze­getve, szembetűnő, hogy a ko­rábbinál ésszerűbb felaján­lásokat tettek a szocialista kö­zösségek, messzemenően fi­gyelembe véve a lehetősége­ket. Például a gépesítési fő­ágazat brigádjai szervezettebb munkával öt százalékkal csök­kentik az alkatrészfelhaszná­lást és takarékoskodnak az építőanyaggal is. Az élelmi­szerfeldolgozó és kereskedelmi főágazat dolgozói pedig a fu­varozási költségeket mérséke­lik; havonta 1—2 százalékkal. Jelentős területe a szövet­kezetnek a szolgáltató főága­zat, itt is fő cél a munka szer­vezettebbé tétele, illetve ezál­tal a termelés minőségi és mennyiségi növelése. Vállalá­suk imponáló: év végéig 6' százalékkal növelik az egy főre jutó termelési értéket, főként az állóeszközök haté­konyabb kihasználásával. D. Gy. gött. Mint Forgács Gábor ke­reskedelmi igazgató elmond­ta, szocialista országokba irá­nyuló . exportkötelezettségeik­nek teljes mértékben eleget tudtak tenni, sőt, 3 százalék­kal túlteljesítették azokat. Az eredmény értékét növeli, hogy KGST-beli partnereiknél jelentős cserearány-javí­tást értek el. A dollárelszámolású kivitel számszerű teljesítése megfelel ugyan az előzetes terveknek — 100,1 százalék jelzi ezt az exportot az első félévben —, de,a következő időszak előké­szítése már nem volt ilyen eredményes. A korábbi évek­ben rendszeres vevőnek szá­mító kínai üzletfél március­ban közölte, hogy nem tart igényt arra a jelentős tételt kitevő tehergépkocsi-szállít­mányra, melynek megrende­lésére mind az Autógyár, mind külkereskedelmi part­nere, a Mogürt számított. Az első félév exportmériegét az NSZK-ba irányuló sebesség­váltó-szállítások, valamint a jugoszláv megrendelésre ké­szülő szervokormányok gyár­tásának fellendülése ugyan még egyensúlyban tartotta, a későbbiekben azonban min­denképpen éreztetni fogja ha­tását, hogy a külkereskedelem a ko­rábbi időszakban nem fordított, kellő gondot tar­talékpiacok felkutatására. Jelenleg folynak ugyan piac­feltáró munkák — bár az autógyár illetékeseinek véle­ménye szerint ezek sem elég gyorsan —, hatásuk azonban csak az 1981-es eladási lehe­tőségeket javíthatja majd. Mint ismeretes, ebben az évben befejezik Szigetszent- miklóson a Volvo-Lapplander terepjárók kooperációs gyár­tását. Az annak idején erre a célra létrehozott komoly, s egyben igen korszerű gyártó- kapacitás lekötésére most a jugoszláviai Zastava céggel folytatnak tárgyalásokat. Az autógyár újdonságai kö­zé tartoznak a legkülönbö­zőbb felhasználási célokra készülő speciális gépjármű­vek. Az elmúlt év novembe­rében láttak hozzá a belföldi piac felméréséhez, s ma már 2500 igénybejelentéssel ren­delkeznek a következő terv­időszakra. A vállalat alapál­lása, hogy speciális gépkocsikról lé­vén szó, mindenkinek minden értelmes igényét kielégítik, így a D 750-es alaptípusra épülő járműcsaládban az ál­latszállítótól az erdészeti ra­kodóig, a hókotrótól a vonta­tóig minden variáció szerepel majd. W. B. Szakszervezeti tapasztalatcsere Küldöttség Suhl megyéből Hétfőn éjszaka érkezett Ferihegyi repülőtérre a Szak- szervezetek Pest megyei Taná­csa vendégeként a Német De­mokratikus Köztársaság Suhl megyei szakszervezeti delegá­ciója, melynek vezetője: Erick Koehler, a Suhl megyei szak- szervezet titkára. A küldöttség tagjai: Renate Krieg, az FDGB Százhúszmillié konzerv Évente közel százhúszmillió doboz ételkonzervet készítenek a Budapesti Konzervgyárban. Termékeik mintegy negyven százalékát külföldi piacokon, az NDK-ban, Hollandiában és a Szovjetunióban értékesítik, de eljutnak a pesti konzervek Ausztráliába és Kanadába is. A képen is látható korszerű doboztöltő gépen naponta közei 22—26 ezer fél kilogrammos konzerv készül. Suhl megyei vezetőségének tagja, valamint Gabi Schnei­der, az NDK vasasszakszerve­zetének tagja. A vendégeket az SZMT nevében Szekeres Zoltán, az agitációs és propa­gandaosztály vezetője fogadta. A testvérmegye szakszerve­zeti képviselőit tegnap dél­után Jámbor Miklós, a Szak- szervezetek Pest megyei Taná­csának vezető titkára fogadta és tájékoztatta a megye szak- szervezeti munkájáról. A ven­dégek a továbbiakban felke­resik majd a Csepel Autógyá­rat, a dunavarsányi Petőfi Tsz-t. Csütörtökön a megyei pártbizottságon, majd Szent­endrén fogadják a küldöttsé­get, pénteken pedig szakszer­vezeti titkárokkal találkoznak a váci művelődési házban. KÖZELET Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságánál? meghívására kedden Prágába utazott. El­utazásakor a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Václáv Mo- ravec, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság magyarországi nagykövete. Havasi Ferencet Prágába érkezésekor a repülő­téren Josef Kempny, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára fogadta. net, sz.azcueH.ai, sem teszi ki. Ami a leg­utóbbi évek beszerzési tö­rekvéseit nézve általános­ságban bizony ritkaságnak nevezhető. Ennek ismeretében sem gondolhatunk arra, hogy a vállalat megszabadult a döntés terheitől, azaz egy­szer dönteni kell, s utána hosszú, nyugalmas idő­szak következhet. A ter­melés éppen azért folya­mat, mert soha nem ismétli meg a korábbi helyzete­ket, aZaz a változó álla­potok új és még újabb döntéseket követelnek. Ma „ugyanott” tart a cég — s azért az idézőjel, mert dehogy ugyanott tart —, mint öt évvel korábban. Ismét döntéseket kell hoz­nia, mivel kidolgozás alatt áll a következő középtávú terv, s az 1975-ös évhez képest lényegesen más a népgazdaság helyzete, ’ ab­ból következően a fej­lesztések várható tempója, s eZzel a vállalati cselek­vés menete. Most még na­gyobb mérlegelésre, körül­tekintésre van szükség, mint öt évvel korábban, választ találva kérdések se­regére, s nemcsak választ, hanem a lehetséges leg­jobbakat, a népgazdasági és a vállalati célokat együt­tesen megközelítőket. I tt jutottunk el a terve­zőmunka lényegéhez, ahhoz, hogy a terv­nek — s természetesen most már nem erről az egy termelőhelyről szó­lunk — valójában nem sza­bad másnak lennie, mint a változásokhoz való ru­galmas és gyors alkalmaz­kodás módjait, eszközeit felölelő programnak. Csak­is az ilyen ötéves terv — tehát: nem a részletek összehalmozója, nem a népgazdasági céloktól füg­getlen vállalati szándékok fölsorakoztatója — kínál­hat biztonságot a vállala­toknak. S ez a biztonság is szerény, csupán arra vo­natkozik, hogy a cég föl­készült a váratlan helyze­tekre, a gyors lépésváltá­sokra, ám igaz: manapság nincs is másfajta bizton­ság! Vélt vagy összemes­terkedett stabilitásra ugyan hagyatkozhat némely ter­melőegység programja — s akadnak erre figyelmezte­tő tapasztalatok! —, ami­kor állandónak veszik pél­dául a gazdálkodási kör­nyezetet, a gyártmányösz- szetételt, a mai piaci lehe­tőségeket, de különösebb jóstehetség sem kell an­nak megállapításához: e botcsinálta stabilizátorokat hamarosan fölébresztik va­lóságot látni nem akaró ál­maikból a tények. Akkor, ha ez mindössze a realitásokat nem tisztelő­ket érintené, azt monda­nánk: fizessék meg a tan­díjat. Csak ott a bökkenő, hogy a tandíjat egy egész közösség — a vállalat ko1- lektívája — rója le, s túl rajtuk, a népgazdaságnak is sok-sok forintjába ke­rül a rossz válasz, a félig megfogalmazott igen. Ezért nem saját ügye néhány irányítónak a tervezés, ezért, hogy a válaszok leg­jobbjainak kutatását a tel­jes közösségnek kell elvé­geznie, éppen a kollektív bölcsesség, a sok szem so­kat lát elve alapján. Mészáros Ottó F ölfoghatjuk úgy is a termelés folyamatát, mint megoldandó fel­adatok egymásutánját, s a feladat valójában kér­dés, ami mindenkor vá­laszt vár, bár ez a felelet sokféle lehet. S mert sok­féle, eredménye — hasz­na, kára — sem azonos, sőt, nagyon is különböző lesz, azaz — kézenfekvő a következtetés — egyetlen kérdésre, bár sokféle vá­lasz lehetséges, kell lennie olyannak, ami a leginkább kedvező, a legtöbbet ígé­ri a feladat megoldása, megvalósítása esetén. Papíron egyszerű a gon­dolatmenet, pontosabban annak elnagyolt vázlata, ám a termelésben sokszo­ros összefüggésekkel vet­nek számot azok, akik a kérdésekre választ kutat­nak. A sokszoros összefüg­gések egyben a sokszoros tévedések lehetőségeit is magukba foglalják, s ezért a végső döntés — amikor a válaszok valamelyike mellett elhangzik az igen — nagy felelőssége azok­nak, akik kimondják. Ilyen és hasonló okok ját­szanak közre abban, hogy gyakran akkor is késik a döntés, amikor ahhoz ren­delkezésre állnak a szük­séges feltételek egy-egy munkahelyen. A válasz ha­logatása maga is válasz; felelet a kimondatlan vajv kimondott kérdésre, vajon mernek-e, tudnak-e időben dönteni az..irányítók? Ami­kor az ötödik ötéves ter­vet készítették a Pest me­gyei Üt- és Hídépítő Vál­lalatnál, választ kellett ad­ni arra a kérdésre, vajon a létszámnövelésben rej le­nek-e még források a fo­lyamatosan bővülő fel­adatok megoldásához, avagy más haladási irányt kell választani, s ha igen, mi­lyet. Most visszatekintve persze világosnak látszik az, ami akkor nem is fél­homályban, hanem teljes sötétségben volt, a műszaki fejlesztés előnyben részesi- sítése a létszámnöveléssel szemben, mert hiszen a műszaki lépések feltételei kétségesnek bizonyultak. A hazai gépgyártás ugyanis nem kényezteti el az építő­ket — szerény a mennyi­ség, szűkös a választék, egyszerű gépláncok sem alakíthatók ki biztonság­gal a haZai előállítású be­rendezésekből —, maradt tehát a hazai gyártás, a KGST-országokból, vala­mint a tőkésországokból származó behozatal kom­binációja. H atároztak; felelősséget vettek magukra. Ma visszatekintve — s ezt az esztendőt is számí­tásba véve — jó irányt választottak, hiszen egy fizikai dolgozóra vetítve 1976 és 1980 között a gé­pek kilowattban — ezelőtt: lóerőben — mért teljesít­ménye megkétszereződik. Ami imponáló tempó, hi-> szén csakis így bizonyult arra képesnek a vállalat, hogy változatlan létszám mellett a jelzett időszakban tízmillió forinttal növelje nyereségét. Kedvezőnek tarthatjuk azt is, hogy a vásárolt új technika java a szocialista országokból származik, ezt követi a ha­zai termelés kínálta for­rás, s csak a sor végén áll a tőkés import, a teljes

Next

/
Thumbnails
Contents