Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-06 / 157. szám

« 6 Mar Hievet 1980. JŰLIUS 6., VASÁRNAP Házilag is elkészíthető Munkavédelmi őr Ha a dolgozó balesetveszé­lyes zónába, az úgynevezett űrszelvénybe lép, azonnal riaszt a fénykorlát. A munkaterü­letet védő, az emberek testi épségét, életét veszélyeztető mozgó görgősorok, láncpályók között őrködő fénysugarak megszakítása ugyanis nyom­ban leállítja a gépeket. Újbó­li elindításukra pedig csak ak­kor van lehetőség, ha a fény­törés megszűnik; vagyis a dol­gozó elhagyja a veszélyzónát. Az éles szemű elektromos lá­tóeszközt a Beton- és Vasbe­tonipari Művek alsózsolcai gyárának szakemberei házilag fejlesztették ki. Az elektromos munkavédel­mi berendezés lényegében két fő egységből, az adóból és a vevőből áll. Az adó 50 milli­méter átmérőjű, nagy intenzi­tású párhuzamosan koncent­rált fénynyalábot állít elő. Az adóban levő- kisebb teljesít­ményű halogénizzós fényforás csak a veszélyhelyzetet előidé­ző szállítóberendezések műkö­dése esetén világít. A készü­lék másik részét, a vevőt egy vékony hosszú csőben helyez­ték el, hogy megakadályozza a környezeti szórt fényhatáso­kat. Az adó fényét a vevő onti- kája fókuszolja. A fókuszban egy fotóaktív alkatrész, fény­ellenállás van. A fénveűenál- Iás — a megvilágítástól füg­gően — igen nagy mértékben változtatja a vezetőképességét. A mozgó alkatrész nélküli elektronikus teljesítményrelé kimenete a vezérléstől füg­gőén két állapottal rendelke­zik: vezet vagy nem vezet. Ezt kell beiktatni közvetlenül a veszélyes gépet hajtó motor áramkörébe vagy a motor mágneskapcsolójának áramkö­rébe. Ha fényt lát a vevő, ak­kor a fényellenállás vezet és vezetésbe billenti az elektro­nikus teljesítményrelét, is, amely kapcsolja a gépet meg­hajtó motort. Ha a fénysuga­rat valaki takarja, a fényel­lenállás vezetőképessége kicsi, az elektronikus teljesítmény- relé nem vezet, nem működ­het a meghajtó motor. A munkavédelmi őr nagy előnyé, hogy házilag elkészít­hető, más területekre is köny- nyen adaptálható. Mivel moz­gó, forgó vagy kopó alkatré­szekkel nem rendelkezik, az alacsony előállítási költség el­lenére igen hosszú élettartamú. Üzemeltetéséhez erősítőre sincs szükség. Rutinpálya Szigetszentmiklóson ? Kizárólag klubtagoknak Idén 80 éves a Magyar Autó­klub. Pest megyei szervezete viszont még másfél éves sincs: 1979. január 31-én alakult meg, hogy összefogja, segítse az autósokat. Szükség is van erre, hiszen a megyében a ma­gángépkocsik száma már jóval meghaladja a 70 ezret. Nagy József, az autóklub szervezési osztályának vezető­je a múltat vázolja: — Két jellemző adat: 1957- ben ezer tagja volt szerveze­tünknek, most 180 ezer. A je­lenlegi s’zervezeti forma 1969- ben alakult ki, miután a hat­vanas évektől sorra születtek a vidéki csoportok. Pest me­gyében gondot .okozott, hogy nincs megyeszékhely; az autó­sok egy része a budapesti szervezethez tartozott, mások a Cegléden és Vácott megala­kult csoporthoz csatlakoztak. Ez utóbbiak viszont nem tud­ták átfogni az egész megyét. Ezért is hívtuk életre azután az egységes megyei szervezetet. Az autóklub megyei szerve­zetének elnöke dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács el­nökhelyettese lett, titkára pe­dig Barna József. Vele be­szélgettünk az eddigi eredmé­nyekről. A szervezettség aránya or­szágosan 19 százalék, vagyis száz autós közül 19 klubtag. Pest megyében csupán 12. ami cözpesnek mondható. (Győr- Sopron megyében 27, Szabolcs- Szatmárban 4,6 százalék.) A megyében több mint húsz ki­sebb csoport működik. Köztük a Csepel Autógyáré, amely a budapesti szervezetből került vissza a megyeibe. Indul a sárga angyal Mit nyújt a klub az évi 200 forintos tagdíjért? Országúton például ingyenes segítséget. (Nem klubtagoknak 120 forint a segítségnyújtás ára, ezért in­kább sokan belépnek a klubba, amikor lerobbant, útszélen veszteglő kocsijukhoz megér­kezik a sárga angyal.) A sár­ga angyalnak becézett segély­kocsikból már 120 járja az or­szág útjait, így Pest megyei fő­útvonalait is. Az M7-es autó­pályán elég a segélykérő tele­fon gombját megnyomni, a martonvásári vagy aligai disz­pécsernél máris csörög a tele­fon, indul a sárga angyal. Más utakon a segélykérő lapot kell eljuttatniuk a bajba jutott autósoknak a sárga angyalok valamelyik támaszpontjára. Az ácsai ősturjánosban Hófehér veréb és társai Hazánkban különlegesen rit­ka madarakat figyeltek meg a Madártani Egyesület Tolna megyei csoportjának tagjai. Az ifjú madárkutatók a nagy­dorogi vasútállomás épületén és a környező fákon hófehér verebet vettek észre. A rend­kívül ritka példány vígan ug­rált társai között, azok nem bántották, pedig más madár­fajok általában elűzik maguk közül a tőlük különböző albí­nókat. , A lelkes fiatal madarászok Tolna-Mözs határának fűzbok­rokkal szegélyezett rétjein faunisztikai felméréseket foly­tatva, rábukkantak egy jelen­tős bakcsótelepre is, amelynek Védetté nyilvánítását javasol­ják. A helyszínen ötven bak­csófiókát meggyűrűztek. Ugyanott felfedeztek egy réti tücsökmadarat is,-amilyet az utóbbi években csak három helyen: a Hanságban, a Kis­kunságban és az ácsai őstur- jánosban láttak hazánkban. A rétek fakó piciny kolibrijének is nevezhető énekesmadár hangja a tücsök ciripeléséhez hasonló. A szekszárdi szőlős, gyümölcsös, kertes, erdős dombvidék hidaspetrei völ­gyében rátaláltak egy ritka mediterrán bagolyfajtára: a füles kuvikra (latin nevén: Otus Scops) is. A szórvány­szőlők egyik gyümölcsfájának odvábán rejtőző kis bagoly azonosítására a helyszínre lá­togatott Büki József, a Kis­kunsági Nemzeti Park termé­szetvédelmi őre, akinek után­zóhangú füttyögetéssel sike­rült előcsalni tanyájáról a ritka madarat a szürkületben. Ezek száma az utóbbi évekber egyre nőtt; Érden, Dabason, Visegrádon, sőt riiár Dobogó­kőn is található. A klub 19 vidéki műszaki ál­lomással rendelkezik, ahol a különféle műszeres ellenőrzé­sekre vállalkoznak. Pest me­gyében egyelőre nincs ilyen; csupán kisebb műhelyek fo­gadják a klubtagokat, mint a ceglédi csoportnál is, vagy a Csepel Autógyárénál. A száz­halombattai barkácsműhely hamarosan új helyre költözik: a DKV-ból a városban kijelölt telepre. Vácott is épül majdan egy korszer'ű műszaki állo­más ... Műszaki állomások Ennek előéleténél érdemes kissé elidőzni. A klub ötéves fejlesztési programjában sze­repelt az építése, ám a hely kijelölése körül sok volt a hu­zavona. Ma már egy könnyű- szerkezetes bázis tízmillió fo­rintba kerül — régc-n viszont csak 3,5 milliót terveztek rá. A megváltozott gazdasági körül­mények között természetesen az autóklub is arra törekszik, hogy előbb befejezze a meg­kezdett beruházást, mert mi­nél tovább húzódik egy épít­kezés, annál többe kerül. Vácott tehát építenek majd műsza.-ú állomást, de már a hagyományos módon — téglá­ból, betonvázzal —, lehetőleg olcsón. A tervek szerint két kocsiállásos lesz, egy időben tehát két autó műszeres vizs­gálatát végezhetik. Elkészül­téig a környéken lakók a ba­lassagyarmati műszaki állo­mást vehetik igénybe. Mások, akik közelebb laknak a fővá­roshoz, a Boldizsár utcai (az Osztapenko-szobor szomszéd­ságában levő) bázist kereshe­tik fel. Az év végéig várhatóan be­fejeződik a Csepel Autógyár klubcsoportjához tartozó mű­szaki állomás bővítése, műsze­rezése; itt talán vállalják majd a gépkocsik vizsgáztatá­sát is, akárcsak a budapesti Mozaik utcában és Boldizsár utcában. Autóstalálkozó A Pest megyei szervezet új kezdeményezése, hogy a jól működő nagy mezőgazdasági szövetkezetek kis helyi cso­portokat alakítsanak a vonzás- körzetükbe tartozó autósok számára. A dunavarsányi Pe­tőfi Tsz-ben, az ácsai Vörös Októberben, a sasadi és óbudai isz-ekben még az idén létre­hozzák a csoportokat. Ennek — sok egyéb mellett — az is haszna lehet, hogy a klubtagok tökéletesítve elméleti és gya­korlati felkészültségüket, se­gíthetnek a közlekedési morál javításában. Amelyről, sajnos, nem mondhatjuk, hogy tökéle­tes lenne. Végül két távolabbi tervről. Az elképzelések szerint rutin­pályát építenek Szigetszent- miklós és Lakihegy között, s a különböző minőségű tanutakon és kanyarokban az autósok ki­próbálhatnák képességeiket, tökéletesíthetnék vezetési stí­lusukat — az országúti karam­bol veszélye nélkül. A rutin­pálya építése húszmillió fo­rintba kerülne. A Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács illetékesei éppen a héten ta­nácskoznak a kérdésről Buda- kalászon. A másik terv: a jövő évtől kezdve — az MHSZ-szel közö­sen — autóstalálkozót rendez­nek a Börzsönyben, Kemence környékén, ahol egyebek kö­zött ügyességi versenyeket is tarthatnának. A Magyar Autóklub Pest megyei szervezetének múltja rövid — jövője azonban, bizo­nyára nagy. Sok segítséggel és érdekes programmal szol­gálhat még tagjainak. Paládi József Különös költözködés ! .....5 * 1 Fe lszámolták a solymári izotóptemetőt, ahol kísérleti jel­leggel mintegy húsz évig folyamatosan tároltak radioaktív hulladékokat. Négy éve Püspökszilágyiban korszerű radio- aktívhulladék-feldolgozó és -tároló épült, ahová az utóbbi időben a sugárzó anyagokat „átköltöztették”. Az utolsó tíz köbméternyi radioaktív hulladékot a múlt hét végén szállí­tották végleges helyére, ahol akár több ezer évig biztonságo­san tárolható. Betegek vagy bűnözők? nak tűnő pillanatban hozzájuk lépett és megfogta férfiszem­mel legvonzóbb testrészüket. Mindez azonban csak pilla­natokig tartott, mert legtöbb­ször már az első ösztönös si­koltásra elfutott, mielőtt s sértettek ütésre akárcsak fel­emelhették volna kezüket, így aztán a nők a kapitányságon nem is igen tudtak használ­ható személyleírást adni. De M. M. nemcsak félénk, hanem szótlan is volt, egy vérfagyasz­tóvá formált történetben két­ségkívül megkaphatná a né­ma szatír nevet, hiszen éjsza­kai portyáin örökké hallgatott. Térkép, piros keresztekkel Némaságát régi keletű be­szédhibája magyarázta, még hároméves korában leejtették egy lovas kocsiról, azóta ha iz­gul, mindig dadog, ezért és enyhébb gyengeelméjűsége (debilitása) miatt, nehézségei voltak a tanulással, kisegítő­ben járta ki a nyolc osztályt, de a kéményseprő iskolával már nem tudott megbirkózni. Tavaly júliustól idén feb­ruárig összesen nyolc nőt tá­madott meg a város külön­böző pontjain (Múzeum utcá­ban, Rév közben, kórháznál, Lenin úton, Togliatti utcá­ban ...), ezeket a helyeket később egy térképen piros ke­resztekkel meg is jelölte. Vé­gül kollégái figyeltek fel rá, mert néha gyanúsan viselke­dett, s hamarosan a munkás- szálláson — ahol lakott — előkerült több kivágott női két) között a jelzésekkel ellá­tott várostérkép, a corpus de­licti is. „M. M. 24 éves korában ke­rült először szorosabb kap­csolatba nővel, de a bűncse­lekménysorozat kilenc hónap­ja alatt senkivel sem volt vi­szonya — állapította meg a bíróság, majd hozzátette —, kisebbségi érzései miatt sze­xuális élete kiegyensúlyozat­lan, fél udvarolni. — Csak a Rádi úton, az is­merős fodrásznőkkel szoktam beszélgetni, ök behívnak és kérik, énekeljek el egy-két számot, ezt meg is teszem. A hajat is össze szoktam nekik söpörni. Engem ott szeretnek — mesélte őrizetbe vétele után a váci szatírként emlegetett rendkívül gátlásos- ember, akit most egy évi börtönre ítéltek, jogerősen. Decemberi éjszakák M. M. története nem egye­dülálló, csupán Pest megyé­ben több szatírként aoosztro- fált személy tűnt fel a közel­múltban, legutóbb például Mo­noton, de jeleztek hasonló ese­tet nemrég Kiskunlacházáról is. A szexualitás zavarai ter­mészetesen különböző formát ölthetnek, talán nincs olyan nagyobb település, ahol ne őrizné a szóbeszéd egy-egy exhibicionista emlékét. Ez idő szerint a legfrissebb ilyen tör­ténet D. J.-é, a ceglédi muto­gatásé, aki az Újvárosban tűnt fel többször is tavaly de­cemberben. Többnyire az üt­Munkaügyi viták Az üzemi baleseti kártérítésről Gyakran fordul elő, hogy üzemi balesetnél a sérült mun­kaadójával szemben kártérí­tési igénnyel lép fel, és vitás, milyen összeg illeti őt meg. Ez­zel kapcsolatban hangzott el fontos állásfoglalás a Legfel­sőbb Bíróságon. Egy mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti dolgozó munka közben kezével annak a gép­nek forgásban levő késéhez ért, amelyen dolgozott. Súlyo­san megsérült és tíz hónapig táppénzes állományban volt. A szövetkezettől keresetvesz­teségének megtérítését kérte, de elutasították, ezért pert in­dított. A munkaügyi bíróság a szövetkezetét kártérítésre kötelezte, s ezt az ítéletet a megyei bíróság helyben hagy­ta. A jogerős döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyez­te, s a munkaügyi bíróságot új eljárásra, valamint új határo­zat hozatalára utasította. — Az üzemi halesetet szen­vedett dolgozó baleset előtti munkabére megállapításánál a vonatkozó munkaügyi mi­nisztériumi rendelétet kell fi­gyelembe venni — hangzik a határozat. — Ez kimondja: harminc napot meghaladó át­lagkereset kiszámításánál a munkaképtelenség előtti utolsó négy negyedévben kifizetett összeget kell alapul venni. Te­hát a munkaügyi bíróságnak azt kellett volna tisztáznia, hogy a sérült az ennek meg­felelő időszakban milyen ösz- szegű átlagkeresetet ért el. Amennyiben többet kereshe­tett volna, mint amennyit er­re az időre táppénz címén ka­pott, akkor az elmaradt mun­kabér és a táppénz közötti kü- lönbözetre igényt tarthat. — Az elmaradt jövedelem megállapításánál azonban a munkaügyi bíróság nem a sé­rült korábban elért munkabé­réből indult ki, hanem a táp­pénz összegéből, és ebből szá­mította ki az annak alapjául szolgáló keresetet. Ez a számí­tási mód azonban jogellenes, mert a kártérítés összegének megállapításánál a keresőkép­telenség első napját közvetlen megelőző naptári évben vég­zett munkáért kapott átlagke­resetet kell figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy erre vo­natkozó adatok nem állnak rendelkezésre, ezeket az új el­járásokban a szövetkezettől be kell szerezni és csak azután lehet dönteni afelől, hogy a sérültet milyen összegű kár­térítés illeti meg. cákra nyíló ablakokon kopo­gott be és a szemérem elleni vétségek közben ajánlatokat tett. Egyik helyen, amikor már harmadik éjszaka jelent meg egy középkorú nő az elő­re odakészített kapanyéllel meg akarta ütni, de a kapa­nyél a függönyben elakadt... Lebukása előtt az erősen rö­vidlátó (12 dioptriás szemüve­get viselő) férfi az egyik éj­szakai menekülés közén bicik­livel nekihajtott valakinek, s ezután nem sokkal a ál éves, normális nemi tapasztalatok­kal még nem rendelkező D. J.-t 4 hónapi fogházra ítélték, nem jogerősen. Lehet, hogy most ezen né­hány eset felidézése után akadnak majd, akik az erköl­csök romlásáról tűnődnek el, s a , múltat' emlegetik, amikor ilyen torzulásokról nem lehe­tett hallani, de valójában so­káig az „amiről nem beszé­lünk, az nincs is” reflexe mű­ködött. A kriminálstatisztikák szerint legalábbis az utóbbi 40 esztendőben a szexuális bűn- cselekmények száma lényegé­ben állandósult, vagyis az el­hallgatás ezúttal sem oldott meg semmit sem, a gyógyítás egyetlen alternatívája tehát a szembenézés lehet az efféle aberrációkkal. Büntetés? Gyógyítás? „A különféle szexuális elég­telenségek a nemiséget ti­tokzatossággal körülvevő és túlzottan korlátozó nevelési módszerekből és erkölcsökből fakadnak” — írja könyvében (A szexualitás modern elmé­lete) Buda Béla, majd hosz- szasan sorolja, pú mindenre lenne szükség a pedagógusok jelentős részének szexuál- pszichológiai felkészítésétől, a felvilágosító célzatú televíziós műsorokig és különlegesen képzett pszichiáterekig ahhoz, hogy a súlyosan beteg embe­rek megfelelő segítséget kap­janak. Hogy mi a helyzet jelenleg? Alighanem szimbolikusan is értelmezhető, hogy az előbbi esetek színhelyén, Vácott és Cegléden egyaránt működik szakképzett pszichológusokkal nevelési tanácsadó, de éz a szexuálisan' ' aberrált szemé­lvektől olyan messze van, hogy ck talán még most a büntető­eljárás során sem hallottak róla. Csak fokozza a nehézsé­geket, hogy maguk a nevelési tanácsadók sem ilyen felnőtt­kori sérülések gvógyítására készültek fel elsősorban, csu­pán jobb híján testálődhatna esetleg alkalmanként rájuk efféle szerep. M. M.-t börtönre, D. J.-t fogházra ítélték és még több száz társuk került fegyintézet­be hasonló vétkek miatt. Nem szabad azonban megfeledkez- arról. amit a váci esettel kap­csolatban a per során egy pszichológus mondott: a vád­lottat börtönbe zárás helyett célszerűbb volna terápiás in­tézetben kezelni mint beteget. Csakhogy jelenleg Magyaror­szágon nincsenek ilyen inté­zetek. Babus Endre őn kedves Olvasó, talán em­lékszik is rá, hogy vetítettek nálunk a mozikban egy filmet, amelynek az volt a címe, hogy Éjfélkor indul útjára a gyö­nyör. Könnyedén, „monicavit- tis erotikával”, úgy ahogy az sikamlós olasz filmekben len­ni szokott, úgy pergett ott a történet. Ebben a rejtelmes, titokzatos napszakban a sö­tétség jótékony fátyla alatt gyöngéd flörtök, szép emlékű kalandok mellett azonban történnek kevésbé csillogó dol­gok is, melyekről riadtan be­szélnek békés családi ottho­nokban, s eseményként rögzí­tik rendőrségi őrszobákon az éjszakai ügyeletesek. A hét­köznapok undorral, gúnnyal, megvetéssel emlegetett ár­nyaira gondolunk, az exhibi­cionistákra, perverzekre, sza- tiriázisban szenvedőkre, aki­ket persze a köznyelv más­ként, jóval közönségesebb sza­vakkal illet. Gumitalpú, halk cipőben A Pest megyei Bíróság 643/1980-as aktájában ujjnyi, piros betűkkel ez áll: LETAR­TÓZTATOTT. A dosszié M. M.-é. A 26 éves férfi bűncse­lekményei az ítélet szerint sértették Vác közbiztonságát, s felháborodást keltettek a 40 ezer lakosú város közvélemé­nyében. M. M-től, akit isme­rősei csak Bednek hívtak (bár nemecsekhez hasonlóan talán ezt írásban bécinek kéne for­dítani), hosszú hónapokig ret­tegtek az éjszakai műszakba siető és a késő esti órákban hazafelé tartó nők. ö volt a sokat emlegetett, titokzatos személyazonosságú váci, szatír. Akciói során tucatarcához (egvik áldozata jellemezte így) i feltűnés elkerülése érdeké- óén tucatruhákat viselt és dzárólag gumitalpú cipőt, rogy minél nesztelenebből iár- lasson. Többnyire ’ néptelen, tyengén világított utcákon ;űnt fel, ott hosszasan kísérte i nőket, majd egy alkalmas-

Next

/
Thumbnails
Contents