Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-06 / 157. szám
fc M A 6 A ZI N:“^ «/cm B Moszkvában őröm lesz versenyzőnek lenni Kiállták a próbát Beszélgetés dr. Csanádi Árpáddal, a NOB tagjával A nagy visszaszámlálást világszerte érdeklődéssel kísérik a sportkedvelők, hiszen már csak napokban számoljuk a július 19-i ünnepélyes megnyitóig hátralevő időt. Dr. Csanádi Árpád, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja, a NOB technikai tanácsadójaként a játékok előkészítésében rendkívüli feladatot kapott. A közetgő versenyekkel kapcsolatban néhány kérdésre kértük válaszát .., » Milyen lesz a moszkvai olimpia? — A sportvilág, de elsősorban Európa — hiszen kontinensünkről az NSZK mellett csupán Albánia, Lichtenstein, Norvégia, Monaco és Törökország határozott úgy, hogy nem fogadja el a meghívást — döntő többségben az olimpiai játékok folytonosságára szavazott. Több mint nyolcvan ország részvétele várható. Montrealban a benevezett 92 országból 88 nemzet sportolói vettek részt végig a játékokon. Egyes, a világ sportjának élvonalához tartozó ország, mint az Egyesült Államok, az NSZK és Japán az ismert döntés értelmében nem küldi el versenyzőit. Ez számokban kifejezve annyit jelent, hogy például a Montrealban kiosztott 614 érem közül négy évvel ezelőtt 180 került olyan országba, amelyik most nem nevezett a XXII. nyári olimpiai játékokra. • Mit tudunk a mezőny5kr617 — Az előzetes, inkább tájékoztató jellegű nevezések május 24-én zárultak le. A végleges, névszerinti nevezések határideje tíz nappal a versenyek kezdete előtt, azaz július első harmadában van. Az amerikai kormányzat által kezdeményezett bojkott néhány csapatsportban okozott nehézséget, de ezt is nagyrészben sikerült áthidalnunk. Így többek között a selejtezőkön korábban elbukott magyar férfi kézilabda-, női röplabda- és a kosárlabdacsapat is lehetőséget kapott az olimpiai szereplésre. Az előzetes, tájékoztató jellegű nevezések adataiból még nem lehet végleges következtetéseket levonni. , Azt azonban elmondanám, hogy például az atlétikában idén felállított húsz világrekord tulajdonosai közül egyedül Mögenburg és Kratschmer, a nyugatnémet magasugró és tízpróbás kényszerül távolmaradásra. • Miért nem fogadja el a NOB az egyéni nevezéseket? — Kétségtelen, hogy a jelen helyzetben az egyéni nevezések elfogadása kedvezőbb volna, lehetőséget nyújtana néhány kiváló, azaz olimpiai részvételre éveken át lelkiismeretesen készült versenyző indulásához. A NOB szabályzata szerint azonban a nevezéseket a nemzeti olimpiai bizottságoknak kell megerősíteni. A megerősítés egyben felelősségvállalást is jelent, amit sem a NOB, sem a szervező bizottság nem nélkülözhet. Ráadásul az egyéni nevezések elfogadása a nemzeti olimpiai bizottságok jogkörének, tekintélyének csökkentéséhez vezetett volna. Egyeseknek lehetőséget nyújtott volna bizonyos provokációra. • Ml a helyzet a protokolláris kérdésekben? * • közi Olimpiai Bizottság a nemzetközi sportszövetségek és a nemzeti olimpiai bizottságok képviselőivel tárgyal, már az új elnök készíti elő és vezeti. Hadd tegyük hozzá, hogy a jelenlegiek szerint valószínűleg a spanyol J. A. Samaranch, a spanyol királyság moszkvai nagykövete mellett'W. Daume, az NSZK Olimpiai Bizottságának elnöke, J. Worall, a NOB kanadai tagja, valamint H. Hodler, a Nemzetközi Sí Szövetség svájci elnöke pályázik a NOB elnöki tisztségére. De maradjunk a moszkvai olimpiánál... • Hogyan vélekedik az elöltészfl- letekről? — A NOB végrehajtó bizottsága — a szervezőkkel egyetértve — kivételesen hozzájárult, hogy azok a résztvevők, akik ezt úgy akarják, ne saját nemzeti lobogójukat, hanem olimpiai bizottságuk, vagy a NOB zászlaját használják Moszkvában az ünnepélyes eredményhirdetéseken. Ugyanez a könnyítés vonatkozik a himnuszokra is, a NOB azonban ezt az évek óta, s nem csupán most a moszkvai játékokkal kapcsolatban felvetődött kérdést későbbi időpontban átfogóan megvizsgálja és ezt követően kerülhet sor alapvető, hosszú távú változtatásra. • Hogy áll az elnökválasztás? — Lord Killanin ismételten és határozottan kijelentette, hogy az előzőleg szóban forgó rövidebb időszakra, egy évre sem hosszabbítja meg megbízatását. Legfeljebb arra vállalkozik, hogy a tagság döntése esetén — ha a választásra nem a szovjet fővárosban, hanem az év folyamán később, Lausanne-ban kerülne sor, akkor néhány hónapig hivatalban marad. Ennek azonban nincs semmi gyakorlati jelentősége. Akár választ Moszkvában a NOB új elnököt, akár későbbre halasztják a döntést, a nyári olimpiai játékokon a jelenlegi elnök látja el a szükséges teendőket, s az újabb elnök csak a versenyek után lép hivatalba. Az mindenképpen biztos, hogy az 1981 őszére kitűzött olimpiai kongresszust, ahol a Nemzet— A szervezők minden tekintetben, minden kérdésben alkalmazkodtak a NOB előírásaihoz, s a nehéz helyzetben is a legnagyobb segítőkészségről a rugalmasságról tettek tanúbizonyságot. A létesítmények döntő többsége a versenyek előtt jóval elkészült. S nem csupán az olimpiai versenyek alkalmával használandó stadionok épültek, hanem olyan csarnokok és pályák, amelyeket később, a szovjet főváros lakói és sportolói egyaránt birtokukba vehetnek. Külön szeretném felhívni a figyelmet az olimpiai falura. A versenyzőket az utóbbi olimpiákon egyetlen alkalommal sem várta ilyen kényelmes, otthonosan berendezett szálláshely, s az épületek körül létesített, pihentető környezet. Moszkvában valóban öröm lesz versenyzőnek lenni. * Befejezésül, mi a véleménye a játékok Jdvfi.jéről? — Az olimpiai mozgalom köré tömörült erők nehéz próbát álltak ki. Most azonban már elmondhatjuk, hogy kisebb-nagyobb áldozatok árán is, de megvédelmezték az olimpiz- must, biztosították a játékok folyamatosságát. A legnagyobb kérdés a sport javára dőlt el: a játékok elhalasztására, más városba történő áthelyezésére vagy törlésére irányuló törekvések végleg meghiúsultak. A nemzeti olimpiai bizottságok többsége nem hagyta magát eltéríteni az olimpiai alapelvektől és nem járultak hozzá, hogy a játékokat politikai vagy egyéni taktikai célok érdekében használják fel. Hasonló támogatásban részesült az olimpiai mozgalom a nemzetközi sportszövetségektől és ez az egység a jövőt tekintve is biztató. A jövőt tekintve azt a tényt is biztatónak tartjuk, hogy Los Angeles, a következő, 1984-ben esedékes játékok szervező bizottsága az előzetes hírekkel ellentétben elküldi Moszkvába a technikai szakértőkből álló csoportját, s Ignatyij Novikov miniszterelnök-helyettes, a szervező bizottság elnöke barátságos, segítőkész fogadtatást ígért a kaliforniai város képviselőinek. VAD DEZSŐ Üzletkötéseink - a partner szemével Ki írja alá a telexet? A kép nemegyszer így fest: ott ül egyetlen tőkés országbeli üzletkötő az asztal egyik oldalán, vele szemben pedig három-négy-öt magyar. Aztán az üzleti tárgyalás során gyakorta kiderül: a magányos ember határozott, rövid mérlegelés után nyilatkozik, megrendel, döntést hoz. Háta mögött az egész cég apparátusával felelősséggel nyilatkozhat árakról, szállítási határidőkről, műszaki megoldásokról, szerződéseket köthet. A mieinkkel pedig még így is előfordul olykor, hogy elbizonytalankodnak. Például, mert újszerűén vetődik fel a kérdés, s úgy érzik, konzultálniuk kél!/ olyan problémákhoz ' érkeznek,- melyék meghaladják hatáskörüket. Persze nem mindig ilyen a helyzet, de megesik. S ezt azok a nyugati üzletemberek teszik szóvá, akik rendszeresen járnak Magyarországra, vesznek, eladnak — s ennek során persze véleményt is alkotnak rólunk. Az idei, tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron két ilyen magányos tárgyalót kértem meg, beszélgessünk tapasztalataikról. Claus Petersen a 120 ezer alkalmazottal dolgozó nyugatnémet Bosch-cégcsoport egyik vállalatának, a Junkers GmH-nak bécsi irodáját vezeti, s ebben a minőségében a magyarországi üzleti kapcsolatok felelős irányítója. Az asztal másik oldalán helyet foglaló magyar tárgyalókról nagyon udvariasan fogalmaz: — Ha néha többen is ülnek ve-~ lem szemben, ennek oka nyilván abban keresendő, hogy önöknél üzletek megkötéséhez szükséges hatáskör sokkal szétszórtabb, szerteágazóbb az iparvállalat és a külkereskedelmi cég között. Mi nagyon határozottan rögzítettük, mely kérdésekben dönthet önállóan — tehát egyedül — a terület felelőse, s értékhatárok szerint felosztottuk a szerződéskötés jogát is. Így mindenki meglehetősen nagy önállósággal, s az ezzel járó felelősséggel dolgozik. Szélben WníS -w — -7T m —•—• Czindner Antal rajza Felelősséggel vállalni Persze mások a viszonyok feltételek, s így sántít, ha egy az egyben kívánnánk a dolgokat összehasonlítani. Olcsó hatásvadászásnak, demagóg megállapításoknak semmi értelmük. De ebben a felelősségben azért van megszívlelendő. Hiszen nem fordul-e elő, hogy a mi oldalunkon a sok bába között nemcsak a gyerek, de a felelősség is elvész. Sőt még az is előfordulhat, hogy a tárgyaláson elhatározóttak nem jutnak el a megvalósítás szakaszába... Ez persze egyáltalán nem általános. Hiszen, ha így volna, Petersen úr nem ülne le velünk szemben a tárgyalóasztal másik oldalára. Hiszen ő az üzletkötés végett érkezik hazánkba, s ez végül is az esetek döntő többségében meg is történik. De persze nem mindegy, hogy hogyan. Mint Petersen úr elmondja, a Junkers cég magyar partnereivel létrejön az üzlet. A FÉG például évek óta tartó licenc- és kooperációs kapcsolatot alakított ki velük, s az együttműködés eredményeivel a nyugatnémet vállalat bécsi irodavezetője elégedett. — A közös munka azt bizonyítja. hogy a magyarországi partnereinknél folyó gyártás egy bizonyos betanulási időszak után már megfelel minőségi előírásainknak. Megítélésünk szerint az általunk támasztott minőségi követelmények semmi extra kívánságot nem tartalmaznak, egyszerűen csak be kell tartani a technológiai utasításokat. Ez utóbbit viszont nagyon szigorúan kell venni, hiszen a technológiai fegyelem kérdését úgy is fel lehet vetni; akar-e egy cég exportálni, vagy sem... Ha késik a válasz Köztudott, hogy ennek az exportnak a fokozása ma elsőrendű népgazdasági érdek. Üzleti partnereinket kérdezve szinte kivétel nélkül mindenki a gyorsaságot, a nagyobb rugalmasságot említi az elsők között, ha a kapcsolatok bővítésének feltételei iránt érdeklődünk. Manfred Jonas, a kölni Turbo-Werk cég képviselője kiragadott, de szintén több éves tapasztalatai alapján jellemzőnek ítélt példát hozott fel erre: — így gyakran fordul elő, hogy magyar partnereinktől, akiktől rendszeresen vásárolunk, telex útján kérünk tájékoztatást, tudnának-e vállalkozni egy-egy hirtelen felvetődött igény kielégítésére. Nos, előfordul, hogy ilyenkor napokig, sőt néha hetekig is várakozhatunk a válaszra. Ennek a késedelemnek nemcsak az az oka, hogy a cég nem tudja felmérni, megkösse-e az üzletet vagy sem. Az is ok lehet, hogy nincs, aki aláírja a választelexet — mert ezt a jogot az igazgatók és helyetteseik általában fenntartják maguknak. Nagy döntéseknél ez el is fogadható. De nem a kisebb ügyekben, részletkérdésekben. Ha én minden telex aláíratásával a főnökömhöz szaladnék, előbb-utóbb megkérdezné tőlem, vajon miért veszem fel a fizetésemet... Persze, ha csak az aláíráson múlna — de vannak ennél komolyabb akadályok is, melyek időnként olyan méreteket öltenek, hogy üzleti partnereink is tudomást szerezhetnek létezésükről. A varázsszó; a háttéripar. Hiszen melyik exportra gyártó vállalat tervteljesítését ne veszélyeztette volna már mondjuk egy-egy tétel alapanyag, csavar vagy egyéb alkatrész hiánya. A gondot már Petersen úr is" isfnefir— Ügy vettem észre, hogy ezekkel a szállítókkal önöknek sokszor problémáik vannak. Mi egymással versenyző cégek közül választhatunk, ha anyagokra vagy alkatrészekre van szükségünk. Ezen túlmenően a Bosch-csoporton belül van egy félkésztermék-üzletág, melynek feladata — és kötelessége! — a késztermékeket gyártó üzemek kiszolgálása. A dolog érdekessége, hogy ezek az üzemek viszont nem kötelesek tőlünk vásárolni. Ha kedvezőbb beszerzési forrást találnak, oda is fordulhatnak.,. Jobb kéz és bal kéz Peterson úr cége, a Junkers GmbH — sok más, NSZK-beli vagy még távolabbi vállalathoz hasonlóan — nagy súlyt fektet keleteurópai kapcsolataira. Ezért is szervezte meg bécsi irodáját. Közelebb kell lenni az üzleti partnerhez: — Rendszeresen, meghatározott terv szerint utazunk Magyarországra, hiszen nekünk is érdekünk az együttműködés fokozása. Sok külkereskedelmi vállalattal állunk kapcsolatban — de ez egyben gondok forrása is. Tudomásul vesszük, hogy önök kiegyensúlyozott üzletekre törekednek, tehát az export és import mértékét egymáshoz közel kívánják tartani. Nos, előfordul olyan^ helyzet is, hogy valamelyik külkereskedelmi vállalatunkon keresztül Magyarországon készült termékeket vásárolunk — s persze ugyanakkor mi is szeretnénk eladásunkat növelni. Ha ez ugyanazon külkereskedelmi cégen belül megoldható, akkor nincs baj, ha egy másik vállalat az illetékes, akkor nemegyszer alcadozik az üzlet. Azt gondolom, ha javítani tudnák a külkereskedelmi vállalatok közötti kommunikációt, több olyan lehetőséget tudnánk kihasználni, melyek a kapcsolatok bővítését, s a kölcsönös előnyök gyarapítását eredményeznék. Az alaphelyzet persze itt az, hogy a partner elégedett, hiszen az üzletek döntő többségét megkötik, s a kapcsolatok fejlődnek. A partner — bár más társadalmi rendszert képvisel, s nemegyszer a saját viszonyainak kategóriáiban gondolkodik — felismer olyan hiányosságokat, amelyeket magunk is ismerünk, s változtatni kívánunk rajtuk. Ezt kívánta szolgálni ez a kis írás is, amely a partner szemével tekintett ezekre a problémáinkra. WEYER BÉLA
