Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-05 / 156. szám

Befejezés előtt a ház LLOI A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1980. JÚLIUS 5., SZOMBAT Felnőttoktatás A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a papokban fejezik be a Dózsa György úton épülő lakótelep 41 lakásos házának szerkezeti öntését. A képen: mixerkon- , tenerrel szállítják a betont az építkezés színhelyére. Betonozzák a tetőt. Barcza Zsolt felvételei Kezdés augusztusban Készülnek a labdarúgók Fontos technikai tudnivalók­ról kaptunk hírt a járási lab­darúgó-szövetségből, ahol már a járási labdarúgó-bajnokság őszi szezonját tervezik. A sportköröknek tudniuk kell, hogy a kiküldött nevezési la­pokát legkésőbb július 15-ig le kell adniuk. Ugyanekkor kell benyújtani a nevezéseket a Magyar Népköztársasági Ku­pára is. Az MNK sorsolását jú­lius 22-én tartják, az első já­téknapok: július 27 és augusz­tus 3, a mérkőzések délután ötkor kezdődnek. A járási labdarúgó-bajnok­ság augusztus 10-én rajtol. A nevezési díj 500 forint, amely­nek befizetését a sorsoláskor igazolni kell. A versenykiírást és a függelékeket, amelyek a legutóbbi bajnokság végén oly emlékezetesen fontos szerepet játszottak — a Nagytarcsa tör­léséről, a GEAC bajnokságáról és a Pécel csalódottságáról van szó — a sorsoláskor kapják meg a csapatok. Az őszi szezon november 16-ig tart, s hogy minden rendben menjen, , a csapatok­nak már jó előre gondoskod­ni kell az orvosi igazolásokról és a pályák megfelelő előké­szítéséről. Az első mérkőzése­ken hitelesítik a játéktereket. Városi moziműsor A Bumfordi: Színes szovjet filmvíg játék. Kísérőműsor: Sportmagazin 7Ö/1. Csak 4 órakor. A világvége közös ágyunk­ban: Színes, szinkronizált olasz —amerikai filmvígjáték. Kísá- rőműsor: Magyar Híradó. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kezdési idő: 6, 8 óra. Képzés - minden korosztálynak Ügy látszik, egyszer s min­denkorra megoldható feladatok nincsenek. Ki hitte volna a nagy lelkesedések korában, jó két és fél évtizede, hogy 1980- ban is lesznek, akik nem vég­zik el az általános iskolát, aki­ket ezért munkahelyüknek, vagy másnak kell nógatnia, szerezze meg az úgynevezett általános műveltséget, máskü­lönben nehezen boldogul, ki­sebbednek esélyei az előbbre- jutásra, kimarad sok minden­ből, amihez nélkülözhetetlen bizonyos szellemi jártasság. A serkentők Ma is akadnak, akik önhi­bájukon kívül maradnak ki az iskolából, nehéz sorsúak, hát­rányos helyzetűek, akiknek még a becsvágyát sem keltet­ték fel a szülői házban, nem duruzsoltak a fülükbe, tanulj, hogy könnyebben, szebben, ér­telmesebben élj. Szerencsére előbb-utóbb mindig akad valaki, aki igyek­szik ráébreszteni őket mulasz­tásaikra, s még inkább: aki serkenti őket a tanulásra. Ál­talában a munkahelyek hiva­talos vagy nem hivatalos em­bereiről van szó. Különösen az MSZMP Központi Bizottság oktatáspolitikai határozatának megjelenése után nőtt meg az érdeklődés a tanulás iránt. Ügyszólván minden közsé­günkben szerveződtek csopor­tok, amelyeknek tagjai vagy az öthónapos intenzív, vagy a tízhónapos tanfolyamokon sa­játították el az elemi tudni­valókat. Járásunkban az utóbbi öt esztendőben átlagosan a ta­nulók 90 százaléka végezte el idejében a nyolc osztályt. Ta­valy, tavalyelőtt azonban is­mét visszaesés mutatkozott. Csupán azokban a községek­ben van általános iskolai fel­nőttoktatás, ahol az üzem, szövetkezet is igényli és be­segít a szervezésbe. Például Kerepestarcsán, Pécelen, Tú­rán, Ikladon. Más helyeken a pedagógu­sok, tanácstagok keresték meg azokat, akiknek nincs meg az iskolai végzettségük, s utána indítottak tanfolyamokat. Ál­talános megfigyelés, hogy min­denütt növekszik a tanfolya­mokra járó fiatalok száma. Ez örvendetes, mert többnyire ci­gány gyerekekről van szó. ök ugyanakkor sok gondot is okoznak a tanároknak, például fegyelmezetlen viselkedésük­kel. A másik oldalról nézve a fiatalok arányának növeke­dése persze egyáltalán nem örvendetes, hiszen az alapelv változatlan: lehetőleg tankö­teles korban kell elvégezni az általános iskolát. Állandó kapcsolat Az utóbbi megállapítást a járási párt-végrehaj tóbizottság ismételten hangsúlyozta, ami­kor az agitációs és propagan­da bizottság tájékoztatója alap­ján megtárgyalta a felnőttok­tatás járási helyzetét. A felnőttoktatás másik for­mája nem rendkívüli. Ez pe­dig a szakmai képzés. A tech­nika és a technológia szaka­datlan fejlődéséhez alkalmaz­kodni kell, ami csakis folyto­nos tanulással, megújúlással lehetséges. Ez a felismerés adott lendületet járásunk üze­meiben. szövetkezeteiben a szakmai képzés és továbbkép­zés rendszerének kialakításá­hoz. A dányi, a vácszentlász- lói. a péceli termelőszövetke­zetnek állandó a kapcsolata a mezőgazdasági szakmunkás- képző iskolákkal. A tangazda­ság is szép eredményeket ért el e téren. Az iskolák tanárai kijárnak a gazdaságokba, itt készítik fel a leendő állattenyésztőket, ön­tözőket, gépészeket, növény- termesztőket, majd az iskolák­ban vizsgáztatják őket. Ezek­ben az esetekben a költsége­ket a szövetkezetek fedezik, s arról is gondoskodnak, hogy a zavartalan oktatáshoz megfe­Az asszonykórus minden vasárnap próbál Lakodalomból rádiószereplésre Dr. Balázs Józsefnét, a hé- vízgyörki asszonykórus és gyermek népi játékcsoport ve­zetőjét a lakásán kerestem. Csengetésemre betegen fekvő édesanyja szól ki az ablakon: — Valahol a faluban házal. Elindulok Balázsné nyomá­ban. Látták a Petőfi Sándor ut­cában, járt a Felszabadulás téren. Gábor Antaléknál érem utol. Házról házra — Lehet házalásnak is ne­vezni, amit csinálok — mond­ja nevetve —, mert tényleg szinte házról-házra megyek. Az a kitüntetés ért bennünket, hogy a Magyar Rádió népze­nei fesztiváljára meghívták az asszonykórust és a gyermek népi játékcsoportot is. Az asz- szonyok tizenhatan, a gyere­kek harmincán vannak. Min­denkivel személyesen beszélek, mert a gyerekek táboroztak, ezért legutóbb elmaradt a próbánk. — Az asszonyokat meg azért járom körbe, mert úgy ér­zem, egy rendkívüli összejö­vetelt kellene tartanunk. Min­dig vasárnap van ugyanis a próbánk, de legutóbb hiányo­san jöttünk össze, mert a kórus egyik tagjánál, Zmák Andráséknál szombaton, lako­dalom lesz, és jó szokás sze­rint az asszonyok egy része már ott segített. Olyanok va­gyunk mi, akár egy család. Most a hét végén is, már pén­teken a népdalkor valamennyi tagja Zmákéknál lesz. Segí­tenek az előkészületekben. Ahová háromszáz személyt várnak, ott nagyon sok a mun­ka. — Tisztítják a baromfit, a levesbe való zöldséget, díszí­tik a sátrat, sütik a kalácsot, töltik a hurkát. Szombaton az­tán együtt mulatunk. Ott lesz­nek a férjek is. Nagy esemény az egész kórus életében ha valamelyik kórustag legény fia megnősül, vagy a nagylá­nya férjhez megy. A család ünnepe közösségünk ünnepé­vé bővül. Együtt vagyunk a szerepléseken, együtt vagyunk a munkában, úgy illik osztoz­zunk a családok örömében, ünnepében is. Most csak az jelent gondot, hogy a lakodalmat követő na­pon, július 6-án reggel 7 óra­kor indulnunk kell Vácra, s ott a rádió mikrofonjai előtt is helyt kell állniuk. Harmadik alkalom Értem Balázsné gondját. Át­énekelni áttáncolni a lakodal­mat, aztán valamikor hajnal lelő legyen a munkaidő-beosz­tás. Nagyobb gondot jelent mind­ez az ipari üzemekben, főleg a váltóműszak miatt. A gyá­rak és az iskolák kapcsolata azonban szintén jó. Példás együttműködés alakult ki az ikladi Ipari Műszergyár és az aszódi Petőfi Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola kö­zött. A középfokú oktatásban kü­lönben látványosak az ered­mények. Aszódon évente 300 felnőtt érettségizik, Veresegy­házon, a kihelyezett tagoza­ton, és Gödöllőn hatvan- nyolcvan ember fejezi be ta­nulmányait évről évre. Érdekes megfigyelés, hogy a tanulásnak egyre kevésbé az a mozgatója,, hogy könnyebb munkakörbe kerüljenek. Az ipari műszergyárban például az 581 középfokú végzettség­gel rendelkező dolgozó közül csaknem kétszáz fizikai állo­mányban, gépen vagy közvet­len termelésirányítóként vég­zi munkáját. Nyelvtanfolyamok Üzemeink, szövetkezeteink a magasabban képzettekről sem feledkeznek meg. A termelő- szövetkezetek élnek a nagysze­rű lehetőséggel, amit a járá­sunkban székelő agráregye­tem je1 ént. De résztvesznek dolgozóik a MÉM Műszaki In­tézet által szervezett tovább­képzéseken is. Keresik az egyéb megoldásokat is. ASzi- lasmenti Termelőszövetkezet­ben és a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárá­ban rendszeresek a vezetőkép­ző akadémiák és nyelvtanfo­lyamok. A kép teljességéért: a mun­kahelyek rövidebb és hosz- szabb távú továbbképzési terv­vel is rendelkeznek, amelyek nemcsak a beiskolázásokat tar­talmazzák, hanem a különbö­ző szerveknek a teendőit is. végrehajtásukat a párt- és gazdasági vezetés folyamato­san ellenőrzi. K. P. hasadtával hazatérni, s leg­később reggel hatkor kelni, mert hétkor indul a busz! Vá­cott kezdődik a fellépés elő­készítése. Próbák, beállás, a rendező utasításai, a szerkesz­tő különleges kívánságai. Bi­zony, nem könnyű a dolog, és nem semmitmondó a felelős­ség. Gábor Antalné és a köz­ben ide érkezett Pintér Sán- dorné nyugtatják: — Eddig még mindig, min­denhol helytálltunk. Mentünk mi szerepelni már az ubor­kaföldről is, meg a Lehel téri piacról is. Balázsné a régi szereplése­ket idézi, hogy a kórustagok felelősségérzetét növelje. — Tíz évvel ezelőtt, 1970- ben rendezte meg a Magyar Rádió az első népzenei fesz­tiválját. Az elsőn és a har­madikon ott voltunk. Most kerül sor az ötödikre, ame­lyikre szintén meghívtak ben­nünket. Sok helyen szerepel­tünk és szerepelünk, de ez más, hiszen nemcsak mi és a jelenlevők lesznek részesei a rendezvény eseményeinek, ha­nem a rádiókészülékek mel­lett a nénzeneke. '’ő hallga­tók sokasága is. — Mi, hévízgyörkiek vasár­nap délután 13 órakor lénünk közönség elé a váci művelődé­si központ színháztermében. Itt adnak műsort az orszáj különböző részéből meghívót hagyományőrző és hagyomány ápoló énekesek, népdalkörök hangszeres szólisták és citera- zenekarok. A hangverseny! másnap, július 7-én 20 óra 2E perckor közvetíti a Kossuth Rádió, és hallhat bennünket az egész ország. Nagyon jő lenne, ha sikerülne szépet és tisztát adnunk azoknak, akik kíváncsiak reánk. Nem lesz baj! A mindig vidám Gábor An­talné most sem tagadja meg önmagát. — Ne essen kétségbe, tanító néni, mert most annyit pró­bálunk, amennyit még soha, egyetlen fellépésünk előtt sem. Balázsné értetlenül néz a beszélőre, aki mosolyogva folytatja. — Együtt leszünk pénteken este, szombaton egész nap, meg egész éjjel. Azt énekel­jük majd, amit a rádióban is énekelni akarunk. Elpróbál­hatjuk a csokrokat százszor is a lakodalomban. Nem lesz semmi baj! Dr. Balázsné kerékpárra ül, indul a népdalkor többi tag­jához, a gyerekcsoport tagjai­hoz. Mintha haza menne, úgy nyitja meg a kiskapukat. Há­zal. Fárad a községért, a reá- bízottakért, a Galga menti népművészet sikeréért és el­ismeréséért. És miközben fá­rad, ő maga fáradhatatlan. Fercsik Mihály KKMV Újító fiatalok Nemcsak a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsában és az ötletnapokon járulnak hoz­zá a termelés szervezettebbé, a munka hatékonyabbá tételé­hez a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat fiataljai. Az újítások is örven­detesen megszaporodtak az el­múlt időszakban. A fiatalok által benyújtott és elfogadott újítások száma megduplázó­dott. s természetesen a díjazás mértéke is nőtt. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Gödöllőn, Erdő­kertesen, Isaszegen, Kerepes­tarcsán, Mogyoródon, Nagytar- csán, Pécelen Szadán, Veres­egyházon július 6-án, vasár­nap: dr. Szécsi László, Gödöl­lő, Stromfeld sétány 13. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácegresen, Váckisújfa- lun, Vácszentlászlón, Versegen, Zsámbokon július 6-án, vasár­nap: dr. Ipacs Imre, Galga- mácsa, Egresi u. 7/a. Szombati jegyzet Képviselő Kétségbeesett levelet kéz besített, még a választások előtt, címünkre a posta. Egy idős gödöllői néni ír­ta. s benne azt kérte, hogy nyomozzuk ki, talál­juk meg az ő körzetének tanácstagját. Kire szavaz­zon, kibe vesse bizalmát, kérdezte, amikor még a ne vét sem tudja az illető nek. S akkor már csak pár nap volt a voksolásig. A maga nevében, de töb bek kérdését tolmácsolva ragadott tollat nyolcvan- egynehány évesen, hozzá hasonlóan kevésbé mozgé­kony, általában otthonhoz szobához, netán ágyhoz kö­tött társai kívánságát is közvetítve: szerették volna megismerni jövendő képvi­selőjüket. Nem a lap hasábjain vá­laszoltunk, csak kikerestük a körzetet és a tanácsta­got, s levelünkben még idejekorán elküldtük a fon­tos információt; kire sza­vazzanak. De még ha a vá­lasztásokra idejében is, a megismerkedésre aligha­nem túl későn érkezett az a tájékoztató, s ezt a hálás viszontlevél is tanúsította. Ebben azt írta levelezőnk, hogy örömmel vette az ér­tesítést, az ismertetett je­löltre szavazott, de bizony nem tudja ki fia-lánya, mit tett eddig a közössé­gért, s mit fog ezután. Levelünkben tapintatosan figyelmeztettük arra is, hogy ha ő és a többiek, vagy csak a megbízottjaik elmentek volna a jelölő gyűlésre, akkor minden bi­zonnyal személyes benyo­másaik alapján is meg- hányhatták-vethették volna, vajon érdemes-e szavaza­tukra a jelölt. Számítot­tunk a várható védekezés­re is: idős, beteg emberek lévén, erre már nincs, nem is lehetett módjuk. Ezért maradt el a találkozás, az ismerkedés, ezért kellett kérdezősködni. Annál na­gyobb volt a meglepetés, amikor megtudtuk a gon­dosan rótt sorokból, hogy nem is tudták, mikor és hol lesz a gyűlés. Mert hogy nem kaptak rá meg­hívót. Lehetséges: levélírónk igazmondását nincs jogunk­ban ■ kétségbe vonni, annál is kevésbé, mert logikus­nak tűnik az állítás. Ha kapott volna meghívót, legalább az aláírásból meg­tudta volna a jelölt nevét. A tanácstagot ilyen kérdés­sel zavarni nem ildomos, hiszen meglehet, a posta a ludas a dologban, vagy más egyéb, utólag ellenőrizhe­tetlen véletlen vagy mu­lasztás vezetett ide. Mindenesetre akárhogyan is történt, elszomorító a do­log. Távol álljon tőlünk, hogy bárkit is megrónánk, de egy dolog biztos, formai hiba történt. Miután a sza­vazás lezajlott, levélírónk arról tudósított bennünket, hogy legalább utólag ez­után szeretne megismer­kedni képveselőjével, aki hez különösen ő és a hoz zá hasonló, gondoskodásra szoruló emberek fordulhat­nának bizalommal sok-sok ügyes-bajos dolgukkal. S lesz-e rá módjuk? Nyi­tott kérdés, választ adni előre nem tudunk. Kétségtelen, levélírónk­nak és társainak nem kez­dődött túl biztatóan ez az ötéves ciklus, de még jól folytatódhat. Például akkor, ha bebizonyosodik; hogy a hiányos forma mögött még­is tartalmi törekvések hú­zódnak meg, ha a tanács­tagi beszámolókra már mindenkihez eljut a meg­hívó. Ehhez azonban az is kell, hogy maguk a válasz­tók, az érdekeitek is azon legyenek, tanácstagjuk va­lóban képviselőjük is le­gyen. Ha gondiuk, kérdé­sük, elintéznivalójuk akad, ne restelljenek hozzá for­dulni, hiszen intézkedni, az ügyeket felvállalnia köte­lessége. Ha nem teszi, visz. szahívható. Kettőn áll a vásár s most van rá elegendő idő, hogy az is legyen belőle. Gáti Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents