Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM. 178. SZÁM 1980. JÚLIUS 31., CSÜTÖRTÖK Ülésezeft a városi pártbizottság Az üzemek gondjai és sikerei 1 Az idén, a gazdasági sza­bályozók szükségképpen oly sokat emlegetett változásai miatt aligha akad érdekesebb olvasmánya a közélet iránt érdeklődőknek a különböző gazdasági jelentéseknél. Ért­hető hát, hogy nagy érdeklő­dés előzte meg az MSZMP városi bizottságának kibőví­tett ülését is, melyen Gótzián Lászióné, a bizottság titkára ismertette a végrehajtó bi­zottság tájékoztató jelentését, a város gazdaságpolitikai cse­lekvési programjáról. Anyagminőség 1 Ez utóbbi dokumentum egyébként a termelés, a fel­dolgozás és az értékesítés ha­tékonyságának növelését, az exportáru alapok megteremté­sét, a gyorsan mozgósítható tartalékok feltárását és hasz­nosítását, a népgazdasági igé­nyekhez igazodó termékszer­kezet és termelési feltételek kialakítását határozta meg az üzemek legfontosabb felada­taként. Magától értetődik, hogy az első félév eredményei még nem adhatnak választ az el­képzelések megvalósítása iránt érdeklődők kérdéseire. Az ösz- szegzés mégsem felesleges, hiszen megkönnyíti a máso­dik félév tennivalóinak meg­határozását, a károsan ható jelenségek idejében való fel­ismerését, a még kihasználat­lan lehetőségek felkutatását. Vegyük tehát sorra az MSZMP városi bizottsága ál­tal is elfogadott tájékoztató jelentés legfontosabb megál­lapításait. Nos, eszerint a vá­ros üzemeinek teljes termelé­si értéke az elmúlt félév vé­gére elérte az 1,7 milliárd fo­rintot. Ez az összeg valami­vel kevesebb a tervezettnél, viszont százmillió forinttal több a tavalyi első félévinél. A lemaradás zömében olyan rkokra vezethető vissza, me­lyekről a város üzemei kevés­sé tehetnek. Ilyen például a konzervgyári zöldborsóidény kéthetes késése vagy a NE- FAG-nál a fenyőgömbfa vi­szonylagos hiánya, az Iroda- géptechnika Vállalatnál a külföldi partner késedelmes anyagszállítása és a Nívó Ruházati Szövetkezetnél a ka­pott alapanyag rossz minősé­ge. E nehézségek egy része megszűnt, más része pedig csak a félév viszonylatában rontotta az eredményeket. Hatékonyság Ha az egész évet tekintjük, akkor ma már nem kell ag­gódni. Jó példa erre a kon­zervgyári zöldborsó-feldolgo­zás, mely rekord eredménye­ket hozott. Mindössze annyi történt, hogy nem az első fél­évben, mint számítottuk, ha­nem a másodikban. Nincs szó rossz munkáról, a NEFAG le­maradása esetében sem. Bi­zonyság erre, hogy az üzem az árbevételi tervét is telje­sítette. Kedvezőtlenebb ké­pet mutatnak viszont a teljes termelési értékre, vonatkozó adatok. Egyszerűen azért, mert kevesebb drága fenyőt és több olcsó nyárfát dolgoztak fel. Márpedig a termelési érték­be az alapanyag ára is beszá­mítódik. Ha volt, s minőségi­leg megfelelt az alapanyag, ak­kor jól. sőt, igen jól dolgoz­tak az ITV és a Nívó szövet­kezet munkásai is. Minden jel arra vall, hogy a lemaradá­sokat pótolni lehet. Ha szüksé­ges és lehetséges, akkor ter­mékszerkezet-váltással. Egyéb­ként üzemeink az elmúlt fél­évben termékeik körének mó­dosításával több alkalommal sikeresen megelőzték' az egyéb­ként feltétlenül jelentkező ne­hézségeket. Kiemelkedő példa erre a Gépjavító- és Faipari Szövetkezet okos termékszer­kezet váltása, de jó eredmé­nyeket hozott ez a módszer a konzervgyárban, a TE Ali IS szövetkezetnél és a NEFAG- nál is. Ez utóbb említett üzem­ben elsősorban a rekonstruk­ció és az ésszerű üzemszerve­zés éreztette hatását az előbb említet nehézségek ellenére is igen jó eredményekben. Az MSZMP városi bizottsá­ga megállapítása szerint több esetben hátráltatta a még jobb eredmények elérését a helyi kooperáció hiánya. Egyébként a termelés haté­konysága valamennyi üzemben növekedett a korábbi adatok­hoz viszonyítva, ám a terve­zettől kissé elmaradt. Egészségügy Megkülönböztetett figyelem kísérte mindenütt az export­áruk termelésének alakulását. Az eredmények általában ked­vezőek. Sokat segített ebben az exportáló szövet keze télen él és vállalatoknál a már emlí­tett termékszerkezet váltás. Hasonlóképpen az érdeklődés középpontjában álló feladat volt a takarékos gazdálkodás. Ennek megoldása is jó ered­ményeket hozott. A nehézségeket és az ered­ményeket mérlegelve magától értetődően nagy körültekintés­sel igyekeztek valamennyi munkahelyen a nyereség vár­ható alakulását meghatározni. A városi pártbizottság megál­lapítása szerint a félév végi adatok kedvezőbb képet mu­tatnak az év elején feltétele­zettnél. * Szó esett az MSZMP városi bizottsága ülésén a városfej­lesztési tervek teljesítéséről is. Az eredmények kedvezőek. A városi tanács az egész évre meghatározott bevételeinek már 64 százalékát elkönyvel­hette. Kiadásai pedig megha­ladták az egész évre tervezett­nek az 53 százalékát. Mire jutott ebből a pénz­ből? Nos, a város üzemeinek segíségével együtt már reáli­san tervezhetjük a lakótelepi bölcsődbe építésének megkez­dését. Az pedig már teljesen bizonyos, hogy a 18 tantermes iskola alapozásához a követke­ző hónapokban hozzáfoghatnak az építők. A legnagyobb ered­mény azonban az, hogy befe­jeződött a Kossuth utcai lakó­telep építése. Jól halad ugyan­itt az út- és járdaépítés, va­lamint a parkosítás. Járda egyébként több he­lyem is épül a városban tár­sadalmi segítséggel. Jelentős előrehaladást hozott az első félév a vízrpű és vízhálózat építésében is. Az ivóvizet szál­lító vezetékek hossza 2,5 kilo­méterrel gyarapodott, s meg­kezdődött egy újabb vízmű- kút és a városi gerincvezeték üzembe helyezése. Fél kilomé­ternyivel bővült a város csa­tornahálózata is. Javult a közvilágítás is. Megépült a Pálfája erdőben a nyári napközis tábor, a kór­házban pedig a röntgenosz­tály és a laboratórium kor­szerű otthona. Munkaerő Mindent egybevetve a váro­si pártbizottság megállapítása szerint városunk biztató ered­ményeket ért el a félév során, ám. az említett elmaradások ténye is tagadhatatlan. Éppen ezért valamennyi érdekelt üzemnek batákonybb intézke­déseket kell hoznia a gazda­ságos export terv szerinti megvalósítása érdekében, a fegyelem és a munkaerő-gaz­dálkodás további javításáért, s mindenütt többet kell foglala­toskodni a tartalékok feltárá­sával. F. P. Jó baracktermés Több m a felvásárlótelepen A FÓLIA ALATT termel­tek mellett most már napról napra több szabadföldi zöld­ség és gyümölcsféle kerül az átvevő telepeikre. A Kálvin téri áíész kirendeltségen kí­vül, július közepén megkezd­te az átvételt a Csokonai úti, majd a bokros! kisegítő te­lep is. A Kálvin téri telepen jár­tunkban, Kriskó József zöld­ségtermelővel találkoztunk, aki egy kocsi fóliás paradi­csomot adott át. Mások megy- gyet, barackot, zöldbabot, pa­tisszont és szabadföldi ubor­kát vittek a telepre. Bodzsár József telepvezető elmondot­ta, hogy a közbejött hűvös idő lassította a termények érését. Ugyanakkor ez az idő­járás az uborkára nagyon jó volt. A CSOKONAI ÜTI telepen Székely Dénesné szintén hosz- szú évek óta veszi át a zöld­ség-' és gyümölcsféléket, me­lyek sorából most kiemelke­dik a kajszibarack. E gyü­mölcsből mint a termelők mondják elég' jó a termés. A kajszibarack nagy részét mér az új telepítésekből, a zárt és hétvégi kertekből hozzák. Bi- czó Ambrus nyugdíjas kisipa­ros például elmondotta, hogy kertjében a négyéves kajszi­fák már kezdenek teremni. A NAGYKÖRÖSI kajsziba­rackot a konzervgyár dolgoz­za fel. A gyár, az uborkához hasonlóan a barackot is sza­bott áron vásárolja. A ter­mést nagyság szerint 9,50 es 8 forintos áron veszik át, míg az' érett, nem méretes kajszi es egyéb sárgabarack fajtá­kért 6 forintot fizetnek. Az uborka beszállítása is napról napra fokozódik a jó esők utáin elkövetkező mele­gebb időben. Az uborkaterme- iés kezdi elhagyni az utóbbi időben előretört patisszont, mely ellen az idén a terme­lők részéről a termelés körül mennyiségi és minőségi pana­szok merültek fel. Az ubor­kával nemcsak az őstermelők foglalkoznak. Gyakori növény a kiskertekben is. Az idén 10 forintos apró csemegeuborkát kevesen szednek, főleg kis és nagyecetes, és kovászos mé­retű 'uborkát szállítanak be, melyeknek 7,60, 5 és 2,40 fo­rint az átvételi ára. A saláta- es a görbe uborkáért 1 forin­tot fizetnek. A BOKROSI kisegítő átvé­teli telepeit az idén is Hor­váth László vezeti. A kör­nyékből komoly mennyiségű uborkát, meggyet, kajsziba­rackot és patisszont szállíta­nak ide. Az átvevő miunká­ban Tóth Dénesné segít. Kopa László Szépítik a zöldterületeket A Városgazdálkodási Vállalat parkgondozói mind több, koráb­ban kevéssé gondozott zöld területet igyekeznek rendbe ten­ni és folyamatosan karbantartani. Képünk a Petőfi Sándor ut­cában dolgozó parkgondozókról készült. Varga Irén felvétele SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Elnökségi ülés a Kinizsiken Kivívni a bennmaradást A Nagykőrösi Konzerv­gyár Kinizsi Sportkörének sportotthoni elnökségi ülésén kát szakosztály féléves tevé­kenységét tárgyalták. Az Esztaliteniszezők beszá­molójából kitűnt, hogy észak- osztály az 1979-ben létrejött vezetőséggel meghatározott öt­éves terv alapján végzi mun­káját. Örvendetes, hogy a ver­senyzők létszáma már hat­van (15 százalék felnőtt, 15 ifjúsági, 30 serdülő és 40 százalék újonc korú), de ezt az adottságok miatt tovább növelni már nem tudják. A férfi felnőtt NB III-as csapat 3 pontot szerzett ta­vasszal, átalakulásuk megtör­tént, cél a bennmaradás kiví­vása. A tartalékcsapat gerin­cét ifjúsági és serdülő korú játékosok adják, a tavaszi szezont 14 együttes közül a nyolca­dik helyen zárták a me­gyében. Mind az ifjúságiaknál, mind a serdülőknél csapatban az élmezőnyben vannak, egyéni­leg pedig több 1—2. helye­zést értek- el a megyében a Ceglédi VSE után a legerő­sebb utánpótlásgárdával ren­delkező körösiek. Örömöt okoz, hogy az idén megalakult női gárda 2 fel­nőtt és 8 újonc játékossal működik. Lelkes munkájuk­nak és Hargitai György tár­sadalmi edzőnek köszönhető,* hogy bár eredményük még kevés, de szép előmenetelük van a megyei csapatbajnok­ságban. Ma már elengedhe­Miért tanuljunk? Megjegyzések egy tanácskozáshoz A napokban adtunk hírt ar­ról, hogy a Magyar Eszperantó Szövetség Pest megyei Bizott­sága továbbképző tanfolya­mét tartott városunkban a me­gyei eszperantista csoportok vezetői részére. A rövid tudó­sításból a dolog természeténél fogva kimaradt, hogy váro­sunk Vendégei, s a nemzetközi nyelv helybeli barátai mit is tanulhatták azon a bizonyos szombat-vasárnapon. / Egy nyelven Elsősorban olyasmit, mely­nek tudására a szövetség tag­jainak van szüksége. Vagyis szervezési, oktatási és propa­gandamódszereket. E tudni­valók a kívülállókat, a még nem eszperantistákat kevéssé érdeklik. Őszintén szólva én mint ugyancsak kívülálló, nem is nagyon figyelmeztem a vi­táknak erre a részére. Annál inkább hegyeztem a fülemet, amikor arról esett szó, hogy milyen érvekkel győzhetnek meg engem az eszperantí-sták arról, hogy nekem is szüksé­gem van a nyelvük ismeretére. Mielőtt ezekről szó esnék, el kell mondanom, hogy leszur­koltam az eszperantó nyelv­könyvért 34 forintot. A könyv­nek egyébként az a címe, hogy „30 nap alatt eszperantóul.” Az utószava pedig szó szerint így hangzik: „Ez a könyv véle­mény. Arról, hogy így is lehet nyelvet tanulni, és a nyelv megtanulható.” Hát, nem tudom ... így első nekifutásra nem nagyon tet­szik a könyv pajtáskodó stílu­sa. Viszont a módszere hatá­rozottan szimpatikus. ígéretet tettem hát a nagykőrösi esz- perantistáknak, hogy nekiülök eme sárga könyvnek, és har­minc nap múlva jelentke­zem. Sajnos, az eredmény nem lesz hitelesíthető, mert egyszer már két hétig tanultam esz­perantóul egy másik könyv­ből. Ezt majd valahogy.leszá­mítjuk. Ebben az egész dologban csak az a furcsa, hogy az esz- perantisták egyáltalán nem győztek meg a nyelvtanulás szükségességéről. Mert miről is esett szó a továbbképző­tanfolyamon? Arról, hogy a nemzetközi kapcsolatokban mennyire bonyodalmas és költséges a többnyelvűség. Mi­lyen nehéz és időigényes a nemzeti nyelvek megtanulása. Mennyivel egyszerűbb volna egy nyelv, melyet minden or­szágban megértenék. S lám, milyen alkalmas erre az esz­perantó. Kíváncsiságból Nos, ezeknek a megállapí­tásoknak az igazságáról meg­győztek. Nem most, hanem év­tizedekkel ezelőtt. Az elsőesz- perantistával ugyanis 1948-ban találkoztam. Ennek a régi ke­letű meggyőződésemnek tud­ható be, hogy mindenkor szí­vesen szóltam a zöldcsillagcs mozgalom mellett, s agitáltam is másokat, hogy tanulják. Nem titok, hogy az előbb felsorolt okokon kívül azért, mert amolyan latinpótlónak tekintettem. Köztudomású, hogy régebben a latin nyelv ismerete segítette a tanult em­bereket az élő nyelvek elsajá­tításában, mégpedig igen ered­ményesen. Nos, erre a célra az eszperantó sokkal jobban meg­felel, s akkor is érdemes meg­ismerkedni vele, ha egyébként az égvilágon semmire sem jó. Szerencsére erről szó sincs. Mindössze arról — hogy az előadásokból kiderítettem — kevés az eszperantista, követ­kezésképp korlátozottak a nyelv használatának lehetősé­gei. Regényt és újságot már lehet olvasni eszperantóul, s levelezőpartner is akad a vi­lág bármely részén. Viszont szakismeretekre szert tenni, csekély kivételtől eltekintve ma még nem lehet ezen a nyelven. Ugye nagyon számol ős vi­lágban élünk. Nem szégyen ez. Sőt, az okosság jele. Na- mármost, ha én egy szerény hobbikért gondozója nem a Mon jardin et ma masion cí­mű francia folyóiratból tud­nám meg a legújabb kertbéli trükköket, hanem egy hasonló tartalmú eszperantó nyelvű­iből, akkor világos, hogy ez utóbbit választanám. Aki is­meri a francia igeragozást, megérti miért. E lassacskán hosszúra nyú­ló eszmefuttatásnak tehát kö­rülbelül az a, lényege, hogy ma lehet eszperantóul tanulni lelkesedésből, kíváncsiságból vagy bármilyen megfontolás­ból csak éppen érdekből, ne­vezetesen anyagi érdekből nem. Mert kevés az eszperan­tista, mert kevés a kiadvány. Viszont, ha a Magyar Esz­perantó Szövetségnek nem öt­ezer tagja volna, hanem egy­millió, akkor valószínűleg megérné eszperantóra lefordí­tani a német, a francia, az an­gol, az orosz szaklapokat, szak­könyveket. No, nem nekünk magyaroknak, mert akkor már egyszerűbb magyarra átültetni a tudnivalót, hanem a külföldi kiadónak. Nyilván könnyebb neki is eszperantóul megta­nulni, mint magyarul. Nem rossz üzlet Szóval én ezzel győztem meg magamat, s ezért vásároltam meg a tankönyvet. S ezennel átnyújtom nekem szánt érvei­met közhasználatra Egyéb­ként pedig azt mondom, har­minc nap nem nagy idő. Még háromszor annyi sem. Essünk hát neki az oly sokat dicsért nyelvnek. Legyen milliónyi eszperantista széles e hazában. S a végén níég kiderül hogy nem is volt olyan rossz üzlet ennyi időt belefektetni a tanu­lásba. S ha nem. akkor sincs baj. Legfeljebb megtanulunk az eszperantóra építve — an­golul. Farkas Péter tetten követelmény az aszta- liteniszezőknél a heti négy­szeri edzés, de ez a terem- zsúfoltság miatt nehézségek­be ütközik — jelentette Ná- nási Tibor szakosztályvezető. A birkózőszakosztály 1979 januárjától új, öttagú vezető­ség irányításával működik. A sportolóik száma 80—100 fő, edzéseiket a Sárosi-fivérek vezetik: Béla a felnőtt és if­júsági, Tibor pedig a serdülő és úttörő korúaikkal foglalko­zik. Ősztől az úttörőkhöz egy újabb oktató beállítása válik szükségessé. A csapat 1979- ben jutott az NB II-be, a felnőttek egy II. és négy III. osztályú minősítést szereztek. A serdülő- csapatbajnokság­ban is indítottak csapatot, s jól helytálltak az erős me­zőnyben. 1980-ban 6 első, 5 második és 4 harmadik he­lyet értek el a megyei fel­nőtt kötöttfogású egyéni baj­nokságban, az ifik pedig háromszor aranyérmet szereztek. Az első félévi versenyeken összesen 16 első, 31 második és 34. harmadik helyezést értek el a különböző szintű versenye­ken a négy korcsoportban. A körösi birkózók feladataként kapták a B kategóriába való felkészülést, a felszereltségük viszont elmarad a kívánal­maktól. Nincs olyan terem, ahol hetente öt edzést tarthatná­nak. A birkózószőnyeg nem szabványméretű és az egyet­len: kevés, s a felkészítés so­rán kevés idő jut 1—1 ver­senyzőre bontva a szőnyeg­munkára. Versenyt így csak keveset és csak kölcsönsző- nyegen tudnak rendezni, ör- vedetes, hogy ennek ellenére több szép eredményt értek el a Kinizsi lelkes birkózói. A hozzászólások sorában Nánási Tibor arról szólt, hogy iskolák közötti asztalitenisz- bajnokságot tervez a Kinizsi, leányok részvételével. Resze­li Soós Ambrus az asztalite- niszezőknél helyesnek tarta­ná egy nevelő bevonását ab­ból az iskolából, ahonnan a legtöbb fiatal jön. — Mind­két szakosztály sokat lépett előre tervezés és szervezés te­rén, s nőtt a létszámuk is — mondta. Dányi István szakosztályel­nök ötleteket adott a birkó­zószőnyeg-készítés ügyében, mert a mostani szőnyegfelület a további toborzáshoz nem elegendő. Leskó László ügyvezető elnök összegezte a hallottakat: több asztaliteniszező és birkózó van, igény van a hetenkénti 2—3 edzésnél többre, de erre sajnos a Sportotthonban nincs lehetőség. Görbe Ferenc tár­sadalmi elnök javasolta, hogy asztalitenisznél a konzerv­gyári RlSZ-termet is használ­ják az asztalitendszezők. __________ S. Z. Moziműso r Hintó géppuskával: Színes, szinkronizált szovjet kaland­film. Előadás kezdete: 4 óra. Az áldozat: Színes magyar bűnügyi film. (14 éven alu­liaknak nem ajánlott!) Elő­adás kezdete: 6 és 8 óra. ISSN 0113—2108 íNnavUCrS'l Hírlapi 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents