Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-31 / 178. szám
EJLOl ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1980. JÚLIUS 31., CSÜTÖRTÖK Társasági szerződés Hatékonyabb sertéstenyésztés A háziasszony bizonyára keveset tud róla, milyen sokan vigyáznak arra, hogy a sertés, a baromfi, a hal és a többi élő vagy vágott állat húsa megfelelő minőségű legyen. Talán nem is szükséges ezeknek az ismerete a számára, fontos, hogy a vételkor, a hús kikészítéseikor elégedett legyen. Annyit azonban mégis érdemes leírni, hogy a hús .minőségét, állapotát ellenőrző szerveken kívül a gazdaságok, valamint a húst feldolgozó, exportáló vállalatok számára sem mindegy milyen sertésfajtákkal van dolguk. A nagyüzemi sertéstartás, főképpen pedig a hizlalás módszerei nélkül ma már elképzelhetetlen az egyenletes, jó ellátás, a valutát hozó export. Csakhogy a tartási módszerek következményeként, ahova például az állatok szállítása, mozgatása is értendő, egy új jelenség állt elő: a stressz, ami miatt a szakemberek szerint romlik a hús minősége. Mondhatjuk persze azt, hogy talán nem is annyira új ez a jelenség, legföljebb a megfigyelésében lépett előbbre a szakma. Hiszen a stresszt előidéző okok a sertések ijedelme, félelemérzése, amely különösen a vágás előtti szállításkor filgyelhető meg a legjobban, nyilván így volt azokkal a disznókkal is, amelyeket apáink, nagyapáink ölitek le téli hajnalokon. Csakhogy az ólból kihozott hízó útja rövi- debb volt a késig, mint azé a sok millióé, amelyet évente ötven-száz kilométeréken ma a korszerű, nagyüzemi vágóhidakra szállítanak. Minőségjavítás '■ S az is tény, hogy a háztájikban, s a régi ólakban babusgatott sertések — legalábbis így vélhetjük — ellenállóbbak, a bánásmód következtében tűrőképesebbek lehettek. Ma gépeik csörögnek, zakatolnak körülöttük, amelyek nélkül viszont már elképzelhetetlen a hizlalás. Van-e mód a tartási módszerek javításával ezen a dolgon változtatni. Természetesen. Hiszen erre a nagyüzemi tartás, beleértve a szállítást is, lehetőséget ad. Csak még jobban oda kell figyelniük azoknak, akik a termelés mennyiségi mutatói mellett a minőségjavításra is törekszenek. Mindez arról jutott eszünkbe, hogy hirét vettük: a kö- zelmúltoan a Budapesti Húsipari Vállalat és tizenhat gazdaság, köztük a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága, a dunavarsányi Petőfi Tsz és a Monori Állami Gazdaság társasági szerződést írt alá, amelyben célul tűzték ki a sertéstenyésztés és -hizlalás hatékonyságának növelését, a vágósertések minőségének javítását. E Budapesti Sertéstermelő Gazdasági Társaság egyik tagja tehát a gödöllői tangazdaság, amely évente 10—12 ezer sertést hizlal és értékesít. Ha pedig elkészülnek a fenyöha- raszti kerületükben levő sertéstelepük rekonstrukciójával és bővítésével, évi 16—18 ezer hízót bocsátanak ki. — Milyen előnyöket várnak a gazdasági társaságba lépéstől, s mit tesznek, hogy az elvárásoknak megfeleljenek? — Föltétlenül úgy kell a minőségjavítást elérnünk, hogy a gazdaságunkban előállított hízók a húsipari vállalatnál történő feldolgozás után is exportcélokra megfelelő húst, mindenekelőtt jó minőségű sonkát, lapockát adjanak — mondja Szabó Lajos központi állattenyésztő. — Ezárt mostantól még szigorúbban oda kell figyelnünk arra, hogy genetikailag egységesebb legyen az állomány. — Ezen belül csökkenite- nünk kell a stresszérzékernyek arányát, hiszen az ilyen egyebek esetében nemcsak a hús minősége válik rosszabbá, súlyukból is jelentősen veszítenek, mire az átadásukra sor kerül. Némiképpen változtatnunk, javítanunk kell a takarmányozási feltételeken, a tartás, a szállítás módszerein. Felárat fizet — A fajta lényegében marad, de a t anyészállo mány szelekciójára is sor kerül. A társaság, amelybe gazdaságunk is belépett, szigorú feltételeket diktál a jobb minőségű sertések előállítására, a hizlalásra. A gesztor, a Budapesti Húsipari Vállalat, kilogrammonként 40 fillér felárait fizet a gazdasági társaságnak, ha a neki eladott hízósertés megfelelő. Ebből a gazdaságok 30 fillért kapnak meg. Évi 15 ezer sertés eladása esetén mintegy félmillió forint lehet a többletünk. A fogyasztók érdekei Mondhatjuk-e ezek után, hogy ha ez a gazdasági társaság jól funkcionál, többen jól járnak? Minden ■ bizonynyal, hiszen a törekvés egyértelmű: úgy és olyan hízókat érdetm-es a gazdaságokban előállítani, amelyek tűrcké- pesebbek; s amelyekből még jóbb minőségű hús, konzerv és egyéb jó falatnak való készül a kül- és a belföldi piacra. Hangsúlyozhatjuk ismét: nem arról van szó, hogy az eddig és a most forgalmazott áruk általában nem lennének megfelelőek, de a példa mutatja, hogy a minőség tekintetében. még mindig lehet, s kell is előbbre lépni. Mint tették azt, a saját és a fogyasztók érdekeit szem előtt tartó szerződő felek. F. I. Kihasználják a jobb időt Ahogy az idő engedi, azonnal indulnak a kombájnok a Szi- lasmenti Termelőszövetkezetben. Az I. számú kerület kombájnjai Kerepestarcsa határában a napokban megkezdték a 70 hektáros búzatábla vágását. Képünkön: pótkocsis Ifára rakja terhét a két NDK-kombájn. Itthon és külföldön Szántómesíerek versenye A Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési társasága kétévenként rendezi meg a szántómesterek országos vetélkedőjét, amelynek győztesei jutnak előbb a KGST-or- szágok versenyére, majd a szántó világversenyre. Az országos vetélkedőt az idén, augusztus 9-én, a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben rendezik meg három kategóriában. Az első a 70 kilowatt teljesítménynél nem nagyobb traktorokkal, a másodikban a John Deere, a Zetor-Grisőal, a T—150K nagyságú erőgépekkel, illetve 4—5 vasú ekékkel, míg a harmadik kategóriában az előbbieknél is nagyobb, 6 vagy több vasú eke vontatására képes gépekkel nevezhettek a versenyzők. Az országos verseny, amelyre már több mint ötven traktoros jelentkezett a termelési rendszerekből, gazdaságokból, a KGST-országok szántóverseny szabályzata szerint zajlik. Mint arról dr. Vígh Pál, a MÉM IV^űszaki Intézet igazgatóhelyettese, a szántóversenybizottság elnöke tájékoztatott: a három kategória első két helyezettje vehet majd részt jövőre a Bulgáriában tartandó KGST-beli versenyen. A szivárvány színeién Előadás, bemutató Kertészeti öntözés Országos kertészeti öntözési bemutatót tartanak a MÉM, az Országos Vízügyi Hivatala KISZ KB Tisza-II védnökség, a Gödöllői Agrártudományi Egyebem, az Agrártudományi Egyesület Borsod megyei szervezete, valamint a MÉM Műszaki Intézet és mások közreműködésével a Tokaj hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát tarcali kerületében augusztus 5-én, kedden, tíz órától. A programban Zsitvay Attila, a MÉM főosztályvezetőhelyettese tart megnyitót. Ezt követően dr. Cselőtei László akadémikus, a gödöllői egyeltem rektora, a kertészeti növények öntözésének időszerű kérdéseiről tart előadást. A rövid tanácskozás után rendezik meg a gyakorlati bemutatót. Meghalt Reifmajer József Reitmajer József isaszegi népművész 68 éves korában elhunyt. Temetése pénteken, augusztus 1-én délelőtt 9 órakor lesz az isaszegi temetőben. A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kerepestarcsai üzemében az első félévben 784 tonna fonalat festettek meg. A több mint 199-féle színben készülő fonal egy része a KÖDÍXÖT kötöttüzemében tőkés, exportra kerül. Képünkön: Szigeti János a matrlngfestőbe helyezi a fesíenivalót. Daróczi Lajosné leszedi a megfestett matringokat. Barc/.a Zsolt (elvételei A kiállításon Újítók vetélkedője Az idei, augusztusban tartandó, 60. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon várhatóan nagy teret szentelnek a MÉM-tárca területén egyre jobban funkcionáló újítási mozgalomnak. A MÉM Műszaki Főosztálya még januárban felhívást adott ki olyan újítási vetélkedőn való részvételre, amelynek döntőjét a 'kiállítás idéjén és helyszínén, augusztus 29-én tartják. A megyei, a területi, az iparági elődöntők már lezajlottak, a döntőt, amelynek rendezéséből a gödöllői MÉM Műszaki Intézet oroszlánrészt vállalt, a már említett időpontban a kiállításon tartott feltalálók és újítók napján bonyolítják le. Az országos kiállításon egyébként találmányokból és újításokból paviAz ember — gazdasági hátterével Bentről duruzsolás hallatszik. Belépek. A pultnál csoportba verődött férfiak, kezükben decispohár, sörösüveg. Beszélgetnék. Ráérnek, nem hajtja őket a munka, mivelhogy vasárnap van, s ilyenkor, ha nem is egész nap, de délután mindenképpen illik pihenni a heti törődés után. Az asztalnál kártyáznak, távolabb fiatalok mesélik legújabb sztorijaikat, azok fogytán vicceket,» s nagyokat nevetnek. Miközben érezhetően és láthatóan sűrűsödik a füst. új arcok tűnnek fel az ajtóban, aztán még újabbak. Kifelé senki. Csörrennek, forognak, telnek, ürülnek a poharak. Olykor egy-egy mondat hangosabban csendül. Felülről szemléli Látogatottak kocsmáink, bizonyítják áfészeink statisztikái. Nyugodtan nevezhetem őket falvaink középpontjának, mert e tényt legfeljebb csak elhallgatni lehet. Látogatottságukat bizony sok helyen megirigyelhetik a művelődési házak igazgatói, akik gyakorta keseregnek, mert úgy tudják, hogy az emberek többsége érdektelen a kultúra iránt. Igaz, amint nézegetem a pultnál diskurálókat, kevésről tételezhetem fel, hogy volt életében annyi könyv a kezében, ahányszor megemelte ma a poharat. Az a kifinomult ízlésű intelligens kultúrféríiú, aki kívülről, mondhatnám felülről szemléli az itt beszélgetőket, mélységesen lesújtó véleményt fogalmazna meg, mert azt hiszi, hogy a kocsma társadalom alatti intézmény, iszákosok, izgágák, feleséget, gyereket lazsnakolók gyülekezőhelye. A pult előtt Munkások, mezőgazdasági dolgozók emelgetik itt a poharakat. Igazi melós emberek, akik rávernek a munkára, aztán pedig várja őket a háztáji, a kert vagy egyéb, amin pénz van. Itt nem stréber és túlbuzgó az önmagát és családját keményen dolgoztató, mert ez a boldogulás^ ára. Ök azok, akik nekiveselkednek az adódó munkáknak, és csak azután tartják a markukat. Házuk új, a garázsban Zsiga. Lada áll, a kertjük gondozott. A szürke hétköznapokon apait, anyait beleadva újabb célok eléréséért hajszolják magukat, s közben alakítják, szebbé teszik környezetüket. E füstös helyiségben egy kicsit felüdülnek. Valkón nem is mehetnének máshová, nincs művelődési ház. Persze a kultúrház nem min- j den, néhány helyiségben konganak az ürességtől. A fiatalok egy részét be lehet ugyan csalogatni a diszkóra, az idősek némelyike is inkább a nyugdíjasok klubjába ballag el. Versegen például lehetne moziba is menni, de alig akad érdeklődő, olykor egy sem. Valkón mozi sincs. Túlságosan talán nem is hiányzik. Volt szerencsém a hatvanas évek végén az utolsó vetítésen részt venni. Hárman voltunk, de csak húsz percig. Néhány évvel ezelőtt zsúfolt volt a két összenyitott osztály. Hova is mehetnének az emberek, ha nem a kocsmába? Meg is fordíthatjuk a kérdést: miért a kocsmába mennek, s ahol van rá mód, nem ismeretterjesztő előadásra vagy moziba? A válasz felét már elárultam, de nem egyszerűen pihenni, kikapcsolódni jönnek ide, hanem ide kényszeríti őket a társaság és a társalgás iránt igény. A tévé, előtt, a moziban, az előadáson csak ül, figyel, de itt panaszkodhat, elújságolhat- ja örömét, viccelődhet, ugrathat, s minderre másutt nincs lehetőség. Közben emelgetik a poharakat, de korántsem azzal a szándékkal jönnek ide. hogy a sárga földig leigyák magukat. Apáik, nagyapáik az élet kilátástalansága elől menekültek ide, összetörtségükben eresztgették le torkukon a bűzlő törkölyt. Akik most állnak a pultnál, nem 'összetörtek, nem a holnapi kenyér- gond emészti őket. Ök már boldogulnak, elődeiknél értelemben, jellemben gazdagabbak. Konkrét, elérhető céljaik vannak, s tudják, mit kell tenniük azok eléréséért. A tévedés ott kezdődik, ahol a kocsmaközpontúságon kesergők csak a kocsmát és a kocsmai embert látják, elszakítva munkahelytől, otthontól. Nyilvánvalóan az egész embert kell nézni, a gazdasági hátteret, a házakat, a személygépkocsikat és sorolhatnám még tovább, mennyi minden mutatja: a pult előtt állók. az asztalnál ülők gondolkodó, keményen dolgozó és — azt hiszem, nem tévedek — boldoguló emberek. Külső jegyek Sokan szidják, átkozzák a kocsmákat, de a valóságot nem lehet összevegyíteni a vágyakkal. Fölösleges az ostorozás, hogy csak tollasodnak az emberek, s közben ők maguk nem változnak. Ráadásul ez így nem is igaz. Messzire látnak a féldecit, sört szorongatok, sokkal mfesszebbre. mint akár apáik. Nem is kell leülni beszélgetni velük, külső ieeyek is hirdetik: tévéantennák, kocsik, amelyekkel már nemcsak Budapestig, hanem jóval messzebb is eljutnak. Bene Mihály Ionban és szabadtéren sók tucatnyit láthatnak majd az érdeklődők. Szerzőik közül a legjobbaknak átadják majd a kiváló feltaláló, illetve a ki- va.o újító 'kitüntetéseket. De térjünk vissza a versenyre, ameiy alapjában véve négy kategóriában zajlik, s részvevői az iparjogvedelem, az újítási jogszaoulyok, a vállalati, szövetkezeti újítási szervezet, az újítók anyagi elismerése, a védjegy oltalmával kapcsolatos teendők és más fontos témakörök ismeretéből adnak majd számot tudásukból. Az egyéni versenyeken, amelyek döntőjébe hatvanan jutottak el, az újítási ügyintézők, az újítási egyszemélyi elbírálók és a gazdaságok, szövetkezetek, intézmények szakszervezeti újítási felelősei szerepelnek. A negyedik kategóriában kollektív versengés folyik: ebben 14 csapat került a legjobbak közé, köztük négy termelőszövetkezeti, kéj állami gazdasági, hat élelmiszergyártó vállalat és egy-egy erdő- gazdasági, illetve faipari üzem csapata. Bizonyára nagyszerű verseny lesz, amelynek díjait a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, az Országos Találmányi Hivatal, a Medosz, az Édosz és mások ajánlották fel. Ha járásunk egyelőre nem is, megyénk már eddig kitett magáért. A döntőben előkelő helyezésekért küzd majd egyebek között a dunavarsányi Petőfi Tsz csapata, a kiskunlacházi Kiskun Tsz egyszemélyi újítási elbírálója; a dömsödi Dózsa Tsz és a Buda vidéki Állami Erdő- gazdaság újítási előadója. A Nagykőrösi Konzervgyár, csapatát, szakszervezeti újítási felelősét, és egyszemélyi újítási előadóját indíthatja, míg a Szentendrei Erdészeti Gépgyártó Vállalattól egyaránt bekerült a döntőbe csapatuk és újítási előadójuk. Városi moziműsor Szegfű vodkával. Színes lengyel filmvígjáték. Csak 4 órakor! A férfi, aki szerette a nőket. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. Kísérőműsor: Magyar Híradó. Csak 16 éven felülieknek. Előadás kezdete: 6 és 8 órakor. ISSN 0133-1957 (GOdőllöt Hírlap) it I
