Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

A80NYI KRÓNIKA Munkában a kilenc kombájn Jó eredményre számítanak Az abonyi József Attila Tsz-ben búzát vág a Claass-clcmlnátor. j Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Igazi nyári nap. Már dél­előtt 10 óra után 30 fok kö­rül lehet a hőmérséklet. Ré­gen vártak erre a mezőgaz­daság dolgozói. Az abonyi Jó­zsef Attila Tsz Törteli út menti egyik búzatábláján fél tucat kombájn valósággal kergeti egymást. Gyorsan nyelik a kö­vérre duzzadt, aranysárga ka­lászokat. A közös gazdaságban a csapadékos, szeszélyes idő­járás ellenére *is jól haladnak a betakarítással és — ha va­lami rendkívüli akadály köz­be nem jön — e héten a bú­za aratásával végeznek. ■% Kazlaznak, báláznak — Árpát 163, búzát 902 hek­táron termeltünk az idén — tájékoztat Kiss József főmező­gazdász. — Sajnos az érési idő nagyon eltolódott, ezért a tervezettnél jóval később kezd­tük meg az aratást. Főleg az árpával volt sok gondunk, 80 százalékát jégverés érte, rá­adásul megdőlt. Emiatt a gé­pek a szokottnál lassabban haladtak. A búzát különösebb kár nem érte, bár 10 száza* lékát földre fektették a viha­rok. A kenyérgabonánál in­kább a hektolitersúllyal van baj, ugyanis magas a víztar­talom és ez előreláthatólag 70—80 ezer forint bevételki­esést jelent. A terméseredmé­nyek a kedvezőtlen körülmé­nyek mellett sem rosszak. Ki­lenc gép arat. ebből kettő Claas-dominátor és hét SZK— 5-ös kombájn. Ha az időjárás nem zavarja meg a munka menetét, naponta 50 vagon- nyi gabonát tudunk a földek­ről elszállítani. Jól haladunk a járulékos munkákkal, a kombájnok elvonulása után nyomban megkezdjük a sz^1- malehúzást, kazlazást és bálá­zást. Unger László, az egyik 105- ös Claas-dominátor vezetője, aki húsz éve dolgozik a me­zőgazdaságban, jól tudja, mi a különbség a régi és a mai aratás között. — Ennek a gépnek egy napi teljesítménye legalább 20 pár aratóéval azonos és ez még csak az aratás — mondja. Itt minden automatikusan megy, csak vezetni kell a gépet. Za­vartalan körülmények között naponta 5—8 vagon gabonát tudok learatni. Gondoskodnak róluk Somodi Imre 25 éves fia­talember egy SZX—5-össel vágja a kenyérnekvalót. Las­san kilenc éve lesz, hogy gép­re került, és azóta a betaka­rítás minden mozzanatában módja volt részt venni. Ara­tott gabonát, napraforgót és kukoricát, de legnehezebbnek ezt a feladatot tartja, mert ilyenkor a legnagyobb a me­leg, ráadásul a por, ami a vezetőfülkébe is betelepszik, az sem kellemes. A régi ara­tást csak az idősebbek elbe­széléséből ismeri, és el sem tudja képzelni, mi lenne, ha ma is a régi módszerekkel kel­lene aratni. Minden nehézsé­gével együtt szívesen vállalja a nyári betakarítást, mert ilyenkor lehet a legjobban keresni. Az SZK—5-ösön a le­vágott gabona mázsájáért 1 forint 10 fillért kapnak és ez nem rossz bérezés. Elégedett a munkahelyével és a munka- körülményekkel. — Megfelelően gondoskod­nak rólunk. A tsz üzemi konyhájáról helybe szállítják a meleg ebédet. Uzsonnát és üdítőt ingyen kapunk. Ha a gépünk elromlik, autóval jön­nek a szerelők és gyorsan megjavítják. Szerencsére nem sok hiba volt még. A termelőszövetkezet köz­ponti telepe mellett vakítóan fénylik a hatalmas magtár fémtetőzete és zakatol a £ "á- rítóberendezés. A gépmonst­rum talapzatánál több va- gonnyi ömlesztett búza. amit egy markoló túr a szárító ga­ratjához. A berendezés az ara­tás kezdetétől éjjel-nappal működik. Kihasználják a szárítót — A sok csapadéktól 17—21 százalékos a gabona víztartal­ma — tájékoztat Marina Bé­la, a szárítóüzem vezetője. — Kénytelenek vagyunk minden gabonát szárítani, mert külön­ben nem tudnánk eladni, hi­szen a gabonafelvásárló 15 százaléknál magasabb víztar­talommal nem veszi át. Ha népi lenne szárítónk, talán most tudnánk az aratást el­kezdeni, így pedig hamarosan befejezzük. A berendezés na­ponta 40—50 vagon gabonát képes megszárítani. Eddig 330 vagon búzát és 90 vagon ár­pát engedtünk át rajta. Be­rendezésünkkel bérmunkát is vállalunk. Pintér György párttitkár szavai szerint ez részben a jó munkaszervezéssel magyaráz­ható, részben abból adódik, hogy a pártszervezet is széles körben mozgósít és a kommu­nisták igyekeznek élen járni. Több a zöldség, a gyümölcs A minap kicsinek bizonyult az abonyi piactér, régen nem volt ennyi zöldáru és portéká­ját kínáló termelő. Vásárló­ban sem volt hiány, ki-ki ked­vére válogathatott, ha pénz­tárcája bírta. A legnagyobb kínálat zöldpaprikából és pa­radicsomból volt, bár a szán­tóföldi még nem érett be. Igaz, ez az árakon is meglátszott, mert 20—30 forint között vál­takozott mindkét zöldség ára. Más zöldségfélékből is volt bőven, és viszonylag elfogad­ható áron. A sárgarépa és zöld­séggyökér csomóját 3—4. a hagyma csomóját 3, a zöldbab kilóját 16, az ú,jpurgonyáét 7 —8, a karfiol kilóját 14, az uborka kilóját 5 forintért ad­ták. Bőséges választékot talál­tak a háziasszonyok gyümölcs­ből. Főleg meggyből és őszi­barackból volt nagy a kínálat. Az előbbi kilójáért 20—30 fo­rintot .kértek, az őszibarack ára — fajtájától függően — 12 és 30 forint között váltako­zott. Néhányan már sárga­dinnyét is hoztak eladásra, de .az ára még mindenütt rend­kívül borsos volt, 25 forintot kértek kilójáért. Az előző év hasonló időszakához ,viszo­nyítva több vo.lt a baromfi. A rántanivaló csirke párja 100 —120 forintért kelt el. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1980. JŰLIUS 31., CSÜTÖRTÖK Auíók, ufak, okmányok Segítő szándékú vizsgálat De szép is ez a szabad szom- bat! Az AX-es autó motorja halkan, vígan duruzsol, a jár­mű vígan rója az országút ki­lométereit — mígnem „hiva­talos közegbe” ütközik, köz­úti ellenőrzés van, meg kell állni. A sofőr mordul. Te­lik az idő. A mellette ülő, jól­öltözött férfi nyugtatja: csi­gavér. Két kis srác feszeng a hátsó ülésen és mellettük a nagymama húzza a izemére még jobban a kendőjét: nem látok, nem hallok, itt sem vagyok. Ölében kosár. Mi­csoda véletlen. — a sofőrnél csak jogsi, forgalmi engedély és üzemanyag-utalvány van, a többi menetokmányt — úgy­mond — irodában felejtet­te a viharkabát zsebében, vagy a garázsban, vagy... A me­teorológiai előrejelzés száraz, meleg időt említett. Hivatalos utak — Hivatalos út — mondja az elöl ülő határozott hangon az ablakon kívülről érkező kérdésre. — Területre me­gyünk. — Értem én, területre — bólint az úton szolgálatot tel­jesítő. — De jobb szeretném látni art a hiányzó hivatalos papírt. A célravezetőt. A sza­bály az szabály, tetszenek ér­teni. Kiküldetési utasítás persze sehol. Nem is volt. Magánút ez a javából, tudják vala­mennyien. Sok feljegyzés lenne évente, ha minden ilyen, vagy ehhez hasonló eset kitudódna. Egy kis ízelítőt a né­pi ellenőrök tártak belőle a tanácskozó testület elé leg­utóbb. A KÖZGÉP 2. ceglédi gyáránál, a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet­nél, a tóalmást, valamint a ceglédi Lenin Termelőszövet­kezetben és a Ceglédi Állami Tangazdaságnál végeztek vizs­gálatot A közületi személygépkocsi­állomány rendeltetésszerű hasz­nálata — ez volt a témavizs­gálat címe. A tapasztalat, hogy a vizs­gált helyeken a személygép­járművek üzemfenntartásával kapcsolatos, darabszámra vo­natkozó előírást a vizsgált helyeken betartják. Nem volt sehol sem kevesebb vagy több hivatali személyautó, nem üzemeltetnek nyugati márkájút, sem nagy méretű, reprezentatív „úti határt”. Javítás, utólag A menetokmányokkal kap­csolatban viszont már találtak a népi ellenőrök olyan, szóvá tehető észrevételt, amit nem rejtettek véka alá, inkább ja­vasolták, hogy az illetékesek mielőbb változtassanak a helyzeten. Például, a menet­okmányok kiadásánál nem ragaszkodtak az üzemeltetői, minden esetben a számtani sorrendre. A magasabb sor- zámú papíros időnként előbb került ki a blokkból, mint az alacsonyabb, amelyik épp soron lett volna. Hiányosak voltak a teljesítménnyel és a megtett kilométerrel kap­csolatos igazolások, pontatla­nul tüntették fel a megálló­helyeket, ' nem igazoltatták az üzemanyag vásárlást a ben­zinkutak vezetőivel. Volt, ahol egy-egy útiokmányon utólagos javítást találtak. Hogy csak néhány esetet említsünk: a dánszentmiklósi Micsurin Tsz- nél felhasznált útiokmányok seregén találtak „hivatalos út” meghatározást, de arról, hogy az a hivatalos út hová szólt, arról nem szól a krónika. A KGZGEP-es autós menetok­mányokon esetenként nem töl­töttek ki a helyközi használat útvonalait. Hasonló volt a ta­pasztalat a ceglédi Lenin Tsz igazoló autós papírjainál is. A tóalmási Lenin Tsz-ben — szabálytalanul — a főkönyve­lő érvényesítette a menetok­mányokat és a gépjárműve­zetők többször nem egy la­pot, hanem egész tömb üres okmányt kaptak kézbe. A Ceglédi Állami Tangazdaság­nál azít a fura dolgot tapasz­talták a népi ellenőrök, hogy az egyik-másik járművet veze­tő beosztású emberek vezetik, erre vonatkozó külön enge­dély nélkül és pontatlanul ki­írt útiokmányokkal. Megesett, hogy az egyik, AZ-s autót használó még átalányt, „kilo­méterpénzt” is kapott. A má­sik a hivatali autón otthona és munkahelye közt furikázott. (A jogtalan, indokolatlan igénybevételre nemcsak en­nél az egy cégnél derült fény.) Van mit helyrehozni A magán személyautók igénybevételét hivatalos útra egy idő óta rendelet engedé­lyezi. Ezzel kapcsolatban az ellenőrzés során az volt a tapásztalat, hogy az évenkén­ti felülvizsgálat' megtörténik, a vizsgált egységeknél a térítési díjakat a jogszabálynak meg­felelően fizetik ki és az ősz- szeg nem haladja meg az en­gedélyezettet. Uzemanyagfo- gyasztásnál még sokat lehet­ne tenni a lelkiismeretes, pon­tos számontartás és a haszná­lat érdekében, valamint azért, hogy a túlfogyasztást csökkent­sék. E téren szinte minden vizsgált helyein van mit hely­rehozni. A néni ellenőrök javasolták: a belső ellenőrzés évente épít­se ütemtervébe a gépjármű­vek üzemeltetésével kapcsola­tos általános . ellenőrzést. A gépjárművezetőket — bizonyít­ható módon — oktassák rend­szeresen, negyedévenként a szakmai ismeretekre, okmá­nyok vezetésére, munkavéde­lemre, KRESZ-re. Több mun­kahely a tapasztaltak nyo­mán külön javaslatokat ka­pott, amelyek a becsületes, pontos munkát segítik és a menetokmányok szakszerű ve­zetésére az üzemanyagtakaré­kosságra, a jogtalan igénybe­vételek megszüntetésére egy­aránt vonatkoznak, E. K. Mindenkinek tudni kelll Közlekedjünk szabályosan Vetélkedő a gyáregységben A Mechanikai Művek abo­nyi gyáregységének Váci Mi- hályról elnevezett KlSZ-alap- szervezete a járási-városi Köz­lekedés Biztonsági Tanács­csal közösen KRESZ-vetélke- dőt rendezett a közelmúltban, melyen a szocialista brigádok és az ifjúsági szervezetek vet­tek részt. A rendezők abból a fontos tényből indultak ki, hogy ma már valamilyen for­mában minden ember részt vesz a közlekedésben és ezért nem árt a közlekedési szabá­lyokat feleleveníteni. A vetélkedőt két forduló­ban bonyolították le. Az első részben a legalapvetőbb tud­nivalók, tűz- és balesetvédel­mi kérdések szerepeltek, majd ügyességi verseny következett. A verseny győztese a Somogyi Imre, a második a Pattantyús és a harmadik a Zrínyi Ilona szocialista brigád lett. A jutal­makat Sziráki Péter, a Közle­kedés Biztonsági Tanács el­nökségének tagja és Zoboki János, a gyáregység párttitká­ra adta át. átépül egyfontos útszakasz Korszerűsítik a Kossuth Ferenc utcát A Kossuth Ferenc utcai gye­rekek már kórusban mondo­gatják a ritmusos figyelmez­tetést: fehér, piros, bejönni tilos. A fehér és a piros az utat teljes szélességéiben elzáró táb­la csíkozása, a többi pedig magától értetődik. Hétfő dél­előtt óta a Károlyi lakótelep­nél lévő — a Mozdony utcá­tól a Széchenyi útig tartó — Kossuth Ferenc utcai útsza­kaszt a forgalom elől elzárták. Forgalomirányító, -terelő táb­lákat helyeztek el, amelyek segítenek a tájékozódásban, s emellett több, figyelmeztető, zsákutcát jelző táblát is. . A városfejlesztés kővetkező lépéseként hozzáfogtak a Kos­suth Ferenc utca lakótelepi szakaszának csatornázásához, korszerűsítéséhez, s a hozzá tartozó, különböző föld alatti vezetéképítéshez. Az út, ami­kor elkészül, 7 méter széles lesz, s valóban a város máso­dik fontos útszakasza, amely mentesítő feladatot lát majd el az új, 4-es országos főút­vonal, valamint a Szolnok, il­letve Kecskemét felé vezető, Cegléden áthaladó utak között. A munkát az Aszfaltútépítő Vállalat végzi. A tervek sze­rint év végére az említett sza­kasz közlekedésre alkalmas lesz, az aszfaltburkolatot jö­vő év elején kapja. Mivel a környéken épült há­zak, házsorok a típusterv sze­rint földszinti garázssorral készültek, az útépítők lehető­vé teszik számukra a terelő*’ utakon a ki- és bejárást. Ter­mészetesen nagyon kell vigyáz­niuk, figyelni a jelzéseket, a munkák menetét, amely a vál­tozásokat is magával hordoz­hatja. Jé minőség, pontos munka Akár jelmondata is lehetne már ez - a meghatározás az ÉVIG ceglédi kisgépgyárának: „új feladat minden évre.”. Az utóbbi esztendőkben ugyanis több termékcsalád látott ná­luk napvilágot, mintegy iga­zolva, hogy a kockázat és a vállalkozó szellem, a gördülé­keny szervezés, az újítás jó üézGntéfő, húsz hektáron Exportként hasznot hozó növényt, mézontófüvet ter­meszt húsz hektár területen a ceglédberceli Egyetértés Ter­melőszövetkezet. A kék virá­gú phacelia 2—3 mázsa ma­got ad hektáronként, a mag pedig keresett cikk. Méhlege- lőnek vetik és a növény ma­ga talajfertőtlenítő képességé­ről is ismért. Nyár a horgásztanyáknál Cegléden, az egykori téglagyári tavak mellett, sok ember talál mun­ka után kellemes felüdülést. A par­ton hétvégi házak egész sora épült, a vizekbe halakat te­lepítettek. A hor­gászok apvaja- raryja élvezi a kellemes nyári idő­töltést. Apáti-Tóth Sándor í felvétele oldala ennek a munkahely­nek. A közmondás is azt tart­ja, hogy aki mer, az nyer. An­nak, aki meg sem próbálja, kisebb az eshetősége. A fúrógépcsalád újabb típu­sainak gyártását öt éve, hogy elkezdték. Az, hogy a szalag- szerű termelési technológiát megvalósították, gazdaságosab­bá tette munkájukat. Később a barkácsfúrógáp első szériája hódított a piacon. Az otthon szorgoskodók, barkácsolgatók nagy örömmel fogadták, ke­resték. Évente gazdára talált a gyártott majd’ 5 ezer darab, s volt időszak, amikor a bar- kácsfúró szinte a hiánycikklis­tán szerepelt. Kis helyen elfér, formatervezése és teljesítmé­nye egyaránt elismerést vál­tott ki. Tavaly a ceglédi gyárban megkezdték a menetfúrógépek gyártását. Szintén a múlt év­ben került sor a Gettys koope­rációra: a Gettys-mellékhajtó- mű-motor forgórésze gyártásá­nak előkészítésére. Ebből ta­valy 300 darabot szállítottak, jó minőségben. Ebben az esz­tendőben 1500 forgórész gyár­tására kaptak megrendelést. (Érdemes megjegyezni, hogy a berendezések és szerszámok egy részét szinte teljesen saját erőből készítették és a munka­erő-átcsoportosítás is gördülé­kenyen, megértéssel történt.) Mint jelezték: a célszerűség­re törekvés, az újítás tovább­ra is a gyáriak kenyere ma­rad. Ismerik a feladatokat, a megengedett létszámkeretet. A határidőkhöz a lehetőségekhez mérten ragaszkodnak. A fiata­lok számára jó példa a régen itt dolgozók, középkorúak, törzsgárdatagok munkakedve, igényessége. A Dolgozz hibát­lanul! jelszót mindenütt ko­molyan veszik. Garancia ez a termelésre, a minőségre. ISSN »133-2600 (Ceglédi Hírlapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents