Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

1980. JÚLIUS 31., CSÜTÖRTÖK rtsr etf.r.ytt A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián Diplomaátadó ünnepség Tegnap ünnepélyes külső­ségek között adták át a dip­lomákat a Vörös Zászló Ér­demrenddel kitüntetett Zrínyi Miklós Katonai Akadémia idén végzett hallgatóinak. Az akadémia nagytermében rendezett ünnepségen megje­lent Czinege Lajos hadsereg­tábornok, honvédelmi minisz­ter. Ott voltak az ünnepi ese­ményen a X. kerület párt-, ál­lami és társadalmi szerveze­teinek vezetői, a néphadsereg tábornoki és parancsnoki ka­rának tagjai, a társ fegyveres testületek vezető képviselői, valamint Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsno­kának magyarországi képvi­selője és Alekszej Zajcev al­tábornagy, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonai tanácsának tagja. Magyar katolikus papi békemozgalom Jubileumi ünnepi ülés A katolikus papi békemoz­galom megalakulásának 30. évfordulójáról dr. ljjas József kalocsai érseknek, az Opus Pacis és az Országos Béketa­nács katolikus bizottsága el­nökének vezetésével bensősé­ges ünnepségen emlékeztek meg szerdán Budapesten. A találkozón — amelyen részt vettek az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottságának tagjai, a megyei papi békebizottságok képvi­selői — megjelent és felszó­lalt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke. Ott volt Kovács Béla, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára, az Országos Béketanács főtitká­ra. Sebestyén Nándomé, az Or­szágos Béketanács elmeiké Bíró Imre kanomolk-plóbánosnaik, az Országos Béketanács katolikus bizottsága főititkárának átnyúj­totta a magyar békemozgalom emlékplakettjét, amellyel az OBT elnöksége a katolikus bi­zottságot tüntette ki. A gyógyszer­ellátásról Szakszervezeti tanácskozás Az 1977-től bevezetett új, vény nélkül gyógyszerellátási rendszer jól bevált a gyakor­latban, nem növelte túlzott mértékben a patikák forgal­mát, viszont sok adminisztrá­ciótól szabadította meg az or­vosokat — állapították • meg az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének szerdá­ra öszehívott elnökségi ülé­sén. A főbb napirendi témák közül kiemelkedik a gyógy­szerellátás személyi és tár­gyi feltételeinek értékelése, amelyhez az utóbbi öt év gyakorlati tapasztalatait gyűj­tötte össze a szakszervezet. Az egyik leglényegesebb megál­lapítás, hogy az országos há­lózatban működő 1400 gyógy­szertár közül mintegy 600 már nem felel meg a gyógy­szerkészítés és -kiszolgálás korszerű formáinak. A patika­hálózat munkaerőgondjai kö­zé tartozik hogy viszonylag kevés a gyógyszerészeti mun­kákhoz szükséges assziszten­sek száma. Az utánpótlásról — miként a szakszervezeti el­nökségi ülésen elhangzott — a szakmai képzés kiterjeszté­sével kell gondoskodni. Helyszíni riportunk a Körösökről Az ember ellenáll az árnak Jói szervezett védekezés a gátakon Gyomorszorító érzés még az is, ha csak a rádióban hall­juk az árvíz híreit. Az ilyen természeti csapás nem egyszer évek, évtizedek szorgalmas munkáját képes órák alatt tönkretenni, emberek százai­nak, ezreinek életébe avatkozik bele. Soha nem volt De rögzítsük, mi is történt az elmúlt napokban ezen a tájon. Huszonnyolcadikén reg­gel 7 óra 25 perckor egy ha­talmas, úgynevezett hidrauli­kus törés keletkezett a Ket­tős-Körös hosszúfoki gát ré­szén. Ez annyit jelent, hogy a hirtelen megtorlódó víz nyo­mása szinte kirobbantott mint­egy 6—8 méternyi darabot a több mint öt méter magas és hat méter széles töltésből. Történt mindez akkor, ami­kor ezen a folyószakaszon so­ha nem látott, nem tapasztalt vízmennyiség ömlött a meder­be. Ezen a részen a fel­jegyzések szerint eddig árvíz meg soha nem fordult elő. A töltésszakadásnak semmiféle előjele nem volt, olyan hirte­len jött, olyan váratlanul, hogy mindenkit meglepett. A Bé­kés megyei Vízügyi Igazgató­ság azonnal harmadfokú és rendkívüli készültséget rendelt el, s megkezdődött aZ a küzde­lem, amely e sorok írásakor már negyedik napja tart. Szerda este több mint 13 ezer hektár került víz alá, túlnyomó többségében aratás előtt álló gabonatáblák, kuko­ricások, napraforgók, tehát sajnos, a legértékesebb és igen jó termést ígérő növényi kul­túrák. Bélmegyer, Tarhos, Doboz körtöltéseinek megerősí­tését azonnal hatalmas erők bevonásával megkezdték. De lássuk a szemtanúk sze­mével, hogy kik és hogyan áll­nak helyt ezeken a veszélyes és veszélyeztetett pontokon. Vác is segít A Békési-híd előtt 200 mé­terrel még semmi jele az ár­nak. Ám átérve magán a hí­don, vigasztalan a kép. Amed­dig a sZem ellát, embermagas- ságnyi vízben áll ház, vetés, fóliasátor, KRESZ-tábla, min­den. A Tarhosra vezető út oly hirtelen tűnik el a víz alatt, hogy az ember, bár tud­ja és látja a tényt, önkéntele­nül mégis kutatni kezd a foly­tatás után. A szárazon ma­radt helyek gépdübörgéstől, emberi szótól hangosak. Karap Géza tűzoltó törzsZászlós irá­nyítja az itteni munkálatokat. Huszonnyolcadikén délután óta. Bajáról, Vácról, Szekszárdról, Dunaújvárosból, Nyíregyházá­ról és természetesen a tűzol­tóság Békés megyei állományá­ból kaptak erősítést, autókat, és ami most a legfontosabb, motorcsónakokat. Ezzel men­tik, ami menthető, embert és állatot egyaránt. Legalább is így volt eZ az első napon. Azóta már csen­desek a vízben álló házak, ta­nyák, mindenki biztonságban, parton van, ellátásukról gon­doskodnak. Motorcsónakra ül­ve a MEZŐGÉP Tröszt békési gyárába megyünk. Nincs messze, pár száz méter csupán, mégis majd egy óráig tart, míg odaérünk. A gyár épüle­tei másfél méter magas víz­ben állnak, s az épületekben persze belül is annyi a víz, mint kívül. Bemegyünk a Hidasháti Állami Gazdaság telepére is, ahonnan András Ágnes fejő­mester hozza ki váltás ruha­neműjét. Idáig várakozott, hogy sorra kerüljön, s most Németh Ferenc tűzoltó segít­ségével mellig érő vízben gá­zol ott, ahol eddig a lakása volt. Amikor újra partot érünk, Karap törzszászlósnak elkö­szönni sincs ideje, minden motorcsónaknak azonnal in­dulnia kell Tarhos községbe, amelyet akkor már veszélyez­tet a víz. Amikor ezek a so­rok megjelennek, már eldőlt, hogy sikerült-e Tartiost meg­védeni. Homokzsákok Másfél órával később a hosszúfoki központon Goda Péterrel, a szakaszvéde­lem vezetőjével beszélge­tünk. Itt folyik a legnagyobb küzdelem, a legnagyobb bir­kózás. Több mint háromezren dolgoznak itt a nyolc kilo­méteres védelmi szakaszon, éjjel-nappal egyaránt. Kato­nák, civilek, és persze a sok- sok gép. Kétéltűek, teher­autók, különleges járművek. Homokzsákok tíz- és tízezrei érkeznek ide, s az egy nappal a leszerelés előtt álló honvé­dek, akiknek az árvízi véde­kezés miatt meghosszabbodik a katonaidejük. Megállás nél­kül rakodnak a FUG-okba. Ezek a lánctalpas, kétéltű jármű­vek hordják ki a sok-sok ho­mokzsákot oda, ahol nyúlgá- tat kell építeni. Nyolc kilo­méter a védelmi szakasz, hat kilométeren kell útját állni az emelkedő víznek. A nyúlgátak mentén nincs hová leülni. Vizes, sáros, isza­pos minden. A gátszakadás rése ekkor már mintegy 40 méteresre tárult, ám erősen csökkent az elöntött területe­ken álló víz és a folyó szint­je közötti különbség, így las­sult az ár. A sors iróniája. Meghökkentőn jegyeztem meg Kiss Zoltán szakaszvezetőnek — aki egyébként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gaz- dászkarán tanul majd ősztől —, hogy a nyűigát niínákét oldalán víz van. Nem baj — mondotta —, csak az egyik oldal árvíz, a másik halastó. Több mint 7 millió halat si­került megmentenünk itt. Az egyre fokozódó emberi erő — és tudás — útját állja talán az árnak. Ha csak kicsit is csökken a Körös vízszintje, egy nap alatt betömik a gát rését, s akkor megkezdődhet a víz átszivattyúzása. Ha csökken a vízszint... De ha nem csökken, akkor sem ra­bolhat el újabb területeket a természet szeszélye, mert gá­tat vet neki a szervezett em­beri erő. Kovács Attila Ernő Nem várt eredmények A HAGY termékei a világpiacon Versenyképes minőségben Az idei év első heteiben kissé nehéz helyzetben volt a Híradástechnikai Anyagok Gyára a világítástechnikai ter­mékek eladásával. Az energia­takarékossági intézkedések kö­vetkeztében megcsappant az érdeklődés az ilyen jellegű termékek iránt. Ezt tudva a HAGY-ban erre az évre nem is terveztek fénycső- és hi­ganygőzlámpa-előtétekből tő­kés exportot. Azokban a he­tekben a külkereskedők sem fogadták nagy lelkesedéssel a gyár ajánlatát. Aztán február­ban váratlanul mégis kereset­té váltak a piacon a világítás- technikai cikkek, s külkereske­dőink rugalmasságának kö­szönhető, hogy jó néhány nyu­gat-európai országban piacot találtak a HAGY termékei­nek. A gyár eredetileg erre az évre összesen 850 ezer dollár értékű exportot tervezett más termékeiből, de a kedvezően alakult üzletkötések eredmé­nyeként már az év első felé­ben elérték az 1 millió 958 ezer dollár értéket. Automatizálás — Az elmúlt két-három év­ben végzett gyártmányfejlesz­tés tulajdonképpen most hoz­za meg a várt eredményeket — mondotta Pádár Sándor, a gyár műszaki igazgatója. — A kézi megmunkálás helyett az automatizálás kapott fontos szerepet. így például amíg négy évvel ezelőtt a fénycső­fojtó előállításának ideje 6,2 perc volt, jelenleg ez csaknem a fele, 3,6 perc. A nagyobb termelékenység és a korábbi­nál jobb minőség mellett a dolgozók fizetése is emelke­dett. A minőségfejlesztéssel kap­csolatban érdemes elmóndani, hogy a gyár szakemberei tö kéletesítették az előtétimpreg- nálást, amely zúgásmentessé teszi a berendezés üzemét. Ügyanakkor ma már saját fej­lesztésű csatlakozót szerelnek fel, amely csaknem tíz száza­lékkal olcsóbbá teszi a termé­ket. — A tőkés piacon a legna­gyobb konkurrenseink . az NSZK, Ausztria, Finnország cégei, a szocialista országok közül pedig az NDK vállala­tai — magyarázta a műszaki igazgató. — A mi gyárunk 4 milliós tömeggyártásával vala­hol a középmezőnyben foglal helyet. Csakhogy a HAGY szakem­berei mégsem lehetnek elége­dettek. Az előállításhoz szük­séges anyagfelhasználás ugyan­A békési hídfőnél A nyúlgáton szünet nélkül helytállnak Barcza Zsolt felvételei is viszonylag magas. A termé­kek további fejlesztése az anyagfelhasználás csökkenté­sére irányul. — Komplett fejlesztési prog­ramot dolgoztunk ki közösen. A célunk az, hogy a közvet­len anyagköltséget 14 száza­lékkal csökkentsük. Ehhez a még meglevő legnehezebb munkafolyamatokat automati­zálni kívánjuk. Az első szere- lőautomata már el is készült, a napokban már a próbaüzem is meglesz... Tavaly a gyár higanygőz- és a nátriumlámpa-elótétek fej­lesztésére helyezett nagy hang­súlyt, aminek eredményeként teljesen új termékcsaládot is létrehoztak. S az eredmény? Ma már típusonként 3—10 szá­zalékkal kevesebb az anyagfel­használás, s ez az árban is mérhető. A régi típusú, 250 wattos főj tónak 270 forint volt az ára. Az újítás után ma már ez az ár 50 forinttal keve­sebb, ami nem csekélység. Sőt, a piacon is megnőtt az érdek­lődés, ebből a típusból pél­dául az Egyesült Arab Köz­társaság az idei év második fe­lére 200 ezer dollár értékben rendelt. Rekonstrukció — A fellendülés február, március hónapban kezdődött. A korábbinál szorosabbá vált a kapcsolat a gyár és a külke­reskedők között. Az ő mun­kájuknak köszönhető, hogy új piacokon is ismertekké váltak a termékeink, így például Irán, Egyiptom, Algéria is a megrendelőink közé sorolha­tó. Eredmény az is, hogy a piacon sikerült 15—20 száza­lékkal növelni az eladási árat, az előállítás pedig 5—8 száza­lékkal kevesebbe kertlít, mint korábban. Vagyis nőtt a ter­mékek gazdaságossága — mon­dotta Pádár Sándof. — Ha összehasonlítjuk az elmúlt évet az ideivel, akkor el kell mondani azt is, hogy tavaly egész évben annyi volt a tő­kés exportunk, mint az idei év első hat hónapjában. A HAGY-nak nemcsak a vi­lágítástechnikai termékei is­mertek a világpiacon, fontos szerepet tölt be az exportter­melésben a ferritgyártás is, amelyből 1,7 millió dollárnyit terveztek erre az évre. Tavaly szeptemberben elkezdődött a ferritüzem rekonstrukciója, még ebben az évben be is fe­jeződik. Az üzem megújulása után kurrens termékeket is gyártanak majd, például a szí­nes televízió vasmagjait vagy a rádiótechnikai berendezések ferritalkatrészeit. Vagyis mind­két fontos termék súlya a ter­vezettnek megfelelően alakul a gyárban, s.ez a népgazdaság érdekeit figyelembe véve sem megvetendő. Szervezési javaslat A ferritüzemi rekonstruk­cióval párhuzamosan egy szer­vezési javaslat megvalósítá­sán is dolgoznak a gyárban. A tv-gyűrűk gyártásának korsze­rűsítése érdekében az üzem­ben februárban átépítették az extruder gépeket és áprilisban a festőhelyiséget. Jelenleg fo­lyamatban vaff az étkező át­helyezése. A tv-gyűrűk cso­magolásának korszerűsítése érdekében pedig polisztirol ha- bosító berendezést rendeltek az NDK-ból, 1,2 millió forint ér­tékben. A teljes szervezési ja­vaslat — melynek megvalósí­tására az ez évi műszaki-fej­lesztési alapból 300 ezer forin­tot irányoztak elő — szállítá­si határidőcsúszások miatt je­lenleg mintegy 3—4 hónap ké­sésben van az eredeti elképze­lésekhez képest, így a terve­zett december 31 -i időpont he­lyett csak később tudják majd bevezetni. Cs.J. PIK-hetek sorozatban Kockázati alapból fedezik A kereskedelmi vállalatok­nak, így tehát a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak is úgynevezett árukodkázatd alapot kell ké­pezniük. Ez a beszerzési ár 0,55 százaléka. Ha például 1 millió forintért vásárolnak a nagykereskedelemtől, vagy közvetlenül a termelőktől, ak­kor 5500 forint kerül a koc­kázati alapra. — Az idén előreláthatóan mekkora lesz ez az összeg? — érdeklődtünk Telekes Im­rétől, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áru­forgalmi osztályvezetőjétől. — Körü'belüi 14 millió fo­rint, azzal a 2 millióval együtt, amelyet tavalyról hoz­tunk át. — S mire költhetik, illetve mire költik? — A különféle kedvezmé­nyes vásárok finanszírozásá­ra. Az idén már huszonhét alkalommal rendeztünk ilyen akciót, s eddig a kockázati alapból csaknem 7 millió forintot használtunk fel. Az első a február 25-től március 15-ig tartó tavaszi Ofotért-vásár volt. Ezt egyébként az Ofo- tért kezdeményezte az egész országban, s mi is csatlakoz­tunk hozzá. A következő a február 26-tól ugyancsak már­cius 15-ig lebonyolított úgy­nevezett PIK-hetek, amikor fürdőkádakat és egyes olaj­égőket adtunk olcsóbban. Szintén a PIK-hetek kereté­ben rendeztük meg március 17-től 31-ig f& kismotorvásárt. Háromféle kedvezményes akcióról beszélhetünk. Az egyik, amelyet kötelezően előírnak, mint például a téli és a nyári vásáro­kat a ruházati kereskedelemben. A másik típus az, amelyet egy országos hatáskörű nagy­kereskedelmi vállalat indít, s a kedvezményt a nagykeres­kedelem egyedül vagy a kis­kereskedelmi vállalattal kö­zösen nyújtja. A harmadikféle amikor csak az adott kiske­reskedelmi vállalat hirdeti meg. Erre jó példa a már ha­gyományos PIK-hét, illetve PIK-hetek. — Miitől függ, hogy a PIK- hetek során milyen árucik­ket adnak olcsóbban? — Egyes, így a tőkés im­portból származó cikkek ki­vételével, tőlünk — válaszolt Telekes Imre. — A kockázati alap nagyobb részével tehát szabadon gazdálkodha­tunk. Meg kell említeni, hogy a PIK-heteken nem a bóvlit próbáljuk kiárusítani. Ezt kü­lönben egyértelműen bizo­nyítja a legutóbbi akciónk, az olimpiai tévévásár. Június 17-től július 19-ig tartott, ahogy korábban meg is írtuk. Tizenegyféle fekete­fehér készüléket kínáltak, úgy, hogy mindegyik mellé adtak egy 800 forintos vásár­lási utalványt. Köztük volt például az új Videoton Mo­dul Stár is. — A vásár során mennyit sikerült eladniuk? , — Nyolcszáz darabot. — S ez már sikernek szá­mít? — Igen is, meg nem is. Nagyobb forgalomra szá­mítottunk. Ebben az időszakban azon­ban általában háromszáz ké­szüléket szoktunk eladni. Eh­hez viszonyítva tehát sikeres­nek mondhatjuk a tévévásárt, — Ígérték, hogy a vevők, illetve a vásárlási utalvá­nyaik majd egy sorsoláson vesznek részt, ahol az első díj egy színes Color Stár lesz. Mikor, hol rendezik a sorso­lást? — Augusztus 25-én Ceglé­den, a városi művelődési ház­ban. »

Next

/
Thumbnails
Contents