Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-30 / 177. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A7. MSZMP PEST-MEGY Ei BIZO TTs4 G A íS A AÄ E G Y EI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 177. szAm Ára 1.20 forint 1980. JÜLIUS 30., SZERDA Pest megyében a búza 35 százalékút takarították be Az átlagosnál nehezebb az aratás Tegnap reggelre az ország nagyobb részén annyira fel­szikkadt a föld, hogy ismét teljes erővel megindulhatott az aratás. A nagy párásság miatt a hajnali harmatképző- dés szinte mindenütt olyan erős, hogy reggelente a gépek a megszokottnál később in­dulhatnak. Kabátok N em örömök kizáróla­gossága, s nem gon­dok vállat roppantó súlya azok járandósága, akik elfogadták választóik bizalmát a következő öt esztendőre, s tanácstag­ként kívánnak megfelelni a várakozásnak. Nincs szó tehát megbízatásukban végletességről, ám arról szépítés nélkül kell beszél­nünk, hogy nem könnyű feladatra vállalkoztak. Ne­hezebb, bonyolultabb lesz a lakóterületi munka, mint volt korábban, mert mások a gazdasági háttér elemei, s tagadhatatlan: politikai bátorságról is tanúságot kell majd tenniük a taná­csi testületeknek, s a tes­tületek tagjainak, amikor nemet mondanak, amikor későbbre halasztanak vala­mit, azaz amikor igények és lehetőségek között józa­nul döntenek. Éppen azért, mert any- nyi mindenben más, ma­gasabb követelmények­kel átitatott hétközna­pi munka vár a köz e nemes szolgálóira, figyel­met érdemel néhány, je­lentéktelennek látszó apró­ság. Olyasmi, ami tényleg nem nagy ügy, amin vál­toztatni lehetne, ám vala­hogy csekélyebb a figye­lem az ilyesmire, mint illene, kellene. Arról beszél például Mende most ismé­telten megválasztott me­gyei tanácstagja — s mint mondja, másokat is foglal­koztatnak hasonló gondok —, hogy jó lenne a telepü­léseken is, a megyei testü­let tevékenységében is rendszerré tenni a tájékoz­tatást, azaz elmondani az eléggé ritkán — az esemé­nyekhez képest ritkán — sorra kerülő tanácsülése­ken, mi történt az előző összejövetel óta. Mármint olyan tanácsi dolgokban, amik érintik a tagok s vá­lasztóik mindennapjait, amik fölhasználhatók a további — a választókerü­leti — munkában érvként, tényként, adatként, annak bizonyításaként, hogy tör­tént ez és az, s ha valami nem történt, akkor miért nem. Távol áll az ötlet gazdájától, s a közreadó­tól is, hogy az értekezletek megnyújtása mellett kar­doskodjanak, újabb napi­renddel, újabb papírokkal. Nem a forma, hanem ép­pen a tartalom oldaláról indokolt az elgondolás: va­lóban rendszeresen — mert véletlenszerűen van némely településen, s a megyei ta­nács ülésein is ilyen tájé­koztatás — jussanak hozzá a tanácstagok a két ülés között történtek lényegé­hez, rövid információ, szót nem szaporító, tudomásul vételre szolgáló vezetői közlendő formájában. I rvendetes, hogy több helyen tapasztalha­tunk az ennek szük­ségességét tükröző törek­véseket. Vácott például mái hagyományai vannak a tanácstagok csoportos — egy-egy városrészt fogva át így — tájékoztatásának, azután a tanácstagi hír­adónak, ami szerény kül­alakkal, de fontos informá­ciók hordozója. Másutt a megyei tanácstagok járási­városi csoportjait használ­ják fel fórumként a tiszt­ségviselők arra, hogy tájé­koztatást adjanak, ám rög­tön hozzátesszük: érdekes módon — a beszélgetések alapján legalábbis ez kör­vonalazódott — elsősorban 0 nem is a megyei tanácsta­gok informáltságával van gond, hanem a helyi testü­letek tagjainál bukkanha­tunk rá erre a kielégítet­len igényre. Mert igény! S jogos igény, hogy tudják a tes­tület tagjai, mi történt két ülés között a városban vagy a községben — s mindenek felett: a közös ta­nácsú településeken van igazán nagy jelentősége en­nek az információs csa­tornának —, s ne kerülje­nek olyan kellemetlen helyzetbe, hogy választóik tudakolnak tőlük ezt is, azt is, ők meg húzzák a vál- lukat. mivel nem tudják, mi a való helyzet. Más példával folytatva: Veres­egyház és Erdőkertes szin­tén nem kezdő megyei ta­nácstagja azt véli a mun­ka egyik lehetséges javító forrásának, hogy apró ügyek ne húzódjanak hó­napokig, vagy éppen éve­kig, hanem jussanak dűlő­re vélük az érintettek; ha valami, akkor az árt iga­zán a tanácstag tekintélyé­nek, mikor rámondják az illetőre, lám, még ezt a semmiséget sem tudta el­intézni. akkor nagyobbal, nehezebbel hogyan boldo­gulna. H a igaz az, amit a szó­lás figyelmünkbe ajánl, hogy tudniillik csak oktalan ember varrat a gombhoz kabátot, akkor annak is helytállónak kell lennie, hogy a kabátot be­gombolja az ember, azaz gomb mindenképpen jár hozzá, akkor lesz igazán kabát a kabát. S ha sza­bad ilyen pórias hasonla­tot kiterjeszteni olyan ko­moly dologra, mint a nép­képviselet mindennapos gyakorlata, akkor azt kell leírnunk: a kabát most már évek óta — az MSZMP XI. kongresszusának hatá­rozatától eredeztethetően, mely nagy figyelemmel szólt a szocialista demok­rácia erősítésének fontos­ságáról, s az államélet de­mokratizmusa fejlesztésé­nek szükségességéről — megkülönböztetett törődés tárgya, ám a gombbal, a gombokkal akad baj is, gond is. Hiszen amit szóba hoztunk, nem több — de: nem is kevesebb! —, mint a kabát gombja. A munka javításának apró lehetősé­ge, ám az ilyen apró lehe­tőségek, ha valóra válnak, úgy összegeződnek. hogy a népképviselet egésze lesz jobb, hatásosabb. A nagy feladatok, a nagy ügyek eléggé leterhelik a tanácsi testületek tisztség- viselőit, mégis, úgy véljük, nem szabad beletörődniük abba, hogy a gombra, az apró javaslatokra, a ta­nácstagi munka alaposabbá tételét szolgáló elképzelé­sekre nem marad erejük, figyelmük. A saját tevé­kenységük is segítő forrás­hoz juthat az említett és a hasonló megoldásokkal, módszerekkel, hiszen a ta­nácstag — tiszte is ezt su­gallja — mindenkor a kölcsönösség alapján áll, ad­ni és kapni egyaránt akar. Nem jogai bővítéséért ha­dakozik, hanem munkája feltételeinek gazdagításáért töpreng a lehetséges job­bon, célravezetőbbön. E töp­rengéseknek nem' minden eredménye kamatoztatható, ám ami igen, az nagy baj, ha elkallódik. Mészáros Ottó Mezőgép-javítóbázis Rákoskeresztúron Húsz műhelykocsival tartanak ügyeletet Alkatrészhiány és átprogramozott gyártás A Mezőgép Tröszt aratási ügyeletét a felgyorsult mun­kák során az utóbbi nyolc-tíz napban, több mint 150 eset­ben hívták segítségül. Eddig 1542 munkaórát fordítottak a meghibásodott kombájnok és más mezőgazdasági gépek ja­vítására. A tapasztalatok sze­rint a legtöbb hiba az E—516- os gabonakombájnoknál for­dul elő. A javításuhoz szük­séges bordáshüvelyekből hiány volt, ezért a tröszt intézkedése nyomán soron kívül 100-at le­gyártottak, illetve áladtak az azokat is forgalmazó MEGÉV- nek, további 400 pedig most készül. Hiány mutatkozik a kom­bájnokhoz elsősorban az NDK gyártmányú betakarítógépek­hez szükséges hidraulikaszi­vattyúkból is. A Mezőgép Tröszt gyönki üzemében, ugyancsak soron kívül megkezdték a hi­bás egységek gyors felújítását. Az idei nehéz aratási szezon­ban sok problémát okoznak a gyorsan tönkremenő termék­felhordó láncok is, sajnos ezekből a pótlás egyelőre nem látszik teljesen biztosítottnak. A tröszt felkérte az Ipari Láncgyárat több tucat gar­nitúra soronkívüli legyártásá­ra. Az idei aratási munkákat nehezíti, hogy a gabóna meg­dőlt, kalászemelőkből pedig kevés volt raktáron. A mis­kolci Mezőgép Vállalat terme­lését átprogramozta, és már megkezdték a 12 ezer kalász­emelő gyártását. Ezeket az emelőket a kombájn vágószer­kezete elé csatolják. Légrádi László, a Mezőgép Tröszt ágazati termelésirányí­tó főmérnökének tájékoztatá­sa szerint Pest megyében is állandó aratási ügyeletet tar­tanak már június végétől. A javítószolgálat bázisa a rákos­keresztúri gyáregység. A be­futó hívásokra azonnal meg­indulnak a szervizkocsik. A megye területét 20 műhely­kocsi járja, 40 jól felkészült szerelő javítja a meghibáso­dásokat. Legnagyobb gond megyénkben is az E—516-os kombájnok alkatrészellátása. A Mezőgép Tröszt a meghibáso­dott fogaskeréksziváttyú-ten- gelyt megjavítja, szükség ese­tén újat állít elő. Soron kívül elkészültek a hiányzó bálázó­tűk is. A bázisszervizen kívül a monori gyár is tart ügyele­tet, s az Aszódra, Ceglédre, Érdre beérkezett kéréseket is gyorsan teljesítik. örvendetes, hogy az időjá­rás okozta nehézségek nem szorítják háttérbe a minőségi követelményeket. Országosan is kimagasló­nak tekinthető az, hogy a Ko­máromi Állami Gazdaságban 0,3 százalék alatt van a szem­veszteség. Ezt a szemveszite- ség-számlálók és a kombájno- sok nagy szakértelme mellett az ösztönző bérezésnek is kö­szönhetik. A gazdaság kom­bájnvezetői nem hektáron­ként, hanem a betakarított, elcsépelt mennyiség alapján kapják a fizetésüket. Ugyan­csak minőségi bérezést aiikal- maznak a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vál­lalat számos más taggazdasá­gában is. Félidejéhez érkezett kedden az aratás a Dunántúl három fontos gabonatermő vidékén, Fejér, Tolna és Somogy me­gyében. A Fejér megyei jelen­tés kiemeli, hogy a lehetősé­gekhez képest folyamatosan végzik a járulékos munká­kat is. Északabbra haladva a bú­zának nagyobb része még aratásra vár. Pest megyében például keddig még csak mint­egy 35 százalékát takarítot­ták be. Heves megyében, ugyanilyen okból, a búza ara­tása még jóformán a kezdeté­nél tart. Az idei aratás az ország egész területén küzdelmesebb az átlagosnál, Hajdú-Bihar és Békés megyében azonban még az átlagosnál is nehezebb helyzet alakult ki. A Hajdú­ságban például már több mint egy hete pihenőre kényszeríti az időjárás a kombájnokat: július 21. óta csak két és fél nap volt olyan, amikor a me­gye egyes részein dolgozni tud­tak a betakarítógépek. Több napos száraz időjárás kellene ahhoz, hogy folyamatosan arathassanak. A gazdaságok készenlétbe helyezték a szárí­tókat. A kilátások, sajnos, még tegnap is rosszak voltak: ezen a napon ismét tetemes mennyiségű eső zúdult a 'vi­dékre. Békés megyében az ár- és belvizek által veszélyeztetett gabonák gyors betakarítása ad rendkívüli feladatot. Az érin­tett gazdaságokban kedden sa­ját gépeik mellett 25 kölcsön.- kombájn is vágta a búzát Jelentősen apad a Kettős-Körös ezer estther és gép kissd ess ássa! Az árvédekezés fő erőit a Kettős-Körös jobb parti töl­tésszakadásának térségében vonták össze, s így mintegy 6 ezer ember és a gépek so­kasága küzd a víz ellen, amely a déli, délkeleti irány­ban terjeszkedve, átlépte a Békés-Tarhos, valamint a Doboz-Tarhos közutat és mintegy 5500 hektár területet, jórészt szántóföldet öntött el. A szakadáson kiáramló víz csökkentésére mindenekelőtt a folyó vízét megcsapoló mér­gest szükségtározó vízbeeresz­tő nyílásait bővítették és en­nek hatására kedd reggelig másfél méterrel apadt a Ket­tős-Körös. A déli órákban pe­dig kiegyenlítődött a folyó éá a kiáradt víz szintje, s így a délutáni és az estj órákban már az áramlás iránya is megfordult, tehát az elöntött területről visszatér a víz a szakadáson át a Kettős-Körös­be. Az elöntött területek térsé­gében Tarhas, Bélmegyer köz­ségből és Üjladány területé­ről mintegy 2200 embert te­lepítettek biztonságosabb hely­re!. Ugyanakkor megfeszített erővel védekeztek a Ho^szú- foki-csatorna töltésénél, ame­lyet elért a Kettős-Körösből kiáradt víz. A Kettős-Körösön megkez­dődött a töltésszakadás elzá­rása. A mintegy 80 méteres nyílás két gátcsonkján egy- egy megerősített árvédelmi osztag dolgozik megfeszített erővel. Az árhullám a kedd­re virradó éjszaka már a Kö­rösök több ágából egyesült Hármas-Körös Kunszentmár- tonnál tetőzött, tehát már na­gyon közel jár a tiszai torko­lathoz. A tetőzés feletti sza­kaszokon végig apadnak a Körösök. A Bodrog árhulláma Fel- sőbereckinél tetőzött 743 centiméteres vízszinttel, amely négy centiméterrel halad­ta meg az eddig mért maximumot. A folyó Sá­rospataknál még árad. Ebben a térségben, a jobb parton veszélyeztetett épüle­tek 32 lakásából helyezték biztonságba a lakókat. A Tisza árhulláma, Záhony­nál tetőzött 509 centiméteres vízszinttel,, s Szegedig árad a folyó. Ezért a Tisza alsó szakaszán is felkészülnek az árhullám fogadására. A gyors apadásnak megfe­lelően a Túron már megszün­tették az árvízi)édelmi ké­szültséget. A Tisza és mellék­folyói mentén azonban még 1981 kilométer hosszú véd­vonalat őriznek. A belvíz 94 ezer hektárt, s ebből 33 ezer hektár vetést borított el. A Tisza- menti ár- és belvízvédekezésben több mint 10 ezer ember vesz részt, s munkájukat ezernél több jármű és gép segíti. Az Állami Biztosító Békés és Borsod megyében Szeghal­mon, illetve Bodrogkeresztú- ron megkezdte az elköltözte­tettek gyorssegélyének kifi­zetését. Mivel nehéz megtalál­ni a szükségszállásra költözök teket, a biztosító kéri minden károsult ügyfelét, hogy je­lentkezzék mielőbb a terüle­tileg illetékes biztosítási iro­dánál. Rendkívüli ülést tartott tegnap az Országos Vízgazdálkodási Bizottság Kedden Gergely István ál­lamtitkár elnökletével rend­kívüli ülést tartott az Orszá­gos Vízgazdálkodási Bizottság. A tárcaközi testület az Or­szágos Vízügyi Hivatal elő­terjesztése alapján megtár­gyalta és jóváhagyólag elfo­gadta a Tisza-völgyi árvíz- és belvízvédekezés! helyi- víz­kárelhárítási helyzetről szóló beszámolót. Elismerését fe­jezte ki a védekezésben együttműködő szervek eddi­gi erőfeszítéseiért, különösen a vízügyi szolgálat, a hon­védség, a belügyi szervek, az érintett lakosság, a helyi ta­nácsi és pártszervek dolgozói­nak munkájáért. A védekezés hatékonyságát szolgáló konkrét intézkedések A bronzérmek napja Harmadik helyezettjeink: a kardvívók, a pólósok, s a Detre testvérek — Váradi és Lévai a négy között Néhány sport­ágban finálét ho­A zott az olimpia tegnapi napja. Több labdajáték­________ban befejeződtek a a küzdelmek. El­dőlt a sorrend a pólósoknál, női röplabdában, női kézilabdá­ban, s a vitorlázóknál is most volt a „kapuzárás”. Méghozzá szép magyar sikerrel. Repülő hollandiban harmadik helyet szereztek a Detre testvérek. Egyébként magyar szem­pontból bronzérmes nap volt a tegnapi. Harmadik hély ju­tott a vízilabdázóknak, a fér­fi kardcsapatnak, s Váradi, valamint Lévai két továbbju­tott ökölvívónk legrosszabb esetben már bronzérmes. Női röplabdázáink is ott áll­tak a bronz küszöbén. A kü­szöböt azonban nem tudták átlépni a bolgároktól elszen­vedett vereség miatt. így ne­gyedik helyen végeztek, a női kézilabda-csapathoz hasonlóan. Ugyancsak ezt a „pozíciót” szerezte meg lovaglásban a díjugratás csapatversenyében a magyar együttes. A birkó­zóknál a szabadfogásúak küz­delmében többen reménykel­tőén rajtoltak, illetve folytat­ták szereplésüket. S néhány érdekesség, még a tegnapi napról. A szabad­fogású birkózók 48 kilós súly­csoportjában az olimpiák tör­ténetében most először olasz aranyérmest avattak Claudio Polli személyében. A női kézilabdában, nem kis meglepetésre, az NDK elesett nem csupán az arany-, de az ezüstéremtől is, miután a tor­na befejező mérkőzésén 18-13- ra kikapott, a Montrealban és most is bajnok Szovjetuniótól. Az NDK és Jugoszlávia azo­nos pontszámmal végzett, ám jobb gólkülönbségükkel a ju- goszlávok kerültek a második hélyre. Brazília és India is beirat­kozott a moszkvai aranyérme­sek sorába. A dél-amerikaiak a vitorlázás „tornádó” kategó­riájában, az ázsiaiak pedig gyeplabdában végeztek az élen. (Részletes . olimpiai jelenté­sünk a 6. oldalon.) mellett — állapította meg a bizottság — változatlanul a lakosság élet- és vagyonbiz­tonságának megőrzése, a ki­telepítettek megnyugtató el­látása, a települések és léte­sítmények védelme, a mező- gazdasági betakarítási mun­kák gyorsítása a legfontosabb feladat Felhívták a figyel­met arra, hogy az apadás el­lenére még nagy víznyomás terheli a gátakat és jelentős területet borít még a belvíz. Ezért lankadatlan, sőt meg­kettőzött figyelemmel és erő­vel kell folytatni a védekezést a rendkívüli károk csökken­tése, elhárítása érdekében. Kü­lönösen jól szervezett és megfeszített munkára van szükség a Körösök, a Bodrog és a Tisza térségében, ahol a legveszélyesebb árhullámok alakultak ki és a legnagyobb kiterjedésű a belvíz. Hazánkba látogat a francia külügyminiszter Jean Francois-Poncet, ' a Francia Köztársaság külügy­minisztere Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterének meghívásá­ra szerdán hivatalos látoga­tásra Magyarországra érke­zik. "■ ” KOZELET Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi minisztériumi állam­titkár kedden Moszkvába uta­zott, ahol a szovjet—magyar külkereskedelmi áruszállítá­sokról tárgyal a szovjet köz­lekedési minisztérium és a vasútügyi minisztérium veze­tőivel.

Next

/
Thumbnails
Contents