Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-30 / 177. szám
2 eifert *g icmnap 1980. JÚLIUS 30., SZERDA FÓKUSZ Pahlavi A demokrata párt egy csoportja új elnökjelöltet keres Egyre ingatagabb Carter helyzete Mint lapunk ugyanezen oldalán hírül adjuk, Kairóban eltemették Mohammad Keza Pahlavit. Nem érdektelen 1 elidéznünk a volt császár életútját, amely sok tekintetben magyarázatot ad Irán mai helyzetére. Irán bukott uralkodója nem sokkal élte túl trónfosztásét: tizenkilenc hónappal azután halt meg, hogy 1979. január 16-án, végleg az ország elhagyására kényszerült. A „pávatrón” egykori ura 1919-ben született. Apja utódjaként 1941-ben került a császári trónra. Uralkodásának 38 éve alatt erőltetett tempóban, a nemzeti jövedelem egyenetlen elosztásával arra törekedett, hogy a feudális jellegű országot nyugati mintájú modern ipari állammá változtassa. Ezt szolgálta az 1961-ben meghirdetett, úgynevezett fehér forradalom, amelynek középpontjában az erősen korlátozott földreform állt Terveivel szembehelyezkedett a siíta egyház, amely a korlátozott földreformtól elsősorban saját ‘kiváltságait féltette. A klérus a mindinkább elmélyülő társadalmi igazságtalanságok következtében rohamosan szegényedő néptömegek és a fejlődés gyümölcseitől megfosztott nemzeti burzsoázia érdekeinek védelmezőjeként lépett fel. Pahlavi legnagyobb belpolitikai ' ellenfele az ötvenes évek elején Mohammed Mo- szadik volt, aki a parlament segítségével elérte, hogy államosítsák az ország fő jövedelemforrását, a kőolajat. Az iráni baloldallal és népakarattal szembekerült császár 1953 augusztusában külföldre menekült Az amerikai titkosszolgálat a CIA támogatásával azonban rövidesen visszatért Teheránba, s megdöntötte Mo- szadik kormányát Pahlavi ezután tűzzel-vas- sal szilárdítani igyekezett egyeduralmát, az amerikaiak jóváhagyta úton tört előre. Az ellenzék letörésében előliért a titkosrendőrség, a rettegett SAVAK. Ugyanakkor Irán a térség legerősebb fegyveres hatalma lett a Perzsa- öböl csendőrének szerepét vállaló, rohamosan korszerűsített hadsereg révén. Az abszolút monarchiával szemben az iráni nép ellenállása, beleértve a nemzeti burzsoáziát és a siíta egyházat, az Iránból száműzött Khomeini eszmei vezetésével — feltartóztathatatlanná vált A forradalom 1979. február 11- én elsöpörte Pahlavit és vele együtt a 2500 éves monarchiát. Reza Pahlavi és családja, miután 25 milliárd dollárra becsült vagyonát idejekorán, külföldre mentette, először az egyiptomi Asszuánba, később Marokkóba, majd a Ba- hama-szigetekre bujdokolt a távollétében kimondott halálos ítélet elől. Innen a mexikói Cuernavacába, aztán (titokban) New York-ba, majd a Texas állambeli Lank Land- be utazott. A panamai Con- tadora-sziget, s ezután ismét Egyiptom volt a következő állomás. Itt érte a halál. Az első hivatalos teheráni reagálások szerint a volt sah halála nem befolyásolja az iráni—amerikai kapcsolatokat, s a fogva tartott túszok helyzetét. Mindazonáltal csak a jövő adhat rá választ, hogy Pahlavi elhunyta milyen hatással lesz az iráni események alakulására. Laczik Zoltán Michael Barnes demokrata párti képviselő hétfőn bejelentette: megalakult a „bizottság a nyílt konvencióért”. A szervezet célja, felmenteni a demokrata párt augusztus 11-én esedékes országos konvencióján a párt 3331 küldöttét ama kötelessége alól, hogy arra az elnökjelöltre adja szavazatát aki mellett a konvenció elkötelezte magát. A párton belüli kisebbség ezzel megtette az első lépést affelé, hogy a jelenlegi elnökkel szembeni elégedetlenségét és bizalmatlanságát konkrét formába öntse. A szóvivőként tevékenykedő Barnes közölte, hogy a bizottság irodát nyit Washingtonban és New Yorkban, s mindent megpróbál annak érdekében, hogy augusztus 11-ig meggyőzze a küldötteket álláspontjának helyes, a párt érdekeit szolgáló voltáról. „Felelőtlenség lenne részünkről, ha nem tennénk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy megakadályozzuk Ronald Reagan bejutását az elnöki székbe” — hangsúlyozta Barnes. Ezzel ismét kifejezésre juttatta a felmérések által is megerősített hangulatot, amely szerint jelenleg a republikánusok jelöltje utcahosszal vezet Carter előtt: 100 amerikai közül 61 szívesebben látná a volt filmszínészt az elnöki székben, mint Cartert, akinek mindössze 33 százalék szavaz továbbra is bizalmat. A Carterral szembeni elégedetlenség egyik legutóbbi forrása az elnök öccsének líbiai körökkel fenntartott tisztázatlan kapcsolata, illetve az elnöknek és a Fehér Háznak ebben játszott szerepe. A továbbra is a feddhetetlen politikus szerepében tetszelgő elnök hétfőn utasította d‘ kormány tagjait, hogy öccse ügyével kapcsolatban „semmit ne titkoljanak el” a nyilvánosság elől. Jody Powell, a Fehér Ház szóvivője pedig hivatalos derűlátással jelentette ki, hogy az elnök „nem veszi túl komolyan” a demokrata párton belül ellene megnyilvánuló bizalmatlanságot. A demokrata párt belső viszályával foglalkozik a londoni The Times keddi vezércikke is. A lap megállapítja: Carter nem ítélhető ugyan el fivérének sajnálatos viselkedése miatt; ugyanakkor azt sem lehet állítani, hogy helyesen viselkedett volna az ügyben. A cikk értékelése szerint Carter tehetetlen elnök, aki sem odahaza, sem külföldön nem tudott — még rövid időre sem — bizalmat kelteni politikája iránt, ezért bármilyen legyen is az ügy kimenetele, a demokraták jobban tennék, ha más elnökjelölt után néznének. Brom bírálja a republikánusakat íz erőfölény lehetetlen 99 Harold Brown amerikai hadügyminiszter szerint „a valóságtól elrugaszkodott, egyszerűsítő és veszélyes” a republikánus párt választási felhívása, amely a Szovjetunió fölötti katonai fölény elérésére buzdít. A hadügyminiszter egy kaliforniai politikai klubban mondott beszédében megállapította, hogy az abszolút katonai fölény elérése immár „katonailag és gazdaságilag lehetetlen” bármelyik fél számára, ha a másik fél ezt meg akarja akadályozni. Ronald Reagannek, a republikánus elnökjelöltnek több tanácsadója állást foglalt már amellett, hogy fokozott nukleáris fegyverkezési versenyre kell kényszeríteni a Szovjetuniót, és amikor a Szovjetunió — a republikánus tanácsadók elképzelése szerint — „gazdaságilag nem bírja majd a nyomást”, akkor az Egyesült Államok számára előnyösebb stratégiai fegyverzetkorlátozási megállapodást lehet kötni vele. Brown kijelentette, hogy ez a terv „a legveszélyesebb útra terelné a szovjet-—amerikai versengést”. Ezzel szemben — vélekedett a hadügyminiszter — „a ma létező megközelítő katonai egyensúly fenntartására” irányuló politika a legjobb módszer a háború megelőzésére, a nemzetközi egyensúly előmozdítására és az Egyesült Államok „életbevágó érdekeinek” védelmére. Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Kongresszusi előkészületek A függetlenség elnyerése óta a jemeni nép élcsapatának, a Jemeni Szocialista Pártnak a vezetésével jelentős g^zda^ági , és társadalmi átalakulások zajlottak le Jemenben, és sikerült elhárítani az idegen beavatkozási kísérleteket — jelentette ki Ali Nasszer Mohammed Hasszani, Eltemették a volt sa&ot a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára, a párt második rendkívüli kongresszusát előkészítő bizottság ülésén. A küszöbönálló rendkívüli kongresszus feladata az, hogy megvonja a párt eddigi kül- és belpolitikájának mérlegét, valamint értékelje az ideológiai munka és a szervezés terén végzett tevékenységét. — A Jemeni Szocialista Pártot szoros kapcsolatok fűKedden Kairóban eltemették Reza Pahlavi volt iráni uralkodót. A szigorú biztonsági intézkedések közepette lezajlott szertartás az Abdine palotában kezdődött, majd a gyászmenet végigvonult a kairói utcákon. A gyászmenetet Anvar Szadai egyiptomi elnök vezette. A szertartáson ott volt Richard Nixon volt amerikai elnök és Konsztantin görög exkirály. A külföld képviseletében viszont nem jelent meg egyetlen államfő, vagy kiemelkedő politikus sem. Az amerikai, brit, francia, japán és más nyugati diplomaták a háttérben maradtak, bár Pahlavi uralkodása alatt Irán a Nyugat fő szövetségese volt a közép-keleti térségben. Az iszlám országok közül csak Marokkó küldte el képviselőjét. zik a világ, és különösen a Közel-Kelet felszabadító mozgalmaihoz, valamint a szocialista közösség országaihoz, mutatott rá Ali Nasszer Mohammed a párt nemzetközi helyzetét elemezve. A, főtitkár teljes szolidaritásáról biztosította a Palesztinái népnek a nemzeti jogaik elismeréséért folytatott harcát, és elítélte az , amerikai—izraeli—egyiptomi különbékét Peru új elnöke CSAK RÖVIDEN... ROMÁNIA és a Közös Piac megállapodást kötött egyes ipari termékek kereskedelméről és egy vegyes bizottság felállításáról. A két egyezményt hétfőn írtak alá Bukarestben. WALDHEIM ENSZ főtitkár augusztus első felében látogatást tesz Vietnamban és Thaiföldön. A REUTER hírügynökség londoni központjának és New York-i irodájának munkatársai sztrájkolnak, mert tíz hónapja eredménytelenül folynak a tárgyalások a kollektív szerződésről. ŰJ-HEBRIDÁK, Franciaország és Nagy-Britannia közös külbirtoka helyi idő szerint kedden éjfélkor Vanuaaku Köztársaság néven elnyerte függetlenségét. A perui fővárosban hétfőn hivatalosan beiktatták tisztségébe a május 18-án megválasztott új államfőt, Fernando Belaunde Terryt. Az eseményen 83 ország küldöttei voltak jelen. Belaunde már 1963—1968. BANISZADR iráni elnök arra kérte a parlamentet, hogy halassza el az új miniszterelnök kinevezésével kapcsolatos szavazást — jelentette be kedden a teheráni rádió. SZIHANUK herceg, volt kambodzsai államfő, kedden Phenjanból Pekingbe érkezett. között is államfő volt, akkor katonai puccsal eltávolították. Mostani hivatalba lépésével egyidejűleg a tizenkét éve fennálló katonai kormányzatot polgári kormányzat váltja fel Peruban. Az új elnök föleskette a kormányt, amelynek élén Manuel Ulloa áll. Vendégünk Jean Francois-Poncet Jean Francois-Poncet 1928. december 8-án született. Párizsban elvégezte a jogi egyetemet, majd elnyerte a gazdasági tudományok doktora címet. Diplomát szerzett két amerikai egyetemen is. A francia országos közigazgatási iskola elvégzése után, 1955-ben diplomáciai pályára lépett, a külügyminisztérium politikai főigazgatóságán kapott beosztást. 1957-ben a Közös Piac és az Euratom szerződéseinek tárgyalásával megbízott francia delegáció főtitkára. 1958-ban a külügyminisztérium európai szervezetekkel foglalkozó igazgatóságának vezetőjévé, majd 1963- ban az afrikai és közel-keleti osztály helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1965-ben a tudományos kutatások országos központjában nemzetközi gazdasági kérdésekkel foglalkozott, és ezzel párhuzamosan előadásokat tartott a párizsi politikai tanulmányok intézetében a jelenkori német gazdaságról. E témáról 1970-ben könyve jelent meg. 1971-től öt éven keresztül egy francia iparvállalatnál felelős irányító beosztásban dolgozott. 1976 januárjában visszatért a diplomáciai pályára és külügyi államtitkárként a francia kormány tagja, majd ugyanebben az évben a köztársasági elnöki hivatal főtitkára lett. 1978 novembere óta külügyminiszter. fiz ENSZ-Iagállamok a palesztin államiság mellett Szavazd! a közgyűlés Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán kedden szavaztak a küldöttségek a 29 arab, fejlődő és szocialista ország által múlt pénteken előterjesztett határozati javaslatról, amelynek értelmében Izraelnek az idén november 15-e előtt meg kellene kezdenie a megszállt arab területek teljes kiürítését. A határozati javaslat szerint a pa- lesatínai arab népnek joga van saját szuverén és független államának megalapításához is. Lapzártáig nem érkezett jelentés a szavazás kimeneteléről, de hírügynökségek szerint az ENSZ 152 tagállamának kétharmada ^minden bizonnyal megszavazza ezt a javaslatot. Az Egyesült Államok és Izrael várhatóan nemmel szavaz, a nyugat-európai országok küldöttei pedig valószínűleg tartózkodnak a szavazástól, azzal az indoklással, hogy a határozat nem tartalmaz semmiféle kitételt Izrael biztonságának szavatolására. Az ENSZ egyik szóvivője hétfőn tagadta, hogy Waldheim, a világszervezet főtitkára, a múlt pénteken, az Arab Liga New York-i vacsoráján a palesztin államiság megteremtésére szólított volna fel. A szóvivő szerint Waldheim csupán a palesztin ön- rendelkezés mellett foglalt állást, és ennek logikus fejleményeként említette az állam megalapítását. A cáfolatot azért adták ki, mert Izrael részrehajlással vádolta a főtitkárt. Az ENSZ közgyűlésének a palesztin kérdéssel foglalkozó rendkívüli ülésszakán kedden este határozatot fogadtak el.' Ez november 15-ében szabja meg annak határidejét, hogy Izrael megkezdje a kivonulást az 1967-ben megszállt Összes arab területekről. A határozat egyidejűleg sürgeti, hogy a Jórdán folyó nyugati partján és a Gaza-öyezetben palesztin államot hozzanak létre. , ' ■ ■ ■ ' ' ' ■ '■ A javaslatot 112 küldött támogatta, heten szavaztak ellene és 24-en tartózkodtak. Amerikai lapok a gabonaszállítási tilalomról Vizsgálják fölül az Az amerikai mezőgazdasági minisztérium elismeri, hogy a Carter-kormányzat gabona- eladási tilalma nem okozott nehézséget a Szovjetuniónak szükségletei kielégítésében — írja a Newsday című amerikai lap. Meghiúsult az a kísérlet, hogy „megbüntessék” Moszkvát. A gabonaembargó igazi áldozataivá az amerikai farmerek és adófizetők váltak. A lap a továbbiakban leszögezi : „szövetségeseink többségének véleménye szerint a gabonaembargóhoz hasonló intézkedésekkel nem sok eredményt lehet elérni”. Az amerikai lap megjegyzi: fokozódni fog a nyomás a Fehér Házra annak érdekében, hogy változtassa meg a Szovjetunióval szembeni kereskedelmi politikáját. A Business Week, az amerikai üzleti körök hetilapja szerint a Fehér Ház most „elfogadható módot” keres az embargó feloldására. Bolívia letartóztatások, sztrájkok Bolívia fővárosában, La Paz- ban az éjszakai kijárási tilalom idején is lövöldözések hallatszanak. A letartóztatások tovább folytatódnak, de a junta nem közli sem a politikai foglyok számát, sem pedig kilétüket. Az ország ötvenezer bányászának túlnyomó többsége továbbra is sztrájkkal tüntet a" államcsíny ellen. A bányászok követelik Juan hechin szak- szervezeti vezető szabadon engedését, és arra kérik az egyházi vezetőket, hogy látogassanak el a bányavidékekre, amelyek lakosait a katonák a körzetek körülzárásával próbálják kiéheztetni és megadásra kényszeríteni. ITT A BEFŐZÉSEK IDEJE! Mindent, ami a befőzéshez szükséges, megvásárolhat az ÁFÉSZ-üzletekben.
