Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

2 ~kMAov 1980. JŰLIUS 27., VASÁRNAP A hél kérdései Törekvések az átfogó rendezésre Äz EtöSZ és a palesztinok - Ä 21. bécsi forduló A bolíviai junta teljes elszigetelődése Faruk Kati (lumi, a PFSZ képviselője a palesztin álláspontot fejti ki a rendkívüli ENSZ-kö.zgyüiésen. La Pazban az ellenállók barikádokat emelnek. A. hét egyik legfontosabb eseménye Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozása volt. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke és az MSZMP KB első titkára megbeszélésén érintette a szovjet—magyar együttműködés lényeges kér­déseit, s véleményt cserélt az, •európai és világpolitika idő-1 szerű kérdéseiről. A találkozót — mint arra a közlemény rá­mutatott — a testvéri, szívé­lyes légkör és a megvitatott kérdésekben való teljes nézet- azonosság jellemezte. A Szo­juz—37 fedélzetén újabb nem­zetközi űrpáros érkezett a Szállj ut—6 kozmikus laborató­riumhoz, s péntek hajnaltól is­mét négy űrhajós végez közös kísérleteket, köztük Pham Tuan, az első vietnami űrha­jós. Tovább zajlott a héten is a világpolitika számos terüle­tén az enyhülés erőinek küz­delme, hogy visszaszorítsák a hidegháborús törekvéseket, s közelebb hozzák az átfogó rendezést olyan kérdésekben, amelyek békés megoldása nél­külözhetetlen ahhoz, hogy a háborús fesziiltségi gócok megszűnjenek. MIT MUTAT AZ ENSZ RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉ­SE? _______________________ A világszervezet ezúttal azért rendez rendkívüli vitát a közel-keleti és a palesztin kérdésről, mert a helyzet az Izrael által törvénytelenül megszállt arab területeken rendkívül kiélezetté vált. Nem lehetett tehát arra várni, hogy a szeptember közepén megnyí­ló évi rendes közgyűlésen tár­gyalják meg ezt a probléma^ kört. Továbbá a rendes köz­gyűlések kialakult napirend­je szerint először az általános vita zajlik, amelyben minden ENSZ-ta'gállam képviselője kifejti átfogó álláspontját a csaknem valamennyi nemzet­közi problémakörben. így a közel-keleti kérdés csupán egyik lenne a megoldandó problémák listáján. Most viszont e rendkívüli ülésszakot csak ennek szente­lik. Sürgető a tanácskozás azért is, mert Izrael fokozta a terrort, hogy erőszakkal te­remtse meg az előfeltételeket ahhoz a tervéhez, hogy egy- szersmindenkorra bekebelezi a megszállt aráb területeket. Ezt a célt szolgálja az izraeli parlamentnek első olvasásban már elfogadott határozata, amely Jeruzsálemet — amely­nek keleti részét törvénytele­nül tartják megszállva — te­szi meg Izrael fővárosává, a jelenlegi Tel Aviv helyett. Ez ellen érthetően rendkí­vüli nemzetközi tiltakozás nyilvánult meg, s Tel Aviv- nek ez a fokozódó elszigetelt­sége érvényesült a rendkívüli közgyűlés vitáiban is. Ami a palesztin ügyet illeti, a Nyu­gat álláspontja még mindig nem jutott el addig, hogy meg­nyugtatóan rendezhessék a problémát. A Közös Piac or­szágai t amelyek álláspontja már rugalmasabb, mint a me­rev, elutasító washingtoni né­zet — azt már kimondják, hogy a palesztin részvétel nél­kül elkénzelhetetlen bármifé­le komoly tárgyalás Közel- Kelet ügyében. De egyelőre még nem jutottak el addig, hogy az egyetlen, igazságos megoldást támogassák. S ez, ahogyan a szocialista közösség országainak delegátusai kifej­tették: a palesztin nép önren­delkezési joga, beleértve az önálló államalakítás jogát. Az ENSZ rendkívüli köz­gyűlése persze nem hozhat — a világszervezet alapokmánya értelmében — olyan határoza­tot — még, ha ilyen túlnyomó többségi döntés születik is —, mely Izraelt arra kényszerít­heti, hogy változtassa meg zá­ros határidőn belül politiká­ját Az ENSZ határozatai — mint ismeretes, ugyanis — ajánlás jellegűek. Mégis egy ilyen túlnyomó többséggel meghozott határozat, még job­ban felfedi Tel Aviv elszige­teltségét, s bizonyos nyomást gyakorolhat az izraeli vezető körökre. MI A BÉCSI TÁRGYALÁ­SOK 21. ÜLÉSSZAKÁNAK MÉRLEGE? _______________ Sajnos, a csütörtökön befe­jeződött 21. fordulón nem tör­tént valamiféle „áttörés” a kö­zép-európai fegyverzet és had­erőcsökkentés felé. Most az ülések szeptemberig szünetel­nek, s a 22. ülésszak előtt mód nyílhatna asra, hogy a NATO- kormányok felülvizsgálják tár­gyalási taktikájukat. Szándé­kosan fogalmaztunk feltételes módban. Hiszen erre már az eltelt 21 ülésszak csaknem két és fél száz tanácskozásán bő­ségesen lett volna alkalom. Sajnos, a NATO-hatalmak fi­gyelmen kívül hagyták azo­kat a gesztusokat is, amelye­ket a szocialista országok kül­döttei tettek az álláspontok közelítésére. Amikor például korábbi nyugati javaslatokat foglaltak be saját, kompro­misszumosnak szánt új indít­ványaikba, a NATO-országok egyszerre megtagadták saját korábbi javaslataikat. Amikor p^dig egyoldalú csapatcsök- kentést valósítottak meg — mint a Szovjetunió teszi ezt 20 ezer katonája kivonásával az NDK-ból —, a NATO nem válaszolt erre valamilyen ha­sonló pozitív kezdeményezés­sel. így a 21. forduló legfeljebb a szembenálló nézetek még ér­zékletesebb képét adta meg. HOGYAN FEJLŐDÖTT TO­VÁBB A BOLÍVIAI HELY­ZET? _____________________ Több mint egy hét elteltével a puccsistáknak még nem si­került letömiök a dolgozók fegyveres ellenállását egyes bányavidékeken, sőt, La Paz­ban, a fővárosban is, időnként fegyverek ropognak. Sztrájk­mozgalmak is folynak. A jun­ta a chilei fasisztáktól köl­csönzött eszközökkel próbál úrrá lenni a helyzeten. Nehéz- fegyvereket alkalmaz, s na­palmmal égeti fel az ellenállá­si gócokat. Rettenetes kegyet­lenséggé! kínozza meg a haza­fiakat. s ugyanúgy, ahogyan Pinochet tette, egv Sportsta­dion! börtönné változtatott... A junta belső gyengesége, teljes nemzetközi elszigetelt- i seggel párosul. Eddig egyetlen ország sem ismerte el a jobb­oldali tábornokok kormányát. Egyes kommentátorok ennek nyomán felvetik a kérdést: Va­jon mennyire lehet tartós e jobboldali katonai rendszer. Natusch Busch ezredes tavaly novemberi „országlása” az ál­lam történetében lezajlott 188. puccs után csak tizenhat na­pos volt. A 189. államcsíny végrehaj­tói a Pinochet-modellt pró­bálják utánozni, de kérdés, hogy a terrorral képesek lesz­nek-e megszilárdítani hatal­mukat? Arkus István Az ENSZ rendkívüli közgyűlésén 29 állam követeli Független palesztin államot Pénteken este az ENSZ köz­gyűlésének 7. rendkívüli ülés­szakán 29 el nem kötelezett, iszlám és szocialista ország határozattervezetben követel­te egy független palesztin ál­lam megteremtését a jelenleg Izrael által megszállva tartott Gázai-öveaet és a Jordán fo­lyó nyugati partvidékén. A tervezet benyújtása után a közgyűlés a hét végére bere­kesztette ülését, így a megvi­tatásra csak hétfőn vagy ked­den kerülhet sor. Az okmányban azt követelik Izraeltől, hogy november 15- ig feltételek nélkül vonuljon ki az összes, 1967-ben, meg­szállt területekről, így Jeru­zsálemből is. Egyben felkérik Waldheim ENSZ-főtitkárt ar­ra, hogy a közgyűlés őszi ülésszakán számoljon be az eredményekről, a Biztonsági Tanácsot pedig arra, hogy ve­gyen fontolóra szankcióitat ar­ra az esetre, ha Izrael nem tartaná be a határozat előírá­sait. Az ülés berekesztése előtti vitában Irán javasolta, hogy a stratégiai anyagok teljes ke­reskedelmi embargójával kényszerítsék az Egyesült Ál­lamokat Izrael támogatásának íneaszüntetésére. Az amerikai ENSZ-képviselő még az irá­ni küldött felszólalása előtt elhagyta a termet. Butrosz Ghali, egyiptomi külügyi államminiszter is Iz­rael teljes kivonulását köve­telte a megszállt területekről és „fanatikusnak” nevezte az izraeli parlament Jeruzsálem státusának megváltoztatására irányuló döntését. Ghali egy­úttal támadta a PFSZ-t, amiért az nem volt hajlandó részt venni a kairói tárgyalá­sokon, de állást foglalt a pa­lesztinok önrendelkezési és ál­lamalapítása joga mellett. Párizsban pénteken este i nyilvánosságra hozták azt a közös nyilatkozatot, amelyet' Nicolae Ceausescu rorrrin ál­lamfő és Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök írt alá a román vezető háromna­pos hivatalos látogatásának befejeztével. A közös nyilatkozat az euró­pai leszerelés kérdésével fog­lalkozva megállapítja: mind­két államfő azon a vélemé­nyen van, hogy a november­ben Madridban esedékes euró- ; pai biztonsági találkozón Az afgán lázadóknak Újabb segély Washingtonból Az Egyesült Államok „hu­manitárius okokra” hivatkoz­va, további 19,5 millió dollárt ad a Pakisztánban tartózkodó „afgán menekültek élelmezé­sére” — jelentették be az amerikai külügyminisztérium­ban. Az Egyesült Államok koráb­ban hasonló célokra mintegy 25 millió dollárnyi „segély” folyósítására vállalt kötele­zettséget, s ennek egy részét már el is juttatta Pakisztán­konkrét feladatokat kell adni a részt vevő országoknak egy európai leszerelési értekezlet összehívása érdekében úgy, hogy ennek az értekezletnek célja legyen gyakorlati intéz­kedéseket elfogadni a bdaa- lomépítés erősítésére, majd a hatékony leszerelésre. A közel-keleti kérdéssel fog­lalkozva a közös nyilatkozat rámutait: a két államfő hang­súlyozta, hogy a térségben szükség van átfogó, igazságos és tartós rendezésre, amely biztosítja Izrael kivonulását az 1967-ben megszállt területek­ről, a Palesztinái nép önren­delkezési jogát, továbbá sza­vatolja a térség valamennyi államának függetlenségét, biz­tonságát és területi egységét, Khomeini ez iszlám bíróságok hatásköréről Öntisztogatást a hadseregben ba. Francia-román nyilatkozat Khomeini ajatollah pénteken este teheráni otthonában fo­gadta a hadsereg és a csend­őrség néhány magas rangú tisztjét. A találkozón kijelen­tette:' a hadsereg egészében nem hibáztatható azért hogy néhány tisztje belekeveredett a közelmúltban leleplezett puccskísérletbe, — Az állam­csínykísérletet 100—200 főnyi csoport szervezte,..hadsereg azonban résen volt é= meg­hiúsította az összeesküvők ter­veit. A fegyveres erőknek ma­guknak kell felelősségre von­niuk a bűnösöket; ők maguk felelősek a hadseregen belüli fegyelemért; a forradalmi gár­disták és forradalmi bíróságok nem ítélkezhetnek a saját sza­kállukra — jelentette ki az ajatollah. Pénteken este további négy személyt végezitek ki Iránban államellenes összeesküvés vád­jával. Fidel Castro kubai állam­fő. a Kubai Kommunista Párt "beleértve Izraelt is. A közös nyilatkozat kitér Afganisztánra is, hangsúlyoz­va, hogy „a felek a jelenlegi helyzetben szükségesnek tart­ják a mielőbbi politikai ren­dezést.” tijkára pénteken befejezte a sandinista forradalom első évforulój* alkalmából Nicara­guában tett nyolcnapos hiva­talos látogatását és hazauta­zott A kubai vezető pénteken, nicaraguad látogatásának utol­só napján szakszervezeti tiszt­ségviselőkkel és katolikus pa­Központi Bizottságának első Szigorú katonai ellenőrzés Bolíviában Az A ASZ elítélte a Befejeződön Castro nicaraguai látogatása Kubai tapasztalatok átadása Az Amerikai Államok Szer­vezetének állandó tanácsa pénteken határozatban ítélte el a július 17-én Bolíviában végrehajtott jobboldali kato­nai puccsot A határozat mel­lett foglalt állást 16 ország, köztük az Egyesült Államok. Ellene szavazott három ország (Bolívia, Chile és Paraguay). Négy ország (Argentina, Bra­zília, Guatemala és Uruguay) tartózkodott a szavazástól. A dokumentum rámutat, hogy az államcsíny következ­tében Bolíviában „végelátha­tatlan időkre megszakadt a demokratikus intézményesítést folyamat”. Mély sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a puccs közvetlen következményeként emberéleteket oltottak ki, sú­lyosan megsértették az embe­ri jogokat. Az AÁSZ állandó tanácsá­nak pénteki ülése előtt Ed­mund Muskie amecikai kül­ügyminiszter sajtókonferen­ciát hívott össze. Ezen meg-» erősítette, hogy az Egyesült Államok elítéli a bolíviai puccsot, s számos intézkedést jelentett be a La Paz-i rezsim ellen. Bejelentette, hogy haza­rendelik a La Paz-i amerikai katonai misszió tagjait és „lé­nyegesen” csökkentik a Bolí­viában akkreditált amerikai diplomáciai személyzet létszá­mát. Hernán Siles Zuazo és An­tonio Aranibar, a Demokrati­kus és Népi Egyeség (UDP) elnevezésű baloldali tömörülés vezetői az AFP francia hír- ügynökséghez eljuttatott nyi­latkozatban leszögezték: a jú­lius 17-i katonai puccs elkö­vetőivel szemben tovább tart az ellenállás. Az ország új hatalombitor­lói rendkívül szigorú katonai ellenőrzést vezettek be az egész országban. Katonaságuk számos várost körülzárt. Cél­juk az, hogy a blokáddal élel­miszerhiányt idézzenek elő az érintett területeken, és így törjék meg a lakosság ellenál­lását a reakciós katonai jun­tával szemben. Oruro város közelében bá­nyászok pénteken felrobban­tottak két vasúti hidat, hogy feltartóztassák a csapatok előrenyomulását Potosi dél­bolíviai városban tovább sztrájkolnak a bányászok, a munkások és a parasztok el­szántan folytatják az ellenál­lást. pokikal találkozott. A nicara­guai szakszervezeti funkcioná­riusokat részletesen tájékoz­tatta a kubai forradalmi fo­lyamatban szerzett tapasztala­tokról CSAK RÖVIDEN... BB—H——a——1 AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK pénteken újabb föld alatti nuk­leáris kísérletet hajtott végre Nevadában. Az év eleje óta ez a második nukleáris kísér­let Nevadában. SZTRÁJKBA LÉPETT a Reuter hírügynökség londoni központjának és az Egyesült Államokban működő irodáinak teljes személyzete. A munka- beszüntetés oka, hogy tíz hó­napja sikertelenek a tárgyalá­sok a kollektív szerződésről. A KÖZÖS PIAC tagorszá­gainak washingtoni nagyköve­tei pénteken találkoztak Mus­kie külügyminiszterrel. Mint ismeretes, külpolitikai téren, elsősorban a közel-keleti kér­désben eléggé különbözők az álláspontok az EGK és az Egyesült Államok között AMÍG A KÉSHET TAKT: árengedményes járművásár Riga kismotor 1000 Ft-os Verhovina kismotor 1200 Ft-os Komár kismotor 1500 Ft-os árengedménnyel kapható A PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKUZLETEIBEN.

Next

/
Thumbnails
Contents