Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-26 / 174. szám
4 lap 1980. JÜLITJS 26., SZOMBAT Végső búcsú Komlós Jánostól Mély részvéttel vettek végső búcsút pénteken a Farkasréti temetőben az 58 éves korában elhunyt Komlós Janó* érdemes művésztől, a Mikroszkóp Színpad igazgatójától barátai, pályatársai, tisztelői. A Művelődési Minisztérium, a Fővárosi Tanács és a VI. kerületi pártbizottság nevében Farkasinszky Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese mondott búcsúztatót. Emlékeztetett arra, hogy Komlós János újságíróként az ellenforradalom után sokat tett szellemi életünk konszolidálódásáért, eredményesen segítette a párt művelődéspolitikájának megfelelő, új munkastílus kialakítását A Magyar Újságíróik Országos Szövetsége és a Színház- művészek Szövetsége nevében Pálfy József, a MUOSZ elnöke búcsúzott az elhunyttól. Publicisztikai munkásságáról szólva hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzet majd a Nép- szabadság munkatársaként megannyi magvas, magas színvonalú írásával gazdagította a szocialista sajtót. Újságírói alkatát a színpadon vagy a tévékamerák előtt állva is megőrizte: fürkésző szemmel, kíváncsian, villámgyorsan találó véleményt formálva figyelte mindennapjaink jelenségeit. A gyászoló család, s a Mikroszkóp Színpad kollektívája nevében Görgey Gábor író vett végső búcsút tőle. Komlós Jánost a Farkasréti temető művészparcellájában, a fővárosi tanács által adományozott díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. Magyar kápolna Dr. Lékai László bíboros sajtótájékoztatója Pénteken a budapesti Római Katolikus Központi Szemináriumban a sajtó képviselőinek bemutatták azokat a művészeti alkotásokat, amelyek a római Szent Péter bazilikában kialakítandó Magyarok Nagyasszonya kápolnát díszítik majd. Dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus egyház prímása elmondta: kérésére még VI. Pál pápa biztosított kápolna kialakítására alkalmas helyiséget a vatikáni bazilika altemplomában a magyarok számára. A bíboros köszönetét mondott azért a jelentős állami támogatásért, amely lehetővé tette, hogy a kulurális és egyházpolitikai szempontból egyaránt fontos új kápolna tervei megvalósuljanak. Varga Imre szobrászművész formálta bronzba Szent István és Mária alakját, amint királyunk felajánlja a koronát a magyarok nagyasszonyának. A két szobor mögött az oltár hátterében a záróíal teljes hosszában látható rrfejd — a már Rómában levő — bronz dombormű, ugyancsak Varga Imre alkotása. A négy és fél méter széles dombormű a mitológiából vett szarvasmotívumokat dolgoz fel, közepén az életfával. Az oldalfalakon további ismert magyar művészek — Csikszentmihályi Róbert, Kiss Kovács Gyula, Kiss Nagy András, Kiss Sándor, Kő Pál és Marton László — kemény mészkőből faragott domborműveit helyezik el. E 19 modern művészi megfogalmazású dombormű magyar, vagy magyar vonatkozású szenteket ábrázol. A kápolna díszeinek maradéktalan művészi hatást kölcsönöz a hófehér boltíves mennyezet és a sötétvörös mészkőtalapzat. Hátfalára Amerigo Tot formált bronz domborművet. A négy mezőre osztott dombormű a koronát küldő II. Szilvesztert, a nándorfehérvári győzelem hatására a déli harangszót elrendelő III. Kallixtuszt, a harangot meghúzó Kapisztrán Szent Jánost, a kápolnaadományozó VI. Pált, és a kápolnát felszentelő 11. János Pált ábrázolja. Ugyancsak a kápolnába kerülnek VI. Pál, II. János Pál pápa, valamint dr. Lékai László esztergomi érsek nagyméretű, aranyozott bronzból formált címerei. A kápolnát a tervek szerint II. János Pál pápa avatja fel ez év november 8-án. KOPRODUKCIÓBAN Három Bartók-film £ Több mint két tucat kopro- dukciós filmalkotást készít a tervek szerint a Magyar Televízió a következő másfél évben. A Bartók-centenárium alTüshevár fazekasa Életre kelteni egy marék földet, az emberiség ősi vágya. Az egykori fazekasközpontban, Tüskeváron ma is eleven ez a vágy, ma is forog a korong Tóth Gyula műhelyében. Készíti nyers és mázas csörgőkorsóit, Miska- kancsóit, a kuglófsütőket és a virágcserepeket, fáradhatatlanul. Képünkön: a mester a korongnál. kaiméból három, a nagy zeneszerző munkásságát, életét idéző mű készül. Már rögzítették a jeleneteit a CBC kanadai tv-társasággal közös produkciónak, a Bartók-concertónak. A zeneszerző zongoradarabjaiból a kiváló Bartók-interpre- tátorként ismert Kocsis Zoltán és Ránki Dezső játszik, Dóráit Antal vezénylete mellett. Még az idén filmszalagra kerül A kékszakállú herceg vára tv-filmváltozata, Kék- szakáll címmel. A felvételek alapjául egy kiválóan sikerült Decca-lemez szolgál. A leendő produkcióban az operát Solti György vezényli, a főszerepeket Sass Sylvia és Kováts Kolos énekli. A harmadik műsort, a Bartók életét megjelenítő hatrészes, egy-egy órás tv-filmso- rozatot jövőre forgatják. A film a legnagyobb európai gyártó és forgalmazó céggel, a francia Gaumont-tal közösen készül. A nemzetközi vállalkozás művészeti vezetője Szine- tár Miklós, rendezője pedig a Franciaországban élő André Szőcs. TÍZ OSZTÁLYBAN Egyre többet\ jobbat nyújtani LÁTOGATÁS A ZEBEGÉNYI SZABADISKOLÁBAN A zebegényi képzőművészeti, szabadiskolában szigorú a rend, a foglalkozásokon kötelező a részvétel, ha valaki mégis úgy dönt, hogy a délelőttöt az esetleges forróság elől valamilyen kellemes, hűvös helyre menekülve tölti el, számíthat rá, jövő nyáron hiába kéri felvételét, visszautasítják. Így aztán a délelőtti órákban alig-alig fordul meg valaki a Szönyi István emlékmúzeum parkjának azon a részén, ahol a szabadiskolások tábora található. A faházak árván állnak, üres a fenyők karéjában levő szabadtéri színpad, az esti előadásokra szinte semmi sem emlékeztet. Üresek a büfé asztalait körülvevő székek is, legfeljebb egy- egy arra tévedő kíváncsiskodó idegen telepszik le rájuk. Rendben van-e minden? Dániel Kornélt, a szabadiskola szervezési igazgatóját sem könnyű megtalálni. Pontosabban, szót váltani nehéz vele ebéd előtt: — Most, nagyon sok dolgom van — mondja szabód- va —, délután, jó? Van éppen elég tennivalója. Útbaigazítani a csoportokat, adminisztrációs ügyeket intézni, hivatalos látogatókat fogadni, s természetesen az iskola mind a tíz osztályát végiglátogatni, rendben van-e minden? Elsiet hát, de mégsem maradok magamra. Bak Bélát kérem meg, kalauzoljon. A fiatal népművelővel azon tanakodunk, melyik osztályt keressük fel legelőbb. — Talán menjünk le a faluba — javasolja —, nézzünk be a sokszorosító grafikai műhelybe, ott Kórusz József festőművész vezetésével folyik az oktatás. Vagy inkább a szobrászokat keressük föl? Náluk Veszprémi Imre szobrászművész a vezető, ő egyébként az idén tanít itt először. Persze meglátogathatjuk a tűz- zománcosokat, Petrilla Istvá- nékat is, vagy esetleg a Mi- zser Pál vezette struktúratanulmányok osztályát. Bár ez utóbbi két helyre később is mehetünk, ők mindig nagyon sokáig, sokszor még éjszaka is dolgoznak. Rövid tanácskozás után úgy döntünk, a közelben tanyázó festőket keressük meg. A választásban az is közrejátszott, hogy a legnépszerűbbek közé a Korga György vezette festőosztály tartozik. * Festés — modell után Útban a festőkhöz apró dombokat kerülgetünk, közben óvatosra fogva lépteinket arra ügyelünk, úgy érkezzünk meg a helyszínre, ahogy illik. talpunkon, ne pedig egyéb módon. — Én megpróbáltam itt egy kis rendet rakni — magyarázza kísérőm —, gondoltam, könnyebben megközelíthetővé teszem a terepet, de figyelmeztettek : fölösleges, így legalább a cserjék eltakarják az erre tévedő bámészkodók elől a festőket, és főleg a modelleket — mondja, miközben szerencsésen kikerülve e bokrokat, megérkezünk. A látvány még annak is váratlanul megkapó, aki tudja, mi várja itt. Az állványok mellett fiatal lányok és fiúk, idősebb asszonyok és férfiak dolgoznak, a középen ülő két modellt festik. A színes kép egy pillanatra megállásra késztet minket. Nem így a kevéssel utánunk érkező úttörőcsapat vezetőjét, aki, hogy a nap ne süssön a szemébe, arca elé kapja kezét, majd óvatosan közelít felénk. Mi tagadás, a középkorú, pirosnyakkendős férfi azt hiszi, látomása van. Hogy mégsem, arról Korga György győzi meg, határozottan megkérve, ne jöjjön csapatával közelebb. A kis intermezzo egy pillanatra megakasztja a munkát. — Egyébként is pihentünk volna — magyarázza Korga György —, hiszen sem a modellek, sem a hallgatók nem bírnák a megszakítás nélküli koncentrálást, főleg nem ebben a melegben. Elsősorban örömöt ad... Korga Györggyel két évvel ezelőtt, ugyanitt, már találkoztunk, akkor első ízben tanított a szabadiskolán, és valahogy úgy fogalmazott: „Megpróbálom ...” — Ez már több mint próba, nein? — Valóban — mosolyog —, amikor elvállaltam, leginkább az foglalkoztatott, mit tudok én ennyi idő alatt átadni tudásomból? Két hét. vagy egy hónap alatt? Akkor úgy gondoltam, ha sokat nem is, de útravalót, irányvonalat talán igen. Most, a harmadik év nyarán már biztosan tudom, igazam volt. — Mit jelent önnek a szabadiskola? — kérdezem, mikor a délelőtti foglalkozás befejeztével visszafelé tartunk a táborba. — Hogy mit? Elsősorban örömöt ad. Boldog vagyok, ha látom a haladást, felfedezem a fejlődést. Többen vannak, akiket már három éve tanítok; rajtuk különösen jól le tudom mérni ezt. Persze nem szabad elfelejteni azt sem, mi nem művészeket képzünk. Van itt olyan hallgató, aki évek óta fest, és van, aki most fog először ecsetet a kezébe. így hát az ecsetkezeléstől a színkeverésen át mindenről szó esik. — Az a célom — folytatja Korga György — és ez szerintem a legfontosabb, hogy segítsek mindenkinek saját korlátainak felismerésében. A feladat hát, hogy mindenki önmagához jusson el, és megkeresse azokat az eszközöket, amelyekkel a későbbiek során akár egy külső, akár egy belső valóságot képes visszaadni. Ez a beszélgetés már a szabadtéri színpad szomszédságában levő büfében folyik. Az asztalt többen körbeüljük, köztünk van az egyik tanítvány, Szarka Hajnal is. Elmélyül ten hallgatja mesterét, és arra a kérdésre, hogy neki mit jelent a szabadiskola, így válaszol: — Mindent. Nekem ez az egyetlen olyan hely, ahol célirányosan tanítanak. Itt egy hónap alatt felveszek egy olyan ritmust, ami aztán egy évig kitart. Most végeztem rajzszakon a főiskolát, Pesten fogok tanítani, és amíg Korga György a zebegényi szabadiskolán oktat, mindig itt leszek én is. Nem tudok egyebet mondani, csak azt, nekem nagyon sokat jelent Zebegény. Munka POLITIKAI KÖNYVEK Klasszikusok közelről A klasszikusokat érdemes olvasni akkor is, ha az ö művükről van szó, s akkor is, ha róluk szól az írás. Jobban megértjük a mát, ha ismerjük a múltat, az előzményt, azt a korszakot, amelyben éltek és dolgoztak az elődök. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában most megjelent kötetek közül háromra szeretnénk felhívni a figyelmet. Lenin a propagandáról Napjainkban, amikor az anyagi létért folyó harc került előtérbe, amikor az ember életét meghatározza az anyag, s egyre több létszükségleti cikket használ fel, a propa- gandráól és az agitációról sem mondhatunk le. Ugyanis éppen a termelési feltételek megértése, a minőségi követelmények fokozása teszi nélkülözhetetlenné a nevelő, az agitációs munkát. Ehhez nyújt segítséget Leninnek a propagandáról és az agitációról szóló műve. Mint ismeretes, Lenin egész munkássága során nagy figyelmet fordított a párt ideológiai munkájára, ezen belül a pártpropagandára és az agitációra. Személyesen is nagyszerű példát mutatott mint propagandista és agitátor, mint szónok. Cikkei és beszédei szervesen összefüggtek elméleti és forradalmi munkásságával, a párt gyakorlati munkájával. Az ebben a kötetben megjelent gyűjteményes összeállítás Leninnek a propaganda és agitáció kérdéseivel foglalkozó írásait, beszédeit és leveleit tartalmazza, de nemcsak a már ismert műveit, hanem olyan dokumentumokat is, amelyek arról adnak képet, hogyan készült fel Lenin egy-egy előadásra, felszólalásra. Azért is érdemes olvasni ezeket a műveket, mert sokat lehet belőle tanulni, következtetéseket levonni a mára, arra, hogy miként készüljünk fel egy-egy időszerű feladat agitációs munkájára. Persze, nem arról van szó, hogy Lenint másoljuk, de tanulnunk kell tőle tisztánlátást, elvi következetességet, kérlelhetetlenséget a hibákkal szemben és azt a kristálytiszta okfejtést, amellyel megindokolta tudományos és gyakorlati mondanivalóját Lenin éppen Marx és Engels tanításait védelmezve fejlesztette tovább a marxizmust, vagyis alkalmazta az adott időszakra. A fiatal Marx Kevés ember van a világon, aki még ne hallotta volna Kari Marx nevét. Képzeletünkben ehhez a névhez egy éltes, szakállas, ősz hajú férfi képe társul, olyan emberé, akiit bölccsé tettek a hosszú. évele harcainak és kutatómunkáinak tapasztalatai. Ny. L. Lapin szovjet szerzőnek a műve, A fiatal Marx egy olyan emert mutat be az olvasóknak, aki a múlt század harmincas és negyvenes éveinek fordulóján lépett ki az életbe. Ez a fiatalember, bár nagy fölkészültségű volt, még kereste az utat és fokozatosan jutott el a tudományos szocializmus elméleti alapjainak a lerakásához. A szerző részletesen vizsgálja azokat a Marx-írásokat, amelyek eszmei, politikai fejlődésének kezdeti szakaszát világítják meg. Tüzetes és konkrét elemzéssel mutatja be, hogyan fejlődtek Marx műveiben világnézetének főbb alkotórészei, a filozófia, a politikai gazdaságtan, a szocializmus elmélete, milyen sajátosságai voltak kibontakozásuknak, hogyan hatottak kölcsönösen egymásra és miként összegeződtek egy minőségileg új egésszé, a világ forradalmi átalakításának tudományává. Szükséges megjegyezni, hogy A fiatal Marx című könyv nem köny- nyű olvasmány. A benne foglalt tudományos ismeretek elsajátítása feltétlenül bizonyos munkát, értelmi erőkifejtést követel meg az olvasótól, de megéri a fáradságot, mert megismerkedhetünk ennek a nagyszerű, tudós férfinak, a marxizmus megalapítójának korai munkásságával. Bakunyin A marxizmus—leninizmus tanulmányozása során többször találkozhattunk Bakunyin nevével. Különösen akkor, amikor az anarchizmusról volt szó, hiszen egyes értékelők őt tartották az anarchisták atyjának. Életével, teljes művével azonban eddig nem ismerkedhettünk meg, mert hiányzott egy ilyen jellegű, összefoglaló mű a magyar könyvpiacról. Ezt pótolta most a kiadó, amikor megjelentette Natalja Pirumova szovjet szerző Bakunyin- ról szóló könyvét. A szerző idézi tanulmányában Sinfcó Ervin írót, aki Bakunyinról szólva a következőket írta: „Kolosz- szális. Bárhol megjelent, mindenkinek szemébe kellett. hogy tűnjék a roppant nagy ember. Mintha még a fizikuma is arra utalt volna, hogy mindenütt szűk legyen neki a világ.’’ Általában a „rombolás apostolának’’ tekintették, aki valóban olyan ember volt, hogy minden vállalkozása kudarcba fulladt, illúziókat kergetett és utópista szocializmusa nem volt alkalmas arra, hogy irányt mutasson a felszabadulásáért küzdő proletariátusnak. Pirumova szembeszáll azokkal, akik egyoldalúan mutatták be Ba- kunyint. Sokoldalúan elemzi Bakunyin ellentmondásos életét, miközben nem riad vissza attól sem, hogy megmutassa, nem kevés kalandoshősies epizód, szereplője volt. Színes, olvasmányos formában hozza őt emberközelbe, nem idealizálja, de nem is ítélkezik felette. Ez az objektív megközelítés hozzásegít bennünket ahhoz, hogy az igazi Bakunyimnál ismerkedjünk meg, aki a kispolgári forradalmiság hősi időszaka forradalmi vezetőjének típusát ■testesítette meg, de aki mégis kiérdemelte, hogy rávéssék nevét a szocializmus harcosainak arra az emlékművére is, amelyet 1918-ban Lenin -kezdeményezése alaDján állítottak fel a Kreml falánál. Gáli Sándor és gyarapodás Közben Dániel Kornél és Bokor József belsőépítész, a szabadiskola művészeti igazgatója is megérkezik. Az iménti kérdést ismétlem, Dániel Kornél így felel: — Ma mindennapi harcot jelent az, hogy évről évre többet. jobbat tudjunk nyújtani a hallgatóknak. Az induláskor, tizenhárom évvel ezelőtt, alig hatvanan voltunk, ma már kétszáznegyvenen. Akkor sátrakban laktunk, most faházakban. Közben társadalmi munkában egy műtermet is felépítettünk, de kellene még több is. Aztán visszagondolva a tizenhárom év munkájára, amit a szabadiskolába öltem, állandóan, mintegy önvizsgálatként fölmerül bennem a kérdés: elpazaroltam-e tizenhárom évet.. vagy sem? — Hogy nekem mit jelent a szabadiskola? — kérdez vissza Bokor József —, ha elnagyoltan fogalmazok, azt kell mondanom, anyagilag csőd, de erkölcsileg, szellemileg. felfrissülés. Ebben a zárt közegben élesebben előjön egy társadalmi anomália: elméletben az egyéniség kiteljesedését hirdetjük, a gyakorlati élet néhány momentuma viszont sematikussá próbálja tenni az embereket. Mi itt a magunk sajátos eszközeivel ennek az ellentmondásnak a megszüntetésére törekszünk. Koffán Éva
