Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-23 / 171. szám

Ma Ä PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1980. JÚLIUS 33., SZERDA Adatok és feldolgozók Mintaszervezés a gazdaságban A vállalati jövedelem — a ráfordítások és bevételek kü­lönbsége — nagysága, összeté­tele alapvető fontosságú a ter­melőszövetkezetek megítélésé­ben. Ezért a vállalati gazdál­kodásban elsőrendű feladat a jövedelemképződés és -felhasz­nálás, illetve a jövedelemre ható tényezők állandó felmé­rése, figyelemmel kísérése. Mind a hozam, mind a ráfor­dítások oldaláról igen sok, öss2Íkihatásában nehezen fel­mérhető tényező hat a külső környezetben bekövetkezett változásokkal együtt a jövede­lem alakulására. Alapul szolgálhat A bonyolult és gyakran egy­másnak is ellentmondó ten­denciák feltárása, a jövede­lemre való hatásuk pontos fel­mérése jól működő informá­ciós rendszer kiépítését teszi szükségessé valamennyi válla­lat számára. Nehezíti a felada­tot az a körülmény, hogy a már egyszer megalkotott in­formációs rendszert időnként elkerülhetetlenül tovább kell fejleszteni. Csak a gazdasági környezethez jól illeszkedő rendszer nyújthat ugyanis ha­tásos segítséget a jövedelme­zőbb gazdálkodáshoz, az ered­ményesebb ösztönzéshez. Ennek a felismerésnek a je­gyében találkoztak a megye termelőszövetkezeteinek gaz­dasági vezetői Érden, a Ben- tavölgye Tsz művelődési há­zában. Mintegy százötven szakember jelent meg a ta­nácskozáson. A tanácskozás felkért hoz­zászólójaként szerepelt a meg­hívóban a túrái Galga menti Magyar—Kubai Barátság Ter­melőszövetkezet. A gazdaság a hetvenes években részt vett egy országos szervezési prog­ramban. Ennek keretében négy mezőgazdasági termelő- szövetkezetben kialakították a korszerű ügyvitelszervezés és gépesítés mintaszervezését, amely követendő alapul szol­gálhatott a többi gazdaság ügyvitelének szervezéséhez és gépesítéséhez. A túrái termelőszövetkezet így vált a Pénzügyminiszté­rium bemutató gazdaságává. Ma már az információs rend­szer továbbfejlesztésén dol­goznak. Fejlesztési koncepció­juk szerint, a belső informá­ciós rendszernél a műszaki és gazdasági fejlesztési progra­mok színvonalához igazodva, továbbra is dinamikus fejlesz­tést kell elérni. A túrái megoldásokról Tóth István közgazdasági csoport- vezető tájékoztatta a tanács­kozás részvevőit. A jelenleg folyamatban levő szervezések átmenetet jelentenek a közép­gépes adatfeldolgozásról egy magasabb rendű kiszámítógé­pes feldolgozásra. A termelő- szövetkezet vezetői úgy vélik, hogy ezzel középtávon ki tud­ják elégíteni adatfeldolgozási igényüket az adatfeldolgozási feladatkörök minden terüle­tén. A továbbiakban az élő-adá­sok külön-külön ismertetése helyett foglaljuk össze az an­két tanulságait. Mikor van értelme az infor­mációszerzésnek? Akkor, ha az információ a valóságot tük­rözi, határozott tartalmú, és összhangban áll a gazdálkodás céljával. Ha könnyen, ésszerű költségekkel dolgozható fel, áramlása pedig jól szervezett. A felsorolt feltételek meg­sértése élesen jelentkezik, visszavág az érintett vállala­toknál. Az adatok felületes kezelése, a különböző mérleg­lapok, önlköltséglapok téves összeállítása módosíthatja egyes ágazatok jövedelmezősé­gét — ami egyértelműen ká­ros, félretájékoztató. Ráfordítás, hozam Milyen információs rend­szert javasolhattak a termelő- szövetkezetek számára? Csak eléggé általános javaslattal él­hettek, hiszen Pest megyében a termelőszövetkezetek terüle­te a 600—700 hektártól a 10 ezer hektárig terjed, termelé­si értéikük pedig 30—40 millió forinttól kétmilliárd forintig. A termelőszövetkezetek egy részében a mezőgazdasági te­vékenység dominál, másoknál az alaptevékenységen kívüli tevékenység aránya eléri a hatvan-nyolcvan százalékot! Kevésbé végletesen, de termé­szetesen a gödöllői járásban is jelentkezik ilyen differenciált­ság. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek információs rendszerének számos speciális tényezővel kell számolnia. Pél­dául a ráfordítás és a hozam jelentkezése időben erősen szétválik. A föld a mezőgaz­daság egyik legfontosabb ter­melési eszköze, (természetes termékenysége a különleges termelési eszközök közé sorol­ja), értékelése azonban nincs megoldva, a számvitel nem tartja számon. ísv fontossá­gát talán legjobban az egy hektár termőterületről beta­karított bruttó vany nettó ter­melés értékével fejezhetjük ki. Iklad Nemzetközi kézilabdatorna Ünnepélyes megnyitó pénteken Jelentős napok várnak az NB II-ben szereplő IMI Va­sas kézilabdázóira a hét vé­gén. A Dunakanyar Kupa nemzetközi torna házigazdája­ként NDK-beli testvérme­gyénk, Suhl egyik kézilabda­csapatát fogadják. Az ikladiak kapcsolata a megye azonos ne­vű városának motorgyárával nem újkeletű, hiszen évek óta szerveznek csereüdüléseket, de együttműködnek szakmailag és politikailag is. Érthető, hogy az ikladiak nagyon készülnek a testvér­megye sportküldöttségének fo­gadására, igyekeznek ugyan­olyan kellemessé tenni itteni napjaikat, mint amilyenekben nekik volt részük két éve az NDK-ban. A 23-án érkező ké­zilabdásoknak (öt napig tar­tózkodnak fitt) gazdag progra­mot állítottak össze, amelyben szerepel fővárosi és egri ki­rándulás és dunai hajózás is. A Dunakanyar Kupa küz­delmeiben nyolc csapat vesz részt, amelyeket két csoportba osztottak. A mérkőzéseket több helyszínen játsszák, Ikia­dón kívül Cegléden, Dunake­szin. A két csoport győztesei­nek döntőjét szintén járásunk­ban, Csömörön rendezik, va­sárnap. Ikladon péntek délután fél kettőkor lesz az ünnepélyes megnyitó, majd 14 órakor a dunakesziek és a váciak lép­nek pályára, ezt követően 15 órakor az IMI Vasas mérkő­zik meg Suhl csapatával. Nem új megállapítás, de úgy tűnik, még sokan nem ér­tették meg, hogy nem haté­kony az az információs rend­szer, amely bár szolgáltatja az adatokat, de azokat nem hasz­nálják fel. Vegyünk egy pél­dát. Gyermekbetegségek Az elmúlt években összessé­gében javult az állattenyész­tés eredménye. De a szép si­kerek mögött sajnálatos hiá­nyosságok rejlenek, amiket esetenként az információk fi­gyelmen kívül hagyása oko­zott. Nem természetes az, hogy Pest megye tehénállományá­nak harminc százaléka selej- teződik ki évente, a kocaállo­mánynak pedig a nyolcvan százaléka. — A megyei átlag tanúsága szerint, egy tehén mindössze négy évig jelentkezik hoza­mokkal. Tartása során három borjút és 10—12 ezer liter te­jet ad. A kisüzem ilyen telje­sítmény mellett aligha tarta­na tehenet. Végül szóljunk az informá­ciórendszer gépesítésének már- már örökzöld nehézségeiről is. Nehézkes az alkatrészellátás, de még súlyosabb probléma az, hogy a gépekhez nincsenek mellékelve kidolgozott adat­feldolgozási módszerek. Így a szervezések évekig eltartanak a felhasználó vállalatoknál. Ideje lenne már leszámolni a nem újszülött számítástechni­ka gyermekbetegségeivel. Balázs Gusztáv A falu Dusika nénije Negyven évig elsősöket tanított Valami idegen egyszer Sár­közi Lászlónét. kereste Túrán. Bár biztosan tudta, hogy ilyen nevű lakosa van a köz­ségnek', -mégis órákon át ró- hatta a tengernyi utcákat, de nem talált rá a keresettre. Pedig nagyon egyszerű lett volna a dolga, csupán úgy kellett volna keresni Sárközi­nét, ahogyan itt mindenki is­meri őt. Amikor 1920-ban húszéves ikezdő gyakornoktanítóként került a községbe, egyszerűen Dusika néninek nevezték el a gyerekek és szülők, s azóta meg is feledkeztek arról, hogy Dusika néninek van hivatalos, állampolgári neve is. Nevével a 30-as évek végén találkoz­tam először, amikor is a bá­tyámat tanította az írás, olva­sás, számolás művészetére. Bátyám elbeszélései alapján a Dusika néni fogalommá vált a családban. A Galga partján Mikor aztán iskolába kerül­tem, alig vártam, hogy meg­ismerkedhessek vele, hiszen az egész iskolát egy nagy Dusi néninek képzeltem eL Na­gyon meglepődtem, amikor egy kopasz kis köpcös tanító bácsi lépett be a terembe és közölte velünk, jelentőségtel­jesen kirakván az asztalra a néhányszor megsuhogtatott nádpálcagyűjteményt — hogy ő lesz a mi tanítónk, és jó lesz vigyázni. Csalódásom határtalan volt. De a sors mégis kegyes volt hozzám, hiszen alig két évti­zed múlva munkatársa lehet­tem Dusika néninek, néhány évig együtt munkálkodtunk a túrái tantestületben. Háza a Galga-patak part­ján áll. Hatalmas virágos kert övezi. — Ha a Galga felé néz ki az ablakon — mondja Dusi néni — tanya az én kis vi- tyillóm, de ha a másik olda­lon vizsgálódik, a hatalmassá növekedett modern nagyköz­séget láthatja. Tudja, amikor én ide kerültem, ez valóban a falu vége volt, most pedig1 több mint duplájára emelke­dett a lakóházak száma. És mi­lyen szépek, modemek, ké­nyelmesek ezek az új lakások. A kis nappali szobában Kaszálják a lucernát is Miközben javában tart az aratás, más növények esedékes betakarításáról sem feledkeznek meg a gazdaságok. A kartali Petőfi Termeló'szövetkezet vérségi határában például megkezd­ték a márciusi vetésű lucerna kaszálását. A szakemberek húsz mázsa lucernaszénára számítanak hektáronként. ! ki m % -S m ' ÄisSrnfl A harminc hektáron kaszával vágják. elterülő új lucernást rotációs fű­mm A kis házikó kertjében min­dig pompás virágok nyílnak. kellemes hűvösség fogad. Gondosan becsomagolt 4 évti­zed előtti Friss Üjságba cso­magolva kerül elő a szekrény­ből a diploma. A gondos cso­magolás ellenére alaposan megviselte az idő a félasztal- nyi lepedőt, amelyen kitűnően olvasható a kiállítás dátuma: 1920. június havában. Kerek számok — Jellemzők rám a kerek évszámok — mondja pajko­san Dusi néni. — Már a szü­letésem is ezt bizonyította, hi­szen 1900. január elsején szü­lettem. Csak azt sajnálom, hogy akkor még nem volt OTP-akció az év első szülött­jének jutalmazására, talán én kaphattam volna meg. Amikor a munkájáról be­szélünk felcsillan a szeme. Negyven évig mindig elsősö­ket tanított. Volt olyan évfo­lyam, amikor osztályában 102 gyerek tanult. — Még a katedrán is ültek körben a gyerekek. De vala­mennyien megtanultak írni, olvasni és számolni. Én na­gyon erőszakos voltam ám. Ha hiányzott egy tanuló, nyolc óra előtt ott voltam náluk. Ha az otthonmaradás nem volt indokolt, magammal vittem a kis lustát. Az ilyen gyerekek aztán máskor ném is próbál­koztak a lógással. Aztán szomorú emlékek kí- sértete járja be a kis -szobát. — Egyszer észrevettem, hogy az egyik kisfiúnak min­dig nedves a palatáblája, nem tud írni, akárhogyan erőlkö­dik is. Mikor aztán többször is megismétlődött a dolog, be­lenéztem a vászonzacskójába. Édesanyja otthon a száraz kenyeret vízbe áztatta, attól származott a nedvesség. A legfájdalmasabb az volt, ami­kor egyik kis tanítványomat. Kovács Évikét elhurcolták. Olyan édes kislány volt, soha sem tudom meleg fekete sze­meit és erőltetett mosolyát el­felejteni, amikor elbúcsúzott tőlem — örökre. Meglesz a tájház A beszélgetés megszakad, sokáig némán nézünk a sem­mibe. Majd feláll és a szek­rényből hatalmas csomagot vesz elő. A hatvan év alatt összegyűlt fényképeket. Én közben számolok magamban és rövidesen megjelenik tu­datomban a végösszeg: több mint kétezer túrái tanulta meg a tudás legalapvetőbb eszkö­zeit Dusi nénitől Túrán. A tanítványok persze hálásak. Az utcán nem egy állítja meg, Idős, fiatal, hosszú boldog életet kívánva neki. — Még nem fejeztem be, nehogy azt higgye. Addig nem nyugszom, amíg a tájházat valamilyen módon létre nem hozzuk a községben. A szívem megszakad, amikor látom, hogy a sok pótolhatatlan régi eszköz veszendőbe megy, lel­kiismeretlen kufároík hurcol­ják el tőlünk. Meg kell csi­nálni a falumúzeumot. És meg is lesz. De hogy hogyan, az még ma legyen titok. Takács Pál Második otthonunk A rendre vágott szénát két Kamsterral szállítják. A fel­szedővel kombinált szállítójármű 15—20 perc alatt megtelik. Bene Mihály felvételei Tyidám kollégák vitatkoztak. ' Nőkről volt szó. Az egyik azt állította, hogy az a pedáns nő, akinek ablakában mosott, rendezett függöny függ, mert annak a lakásában is rend és tisztaság van. A másik szerint ' a virágot kedvelő és azt gondosan ápoló nőre vonatkoztatható ez az elismerő megállapítás. Alig vi­tatható: a nőre a két tulaj­donság együtt is hízelgő, az egyik feltételezi a másikat is. A munkahelyünk a második otthonunk. Ha otthonossá tesz- szük, javítjuk munkahelyi köz­érzetünket is. Vannak már jó példák. Jóleső érzésünk tá­mad, amikor benyitunk egy- egy irodahelyiségbe, ahol szor­gos női kezek kiegészítik a sablonos takarítást; a porta­lanítás után lemossák a búto­rokat, felfrissítik a szőnyege­ket. hazaviszik a függönyöket mosásra, vasalásra. Dicséretes ez a társadalmi munka, azt is mondhatjuk: itt kezdődik a környezetünk védelme, örök­zöldek és virágok díszítenek egyes munkahelyeket; felénk árad az üdeség, ha belépünk az irodákba, szemünk rajtafe­ledkezik a szebbnél szebb cse­repes ■ virágokon. Gondos ke­zek mindennapos . munkáját hálálja meg itt a könnyező póAma, a philodendron, az asz­parágusz. A cserepekből zöld csipkeként omlanak alá a szobapáfrányok. A cserepes virágok mellett sok helyen vágott virágok élénkítik a dolgozók asztalait. Az Árammérőgyárba menő bu­szokon örömmel láthatjuk, hogy a műhelyben és szala­gon dolgozó nők karjukban is ölelnek virágcsokrokat. Mindenki természetesnek ve­szi, hogy elsősorban a nők azok, akik a virágkultuszt kedvelik, de terjed a jó példa, a férfiak is szívesen gondoz­zák a nekik különösen kedves virágokat. Űj színt honosítanak meg gyárunkban egyes munkahe­lyek dolgozói, akik ünnepi al­kalmakkor nemcsak virággal, de saját kézi festésű plakát­jaikkal is emelik az ünnepé­lyességet. A virágkultusz a dolgozó ember lelkivilágának és szép­érzékének egyik legszebb meg­nyilvánulása. A virág olyan eleme a természet megújuló rendjének, amely legközelebb áll az emberhez, elkísér ben­nünket a születéstől a sírig. Régebben csak a természet rendje befolyásolta a virágok életét, ma már az emberi ha­ladás, a nemesítés, minden időben díszlő és nyíló virágok gazdag szín- és formavilágát tárja elénk. Gyönyörködve bennük, alig gondolunk arra, hogy a virágport, virágmézet az ember évezredek óta fel­használja gyógyításra is. Egyszer séta közben szeré­nyen megbúvó, fehér szirmú, jelentéktelennek látszó kis vi­rágra bukkantam. Kiszabadí­tottam hagymáját és elültet­tem kertemben. Meghonoso­dott. Az esős, meleg ősz há­romszoros nagyságban csalta ki az általam elnevezett csil­lagvirágot. Ma már egy tőről tizenvalahány virággal csalo­gatja a járókelők tekintetét kedvencem, a megnemesített mezei virág. virág kedvessé és kelle­messé teszi környezetün­ket, megszépíti életünket. Gon­dozzuk szeretettel, mert ahogy a fenti kis példa is mutatja, meghálálja gondoskodásunkat. Szakonyi Elemérné A Városi mozimíísor Tecumseh. Színes, szinkro- i nizált NDK kalandfilm. Csak 4 órakor. Huszadik század, III—IV. Színes olasz film. Csak 18 éven felülieknek. Előadáskez- dés kivételesen 6 órakor. ISSN 0133-1957 (Gödöllöl Hirlao)

Next

/
Thumbnails
Contents