Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-23 / 171. szám

jsáníqp 1980. JÚLIUS 23., SZERDA Tájak — korok — múzeumok ' Felfedezéseim Pályázati felhívás Három esztendős a tájak- korok-múzeumok közművelő­dési mozgalom, amely az egyéni és családos országjá­rásból, pecsétgyűjtési akcióból valóságos közösségi mozga­lommá fejlődött. Mind gyako­ribb, hogy együtt kerekedik fel a fiatal utazók klubja, a természetjárók, valamint a szocialista brigádok kollektí­vája, hogy közös kiránduláso­kon fedezzék fel a tájak-ko- rok-múzeumok mozgalom szervező bizottsága által fi­gyelmükbe ajánlott természet- védelmi területeket, műemlé­keket, muzeális látnivalókat — hangzott el kedden a Termé­szettudományi Múzeum elő­adótermében. A szervező bi­zottság — állami, társadalmi és tömegszervezetek képvise­lői — a mozgalom eredmé­nyeiről és új akcióiról tár­gyalt. Az idén Felfedezéseim cím­mel pályázati felhívást tettek közzé: a jeligés fotópályázatra a mozgalom arany fokozatot elért tagjai küldhetnek be fekete-fehér vagy színes ké­peket szeptember 15-ig. TARLATSOROZAT Iparművészetünk küldetése JUBILEUM ÉS NEMZETKÖZI KONFERENCIA Az iparművészet napjaink­ban nemcsak a művészi kivi­telű dísztárgyakat jelenti, ha­nem a formatervezett hasz­nálati eszközöket, gépeket, így kézműves gyakorlata is bővült az ipari technológiával. így vált az iparművészet is kör­nyezetkultúránk egyik megha­tározójává. Az iparművészet ezért került egyre inkább az érdeklődés előterébe az egész világon. Keresztmetszet Most rendezik a kézműves iparművészek nemzetközi kongresszusát Béesben, s en­nek jegyében Kecskeméten, a kerámiastúdióban is szeminá­riumokat tartanak norvég, finn, svéd, görög, kanadai, NSZK-beli részvétellel. Ezen nemzetközi együttműködés ré­sze, hogy az Iparművészeti Múzeumban szecessziós üve­geket, a Pápolczy-gyűjteményt. Szenes Zsuzsa tárlatát —, a Műcsarnokban A kéz intelli­ít*. Buczkó György: Váza (üveg), genciája és a Százéves a ma­gyar iparművészképzés című kiállításokat mutatják be au­gusztus 31-ig. A nemzetközi konferencia időpontja egybe­FILMSZINHAZ KELL!? Ezreket csábíthatott volna A tény megmásíthatatlan, de a történet tanulságos. Be­zártak egy mozit. A megköze­lítően tízezer lakosú Kiskun- lacháza filmszínház nélkül ma­radt. Az események nyilván ko­rábban kezdődtek, de az ér­dekeltek egy része csak július elsején értesült a vetítések megszüntetéséről. Az esti elő­adást körülbelül harmincán várták: a Júlia című amerikai filmot szerették volna megnéz­ni. Némi késéssel megérkezett a mozivízető és közölte: nem lest több előadás, az épület életveszélyes, a mozit bezár­ták. Ezt a nem éppen szívde­rítő hírt egyik olvasónktól kap­tuk. Az eljárás módja volt meg­lepő, a lényege nem. Elhanyagolt belső Februárban ugyanis Rasz­nák Károly, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója éppen lapunkban nyilatkozta: körülbelül három ezerrel csök­kentik az előadások számát és több filmszínházat megszün­tetnek;. Pótlásukról új vándor, mozisok munkába állításával igyekeznek gondoskodni. A döntést elsősorban gazdaságos- sági szempontokkal indokolta a vállalat vezetője: sok mozi rá­fizetéssel üzemel. Kiskunlacházán nagyon ke­vesen jártak moziba, telt ház csak elvétve volt, általában harminc-negyven néző gyűlt össze, gyakran csak öt-hat. Előbb érthetetlennek tűnt, hogy ez a nagy község nem tud eltartani egy százharminc személyes filmszínházat. Csak­hogy, aki egyszer járt abban az épületben ... Az előcsarnok és a vetítő­terem falai megdöbbentően piszkosak. Talán az olajos padló, talán maga az épület áraszt orrfacsaró szagot A valaha összekapcsolt székso­rok rögzítése szétesett, felbo­rulással fenyegetve recseg-ro- pog. Ódon vaskályha gubbaszt a sarokban, mellette a jegy­szedő karosszékében gyanús színű paplandarab és hasonló kardigán emlékeztet egy elha­nyagolt kutyaólra. A vetítő- vásznat harmadrészénél teljes hosszában megtoldották. A keskenyfilmes vetítőgép mű­szaki állapotáról, hangteljesít­ményéről nem sikerült infor­mációkat szerezni. A komplex művelődési kon­cepció szerint — és ez jelesül így van — a filmszínházak közművelődési intézmények. A Pest megyei Moziüzemi Válla­lat ebben az épületben akart immár tizenkét éve kulturális funkciót is teljesíteni. Hogy nem jött a közönség azt senki se csodálja, a körülmények minden képzeletet felülmúló hanyagságról vallanak. Az épület magátulajdonban van, a vállalat havonta ezeregy­száz forint bérleti díjat fizet Tulajdonos és bérlő — Ez életveszélyes? — cso­dálkozik Szebellédi Jánosné, a tulajdonos. — Nekem eddig ezt senki sem mondta. Igaz, hogy a gerendák egy kicsit meghajlottak, de kibírnak még akár negyven évet is. Festeni tényleg tkellene. Én vállaltam volna, hogy a költségek felét kifizetem, az se csekélység. De most már mindegy, július végéig kiköltözik innen a mo­zi. Nekem is elegem van be­lőlük. Búcsúzáskor még megnézem az előcsarnok falára rajszöge­zett műsort: örült nők ketre­ce, francia—olasz film; Béke­idő, magyar; Fábián Bálint... magyar; Júlia, amerikai. A műsor akár ezreket csábítha­tott volna.. — Miért kellett a kiskunlac- házai mozit bezárni? Más megoldás nem volt? — Statikus mérnökökkel megvizsgáltattuk az épületet: életveszélyes. Félmillió forint­ba kerülne az átépítése, mi felszólítottuk a tulajdonost, hogy a szükséges munkát vé­geztesse el... Nem, hát mi se gondoltuk komolyan, de ez a szabály. A nagyközségi tanács elnökével egyetértésben dön­töttünk a filmszínház bezárá­sáról — mondta most Rusz- náfc Károly. — Értesülésünk szerint Kiskunlacháza gazda­sági egységei jövőre három­millió forinttal tudnák segíte­ni a vetítési feltételek megte­remtését. Ezt a pénzt nem le­het magánépület renoválására fordítani, az új mozi pedig legkevesebb húszmillióba ke­rülne. Egyelőre keressük a le­hetőséget a vetítésre, valószí­nűleg vándormozist állítunk be, ha már lesz valamilyen helyiség. Szép és jól hasznosítható művelődési ház áll Kiskunlac­háza közepén, háromszázötven személyt befogadni képes színházterme havonta csak né­hányszor foglalt. — Többször megkerestek már a moziüzemi vállalattól — tájékoztat Hernádi Ferenc, a művelődési ház igazgatója. — Én mindig átkísértem a ven­dégeket a tanácsházára... megállapodás nem született. A tanács végrehajtó bizottságá­nak az az elvi álláspontja, hogy nem járulnak hozzá a vetítéshez elengedhetetlen gép­ház építéséhez. Az előcsarnok­ban lehetne mozizni. Megol­dás lenne, ha a község II. ke­rületében, Peregen a klub­könyvtárban vetítene egy ván­dormozis, hetente egyszer-két- szer. De ez a helyiség messze van a község centrumától. — Miért nem lehet a mű­velődési ház nagytermében vetíteni? — Az az álláspontom: ha megépítjük a gépházat — amely nem kerülne sokba —, akkor a mozit többé nem le­hetne innen kitenni és a köz­ségben soha sem épülne fel az önálló filmszínház. Pedig a tízezer lakó már megérdemel­né. Mi a megoldás? Hogy végül is mi lesz? Nem tudni. Keresik a vetítés lehe­tőségét. Most keresik, mikor az albérlő mozit már bezár­ták. Pedig Kiskunlacháza va­lóban megérdemelne egy ön­álló filmszínházat. Csakhogy gazdasági lehetőségeinket is­merve évekig nem lesz erre a célra 20—30 millió. A peregi klubkönyvtár alkalmas Volna a vetítésre, ellátná a község egy részét. A vállalatok által felajánlott segítség bőségesen elég volna a művelődési köz­pont gépházának megépítésé­re, s volna Kiskunlacházán két mozi. Csakhogy önálló film­színházat akarnak... keresik a lehetőséget. Kriszt György esik a mi jubileumainkkal, hi­szen 100 esztendeje, hogy meg­alakult az Országos Magyar Királyi Iparrajz Tanoda, a mai Iparművészeti Főiskola őse, és harmincesztendős a magyar ipari formaképzés. E kiállítás- sorozat alkalmas arra, hogy a világ iparművészei, akik Bécs- ből ideutaznak — és főleg a hazai közönség és művészeti élet képviselői — számba ve­gyék iparművészetünk törté­nelmének korszakait, jelen törekvéseit és további céljait; egész küldetését. Műtárgyak idézeteivel a tel­jes keresztmetszetet láthatjuk. Egy XVIII. századi francia komódot, mely az Iparmű­vészeti Múzeum nyári kiemelt műtárgya, továbbá a Pápolczy- hagyatékot, mely mintának, mértéknek felvonultat szám­talan remeket erdélyi ötvös­munkákból. elefántcsont-fa- ragványokból, ókori kopt tex­tíliákból. és főképpen a sze­cessziós üvegművészetből. Minőségi változás Itt vetődik fel az időszerű kérdés; vajon Tiffany üvegei, Rippl-Rónai színes ablaktervei után, melyek az iparművészet felső fokát jelentik — lehet-e még valami újdonságot te­remteni? Nemcsak lehet, ha­nem kötelező is. Az ipari tech­nológia sem sérti, nem sértheti a legnemesebb kézműves ha­gyományokat; szövetségese an­nak. A Daum fivérek munkái, Pantocsek Leó íriszes üvege Henri Bergé orchideás vázái csak az uralkodó osztálynak szóltak, szólhattak — ma egész társadalmunk várja a lakás­éi környezetkultúra révén az iparművészeti színvonalon szerkesztett kerámiákat, üveg­tárgyakat, porcelánokat, öl­tözködésünket szépítő texti­leket, gobelinokat, bútorokat, gondosan tipografizált köny­veket. S mivel iparművésze­tünk teljesíti küldetéséi, el is jut hozzá; milliós tételszám- mal. Az iparművészet társa­dalmasítása minőségi válto­zást jelent — tudatfejlesztési, közérzeti tényező. Embert szolgál Az iparművészet nemcsak a környezet esztétikáját, hanem főleg az embert szolgálja. Egyre inkább ez a jellemző minden iparművészeti tárgy­ban. Színben, formában, hasz­nosságban a lehetőség maxi­mumát éri el a magyar bú­tor, magyar textil, magyar ke­rámia. Nem más ez, mint az, hogy iparművészetünk érzé­keny szeizmográfként figyeli a társadalom igényeit, s a kö­vetelményeknek eleget is tesz rendre, mind a tárgy tervezé­sében, mind kivitelezésében. Losonci Miklós (Folytatása következik.) ZENEI PANORAMA Vácrátóti koncertek A megye legrangosabb, or­szágos jelentőségű nyári ze­nei eseménye a vácrátóti bo­tanikus kert két szabadtéri koncertje. A hagyományok szerint ilyenkor egy Vivaldi- és egy Mozart-est vonzza a zenekedvelőket. Az időjárás a kegyeibe fo­gadta a múlt hét végén az el­ső koncertet és nagyon kelle­mes körülmények között csen­dülhetett fel a barokk muzsi­ka. Újdonságként a műsorban Vivaldin kívül két kortársa, Geminiani és Corelli is sze­repelt műveivel. A Liszt Ferenc kamaraze­nekar, amelynek a téli zene* évad kitűnő Vivaldi—Hän­del sorozatát köszönhettük, ismét igazolta: egyenletesen magas színvonalon, nagysze­rűen muzsikál. A koncertszá­mok kiválasztása révén szin­te minden hangszer szóliszti- kus szerephez jutott, s egyen­ként is bizonyították tehetsé­güket és tudásukat. A kor hagyományai szerint Francesco Geminiani hege- fűzött egybe; ezek közül hang­dűművész és zeneszerző, Co­relli tanítványa volt. A ké­sői barokk muzsika jellemzőit magan hordó műve az itt fel­hangzó Conterto grosso az Op. 6. sorozatból. A háromtételes kamaradarab, amelynek parti­túráját először 1733-ban Lon­donban adták ki, a hegedűk­nek biztosít hangsúlyos sze­replési lehetőséget. Főleg a rövid, élénk zárótétel zenei megoldása tetszett. A tanítványt a mester, Ar­cangelo Corelli Concerto gros- sója követte. Bár életéről ke­veset tudunk, munkássága napjainkig érezhetően befo­lyásolta és befolyásolja az európai kamarazenét. Üj mű­fajt alakított ki, a kamara és egyházi szonáta műfaját. A kamaraszonáta zenekari vál­tozatát ő honosította meg, s nevezte el concerto grossónak, amelynek alapvető formája a lassú és gyors tételek szabá­lyos váltakozása. Opus 6. szám alatt a kor hagyományai sze­rint tizenkét concerto grossót zott fel az egyik, alig ismert darab. Művei közül a híres karácsonyi concertón kívül ritkán szerepel más a hang­versenydobogón. A Liszt Fe­renc kamarazenekar külön ér­deme a szép előadáson kívül a Corelli-művek felfedeztetése a hallgatókkal. Jóllehet Corelli nevéhez kapcsolódik a XVIII. századi versenymű fénykora, Vivaldi szerepe is igen fontos. Rész­ben az ő nevéhez fűződik a mű háromtételes beosztása, s az egyetlen szólóhangszer szembeállítása a zenekarral. Egyik legszebb példája ennek Fuvolaversenye, amelyet ezen az estén Kovács Lóránt ját­szott igen szépen. Előadásá­nak értékét növeli a virtuóz feladat, amelyet meg kellett oldania. A' magas technikai követelményeket megkapó hangbiztonsággal, tisztasággal oldotta meg. Nagyszerűen se­gítette ebben a kamarazene- kar azonos frekvenciára han­golódott játéka. Harmónia és tisztaság Vivaldi Versenymű négy hegedűre, h-moll (Op. 3., Nő. lOj című műve már nem con­certo grosso és még nem he­gedűverseny. Az első hegedű szerepe a legnagyobb, mégis valójában .a hegedűk együtte­sét állítja szembe a zenekar­ral, amelyben két szólamra osztott mélyhegedűk, gordon­kák játszanak, illetve nagy­bőgő és csembaló szól. A nagy lendítőerejű, ener­gikus témájú első tételben mindegyik szólóhangszer vir- tuózfeladaibkhoz jut. Az egész muzsikára jellemző harmónia és tisztaság, a négy hegedű változatos staccatói és legatói a játékos befejező Allegro vi­dárhságot és életörömet sugá­roz. A nagyszerű tolmácsolás a négy szólistának, Rolla Já­nosnak, aki egyúttal a Liszt Ferenc kamarazenekar hang­versenymestere, Kostyál Kál­mánnak. Tfirst Zoltánnak és Lovas Györgynek köszönhető, de a kamarazenekar is reme­kelt. Az est befejező műsorszáma Vivaldi három szimfóniája volt. Ezek a valójában nem a mai értelemben vett szimfóniák­nak felelnek meg, a barokk zenében ez az elnevezés a mai operanyitányokhoz hasonló darabokra vonatkozott, Vival­di is ebben az értelemben használta. Csodálatos háttér a kert A vácrátóti botanikus kert ragaszkodása a minden nyá­ri Vivaldi-koncerthez — indo­kolt A park adottságai, a ma­dárdal, a háttérben csobogó szökőkút, a kert barokkos gazdagsága csadálatos hátteret ad ennek a muzsikának, sőt erősíti hatását is. A Liszt Fe­renc kamarazenekar zenéje együtt élt, lélegzett evvel a a környezettel, s így mara­dandó élményt szerzett. Ezt bizonyította a szűnni nem akaró vastaps, amely az utol­só G-dúr szimfónia egyik té­telének megismétlésére kész­tette az együttest. Hajós Anna RÁDIÓFIGYELŐ szerkesztésében —, legutóbb témájául választotta: A ma­gyar vasút évszázadát. A stú­dióbeszélgetés résztvevője VILLAMRIPORT. — A vil- „Ha ellenőrzéskor megfogják?” Gadanecz Béla és dr. Vaszkó lám, ha műfaji megje- — ez- volt a kérdés. „Akkor Ákos volt. lölésként szóösszetételben gubanc van!” — ez meg a vá- S főszereplője: az a Pest és használjuk, rövidséget-tömör- - lasz. Vác között 1846-ban megin­séget jelent, önmagában p>e- A kérdés azonban, ennél dúlt első vasútjárat, amiből dig természeti jelenséget, jóval élesebb a valóságban, kibontakozott: a MÁV. S olyant, amiről legalább két Valahogy így hangzik: „Mi- megszületett az a vasutas tár- Szólásmondás merülhet fel kor lesz már vége, végre, a sadalom, amelyikről a magyar képzeletünkben. Egyik: „mint feketefuvarozgatásoknakA munkásmozgalom története derült égből a villámcsapás”, válasz sem mellőzheti, a va- el-elfeledkezik megemlíteni, lóságban, az élességet-határo- hogy szakszervezetük — a zottságot. századelőn —, a Vasúti Mun­A riporter — úgymond, nem . kások Országos Szövetsége, a ____ az ő dolga a megoldás — csak negyedik .legnagyobb szak­műsorvezető és szerkesztő szőrmentén összegezett: „A szervezet volt az akkoriak kö­Szalay Zsolt _, amikor Forró fuvaroztatók nagyon sokszor zött. S mint ilyen — kemény , Tamás villámriportját hall- nem írják rá a menetlevélre, harcok árán — vívta ki az gattuk. bogy mikor bocsátották útnak 1907-es Vasúit Szolgálati ° I esben állt az ellenőrökkel ° vállalati gépkocsikat... így Rendtartást, amely egyenru­’ szinte alkalmat adnak a fe- haviselést, nyugdíjat s utazá- kete fuvarra...” si kedvezményt biztosít a Mi pedig, alkalmat kaptunk, MÁV dolgozóinak, hogy szóvá tegyük — emelt Ezek a kiváltságok? Másik: „istencsapása És csodák csodája: mindhá­rom összetalálkozott a múlt csütörtöki Jó Teggelt!-ben, A bezárt mozi végnapjai. A szerző felvétel« akik „mint derült égből a vil­lámcsapás”, úgy vágták el út­ját a dunavarsányi Petőfi Tsz tulajdonában levő teherautó- — — ------ —— ------ ___ „ . ... ,, ... nak . A sofőr alighanem azt hangon — ezt az akut jelen- , JL J,égI. ura,kodó °-S7,tál? érezte, hogy „istencsapása” séget-betegséget. ^kedvéibői, han<era a hajdani érte. Lebukott. A fekete fu- A DUNÄNÄL. _ A Kos- veteti s Sozottsáía pyt var miatt. suth-rádió történelmi figyelője mán lettek valósággá Ebben — ezzel — nem volt — A Dunánál —, amelyet je- Érdemes hát valóban oda- egyedül. Mindegyikük kapott le3 s népszerű történésztudó- figyelni, legalább néha-néha egy kérdést. Mindegyikük sunk, Hanák Péter vezet s a történelemre is. adott egy választ. Például: kommentál — Kerekes István Simon Gy. Ferenc /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents