Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-20 / 169. szám

Ez már az uborkaszezon Folyamatosan szedik az uborkát a ceglédi Magyar- Szovjet Barátság Termelőszövetkezet vízfüggönyös, korszerű tóliatelepén. Termesztenek hasonló módpn paprikát, paradi­csomot is. Az árut saját boltjaikban és a ZÖLDÉRT segítsé­gével értékesítik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Kirándulók, nyársforgatók Vidámabban telik a nyár Szabad szombatokon, va­sárnap reggeleken csapatnyi kerékpáros tart a csemői, nagykőrösi, törteli úton Ceg­léd határa felé. A dimbes- dombos, berkes vidék csalo­gató: kirándulóhely a város­lakók számára. Nincs min­denkinek kertes háza, hétvégi telke és gyakran kedve sem, hogy hosszabb útra induljon. Megy hát a közeibe. Aki is­meri a környéket, jól tudja, hogy „nem is olyan sima” er­refelé az arany ló homok: dombok tarkítják, akácosok és kiserdők szépítik, ahol meg lehet telepedni. Pompás hely akad egy kis futkározásra, tol- laslabdázásra, árnyékban pi­henésre. A távolabb kirándulók át­ruccannak az abonyi strand­ra, a nagykőrösire, vagy a nagykőrösi Pálfája erdőbe, friss levegőt szippantani. Má­sok az albertirsai határ ter­mészetvédelmi területét, a Do­linát keresik fel, sétálnak a tápiószelei kúriamú^eumban és kertjében. Kecskemét és Szol- nők, a két közeli megyeszék­hely megannyi kirakatsora, strandja is felüdülést kínál. A más rétje — drágább Van, aki tilosban legeltet Kocséri szabálysértők Az elmúlt évben 41 felje- rint a csokik ára. Arról már lentés érkezett a kocséri köz­ségi tanács szabálysértési ha­tóságához — 40 személy el­len- Két esetben, kellő bizo­nyítékok híján, megszüntet­ték az eljárást. Nyolc ügyet más hatósághoz tettek át: például a bírósághoz, vagy a munkahelyi fegyelmi bizott­ságokhoz Egy embert csupán figyelmeztettek. Huszonkilen­cet viszont megbírságoltak, akik közül huszonegyre tár­gyalás mellőzésével rótták ki a pénzbüntetést. A szabály­sértők által tavaly kifizetett summa — mindösszesen — elérte a 12 900 forintot. (Egyik ügyfélnek sem fűlt a foga a „megváltható”, Pál- halmán vagy Baracskán ülve eltöltendő napokhoz.) Ha a bírságok átlagát néz­zük: értékük 300 és 500 forin­tos határ köpött mozog. Mint azt Vass Imrérié, a kocséri tanács szabálysértési hatósága (egyébként tanácstitkár) el­mondotta, egyáltalán nem egetrengető, hanem csupán apróbb, főként mezőgazdasági jellegű vétségekről van szó. Első helyen áll ezek között is a jogosulatlan: legeltetés, amit az emberek többsége nem is szándékosan követ el. De hát a szabály az szabály: min­denre megvan a paragrafus. Elvégre is a sertést, juhot vagy lovat nem lehet a ta­nácsházára citálni egy-két szi­gorú ejnye-ejnyére... Az ál­latok gazdáit viszont annál inkább. Nekik többféle mó­don is meg lehet magyarázni, hogy a más rétje nemcsak zöldebb, hanem — drágább is­Akad aztán olyan ember is Vass lmréné ügyfelei között, akinek semmi sem drága... Egy ötvenkét éves asszony, háztartásbeli — férje révén jó anyagi körülmények közt él —, például négy darab Sport csokoládét emelt el az egyik élelmiszerboltból, ötszázhat fo­rintjába került. Ebből ötszáz volt a bírságpénz, s hat fő­ném szól a fáma, hogy elfo­gyasztotta-e az édességet, s ha igen, mennyire keseredett meg a szája íze... A bolti lopások, a fentihez hasonlóan ala­csony értékhatárúak, általában nem jellemzőek a helybeliek­re. Az a tolvaj, aki cigarettát, kis kétdecis pálinkásüveget vagy egy csomag kávét emel el a közértekből, valójában nincs igazán rászorulva arra, hogy lopjon. Mellényzseb'' kifizethetné ezeket az árufé­leségeket. De a csaklizás, fő­ként, ha észrevétlen marad: izgalom, kaland, sikerélmény. Egyszóval: pótcselekvés. A ko- csériaknak viszont, — a sta­tisztikát böngészve — úgy tű­nik, van foglalatosságuk más is, elegendő­A mostani rohanó életnek tulajdonítható talán az is, hogy becsületsértésért 1979 júliusa óta — ekkor került ez aZ ügycsoport tanácsi hatás­körbe —, még egyetlenegy személyt sem jelentettek fel a kocséri községházán. Nem mintha a helybeliek nem ti­tulálnák egymást néhanaoián különböző zoológiái tünemé­nyeknek vagy egyszerűen és tömören: ötökörnek. Vörös István A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 169 SZÁM 1980. JÚLIUS 20., VASÄRNAP Változások az autójavítónál Javulóban a termelési eredmények Tanműhely létrehozását tervezik — Hová, hová, így gyalo­gosan? — A vonathoz. — Es az autója? — Nagykőrösön javítgatják. Ráfért már. Az akkumulátort is ki kell cserélni. — De hiszen Cegléden is vani AFIT-szerviz?! — Oda vigye maga a ko­csiját, barátom. Ilyen és ehhez hasonló pár­beszéd elég gyakran hangzott az utóbbi időben a ceglédi utcán. Valljuk be, nem is alaptalanul. Az A FIT III. számú Autó­javító Vállalat épp há­rom éve nyitotta meg Cegléden, az ipartelepen korszerű karbantartó ál­lomását, nagy ígéretekkel és nagy re­ménnyel. Az ígéret java — azok tapasztaltak, akik oda jártak — nem realizálódott, s ez következményekkel járt. A több mint 50 millió forint költséggel készült szervizállo­másnak a jó híre nem öregbe- dett, hanem kopott. Munkás­létszáma csereberélődött, baj volt a fegyelemmel, a minő­séggel. Most, az év elején megpróbáltak ismét elindul­ni, új úton, tiszita lappal. Az ügyfelek bizalmát nem köny- nyú egyik hétről a másikra megnyerni, hát még akkor, ha olyanokról van szó, akik keserű tapasztalatokat szerez­tek régebben, a bizalmukért cserébe. A 8. számú karbantartó állomás üzemvezetője leg­utóbb a járási-városi népi el­lenőrzési bizottság ülésén szá. molt be tevékenységükről, helyzetük alakulásáról a bi­zottság tagjainak. Feladatkörük továbbra is a lakosság igényeinek kielégíté­se, emellett közületi személy- gépkocsik és kisteherautók ja­vításával foglalkoznak. Lada, Wartburg, Trabant, Skoda, Polski Fiat, Moszkvics, vala­mint Nysa, Zuk és Barkas, Avi§ kerülhet a szervizbe ja­vításra. Garanciális javítást, karambol okozta rongálódá­sok helyreállítását, kárpitos és fényező munkákat vállalnak el, folyamatosan végzik sze­mély. és teherautók szerviz­ápolási munkálatait, alvázé és üregvédelmét. (A szervizállo­más területén az AFIT és az Állami Biztosító együttműkö­dési szerződése értelmében ki­helyezett kárfelvevőhely is vani!) Aki már járt a szere­lőcsarnokban és alaposan kö­rülnézett, láthatta, hogy a munkafeltételek jók, kezdettől fogva. S lévén néhány eszten­dős üzemről sió, eszközeik, berendezéseik korszerűek. Ha hozzáértő kéz bánik velük lelkiismeretesen. akkor az ügyfél is bizonyára elégedett lehet, amikor járművét rend­be szedve átveszi. A karam­bol okozta sérülések javításá­hoz húzató és hegesztő be­rendezések, a fényezéshez, zo­máncpótláshoz külön fülke áll rendelkezésre. A felmérések, visszamenő­leg, azt mutatták, hogy a szerviz nem azt hozta vállala. tának, amit az joggal várt volna. Az okokat vizsgálva nem titkolták, hogy a ve­zetésben épp úgy hiba volt, mint a munka- és alkatrész­eit itásban. A helyzet alakulá­sában problémáik közreját­szottak. A vállalat vezetősége a vesztesig okait folyamatosan elemezte és igyekezett megol­dást ta.alni. Ennek keretében került sor az üzemvezetés és -irányítás átszervezésére. Azért, hogy a ceglédi szervizt ellássák kellően feladattal, ne álljon kihasználatlanul, szer­ződést kötöttek az AUTÓ- KER-rel, „0” revíziós tevé­kenységre: ZIL-teherautók kö­zépjavításának megszervezé­sére. At eredmény meg is lett, javultak a termelési eredmények már a múlt év végén. Ebben az évben az üzem az előírt tervszintet túl­teljesítette. Érezhető, hogy több a dolguk. Most jó szak­emberekkel, becsülettel dolgo­zó munkásgárdával szeretnék visszaszerezni a magánautók tulajdonosai előtt is jó hírne­vüket. Feladataikat nézve, a mos­tani szák munkásokra sok ten­nivaló hárul. Még több jól i képzett szakemberre volna szükségük. A vállalat érdeke és egy­ben terve is, hogy a kö­vetkező években tanmű­helyt létesít, gondosko­dik jövő törzsgárdája ki­alakításáról. Akik most az autószerviz­ben dolgoznak, valamennyien hitet tettek a lelkiismerettel, pontosan végzett munka mel­lett. A napi munkaidőt ki­használják, szorgalmazzák a Dolgozd hibátlanul! mozgal­mat. A rendészeti és intézke­dési munkaterv, amely elké­szült időben erre az eszten­dőre is, mint a beszámolóban elhangzott, a meghatározott el­lenőrzések következetes vég­rehajtásával, ezen felül szúró­próbaszerű ellenőrzésekkel vé­dik a társadalmi tulajdont. A lakosság már felfigyelt a tevé­kenységben mutatkozó válto­zásokra, a javulásra. Szeret­nék elérni azt a követelmény­szintet, amit a közvélemény jogosan támaszt az autójaví­tó iparral — így velük szem­ben is. Ezt figyelemben tart­va végzik munkájukat. E. K. IBUSZ-osok a fán Hat vidám leány és asszony módosította így a nóta szöve­gét: „Felmegy az IBUSZ a fá­ra, a meggyfa tetejére .. Merthogy a ceglédi utazási iroda dolgozói társadalmi munkában szedték a minap a ropogós, bordó gyümölcsöt, mégpedig a tápiógyörgyei Zöld­mező Termelőszövetkezetben. Ezúttal tehát az utazók szervezték meg az utaztatók programját. A tsz tagsága ugyanis gyakori vendég az IBUSZ bel- és külföldi társas kirándulásain. Most viszont, a változatosság kedvéért, a ceg­lédi „irodisták” munkaver­senyre hívták ki a szövetke­zet asszonybrigádjait. Lapzártakor a verseny érté­kelése még tart. Verseny a javából Minicross Abonyban Országos pontszerző mini- cross verseny lesz Abonyban, a vásártér mögötti pályán jú­lius 26-án és 27-én — szom­baton és vasárnap — a Me­chanikai Művek abonyi gyár­egységének minicross szakosz­tálya rendezésében. A látvá­nyos versenyekre 27-én dél­előtt kerül sor. Megnyitó be­szédet mond dr. Sátor János, a Mechanikai Művek vezér igazgatója és délután a győz­teseknek ő adja át a díjak?'. Domború kenyereket sütnek Kelendő a kukoricás Cegléden a sütőipari válla­lat jóvoltából egy idő óta bő­vült a kenyerek választéka. Már nemcsak rozskenyeret, burgonyapelyheset kínálnak a fehér mellett, hanem kukori- capelyheset is árusítanak. Aki azt hiszi, hogy a kuko­ricás kenyér nehéz, tömör, az igen csalódik. Ez is könnyű, mint a pehely, a nevében sze­replő anyag szinte csak ízesí­tőként kerül a búzaliszt mellé.. Jellegzetessége, hogy rugal­mas, napokig tárolható. Információ, lapok ezrein A múltról a jelenben, a jövőnek Munkásmozgalmi adattár a múzeumban Csíkos napraforgó Csaknem 600 millió forint értékű madáreleséget exportál az idén az Agrimpex. Legna­gyobb tételben úgynevezett csíkos napraforgót és fényma­got rendelnek a külföldi ke­reskedők, de jó piaca van a madárcsemegének számító repcének, kölesnek is. A Né­met Szövetségi Köztársaság mellett Ausztria, Svájc, Hol­landia, Olaszország, új piac­ként pedig a skandináv álla­mok vásárolják a magyar ma­dáreleséget. A kereslethez igazodva meg­kezdődött a bugásköles ter­mesztése. Ezen a növényen fürtökben áll a szem, s a kalitkába zárt díszmadarak ezekről a fürtökről csipeget­hetik az eleséget. Üj termék­kel is kísérleteznek. Etiópiából 300 kiló négermagot hozatott be az Agrimpex, s a Matyó Tsz-ben most várják az első táblán az egzotikus növény virágzását. Amennyiben jól termeszthetőnek bizonyult, ez újabb devizaforrást jelent, hi­szen 100 kilogrammonként ezer dollárért értékesíthető külföl­dön. Az 1917-ben alapított Kos­suth Múzeuim jelenlegi gyűj­tőterülete Dél-Pest megyére, pontosabban a ceglédi, a da- basi, a monori és a nagyká- tai járásra és Cegléd városá­ra terjed ki. Gyűjtőköre a ré­gészetet, a néprajzot, a képző- 1 művészetet, helytörténetet és l nem utolsósorban a munkás- 1 mozgalmat öleli fel. Mintegy j tizenkétezer kötetes könyv- és folyóirattárán és fénykép- [ negatív anyagán túl rendelke- ! zik egy sokak által használt, | de annál kevésbé ismert gyűj­teménnyel is, az adattárral. Kutatók munkahelye Mindazokra a tárgyakra, do­kumentumokra, amelyek a muzeológusi gyűjtőmunka so­rán a múzeumi szakleltár­könyvekbe bekerülnek, számos adat, felírás, tudományos fel­jegyzés vonatkozik. Ezeket őr­zi elsősorban az adattár, amely jelenleg mintegy hatvanezer lapból, cédulából áll. Itt tá­rolódnak a múzeumi kiállítá­sok forgató- vagy rendező­könyvel, a tárlatok anyagának pontos jegyzékei, a kiállítások­kal kapcsolatos sajtó- és leve­lezési anyag, vagy azoknak másolatai, a régészeti ásatá­sokkal kapcsolatos jelentések, a fénykép- és kíziratanyag- | gal. Az évenként meghirdetés- i re kerülő országos ifjúsági és i felnőtt néprajzi pályamunkák i Pest megyei anyagát a Kos- [ suth Múzeum néprajzosai bí- i rálják és minősítik, és küldik | az országos értékelésre. Ezek egy példánya szintén a mú­zeum adattári anyagát gyara­pítja. 1979 tavaszán nyílt meg Bu­dakeszin a Pest megyei mun­kásmozgalom hőseinek, és azok hazai és külhoni, inter­nacionalista tevékenységének helyet adó állandó kiállítás. A tárlat megnyitását termé­szetesen nagyszabású, Dél- Pest megyére is kiterjedő helyszíni adat-, tárgy- és do­kumentumgyűjtés előzte meg. Ennek anyaga is fellelhető a Kossuth Múzeum adattári anyagában. A közelmúltban a múzeum raktározási irodai-ku­tatóhelyi bővülésével lehetsé­gessé vált a már rég indokolt, de eddig helyszűke miatt meg nem valósított „munkásmoz­galmi adattár" és kutatóterem létrehozása. Elkészültek a kutatást nagy­mértékben megkönnyítő adattá­ri utalókartonok, amelyek földrajzi, tematikai és név­rendben tárják fel a több mint félszázezernyi lapot, cédulát, és az azokon értékes informá­ciókat őrző kéziratanyagot. Nyitva csütörtökön Az itt őrzött adattári anyag kilencvenöt százaléka bármely kutató rendelkezésére áll min­den csütörtökön 9—16 óráig a kutatóteremben. Az érdeklő­dők ezt a kéziratanyagot szin­tén helyben, a gazdag szak- könyvtári anyag tanulmányo­zásával egészíthetik ki, gazda­gabbá tehetik ismereteiket. Meglelik itt az érdeklődők a ceglédi és Dél-Pest megyei ve­terán elvtársak munkásmoz­galmi tevékenységére vonat­kozó ismeretanyagot, a néma tárgyakat szóra bíró informá­ciókat, a ma már nehezen hoz­záférhető múzeumi kiadvá­nyok kéziratait, még eddig közzé nem tett adatgyűjtések anyagát ugyanúgy, mint a vá­rossal bármely szempontból ) kapcsolatos hazai újsághír­• anyagot. Több ezer oldal terjedelem­ben a kutató érdeklődők ren­delkezésére áll a mind telje­sebbé váló, Kossuth Lajos amerikai emigrációjával kap­csolatos újság-, folyóirat- és könyvanyag másolata is. Alapos ismeretet ad A helyi ipari üzemek és ok­tatási intézmények időszakos kiadványai — amelyek pontos keresztmetszetét adják tevé­kenységüknek és törekvéseik­nek — szintén fellelhetők és tanulmányozhatók. Évente mintegy nyolcvan kutató, negyven-ötven témá­ban száztíz-százhúsz alkalom­mal keresi fel a múzeumot, hogy az adattári anyagot ta­nulmányozza. Ezen és a könyvtári anyago.j túl az ere­deti, dokumentációs anyagot is felhasználva vagy tudomá­nyos munka, vagy tanulmányi verseny és vetélkedő kapcsán gyarapítják ismereteiket. A teljességre való törekvés igénye nélkül készült híradás minden bizonnyal azok érdeklő­dését is felkelti, akik eddig a múzeumnak ezt a gyűjtemé­nyét nem, vagy csak kevéssé ismerték és használták. A Kossuth Múzeum Mun­kásmozgalmi Adattára meg­nyitása — a létrehozók szán­déka szerint — minden bi­zonnyal elősegíti a város és Dél-Pest megye munkásmoz­galmának, történetének az ed­digieknél is alaposabb megis­merését. Máté Bertalan történész-muzeológus ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents