Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-20 / 169. szám
v!;!vXyXvX;Xviv!;XvXvÄv!;!;I;^^ AG AZIN 1980. JÚLIUS 20., VASÄRNAP as»v.----------------------- - ___ i7ll# Utat keresve, formát adva Az M3-as Autópálya-építők a bagi csomópontban A (ürge Moaz A zok, akik figyelemmel kísérték az építkezést, nem lepődnek meg azon, hogy az M3-as autó- ' pálya Gödöllő és Gyöngyös közötti szakaszának előirányzott beruházási költsége meghaladja a há- rommilliárd forintot. Az építők ígérete szerint Hatvanig már idén őszszel átadják az autópályát. De addig még rengeteg a tennivaló. Vonatkozik ez a bagi csomópont- . ra is. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy ez a beruházás a község hatszáz éves történelmében a legnagyobb. A csomópont fő látványossága a három felüljáró. Az egyiket már bekapcsolták a forgalomba. Ez köti össze a falu két részét és a hármas számú főutat a Galga mente Túráig húzódó községeivel. A sztrádára történő le- és felhajtást biztosító felüljáró szintén készen áll. A harmadik híd, amelyik Aszó- dot köti össze Baggal, még sok munkát ad építőinek. Ezekben a napokban a hídpályát betonozzák sajátos technológiával. Eddig csak félig készültek el a híd feljárói. A képlékeny betont így egy különleges gépezet, a Pinguely autódaru emeli a mellette álló betonszállító járműből a hídra. Lenyűgöző látvány a harmincöt tonnás monstrum harminc méterre ágaskodó gémje. Úgy tűnik, mintha egyenesen a Budapesti Nemzetközi Vásárról érkezett volna. Hamarosan befejeződik a fürge és fordulékony szovjet Moaz-munkagé- pek küldetése. Heves megyébe, Hatvanon túlra utaznak. Ezek végezték cl, mennyiség tekintetében, a munka oroszlánrészét. Éveken át, gyakran éjjel-nappai i-datian agyagtö- meget szakítottak és terítettek szét az autópálya alapozásánál. BALÁZS GUSZTÁV A felhő szaggatta júliusi égbolt alatt eső permetez, szél cibálja a fákat. Az ürességtől feketén ásító hangárok szomszédságában, a szabad ég alatt mintegy startra készek a mezőgazda- sági repülőgépes szolgálat kis sárga gépei. A szél belekapaszkodik a biztosító kötelekbe, de nem bír velük. Sci-fibe illő óriás szöcskeként mereszti üres tekintetét a széllel, az esővel dacoló sárga helikopter. Kihaltnak tűnik a repülőtér. Ám csalóka a kép, hiszen a nagyjavításra kijelölt hangár csendjét felveri a szerszámok, gépek zaja. A MÉM Repülőgépes Szolgálat budaörsi bázisa megszokott hétköznapjait éli. Bázis? Igen, hiszen nem túlzás ma már ez a megfogalmazás. Két adat elég bizonyítására: a művelés alá vont mezőgazdasági terület mintegy 90 százalékán légi úton kerül sor a gyomirtásra. A történelmi borvidékek nagyüzemi szőlőtábláinak nyolcvan százalékán a növényvédelmet a szolgálat jól ismert — a táj képéhez ma már hozzá tartozó —, sárga gépei hivatottak elvégezni. Repülőgépek — melyeket egyre inkáb helikopterek váltanak fel, mait a terepviszonyoknak fittyet hányva, a szűk kis völgyeket, a dombocskák hajlatait is képesek követni. hanem segített is. Ma már szakszervezeti bizalmi és szocialista brigádvezető vagyok. S rendszeresen számot kell adnom arról, hogyan dolgozom. S ez nem zavar, mert tudom, érzem, számítanak rám. Havonta egyszer együtt Csak úgy emlékeztetőként: a hetvenes éveit közepére tehető a szolgálat ugrásszerű fejlődésének időpontja, amikor hirtelen hétszázról ezerhatszázra nőtt a foglalkoztatottak száma. Az igényekhez alkalmazkodva egészült ki a szolgálat gépparkja is. Ahogy a termelési főmérnök, dr. Bajcsy László mondja: mi ma már úgy hozzátartozunk a mezőgazdasághoz, mint lakodalomhoz a muzsikaszó. Hiszen egy helikopter alkalmazása a szőlő növényvédelmében minimum ötszáz ember kézi munkáját helyettesíti. S ha csak még annyit teszünk hozzá: a mezőgazdaságban — ahogy a statisztikai adatok is bizonyítják — egyre fogy a munkaerő, érthető, hogy további fejlődés előtt áll a repülőgépes szolgálat. Ez a fejlődés azonban nem mentes a gondoktól. A repülőgépszerelők, a mezőgazda- sági repülővezetők képzése lényegében megoldott. Igaz, az utóbbiak a mezőgazdasági gépész bizonyítványnyal kerülnek ki az iskolából, s az átképzésük már a budaörsi bázis gondja. Fiatalok. A szolgálat létszámának 65 százaléka harminc év alatti. Nyolcszáznál több. Közülük 230 egyetemi, főiskolai végzettséggel lépett be a szolgálathoz. S fiatalság ide-oda, a legutóbbi felmérés szerint az eszközök kihasználtságát véve alapul, a szocialista országok mezőgazdasági szakszolgálatai között e tekintetben az első helyet szerezték meg. Szétszórva dolgoznak. Budaörsön, Kaposváron, Öcsényben, Hódmezővásárhelyen, Kenderesen, Nyíregyházán vagy éppen valamelyik gazdaságban. Ritkán, havonta egyszer találkoznak. Másodikán, fizetésnapon. S ez egyben az úgynevezett mozgalmi nap is. Tehát ilyenkor kerülhet sor termelési tanácskozásra, párt- vagy KISZ-taggyűlésre, politikai oktatásra. Tények, melyek önkéntelenül felvetik a következő kérdést: mire képesek itt, ilyen körülmények között, az alapszervezetek, s az alig egy éve életrehívott pártbizottság? Havonta egyszer találkoznak, s mégis a legutóbbi elemzések szerint a budai járás pártalapszervezetei közül náluk példaadó a taggánevelés, a fiatalokkal való foglalkozás. Beszéljenek erről ők Tervszerű pártépítés, taggánevelés ilyen körülmények között? A MÉM Repülőszövetség budaörsi pártbizottságához hét alapszervezet tartozik, s 230 tagot számlálnak. Közülük 159 a fizikai munkás, 46-an harminc év alattiak. Viszont kevés a nő, mindössze tizennyolc. A miértre már Király Csabától, a pártbizottság szervező titkárától kérem, várom a választ: — Nem magyarázat ez, tény. A szakszolgálat feladataiból adódóan itt kevés nő dolgozik. Ugyanakkor az alkalmazotti arány az összlét- számhoz viszonyítva húsz százalék alatt van. De ha már a százalékoknál tartunk, azt hiszem, ide kívánkozik: az utóbbi öt évben a felvettek több mint 88 százaléka munkás, s 80,4 százaléka pedig fiatal. Az utóbbi két évben öt fiatal került a párttagok sorába. Hogyan készítettük fel őket? Jobb, ha erről maguk beszélnek, s nem a szervező titkár — teszi hozzá Király Csaba, akit a munkaügyi osztályvezetői feladatok, a telefon tanúsága szerint, e beszélgetés alatt is sürgetnek. Szem előtt, kéz alatt öt név, öt születési dátum: 1949, kétszer 1950, majd 1951 s 1954. A legidősebb harmincegyedik évét tapossa, a legfiatalabb pedig a huszonhatodikat. A párttagok, az alapszervezetek, s a pártbizottság mit tett az önök felkészítéséért ? Kocsis Sándor repülőgépszerelő nem annyira a szavak, inkább a tettek embere. Néhány mondata azonban megerősíti, aláhúzza az- alap- szervezetek, s a pártbizottság ifiurf-' kájáról hangoztatott pozitív ítéletet: — A mozgalmi munkát, a felkészülést a párttagságra, azt hiszem, nem lehet elég korán kezdeni. Az úttörővasútnál teljesített szolgálat során, általános iskolásként szoktam meg, hogy részt kérjek, vállaljak a társadalmi munkákból, a megbízatásokból. A KISZ volt a következő állomás, majd KISZ-vezetőségi tag lettem,' s a szakszervezeti munkában is részt vállaltam, s vállalok ma is, mint párttag. Sima útnak látszik, de az alapszervezet, a párttagok követeltek tőlem. Marxista szakközépiskolát végeztem, a politikai oktatásba is bekapcsolódtam. Többször is, mert érdekeltek a témakörök. Munkatársaim között sok a párttag. Szerettem volna közéjük tartozni. Ismétlem, követeltek tőlem, a gazdasági munkában éppúgy, mint a rám bízott vagv önként vállalt társadalmi munkák teljesítésében. S ezek a követelmények ma sem kisebbek. Tizenegy éve dolgozom itt, de csak két éve vagyok párttag... Papp Gyula festő szakmunkás. Hat éve a szolgálatnál hasznosítja a szakmában való jártasságát, önnek hogyan segítettek? — Együtt dolgoztam az alapszervezet párttitkárával. Viccesen úgy is mondhatjuk, szem előtt, kéz alatt voltam. De nemcsak figyelt rám, Rögtönzés nélkül Vajner Barna a legfiatalabb, huszonhat éves. Technológus. Felajánlották, hogy beléphet a pártba? — Az eddigi tapasztalatom szérint itt, nálunk nem jellemző a spontaneitás, a rögtönzés a pártépítésben. Kölcsönös volt a közeledés. Szerettem volna párttag lenni. Nem előnyökért, hiszen ilyesmivel itt még véletlenül sem találkozik az ember. Sőt, egy párttagnak keményebben, jobban kell dolgoznia, példát adnia a többieknek. A közeledésem, a kérelmem mögött nagyon egyszerű dolog húzódott meg. Középiskolás koromtól kezdve a KISZ-ben jelentős társadalmi megbízatásokat vállaltam. Majd az MHSZ-ben, s a honvédségnél is. így az út, amin elindultam, a párthoz vezetett. A politikai munka alapjait az úttörő- és a KISZ-szervezet adja. Nem új dolgok ezek, csak nem szabad megfeledkezni róluk. De vajon ilyen egyértelműen jó minden KlSZ-alap- szervezet tevékenysége? — Tapasztalataim szerint nem — mondja Király Csaba. — A hozzánk kerülő fiatalok között egyetlen párttag sem akad. Pedig a főiskoláknak, az iskoláknak is lenne a felvételre lehetőségük, joguk. Ezzel a lehetőséggel nem élnek. Itt pedig a szétszórt munkahelyek miatt előfordulhat, s elő is fordul, hogy a fiatalok eltávolodtak a KISZ-től. A tagfelvételt kérve pedig az ilyen négy-öt éves kihagyásokra nem könnyű magyarázatot adni. Eme tapasztalatok miatt vettük fel a kapcsolatot a főiskolával, az iskolákkal, s változtattunk mi magunk is a szervezeti felálláson. — Meddig kell várni a tagfelvételbe? — Nem hamarkodjuk el. Előfordul, hogy három évet is. Odafigyelünk a KISZ-ben, a szakszervezetben jól dolgozó fiatalokra, vagy éppen mi adjuk a megbízatást. Ez egyben a felkészítés része is. A politikai képzést a beiskolázással segítjük. Vagy a KISZ javasolja, de munkájáról a gazdasági vezető véleménye is mérvadó. Akkor is, ha a gazdasági vezető nem párttag. Nem szoktunk rögtönözni. Odafigyelünk a kiállására, például egy adott, mindenkit érintő, érdeklő kérdésben a véleményére, vitakészségére is. S ha felvettük, pártmegbízatásokat kap, s teljesítését számonkérjük. Nem azért lépett be a pártba, hogy eljárogas- son a taggyűlésre! Az ajánlók felelősségét is számon kérjük. Ajánlatni lehet, de az nem érv: vegyük fel párttagnak, mert évek óta itt dolgozik, s rendes! Nem hiszem, hogy a mi mércénk túl szigorú lenne. Csak párt szerű/• Nem mentség, bizonyíték! Ezernyi munkahelyen dolgoznak a KISZ- és párttagok. Hogyan lehet ilyen körülmények között KISZ-, illetve pártmunkát végezni? — Lehet! Ott például a gazdaságban, ahová átmenetileg munkájuk köti őket. Nem ritka, hogy a repülőgép pilótája pártoktatást vezet a gazdaságban. Vagy a lakóhelyi KISZ-bizottság munkájába kapcsolódik be a fiatal. Ebben sincs lehetetlen, csak tehetetlen, nemtörődöm ember. Még ilyen körülmények között is összekovácsolódhatnak a közösségek. Gondolok a szocialista brigádmozgalomra. Eddig egy repülőgép személyzete alakított egy brigádot. Most az egymáshoz közel dolgozók képeznek egy közösséget. Az összekovácsolödásnak, a kollektíva kialakulásának jobban megfelel ez a forma. Nem különleges, új találmányok ezek. Próbálkozások. Szeretnénk a politikai munkában is a sajátos adottságainkhoz alkalmazkodni. S élni a mi lehetőségeim/kkel. Próbálkozások, de eredményt hozók. Hunyadi László, a pártbizottság titkára ottjártunkkor a Kenderesen levő pártalapszervezet ülésére ment. Mert vallják, hogy a távolság, a szétszórt munkahelyek léte a pártmunka hiányosságaira, hibáira nem mentség. Csak igazolása, bizonyítéka a tehetetlenségnek! Betont emel a hídra a Pinguely A harmadik felüljáró VARGA EDIT
