Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-20 / 169. szám

v!;!vXyXvX;Xviv!;XvXvÄv!;!;I;^^ AG AZIN 1980. JÚLIUS 20., VASÄRNAP as»v.----------------------- - ___ i7ll# Utat keresve, formát adva Az M3-as Autópálya-építők a bagi csomópontban A (ürge Moaz A zok, akik figyelemmel kísérték az építkezést, nem lepődnek meg azon, hogy az M3-as autó- ' pálya Gödöllő és Gyöngyös kö­zötti szakaszának előirányzott beru­házási költsége meghaladja a há- rommilliárd forintot. Az építők ígé­rete szerint Hatvanig már idén ősz­szel átadják az autópályát. De ad­dig még rengeteg a tennivaló. Vonatkozik ez a bagi csomópont- . ra is. Talán nem érdektelen megje­gyezni, hogy ez a beruházás a köz­ség hatszáz éves történelmében a legnagyobb. A csomópont fő látványossága a három felüljáró. Az egyiket már be­kapcsolták a forgalomba. Ez köti össze a falu két részét és a hármas számú főutat a Galga mente Túráig húzódó községeivel. A sztrádára történő le- és felhajtást biztosító felüljáró szintén készen áll. A harmadik híd, amelyik Aszó- dot köti össze Baggal, még sok mun­kát ad építőinek. Ezekben a napok­ban a hídpályát betonozzák sajátos technológiával. Eddig csak félig ké­szültek el a híd feljárói. A képlé­keny betont így egy különleges gé­pezet, a Pinguely autódaru emeli a mellette álló betonszállító járműből a hídra. Lenyűgöző látvány a har­mincöt tonnás monstrum harminc méterre ágaskodó gémje. Úgy tűnik, mintha egyenesen a Budapesti Nem­zetközi Vásárról érkezett volna. Hamarosan befejeződik a fürge és fordulékony szovjet Moaz-munkagé- pek küldetése. Heves megyébe, Hat­vanon túlra utaznak. Ezek végezték cl, mennyiség tekintetében, a mun­ka oroszlánrészét. Éveken át, gyak­ran éjjel-nappai i-datian agyagtö- meget szakítottak és terítettek szét az autópálya alapozásánál. BALÁZS GUSZTÁV A felhő szaggatta júliusi égbolt alatt eső permetez, szél cibálja a fákat. Az ürességtől feketén ásító hangárok szomszéd­ságában, a szabad ég alatt mintegy startra készek a mezőgazda- sági repülőgépes szolgálat kis sárga gépei. A szél belekapaszkodik a biztosító kötelekbe, de nem bír velük. Sci-fibe illő óriás szöcskeként mereszti üres tekintetét a széllel, az esővel dacoló sárga helikopter. Kihaltnak tűnik a repülőtér. Ám csalóka a kép, hiszen a nagyjavításra kijelölt hangár csendjét felveri a szer­számok, gépek zaja. A MÉM Repülőgépes Szolgálat budaörsi bá­zisa megszokott hétköznapjait éli. Bázis? Igen, hiszen nem túlzás ma már ez a megfogalmazás. Két adat elég bizonyítására: a művelés alá vont mezőgazdasági terület mintegy 90 százalékán légi úton kerül sor a gyomirtásra. A történelmi borvidékek nagyüzemi szőlőtábláinak nyolcvan szá­zalékán a növényvédelmet a szolgálat jól ismert — a táj képéhez ma már hozzá tartozó —, sárga gépei hivatottak elvégezni. Re­pülőgépek — melyeket egyre inkáb helikopterek váltanak fel, mait a terepviszonyoknak fittyet hányva, a szűk kis völgyeket, a dombocskák hajlatait is képesek követni. hanem segített is. Ma már szakszer­vezeti bizalmi és szocialista brigád­vezető vagyok. S rendszeresen szá­mot kell adnom arról, hogyan dolgozom. S ez nem zavar, mert tu­dom, érzem, számítanak rám. Havonta egyszer együtt Csak úgy emlékeztetőként: a het­venes éveit közepére tehető a szol­gálat ugrásszerű fejlődésének idő­pontja, amikor hirtelen hétszázról ezerhatszázra nőtt a foglalkoztatot­tak száma. Az igényekhez alkal­mazkodva egészült ki a szolgálat gépparkja is. Ahogy a termelési fő­mérnök, dr. Bajcsy László mond­ja: mi ma már úgy hozzátartozunk a mezőgazdasághoz, mint lakoda­lomhoz a muzsikaszó. Hiszen egy helikopter alkalmazása a szőlő nö­vényvédelmében minimum ötszáz ember kézi munkáját helyettesíti. S ha csak még annyit teszünk hozzá: a mezőgazdaságban — ahogy a statisztikai adatok is bizonyítják — egyre fogy a munkaerő, érthető, hogy további fejlődés előtt áll a repülőgépes szolgálat. Ez a fejlődés azonban nem mentes a gondoktól. A repülőgépszerelők, a mezőgazda- sági repülővezetők képzése lényegé­ben megoldott. Igaz, az utóbbiak a mezőgazdasági gépész bizonyítvány­nyal kerülnek ki az iskolából, s az átképzésük már a budaörsi bázis gondja. Fiatalok. A szolgálat létszá­mának 65 százaléka harminc év alatti. Nyolcszáznál több. Közülük 230 egyetemi, főiskolai végzettség­gel lépett be a szolgálathoz. S fiatal­ság ide-oda, a legutóbbi felmérés szerint az eszközök kihasználtságát véve alapul, a szocialista országok mezőgazdasági szakszolgálatai kö­zött e tekintetben az első helyet szerezték meg. Szétszórva dolgoz­nak. Budaörsön, Kaposváron, Öcsényben, Hódmezővásárhelyen, Kenderesen, Nyíregyházán vagy éppen valamelyik gazdaságban. Rit­kán, havonta egyszer találkoznak. Másodikán, fizetésnapon. S ez egy­ben az úgynevezett mozgalmi nap is. Tehát ilyenkor kerülhet sor ter­melési tanácskozásra, párt- vagy KISZ-taggyűlésre, politikai oktatás­ra. Tények, melyek önkéntelenül fel­vetik a következő kérdést: mire ké­pesek itt, ilyen körülmények között, az alapszervezetek, s az alig egy éve életrehívott pártbizottság? Havonta egyszer találkoznak, s mégis a leg­utóbbi elemzések szerint a budai járás pártalapszervezetei közül ná­luk példaadó a taggánevelés, a fia­talokkal való foglalkozás. Beszéljenek erről ők Tervszerű pártépítés, taggánevelés ilyen körülmények között? A MÉM Repülőszövetség budaörsi pártbi­zottságához hét alapszervezet tarto­zik, s 230 tagot számlálnak. Közü­lük 159 a fizikai munkás, 46-an harminc év alattiak. Viszont kevés a nő, mindössze tizennyolc. A miért­re már Király Csabától, a pártbi­zottság szervező titkárától kérem, várom a választ: — Nem magyarázat ez, tény. A szakszolgálat feladataiból adódóan itt kevés nő dolgozik. Ugyanakkor az alkalmazotti arány az összlét- számhoz viszonyítva húsz százalék alatt van. De ha már a százalékok­nál tartunk, azt hiszem, ide kíván­kozik: az utóbbi öt évben a felvet­tek több mint 88 százaléka munkás, s 80,4 százaléka pedig fiatal. Az utób­bi két évben öt fiatal került a párt­tagok sorába. Hogyan készítettük fel őket? Jobb, ha erről maguk be­szélnek, s nem a szervező titkár — teszi hozzá Király Csaba, akit a munkaügyi osztályvezetői feladatok, a telefon tanúsága szerint, e beszél­getés alatt is sürgetnek. Szem előtt, kéz alatt öt név, öt születési dátum: 1949, kétszer 1950, majd 1951 s 1954. A legidősebb harmincegyedik évét ta­possa, a legfiatalabb pedig a huszon­hatodikat. A párttagok, az alapszervezetek, s a pártbizottság mit tett az önök felkészítéséért ? Kocsis Sándor repülőgépszerelő nem annyira a szavak, inkább a tet­tek embere. Néhány mondata azon­ban megerősíti, aláhúzza az- alap- szervezetek, s a pártbizottság ifiurf-' kájáról hangoztatott pozitív ítéletet: — A mozgalmi munkát, a felké­szülést a párttagságra, azt hiszem, nem lehet elég korán kezdeni. Az úttörővasútnál teljesített szolgálat során, általános iskolásként szok­tam meg, hogy részt kérjek, vállal­jak a társadalmi munkákból, a meg­bízatásokból. A KISZ volt a követ­kező állomás, majd KISZ-vezetőségi tag lettem,' s a szakszervezeti mun­kában is részt vállaltam, s vállalok ma is, mint párttag. Sima útnak látszik, de az alapszervezet, a párt­tagok követeltek tőlem. Marxista szakközépiskolát végeztem, a politi­kai oktatásba is bekapcsolódtam. Többször is, mert érdekeltek a té­makörök. Munkatársaim között sok a párttag. Szerettem volna közéjük tartozni. Ismétlem, követeltek tőlem, a gazdasági munkában éppúgy, mint a rám bízott vagv önként vál­lalt társadalmi munkák teljesítésé­ben. S ezek a követelmények ma sem kisebbek. Tizenegy éve dolgo­zom itt, de csak két éve vagyok párttag... Papp Gyula festő szakmunkás. Hat éve a szolgálatnál hasznosítja a szakmában való jártasságát, önnek hogyan segítettek? — Együtt dolgoztam az alapszerve­zet párttitkárával. Viccesen úgy is mondhatjuk, szem előtt, kéz alatt voltam. De nemcsak figyelt rám, Rögtönzés nélkül Vajner Barna a legfiatalabb, hu­szonhat éves. Technológus. Felaján­lották, hogy beléphet a pártba? — Az eddigi tapasztalatom szérint itt, nálunk nem jellemző a sponta­neitás, a rögtönzés a pártépítésben. Kölcsönös volt a közeledés. Szeret­tem volna párttag lenni. Nem elő­nyökért, hiszen ilyesmivel itt még véletlenül sem találkozik az ember. Sőt, egy párttagnak keményebben, jobban kell dolgoznia, példát adnia a többieknek. A közeledésem, a ké­relmem mögött nagyon egyszerű do­log húzódott meg. Középiskolás ko­romtól kezdve a KISZ-ben jelentős társadalmi megbízatásokat vállaltam. Majd az MHSZ-ben, s a honvédség­nél is. így az út, amin elindultam, a párthoz vezetett. A politikai munka alapjait az út­törő- és a KISZ-szervezet adja. Nem új dolgok ezek, csak nem szabad megfeledkezni róluk. De vajon ilyen egyértelműen jó minden KlSZ-alap- szervezet tevékenysége? — Tapasztalataim szerint nem — mondja Király Csaba. — A hozzánk kerülő fiatalok között egyetlen párt­tag sem akad. Pedig a főiskoláknak, az iskoláknak is lenne a felvételre lehetőségük, joguk. Ezzel a lehető­séggel nem élnek. Itt pedig a szét­szórt munkahelyek miatt előfordul­hat, s elő is fordul, hogy a fiatalok eltávolodtak a KISZ-től. A tagfel­vételt kérve pedig az ilyen négy-öt éves kihagyásokra nem könnyű ma­gyarázatot adni. Eme tapasztalatok miatt vettük fel a kapcsolatot a fő­iskolával, az iskolákkal, s változ­tattunk mi magunk is a szervezeti felálláson. — Meddig kell várni a tagfelvé­telbe? — Nem hamarkodjuk el. Előfor­dul, hogy három évet is. Odafigye­lünk a KISZ-ben, a szakszervezet­ben jól dolgozó fiatalokra, vagy ép­pen mi adjuk a megbízatást. Ez egy­ben a felkészítés része is. A politi­kai képzést a beiskolázással segítjük. Vagy a KISZ javasolja, de munká­járól a gazdasági vezető véleménye is mérvadó. Akkor is, ha a gazda­sági vezető nem párttag. Nem szok­tunk rögtönözni. Odafigyelünk a ki­állására, például egy adott, minden­kit érintő, érdeklő kérdésben a vé­leményére, vitakészségére is. S ha felvettük, pártmegbízatásokat kap, s teljesítését számonkérjük. Nem azért lépett be a pártba, hogy eljárogas- son a taggyűlésre! Az ajánlók fele­lősségét is számon kérjük. Ajánlatni lehet, de az nem érv: vegyük fel párttagnak, mert évek óta itt dolgo­zik, s rendes! Nem hiszem, hogy a mi mércénk túl szigorú lenne. Csak párt szerű/• Nem mentség, bizonyíték! Ezernyi munkahelyen dolgoznak a KISZ- és párttagok. Hogyan lehet ilyen körülmények között KISZ-, il­letve pártmunkát végezni? — Lehet! Ott például a gazdaság­ban, ahová átmenetileg munkájuk köti őket. Nem ritka, hogy a repü­lőgép pilótája pártoktatást vezet a gazdaságban. Vagy a lakóhelyi KISZ-bizottság munkájába kapcso­lódik be a fiatal. Ebben sincs lehe­tetlen, csak tehetetlen, nemtörődöm ember. Még ilyen körülmények kö­zött is összekovácsolódhatnak a kö­zösségek. Gondolok a szocialista bri­gádmozgalomra. Eddig egy repülő­gép személyzete alakított egy brigá­dot. Most az egymáshoz közel dol­gozók képeznek egy közösséget. Az összekovácsolödásnak, a kollektíva kialakulásának jobban megfelel ez a forma. Nem különleges, új találmá­nyok ezek. Próbálkozások. Szeret­nénk a politikai munkában is a sajá­tos adottságainkhoz alkalmazkodni. S élni a mi lehetőségeim/kkel. Próbálkozások, de eredményt ho­zók. Hunyadi László, a pártbizottság titkára ottjártunkkor a Kenderesen levő pártalapszervezet ülésére ment. Mert vallják, hogy a távolság, a szétszórt munkahelyek léte a párt­munka hiányosságaira, hibáira nem mentség. Csak igazolása, bizonyítéka a tehetetlenségnek! Betont emel a hídra a Pinguely A harmadik felüljáró VARGA EDIT

Next

/
Thumbnails
Contents